Fellebbez Szász Jenő
Szász Jenő MPP-elnök, Székelyudvarhely volt alpolgármestere bíróságon fellebbezi meg a helyi tanács alpolgármesteri tisztségéből való leváltásáról szóló határozatát. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke csütörtökön a MEDIAFAX-nak elmondta: miután kézhez kapja a székelyudvarhelyi helyi tanács azon határozatát, amelynek értelmében menesztették alpolgármesteri tisztségéből, a bíróságon támadja meg azt. Szász szerint a határozat törvénytelen, és ezért meg is fogja nyerni a pert, mint az MPP más leváltott alpolgármesterei esetében történt. „Kollégáim, a Maros megyei Makfalva alpolgármestere, vagy akár a sepsiszentgyörgyi alpolgármester megnyerte a pert, és bebizonyosodott, hogy törvénytelenül menesztették őket. Én is hasonlóan járok el, mert a helyi választott tisztségviselőkről szóló törvény világosan előírja, hogy az alpolgármester leváltásához a tanácstagok kétharmadának szavazata szükséges, ami Székelyudvarhelyen nem volt meg, így minden esélyem megvan arra, hogy megnyerjem a pert.”, fejtette ki Szász. Szász Jenő székelyudvarhelyi alpolgármestert, aki a Magyar Polgári Párt elnöke is, múlt csütörtökön váltotta le a helyi tanács Bunta Levente (RMDSZ) polgármester kezdeményezésére, aki szerint Szász nem látta el hivatali feladatait.
Paprika Rádió, Kolozsvár
Szász Jenő: Hajdú Győző környezetében szocializálódott Markó Béla
Az RMDSZ küszöbön álló tisztújításáról, a Magyar Polgári Párt (MPP) törekvéseiről, valamint az erdélyi magyar közéleti kérdésekről fejtette ki véleményét mai kolozsvári sajtótájékoztatóján Szász Jenő. Az MPP elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy az RMDSZ-elnökválasztás nem hoz majd változásokat a szövetség politikai szerepvállalásában. Véleménye szerint az 1989-es rendszerváltás forgatókönyvszerűen meghatározta az erdélyi magyar közéleti berendezkedést: az RMDSZ a korábbi rendszerre jellemző, egypártrendszer elvét mentette át a változást követő időszakra. A belső hatalomváltást elutasító, és a magyarság politikai képviseletében hegemóniára törekvő szövetséget tizennyolc éven keresztül vezette a Hajdú Győző környezetében szocializálódott Markó Béla, akinek szemléletmódját Kelemen Hunor is képviseli. Szász Jenő szerint Kelemen már azelőtt megnyerte az elnökválasztást mielőtt jelöltként versenybe szállt volna. Szász Jenő szerint az RMDSZ idei tisztújító kongresszusán induló jelöltek közül Eckstein-Kovács Péter minősült a legnyitottabbnak, a szövetség elnöki tisztsége azonban nagy valószínűséggel Kelemen Hunorra öröklődik át.
szabadság.ro
Jobboldali szövetséget javasol Szász Jenő
Az RMDSZ küszöbön álló tisztújításáról, a Magyar Polgári Párt (MPP) törekvéseiről, valamint az erdélyi magyar közéleti kérdésekről fejtette ki véleményét tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján Szász Jenő. Az MPP elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy az RMDSZ-elnökválasztás nem hoz majd változásokat a szövetség politikai szerepvállalásában.
Véleménye szerint az 1989-es rendszerváltás forgatókönyvszerűen meghatározta az erdélyi magyar közéleti berendezkedést: az RMDSZ a korábbi rendszerre jellemző, egypártrendszer elvét mentette át a változást követő időszakra. A belső hatalomváltást elutasító, és a magyarság politikai képviseletében hegemóniára törekvő szövetséget tizennyolc éven keresztül Markó Béla vezette.
A Hajdú Győző környezetében szocializálódott Markó Béla, szemléletmódját Kelemen Hunor is képviseli. Ő már azelőtt megnyerte az elnökválasztást mielőtt jelöltként versenybe szállt volna – jelentette ki Szász Jenő.
Szerinte az RMDSZ idei tisztújító kongresszusán induló jelöltek közül Eckstein-Kovács Péter minősült a legnyitottabbnak, a szövetség elnöki tisztsége azonban nagy valószínűséggel Kelemen Hunorra öröklődik át. Az RMDSZ húszéves tevékenysége alatt zsákutcába vitte az erdélyi magyarság érdekeinek képviseletét: a közösségi jogokat, a személyelvű és a területi autonómia elvét nem sikerült érvényre juttatnia, a fiatalok elvándorlása pedig egyre hangsúlyosabb méreteket ölt – hangsúlyozta. Meglátása szerint az erdélyi magyar közéletben a járható út a jobboldali alakulatok összefogása volna, amelyek életképes alternatívát kínálnának az RMDSZ – katasztrofálisnak minősített – politikájával szemben. Összehasonlításképpen kiemelte: Magyarországon is húsz év kellett eltelnie ahhoz, hogy a FIDESZ-KDNP szövetség lehengerlő többséget szerezzen a törvényhozásban a kommunista utódpártokkal szemben.
– 2011-ben egységesen kell megjelenítenünk az RMDSZ politikájával szembeni változást képviselő jobboldalt – jelentette ki Szász Jenő. Tekintettel arra, hogy az RMDSZ-t a szakszervezetek létrehozását szabályozó törvény alapján jegyezték be, az MPP jelenleg az egyetlen politikai párt az erdélyi magyar közéletben, amely hozzájárulhat a képviseleti egypártrendszer megdöntéséhez – fejtette ki. Szász hangsúlyozta: elsődleges célként a 2012-es önkormányzati választások megnyerését kell kitűzni, mely törekvés az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az MPP együttműködése révén valósítható meg, a továbbiakban pedig szilárd alapot nyújthat a parlamenti képviselet megszerzéséhez is. Úgy vélte, az Erdélyi Magyar Néppárt tervezett bejegyzése nem bír túl nagy jelentőséggel, ugyanis adott esetben a szükséges intézményi keretet az MPP, mint már bejegyzett politikai párt biztosítani tudja. Hozzátette: amennyiben mégis két párti koalícióból alakulna meg a tervezett jobboldali szövetség, a helyi választásokon a pártszövetségek esetében megszabott nyolc százalékos szavazati küszöb nem számottevő az öt százalékkal szemben, amelyet egyetlen politikai alakulat számára szabnak meg.
Újságírói kérdésre Szász Jenő elmondta: az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyeztetése esetén nem lesz már szükség a vitatott, hangsúlyos konfliktusokat eredményező kongresszusi határozat visszavonására, amely tavaly az MPP belső ellenzékének tagjaitól, többek között Gergely Balázstól, az EMNT Közép-Erdélyi régióelnökétől is megvonta a politikai bizalmat, hiszen az érintett személyek már az új párt tagjai lesznek. Az EMNT elnöke, Tőkés László és saját személye közötti súrlódásokról Szász Jenő kijelentette: túl kell lépni ezeken, ugyanis a politika nem az egyéni sértődések, hanem a közösségi szolgálat műfaja. Úgy vélte, Tőkés László és az EMNT törekvései is azt tanúsítják, amit az MPP hirdet: ha az RMDSZ tevékenysége megfelelt volna a felvállalt szerepkörnek és feladatoknak, akkor nem lenne szükség alternatívák keresésére. – Az RMDSZ a leghosszabb életűnek minősült a román politikai színtéren, ennek ellenére a romániai magyarság számára a „lenni, vagy nem lenni” a legaktuálisabb kérdés a fogyási arányt tekintve. Az RMDSZ opportunista politikája a „nem lenni” jövő felé taszította a magyar közösséget, így az újratermelődő ideológiákkal szemben alternatívát kell kínálnunk – összegezte Szász Jenő.
szabadsag.ro
MPP-PRESS