Fellebbez Szász Jenő

Szász Jenő MPP-elnök, Székelyudvarhely volt alpolgármestere bíróságon fellebbezi meg a helyi tanács alpolgármesteri tisztségéből való leváltásáról szóló határozatát. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke csütörtökön a MEDIAFAX-nak elmondta: miután kézhez kapja a székelyudvarhelyi helyi tanács azon határozatát, amelynek értelmében menesztették alpolgármesteri tisztségéből, a bíróságon támadja meg azt. Szász szerint a határozat törvénytelen, és ezért meg is fogja nyerni a pert, mint az MPP más leváltott alpolgármesterei esetében történt. „Kollégáim, a Maros megyei Makfalva alpolgármestere, vagy akár a sepsiszentgyörgyi alpolgármester megnyerte a pert, és bebizonyosodott, hogy törvénytelenül menesztették őket. Én is hasonlóan járok el, mert a helyi választott tisztségviselőkről szóló törvény világosan előírja, hogy az alpolgármester leváltásához a tanácstagok kétharmadának szavazata szükséges, ami Székelyudvarhelyen nem volt meg, így minden esélyem megvan arra, hogy megnyerjem a pert.”, fejtette ki Szász. Szász Jenő székelyudvarhelyi alpolgármestert, aki a Magyar Polgári Párt elnöke is, múlt csütörtökön váltotta le a helyi tanács Bunta Levente (RMDSZ) polgármester kezdeményezésére, aki szerint Szász nem látta el hivatali feladatait.

Paprika Rádió, Kolozsvár

Szász Jenő: Hajdú Győző környezetében szocializálódott Markó Béla

Az RMDSZ küszöbön álló tisztújításáról, a Magyar Polgári Párt (MPP) törekvéseiről, valamint az erdélyi magyar közéleti kérdésekről fejtette ki véleményét mai kolozsvári sajtótájékoztatóján Szász Jenő. Az MPP elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy az RMDSZ-elnökválasztás nem hoz majd változásokat a szövetség politikai szerepvállalásában. Véleménye szerint az 1989-es rendszerváltás forgatókönyvszerűen meghatározta az erdélyi magyar közéleti berendezkedést: az RMDSZ a korábbi rendszerre jellemző, egypártrendszer elvét mentette át a változást követő időszakra. A belső hatalomváltást elutasító, és a magyarság politikai képviseletében hegemóniára törekvő szövetséget tizennyolc éven keresztül vezette a Hajdú Győző környezetében szocializálódott Markó Béla, akinek szemléletmódját Kelemen Hunor is képviseli. ­Szász Jenő szerint Kelemen már azelőtt megnyerte az elnökválasztást mielőtt jelöltként versenybe szállt volna. Szász Jenő szerint az RMDSZ idei tisztújító kongresszusán induló jelöltek közül Eckstein-Kovács Péter minősült a legnyitottabbnak, a szövetség elnöki tisztsége azonban nagy valószínűséggel Kelemen Hunorra öröklődik át.

szabadság.ro

Jobboldali szövetséget javasol Szász Jenő

Az RMDSZ küszöbön álló tisztújításáról, a Magyar Polgári Párt (MPP) törekvéseiről, valamint az erdélyi magyar közéleti kérdésekről fejtette ki véleményét tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján Szász Jenő. Az MPP elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy az RMDSZ-elnökválasztás nem hoz majd változásokat a szövetség politikai szerepvállalásában.

Véleménye szerint az 1989-es rendszerváltás forgatókönyvszerűen meghatározta az erdélyi magyar közéleti berendezkedést: az RMDSZ a korábbi rendszerre jellemző, egypártrendszer elvét mentette át a változást követő időszakra. A belső hatalomváltást elutasító, és a magyarság politikai képviseletében hegemóniára törekvő szövetséget tizennyolc éven keresztül Markó Béla vezette.

A Hajdú Győző környezetében szocializálódott Markó Béla, szemléletmódját Kelemen Hunor is képviseli. Ő már azelőtt megnyerte az elnökválasztást mielőtt jelöltként versenybe szállt volna – jelentette ki Szász Jenő.

Szerinte az RMDSZ idei tisztújító kongresszusán induló jelöltek közül Eckstein-Kovács Péter minősült a legnyitottabbnak, a szövetség elnöki tisztsége azonban nagy valószínűséggel Kelemen Hunorra öröklődik át. Az RMDSZ húszéves tevékenysége alatt zsákutcába vitte az erdélyi magyarság érdekeinek képviseletét: a közösségi jogokat, a személyelvű és a területi autonómia elvét nem sikerült érvényre juttatnia, a fiatalok elvándorlása pedig egyre hangsúlyosabb méreteket ölt – hangsúlyozta. Meglátása szerint az erdélyi magyar közéletben a járható út a jobboldali alakulatok összefogása volna, amelyek életképes alternatívát kínálnának az RMDSZ – katasztrofálisnak minősített – politikájával szemben. Összehasonlításképpen kiemelte: Magyarországon is húsz év kellett eltelnie ahhoz, hogy a FIDESZ-KDNP szövetség lehengerlő többséget szerezzen a törvényhozásban a kommunista utódpártokkal szemben.

– 2011-ben egységesen kell megjelenítenünk az RMDSZ politikájával szembeni változást képviselő jobboldalt – jelentette ki Szász Jenő. Tekintettel arra, hogy az RMDSZ-t a szakszervezetek létrehozását szabályozó törvény alapján jegyezték be, az MPP jelenleg az egyetlen politikai párt az erdélyi magyar közéletben, amely hozzájárulhat a képviseleti egypártrendszer megdöntéséhez – fejtette ki. Szász hangsúlyozta: elsődleges célként a 2012-es önkormányzati választások megnyerését kell kitűzni, mely törekvés az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az MPP együttműködése révén valósítható meg, a továbbiakban pedig szilárd alapot nyújthat a parlamenti képviselet megszerzéséhez is. Úgy vélte, az Erdélyi Magyar Néppárt tervezett bejegyzése nem bír túl nagy jelentőséggel, ugyanis adott esetben a szükséges intézményi keretet az MPP, mint már bejegyzett politikai párt biztosítani tudja. Hozzátette: amennyiben mégis két párti koalícióból alakulna meg a tervezett jobboldali szövetség, a helyi választásokon a pártszövetségek esetében megszabott nyolc százalékos szavazati küszöb nem számottevő az öt százalékkal szemben, amelyet egyetlen politikai alakulat számára szabnak meg.

Újságírói kérdésre Szász Jenő elmondta: az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyeztetése esetén nem lesz már szükség a vitatott, hangsúlyos konfliktusokat eredményező kongresszusi határozat visszavonására, amely tavaly az MPP belső ellenzékének tagjaitól, többek között Gergely Balázstól, az EMNT Közép-Erdélyi régióelnökétől is megvonta a politikai bizalmat, hiszen az érintett személyek már az új párt tagjai lesznek. Az EMNT elnöke, Tőkés László és saját személye közötti súrlódásokról Szász Jenő kijelentette: túl kell lépni ezeken, ugyanis a politika nem az egyéni sértődések, hanem a közösségi szolgálat műfaja. Úgy vélte, Tőkés László és az EMNT törekvései is azt tanúsítják, amit az MPP hirdet: ha az RMDSZ tevékenysége megfelelt volna a felvállalt szerepkörnek és feladatoknak, akkor nem lenne szükség alternatívák keresésére. – Az RMDSZ a leghosszabb életűnek minősült a román politikai színtéren, ennek ellenére a romániai magyarság számára a „lenni, vagy nem lenni” a legaktuálisabb kérdés a fogyási arányt tekintve. Az RMDSZ opportunista politikája a „nem lenni” jövő felé taszította a magyar közösséget, így az újratermelődő ideológiákkal szemben alternatívát kell kínálnunk – összegezte Szász Jenő.

szabadsag.ro

MPP-PRESS