Adjunk nevet a sportcsarnoknak!

A Magyar Polgári Párt parajdi frakciójának négy tanácsosa a következő javaslattervezetet terjeszti az önkormányzat elé, a ma délután öt órakor kezdődő önkormányzati ülésen.

Amikor a parajdi születésű Keresztes Laji birkózó megnyerte az olimpiai ezüst- meg aranyérmet – egyszeriben megindult az érdeklődés a birkózás iránt is. Darvas cukrászmunkás egész sor fiatallal ismertette meg a fogásokat, de ez a sportág anyagiak hiányában lekerült a napirendről, írja Szász István a Bika a toronytetőn című könyvében. A székelyudvarhelyi sporttörténelem azt bizonyítja, hogy mégsem került le véglegesen napirendről az udvarhelyi  birkózás, hiszen azóta fontos birkózó központ lett az anyaváros, sőt szárnyai alatt tudhatja Korondot, Farkaslakát és Zetelakát is. A sajtónak köszönhetően a korondi Lőrincz Márton hamarabb került be a köztudatba, mint Keresztes Lajos barátja, edzője, akiben az első székely olimpikont is tisztelhetjük. Lelkes sporttörténeti búvároknak köszönhetően sikerült kideríteni, még sem Parajd a szülőfalu, ahogy tévesen jegyzik a krónikások, hanem Alsósófalva. Itt látta meg a napvilágot 1900 április 30-án Keresztes Lajos és Gál Berta gyermekeként, akiknek üzlete volt Parajdon, ahová később átköltözik a család. Marosvásárhelyen tanul hentes szakmát, majd Budapestre viszi a sors, ahol a vágóhídon dolgozik, mint csoportvezető és a Húsos Sport Club színeiben próbálkozik a birkózással. Tehetsége hamar kibontakozott és 1924-ben már ott találjuk a Párizsi olimpián. A korabeli sajtó ezt írja: Keresztes Lajost a többszörös olimpiai babértól csak a versenybírói rosszindulat fosztotta meg: Párizsban ugyanis igazságtalanul második helyen végzett. Az öreg francia csarnok, a Velodrome, azóta sem látott olyan tüntetést, mint amilyet a nemzetközi közönség csapott. Kevesen tudják, hogy őt kérték fel először Tarzan szerepének eljátszására és nem Johnny Weissmüllert, az erdélyi német származású amerikai versenyúszót. Egy amerikai impresszárió még 1925-ben tárgyalt vele a budapesti New York kávéházban a film főszerepéről, de a "magyar Tarzan" a dzsungel elefántjai helyett a vágóhídi bikákat választotta, és a magyar színeket képviselte továbbra is az olimpiákon. 1928- Amszterdám meghozza a sikert, bár itt is meg kellett küzdjön a versenybírákkal, de végül a nagyon erős német birkózót óriási pontfölénnyel hengerelte le: olimpiai bajnok lett. A második világháború után edzősködni kezdett, és a Vasasban nem kisebb tehetség kibontakozását segítette elő, mint Kozma Istvánét. Két évvel ezelőtt egy ismertető fűzet jelent meg Balázs Árpád szerkesztésében a sportoló életútjáról, hogy minél többen fedezzék fel maguknak Keresztes Lajost. Arra kérem a parajdi önkormányzatot, hogy fogadjon el egy olyan határozatjavaslatot, amely kimondja, hogy a helyi sportcsarnok az ő nevét viselje.

A Ő nevét is elhallgatták évtizedeken keresztül, pedig korának aranyfia volt, hiszen neki is köszönhető, hogy Hollandiában ötször hangzott el a magyar himnusz. Csapattársak voltak a korondi Lőrincz Mártonnal, aki a Berlini 1936-os olimpián szerzett aranyérmet birkózásban Székelyföld és a Nemzet dicsőségére. Legyünk büszkék azokra, akik előttünk jártak és példájukkal bearanyozták a szülőföldet.

MPP-PRESS

admin
 

>