Körkép a kettős állampolgárság szabályozásáról – film

Az európai országok többsége már rendezte a külföldön élő állampolgárok státusát.

Szerző: Gantner/Baraczka
Forrás: Térkép
2010.05.19. szerda 18:55

Az Európai Unió nem alkotott szabályokat az állampolgárságra, az ide vonatkozó alapelveket az Európa Tanács egy utoljára 1997-ben módosított egyezménye tartalmazza. Az egyezmény két esetben várja el az országoktól a kettős állampolgárság automatikus elfogadását: ha valaki születéssel, vagy házasságkötéssel szerez ilyet. Minden más eset honosításnak minősül.

Nem tiltja a honosítás útján megszerzett kettős, vagy többes állampolgárságot Olaszország, Görögország és Írország, Portugália, Nagy-Britannia, Franciaország, Ciprus, Málta, Lengyelország, Bulgária, Szlovénia és Szlovákia. Korábban tiltotta, de a nagyszámú kettős állampolgár miatt 2001-ben lehetővé tette Svédország, 2008-ban pedig Belgium.
Ma sem tarthatja meg ugyanakkor korábbi útlevelét az, aki Ausztriában, Finnországban, Dániában, Luxemburgban, Csehországban, vagy a Balti államokban kér másikat.
Németországban a viszonosság elve alapján döntenek: csak az lehet kettős állampolgár, akinek ezt korábbi hazája is megengedi, Spanyolország pedig kétoldalú állampolgársági egyezményt kötött néhány másik országgal, az ezekből érkezőkre nem vonatkozik a tiltás. Hollandiában elsősorban a bevándorlókat, pontosabban gyermekeiket érinti a törvény. Ott csak a 26 év alatti, már az országban született és mindvégig ott élő fiatalok lehetnek kettős állampolgárok.
Romániában egy 1991-es törvény szabályozza a kettős állampolgárság intézményét. Azok a volt román állampolgárok és maximum harmadfokú leszármazottaik, akik 1989. december 22. előtt “nekik nem felróható okokból” veszítették el a román állampolgárságukat, vagy akaratukon kívül vonták azt meg tőlük, kérésre visszakaphatják. Megőrizhetik az idegen állampolgárságot és állandó lakhelyüket is külföldön. Románia egyébként jelenleg a magyar javaslathoz hasonlóan ad állampolgárságot a Moldovában élő románoknak.
Ukrajnában nem létezik a kettős állampolgárság intézménye, és bár a választási kampánykor mindig előtérbe kerül a téma, érdemben senki sem tud foglalkozni vele. Mint ahogy most sem, mert hiába van néhány hónapja oroszbarátabb vezetése Ukrajnának, a kétharmados törvény megváltoztatásához kevés a képviselőjük. A Janukovics-kormány viszont elnézőbb elődjénél: a kettős állampolgárságot vállaló krími oroszok, vagy románok esetében úgy tűnik hajlandó eltűrni a törvényszegést.
Érdekesek továbbá az egykori Jugoszlávia tagállamai. Itt 15 évvel ezelőttig háború dúlt, így érzékeny kérdésnek kellene lennie a kettős állampolgárságnak, azonban napjainkban ez már nem így van. Szerbia és Horvátország kölcsönösen elismerik kettős állampolgáraikat, gyakorlatilag egy kérvényhez kötik az állampolgárság megszerzését.
És végül: Szlovákia hogyan szabályozza a területet? Nincs betiltva, sem engedélyezve, azonban tény, hogy létezik, és ezt hivatalosan is tudomásul veszik. 1993-ban Szlovákia engedélyezte az országban élő cseheknek, hogy megtarthassák cseh állampolgárságukat is, azonban ők akkor a cseh törvények miatt nem élhettek ezen jogukkal. A külföldön élő szlovákok kapcsolatát az anyaországgal pedig 1997-ben megkönnyítette. Az akkor elfogadott jogszabály szerint megszületett a „külföldi szlovákok igazolványa”, ami alapján a Szlovákia határain kívül élő szlovákok hasonló jogokat élveznek, mint a hazai állampolgárok, azonban választójoguk nincs.

dunatv.hu

admin
 

>