A tiroli autonómia példát ajánlja a magyaroknak egy német napilap

Az európai kisebbségekkel kapcsolatos – köztük a magyar-szlovák – konfliktus megoldására a tiroli példát ajánlotta csütörtöki elemzésében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az újság Magyarországgal is rendszeresen foglalkozó bécsi tudósítója, Reinhard Olt terjedelmes cikkében föltette a kérdést: miként lehetne Európában választ találni az őshonos kisebbségekkel kapcsolatos konfliktusokra.

A konzervatív német napilap cikkírója felidézte a II. világháború előtti és az azóta eltelt időszak kisebbségi konfliktusait, utalva arra: az új Európa – az Európa Tanács erőfeszítései ellenére – sem találta meg a módját annak, hogy úrrá legyen a kisebbségi konfliktusokban rejlő robbanásveszélyen. Pedig Európa 36 államában több mint 100 millió ember tartozik 340 kisebbséghez, vagyis a lakosság hetede. Az újság szerint a 27 tagúvá bővült Európai Unió semmiféle hatékony eszköztárral vagy beavatkozási mechanizmussal nem rendelkezik ahhoz, hogy a kisebbségi konfliktusokat korlátok közé szorítsa, vagy eleve megakadályozza a felszínre törésüket. Épp ellenkezőleg: az Európai Bizottság és az Európa Tanács inkább kívülállóként szemléli a dolgokat, magát „illetéktelennek” nyilvánítja, vagy épp ajánlásokat tesz arra, hogy az adott konfliktusban érintett partnerek kétoldalú keretek között rendezzék vitájukat.

Hogy ennek nem sok köze van a valósághoz, az legutóbb a magyar-szlovák viszonyban is megmutatkozott. Olt feltette a kérdést: hogyan lehetne megoldani a Magyarországon tiltakozásokat kiváltó szlovák nyelvtörvény ügyét vagy a magyar köztársasági elnök szlovákiai beutazásának megtagadását, ha a kapcsolatok a mélyponton vannak? A nyelvtörvénnyel kapcsolatban emlékeztetett: az Európai Parlament tényfeltáró küldöttséget meneszt Szlovákiába, hogy az a szlovák valóságban kutasson a nyelvtörvény kihatásai után.

Aki ismeri a közép-európai kisebbségi politika jó példáit, pontosan tudja, hogy a két ország közötti alapszerződés ellenére olyan körülmények uralkodnak, amelyek a mindennapi valóságot tekintve messze elmaradnak a törvénnyel védett kisebbségek jogitól. Legyen szó akár a svédekről a Finnországhoz tartozó Aland-szigeteken, a Dánia déli részén élő németekről, illetve a Schleswig-Holsteinben élő dánokról, vagy a kelet-belgiumi német közösségről, nem is szólva a dél-tiroliakról Észak-Olaszországban.

Olt szerint a dél-tiroli megoldást nem lehet elégszer jó példaként említeni. Különösen akkor, amikor egymással szomszédos európai uniós tagországok vitájáról van szó. Mint Magyarország és Szlovákia esetében, ahol 500 000 magyar él, vagy Magyarország és Románia esetében, ahol 1,5 millióan tartoznak a magyar népcsoporthoz. Dél-Tirol példáján látni lehet, hogy a nemzeti (kulturális) összetartozás és egység, valamint a határon átnyúló együttműködés lehetséges, és a gazdaság területén sikert hoz, a nemzetállami határok eltolása nélkül. Az európai uniós tagság és a megélt regionalizmus segítettek túllépni az 1918-ban meghúzott és 1945-ben megtartott határokon.

Az Európai Bizottságnak és az Európa Tanácsnak ezért az államalkotó nemzetek és a kisebbségek képviselőit olyan gyakran kellene elvinnie Dél-Tirolba, amennyire gyakran csak lehet, hogy tanulmányozzák a németek (69,2 százalék), a ladinok (4,4 százalék) és az olaszok (26,4 százalék) egymás mellett-, illetve együttélését – hangsúlyozta a tudósító, hozzátéve: a szlovákok és románok szemléletesen megtapasztalhatnák, hogy az autonómiát célzó követelés – legyen szó akár területi, akár kulturális autonómiáról – nem felel meg annak a rémképnek, amelyet erről saját hazájukban festenek.

A határon átívelő regionalizmusnak nem lebecsülendő gazdasági előnyei is vannak – fejtette ki Olt, bemutatva az osztrák Tirol tartomány, az olasz autonóm Bozen-Dél-Tirol tartomány és Trient tartomány – a két utóbbi a Trentino-Dél-Tirol Autonóm Régió része – gazdasági együttműködésének eredményeit, amelynek köszönhetően a korábban szegény Dél-Tirol gazdag vidékké vált.

Duna TV

erdely.ma
admin
 

>