,,Visszarománosítás” veszi kezdetét Székelyföldön

„Az elmagyarosított székelyföldi románok visszarománosítását” szorgalmazza a Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ.

A magyarellenesnek tartott központ a döntő többségében magyarok által lakott régiók feldarabolását, az etnikai arányok megváltoztatása érdekében a székelyföldi megyék környező román megyékbe történő beolvasztását javasolja – írta csütörtöki számában a Krónika című kolozsvári napilap.

A Ioan Lacatusu vezette sepsiszentgyörgyi intézmény tanulmányt állított össze az autonómia ellensúlyozására, hogy ne érhesse hátrányos megkülönböztetés a székelyföldi románokat. A központot az etnikumközi kapcsolatok monitorozása és a Székelyföldön élő románok identitásának megőrzése érdekében alapították.

Lacatusu elfogadhatatlannak nevezte a tanulmány keddi bemutatóján a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) régiófejlesztési stratégiájában szereplő, Hargita, Kovászna és Maros megye egyesítését célzó javaslatot. Szerinte ezeket a megyéket épp hogy fel kell számolni és beolvasztani a környező megyékbe – például Szebenbe és Brassóba -, bevallottan azzal a céllal, hogy a magyar lakosság számaránya ne haladja meg az ötven százalékot az újonnan kialakítandó régióban.

Ioan Lacatusu többek között demográfiai adatokkal érvelt a területi autonómia létrehozása ellen. Emlékeztet, hogy a 2002-es népszámlálás adatai szerint Hargita, Kovászna és Maros megyében a lakosság közel negyven százaléka nem magyar – több mint 400 ezren román, mintegy ötvenezren pedig roma nemzetiségűnek vallották magukat -, így a régió etnikai szempontból egyáltalán nem tekinthető kompaktnak. Szerinte Székelyföld magyar lakosságának jelentős része valójában elmagyarosított román, ezért szükséges a „visszarománosításuk”.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a Krónikának elmondta, hogy szerinte „már az is aberráció, hogy ilyen elképzelés napvilágot láthat. Ez is azt bizonyítja, hogy sürgősen létre kell hozni az önálló székelyföldi intézményrendszert, és autonómiát kell teremteni a régióban, mivel a jelek szerint bizonyos körök ma sem mondtak le a tömbmagyar vidékek elrománosításáról.” Szerint a román hatóságok kötelesek elhatárolódni a tanulmányi központ javaslataitól, az erdélyi magyar politikai alakulatoknak pedig Brüsszelben is be kell mutatniuk azt, bizonyítandó mennyire aktuális a székelyföldi önrendelkezés kérdése.

A polgármester azt állítja, hogy a Moldvából Sepsiszentgyörgyre „ejtőernyőzött” Ioan Lacatusu a Ceausescu-rezsim idején éppen a Székelyföld elrománosítását kapta feladatként.

Impulzus / MTI , erdely.ma

admin
 

>