Ezrek vonultak az utcára a magyar intézményvezetőkért és az autonómiáért

Amikor nagy baj van, nem szabad soha hallgatnunk — hangzott el tegnap délben Sepsiszentgyörgyön a prefektúra épülete előtt, ahol a történelmi magyar egyházak felhívására körülbelül ötezren gyűltek össze, hogy — példás összefogásról tanúbizonyságot téve — felemeljék szavukat a román kormány „gyarmatosító” szándékai ellen, és kifejezzék igényüket Székelyföld területi autonómiája iránt. A nagygyűlés résztvevői nevében Dénes Csaba református esperes, Albert Álmos RMDSZ-es szenátor, Kulcsár-Terza József a háromszéki MPP nevében tízpontos petíciót iktatott be a kormánymegbízotti hivatalban, amelyet az államfői hivatalhoz, a kormányhoz és az Európai Parlamenthez is eljuttatnak. Ebben követelik többek között az etnikai arányos képviselet biztosítását a központi és helyi állami intézményekben, az állami támogatású önálló magyar egyetem létrehozását, az etnikai arányok megváltoztatását célzó betelepítések leállítását, az elkobzott egyházi és közösségi vagyon gyorsított visszaszolgáltatását, Székelyföld területi autonómiáját. A tiltakozó megmozduláson számos politikus, honatya, megye- és városvezető részt vett, ám a rendezvényen politikai diskurzus nem hangzott el, csak az egyházak képviselői mondtak beszédet. Ez a vasárnap kissé más volt, mint a többi: mintha még a harangok is másképp szóltak volna, dél körül megélénkült a város, ünneplőbe öltözött emberek igyekeztek, aztán székely zászlóval, piros-fehér-zöld lobogókkal, táblákkal felszerelt, rendezett sorokba tömörült csoportok vonultak a templomokból a prefektúra előtti térre, ahol a rétyi fúvószenekar dallamai mellett a jelenlevők mindig tapssal várták az újonnan érkezőket. És a tömeg egyre csak nőtt — a rendezett sorokhoz csatlakoztak a járókelők, vidékről is érkeztek buszok, sőt, Hargita megyeiek is szolidarizáltak a tüntetőkkel (jelen volt többek között a Hargita Megyei Tanács elnöke, Korodi Attila képviselő vagy Sógor Csaba európai parlamenti képviselő), fiatalok és idősebbek egyaránt utcára vonultak: az egyházi elöljárók színre lépésekor már több ezren gyűltek össze csöndes méltósággal a kordonokkal elhatárolt kormánymegbízotti hivatal épülete előtt. És mint a feliratozott táblákból, a Traian Băsescu államfő nevét kísérő füttykoncertből kiderült: nem csupán az arányos magyar képviseletért, a magyar intézményvezetők leváltása ellen vonultak utcára a háromszékiek, hanem a területi autonómia iránti igényüket is ekként fejezték ki. „A megoldás: az autonómia” — hirdette több tábla magyar, román és angol nyelven, másokon meg: Területi autonómiát a Székelyföldnek, Magyar intézményvezetőket, Tartsák be az etnikai arányosságot. „Nem csak voltunk, hanem vagyunk, és akarunk lenni” — szögezte le köszöntőbeszédében Hajdu János római katolikus főesperes, majd Petőfi Sándor szavait idézve mondta: rabok többé nem leszünk. „Kereszténynek lenni és magyarnak lenni ikertestvérek” — fejtette ki. Dénes Csaba református esperes a bibliai Akháb és Nábót történetéről beszélve hangsúlyozta: atyáink örökségét nem hagyjuk, felemeljük szavunkat a hatalmi önkény ellen. Hiszen mindannyian Nábótok vagyunk, ha örökségünket el akarják venni. Nem az egyház feladata, hogy utcára hívja az embereket, de ha nagy baj van, fel kell emelnünk szavunkat, nem szabad soha hallgatni — szögezte le. Kovács István unitárius lelkész emlékeztetett: hasonló kordonok mellett állt a tömeg ezelőtt húsz évvel is, amikor a diktatúrával szegült szembe. Imájában hangsúlyozta: az autonómia Isten ügye is, hiszen minden élőlényt, minden embert szabadnak teremtett. „Adj hitet, Uram, hogy egymás kezét megfogó közösséggé magasztosuljunk, amely ki tudja mondani, hogy soha, soha egyedekként sodródva” — zárta beszédét az unitárius lelkész. Nemes Levente színművész egy Reményik-költemény elszavalásával tette ünnepélyesebbé a hangulatot, majd Papp Attila református lelkész szólalt fel, hangsúlyozva: a nagygyűlés tanúskodik arról, hogy van jogunk otthon lenni. Egyúttal felolvasta — a résztvevők tapsa által meg-megszakítva — az egyházak, a civil szervezetek, az RMDSZ és az MPP közös nyilatkozatát. „A magyar intézményvezetők leváltásával veszélybe kerül a nyelvi szabadság, az autonómia, a magyar jövő folytonossága Székelyföldön. (…) Nem fogadhatjuk el a gyarmatosítást, nem fogadjuk el, hogy Bukarestből megkérdezésünk nélkül rólunk döntsenek, nem fogadjuk el, hogy megalázzanak, hogy hátrányos helyzetbe hozzák székely népünket” — hangzott. Emlé­keztettek: Európa legalább 11 országában működik az autonómia valamely formája, és ezt ásta alá Traian Băsescu Bukarestben elhangzott felháborító nyilatkozata, amely a székelység területi autonómiához való jogát kérdőjelezte meg. „Mi ennek ellenére tudjuk, hogy államelnökök jönnek, államelnökök mennek, de Szé­kelyföld marad. Székelyföld marad” — zárult a hatalmas taps kíséretében felolvasott nyilatkozat. Nemes Levente olvasta fel a tízpontos petíciót is, amelyet Albert Álmos RMDSZ-es szenátor, Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki szervezetének elnöke és Dénes Csaba református esperes iktatott be a prefektúrán azzal a céllal, hogy Traian Băsescu államfőhöz, a kormányhoz, valamint európai parlamenti képviselőink — Tőkés László, Sógor Csaba, Winkler Gyula — közvetítésével az Európai Parlamenthez is eljuttatnak. A rendezvény a székely himnusz és a nemzeti fohász közös eléneklésével zárult. Farcádi Botond, Háromszék

admin
 

>