Nemzeti csúcs: Gyurcsány összefogást akar, Orbán a megszorításoktól fél


Fotó: MTI

Tipikus szocialista válságkezelésnek lehetünk a tanúi – fogalmazott az MNO-nak Stumpf István. A Századvég Alapítvány elnöke úgy látja, egy bizalmatlansági vákuumban szenvedő kormánnyal és annak vezetőjével nagyon nehéz nemzeti megállapodást kötni. Kijelentette: ezzel szemben Orbán Viktor egy jövőorientált s a jelenlegi válsággal is számot vető megoldást ajánlott. Dávid Ibolya az egyéves válságkormányzás ötletével bejelentkezett az MSZP-hez – tette hozzá.

Egy legyengített, eladósodott, kormányzati válsággal küzdő országra tört rá a globalizációs pénzügyi válság – jelentette ki az MNO-nak Stumpf István szombaton, akit a nemzeti csúccsal kapcsolatban kérdeztünk. A Századvég Alapítvány elnöke úgy látja, hogy a válság a „kormányzatot teljesen felkészületlenül érte”. Ehhez kapcsolódott még – tette hozzá a politológus –, hogy „a spekulatív tőke fenevadai” nekiestek az országnak.

Mint emlékeztetett, Gyurcsány erre a helyzetre találta ki, hogy „összehívja a nemzet fő és köznemességét az Akadémia falai között” azért, hogy kiálljanak a nemzeti megmentés programja mellett. Csakhogy ilyen program nem volt az asztalon – hívta fel a figyelmet Stumpf.

Abban mindenki egyetértett, hogy a „nemzetet meg kell menteni” – tette hozzá, ám a fórum csak arra volt alkalmas, hogy ezt az „összeborulást szimbolizálja”, a válsággal összefüggő konkrét teendőkkel kapcsolatos – akár csak egy általános – megállapodás létrejöttéhez alkalmatlan volt. Ráadásul mindez egy olyan helyzetben történik, „amikor a parlament előtt nincsen adótörvény”, a költésvetési törvényt pedig éppen a fórum időpontjában nyújtják be – fogalmazott. Nem lehet tudni, hogy maga a kormány milyen menetrend alapján akarja kezelni ezt a programot – hívja fel a figyelmet Stumpf István.

Súlyos probléma a bizalmatlansági vákuum

Számos probléma, illetve stratégiai különbség is világossá vált szombaton. Ilyen – folytatta a politológus –, hogy Gyurcsány egy nemzeti megállapodás megkötését javasolja úgy, hogy a kormánnyal és a miniszterelnökkel kapcsolatban fennáll egy alapvető bizalmatlanság is. Egy bizalmatlansági vákuumban szenvedő kormánnyal, és annak vezetőjével nagyon nehéz nemzeti megállapodást kötni.

Ehhez képest pedig Orbán Viktor egy teljesen más pályát javasolt – hívta el a figyelmet a Századvég elnöke. Eszerint „lehetetlen egy olyan stratégiával kilábalni ebből a válságból, amelyik pontosan azokat az erőforrásokat gyengíti meg” – a családokat, a vállalkozókat –, akiknek meg kellene teremteni a válságból való kilábalásának lehetőségét, „annak forrásait”. Amit látunk, az egy tipikus szocialista válságkezelés – mondta a politológus, vagyis, hogy „húzzuk meg a nadrágszíjat, az emberek tűrjenek még”, de nem gondolkodik arról, hogy hosszú távon hogyan jönnek létre a növekedés feltételei.

Orbán Viktor a kormányfő stratégiájával szemben egy „jövőorientált, és a jelen súlyos válságával is számot vető megoldást ajánlott”. Persze jelezte azt is, hogy ez a fórum e javaslatoknak a megvitatására nem alkalmas, hiszen „maga a fórum is előkészítetlen volt s annak utóélete sincs világosan végiggondolva”.

Dávid Ibolya „becsengetett” a szocialistákhoz

Dávid Ibolya úgy jelentkezett be, mint az egyéves válságkormányzás miniszterelnöke – hívta fel a figyelmet Stumpf István Emlékeztetett: az MDF elnöke egy nagyon radikális egyéves válságkezelő programot jelentett be. Elég csak a 13. havi nyugdíj egyéves felfüggesztésére gondolni – tette hozzá. Célja lehetett az is – fogalmazott Stumpf –, hogy az egyébként morális válságban lévő MDF-re újra ráirányítsa a közfigyelmet. Ezzel azonban azt a lehetőséget is felajánlotta a politológus szerint, hogy a szocialistákkal együtt kormányozzanak az egy éves válságkormányzás idején.

Csak megszorításban tudnak gondolkodni

Ilyen rossz állapotban egyetlen más európai ország sincsen, aminek oka a jelenlegi kormány hazudozásai, illetve rendkívül rossz gazdaságpolitikai teljesítménye. Éppen a hitelképtelensége miatt képtelen arra, hogy kívülről forrásokat szerezzen – mondta a politológus arra a felvetésünkre, hogy vajon más országok a saját adófizetőik megsarcolásával küzdenek-e a krízis ellen. Ezért gondolják azt, hogy csak a költségek megtakarításával lehetséges a források bevonása, és úgy próbálkoznak az elveszett hitelességet visszaszerezni, hogy túlteljesítik a várakozásokat – fogalmazott a szakember. Vagyis egyre jobban elzárja azoknak a társadalmi-gazdasági szereplőknek a lehetőségeit, amelyeknek az lenne a feladatuk, „hogy kihúzzák az országot” a bajból.

Nyugaton friss pénzt igyekeznek a rendszerbe pumpálni – világítja meg Stumpf. Magyarországon pedig a gúzsba kötött gazdaság felszabadítása helyett további megszorításokkal még inkább megnehezítik a vállalkozások működési lehetőségeit. Kezelni kell a válságot, ám a „fiskális válságkezelés által okozott károk nem lehetnek súlyosabbak, mint amilyen veszélyt el akar hárítani”. Eddig mindig ez volt a válságkezelő programok problémája, vagyis, hogy súlyos sebeket ütöttek a társadalom testén, „súlyos szociális feszültségeket gerjesztettek”.

mno.hu

admin
 

>