Székely Oszétia

Milyen mértékben hasznosítható a székelyföldi területi autonómiatörekvésekben mindaz, ami Dél-Oszétiában történik? Van-e olyan tanulsága a kaukázusi konfliktusnak, amelyből a székelység is meríthetne? A kérdést a Székely Nemzeti Tanács Dél-Oszétiával kapcsolatos állásfoglalása veti fel. Ebben az SZNT egyértelművé teszi, az önrendelkezését népszavazáson is kinyilvánító oszét néppel tart a jelenlegi konfliktusban. Azzal a néppel, amely a történelem során soha nem rendelkezett saját állammal, és amelynek területét az Orosz Föderáció és Grúzia államhatára vágja ketté.


Elvi alapon aligha lehet kifogásolni az állásfoglalás megállapításait.
Azt azonban csak nagyon kevesen gondolják a földkerekség elemzői közül, hogy a dél-oszétiai fegyveres konfliktus az oszét nép önrendelkezése körül forog. Az oszétokat magukat szinte ki is felejtik a beszámolókból. Nem véletlenül. Talán akkor lennének ők a főszereplők, ha az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia is forrongna az önrendelkezési lázban. Ott azonban csend van. Nem azért, mert az orosz hatalom jobban odafigyel a közösségek identitásmegőrző törekvéseire.
Nem az orosz tolerancia és a grúz intolerancia versengése ez. A történet inkább a nagyhatalmi törekvésekről szól. Dél-Oszétia hátán voltaképpen Oroszország üzenget a világnak, a grúziai narancsos forradalommal hatalomra juttatott Szaakasvili grúz elnökön keresztül pedig Amerika és a nyugati világ próbál pozíciót szerezni az energiatartalékok elérése szempontjából fontos helyen fekvő Grúziában.
És ha ez így van, a székelyek számára sem tűnhet mintának az oszét nép önrendelkezési törekvése. Sajnálhatják is, de ugyanakkor örvendhetnek is annak, hogy a székelység önrendelkezéséhez nem tapadnak nagyhatalmi érdekek. Ezek ugyanis csak arra jók, hogy kiemeljék a területet a homályból, e kiemeléssel azonban el is távolítják azoktól – a népek önrendelkezésére vonatkozó – elvektől, amelyekre az SZNT dokumentuma hivatkozik.
Szerzo: Gazda Árpád

Forrás: kronika.ro

admin
 

>