Az Összmagyarság Történelmi Emlékhelyét avatják ma Gyimesbükkben

Az Összmagyarság Történelmi Emlékhelyét avatják fel szombaton az ezeréves magyar határ, a Rákóczi-vár szomszédságában, Gyimesbükkön. Az öt kopjafából álló emlékmű Füredi Gábor fafaragó alkotása. Az emlékművet a Károly Róbert magyar király által 1326-ban Visegrádon életre hívott, királyi Szent György Lovagrend Békéscsabai Priorátusa állíttatta, megvalósítását a békéscsabai priorátus avatott lovagjai: a Kápolnásfaluban született Both Imre, Csávás László, Dobroczki Mihály László és Szabó József támogatta.

Anyagi támogatást nyújtottak a lovagrend visegrádi tagjai, Wittner Mária ’56-os halálraítélt, jelenleg országgyűlési képviselő, Bagoly Sándor, a Kárpátia együttes, Mátyus András, a lovagrend németországi nagypriorja, illetve az erdélyi rendtestvérek közül Deáky András, nyugalmazott tanár Gyimesbükkből. A Magyarországot, illetve a trianoni békediktátum által elszakított területeket: Erdélyt, Felvidéket, Délvidéket, Kárpátalját egyaránt megjelenítő, öt kopjafából álló impozáns képzőművészeti alkotás Füredi Gábor fafaragó, a visegrádi Szent György Lovagrend Békéscsabai Priorátus vezető alkotása.
A központi ágból kinyúló kopjafák az elszakított nemzettesteket jelképezik, az évszámok alapján pedig végigkövethetők a magyar nemzet főbb történelmi eseményei. Az emlékművet a Deáky Panziónál avatják fel szombaton, augusztus 9-én 11 órától, az ünnepségen jelen lesz Wittner Mária ’56-os halálraítélt is. „Önmagunk vállalásáról van szó, múltunkkal, történelmünkkel együtt” – mondta az avató kapcsán a Csíki Hírlapnak Deáky András.

Az emlékmű avatóünnepségét nagy állambiztonsági készültség és feltűnő rendőrségi erődemonstráció övezi, ugyanis a hatóságoknak olyan értesüléseik vannak, hogy tüntetés készül Erdélynek Magyarországhoz való csatolásáért. „Mindez természetesen légből kapott, komolytalan, talán rosszindulatú rémhír, amelyet ismeretlen »jóakaró« terjeszthet” – nyilatkozta Deáky András. Deákyt szerdán behívatták a rendőrségre, és közölték vele, felsőbb utasításra nagyszámú rendőrt és csendőrt vezényelnek a helyszínre, mivel olyan információikhoz jutottak, hogy Gyimesbükkön Erdélynek Magyarországhoz való csatolásáért fognak tüntetni.

Hasonló hír kapott szárnyra az idén június 4-e, a trianoni diktátum évfordulója előtt is Gyimesbükkben. Azon a napon több száz egyenruhás – rendőr, csendőr és különleges egységek tagjai – lepte el a Rákóczi-vár környékét, és teljes készültségben, jórészt élelmezés nélkül maradtak ott több mint egy napig. A hatóságok akkor is tüntetésre számítottak, ehelyett azonban egy sámánnak öltözött férfi érkezett, aki tüntetés helyett tüzet gyújtott.

A Csíki Hírlap nyomán

admin
 

>