""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Wass Albert

Arculcsapást emlegetnek

Mazsihisz: történelmi hiba, hogy közterületet neveztek el Wass Albertről

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség történelmi hibának tartja, hogy a Fővárosi Közgyűlés – a Jobbik javaslatát magáévá téve – Wass Albert íróról közterületet nevezett el Budapesten

A közgyűlési határozat "a Budapesten meggyilkolt zsidók tízezrei emlékének sárba tiprása, mert egy olyan emberről neveztek el teret, aki élete végéig hangoztatta zsidóellenes nézeteit, egész életében büszke volt nyílt antiszemitizmusára, és akit háborús bűncselekmények miatt ítéltek el" – írták a közleményben.
A Mazsihisz véleménye szerint "egy ilyen ember nem méltó arra, hogy egy európai ország fővárosában teret nevezzenek el róla". Tarlós István főpolgármester és a Fővárosi Közgyűlés többsége "szégyenteljes döntést hozott, ami okkal kelt visszatetszést, és felháborodást, a demokratikus gondolkodású, a népirtást, a faji gyűlölködést, az antiszemitizmust elítélő emberek körében" – olvasható a közleményben.
"Ez a döntés arculcsapása azoknak a budapesti polgároknak, akik a XIX. század végén és a XX. század első felében a város lakosságának több mint egyötödét adták, és nagyon sokat tettek azért, hogy ez a város Európa egyik legszebb, modernebb nagyvárosává válhatott" – fogalmaztak.
Mint írták, a budapesti zsidóság mindig is motorja volt "szeretett városa fejlődésének, kulturális, és gazdasági fellendülésének, oroszlánrésze volt abban, hogy e település nemzetünk méltó fővárosává váljék".

Egymásért Nagypénteken

Búsan zúgnak a harangok, mintha velünk sírna hangjok — szól egy nagypénteki református ének. Ilyenkor Jézus kereszthalálára emlékezünk. A római katolikus egyházban ezt a tizennégy stáció bejárásával teszik. A két évezreddel ezelőtti szenvedéstörténetre drámai és oratóriumi feldolgozások is emlékeztetnek.

De nagypénteknek nem csak a kínokra kell emlékeztetnie, hanem arra is, hogy a nap tulajdonképpen ünnep, hiszen az emberré lett Isten azért vállalta a kereszthalált, hogy a hívő emberek bűnbocsánatot, üdvösséget és örök életet nyerjenek.

S mert ily nagy ünnepről van szó, a keresztények évszázadok óta igyekeznek valamilyen módon a nap szelleméhez méltóan viselkedni, böjttel, önmegtartóztatással, az ellenük vétők megbocsátásával próbálnak tisztábbá válni. Így az észak-ír helyzet kezelésére az érintett országrész pártjai, valamint a brit és ír kormány jelképesen éppen nagypénteken (1998-ban) kötött megállapodást.

Sok száz éves Nagypénteknek soha sem lesz vége? — kérdi Wass Albert a Nagypénteki sirató című, a magyarság jövőjét latolgató versében. Mi ne legyünk ennyire borúlátóak! Szellemüljünk át a nap jelentőségétől, s nyújtsunk baráti jobbot nemzettársainknak: ne egymás ellen küzdjünk, hanem egymásért munkálkodjunk.

Szekeres Attila, Háromszék , erdely.ma

1998. febr. 17.-én halt meg szemtegyedi és czegei gr.Wass Albert

Erdélyi hitvallás

Uram, én hiszek Tebenned, egy örök Istenben,
és hiszem azt, hogy igazságos vagy,
bár emberi elmémmel megérteni nem tudom
igazságodnak szörnyű módszerét.
Hiszek jóságodban is,
bár szemem csak gonoszat lát,
amikor Erdély felé tekint.

Mint Szent Fiadat hajdani időben,
ma népemet feszítik keresztre
az istenkáromló gonoszak.
Júdások árulják el naponta,
rongyain martalócok osztozkodnak,
s a Nyugat farizeusai szemforgatva fordulnak
másfelé, hogy kínjait ne lássák.

Szeretlek, Uram-Isten, a Szentírás parancsa
és hitem kívánsága szerint,
de szeretem a népemet is, Uram,
szegény elesett erdélyi magyar népemet,
s bocsáss meg nekem, Uram,
ha népem felé ma hangosabb, fájóbb,
lelkesebb és türelmetlenebb bennem
ez a szeretet talán, mint Tefeléd.

De lám, Te hatalmas vagy, uram,
mindeneknél hatalmasabb,
míg ők szegény bús erdélyi véreim véresen
és mezítelenül fetrengnek a világod porában,
mindenkitől elhagyottan,
s bizony őnékik ma nagyobb szükségük van
az én szeretetemre, mint Teneked,
ki Minden Világok Ura vagy.

A látó ember: Wass Albert – film

Erdélyország az én hazám fesztivál – felhívás – klikk

http://www.erdelyhon.hu/Hirlevel/Hirlevel_01/Hirlevel_01.html

Wass Albert: Nagypénteki sirató

Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk,
messzi út porából köpönyeget veszünk…
Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta.
Így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta.
Véreim! Véreim! Országútak népe!
Sokszázéves Nagypénteknek
soha sem lesz vége?
Egyik napon Tamás vagyunk,
másik napon Júdás vagyunk,
kakasszónál Péter vagyunk.
Átokverte, szerencsétlen
nagypéntekes nemzet vagyunk.
Golgotáról Golgotára
hurcoljuk a keresztfákat.
mindég kettőt, soh’se hármat.
Egyet felállítunk jobbról,
egyet felállítunk balról,
s amiként a világ halad:
egyszer jobbról, egyszer balról
fölhúzzuk rá a latrokat.
Kurucokat, labancokat,
közülünk a legjobbakat,
mindég csak a legjobbakat.
Majd, ahogy az idő telik,
mint ki dolgát jól végezte:
Nagypéntektől Nagypéntekig
térdelünk a kereszt alatt
húsvéti csodára lesve.
Egyszer a jobbszélső alatt,
másszor a balszélső alatt,
éppen csak hogy a középső,
az igazi, üres marad.
Nincsen is keresztfánk közbül,
nem térdel ott senki, senki.
A mi magyar Nagypéntekünk
évszázadok sora óta
évszázadok sora óta
ezért nem tud Húsvét lenni.
Így lettünk országút népe,
idegen föld csavargója,
pásztortalan jószág-féle.
Tamással hitetlenkedő,
kakasszóra péterkedő,
júdáscsókkal kereskedő.
Soha-soha békességgel
Krisztus-Úrban szövetkező.
Te kerülsz föl? Bujdosom én.
Én vagyok fönt? Bujdosol Te.
Egynek közülünk az útja
mindég kivisz idegenbe.
Bizony, jól mondja a nóta,
hogy elmegyünk, el-elmegyünk,
messzi nagy útakra megyünk.
Messzi nagy útak porából
bizony, köpönyeget veszünk.
S ebben a nagy köpönyegben,
sok-sok súlyos köpönyegben
bizony pajtás, mondom Néked:
rendre, rendre mind elveszünk.

Hozzászólások

Kategóriák