Archive

Category Archives for "Választások után"

Kövér László lesz a házelnök

 

2010. július 9., péntek 14:04 | Frissítve: 7 órája

A Fidesz információink szerint Kövér Lászlót jelöli az Országgyűlés elnökének. A jelölésről – amire már korábban is számítani lehetett – a párt Alcsútdobozon összehívott elnökségi ülése döntött. A testület csütörtök-pénteki találkozóján várhatóan azt is véglegesítik, hogy Tarlós István lesz a párt főpolgármester-jelöltje. Ezt egyébként már tavaly szeptemberben megígérte Orbán Viktor.

Kövér László házelnökségéről azóta szivárogtat a Fidesz, amióta eldőlt, hogy a mostani házelnök Schmitt Pál augusztustól köztársasági elnök lesz. Kövér házelnöki posztja már a választások előtt is felmerült.

A múlt héten a jelölés kapcsán kisebb izgalmat keltett az a hír, hogy Kövér László nem értett egyet Schmitt államfővé választásával. Kövér ezen összevitatkozott Orbán Viktor pártelnökkel is.

Az Index információja szerint azonban komolyan nem veszélyeztette a konfliktus Kövér házelnökségét. Egyikük sem akarta tovább élezni a feszültséget, márpedig a korábban kiszivárogtatott döntés elmaradása mindkettejüknek kínos lett volna.

Kövér László a párt 37 alapítója közül az utolsó belpolitikában aktív politikus Orbán Viktoron kívül.

Kövér megalapítása óta az egyik vezetője a Fidesznek, az ezredfordulón másfél évig a párt elnöke is volt. Az első Orbán-kormány idején a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter is volt, idén azonban nem kapott kormányzati tisztséget.

index.hu

Radicová az új szlovák kormányfő

A miniszterelnök letette az esküt, a minisztereket pénteken nevezi ki az elnök.

Feldolgozta: kf
Forrás: MTI

2010.07.08. csütörtök 21:15

Iveta Radicová az új szlovák miniszterelnök. Ivan Gasparovic államfő csütörtökön este nevezte ki Radicovát kormányfőnek, miután elfogadta Robert Fico miniszterelnök és kormánya lemondását.

Radicová letette az alkotmány által előírt esküt. Az új négypárti koalíciós kormány tagjait pénteken nevezi ki az államfő.

A parlamenti választásokat ugyan a Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt nyerte majdnem 35 százalékkal, de mivel nem talált parlamenti többséget biztosító koalíciós partnert, nem tudott kormányt alakítani.

Az Iveta Radicová vezette új kormánykoalíciót a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a Szabadság és Szolidaritás (SaS), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd párt alkotja. A koalíciónak együttesen 79 képviselője van a 150 tagú parlamentben.

dunatv.hu

Elfogadta a kettős állampolgárságot a magyar Országgyűlés

Elfogadta a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot a magyar Országgyűlés, a jogszabály biztosítja a határon túli magyarok számára biztosítja, hogy egyszerűbben és kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot. Az új törvény szerint az kérhet állampolgárságot, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja. A kérelmező akkor honosítható kedvezményesen, ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát sem.

Elsöprő többséggel szavazták meg a magyar állampolgársági törvény módosítását

képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett hozták meg a döntésüket. Nemmel voksolt az előterjesztésre a szocialista Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor, a tartózkodók között MSZP-s és LMP-s képviselők voltak. Az előterjesztő fideszes és KDNP-s politikusok, Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt azt javasolták, hogy a „kettős állampolgárságról” szóló jogszabály az augusztus 20-i nemzeti ünnepen lépjen hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kelljen alkalmazni.

Az állampolgárság megszerzése nem jár szavazati joggal, erről ugyanis a választójogi törvény rendelkezik, és feltétele a magyarországi állandó lakhely. Nem érinti a szociális- és nyugdíjellátást sem, melyeket ugyancsak külön törvények szabályoznak.

A magyar állampolgársági törvény módosítása ellen Románia egyelőre nem emelt kifogást, itt ugyanis hasonló módon juthatnak román állampolgársághoz a Moldova Köztársaságban élő román nemzetiségűek. A javaslat azonban Pozsony felháborodását váltotta ki, a magyar döntésre Szlovákia várhatóan még szerdán saját állampolgársági törvényének módosításával válaszol.

A magyar Országgyűlés szerda reggeli döntése után Pozsonyban azonnal összehívták a szlovák kormányt, amely megvitatja a szlovák állampolgársági törvény módosítását. A nyilvánosságra került javaslat szerint arról van szó, hogyha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Emellett nem tölthet be bizonyos munkaköröket sem, amelyek kapcsolatban vannak a nemzetbiztonsággal.

Vona Gábor egy rádióinterjú miatt nem volt ott a szavazáson

Vona Gábor egy rádióinterjú miatt nem volt ott a szavazáson
Vona Gábor egy rádió meghívásának tett eleget a magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat szerdai zárószavazásának időpontjában, ezért nem volt jelen a voksoláson. A Jobbik elnök-frakcióvezetője sajnálja a történteket, mint közleményében fogalmaz: „akár a Marsra is elment volna”, hogy ezen a történelmi szavazáson személyesen legyen jelen, de rosszul tájékozódott a végszavazás időpontjáról.
„A zárószavazáson technikai hiba miatt nem voltam jelen. Rosszul tájékozódtam, és ennek következményeképpen nem tudtam a zárószavazás konkrét időpontjáról. Egy korábban egyeztetett, a múlt hétről elhalasztott rádiómeghívásnak tettem eleget” – fejti ki közleményében az ellenzéki politikus, aki az eset kapcsán elnézést kér mindenkitől, aki hiányolta jelenlétét.
„Mindenki elhiheti, hogy akár a Marsra is elmentem volna, hogy ezen a történelmi szavazáson személyesen legyek jelen. Szégyellem magam, hogy ez meghiúsult, hogy ilyen hibát követtem el, de egyúttal nagyon örülök, hogy az Országgyűlés elsöprő többséggel fogadta el ezt a történelmi törvénymódosítást” – fogalmaz Vona Gábor.

kronika.ro

2

„Markó Béla elnök mondjon le”

news-20090122-09040240-imageAzt kérem Markó Bélától, az RMDSZ országos elnökétől, hogy mondjon le, mivel eljátszotta az érdekvédelmi szövetség becsületét, nyilatkozta , az erdon internetes portálnak Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke.

– Az országos választások után, a kormánykoalíció megalakulása előtt Markó Béla elnök úr személyesen tárgyalt Traian Basescu államfővel, és úgy jött ki tõle, hogy az RMDSZ a demokratákkal tart, ezzel én nem értettem egyet, mivel elõtte a liberálisokkal voltunk, közölte a Bihari Naplóval Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke. Ezzel a húzásával eljátszotta a saját becsületét, s eljátszotta az én becsületemet is. Mivel én mindig Markó Béla mellett álltam, ezt a cselekedetét megbocsátom neki, de ő elherdálta az RMDSZ becsületét is, amit viszont nem tudok neki elnézni. Azt mondtam neki, hogy mondjon le. Ez esetben ez volna a legkorrektebb.

Azt ki lehet magyarázni, hogy hány ember megy el szavazni egy választáson, de egy rossz stratégiának meg kell legyen a felelõse. Az RMDSZ elvesztette azt az imázsát, hogy egy megbízható partner, aki odaáll valaki mellé, és nem kell állandóan azt nézni, hogy ott van-e még a szövetségese mellett. Én RMDSZ-tag vagyok, bízom az RMDSZ-ben, hiszek abban, hogy ez a szervezet képviseli a magyar érdekeket. Azt gondolom, hogy egy ilyen esetben elég, ha azt mondják, ha nem sikerült valami, akkor menj el! Nem hiszem, hogy ennél többet kellene tennem.

„Elrontottad, menned kell”

– Azt gondolom, hogy ebben a demokratikus szervezetben el lehet mondani, akár a Markó Béla elnök úrra is, hogy elrontotta, rossz döntést hozott, tehát ezért most lépjen hátrébb! , jelentette ki Kiss Sándor az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke.

–Elvesztettük egy bizonyos fokig a becsületünket, ezért valakinek el kell vinnie a balhét, közölte Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke , a Bihari Naplónak adott inerjújában. Az, aki hibázott, annak fel kell állnia, a szervezet viszont marad. Ha ezért engem kirúgnak, akkor nem is akarok egy ilyen szervezetben lenni, ahol nem mondhatod el a saját véleményedet. Nem azt mondom, hogy Markó lépjen ki a szövetségbõl. Én Markó-párti vagyok, mert egy nagyformátumú, okos, ügyes ember, aki becsületes, de ell kell ismerni, ezt most elszúrta. És itt nincs másfajta büntetés. Elrontottad, menned kell. Kell legyen valaki, aki ezt elmondja. Nem hiszem, hogy egyedül vagyok ezzel a véleménnyel. Ha igen, akkor engem fognak elküldeni emiatt, és akkor ezt én el fogom fogadni. Nem akarok a helyébe kerülni, eszem ágában sincs. Nem ilyen szándék vezérel engem, hanem az, ha az RMDSZ valamely politikusa elveszíti a bizalmat, akkor azt leváltjuk, és jön egy másik helyette. Mindig a vezetõt kell leváltani. Ha például rosszul szerepel Bihar megyében az RMDSZ, az nem Szabó Ödön hibája, hanem a Kiss Sándoré, mert õ az elnök. És nem azé a választó vétke, aki nem jött el voksolni.

„Egy árulóban senki sem bízik”

–Miért volt szükséges a koalicíós megállapodást kötni az Nemzeti Liberális Párt megyei szervezetével, amikor eddig is együttmûködtek?

–Az RMDSZ megyei szervezetének ki kell jelentenie – függetlenül attól, hogy mi fog történni bizonyos igazgatóinkkal –, hogy mi ahhoz a koalíciós partnerhez –a liberálisokhoz– tartozunk megyei szinten, akivel májusban megkötöttük a koalíciós szerzõdést. Nem tökéletes ez a koalíció, de mi ehhez ragaszkodunk. Most, a kormány megalakulása után mindenféle mende-monda keringett, hogy ezzel, vagy azzal „állunk össze” el kell mondanunk, nem fogunk alkudni ebben a kérdésben, mert akkor késõbb, hogyan bíznak majd meg bennünk. Egy árulóban senki sem bízhat.

Ugyanakkor ha valaki figyelmesen elolvasta a az RMDSZ és a PNL megyei szervezet vezetõinek nyilatkozatát, abban volt egy olyan mondat, amelyre nem sokan figyeltek fel: a két alakulat közösen fog dönteni minden kérdésben. Ezt mi eddig nem mondtuk el. Ennek alapján akár Nagyvárad polgármestere, vagy a Megyei Tanács elnöke nem hozhat olyan határozatot, amit nem vitatott meg az RMDSZ-szel.

„Ne érzze egyetlen magyar se, hogy esélytelen”

–Az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt a két legerősebb alakulat a megyében, logikus, hogy õk vezessék ezt a megyét, jelentette ki Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke.

–Az a véleményünk, ha azt akarjuk, hogy a megye és Nagyvárad jól menjen, ehhez kell egy bukaresti lobbi is, hangsulyozta Kiss Sándor. Felkértük erre a többi párt megyei szervezetét is. Ugyanis úgy tûnik, hogy a PSD és a PD-L itteni vezetői nem Bukarestet figyelik, hanem itt kezdik elosztani a posztokat. Lassan már oda jutnak, hogy még a portás tisztségeket is osztogatják egymás között, miközben oda kellene figyeljenek, hogy a fõvárosban szerezzenek maguknak helyeket. A másik kormányzat idején több államtitkára is volt Bihar megyének. Tudni kell, hogy nem a miniszterelnök a legdöntõbb, még nem is a miniszterek, hanem azok az államtitkárok és igazgatók, akikkel a bizonyos kérdéseket, információkat meg lehet tárgyalni. Egy bihari személy helyi érzelmû, nem pedig olyan ember mint, aki kijelenti: mostantól aztán Olténiát fogják fejleszteni. Eddig is azt fejlesztették, de először történt meg az utóbbi négy évben, hogy Bihar megye elsõ lett a fejlesztések finanszírozásában. Hiába erdélyi a miniszterelnök, ha az igazgatók és államtitkárok szintjén nem lesznek bihariak, akkor nem lesz kihez Bukarestbe menni, s elmagyarázni, hogy melyek az itteni elvárások. Ne itt tülekedjenek a másodvonalbeli politikusok, hanem Bukarestben is.

–Miért fontos, hogy bihariak is kapjanak kormányzati tisztségeket?

–Nekünk bihariaknak nagyon fontos, hogy a megyében és Nagyváradon is vezetõ szinten legyen jelen a magyarság. Ez adott esetben fontosabb mint a bukaresti jelenlét. Az utóbbi egy globális bihari fejlesztéshez kell, de a legtöbb problémánk helyiek, itt keletkeznek.

Nagyon sok találkozó volt régebben a mostani kormánypártok megyei képviselõivel, de most, amikor ki akarják rúgni a mi embereinket úgy eltûntek, mintha nem is léteznének. Most õk a nyerõk. Elmúlik majd ez az állapot, aztán jönnek majd a hétköznapok, amikor mûködnie kell a megyei és a helyi önkormányzatnak is.

–Milyen a kapcsolatuk a liberálisokkal?

–Nem tökéletesen stimmel a kapcsolatunk a liberálisokkal. Főleg a Megyei Tanács elnökével. Nem tudom, hogy mit kellene tennem, mivel próbálkozzak, hogy javuljon vele a kapcsolat. Sok polgármesterünk van a megyében, s nem mindegy, hogy milyen képviseletet kapnak. Bízzunk benne, hogy az RMDSZ–PNL megyei protokollum aláírása után ez az együttmûködés is jobban fog mûködni, hiszen a döntéseket már közösen fogjuk meghozni.

Ha csak azt vesszük, hogy sikerült elérni, hogy a váradi stadion egy magyar labdarugó nevét viselje, tíz évvel ezelõtt el sem lehetett volna ezt képzelni. Egy magyar vezetõje lett, a Helyi Közszállítási Vállalatnak is, ami azt jelenti, hogy már magyarul is szídhatjuk a közszállítást…

Annak vagyok a híve, hogy lehetõleg mindenhol ott legyünk, hogy ne érezze egyetlen magyar sem azt, hogy nincsen esélye. Persze jó lett volna kormányon maradni, ha megmaradnak ott az igazgatóink, de az ellenzéki sorsnak is megvan a maga jó oldala. Legalább el lehet mondani, hogy milyen rosszul kormányoznak.

Forrás:  http://www.erdon.ro/hirek/romania/cikk/marko-bela-elnok-mondjon-le/cn/news-20090122-09040240

Az RMDSZ Párt megbukott a 2008- as választásokon

A ma esti bejelentés nyomán, amely szerint az alakuló kormányban az RMDSZ nem kapna egyetlen miniszteri tisztséget sem, Markó Béla szövetségi elnök azt nyilatkozta: ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az RMDSZ nem lesz tagja a kormánynak, csupán „megtűrnék néhány tisztség erejéig”. „Vagy egyenlő felek leszünk egy koalícióban, vagy a Szövetség az ellenzéket választja” – mondta az RMDSZ elnöke.

„Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy bár a Demokrata-Liberális Párt megnyerte a választásokat, a Szociáldemokrata Párttal való egyezkedésben vesztesnek bizonyult” – zárta nyilatkozatát Markó Béla.

Nem lesz minisztere az RMDSZ pártnak

A Demokrata-Liberális (D-LP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szombat esti kormányalakító megbeszélésén egyértelművé vált, a D-LP nagyon szubjektíven értelmezi az RMDSZ-szel való „együttkormányzás” fogalmát: magyarok nem kapnak miniszteri tárcákat.

„Meg fogjuk értetni az RMDSZ-es kollégákkal, hogy ez volt az egyetlen megoldás arra, hogy Romániának december 22-re működőképes kormánya lehessen” – nyilatkozta Emil Boc D-LP-elnök a megbeszélés után. „Az RMDSZ államtitkári tisztségek szintjén lesz képviselve a kormányban” – tette hozzá a pártelnök.

Emil Boc sajtónyilatkozatára reagálva, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Mediafax hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy a Szövetség számára ez az ajánlat elfogadhatatlan. „Az RMDSZ tárgyalódelegációja azt a megbizatást kapta, hogy csak egyenlő partnerként vegyen részt a kormányban” – jelentette ki Kelemen.

5

(kormányban, vagy ellenzékben?) -Elküldve: KáHá 2008. december 13.

Kormányban leszünk, vagy ellenzékben?

Sohasem titkoltuk, hogy a kormányzást, mint politikai eszközt fontosabbnak tartjuk az ellenzéki szerepnél. A kampányban is azt mondtuk: ha sikerül a megfelelő feltételeket kialakítani, akkor a kormányzást fogjuk választani. Napok óta erről tárgyalunk: kormányozni, de nem minden áron.

A kialakulóban lévő nagykoalíció az RMDSZ nélkül is kényelmes többséget jelent. A demokratáknak és a szocialistáknak közösen több mint hetven százalékuk van a törvényhozásban. Ez szinte bármihez elegendő, ha a két nagy pártnak sikerül ugyanabba az irányba húzni a szekeret. Bármilyen döntést meghozhatnak, bármilyen törvény elfogadhatnak, bármit megakadályozhatnak. Alkotmánymódosításba is belevághatnak, van kétharmaduk, mondom, bármit megcsinálhatnak.

Tudatában vagyunk annak, hogy ebben a koalícióban az RMDSZ nem lenne, nem lehetne annyira erős, mint az elmúlt négy esztendőben. Ennek ellenére azt mondjuk, hogy az arányokat betartva, egyenlő partneri feltételek mellett mégis vállalnunk kell a kormányzást, hisz megtapasztaltuk, megtanultuk, hogy kormányzati eszközökkel tudjuk igazán segíteni az erdélyi magyar közösséget, a közösségi terveket, célokat, azt az építkezést, amit közösen kezdtünk el és közösen szeretnénk folytatni.

Koalícióban a két nagy párttal meg tudjuk védeni azt is, amit nyelvi, kulturális jogok területén elértünk, és meg tudjuk akadályozni annak a tucatnyi nacionalista, magyarellenes törvénynek az elfogadását, amely a parlament valamelyik házában várja sorát.
Koalícióban lévén a megyei dekoncentrált intézményekben, a minisztériumoknak alárendelt hivatalokban is meg tudjuk védeni a magyarság pozícióit.
Tudjuk azt is, hogy ha ellenzékbe kerülünk, akkor nem csak a kormányban, hanem a megyékben dolgozó több száz személyt is el fogják távolítani kezdve a tanfelügyelőségektől befejezve az utolsó igazgatóságig, ahol magyar ember tisztségben van.
Kormányzati szerepvállalásunk a román-magyar párbeszéd perspektívájából is fontos lenne, bár ezt sokan, főleg román oldalon nem így látják, s bizonyára nem is így akarják.

A szocialisták álláspontja hajlíthatatlan: csak RMDSZ nélküli kormányban vesznek részt. Ők nagyon jól tudják, hogy kormányon belül a demokraták és az RMDSZ által a középjobb lenne erősebb, amit minden áron ki akarnak küszöbölni. Ismerve a két nagy pártot, tavasszal már rakétával fognak egymásra lőni, s az allamelnöki választások előtt, de legkésőbb azt követően, lőttek a nagy egymásra találásnak.

Az RMDSZ térden állva, kormánytagság nélkül nem fogadhatja el a koalíciót, parlamenti támogatásra a két nagy pártnak nincs szüksége. Akkor már inkább maradunk ellenzékbe, s reméljük, hogy a következő szerelvényig nem kell négy esztendőt várni.

Forrás: http://kelemenhunor.egologo.transindex.ro/

Gruppen

Interparlamentáris kis, közepes, avagy nagy koalícióról beszél a média, amitől velem együtt minden választó, politikus, minden román, minden magyar, tatár stb. elkábul. Minekutána a választásokat követően bejutott (4) párt számára kiderült, hogy ez a választási rendszer úgy rossz, ahogy van, mindenki akar mindenkivel. Boc mosolyog Geoanával, aztán a liberálisok mindkettejükkel, oszt Markó mind hármójukkal, és megint körbe és így tovább, szóval ez egy olyan gruppenszex-féleség azzal az apró betűs kitétellel, hogy az RMDSZ ismét felkínálja magát, mint mindig.

Az erdélyi magyar választónak lassan már nem elég az a markói feed back, hogy ismét bejutottunk, ismét alkupozíciót értünk el. Az erdélyi magyar választó, és a bölcs szövetség többre volna érdemes a megalkuvásnál. Mert sajna, új voksolási módi ide–vagy oda, de az idei parlamenti választásokkor a legtöbb szavazókörzetben csak azért pecsételtek az RMDSZ-re, hogy ne nyerjen a román jelölt.

És sajna, létezik etnikai voksolás, és hálistennek így van, mert ha nem így lenne, kábé olyan arányban maradtunk volna meg, mint amilyenben azt a 18 éve dühöngő romániai társdemokrácia szeretné.

A kormányalakítási kirakós játéknak még nincs vége. Az lesz a szép, ha majd a Caracal autonómiáját támogató Băsescu tesz pontot a piaci kofákéhoz hasonlítható pártközi „egyeztetések” végére. A tárgyalások elhúzódása híven tükrözi a román politikum jelenlegi állapotát: mivel egyik alakulat sem szerzett jelentős többséget, mindenki a győző szerepében tetszeleg, és a választók aztán ellesznek valahogy az elkövetkezendő négy évben.

Az RMDSZ sikerpropagandája is megtorpant néhány pillanatra, hiszen a lehetséges szocdem- és demlibkoalíció lehetősége meglehetősen pofára ejtette a kormányzati szerepre ácsingózó szövetség élharcosait. Savanyú képet vághatott Bélánk, amikor a hazai utódpárt nacionalista vonala a korábbi piszi-puszis összeborulások dacára, egyetlen feltételként a kizárásukat jelölte meg a „másikokkal”. Érvényre juttatva az RMDSZ borítékolható székelyföldi szavazókörzetében mandátumot szerzett Mircea Duşă óhaját.

A másik oldalon a Boc ugyan nem Funar, de a politikában a legjobb ló az úszógumis öszvér, hogy a legutóbbi SZET egyik nagy sajtóvisszhangot keltő indiános viccét parafrazáljam. A „Döglött lóra ne szerelj sebességmérőt vágta közben” sokkal találóbb lett volna, de ne legyünk maximalisták. Inkább gondoljunk a Székelyföldön érvényesülő pozitív diszkriminációra, ami a többségi kisebbség zömének még mindig nem elég. A kisebbségi többségnek már ez is sok, de ez nem zavarhatja a sállal esernyő alatt gyülekezőket.

Az RMDSZ-ben a parlamentből való kimaradástól való rettegést, felváltotta a kormányzatból való kimaradás páni félelme. Hiszen az erdélyi zöld mezőkért és kék folyókért való küzdelem szélmalomharc ellenzéki szereposztásban. Szinte már nem is érdemes, hogy az informatikai tárca birtoklásáról már ne is beszéljünk. Ezt a témát már Nagy Zsolt is ejtette, nem élhetett az üzletelek és politizálok verestóis kettősségében.

A hazai magyar választó ismét belekerült a slamasztikába. Erkölcsileg azért, mert kínjában ismét oda szavazott ahova kellett, és gyakorlatilag azért, mert a szavazatai megint csak azok kezébe kerültek, akik nem érdekképviselni, hanem mindenekfelett grupppenelni akarnak a Dâmboviţa partján.

Az idei választások alkalmával Románia überelte a fejlődő Uganda (de lehetne bármelyik fontos szavazatokat hozó afrikai ország) demokratikus intézményrendszerét: olyan pártok, és általuk olyan emberek kerültek oda, akiknek a választások előtt nem volt kézzelfogható programjuk. Tegyük halkan hozzá, a gazdasági világválság kellős elején. Voksolás után viszont a nyugdíjak emelését lazán elhalasztották 2010-re. Ez Transindexes holt költők szerint is a szívatás témakörében tartozik, de ne legyünk vulgárisak. Maradjunk inkább együtt az RMDSZ irányvonalának szellemében, mert egy jó grupppenben úgyis bármi megtörténhet.

Jakab Lőrinc (Erdélyi Napló)

Tulipános kormányfőt !

Végre egy eredeti gondolatokat is tartalmazó vezércikket is olvashattunk a választásokról, a Cotidianul egyik újságírója szellemesen levezeti: a választások egyetlen igazi győztese az RMDSZ, s ebből kiindulva, miért nem ez a párt adja a miniszterelnököt? A logika egyébként hibátlan, más kérdés, hogy az RMDSZ jelen formáját ismerve ezen esetben két dolog következne be: a tulipános kormányfőnek szaros karóval sem lehetne az orrát felérni, s a megbékélés kedvéért az utcákon és köztereken betiltanák a magyar szót.

Az Adevãrul újra idézi a Nemzeti Statisztikai Intézetet, ezúttal az derül ki, hogy októberben nőtt az átlagfizetésünk, egészen pontosan 31 lejjel szeptemberhez képest. Na bumm: nekem nem nőtt, barátaimnak nem nőtt, kollegáim szintén zenész – akkor kinek nőhetett annyit, hogy megdobja az átlagot?

Az Evenimentul zilei újra bizonyságot tesz arról, hogy legszebb öröm a káröröm. Történt ugyanis, hogy volt főszerkesztőjük, Cornel Nistorescu, aki nem kis cirkusz után távozott a laptól, súlyos közlekedési balesetet okozott Bukarestben – józanul vezetve. Volt kollegái kéjesen elidőztek az áldozatok szenvedésénél, és siettek rámutatni, hogy a Realitatea TV (melynek bedolgozója Nistorescu) iparkodott munkatársa nevét diszkréten kezelni…

Emlékszünk még az Arges megyei botrányra a hajtási jogosítványok „elintézése” miatt? Nos, a România liberã szerint az ügyészség 28 személyt állít bíróság elé, a hálózat működése akár zseniálisnak is nevezhető: voltak, akik a megyéket járták olyan hülyéket keresve, akiknek nem sikerült a sofőrvizsga, mások a páciensek lakhelyváltoztatási iratait intézték, és ott voltak persze az ászok, akik magát a sofőrvizsgát rendezték el. 2006 és 2008 között összesen 3200 csaló kapott jogosítványt! A használtautó-kereskedők sztrájkra készülnek a beíratási adó megháromszorozása miatt – írja a Gândul –, és egy kiskaput már találtak: Bulgáriában íratják be a kocsikat, ott ugyanis 400 eurós egységár van állítólag.

A Népszabadság közli az érintettekkel, hogy januártól kitiltják Budapestről a 12 tonnánál nehezebb kamionokat, költöztetni is csak hajnalban és este lehet. Fekete hétvége volt a magyarországi utakon – jegyzi fel a Magyar nemzet –, 15 személy vesztette életét közlekedési balesetben.

Szondy Zoltán, Hargita Népe

2

Markó még bízik

„Rossz döntést hozott a Szociáldemokrata Párt, mert nekünk már van egy egyezségünk a Demokrata-liberálisokkal, és meggyőződésem, hogy ezt ők nem fogják felrúgni” – nyilatkozta hétfőn este Markó Béla a Mediafax hírügynökségnek. Az RMDSZ elnöke arra reagált, hogy Mircea Geoana, a PSD elnöke bejelentette, csakis az RMDSZ nélkül tudják elképzelni a kormányralépést.

Markó szerint az RMDSZ-nek a PDL-vel kötött egyezményét Traian Basescu államfő is támogatja, ezt pedig elegendő ahhoz, hogy az RMDSZ-t biztos kormányalakító tényezőnek lehessen tekinteni.

Friss újságcikkek hazai magyar sajtóból

Maszol, 2008. december 9.

„Március 14-én ünnepeljük az MPP első évfordulóját, ami ha nem is történelmi, de pártpolitikai, történeti szempontból fontos nap. Ez az országos tanácskozásnak ünnepi jelleget kölcsönöz, ami nem zárja ki a munkaülést, a tisztújítást” – nyilatkozta lapunknak Szász Jenő.

A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke azzal kapcsolatban mondta ezt, hogy az alakulat Kolozs és Kovászna megyei elnöke hétvégén külön-külön közleményben kifogásolta, hogy neve a többi megyei elnöké között szerepelt egy sajtóközleményben, amely szerint a kilenc megyei elnök nem sürgeti a tisztújítást.

Kulcsár-Terza József háromszéki és Csép Sándor Kolozs megyei elnök közleményében kéri, hogy a tisztújító tanácsülés, ünnepi jellege mellett, egyben munkaülés is legyen.
Szász kategorizál
Szász Jenő szerint az MPP jelenlegi tagsága négy kategóriára osztható: vannak, akiket a román politikum küldött az alakulatba, hogy füleljenek, másokat az RMDSZ, és olyanok is beálltak, akik bizonyos tisztségek megszerzésében reménykednek.
„A negyedik kategória a jóhiszeműek tábora, akik az egységet akarják. A Sárközi Zoltánoktól és Csuzi Istvánoktól – mindketten átálltak az RMDSZ-hez – meg kell szabadulnunk” – jelentette ki Szász, azt is megemlítve, hogy Markó Béla szerint az MPP-nek az RMDSZ-ben van a helye, mert lám, másképp nem tud érvényesülni.
„Az MPP-nek a következő időszakban az építkezésre kell fektetnie a hangsúlyt, és elérni azt a helyzetet, amikor az RMDSZ léphet be az MPP-be. Markó leleplezte követeit – most nem a megyei elnökökről beszélek –, és nekünk párton belül meg és le kell tisztulnunk, az MPP-nek pedig meg kell őriznie irányultságát” – szögezte le Szász.
„Lázadó” megyei elnökök
Az MPP Kovászna megyei elnöksége pénteki közleményében furcsállja, hogy az egy nappal korábbi országos elnökségi döntés támogatásához az MPP elnöke, Szász Jenő telefonbeszélgetések révén próbálta megszerezni a megyei elnökök támogatását, ugyanakkor elítélendőnek tartja, hogy az országos elnök csak részben ismertette a közlemény tartalmát a megyei elnökökkel, akik közül ily módon „többen félrevezetve adták beleegyezésüket”.
Kulcsár-Terza József háromszéki elnök megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a nyilvánosságra hozott közlemény végén az MPP országos elnöksége felhatalmazás nélkül szerepeltette támogatóként az ő nevét – olvasható a sajtónak szétküldött dokumentumban.
Kulcsár megkeresésünkre azt mondta, a konfliktust a legközelebbi elnökségi ülésen tisztázzák, és a közleményhez nincs mit hozzátennie. A háromszékiekhez hasonlóan „értetlenkedik” a Kolozs megyei szervezet elnöksége.
Csép Sándor megyei elnök az Országos Tanács ülésének időpontját és ünnepi jellegét is támogatja, ugyanakkor ragaszkodik a tisztújítás napirenden tartásához. Mint lapunknak elmondta, a tisztújítás napirendje még nem jelenti azt, hogy Szász Jenőt leváltják – akár meg is erősíthetik tisztségében.

Continue reading

Leválthatatlan elnökséggel nehéz választásokat nyerni

A 2008-as parlamenti választások eredményeinek kihirdetése után és az új kormány megalakítása előtt, a Magyar Polgári Párt szervezetének alelnökét faggattuk az eredmények alakulásának hátteréről, és nem utolsósorban a polgáriak távolmaradásának, független jelölteket támogató taktikájának okairól. Szondy Zoltánt MPP-s szerepvállalása mellett, újságírói és önkormányzati tanácsosi minőségében elsőként arról kérdeztük, hogy miért neki kellett benyújtania a múlt héten, a jövő év március tizenötödikére kitűzött, a székelyföldi autonómiára vonatkozó népszavazási határozattervezetet a csíkszeredai tanácsban. – Annak ellenére, hogy ez a határozattervezet az én nevem alatt fut, leszögezném, hogy a kezdeményezés nem a Szondy Zoltáné, hanem a Székely Nemzeti Tanácsé, amit az MPP helyi szervezetének képviselői természetesen felvállaltak. Ami a csíkszeredai RMDSZ hozzáállását illeti ehhez a kérdéshez, már többször elmondtam: még a kommunizmus idején sem volt olyan képmutató vezetősége a városnak, mint amilyen most van. Habár az autonómiát szóban felvállalták, az első határozattervezetemet elutasították, a mostanit is csak azzal a felkiáltással fogadták el, hogy jól van, aztán majd a prefektus úgyis visszautasítja. Ezt a hozzáállást nagyon furcsállom.

– Ezek szerint a korábbi javaslat korábbi dátumra szólt. – Igen, november harmincadikára. Ezt is a SZNT tűzte ki, de általam nem ismert okok miatt márciusra tolták ki, ami egyébként szintén jó dátum, de csak akkor tartható, ha minden székelyföldi önkormányzat elfogadja azt december végéig. Az indoklásban az szerepel, hogy legyen idő a prefektúrák részéről várható jogi támadások kivédéséhez. Ha viszont a vidéki önkormányzatok ismét későn, február–március tájékán kezdenek eszmélni, akkor ez az elképzelés is a hamvába hullik. Tény az, hogy a vidéki önkormányzatok zöme RMDSZ-es vezetés alatt áll, így komoly szakítópróba előtt állunk: kiderül az, hogy ki gondolta komolyan az autonómiát, és ki nem. Aki addig Csíkszentsimontól Csíkszentdomokosig képtelen benyújtani egy épkézláb tervezetet önkormányzatában, az eddig nyilvánvalóan képmutatóan szónokolt az autonómiáról….

– Kanyarodjunk vissza az éppen véget ért parlamenti választásokra. Miért nem indult az MPP, és ha már nem indult, Csíkban miért nem támogatott független jelöltet? – A csíki MPP munkáját nem befolyásolják a parlamenti választások. Ha viccesen fogalmaznék, azt mondanám, hogy én a székely parlamentben szeretnék mandátumot szerezni. A polgári párt országos vezetőségének tehetetlensége miatt, sajnos semmilyen eszközünk nem volt arra, hogy eredményesen részt vegyünk a választásokon. Ezt annak a néhány független jelöltnek az esete is bizonyítja, akik mögül a polgári párt fokozatosan kihátrált. Mégis bölcs döntésnek tartom, hogy a polgári párt nem indult a választásokon: az MPP az önkormányzatokban akar erős autonómiára törekvő képviseletet, amit Bukarestben nem lehet kiharcolni. Másrészt olyan embereket igazolt volna a parlamentben, akik nem oda valók. A statisztikai adatok is mintha minket igazolnának, hiszen az idén Csíkban feleannyian mentek el választani, mint 2004-ben.

– Az MPP éppen nem azzal törvényesítette az RMDSZ-t, hogy nem vett részt a versenyben? – Én akkor igazolnám az RMDSZ-t, ha az arra méltatlan jelöltjeik a lej milliárdjaikkal le tudtak volna győzni egy polgári ellenfelet. Jelen esetben ellenfél nélkül nyertek, és a közösség a távolmaradásával jelezte, hogy nem tartja méltónak őket erre a szerepre. Ha kell, lebonthatom személyekre: Csíkszeredában szenátorként bejuthat az a Gyerkó László, aki a tavaszi RMDSZ-előválasztásokon az utolsó helyen végzett? Sorolhatnám, de maradjunk a lényegnél: nem lehet versenyhelyzetről beszélni, amikor van egy párt, amelyik a minisztériumoktól elkezdve a vidéki kultúrházakig monopóliumot élvez.

– Ettől függetlenül, miért nem indított jelöltet Csíkszéken az MPP? – Ha bárki jelentkezett volna független jelöltként, és vállalja az általunk képviselt értékeket, és Gyerkó, Korodi vagy Kelemen ellen indult volna, akkor azt a meglévő logisztikánkkal támogatjuk, de ilyen ember nem volt. Azt pedig nem szerettük volna eljátszani, hogy szóban felbiztatunk valakit, aztán cserbenhagyjuk. Ismétlem, ezzel legitimáltuk volna az RMDSZ-t, másrészt becsaptunk volna egy jó szándékú magyar érzelmű embert. Nekünk elsősorban saját pártunk erősítése a célunk, nem a függetlenek támogatása.

– A függetlenek csúnyán elvéreztek a megmérettetésen. Ez végül is az MPP veresége… – Tőkés püspök úr szavaival élve, az RMDSZ túlnyerte magát, de egyúttal fegyelmi szavazatot is kapott a távolmaradóktól. Ez közös gondunk: annak ellenére, hogy az RMDSZ hazugságpropagandája nem tudta megmozgatni az erdélyi magyarságot, jelen pillanatban az MPP sem képes erre. Bár a hatalmi pozíciókat 80 százalékban a szövetség tartja, a polgáriaknak sincs bekötve a szája. Nagy a baj, ha a szavazók többsége közönyös a két erdélyi magyar politikai tömörülés jelzéseire. Ha az autonómiáért folyó retorikai küzdelmet gyakorlati szintre lehetne áthelyezni, akkor szerintem az erdélyi magyarságot vissza tudnánk csalogatni a politikai életbe. Ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor tovább növekszik a kiábrándultság, az elvándorlás. Nem az a megoldás, hogy RMDSZ-es tárcavezetők ünnepélyesen átadnak néhány pallót. Ugyanakkor mi sem vagyunk jobbak a Deákné vásznánál…

– A választási eredmények tükrében hogyan látja az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának lehetőségét? – Lássunk tisztán: 1990 óta a román politikai elit legnagyobb győzelme nem a NATO csatlakozás, és nem az EU-s felzárkózás, hanem az, hogy paktumot tudtak kötni az RMDSZ-szel, és ez által az erdélyi magyarság teljesen jogos követeléseit bürokratikus szintre süllyesztették. Amíg Markó Béláék azt hiszik, hogy Trianon traumáját öt kilométer aszfalttal be lehet forrasztani, addig a helyzetünk nem sokat változhat.

– Bizonyos jogok kicsikarásával élhetett volna az RMDSZ az EU-s csatlakozás előtt, most viszont már semmi aduja nincsen a diplomáciailag büntethetetlen zsarolásra. – Valami akkor vész el, ha létezik. Az RMDSZ-nél ez sosem létezett. A megfogalmazással, a zsarolással nem értek ugyan egyet, de egyezzünk meg abban, hogy a román politika nem az ország külhoni megítélése miatt fél a magyaroktól. Azt jobban rontják a külföldön garázdálkodó román állampolgárok. A románok inkább attól rettegnek, hogy az erdélyi magyarok magukra találnak, és autonómiatörekvésekkel állnak elő.

– Több MPP-s tisztségviselő – hogy csak a háromszéki Csinta Samut és Gazda Zoltánt említsem – már a választások előtt azt mondta, amit utána is: pártként kellett volna indulni. Miért nem indultak? – Ezzel az országos vezetőséggel nem lehetett indulni a parlamenti választásokon. Egyszemélyes, autoriter, eredményeket fel nem mutató, a döntéseket az utolsó pillanatig elhúzó elnökséggel, és ráadásul anyagiak hiányában ez képtelenség lett volna. Ha megtesszük, úgy kikapunk, hogy talán meg is szűnik a párt. Igazat adok Csinta Samunak, hiszen én is elégedetlen vagyok a fennálló helyzettel, én is aláírtam a kongresszus összehívására vonatkozó okmányt, de ez nem változtatott volna a helyzeten.

– Az elnökségben látja a hibát, vagy itt is leválthatatlan a vezetőség, akárcsak az RMDSZ-ben? – Természetesen ők hibáztak, és persze hogy leválthatatlanok: az MPP beíratásakor két éves ideiglenes mandátumot adtak saját maguknak, ami 2010-ben jár le. Ezen talán tudnánk változtatni, de ennél is fontosabb lenne a mentalitásváltás. Nekem a polgári párt egyszemélyes vezetésével sem volt semmi bajom addig, amíg ki nem derült, hogy a zsarnok nem eredményes, nem a rátermett ember.

– Ne kerülgessük a forró kását: Szász Jenőről beszélünk, akit kegyvesztettként emleget a Fideszhez közel álló jobboldali sajtó, ugyanakkor a megyei szervezetek sem támogatják már… – Nem akarom ezeket az állításokat elemezni, de annyit elmondanék, hogy a tavaszi választások csíki kudarcát az MPP országos vezetősége idézte elő, amikor a párt bejegyzését az utolsó pillanatra halasztotta. Ha mindez korábban megtörténik, akkor a jelenlegi polgármesterek egyharmada a polgári párt színeiben indul, a helyi tanácsosokról nem is beszélve. A beíratás tologatásával nemcsak a vezetők betonozták be magukat tisztségeikbe, hanem újra helyzetbe hozták az RMDSZ képviselőit. 2007-ben meg lehetett volna kérdőjelezni azt, hogy ki is a vezető az MPP-ben, 2008-ban már elkéstünk vele. A választások eredményei pedig azt igazolták, hogy a Székelyföldön nem lehet RMDSZ-ellenességgel, vagy Verestóy szívatásával voksokat nyerni.

Jakab Lőrinc, Erdélyi Napló

Az MPP Kolozs megyei elnöksége továbbra is tisztújítást kér- Közlemény

K Ö Z L E M É NY
Értetlenséggel olvastuk a Magyar Polgári Párt országos sajtóirodája által december 4-én nyilvánosságra hozott közleményt, melyben alulíróként a párt kilenc megyei elnöke között Csép Sándor Kolozs megyei elnök neve is szerepel. A közlemény szerint az alulírók támogatják az MPP Országos Tanácsának 2009. március 14-ére történő összehívását. Ugyanezen közlemény a továbbiakban a következőket is tartalmazza: „…Alulírottak nem a tisztújítást sürgetjük, mint az megjelent a sajtóban, és ennek megfelelően – aktualitása nem lévén – nem is beszélhettünk a pártvezetés esetleges kihívóiról, hanem csupán az Országos Tanács összehívását üdvözöljük, mert így valamennyien a párt bejegyzésének egy éves évfordulóján egy ünnepi ülésre készülhetünk.”

A Magyar Polgári Párt megyei elnökei 2008. december 2-án kelt levelükben közösen kérték a párt országos elnökségétől az Országos Tanács összehívását 2008. február 28-ára. A dokumentum többek között „a párt országos elnökségének megválasztását” szorgalmazza „halaszthatatlannak tartva a Magyar Polgári Párt ügyeinek rendezését.

December 3-án a Magyar Polgári Párt országos elnöksége napirenden tárgyalta az Országos Tanács kérdését, és úgy döntött, hogy ennek összehívását március 14-ére tűzi ki, figyelembe véve, hogy az időpont egybeesik az MPP bejegyzésének egyéves évfordulójával. A döntésről Szász Jenő pártelnök telefonon értesítette Csép Sándort, támogatását kérve az Országos Tanács időpontjának és a rendezvény ünnepi jellegének elfogadásához. Csép Sándor mindkét javaslatot támogatta. Értetlenséggel vettük tudomásul, hogy a közlemény nyilvánosságra hozott szövege tagadja a tisztújítás szorgalmazását. Ehhez sem Csép Sándor, sem a Kolozs megyei elnökség nem adta beleegyezését.

A Magyar Polgári Párt Kolozs megyei küldöttgyűlésének egyhangú döntése értelmében, ismételten kérjük a párt országos elnökségét, hogy az Országos Tanács ne pusztán ünnepi, hanem az alapszabályzatnak megfelelően munkajellegű legyen, érdemben tárgyaljon a párt halaszthatatlan ügyeiről, és tűzze napirendre a párt országos vezetőségének megválasztását.

Kolozsvár, 2008. december 5.

Csép Sándor
az MPP Kolozs megyei elnöke

Sándor Krisztina
az MPP Kolozs megyei elnöke

Gergely Balázs
az MPP Kolozsvári elnöke

Tiltakozik a háromszéki MPP- elnök Közlemény

K Ö Z L E M É NY
A Magyar Polgári Párt Kovászna megyei szervezetének elnöksége 2008. december 4-i ülésén elemezte az MPP országos elnöksége által aznap nyilvánosságra hozott levelet, amelyben a párt kilenc megyei szervezetének elnöke támogatja az MPP Országos Gyűlésének 2009. március 14-re való összehívását. Ugyanezen közlemény a továbbiakban a következőket is tartalmazza: „Alulírottak nem a tisztújítást sürgetjük, mint az megjelent a sajtóban, és ennek megfelelően – aktualitása nem lévén – nem is beszélhettünk a pártvezetés esetleges kihívóiról, hanem csupán az Országos Tanács összehívását üdvözöljük, mert így valamennyien a párt bejegyzésének egyéves évfordulóján egy ünnepi ülésre készülhetünk.”

Az MPP Kovászna megyei elnöksége furcsának tartja, hogy az egy nappal korábbi országos elnökségi döntés támogatásához az MPP elnöke, Szász Jenő telefonbeszélgetések révén próbálta megszerezni a megyei elnökök támogatását. Ugyanakkor elítélendőnek tartjuk, hogy az országos elnök csak részben ismertette a közlemény tartalmát a megyei elnökökkel, akik közül ily módon többen félrevezetve adták beleegyezésüket.

A párt Kovászna megyei elnöke, Kulcsár-Terza József a közlemény elektronikus formában való elküldését kérte Szász Jenőtől, és hasonló formában ígért választ a dokumentum tanulmányozása után. Mindez nem történt meg, ezért Kulcsár-Terza József megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a nyilvánosságra hozott közlemény végén az MPP országos elnöksége felhatalmazás nélkül szerepeltette támogatóként a Kovászna megyei elnök nevét.

Az MPP megyei elnöksége december 4-i ülésén úgy határozott, hogy aláveti magát az országos elnökség március 14-ét megjelölő döntésének. Kéri, hogy az országos kongresszus ne csak ünnepi, hanem munkajellegű is legyen, ahol az alapszabály felülvizsgálata, és minden fontos aktuális kérdés terítékre kerüljön. Ugyanakkor kéri az országos elnökséget, hogy mihamarabb határozza meg azt a határidőt, ameddig a megyei szervezetek előterjeszthetik javaslataikat a kongresszus napirendjére.

Sepsiszentgyörgy, 2008. december 5.

Kulcsár-Terza József
az MPP Kovászna megyei elnöke

>