Archive

Category Archives for "Ünnepek"

Március 15.-e szabadság ünnepe, minden magyar ünnepe!

A Magyar Polgári Párt országos elnökének ünnepi programja

Március 14.
 A Magyar Polgári párt Országos Elnöksége és a megyei szervezetek küldöttségei is részt vesznek Marosvásárhelyen a párt által szervezett megemlékező ünnepségen. Délután fél hatkor az MPP országos vezetői megkoszorúzzák Petőfi Sándor köztéri szobrát, ezt követően 18 órától, a Deus Providebit Tanulmányi Ház Szent Mihály termében kerül sor gálaműsorra, melynek keretében fellép a Napsugár néptáncegyüttes, zenél a Cinige zenekar. A forradalom marosvásárhelyi vonatkozásairól, a Mátyás huszárok szerepéről előadást tart Miholcsa József szobrászművész.  Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc hőseinek emlékére szervezett est házigazdája az Orbán Balázs Akadémia Egyesület.

Március 15.
Biró Zsolt pártelnök délelőtt 10 órától Kápolnásfaluban a forradalmárok emlékének szentelt misén vesz részt. Ezt követően Benedek László polgármester társaságában a falú központi parkjában megtekinti a kápolnásfalusi iskolás gyerekek ünnepi előadását.
14 órától a Nyerges-tetőn a hagyományos ünnepi rendezvényen és a koszorúzáson Biró Zsolt pártelnök Salamon Zoltán Hargita megyei elnök és Dr. Ambrus Lilla, megyei elnökségi taggal közösen vesz részt és helyezik el a kegyelet koszorúit.
16 óra 30 perctől a gelencei ünnepségek vendége Biró Zsolt. Itt Cseh József polgármesterrel közösen részt vesznek a Március 15.-e tiszteletére szervezett felvonuláson, majd a falu központi parkjában hangzanak el az ünnepi beszédekre és koszorúzásra kerül sor. 
    Este Biró Zsolt a párt Kovászna megyei elnöke Kulcsár-Terza József és a SZNT sepsiszéki elnöke Gazda Zoltán társaságában részt vesz a sepsiszentgyörgyi színházban sorra kerülő gálakoncerten. Az előadás díszvendége Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese lesz. Az ünnepi koncert során fellép a Gregorius és a Csíki Kamarazenekar. A műsoron magyar művek szerepelnek.

 Március 15.-e az összefogás, az egység ünnepe

    
Aki március 15.-ét megünnepli, a magyar nemzet része, akárhol is él. S bár 1848-ban és a következő időkben mégsem sikerült a nemzet, a haza és szabadság fogalmát összhangba hozni, ha 48 örököseinek tartjuk magunkat, ezt a bevégezetlen feladatot a mai kor kínálta lehetőségek között teljesíteni kell, feloldva azt az ellentmondást, amely annyi történelmi kudarcot okozott. Éppen ezért ma kidolgozott, világos, a nemzet minden része által elhatározott, és hosszú távon következetesen érvényesített politikára van szükség. Ezt megalkotni és követni valóban márciushoz méltó feladat.

1848 Európa első nagy, valóban közös tavasza volt. Ma az a legfőbb kérdés: mit tudunk mi, erdélyi magyarok az 1848-as forradalom és szabadságharcból hasznosítani, mi válik a lelkünk javára, mi válik közösségünk javára?
Egy jól működő társadalmi rendszerhez elengedhetetlen szempont a népakarat érvényesülése és az érdemi képviselet.

Mindenekelőtt bizalomra van szükség, amely nélkül képviseletünk nem működhet jól. Bíznunk kell a közös jövőben, abban, hogy meg tudjuk valósítani közösen szőtt terveinket. Úgy kell bíznunk egymásban, ahogyan 165 évvel ezelőtt bíztak a magyarok a hazájuk szabadságáért harcolva társaikban. A mai nap kiemelkedően fontos, hiszen emlékeztet bennünket erre.

1848-49 forradalmának és szabadságharcának hazaszeretete pedig emlékeztessen bennünket a nagy tettek mellett arra is, hogy a történelem menetét a mindennapi emberi cselekedetek, sokszor a hétköznapok csatái viszik előrébb.

Magyar Polgári Párt Hargita Megyei Szervezete
Salamon Zoltán
elnök
Csíkszereda, 2013. március 15

wpid-marc15-2013-03-14-11-52.jpg
MPP-PRESS

SZENT ISTVÁN KIRÁLY INTELMEI IMRE HERCEGHEZ

clip_image002

 

Mivel megértem s mélyen átérzem, hogy amit csak Isten akarata megteremtett s nyilvánvaló eleve elrendelése elrendezett mind a kiterjedt égboltozaton, mind az egybefüggő földi tájakon, azt törvény élteti s tartja fenn, s mivel látom, hogy mindazt, amit Isten kegyelme bőséggel adott az élet előnyére és méltóságára, tudniillik királyságokat, konzulságokat, hercegségeket, ispánságokat, főpapságokat s más méltóságokat, részben isteni parancsok és rendeletek, részben világiak, valamint a nemesek meg az élemedett korúak tanácsai és javaslatai kormányozzák, védik, osztják fel és egyesítik, s mivel bizonyosan tudom, hogy minden renden valók a föld bármely részén, bármilyen méltóságot viseljenek, nemcsak kíséretüknek, híveiknek, szolgáiknak parancsolnak, tanácsolnak, javasolnak, hanem fiaiknak is, úgy hát én sem restellem, szerelmetes fiam, hogy neked még életemben tanulságokat, parancsokat, tanácsokat, javaslatokat adjak, hogy velük mind a magad, mind alattvalóid életmódját ékesítsed, ha majd a legfőbb hatalom engedélyével utánam uralkodni fogsz. Illik pedig, hogy odaadó figyelemmel hallgatván eszedbe vésd apád parancsait, az isteni bölcsesség intelme szerint, mely Salamon szájából szól:

Hallgass, fiam, atyád intelmére,
s ne vedd semmibe anyád tanítását!…

[Hallgasd hát meg, fiam, fogadd el szavaimat,]
akkor nagy lesz száma élted éveinek.

Ebből a mondásból tehát észbe veheted, ha azt, amit atyai gyöngédséggel parancsolok, megveted – távol legyen! -, nem szívelnek többé sem Isten, sem az emberek. De halljad az engedetlen parancsszegők esetét és vesztét. Ádám ugyanis, kit az isteni alkotó, valamennyi létező teremtője a maga hasonlatosságára formált, s minden méltóság örökösévé tett, széttörte a parancsok bilincsét, s nyomban elvesztette a magas méltóságokat meg a paradicsombéli lakást. Isten régi, kiválasztott s kivált kedvelt népe is, amiért szétszaggatta a törvények Isten ujjával kötözött kötelékét, különb-különbféleképpen pusztult el: részben ugyanis a föld nyelte el, részben tűz emésztette el, részint egymást koncolta fel. Salamon fia is, félrevetve apja békéltető szavait, gőgjében pöffeszkedve kardcsapásokkal fenyegette a népet apja ostorsuhintásai helyett, azért sok rosszat tűrt el országában, végül is kivetették onnan. Hogy ez véled ne történjék, fogadj szót, fiam; gyermek vagy, gazdagságban született kis cselédem, puha párnák lakója, minden gyönyörűségben dédelgetve és nevelve, nem tapasztaltad a hadjáratok fáradalmait s a különféle népek támadásait, melyekben én szinte egész életemet lemorzsoltam. Itt az idő, hogy többé ne puha kásával étessenek, az téged csak puhánnyá s finnyássá tehet, ez pedig a férfiasság elvesztegetése s a bűnök csiholója és a törvények megvetése; hanem itassanak meg olykor fanyar borral, mely értelmedet tanításomra figyelmessé teszi. Ezeket előrebocsátván térjünk a tárgyra.

FEJEZETEKRE OSZTÁS

A katolikus hit megőrzéséről
Az egyházi rend becsben tartásáról
A főpapoknak járó tiszteletről
A főemberek és vitézek tiszteletéről
Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról
A vendégek befogadásáról és gyámolításáról
A tanács súlyáról
A fiak kövessék az elődöket
Az imádság megtartásáról
A kegyességről és irgalmasságról, valamint a többi erényről

I. A KATOLIKUS HIT MEGŐRZÉSÉRŐL

Minthogy a királyi méltóság rangját csakis a hívők és a katolikus hitet vallók nyerhetik el, ezért parancsainkban a szent hitet tesszük az első helyre. Ha a királyi koronát meg akarod becsülni, legelőször azt hagyom meg, tanácsolom, illetve javaslom és sugallom, kedves fiam, hogy a katolikus és apostoli hitet akkora buzgalommal és éberséggel őrizd, hogy minden Istentől rendelt alattvalódnak példát mutass, s valamennyi egyházi személy méltán nevezzen igaz keresztény hitvallású férfinak; enélkül bizony, tudd meg, sem kereszténynek, sem az egyház fiának nem mondanak. Akik ugyanis hamisat hisznek, vagy a hitet jó cselekedetekkel teljessé nem teszik, fel nem ékesítik, minthogy a hit tettek híján meghal, sem itt nem uralkodnak tisztességgel, sem az örök uradalomban vagy koronában nem lesz részük. Ám ha a hit pajzsát tartod, rajtad az üdvösség sisakja is. Mert e lelki fegyverekben szabályszerűen harcolhatsz láthatatlan és látható ellenségeid ellen. Hiszen az apostol ezt mondja: "Csak az nyeri el a babérkoszorút, aki szabályszerűen küzd." A hit tehát, melyről beszélek, a következő: higgy erősen a mindenható Atyaistenben, minden teremtmény teremtőjében, és az ő egyszülött fiában, a mi Urunkban, Jézus Krisztusban, kit az angyal meghirdetett, ki Szűz Máriától született, az egész világ üdvösségéért a keresztfán szenvedett és a Szentlélekben, ki szólt a próféták s az apostolok, valamint az evangélisták szavával, mint egyetlen tökéletes oszthatatlan szeplőtelen istenségben, és kétely hozzád ne férjen. "Ez a katolikus hit, melyben – miként Atanáz mondja – ha akárki híven és erősen nem hisz, semmiképp sem üdvözül." Ha valamikor uralmad alatt akadnának olyanok – távol legyen! -, kik az így egységbe fűzött Szentháromságot megosztani vagy kisebbíteni, vagy nagyobbítani próbálják, tudd meg: az eretnekség fejének szolgái azok, és nem a szentegyház fiai. Az ilyeneket pedig ne gyámolítsd, ne védelmezd, hogy magad is ellenségnek és bosszulónak ne mutatkozz. Mert az efféle emberek a szentegyház népét nyomorultul megrontják és szétszórják. Hogy ez ne történjék meg, különös gondod legyen.

II. AZ EGYHÁZI REND BECSBEN TARTÁSÁRÓL

A királyi palotában a hit után az egyház foglalja el a második helyet, az egyház, melynek első ízben a mi fejünk, tudniillik Krisztus vetette el magját, majd az ő tagjai, vagyis az apostolok és szent atyák ültették át, meggyökereztették erősen, s elterjesztették az egész földkerekségen. És ámbár mindig hajt új sarjat, más helyeken mégis mintegy réginek tartják; itt viszont, kedves fiam, a mi birodalmunkban eddig még mint ifjú, friss hajtást prédikálják. Épp ezért kíván meg szemfülesebb s szembetűnőbb őröket, nehogy a jó, amivel az isteni kegyelem bennünket mérhetetlen irgalmában érdemtelenül elárasztott, tunyaságod és restséged, valamint hanyagságod miatt megromoljék s megsemmisüljön. Mert aki a szentegyház méltóságát csorbítja vagy csúfítja, azon munkál, hogy Krisztus testét csonkítsa. Hiszen maga az Úr mondta Péternek, akit a szentegyház őrzőjévé és felügyelőjévé emelt: "Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat." Ő ugyanis önnönmagát nevezte kősziklának, s nem ám fából avagy kőből épült egyházról beszélt, hanem az újonnan nyert tömeget, a kiválasztott népet, Isten nyáját, mely hitben kioktattatott, keresztségben megmosatott, kenettel olajoztatott, hívta a saját magára épült szentegyháznak. Ha valaki lázában e szentegyház tagjait vagy kicsinyeit megbotránkoztatja, az evangélium tanítása szerint méltó arra, hogy malomkövet kössenek a nyakára és a tenger mélységébe vessék, azaz a hatalom méltóságából kivetik, és az igazak egyházán kívül marad a világi nyomorúságban, mint valami pogány és vámos. Így hát, fiam, napról napra virágzó szorgalommal kell őrködnöd a szentegyházon, hogy inkább gyarapodjék, mintsem fogyatkozzék. Azért is nevezték az első királyokat nagyságosnak, mert az egyházat nagyobbították. Te is ezt tegyed, hogy koronád híresebb, életed boldogabb és hosszabb legyen.

III. A FŐPAPOKNAK KIJÁRÓ TISZTELETRŐL

A királyi trón ékessége a főpapoknak rendje, ezért a királyi méltóságban ők kerülnek a harmadik helyre, kedves fiam, ők legyenek főembereid, úgy vigyázz a főpapokra, mint a szemed világára. Ha ők jóindulatúak véled, ellenségtől nem kell félned. Hiszen ha ők megbecsülnek, bátran foghatsz mindenhez, imádságuk ajánl téged a mindenható Istennek. Őket állította ugyanis Isten őrül az Isten népe fölé, és őket tette meg a lelkek felvigyázóivá, valamint az egész egyházi méltóság és isteni szentség részeseivé és osztóivá. Mert nélkülük királyok nem is állíttatnak, nem is országolnak. Az ő közbenjárásukra törlik el a vétkezők vétkeit. Ha irántuk az igazi szeretetet tanúsítod, magadat is kétségkívül megjobbítod, országodat is tisztességgel igazítod. Mert az ő kezükbe van lerakva a bűnből oldás és a bűnbe kötés hatalma. Mert Isten megegyezett velük örök szövetségben, és elkülönítette őket az emberektől, a maga nevében és szentségében osztozott velük, és az istenes Dávid király szavával megtiltotta, hogy az emberi világ gáncsolja őket: "Fölkentjeimet ne érintsétek!" Az illeti meg ugyanis Isten felkentjeit, ki az isteni és kánoni végzéssel szembeszállva a szent renden való férfiakat hamis vádaskodásokkal mocskolja és a nyilvánosság elé hurcolja. Teljességgel megtiltom fiam, hogy így cselekedj, ha boldogan akarsz élni, királyságod megbecsülni, mert az ilyen dolgok sértik Istent elsősorban. Ha esetleg valamelyik azok közül, akikről szó van, kárhoztatásra méltó vétekbe esik – távol legyen! -, figyelmeztesd háromszor, négyszer is négyszemközt az evangélium tanítása szerint. Ha akkor intelmeidet nem hallgatja meg, nyilvánosan kell megfeddni a következők alapján: Ha rád nem hallgat, jelentsd az egyháznak. Mert ha e rendet megtartod, dicső koronádat teljességgel felmagasztalod.

IV. A FŐEMBEREK ÉS VITÉZEK TISZTELETÉRŐL

Az uralom negyedik dísze a főemberek, ispánok, vitézek hűsége, erőssége, serénysége, szívessége és bizalma. Mert ők országod védő falai, a gyengék oltalmazói, az ellenség pusztítói, a határok gyarapítói. Legyenek ők, fiam, atyáid és testvéreid, közülük bizony senkit se hajts szolgaságba, senkit se nevezz szolgának. Katonáskodjanak, ne szolgáljanak, uralkodj mindannyiukon harag, gőg, gyűlölség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden; tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség. Ha békeszerető leszel, királynak és király fiának mondanak, és minden vitéz szeretni fog; ha haraggal, gőgösen, gyűlölködve, békétlenül kevélykedsz az ispánok és főemberek fölött, a vitézek ereje bizonnyal homályba borítja a királyi méltóságot, és másokra száll királyságod. Ettől óvakodva az erényed szabta mértékkel irányítsd az ispánok életét, hogy vonzalmaddal felövezve a királyi méltósághoz mindig háborítatlanul ragaszkodjanak, hogy uralkodásod minden tekintetben békés legyen.

V. AZ IGAZ ÍTÉLET ÉS A TÜRELEM GYAKORLÁSÁRÓL

A türelem és az igaz ítélet gyakorlása a királyi korona ötödik cifrázása. Dávid király és próféta mondja: Ítéletedet, Isten, bízd a királyra.

És ugyanő másutt:

Király vagy, az igazságosságot szereted.

A türelemről így beszél Pál apostol: "tanúsítsatok mindenki iránt türelmet." És az Úr evangéliumban: "Ha [türelemmel] kitartotok, megmentitek lelketeket." Ehhez tartsd magad, fiam: ha becsületet akarsz szerezni királyságodnak, szeresd az igaz ítéletet; ha hatalmadban akarod tartani lelkedet, türelmes légy. Valahányszor, kedves fiam, ítéletet érdemlő ügy kerül eléd vagy valamely főbenjáró bűn vádlottja, türelmetlenül ne viselkedjél, esküvel se erősködjél, hogy megbünteted; bizony ez ingatag lenne és mulandó, mert a bolond fogadalmat megszegi az ember; és ne ítélkezz te magad, nehogy királyi méltóságodban a hitvány ügyben forgolódva folt essék, hanem az efféle ügyet inkább bírákhoz utasítsd, az ő megbízatásuk, hogy törvény szerint döntsenek. Óvakodj bírónak lenni, ám örülj királynak lenni s neveztetni. A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek pedig zsarnokoskodnak. Ha pedig egyszer olyasvalami kerül eléd, amelyben ítéletet hozni méltóságoddal összefér, türelemmel, irgalommal, esküdözés nélkül ítélkezz, így lesz majd koronád dicséretes és ékes.

VI. A VENDÉGEK BEFOGADÁSÁRÓL ÉS GYÁMOLÍTÁSÁRÓL

A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. Hiszen kezdetben úgy növekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. Róma bizony még ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabaddá. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. Ha pedig le akarnád rombolni, amit építettem, vagy szét szórni, amit összegyűjtöttem, kétségkívül igen nagy kárt szenvedne országod. Hogy ez ne legyen, naponta nagyobbítsd országodat, hogy koronádat az emberek nagyságosnak tartsák.

VII. A TANÁCS SÚLYÁRÓL

A királyi emelvényen a tanács a hetedik helyre tart igényt. A tanács állít királyokat, dönt el királyi sorsokat, védelmezi a hazát, csendesíti a csatát, győzelmeket ő arat, kerget támadó hadat, behívja a barátokat, városokat ő rakat, és ő ront le ellenséges várakat. Minthogy pedig a tanácsnak ekkora haszna van, ostoba, pöffeszkedő és középszerű emberekből összeállítani, én úgy vélem, mit sem ér; hanem a tekintélyesebbek és a jobbak, a bölcsebbek és a legmegbecsültebb vének ajkán formálódjék és csiszolódjék. Ezért, fiam, az ifjakkal és a kevésbé bölcsekkel ne tanácskozz, ne is kérj tőlük tanácsot, csak a gyűlés véneitől, kiknek koruk és bölcsességük miatt megfelel ez a feladat. Mert a királynak szóló tanács zárva legyen a bölcs szívbe, ne terjessze a bolondok szelessége. Ha ugyanis a bölcsekkel jársz, bölcs leszel, ha a bolondokkal forgolódsz, társul adod magad hozzájuk, szól a Szentlélek Salamon által: "Aki jár a bölcsekkel, bölcsek barátja lesz, nem a bolondokhoz lesz hasonlatos." És Dávid zengi:

Jósággal közeledsz a jóhoz,
az igazhoz igaz vagy.
A tisztával tisztán bánsz,
a hamissal azonban hamis módra.

Ezért hát ki-ki életkorának megfelelő dologban forgolódjék, tudniillik az ifjak fegyverben, a vének a tanácsban. Egyébként az ifjakat mégsem kell teljesen kiűzni a tanácsból; ámde ahányszor velük tanácskozol, még ha életrevaló is az a tanács, mindig terjeszd az öregek elé, hogy minden cselekedetedet a bölcsesség mértékével mérhesd.

VIII. A FIAK KÖVESSÉK AZ ELŐDÖKET

Őseink követése foglalja el a királyi méltóságban a nyolcadik helyet. A legnagyobb királyi ékesség, az én tudásom szerint, a királyelődök után járni, a szülőket utánozni. Aki ugyanis megveti, amit megszabtak atyai elődei, az isteni törvényekre sem ügyel. Mert az atyák azért atyák, hogy fiaikat gyámolítsák, a fiak pedig azért fiak, hogy szüleiknek szót fogadjanak. Aki atyjával szemben áll, Isten ellenségének áll. Mert minden engedetlen Istennel áll szemben. És az engedetlenség szelletje a korona virágait szórja szerte. Az engedetlenség valójában pestis az egész királyságban. Ezért, kedves fiam, apád rendeletei, vagyis az én rendeleteim, mindig legyenek szemed előtt, hogy szerencsédet mindenütt királyi gyeplő igazgassa. Az én szokásaimat pedig, melyekről látod, hogy a királyi méltósággal összeférnek, a kétkedés minden béklyója nélkül kövessed. Mert nehéz lesz megtartani e tájon királyságodat, ha szokásban nem utánzod a korábban királykodó királyokat. Mely görög kormányozta a latinokat görög módra, avagy mely latin kormányozta a görögöket latin módra? Semelyik. Ezért hát kövesd szokásaimat, a tieid közt kimagasló így leszel, s az idegenek dicséretére szert így teszel.

IX. AZ IMÁDSÁG MEGTARTÁSÁRÓL

Az imádság megtartása a királyi üdvösség legnagyobb járuléka, ezért a királyi méltóság kilencedik regulájában pendül meg. A folytonos imádkozás: a bűnöktől megtisztulás és feloldozás. Te pedig fiam, valahányszor Isten templomához járulsz, hogy Istent imádd, Salamonnal, a király fiával, magad is király lévén, mindig mondjad: "Küldd le [Uram, a bölcsességet] szent egedből, dicsőséged trónjáról, hogy munkámban velem legyen és segítsen, és így fölismerjem, mi kedves a szemedben [minden időben]." És ismét: "Uram, Atyám, életemnek Istene, ne hagyj engem álnok gondolatban, az én szemeimnek ne adj kevélységet és a gonosz kívánságot távoztasd el tőlem, Uram. Vedd el tőlem a testnek kívánságait, és a tisztátalan és esztelen léleknek ne adj engem, Uram." Ezzel az imádsággal fohászkodtak hát a régi királyok, te is ugyanezzel fohászkodj, hogy Isten minden vétked eltörlésére méltasson, hogy mindenki legyőzhetetlen királynak hívjon. Imádkozz azért is, hogy a tétlenséget, tunyaságot elkergesse tőled, megajándékozzon az erények összességének segedelmével, s így legyőzhesd látható és láthatatlan ellenségeidet. Hogy valamennyi alattvalóddal együtt gondtalanul, ellenséges támadásoktól nem háborgatva, békében végezhesd életed pályáját.

X. A KEGYESSÉGRŐL ÉS AZ IRGALMASSÁGRÓL, VALAMINT A TÖBBI ERÉNYRŐL

Az erények mértéke teszi teljessé a királyok koronáját, és a parancsok közt a tizedik. Mert az erények ura a Királyok Királya, miként égi serege áll kereken tíz karból, úgy életed vitele kerekedjék ki tíz parancsból. Kell, hogy a királyt kegyesség s irgalmasság díszítse, de a többi erény is hassa át és ékesítse. Mert ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni. Ennek okából hát, szerelmetes fiam, szívem édessége, sarjam jövő reménysége, kérlek, megparancsolom, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem még a külföldiekhez is, sőt mindenkihez, aki hozzád járul. Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz. Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz, őrizd szívedben mindig az isteni intést: "Irgalmasságot akarok, nem áldozatot." Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz. Azután légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson. Légy alázatos is, hogy Isten felmagasztaljon most és a jövőben. Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass. Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen. Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess. Légy szemérmes, hogy elkerüld a bujaság minden bűzét, valamint a halál ösztönzőjét.

Mindez, amit fentebb érintettünk, alkotja a királyi koronát, nélkülük sem itt nem tud senki uralkodni, sem az örök uradalomba bejutni. Ámen.

Kuruc Ágnes fordítása

MPP-PRESS

1

Vasárnapi ima

[ 2011. május 29., 15:10 ] [152]

Vasárnap van, a pihenés napja! Amikor megteremtetted a világot, benne mindent megalkottál, helyre tettél, s a nagy gépezet lassú, de mégis erőteljes mozgásba lendült, visszatekintettél, és azt mondtad: minden, amit teremtettél, jó!
Nap, mint nap teremtünk, alkotunk, cselekszünk, beszélünk, rombolunk, pusztítunk, összekötünk és eloldunk, bántunk és vigasztalunk, segítünk és akadályozunk… Élünk! Mindennapjainkba belebonyolódva azonban nem látjuk minden este oly tisztán, mint Te láttad, hogy amit teszünk, amit alkotunk jó vagy sem? Vasárnap elcsendesedünk, hátralépünk, s a távolság tárgyilagosságával megvizsgálunk mindent.
Mit látok én?
Világosságot, amit teremtettem, amikor tanítottam, s magamba fogadtam, amikor tanítottak; de látom az árnyékot is, amit tudatlanságommal vagy restségemmel a világra vetettem.

 

Az eget, amit néha megérintettem, amikor boldog voltam, s amikor felhők nélküli tisztaságban láttam az élet szépségeit; de látom azt az eget is, amelyet gondoknak, bűnöknek, gyengeségeknek felhője részben vagy egészen eltakar.
A sarjadó életet, mely minden nap megújul bennem, s melynek milliónyi magjából fű, fa, szépség és illat terem; de látom, hogy milyen sokszor pusztított füvet, fát, lelkesedést és reményt a fellángoló harag, bizalmatlanság, türelmetlenség.
A csillagokat, melyeket néha elérek, máskor a földre hozok, máskor szemekben fedezem fel, vagy tekintetemmel teremtem meg; de látom, hogy voltam néha éjszakához idomuló sötétség, hogy olvadtam bele néha a fénytelenségbe.
Az állatokat: a kígyó eszességét, a galamb szelídségét; de látom, hogy sokszor utamat a róka ravaszságával, a ragadozók kíméletlenségével jártam.
Magamat, az embert, akit alkottál, s aki voltam a Te képmásod, akinek arcán-lelkén magadra ismerhettél; de látom azt az önmagamat is, akiben elhalványultál, aki elfelejtett, aki megtagadott.
Vasárnap van. Amit teremtettem nem mind jó. Pihen a testem, de munkálkodik a lelkem, hogy szétválasszam a jót a rossztól, s hogy teremtett világodnak végtelenjében megtaláljam azt a helyet, ahol, mint fölöttünk az ég, mint alattunk a föld, mint fű a mezőn, mint csillag az éjben, mint hal a vízben, mint képmásod lelkemben hasznos lehetek, otthon lehetek. Ámen.
Szabó Előd
Napi 3 perc, www.unitarius.org, erdely.ma

A pápa boldoggá avatta II. János Pált

[ 2011. május 01., 12:09 ] [59]

Boldoggá avatta XVI. Benedek pápa elődjét, a néhai II. János Pált az e célból vasárnap a vatikáni Szent Péter téren tartott szentmisén. A pápa latinul mondta el az ilyenkor szokásos formulát. Előzőleg Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke ismertette II. János Pál életrajzát és kérte boldoggá avatását. Ennek megtörténtét követően leleplezték II. János Pál hivatalos ábrázolását, amelyet a Szent Péter bazilika főbejárata fölött helyeztek el. Hivatalos becslések szerint mintegy egymillió zarándok érkezett Rómába a néhai pápa boldoggá avatásának alkalmából.
Nyolcvanhét hivatalos küldöttség, köztük huszonkettő állam-, illetve kormányfő vezetésével, vesz részt vasárnap a Szent Péter téren tartandó ceremónián. A magyar hivatalos kormánydelegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezeti. Emellett Seregély István nyugalmazott egri érsekkel az élén egy háromszáz fős magyar zarándokcsoport is jelen lesz a nagyszabású ünnepségen.
A boldoggá avatás vasárnap délelőtt kilenc órakor előimádsággal kezdődik. A XVI. Benedek pápa által pontifikált szentmisén bemutatják a boldog hivatalos képmását és a tiszteletére alkotott latin nyelvű himnuszt. Május 2-án Tarcisio Bertone szentszéki államtitkár a Szent Péter téren celebrálja a hálaadó szentmisét.

II. János Pálnak a Szent Péter-bazilika altemplomában levő sírját pénteken nyitották ki. A koporsót fehér lepellel takarták le, és Szent Péter sírja elé helyezték május elsejéig. A boldoggá avatási szentmisére a bazilika főoltáránál állítják ki. A hívők a szentmise után hétfő hajnal öt óráig itt róhatják le tiszteletüket. Ezt követően boldog II. János Pál koporsóját a bazilikában, a Szent Sebestyén-kápolnában helyezik el.
II. János Pál pápa két alkalommal tett főpásztori látogatást Magyarországon, 1991. augusztus 16-20-ig, illetve 1996. szeptember 6-7-én.
Róma a volt pápát ünnepli
Imádkozó tömeggel telt meg szombat éjszaka a római Circus Maximus: a II. János Pál emlékére tartott virrasztáson a hatóságok szerint kétszázezren vettek részt, főleg fiatalok. Olasz, francia, német, mexikói és lengyel zászlók lobogtak, még Solidarnosc feliratú zászlót is lehetett látni, és ismét magasba tartották a II. János Pál temetéséről ismert és a pápa szentté avatását sürgető Santo subito! transzparenst.
A II. János Pálra meghatódva emlékező Joaquin Navarro-Valls volt vatikáni szóvivő azt mondta, a lengyel pápa élete remekmű volt. Megtanította a fiatalokat arra, mit jelent szeretni. A pápa egykori személyi titkára, Stanislaw Dziwisz krakkói érsek úgy fogalmazott, hogy hat évvel ezelőtt, II. János Pál halálakor, a szomorúság töltötte be Rómát, most a boldogság.
A SkyTg24 hírtelevíziónak adott interjúban Dziwisz elmesélte, hogy II. János Pál halála után találta meg azt a levelet, amelyet a pápa merénylőjének, Ali Agcának írt, de soha nem küldött el. A levélben a pápa azt kérdezte a fivérének szólított Agcától, hogyan fognak ők ketten megjelenni az Úr színe előtt.
A Circus Maximusban felszólalt a Parkinson-kórból a pápa közbenjárására meggyógyult francia apáca, Marie Simon-Pierre is, és köszönetet mondott II. János Pálnak.
A virrasztás résztvevői az éjszaka átvonultak a Szent Péter térhez, mely már szombat estére megtelt, de biztonsági okokból kiürítették és vasárnap hajnalban nyitották meg újra. Az elküldött zarándokok tiltakoztak és a rossz szervezésre panaszkodtak, majd egész éjjel sorban állva várakoztak arra, hogy visszatérhessenek a Szent Péter térre: volt, aki állva, kempingszéken ülve, más a földön feküdve.
A Szent Péter tér oszlopsorát a II. János Pál pápasága pillanatait megörökítő fényképek borítják, valamint a néhai pápa Nyissátok meg a kapukat Krisztus előtt jelmondata és óriásvásznak.

MTI, erdely.ma

Emil Boc húsvéti üzenete szerint jövőre jobb lesz

[ 2011. április 24., 08:14 ] [84]

„Idén jobb lesz, mint tavaly, és jövőre jobb lesz, mint idén” – ezt Emil Boc miniszterelnök jelentette ki tegnap, húsvéti üzenetében. A kormányfő úgy véli, a dolgok jó irányba haladnak, „a rossz idő után jön a jó idő”. Emil Boc egy kolozsvári idősek otthonában tett látogatása során nyilatkozta, hogy a lakosság életszínvonala hamarosan emelkedni fog.
A kormányfő, aki húsvéti csomagot osztott az időseknek, azt kívánta mindenkinek, örüljön a húsvéti ünnepeknek, szerettei, családja körében, továbbá egészséget kívánt mindenkinek.

Kolozsvári Rádió, erdely.ma

Orbán Viktor: Az újjászületés dokumentuma – film

[ 2011. április 24., 11:27 ] [66]

Nekünk, magyaroknak nagyböjt idején az újjászületés ígérete ad erőt az önmegtartóztatáshoz. Az újjászületésben ölt testet a kereszténység központi gondolata, a Megváltó kereszthalálának áldozata és az általa elnyert bűnbocsánat. A hosszú, hideg tél idején pedig a természet tavaszi újjászületése ad reményt, teszi elviselhetővé a várakozást. A húsvéti újjászületés így átvezet minket a bűnből a bűnbocsánatba, a sötétségből a fénybe, a várakozásból a beteljesedésbe.
Az idei húsvét a magyaroknak különösen fontos. Jézus Krisztus feltámadásán és a természet tavaszi megújulásán túl ebben az évben Magyarország újjászületését is ünnepeljük. Éppen egy éve döntöttek a választók arról, hogy a múltba visszahúzó, a megújulás útjában álló erőket sosem látott egységben leváltják, és felhatalmazást adnak egy új korszak megkezdéséhez.
Az egy év temérdek feladatot adott, és sok munkával telt mindannyiunknak. A számos megoldandó feladat közepette azonban nem feledhettük legsürgetőbb közös küldetésünket: a Magyarország újjászületése előtt álló akadályok lebontását. E munka kiindulópontja egy új, közös alaptörvény megalkotása volt. Kellő szerénységgel, de magabiztosan állíthatjuk: Magyarország új, húsvéthétfőn kihirdetendő alkotmánya a magyar újjászületés legfontosabb dokumentuma.

Védtelenség
A sors úgy hozta, hogy 1989-ben, ifjú rendszerváltóként, huszonéves fejjel már részese lehettem egy alkotmányozási kísérletnek. Mi, akik a Fideszt képviseltük a kerekasztal-megbeszélések során, úgy találtuk, hogy a kísérlet végül kudarcba fulladt, ezért nem írtuk alá az ott készült megállapodást, amely később az egypárti Országgyűlés alkotmánymódosításának alapjául szolgált. Mi azt – erényei ellenére is – a megalkuvás dokumentumának tartottuk. Azt a dokumentumot még a félelem és a bizonytalanság levegője hatotta át.
Ma már alig hisszük el, egy mai fiatal számára talán felfoghatatlan is, de akkor bizony még itt voltak az orosz katonák. Teljes felszereltséggel Magyarország területén állomásozott a szovjet hadsereg, felfegyverzetten működött az állampárt által irányított munkásőrség, és mint a levéltári iratokból pontosan tudjuk, működtek és politikai megbízásra figyelték az ellenzék tagjait a titkosszolgálatok is ugyanúgy, mint az előző negyven évben.
Ez teremtette meg a lehetőséget az akkor még erős befolyással rendelkező állampárt kulcsfiguráinak, hogy legalább részben megvédhessék alkotmányukat és hatalmukat, amit az akkori köznyelv – indokoltan – egyszerűen csak hatalomátmentésnek nevezett.
Mi azt akartuk, hogy a szovjet katonák menjenek haza, a munkásőrség szűnjön meg, a titkosszolgálatok ne figyelhessenek tisztességes embereket, és az egypártrendszert váltsa fel a többpártrendszer. Azt akartuk, hogy Magyarország szabad és független legyen. Az lebegett a szemünk előtt, hogy a pártállami diktatúrának mielőbb és örökre véget vessünk, és Magyarország végre meginduljon a szabad, demokratikus jogállam és a piacgazdaság útján. Úgy láttuk, hogy ehhez a készülő tervezet nem elég erős, túl sok maradt benne a régi rendszerből.
Ezért nem fogadtuk el az átmeneti alkotmányt, de tudtuk, hogy egy ideig együtt kell élnünk vele. Abban bíztunk, hogy a demokrácia és a szabadság rendszere majd legyengíti a kommunistákat, és akkor eljön az ideje az igazi alkotmányozásnak.
Az átmeneti alkotmány nem egészen egy évre betöltötte a szerepét, vagyis átsegítette az országot a szabadság világába. Többre azonban nem futotta…
Azonnal, már az Antall-kormány első napjaiban kiderült, hogy átmeneti alkotmánnyal nem lehet kormányozni az országot. Az MDF–SZDSZ-paktum sem segített ezen. Éles politikai verseny indult. A maguk módján mind a bukott kommunista rendszer jogutódjai, mind a rendszerváltók arra törekedtek, hogy elég erőssé váljanak az alkotmányozáshoz. Mindenki alkotmányozni akart vagy szeretett volna az elmúlt húsz évben, de más-más célból. Az állampárt örökösei azért, hogy visszaépítsék, a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva visszafoglalják saját régi pozícióikat. Mi, akik ragaszkodtunk a rendszerváltás eszméihez és céljaihoz, azért, hogy a múlt visszatérését végleg megakadályozzuk, és befejezzük a rendszerváltást.
Az MSZP–SZDSZ-koalíció is az alkotmányozás reményében jött létre. Hozzá is kezdtek. Menet közben kiderült, hogy különféle részérdekek, pártpolitikai megfontolások és viták miatt nem tudtak eljutni odáig, hogy befejezzék, amit elindítottak.
Az első polgári kormányban meg lett volna a szándék, de nem volt rá esélyünk, nem voltunk hozzá elég erősek. Be kellett érnünk a „több, mint kormányváltás, kevesebb, mint rendszerváltás” lehetőségével. Úgy gondolkodtunk, hogy meglévő erőnket inkább a bajban lévő gazdaság rendbetételére kell összpontosítanunk.
A 2002 utáni szocialista kormányoknak is szándékukban állt az alkotmányozás, meg is kezdték annak előkészítését. Azonban a hatalommal való visszaélésre épülő politikájukkal minden alapját lerombolták egy olyan társadalmi egyetértésnek és összefogásnak, ami az alkotmányozáshoz szükséges.
Közvetve mégis hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországnak ma új alkotmánya lehessen, mert éppen a 2006-os események tették világossá a magyarok számára, hogy az alkotmányunk – összes módosításával együtt is – a kudarcok alkotmánya, amely nem képes megvédeni minket semmitől. Nem tudott megvédeni minket a teljes eladósodástól, a politikai hazugságoktól, a hatalommal való visszaéléstől, a rendőri brutalitástól, a gazdaság teljes tönkretételétől, a spekulációtól, az offshore arisztokratáktól, a nokiásdobozos tolvajoktól, a bűnözőktől, a szélsőséges politikai alakulatoktól, a pénzügyi válságtól, egyszóval semmitől. A magyarok 2006-ban ébredtek rá Magyarország védtelenségére és arra, hogy ennek a védtelenségnek alapvető oka az erőtlen, átmeneti alkotmány.
Ezért döntöttek úgy 2010 tavaszán, hogy az átmenet korszakának véget kell vetni, és olyan összefogást kell teremteni, amely 20 év után végre képes erős és modern alkotmányt létrehozni és megújítani Magyarországot. Felismerték, hogy Magyarország megújulásához új alaptörvényre van szükség, amely kellő védelmet biztosít Magyarország és a magyarok számára, és korszerű válaszokat ad a XXI. század kihívásaira.
Csak az válhat erőssé, akinek van önbecsülése
Erőssé válhat-e az, és elérhet-e bármilyen fontos célt, akinek nincs önbecsülése, akinek az a jelmondata, hogy „Merjünk kicsik lenni!”? Az előző húsz évben megtanultuk, hogy esélye sincs. Csak az válhat erőssé, csak az vállalkozhat nagy dolgokra és járhat sikerrel, akinek van önbecsülése.
Mi, magyarok sok mindenbe belevágtunk az utóbbi húsz esztendőben, de nagyon kevés volt olyan, amit végig is vittünk, és még kevesebb, amit jól vittünk véghez. Hányszor bizonytalanodtunk el például az adózás, az egészségügy vagy az oktatás ügyében? Mindegyiknek nekirugaszkodtunk nem egyszer, nem kétszer, de mind ez idáig egyiknek a megújítását sem tudtuk sikerrel befejezni.
Hiányzott hozzá az önbecsülésünk. A nemzeti önbecsülésünk. Hiányzott, hogy büszkén meg tudjuk mondani, kik vagyunk, mi köt össze minket, mit akarunk; honnan jöttünk, és hová megyünk, mit tartunk jónak és mit rossznak. Amikor ezekre a kérdésekre kellett volna válaszolnunk, 45 éven át egy fegyverekkel ránk kényszerített idegen kultúra és gondolkodásmód válaszolt helyettünk. Hogyan is lehetett volna önbecsülésünk, amikor évtizedeken át arra szoktattak minket, hogy szégyellnünk kell magyar mivoltunkat! Arra a kérdésre tehát, hogy mi születhet újjá az alaptörvény által, a válasz az, hogy a magyarok önbecsülése.
Az újjászülető nemzeti önbecsülésünk felszabadítja energiáinkat. Felszabadítja a vállalkozó kedvet, a munkakedvet, a szellemi energiákat, bátorságot ad a családalapításhoz, a gyermekvállaláshoz. Nem a politika erejét és nem a hivatalok erejét növeli, hanem a magyar emberekét. Az emberek ereje teheti erőssé a gazdaságot, hozhat létre új munkahelyeket, amelyekből tisztességgel meg lehet élni. Az emberek ereje teremthet erős közbiztonságot, hogy ne kelljen félelemben élnie senkinek. Az emberek ereje nyújthat szociális biztonságot azoknak is, akik segítségre, gondoskodásra szorulnak. Az emberek ereje képes erőssé tenni és megvédeni a családokat attól, hogy a gyermekvállalást leküzdhetetlen nehézségnek lássák. A politika minderre nem képes, legfeljebb lehetőséget nyithat.
Ne feledjük, ma egyszerre kell szembenézni a nyugati gazdasági válság következményeivel, az előző kormányok által előidézett s ördögi körré váló adósságcsapda veszélyeivel, az átmeneti korszak húsz évének felgyülemlett ellentmondásaival, valamint az ezekből adódó politikai, társadalmi és morális feszültségekkel.
Ezért lehet majd döntő jelentősége, hogy teljesen új elemek épültek be az alaptörvénybe. Mostantól alkotmányos védelem alatt állnak az ország legfőbb gazdasági érdekei, a közbiztonság és a családok életfeltételei. Ez az alaptörvény ma Európa legmodernebb alaptörvénye. Nyugodt szívvel és emelt fővel mondhatjuk tehát, hogy a húsvéti alkotmány az újjászületés dokumentuma.
Küzdelem az emberekért
Mindezek alapján az eltelt húsz év egyik legnagyobb magyar sikerének tartom az új alaptörvény elkészítését és elfogadását. Nagy siker, mert hosszú és embert próbáló küzdelem árán jutottunk el idáig. Hányan akartak lebeszélni róla, és hányan támadnak miatta most is! Ez érthető. 1990 óta mindenki alkotmányozni akar. Érthető, ha sokakban dolgozik ma az az érzés, hogy nekik nem sikerült.
Másrészt az új alaptörvény egyszer s mindenkorra rázárja az ajtót a múltra, egy olyan világra, amelynek Magyarország és a magyarok nagy többsége ugyan vesztese lett, de azért számos haszonélvezője is volt. Ők érthető módon nem örülnek.
Az új alaptörvény meggátolja, hogy a jövőben bárki korlátlanul vegyen föl a magyarok nevében hiteleket, és eladósítsa az országot. A szocialisták ennek nem örülnek, mert az ő kormányzásuk, hatalmi rendszerük éppen erre a korlátlan hitelfelvételre épült. Az új alaptörvény megszüntet mindenféle kiváltságot és privilégiumot. Ennek érthetően nem örülnek azok, akik ezeket a kiváltságokat élvezték.
Van olyan politikai erő ma Magyarországon, amelyik azért nőtt meg és azért tudott bekerülni a parlamentbe, mert az előző kormányok és az alkotmány gyengesége miatt elszabadult a bűnözés Magyarországon. Ők érthetően nem örülnek annak, hogy az új alaptörvény szigorúan lép fel a bűnözés ellen, mert saját jelentőségük csökkenésétől tartanak.
Van olyan politikai erő is, amely abból építkezik, hogy a vita fontosabb, mint az egyetértés, azok a dolgok, amelyek elválasztják az embereket, fontosabbak azoknál, amelyek összekötik őket. Akik így gondolkodnak, érthetően nem örülnek annak, hogy az új alaptörvény azokat az értékeket (a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend) deklarálja és veszi védelmébe, amelyek összekötik az embereket. Érthetően nem örülnek ennek, mert ők a vitákban érdekeltek, a viták erősítik őket, míg a széles társadalmi egyetértés gyengíti a pozíciójukat.
Nyilván nem örülnek az új alaptörvénynek azok sem, akik a zavarosban szeretnek halászni, akik a magyar termőfölddel és vízkészlettel szeretnének spekulálni, szívesen adnának bármit idegen kézbe, mivel eddig is ebből gazdagodtak. Érthető, ha a spekulánsok, ügyeskedők, trükközők nem örülnek annak, hogy az új alaptörvény egyértelműen gátat szab ezeknek a törekvéseknek.
Vagyis mindazok, akiknek az átmeneti korszak és annak átmeneti alkotmánya saját magánérdekeik érvényesítését tette lehetővé, érthetően nem örülnek az új alaptörvénynek, amelyben a nagy többség érdeke, a közérdek érvényesül.
Ahhoz, hogy az emberek ereje növekedjen, a politikának hátrább kell lépnie. Ezért feleztük meg a politikusok számát, ezért üzenünk hadat a kiváltságoknak, a bürokráciának, ezért vontuk be az embereket az alkotmányozás folyamatába, és ezért fogjuk megkérdezni és meghallgatni őket ezentúl is minden fontos ügyben.
A politika és a politikusok szerepe nélkülözhetetlen, de végső soron csak az emberek tudják megújítani Magyarországot, és csak az emberek ereje gátolhatja meg, hogy a múlt, a hatalommal visszaélő politika visszatérjen, és újra tönkretegye az életünket.
Nekünk tehát folytatnunk kell a küzdelmet, amelynek az a célja, hogy az embereknek legyen erejük fölemelni Magyarországot, és jobbá tenni az életüket. Ebben a küzdelemben velünk szemben állnak a hatalommal visszaélők, a spekuláns haszonlesők, a bürokraták és mellettünk a korán kelők, a munkába igyekvők, a mindennapi munkából élők.
Az újjászületés dokumentumának küldetése az tehát, hogy visszaadja a nemzet önbecsülését, növelje az emberek erejét, s egyúttal csökkentse a politika szerepét. Ezért prüszkölnek tőle azok, akik eddig úgy érezték, hogy az emberek felett állnak, felhatalmazás nélkül láthatatlan építményeket emelhetnek, kiváltságosok és kivételezettek, bennfentes szakértők, vagyis mindazok, akik demokrácia helyett elitizmust vagy pártokráciát akarnak. Nem tetszik nekik, hogy az emberek ereje, befolyása nő, az övék pedig csökken. Semmi okunk nincs arra, hogy engedjünk nekik. A kívül- és felülállás politikája, a bojkottpolitika megbukott. Ideje visszakullogni az Országgyűlésbe és visszasomfordálni a közélet sűrűjébe, ha azt akarják, hogy valaki egyáltalán még odafigyeljen arra, amit gondolnak és mondanak.
Az ország döntött. Az új alaptörvény, az újjászületés dokumentuma szerint Magyarországon az emberek szava lesz az első, ők fogják megmondani, hogy merre és meddig.

Orbán Viktor


Csaba testvér: Él az Isten és él az emberek szívében az Isten szeretete!

[ 2011. április 22., 00:26 ] [42]

Kedves Testvéreim!
Istennek legyen hála, hazaértem Dévára!
Március 9-én, farsang utolsó napján indultam útnak, és azóta minden nap legalább egy helységben hirdettem a mi Urunk irántunk való végtelen szeretetét. Volt olyan nap is, hogy három helységben volt szentmise, előadás. Előbb Argentínában, utána a Szent László ereklyéjével volt egy hatalmas körút Erdélyben, 25 állomás, melybe besegítettek a jó ferences testvérek is, majd Budapesten és Debrecenben voltam egy-egy háromnapos lelkigyakorlatot tartani. Közben a lelkigyakorlatok mellett délelőttönként sikerült egy-egy lelki napra eljutni még öt más helységbe is. Csodálatos élmény látni, hogy mindenütt mennyi imádságos szeretettel, jósággal készülnek az emberek a mi Urunk Jézus Krisztus feltámadására.

Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalnom e hatalmas út tapasztalatait, akkor csak annyit mondanék:

Él az Isten és él az emberek szívében az Isten szeretete!

Közben a házainkban ellenőrzés volt. Ennek az ellenőrzésnek az érdekessége, hogy maga a munkaügyi miniszter úr kérésére (hozzá tartozik a gyermekvédelem is), egyetlen nap több otthonunkba is kiszálltak a bukaresti ellenőrök, és ha már ott voltak, akkor fel is hívták a figyelmünket a hibáinkra, hiányos papírjainkra. Tény az, hogy itt-ott traffipaxba szaladtunk, a megengedettnél gyorsabban szerettük a gyerekeket. Büszkén mondhatom, hogy olyasmire nem hívták fel a figyelmünket, amit Isten és a népünk előtt kellene szégyellnünk. A valóság az, hogy el sem tudják képzelni Bukarestben, hogy valaki önként, szeretetből bemegy egy-egy eldugott kis falu iskolájába, és ott összeszedi azokat a gyerekeket, kikkel senki nem bír, és szeretettel, állami támogatás nélkül gondozza őket, foglalkozik velük, ahogyan a mi kedves kollégáink teszik. Gondolkodtam, hogy megszakítom az utamat, hogy bemenjek Bukarestbe, hisz a területen lévő ellenőrök csak a főnökük nevében cselekedtek, de végül a jó Istenre bíztam a kérdést, és én alázattal végeztem a naptáramba jó előre beírt programokat. Úgy döntöttünk Robival, hogy egy busz gyerekkel bemegyünk Húsvét után Bukarestbe emmauszi úton – magához a miniszter úrhoz –, de hát őt a napokban korrupció gyanúja miatt elmozdították az állásából. Így megvárjuk az utódját.
Most ahogy hazaértem, szól a telefon, és Strasbourgból a kedves Gál Kinga EU parlamenti képviselő hívott és jelezte, hogy azt, amit mi a Szent Ferenc Alapítvány nevében csinálunk, nagyra értékeli az Európai Parlament, és engem kineveztek Európai díszpolgárrá. Tudjátok, sokszor a jót félve csináltuk az elmúlt évtizedek alatt, sosem tudtuk, hogy mit fognak szólni hozzá a hatalmasak, de most ez a kitüntetés igazából azt jelenti, hogy jó úton járunk. Kicsik vagyunk és csodálatos, szép terveinket sokszor csak botladozva tudjuk véghez vinni, sokszor a jó szándékunk kevés, és itt-ott csak kapufát rúgunk, de Istennek legyen hála a pályán vagyunk, és ez az elismerés azt jelenti mindannyiuknak, hogy jó pályán vagyunk. Nincs más út, ezért nagy-nagy szeretettel kérlek, hogy tartsatok ki gyermekeink alázatos szeretetében.
Nagy a jó Isten hatalma, a szeretet győzelmében vetett hitem nagyon megerősödött e hosszú nagyböjti út után!! Ezért élő hittel, nagy nagy bizalommal kívánok mindnyájatoknak egy csodálatos Húsvéti ünnepet. Krisztus feltámadt, él, és szeret!!
Kisebb testvéri szeretettel, Csaba t.

Déva, 2011. április 21., Nagycsütörtök , erdely.ma

Március 15. Szatmárhegyen

Első ízben rendezett a Szatmárhegyi Magyar Polgári Párt március 15-i megemlékezést, melyet a református templom kertjében, kedden délután öt órától tartottak. Ünnepi köszöntőjében ifj. Juhász Károly az 1848-as szabadságharc helyi vonatkozásairól, valamint a jobboldali-nemzeti értékrend felé fordulás időszerűségéről beszélt. Szűcs Barnabás helyi harcművész fehér ló hátán érkezett (…visszatérőben az erdődi ünnepségről). Helyi iskolások (Császi Andrea és Milák Bea) Petőfi-verseket szavaltak. A szatmárhegyi 48-as szabadsághősök kopjafájára (amelynél a vasárnapi istentisztelet után az RMDSZ és az egyház is megemlékezett) ezúttal Félegyházi Elek MPP-s önkormányzati képviselő helyezett el koszorút.
A Kossuth-nóta és a Himnusz eléneklése után a résztvevők átvonultak a Református Tanácsterembe, ahol – a Sebestyén Sándor által megszervezett – szerény fogadás mellett baráti beszélgetésre került sor. A beszélgetés során – többek között – az épp születésnapját is ünneplő id. Juhász Károly, a helyi MPP alapító elnöke a helyi közösség hosszú ideje húzódó problémáiról, illetve az erdélyi magyar szervezetek közötti konszenzus lehetőségeiről mondta el gondolatait. A meghívottként jelenlévő Szűcs Szabolcs alpolgármester (RMDSZ) megköszönte a helyi MPP meghívását, majd – felkérésre – spontán beszámolót tartott a helyi vezetés legaktuálisabb ügyeiről. A hallgatóság nagyra értékelte a rögtönzött beszámoló őszinte, egyenes hangnemét. A több generációt képviselő jelenlévők, válogatott hazafias zene mellett, késő estig jó hangulatban ünnepelték nemzeti ünnepünket.

MPP – Szatmár megyei szervezet

MPP kongresszus lesz március 14-én.

 

A Magyar Polgári Párt Országos Tanácsa, a párt bejegyzésének harmadik évfordulóján, március 14-én ülésezik Kézdivásárhelyen. Az MPP legfőbb döntéshozó testületének munkaülése a párt születésnapja is egyben, március 15. előestéje okán ugyanakkor ünnepi rendezvény is. Ezért másnap az MPP Kézdivásárhelyen tartja az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékező központi ünnepségét. Az MPP Országos Tanácsa a többi között dönteni fog a 2012-es helyhatósági választásokra való felkészülés cselekvési ütemtervéről, valamint az erdélyi magyar nemzeti oldal létrehozásáról.

Kolozsvári Rádió

Székelyföld oszthatatlan és szent

Az MPP háromszéki vezetősége bírálja a helyi hatóságok azon javaslatát miszerint Bölön község átadjon egy több mint 2o hektáros területet Brassó megyének. Kulcsár Terza József elnök kiemelte, hogy egyes személyek, „felhatalmazás nélkül” Székelyföldet akarják ezáltal kisebbíteni. Az MPP háromszéki elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy Bölön község átadjon Brassó megyének több mint 2o hektár területet, hogy ezáltal rendezze az ott élő roma családok helyzetét. „Ezzel Székelyföld egy részét adnák át Brassó megyének és csak azért mert ott román romák laknak. Tudomásom szerint az RMDSZ kormányon van, nem tudja másképp ezt a kérdést megoldani?”, húzta alá Kulcsár Terza. Ugyanakkor kiemelte: mindenkinek meg kellene értenie, hogy Székelyföld oszthatatlan és szent.

Sepsi Rádió

MPP-PRESS

Kulcsár bírálja a prefektust

2011 január 13., csütörtök

Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke bírálja György Ervin prefektust miután az utóbbi közölte, hogy érvényteleníteni kell azokat a helyi határozatokat, amelyek hivatalos ünnepnek minősítették március 15-ét.
Az MPP-s politikus elfogadhatatlannak tartja, hogy egy magyar kormánybiztos kijelenti, hogy a prefektúra kénytelen lesz közigazgatási bíróságon megtámadni a határozatokat, ha a helyi tanácsok nem érvénytelenítik ezeket. Kulcsár aláhúzta: az MPP-s tanácsosok nem vonják vissza ezen határozatokat és ha kell ő személyesen fogja képviselni a bíróságon ezt az ügyet. Mint ismeretes, azon helyi tanácsok, amelyek arról döntöttek, hogy március 15-e legyen hivatalos ünnep, kénytelenek visszavonni az erre vonatkozó határozatot. György Ervin kormánybiztos elmondta, hogy helyesen jártak el azon önkormányzatoknál, ahol a törvény értelmében módosították a kollektív munkaszerződést úgy, hogy a március 15-ét munkaszüneti nappá nyilvánították. Ellenben, ha a helyi tanács olyan határozatot hozott miszerint március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánítják, például Kézdivásárhelyen, Kovásznán, Uzonban, ott túllépték a hatáskörüket. A Prefektúra felszólította ezen tanácsokat, hogy vonják vissza a határozatot, ellenkező esetben a kormányhivatal megtámadja azt.

— sepsi rádió, polgaripart.ro

Kitart a határozatok mellett az MPP

2011 január 13., csütörtök

Nem vonja vissza az MPP a március 15. hivatalos ünneppé nyilvánításáról szóló határozatokat, ha kell, a bíróságon védik meg igazukat — nyilatkozta Kulcsár Terza József, a polgári párt Kovászna megyei elnöke.
Érthetetlennek nevezte, hogy azt követően, hogy az RMDSZ húsz évig semmit nem tett a magyar ünnep elismertetéséért, most az általuk kinevezett magyar prefektus akadályozza azt. Kulcsár szerint az a tény, hogy 33 település akarja a március 15.-i ünnepnapot, egyértelművé teszi, az RMDSZ-nek húszéves mulasztást pótolva törvényben kellene kezdeményeznie ezt. Véleménye szerint a prefektus által ajánlott megoldás „maszatolás", nem szabad összekeverni az ünnepnapot a szabadnappal. „György Ervin ünnepnapon vagy szabadnapján olvasta fel a kormányfő, illetve Traian Băsescu üzenetét?" — tette fel a kérdést.

— Háromszék,polgaripart.ro

Anno Domini – hogy is van ez az időszámítással?

[ 2010. december 24., 09:49 ] [53]

Még Krisztus születése után hatszáz évvel is csak kevés ember tudta, hogy „keresztényi korban" él. Az időszámítás, amely azzal az évvel kezdődik, amikor „Krisztus Galileában járt", egy Scythia Minorból származó görög apát, Dionysius Exiguus műveként jött létre, aki 550 körül halt meg Rómában. A mai időszámítás kezdete egyébként nem Krisztus születése, hanem fogantatása…
Dionysius ötlete volt, hogy az Úr megtestesülésére, Krisztus földre szállására kell alapozni az évek számozását, amely kezdődjön az örömhír vételének, Szűz Mária fogantatásának a napjával. Ezt a napot, az első év első napját, ő Krisztus december 25-i születése előtt kilenc hónapra, március 25-re tette.
A mai időszámítás kezdete tehát nem Krisztus születése, hanem fogantatása…

Az ezt megelőző évek visszafelé számolva ante Christum natum (a. Chr. n. vagy AC, Krisztus születése előtt), az ezt követőek pedig anno Domini vagy ab incarnatione Domini (a. D. vagy AD, a mi Urunk évében, illetve a mi Urunk megtestesülésétől) megjelölést kaptak. Nulladik év nem volt.
Sok száz évnek kellett eltelnie, amíg a keresztény éra (aera vulgaris) fokozatosan elterjedt, először a latin egyházban, majd később keleten is. Beda Venerabilis (673-735), aki De Temporibus címen könyvet írt a kronológiáról, a 8. század elején keletkezett Angol egyháztörténetében már teljesen elfogadta az új rendszert.
Közben mindenféle helyi időszámítások voltak forgalomban. A legáltalánosabb rendszer az uralkodói éveket használta. A történelmi időt a királyok és dinasztiáik szerint mérték. A konkrét dátumot az egyes császárok, pápák vagy fejedelmek uralkodása alapján jelölték meg. A példát ehhez az Ószövetség adta: „Hiszkija király 4. esztendejében, azaz Izrael királyának, Ela fiának, Hóseának 7. évében történt, hogy Asszíria királya, Szal­manasszár felvonult Szamaria ellen és ostrom alá fogta." (2 Kir 18,9)
A keresztény időszámításnak több más rendszerrel kellett versenyeznie. Viszonyítottak a négyévenként megrendezett olimpiákhoz is, az első, Kr. e. 776. július 1-jei koroiboszi játékoktól egészen a Kr. u. 4. század végéig. Nabonasszar babilóniai időszámítása, amelyet az alexandriai görögök használtak, a középkorban Ptolemaiosz művei nyomán vált ismertté. Kezdőpontja átszámítva Kr. e. 747. február 26-ára esett. A Levantén széles körben elterjedt a Szeleukidák makedón időszámítása, amely Kr. e. 312-ben kezdődött, amikor 1. Szeleukosz Nikatór elfoglalta Babilont.
A zsidók ezt a „szövetség korának" ismerték, s a 15. századig használták. A római rendszer alapja „a város alapítása" volt: a. u. c. Hispániában a caesari időszámítás Kr. e. 39-ig nyomozható vissza, amikor Octavianus elfoglalta Ibériát. Miután a vizigótok átvették, ez az ún. pireneusi rendszer maradt érvényben Katalóniában 1180-ig, Kasztíliában 1382-ig és Portugáliában 1415-ig. A muzulmán időszámítás kezdetét, a hedzsrat Mohamed Mekkából való elmenekülése jelenti, amely Kr. u. 622. július 16-án, egy pénteki napon történt. Az egész iszlám világban ez van érvényben.
A dolog bonyolultsága miatt egyáltalán nem meglepő, hogy Dionysius Exiguus számítása hibásnak bizonyult. Az 1. évet Dionysius a 195. olimpiai ciklus 1. évével, a. u. c. 754-gyel azonosította. Valójában azonban semmi nem utal arra, hogy Krisztus Kr. u. 1-ben született volna.
Attól függően, hogy a Lukács- vagy a Máté-evangéliumot vesszük alapul, a keresztény időszámítás vagy Nagy Heródes uralkodásának utolsó évében (Kr. e. 4-ben) , vagy az első, Judeában végrehajtott római népszámlálás évében (Kr. u. 6-ban vagy 7-ben) veszi kezdetét.

harmonet.hu, vilagtudomany.hu,erdely.ma

Böjte Csaba árvái kapják a Duna Tv óriási cipősdobozába került ajándékokat – film

A konténer hétfőig tart nyitva, hogy az ajándék karácsonyig eljusson mindenhová.

Szerző: Papp Klára
Forrás: Híradó

2010.12.17. péntek 19:39

Idén is felszállt a cipősdoboz-járat ajándékokkal a fedélzetén. A Duna Televízió által gyűjtött dobozokat Böjte Csaba dévai árvái kapják meg.

A Budapesten vendégeskedő dévai gyerekek izgatottan várják a felszállást. Életükben először repülnek, és néhányan közülük első ízben jártak a magyar fővárosban. Sok szép élménnyel távoznak.
„Hát nekem a világítás tetszett a legjobban, ki van díszítve, ki van világítva Budapest” – mondta egyikőjük.
A gyermekek nem szálltak fel üres kézzel. Mindenkinek jutott bőséges ajándék. 2500 csomagot vittek Dévára, Böjte Csaba árváinak.
„A Duna Tévének egy hatalmas nagy felajánlása lehetővé tette azt, hogy egy óriási cipősdobozba gyűjtsük a Nyugati téren a cipősdobozokat. Ezek onnan valók, az elmúlt napokban napi 200-300 ajándék érkezik ebbe a Duna Tévés dobozba” – hangoztatta Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke.
Az óriásdoboz-konténer hétfőig, azaz 20-ig tart nyitva, hogy karácsonyig

még időben eljusson mindenhová egy-egy cipősdoboznyi szeretet.

dunatv.hu

Kovászna Hivatalos ünnep március 15.

2010 december 16., csütörtök

Kovászna város tanácsa elfogadta a határozattervezetet, mely helyi hivatalos ünneppé nyilvánítja március 15-ét. A határozattervezetet Ferencz Botond (MPP) városatya terjesztette elő, az indoklást Tordai Cecília és Cseh Béla tanácstag is aláírta.
A szabadnapra az önkormámányzat és az alárendelt intézményeinek alkalmazottjai jogosultak. A határozat értelmében a tanintézmények vezetőitől kérik, hogy a lehetőségek függvényében programjukkal alkalmazkodjanak az önkormányzathoz. A magán- vagy más tőkéjű cégek, alapítványok, egyesületek számára nem kötelező, de ajánlott a március 15-i szabadnap megadása.
Meglepő módon a határozattervezet tárgyalásán a román anyanyelvű képviselők nem akadékoskodtak különösebben. Egyetlen javaslatuk, hogy az eredeti határozattervezetből vegyék ki a cikkelyt, melyben az állt, hogy a március 15-i szabadnapot utólag ledolgozzák — ez meg is történA románság számára különben szabadnappal járó helyi hivatalos ünnep lehetne a hagyományos tündérvölgyi juhászlakodalom vagy a városnapok is. Ez azonban három napig tart, és mindig hét végén kerül rá sor — mondta Enea Nicolae képviselő.
A román közösség érdekeit szem előtt tartva sor kerülhet egy másik szabadnap meghatározására is — mondta Lőrincz Zsigmond polgármester.
A határozattervezettel nem értett egyet sem a tanács jogi bizottsága, sem a jegyző. Ennek ellenére tíz igennel, két nemmel és négy tartózkodással a városatyák elfogadták a tervezetet.

— Bokor Gábor, Háromszék , polgaripart.ro

1 2 3 5
>