Archive

Category Archives for "Uncategorized"

A határon túliak üdvözlik a nemzetet összekötő találkozókat – film

A MÁÉRT hangja

Szerző: Farkas Kati, Jankó Anita
Forrás: Híradó

2010.11.05. péntek 14:25

A határon túli magyar szervezetek képviselői örömmel fogadták a meghívást a Magyar Állandó Értekezletre. Szerintük a mai nap legnagyobb eredménye, hogy hat év után végre ismét tárgyalhatnak a magyar kormány képviselőivel.

Akár történelminek is nevezhető – mondták a találkozó részvevői.

– Az előző kormányzat látványos érzéketlenségének a meghaladása. Ez a mostani rendezvénynek a lényege, vagyis az, hogy újból, hat év után megtartották – értékelte a találkozó jelentőségét Kovács Miklós a KMKSZ elnöke.

A magyar külügyminiszter azt mondta: egyetlen kérdésre keresik a választ.

– A magyar külpolitika céljait, szempontjait, értékeit, érdekeit a mindenkori magyar nemzetpolitikával összeegyeztetni … – fogalmazta meg a legfontosabb feladatot Martonyi János.

– Ma valószínűleg nagy döntések itt nem születnek, hanem a keretek szabása történik meg a jövő együttműködését illetően – vélekedett Berényi József, az MKP elnöke.

A Felvidékről az MKP-t hívta meg a kormány, a Hidat nem. Berényi József azt is mondta: a Híd automatikusan kizárta magát a MÁÉRT-ből, amikor vegyes pártként határozta meg magát, de személy szerint korrektnek tartja, hogy a magyar kormány konstruktív együttműködésre törekszik Bugár Béláékkal. A találkozó egyébként nemcsak a Kárpát-medencében élőknek, hanem a tengerentúl élőknek is sokat jelent.

– Hat év után újra összeült a MÁÉRT, ez nekünk, a nyugati magyarság számára nagyon fontos, mert úgy éreztük, hogy el voltunk felejtve – jelentette ki Bessenyi-Somorjai Ágnes, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnöke

– Mi is, az emigrációs magyarság, a kanadai magyarság, a kanadai magyar kultúrközpont bekerüljön a haza vérkeringésbe és úgy érezzük, bárhonnan származzunk is, telepedtünk ki oda, az összmagyarság részei vagyunk – fejtegette a Kanadai Magyar Kultúrközpont sajtóigazgatója, Telchné Dancs Rózsa.

A találkozón az oktatási támogatásról és státustörvényről tárgyalnak. Szász Jenő azt mondta: az állampolgársági törvény elfogadásával új szintre kerülnek a határon túliak és anyaországban élők kapcsolatai.

– Mostantól más tartalmat kell adni a státusztörvénynek, főleg az alkotmányozási folyamatot is figyelembe véve, és én azt hiszem, hogy a státustörvény jó kerettörvénye tud lenni a magyar-magyar kapcsolatoknak – fogalmazott a Magyar Polgári Párt elnöke.

A MÁÉRT egyik alapcélja a magyar autonómia megteremtése. A Kárpát-medencében a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács az első olyan testület, amelynek sikerült a kulturális és személyi autonómia megvalósítását elérnie.

– Nagyon fontos, hogy ez a folyamat ne rekedjen meg sem Szerbiában, tehát hogy ki tudjunk teljesíteni a jogosítványainkat, élni tudjunk ezekkel és nagyon fontos lenne, hogy ne maradjunk elszigeteltek a Kárpát-medencében – hangoztatta Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

A találkozón nem csak a magyar kormánnyal tárgyalnak, egymással is megosztják tapasztalataikat a határon túli magyar szervezetek képviselői.

dunatv.hu

A választójog is része lesz a nemzethez tartozás jogának

[ 2010. október 21., 01:19 ] [272]

 Választójogot kaphatnak a határon túli magyarok is, ha változik a választójogi törvény. Az alkotmányból ugyanis kiveszik azt a részt, ami magyarországi lakóhelyhez köti a választójogot, nyilatkozta Gulyás Gergely, az alapjogi munkacsoport fideszes vezetője. A Jobbik támogatja, az LMP ellenzi a javaslatot, az MSZP pedig nem kommentálta azt.
Szabó Erika a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta: „Közös cél az, hogy egy kisebb, rövidebb alkotmány készüljön Magyarországon. A részletszabályok pedig kétharmados törvényekbe kerüljenek szabályozásra".
Ilyen kétharmados törvényben szabályoznák a választójogot is. A jelenlegi alkotmány azt írja elő, hogy a választójoghoz magyarországi lakhely kell. Az újban ez már biztosan nem lesz benne.

Gulyás Gergely az alkotmányt előkészítő munkacsoport fideszes vezetője hozzátette: „Úgy gondolom, hogy a magyar nemzethez tartozás önmagában feljogosíthat valakit arra, hogy az országgyűlési választásokon a véleményét valamilyen formában kifejezhesse".
Azt azonban még nem tudják: pontosan hogyan szélesítenék ki a választójogot. Gulyás Gergely szerint érthető okokból a határon túlról nem voksolhatnának például választókerületi, egyéni jelöltekre. A Jobbik támogatja a változást, sőt pontos javaslatuk is van, miszerint a határon túliak az országos listákra szavazhatnának.
Szávai István a Jobbik frakcióvezető-helyetttese elmondta: „Ha a magyar országgyűlés most nem él ezzel a lehetőséggel, és nem adja meg a választójogot, a beleszólás jogát a határon túl élőknek, akkor örökre eleshetünk a magyar nemzet újraegyesítésének lehetőségétől".
Az LMP szerint nem fair, hogy a tavaszi kampányban a Fidesz még azt ígérte: az állampolgársággal nem jár választójog.
Dorosz Dávid a párt képviselője elmondta: „ Az államok területi alapokon szerveződnek, és a választójog tipikusan az államokhoz kötődik. Így aztán ezt jogilag sem tudjuk, elméleti és gyakorlati alapon sem tudjuk támogatni".
Kerestük az MSZP-t is, de azt mondták: addig nem nyilatkoznak, amíg a kormány egy komolyan vehető javaslatot le nem tesz az asztalra.
Salamon László az alkotmányt előkészítő bizottság elnöke elmondta: „A Kereszténydemokrata Néppárt elvi álláspontja az, hogy az állampolgársághoz állampolgári státusjogként a választójog hozzátartozik".
A munkacsoport az év végégig a kormány elé teszi az új alkotmányra vonatkozó javaslatot. Ha ezt elfogadták, megkezdődhet a kétharmados törvények, így a választójogi törvény módosítása is. Gulyás Gergely szerint 2011 végéig döntenek a kiszélesített választójogról.

Szondi Vanda, Jámbor Eszter

Duna Tv, Híradó, erdely.ma

Önkormányzati naggyűlés RMDSZ nélkül

A Hargita megyei tanács RMDSZ-es elnöke nem hajlandó részt venni a szeptember 5-i székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen, mert úgy véli, az MPP kampánycélokra kívánja felhasználni az alkalmat. A nagygyűlést kezdeményező SZNT hétfőn este közleményben erősítette meg, a rendezvényre a meghirdetett időpontban kerül sor.

Elutasította a Kovászna és Hargita megyei MPP-s önkormányzati képviselők felkérését Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke. Kitart korábbi álláspontja mellett, hogy az MPP-sek akadályozták meg az augusztus 2-re összehívott közös tanácsülést, és mostani javaslatukat — egy újabb együttes testületi ülés megszervezésére — elutasítja arra hivatkozva, hogy konkrét határozattervezetek, elképzelések nélkül nem lehet érdemleges gyűlést szervezni. Borboly az MPP kampánynyitó gyűlésének minősíti az SZNT által szeptember 5-re összehívott székelyföldi önkormányzati nagygyűlést, amelyben „természetesen, nem tudunk az Önök partnerei lenni”, és legfrissebb sajtónyilatkozata szerint csak akkor hajlandóak részt venni, ha azt szeptember 27., a székelyudvarhelyi időközi önkormányzati választások után tartják meg. Úgy értékeli, „ha kampányrendezvénnyé fajulna a székely nagygyűlés, akkor lejáratnák az önrendelkezésért folyó harc eszméjét”. A két székelyföldi megye MPP-s önkormányzati képviselői múlt héten Tusnádfürdőn fogalmazták meg felkérésüket a megyeitanács-elnököknek, azt javasolták, augusztus 20-ra vagy 24-re hívják össze a megyei tanácsok rendkívüli együttes ülését, ahol határozatban rögzítik, hogy elfogadják a Székely Nemzeti Tanács meghívását, és testületileg részt vesznek a székelyudvarhelyi nagygyűlésen.

Farkas Réka, Háromszék

4

Felicitare Sarbatori Pascale

509

Sfintele Sarbatori de Paste sa va gaseasca mai buni, mai linistiti, mai impacati si sa va aduca energia de a continua si de a implini tot ceea ce va doriti !

Toate cele bune,

Partidul Civic Maghiar PCM Sarmasag – Magyar Polgári Párt MPP Sarmaság.



Pusztulunk, veszünk ?

Ha az ember jól odafigyel a híradásokra, szinte naponta hall-lát-olvas elszomorító és ugyancsak meggondolkodtató tényekről, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a magyarság az egész Kárpát-medencében fogy, erodálódik, föladja korábbi szállásterületeit, hagyja szétzülleni százados kompakt közösségeit, mintha mindegy lenne minden.

Az anyaországban a sok évtizedes kommunista és „internacionalista” agymosás tette meg romboló hatását, a határokon túl az önfeladás, a reményvesztettség, az elöregedés, az értékérzet és az identitástudat fokozatos elvesztése. Megdöbbentő például, hogy a Nagyvárad környékén lévő, nemrég még színmagyar településekre tucatjával költöznek be az idegen családok, s most már szemet vetettek a környékre is, a nagyváros és a határ között sokáig színmagyarnak megmaradt településekre, Újszántóra, Borsra, Szentjobbra, Szentjánosra… A két világháború között az akkori román hatalom úgy „lazította” fel az Érmellék tömbmagyarságát, hogy úgynevezett telepes falvakat hozott létre a határ közelében, s a kisajátított birtokokra, tanyákra és majorságokba ezrével verbuválta az ingyért földhöz juttatott mócokat, oltyánokat, más vidékekről származókat. Azt a látszatot akarták kelteni ezzel, hogy az erőszakosan megvont politikai határ egybeesik az etnikai határral, bár mindenki tudta, hogy a határtól bennebb, ötven-száz kilométeres szélességben kompakt magyarság él és reménykedik. Ez a pozitív reménykedés van most tűnőfélben, egyre többen kiárusítják ősi jussukat, s az idegenek kapva kapnak az alkalmon. Először egy utcasort vásárolnak fel, aztán kell egy kis kápolnácska, utána már impozáns tájidegen templom, iskola és óvoda, végül az egész település.

Valamikor így lehetett kikezdeni Székelyföld peremvidékeit is, s ez a folyamat soha nem szűnt meg igazán, erősödik inkább. Amit nem sikerült az erőltetett, ész nélküli iparosítással megvalósítani, az most a közigazgatás álságos manipulációival, az erőszakszervek felduzzasztásával, az ortodoxia nyomakodó, agresszív térhódításával valósul meg. A magyarság, a székelység önvédelmi reflexei pedig ellankadtak, elrenyhültek. Persze, a térhódításra nem erőszakkal lehet és kell válaszolni, hanem számbeli és közösségi gyarapodással, a nemzeti tudat szívós erősítésével, az értékek, az örökség megőrzésével, olyan tudatos és öntudatos magyarságmegvallással és vállalásával, mely átsegíthetné nemzetünket — az anyaországban és a határokon kívül is — az önfeladás e szomorú évein és évtizedein.

Magyari Lajos
Háromszék

Európarlamenti

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bízik abban, hogy a magyar összefogás listájával sikerül mozgósítani a romániai magyar választókat a júniusi európai parlamenti választásokra, és sikerül megismételni a 2007-es választások eredményeit – mondta csütörtökön Kolozsváron Kelemen Hunor, a szövetség ügyvezető elnöke.

Sajtóértekezletén a politikus arra a megállapodásra utalt, amelyet az RMDSZ vasárnap kötött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal. Ennek értelmében a két szervezet az RMDSZ nevére bejegyzendő listán együttesen indítja jelöltjeit 75:25 arányban. A lista első helyén Tőkés László, az EMNT elnöke áll majd, s ennek a szervezetnek az embere foglalja el a negyedik helyet is.

Az idei európai parlamenti választások új helyzetet teremtenek az RMDSZ számára, hiszen első alkalommal fordul elő, hogy egy olyan szervezettel készül a kampányra, amely nem a szövetség tagja vagy társult szervezete – mondta Kelemen Hunor, aki a szövetség választási kampányát is koordinálni fogja. Mint fogalmazott, bízik abban, hogy a magyar összefogás listájával sikerül mozgósítani a romániai magyar választókat, s sikerül megismételni a 2007-es EP-választások eredményeit.

Az RMDSZ-nek és az EMNT-nek egyaránt március 23-ig kell összeállítania jelöltjeinek névsorát, majd az április 4-én ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa, az RMDSZ “miniparlamentje” dönt a lista végleges összetételéről – mondta az ügyvezető elnök.

Az RMDSZ április 25-én Kolozsváron megtartja IX. kongresszusát is. A Szövetségi Állandó Tanács döntését Kovács Péter ügyvezető alelnök jelentette be. Elmondta: az 509 küldött egy része valamely RMDSZ-testület tagjaként lesz jelen a kongresszuson, másik részét a megyei szervezetek, a platformok, valamint a Magyar Ifjúsági Értekezlet delegálja. A kongresszusnak módosítania kell a szövetség alapszabályzatát és programját.

Duna TV

A felső Háromszéki MPP nem szeretne új elnököt

A felső-háromszéki MPP-sek nem szeretnének elnökválasztást a március 14-i gyergyószentmiklósi kongresszuson, érvelésükben az alapszabályzatra hivatkoznak, amely szerint nem járt le Szász Jenő elnök mandátuma.

Fekete Károly, az MPP kézdiszéki elnöke a helyi küldöttgyűléseken kialakult álláspontot tolmácsolta, úgy vélik, „a személyi ambíciókat félretéve, mindenkinek a pártépítésen, az erdélyi magyar társadalmon belüli pluralizmus kibővítésén, a valós demokrácia megteremtéséért kellene dolgoznia”. A felső-háromszékiek a sepsiszentgyörgyi nyilatkozatokra reagáltak. Gazda Zoltán alelnök egy héttel korábban jelentette be, a megyei szervezetnek lesz elnökjelöltje a párt országos kongresszusán. A Fekete által irányított szervezet azzal egyetért, hogy Háromszék súlyának megfelelő képviseletet nyerjen a döntéshozó országos elnökségben. Február elején körútja során Háromszékre is ellátogatott Szász Jenő és Orbán Balázs ügyvezető elnök. Szász ismertette terveit, és rámutatott, elsősorban a pártépítésre kell összpontosítaniuk, és fel kell készülniük a 2012-es önkormányzati választásokra. A felső-háromszékiek egyetértettek álláspontjával.

Farkas Réka, Háromszék

Székely Oszétia

Milyen mértékben hasznosítható a székelyföldi területi autonómiatörekvésekben mindaz, ami Dél-Oszétiában történik? Van-e olyan tanulsága a kaukázusi konfliktusnak, amelyből a székelység is meríthetne? A kérdést a Székely Nemzeti Tanács Dél-Oszétiával kapcsolatos állásfoglalása veti fel. Ebben az SZNT egyértelművé teszi, az önrendelkezését népszavazáson is kinyilvánító oszét néppel tart a jelenlegi konfliktusban. Azzal a néppel, amely a történelem során soha nem rendelkezett saját állammal, és amelynek területét az Orosz Föderáció és Grúzia államhatára vágja ketté.


Elvi alapon aligha lehet kifogásolni az állásfoglalás megállapításait.
Azt azonban csak nagyon kevesen gondolják a földkerekség elemzői közül, hogy a dél-oszétiai fegyveres konfliktus az oszét nép önrendelkezése körül forog. Az oszétokat magukat szinte ki is felejtik a beszámolókból. Nem véletlenül. Talán akkor lennének ők a főszereplők, ha az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia is forrongna az önrendelkezési lázban. Ott azonban csend van. Nem azért, mert az orosz hatalom jobban odafigyel a közösségek identitásmegőrző törekvéseire.
Nem az orosz tolerancia és a grúz intolerancia versengése ez. A történet inkább a nagyhatalmi törekvésekről szól. Dél-Oszétia hátán voltaképpen Oroszország üzenget a világnak, a grúziai narancsos forradalommal hatalomra juttatott Szaakasvili grúz elnökön keresztül pedig Amerika és a nyugati világ próbál pozíciót szerezni az energiatartalékok elérése szempontjából fontos helyen fekvő Grúziában.
És ha ez így van, a székelyek számára sem tűnhet mintának az oszét nép önrendelkezési törekvése. Sajnálhatják is, de ugyanakkor örvendhetnek is annak, hogy a székelység önrendelkezéséhez nem tapadnak nagyhatalmi érdekek. Ezek ugyanis csak arra jók, hogy kiemeljék a területet a homályból, e kiemeléssel azonban el is távolítják azoktól – a népek önrendelkezésére vonatkozó – elvektől, amelyekre az SZNT dokumentuma hivatkozik.
Szerzo: Gazda Árpád

Forrás: kronika.ro

19

SZEMÉTDOMB TOPIC

Szürketbarát írta:

OFF TOPIC: Admin, kérlek töröld ezt 3 nap múlva.

Admin, ha kicsit nívósabb fórumozást akarsz, hozz létre egy “szemétdomb”-topikot, ahova tetszésed szerint a személyeskedő, légből kapott hozzászólásokat átteszed. Mindenki láthatja mik törlődtek, de a fórum nem szennyeződik. Pld nana 2008. augusztus 9., 01:56 hozzászólása az első jelölt.

Ezen hozzászólásom is átteheted vagy törölheted, mert off topik. Előre köszönöm.

Szívesen szürkebarát. Admin.

>