""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Újságcikkek

Szexuális erőszak gyanújával vették őrizetbe az IMF vezérigazgatóját

 

7111f2f814e0e3 Az amerikai hatóságok őrizetbe vették Dominique Strauss-Kahnt, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatóját a New Yorki repülőtéren. Szexuális erőszakkal gyanúsítják.

Az őrizetbe vételt helyi idő szerint szombaton jelentette a New York Times, és később Paul Browne, a New York-i rendőrség szóvivője is megerősítette. Browne elmondta, hogy Strauss-Kahn ügyvédet kért, és megtagadta a válaszokat a kihallgatók kérdéseire.

Orális szexre akarta kényszeríteni

Az amerikai lap reptéri hatóságokra hivatkozva számolt be arról, hogy Strauss-Kahnt alig néhány perccel Párizsba indulása előtt fogták el a John F. Kennedy nemzetközi repülőtéren. A francia IMF-főnök már az Air France légitársaság gépén ült, az első osztályon, amikor a rendőrség őrizetbe vette és leszállította a párizsi járatról. Strauss-Kahnt a Midtown South-i kapitányságra vitték kihallgatásra, szexuális zaklatás gyanújával.

Az idézett amerikai hatóságok szerint az IMF első emberét azzal gyanúsítják, hogy előző nap szexuálisan zaklatta a Times Square mellett található Sofitel hotelben az egyik szobalányt. A 32 éves nő az incidenst követően kimenekült a szállodai szobából. Browne közölte azt is, hogy a rendőrség feltételezése szerint Strauss-Kahn sietősen távozott a Sofitel szállóból, menekülni készült, mert még mobilját és több más személyes tárgyát is hátrahagyta a szállodai szobában. Ezért visszatartották a párizsi járatot, és leszállították róla a gyanúsítottat.  Browne szerint még nem emeltek vádat az IMF vezérigazgatója ellen.

Az ausztrál média kiáll a WikiLeaks alapítója mellett

Határozottan ellenzik az oknyomozó portál perbefogását vagy kiadványainak betiltását.

Feldolgozta: Papp Nikolett
Forrás: MTI

2010.12.14. kedd 10:47

Az ausztrál médiavállalatok kiálltak kedden a WikiLeaks alapítója mellett, s arra figyelmeztettek, hogy határozottan ellenzik az oknyomozó portál perbefogását vagy kiadványainak betiltását.

Az ausztrál újságok és tévétársaságok vezetői nyílt levélben ítélték el az ausztrál vezetők "mélységesen nyugtalanító" reagálását arra, hogy az ausztrál születésű Assange honlapja az interneten titkos diplomáciai iratokat tett közzé. Szerintük a WikiLeaks "a média része", s nincs bizonyíték arra, hogy a diplomáciai levelek közzététele veszélybe sodorja az ország nemzetbiztonságát vagy egyes személyek biztonságát, s hogy Assange vagy akár a WikiLeaks megsértette volna az ausztrál törvényeket.

Julia Gillard ausztrál miniszterelnök korábban felelőtlenséggel vádolta Assange-t, honlapját pedig törvénytelennek nevezte. Kormánya egy ideig fontolgatta Assange útlevelének bevonását.

A WikiLeaks elhallgattatása, a portál kiszivárogtatásainak a nyilvánosságra hozói elleni fenyegetések komoly veszélyt jelentenek a demokráciára, amely egyebek mellett a szabad és szókimondó sajtó pillérein nyugszik – vélik a nyílt levél szerzői.

Hiteles a Heltai secus múltjáról szóló dokumentum

Visnovitz Péter|2010. 12. 07., 11:30|Utolsó módosítás: 2010. 12. 07., 13:01|

CÍMKÉK:Heltai Péter, Románia, titkosügynök, állambiztonság, ügynökmúlt, Securitate

Valóban a román Securitate aktáit vizsgáló tanácstól származik az a dokumentum, amely szerint román titkosügynök volt Heltai Péter, az MTV korábbi főszerkesztője. A román tanács hétfő délután megerősítette, hogy hiteles a megállapítás, miszerint Heltait korábban “Hegel” fedőnéven tartotta nyilván a titkosszolgálat. Az újságíró tagadja, hogy ügynök lett volna.

Forrás: MTI

Heltai Péter

AJÁNLAT
KORÁBBAN
Keresés

Hiteles az a dekonspiráló dokumentum, amely szerint a román titkosszolgálat ügynöke volt Heltai Péter, az MTV korábbi fősze

rkesztője – erősítette meg az [origo] kérésére az iratot kiállító román hatóság. A Securitate Archívumát vizsgáló Nemzeti Tanács (CNSAS) november 25-én kiadott anyaga azt állítja, hogy a magyar újságíró “Hegel” fedőnéven dolgozott a Securitaténak, és az általa szolgáltatott információk többek között Gáll Tibor, egy jelenleg Berlinben élő kolozsvári képzőművész aktáiban is megtalálhatóak.

Egy falugyűlés margójára,avagy:egy buldoexkavátoros panaszai

Előrebocsájtom, hogy nem vettem részt a gyűlésen. Igazolatlanul hiányoztam.

Miért írok mégis a témáról?

Mert az önkormányzatnak egy sikeres megnyílvánulásáról van szó.

Mert a demokrácia sarmasági kiteljesedéséről van szó.

Mert az olvasó tudomására kell hozni.

Mivel, tudtommal az Árkád tudósítója sem volt jelen, egy hallomásból vett rendhagyó tudósítással szolgálhatok.

A kutyát sem érdekli, hogy speciel én miért hiányoztam, de juszt is elmondom.

Szóval, elég negatív tapasztalataim voltak az eddigi falugyűlések tekintetében.

Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy vettem már részt ilyen tipúsú népbutitáson (ami köztünk szólva meg is látszik rajtam), de megfogadtam a majádi papnak, hogy soha a büdös életben ilyesmire többé nem vetemedek.

Mert példának okáért, az egyikről kiderűlt, hogy gulyásválasztás céljából lett összehívva, az egyik másikon pedig voltunk összesen vagy 12-en, amiből 8-an csont részegek.

Ilyen előzmények után ismerősnek tünt a szervezők felhívásának szövege, amit tiszteletes urunk a vasárnap délelőtti istentiszteleten a hírdetések rendjébe beiktatatva olvasott fel: vasárnap délután négy órakor a Petőfi Társaság (Jó na, Társulat. De ők ezt honnan kellene tudják?!…) a kultúrotthonban tartja évzáró közgyűlését, utána meg falugyűlés lesz. Mindenkit szeretettel várnak.

Lógok a neten

Már megint.

Nem sok hasznom van belőle, meg örömöt se okoz, de per pillanat nincs más dógom. Az állatokat elláttam, az asszony meg nem áll szóba véllem mióta politikára adtam a fejem. Köztünk szólva van egy kis igaza: én világ életembe becsületes munkával kerestem a család asztalára a bétevő falatot , nem mint a politikusok.

Úri mesterség ez a politizálás, de gyomor is kell hozzá. Meg vastag pofalemez. De nagy a gyanúm, hogy nemsokára kemény koponya is, vagy bányász-kászka. Mert én valakinek rövidesen bétöröm a kobakját.

Én jámbor, béketűrő ember vagyok, tudja az egész falu. Másképp nem választottak vóna meg fő pót presbiter helyettesnek a templomban. Meg pót hákáté tagnak. Na, erre az utóbbira fizettem rá!

Pedig én mindent úgy csináltam, ahogy mondták.

A választás előtt elhordtam a piros brosúrákat, vasárnap körbetelefonáltam az egész rokonságot-komaságot, hogy jöjjenek szavazni, ne legyünk a megye szégyene. Megtelefonáltam nekik: nem lesz se fűtés támogatás, se segély ha nem szavaznak a rózsára.

Apám, mennyi sötét agyú, bunkó ember van ebben a faluban! A lelkemet kitettem még felfogták, hogy a rózsa is tulipán, mert mind a kettő virág. Nahát! Azért kell arra pecsételni.

Teli van a…

…mármint a politikával. A lovamé meg a politikusokkal. Kiváltképp a helyiekkel.

Gyújtson már valaki világosságot az agyamban, és mondja meg a tutit: mi hasznom van nekünk – mármint nekem meg a lovamnak – ebből az egész bagázsból.

Kezdjük a kályhánál (mármint az elejin)!

Az egész cirkusz kezdődik a választással. Párdon, hogy bocsánat, az előválasztással.

Hogy ne keverjük össze a szezont a fazonnal és az árnyékszéket a mészárszékkel, dumáljuk meg csak a legutolsót, a tavalyit. Mert eddig ez vót a legcsicsásabb.

Szóval, vagy 50 ép, egészséges ember járja látástú-vakulásig a falut egy hosszú listával, hogy ikszeljük ki, akikre szavazni fogunk. Senki ember fia azt végig nem olvassa.

Először is azért, mert mindenki rühelli a koncért tolakodókat, másodszor meg, azért mert nem tudunk olyan gyorsan olvasni, mint ahogy a papírkatujások sietnek. Persze hogy ők is unják. Szeretnének már túl lenni az egészen, és vedelni az ingyenpiát, amit az elindítójuk beígért arra az esetre, ha a már gyengén látó Etelka néném meg Pista bátyám pixét a megfelelő rubrikába irányítják.

Az internetes újság?

Hova is tart, mi is a célja egy internetes újságnak, amit amúgy mellékesen, vagy kevésbé mellékesen még papírra is vetnek?

Miért a neve pont az, hogy sarmasagi.ro?

Hogyan is működik az?

Kik írják?

Hogyan lehet kommunikálni a szerzőkkel, esetlegesen véleményt mondani aktuális témákról? Miért jelenik az meg pont egy megyei lap mellékleteként? Egyáltalán kikhez szól?

Vegyük talán sorba a kérdések megválaszolását.

Tehát hova is tart, mi is a célja egy internetes újságnak, amit amúgy mellékesen vagy kevésbé mellékesen papírra (is) vetnek? A válasz borzasztó egyszerű, kezdjük talán a legelején: egyszer volt holt nem volt, volt egy Magyar Polgári Párt, aminek rendes magyar emberek megalapították a sarmasági helyi szervezetét. Namármost: ezek az emberek elhatározták többek között azt, hogy el fogják mondani ügyes-bajos dolgaikat, esetlegesen véleményüket, nézeteiket a többi magyar ember felé. Ezért létrehozták a sarmasagi.ro internetes oldalt, ami tulajdonképpen egy internetes fórum, amelyen bárki hozzászólhat a nap 24 órájában, heti hét napon át… Ezt a fórumot blog.sarmasagi.ro elérhetőséggel indították, amit manapság már a www.sarmasagi.ro címen is el lehet érni.

A hónap álhírei

Ami az (újság)hírekből (valahogy!?) kimaradt

Mióta megtanítottak olvasni, tudásszomjam olthatatlan. Ami csak szemüvegem elé kerül, mindenbe beleolvasok, igazi mindenevőként csámcsogok az ilyen-olyan híreken, ha van közöm hozzá, ha nincs. Csak úgy magánszorgalomból…

1

SARMASÁGI HÍRMONDÓ – 6. szám

Ha van valaki, aki nem olvassa ezt a színes-képes iskolaújságot, annak melegen ajánlom, hogy sürgősen pótolja ebbéli hiányosságát. Kellemesen langyos híreivel édesded, rózsaszín álomba ringatja a kedves olvasót. Nem szabad elriasztani az előfizetőket a durva valósággal.

Itt van mindjárt beszédes bizonyítéknak az „Isten veletek cimborák!” című cikk.

Színes fényképen mosolyognak a ballagó diákok, hallgatják meghatódva az igazgatók elbocsátó szép üzeneteit. Szép. Nagyon szép.

Kár, hogy ilyen rövid. Szívesen nézegettem volna pár pillanatfelvételt a banketti mulatságokról, az érettségi vizsgadrukkról.

Apropó(!) érettségi. Nagyon helyesen járt el a tudósító, mikor nagyvonalúan átsiklott az eredmények felett. Miért legyen ünneprontó?… Különben is: a diák és a szülő úgy is tudja, másnak meg mi köze hozzá, hogy a Sarmasági Iskolacsoport ezúttal is alulmúlta önmagát, és 18%-os promovabilitási remekével alighanem sikerrel pályázhat a Rekordok könyvébe. Aki meg nagyon kíváncsi, az – a mondás szerint is – hamar megöregszik.

Kimaradtak a magyarok Arad történelméből

Magyar előadók nélkül tartották meg csütörtökön az aradi napok keretében a város múltjával foglalkozó kutatók, történészek negyedik találkozóját. A polgármesteri hivatal, a helyi tanács és a Ştefan Cicio-Pop társaság által szervezett konferencián idén aradi, kolozsvári, nagyváradi történészek vettek részt. Az összejövetelt megnyitó dr. Corneliu Pădurean történész, egyetemi tanár, az említett társaság elnöke elmondta: a jövő év folyamán tervezik egy olyan kötet megjelentetését, amely összegyűjti az előadások tartalmát.

A konferencián mások mellett Dan Demşea doktorandus (Arad) a XIX-XX. századi aradi iparosodási állapotokat, Stepan Loredana doktorandus a halállal kapcsolatos aspektusokat (egészségügyi ellátás, járványok, halálokok stb.) vette szemügyre, de néhány politikai vonatkozás is az előadók figyelmébe került. Doru Sinaci doktorandus (Arad) az 1910-11-es válság előzményeit, dr. Lucian Petraş Ştefan Cicio-Pop tevékenységét elemezte a budapesti parlamentben 1906-1918 között. A dolgozatot felolvasók között szerepeltek dr. Aurel Ardelean, a Vasile Goldiş Egyetem rektora, dr. Corneliu Pădurean, dr. Ioan Bolovan (Kolozsvár) professzorok is.

A Nyugati Jelen tudósításában nemcsak a magyar előadókat hiányolta. A cikkíró felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetiségek létét és történelmét illetően csak utalásszerű megjegyzések hangzottak el.

Ujgurok gyökerei – a nomádok közül a magyart tartja rokonának

Négyezer éves történelmük, szépséggel és titkokkal teli kultúrájuk van – ők az ujgurok. Távoli földön, Belső-Ázsiában élnek, de a magyarokat rokonaiknak tartják. Bármennyire is furcsa, sokkal többet tudnak rólunk, mint ahogy azt gondolnánk.

A tízmilliós ujgur kisebbség Kína nyugati részén , a hivatalos nevén Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartományban él. Az ujgurok egymás között hazájukat csak Ujgurisztánnak illetve Kelet-Turkesztánnak hívják, vagy épp mindkettőnek. A húszmilliós Hszincsiang Kína egyik legnagyobb tartománya. Területén, amely 16 –szor nagyobb Magyarországnál, 13 etnikum él. Legnagyobb lékszámban az ujgurok. Az ötven éve tartó erőszakos kínai betelepítések miatt már arányuk 50 százalék alá csökkent. A türk nyelvcsaládhoz tartozó ujgurok a történelem során figyelemre méltó kulturális kincset halmoztak fel, amely a 19. században a térségbe érkező kutatókat és felfedezőket is bámulatba ejtette.

Az ujgurok egyik ága korábbi birodalmuk szétbomlása után 840-ben Kelet-Turkesztánban telepedtek le, ez a terület a híres Selyemút révén már az ókorban is fontos kereskedelmi csomópont volt. Az ujgurok több vallást is gyakoroltak. Eleinte buddhisták voltak, ezt igazolják a máig fennmaradt buddhista templomok és kolostorok. A 10 században főleg török hatásra felvették az iszlám hitet. Kínai források szerint az ujgurok már ebben az időszakban is híres gyógyítók voltak, az akupunktúrát is ők fedezték fel. Jártasak voltak az építészetben a művészetekben és a zenében. Magas szintű volt írásbeliségük Még a legegyszerűbb foglalkozású ember is tudott írni és olvasni. Az ujgurok már évszázadokkal Gutenberg előtt ismerték a könyvnyomtatást.

Faragó Péter: Ellenzéki képviselő a minimumnál is kevesebbet tehet

A képviselőház tavaszi ülésszakának hangulatáról, az ellenzéki honatyák lehetőségeiről, koalícióról beszél Faragó Péter, az RMDSZ aradi képviselője.

– Kívülről úgy látszik, a parlament most csak a kormányrendeletek megszavazására hivatott. Miként érződik belülről?
– Nagyon is érződik, a kollégákkal sokat beszéltünk arról, hogy létezik egy visszahúzódás a törvénykezdeményezésekkel szemben, ugyanis a kormánypártok képviselői nehezítik ezek kidolgozását, menetét. Az elmúlt hónapok alatt egyértelművé vált számomra, hogy a parlamentben a kormányrendeletek minél gyorsabb átpasszírozása volt a cél, de úgy, hogy azokon egy betűt sem szabad változtatni, nemhogy belepiszkálni.Mindezt azzal indokolják, hogy a kormány egy válságkezelési stratégia alapján hozza meg döntéseit, és ezekbe a parlamentnek nem szabad beleszólnia.

Ezért aztán úgy érzem, a kormány szerint az általa, a minisztériumok által kidolgozott határozatok, normatívák az üdvözítőek, a választott képviselők ebbe ne szóljanak bele.

Támogatja a Sapientiát a magyar kormány

Mint Bajnai Gordon miniszterelnök nemrégiben kijelentette, az állami intézmények költségvetésének megnyirbálása nem érinti a határon túli magyarok számára juttatott összegeket, tehát a Sapientia sem kap kevesebbet idén, mint tavaly – jelentette ki Csíkszeredában Szabó Vilmos magyar külügyi államtitkár.

A Magyar Külügyminisztérium államtitkára szerint hasznos volt számára a székelyföldi látogatás. Mint mondta, a három megyében (Hargita, Kovászna, Maros) a helyi elöljárókkal, vallási vezetőkkel, pedagógusokkal folytatott tárgyalásokból során értékes tapasztalatokat gyűjtött a romániai magyarság jelenlegi helyzetéről. Az ezekből leszűrt következtetések meghatározóak a magyar kormány álláspontjának kialakításában. Szabó pénteken román kollegájával Bukarestben folytat megbeszélést, fő cél az őszi közös kormányülés napirendjének előkészítése, pontosítása. Gazdasági, kissebség-jogi kérdésekről, az EU külpolitikájáról, a két ország unión belüli közös érdekeiről lesz szó.

– A leváltott intézményvezetők ügyében is kezdeményezni fogunk tárgyalásokat. A jószomszédi kapcsolat jegyében természetesen igyekezni fogunk közelíteni az egyelőre homlokegyenest ellenkező szemléletmódunkat. Egyelőre a román fél azt állítja, hogy a vezetőcseréket a parlamenti választások eredményeiből adódó politikai őrségváltás tette indokolttá. Ezzel szemben mi azt látjuk, hogy Székelyföldön az etnikai arányokat intézményvezetői szinten tükröző görbe, amely jó irányba haladt az elmúlt néhány évben, megtorpant és visszafejlődött az leváltási-akció során – tette hozzá Szabó.

Az EU- nak sokat kell tenni a Kárpát medencei helyzet javítására

A Kárpát-medencében címmel kommentárban foglalkozott a magyar kisebbségek helyzetével hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung, kiemelve, hogy az ott élő magyar kisebbségek jogai „nem éppen a legjobban állnak”. hirdetés

A német konzervatív napilap bécsi tudósítója, Reinhard Olt emlékeztetett Frank-Walter Steinmeier közelmúltban tett prágai, illetve budapesti látogatására. A német külügyminiszter mindkét helyszínen támadta a legnagyobb magyar ellenzéki párt elnökét. Orbán Viktor ugyanis a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnökével, Csáky Pállal közösen rendezett választási gyűlésen a Kárpát-medencei magyar képviselők számára egyesített platformot sürgetett az Európai Parlamentben.

Orbán mindezzel nem csak a magyar és a szlovák külügyminiszter legutóbbi, a két ország súlyosan megromlott viszonyának javítását célzó erőfeszítéseit zavarta meg – írta a lap, utalva arra is, hogy Ján Slota, a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt elnöke ennek nyomán ismét magyarellenes kirohanásokra ragadtatta magát, és felbőszülten reagált a szlovák miniszterelnök, Robert Fico is.

Olt kitért a trianoni egyezményre, amelynek nyomán Magyarország területe kétharmadát elvesztette a szomszédos országok javára, amelyekben ma is jelentős magyar kisebbségek élnek. Szlovákiában a magyarok száma meghaladja az 500 ezret, ami a szlovák lakosság 10 százaléka. Zömmel közvetlenül a Magyarországgal határos területeken élnek, s különböző hangerővel regionális önigazgatást követelnek, a cikkíró szerint a dél-tiroli autonómia mintájára.

Elbeszélt engem Magyarországon

Két éve időről időre felbukkan a legkülönbözőbb levelezési listákon, honlapokon a mellékelt történet. Bárhányszor megérkezett, mindig újra meg újra elolvastam. Mi indíthatott meg egy Székelyderzsen átutazó motorost olyan mélységig, hogy leirt emlékei átelmélkedtetik az általa megélteket? Ki a „fekete ruhás, fejkendős, hajlott hátú néni”? Él még? Hány éves, hogy hívják? Mihelyst nyomára bukkantam, egy verőfényes májusi napon unokájával, Dénes Mártával és a helyi unitárius lelkész feleségével, Újvárosi Katalin székelymuzsnai lelkésznővel felkerekedtünk, és meg sem álltunk addig, amíg…

Nem messze a vártemplomtól egy mellékutcában, amint megpillantottam a kék kicsi házat, éreztem: jó helyen járunk. Három kaszafordulatnyi helyen elhevert a levágott fű – az unoka csendesen megjegyezte: nannyó kaszált ma, mert elnőtt a zöld.

A pitvaron túl, a gerendás, tapasztott falú lakószobában Lídia néni uzsonnához készülődött. Szeme-szája elállt a csodálkozástól: „Mit írtak?” Márta magyarázta: hogy kalácsot adott, és szavalt. „Elbeszélt engem Magyarországon…” – merengett.

„Miért akarta tudni, hogy hívnak?”

Hogy kerültünk mi oda? „Nannyó” csak álmélkodott: valóban azért mentünk, hogy meghallgassuk?

Németország – Köhler maradt az elnök

Az eddigi elnököt, Horst Köhlert választották ismét Németország államfőjévé. A hivatalban lévő elnök a szombati szavazásnak már az első fordulójában abszolút többséget szerzett. A voksolással egy időben a parlament, illetve a Brandenburgi kapu közvetlen közelében tízezrek ünnepelték a szövetségi köztársaság megalakulásának 60. évfordulóját.

A szombati voksolást a választás módja teszi rendkívül izgalmassá. A hivatalban lévő, s az államfői tisztségért újra induló Horst Köhler a háború utáni Németország egyik legnépszerűbb elnöke.

A szavazás előtti állás:

A 66 éves Köhlert az úgynevezett polgári pártok, azaz a CDU/CSU és az FDP támogatja, míg a politológus, s volt egyetemi rektor, ugyancsak 66 esztendős Schwan mellett a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek sorakoztak fel.

Az egykori NDK-s, 72 éves Peter Sodann személyében – saját arculatának erősítése érdekében – külön jelöltet indított a Baloldal pártja, amely azonban jelezte, hogy az esetleges második vagy harmadik fordulóban már „áttér” Schwann támogatására.

Végül az úgynevezett „futottak még” kategóriába tartozik egy szélsőjobboldali dalszerző, Frank Rennicke, aki a közgyűlésben négy mandátummal rendelkező, egyaránt szélsőjobboldali NPD, illetve a DVU jelöltje.

Hozzászólások

Kategóriák