Archive

Category Archives for "Tudor"

Vadim: a kormányfő segítsen hogy le tudjam szedni a magyar zászlókat

A két kormánypárt elnöke, illetve számos magas rangú bukaresti politikus részvételével ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját a csíkszeredai székhelyű Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség – írja a Krónika.

A mintegy 3 ezer személy előtt celebrált ünnepi szertartáson Emil Boc és Mircea Geoană mellett ott volt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, Ecaterina Andronescu szociáldemokrata párti oktatási miniszter, illetve Norica Nicolai liberális európai parlamenti képviselő. A politikusok főként a tegnap érsekké szentelt Ioan Selejan korábbi püspököt méltatták, Vadim azonban arra is kitért megszólalásában, hogy el kell távolítani a magyar lobogókat a román állam épületeiről.

A két kormánypárt elnöke, illetve számos magas rangú bukaresti politikus részvételével ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját a csíkszeredai székhelyű Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség. A mintegy 3 ezer személy előtt celebrált ünnepi szertartáson Emil Boc és Mircea Geoană mellett ott volt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, Ecaterina Andronescu szociáldemokrata párti oktatási miniszter, Norica Nicolai liberális európai parlamenti képviselő, illetve a két székelyföldi megye több, román pártok színeiben mandátumot nyert polgármestere, tanácsosa, valamint más közéleti szereplők. Egyházi vonalon pedig 15 egyházi hivatalosság mellett megjelent Csíkszeredában a romániai ortodoxok egyházfője, Daniel pátriárka, aki a jubileumi mise keretében Ioan Selejan Hargita megyei egyházfőt püspöki rangról érsekire emelte. Mivel borítékolható volt, hogy a maroknyi csíki ortodox számára felépített, időközben katedrális rangra emelt templom kicsinek fog bizonyulni a megyeközpontba érkezők számára, az egyház képviselői a templom előtti téren egy színpadot állítottak fel, amelyet virágokkal, fenyőágakkal, és piros-sárga-kék lobogókkal díszítettek fel. A román zászló színei több résztvevő ruhájáról is visszaköszöntek, sokan érkeztek román népviseletben, övükön a lobogó színeivel.

Daniel pátriárka prédikációjának középpontjában a két megye románsága állt. Mint az egyházfő kiemelte, bár alig százezren vannak, ami kis közösségnek számít, hihetetlenül szorgalmasak és igen vallásosak az itt élő románok. Selejanról szólva elmondta, bölcs és nem fanatikus patrióta, aki nagyban hozzájárul az etnikumok és vallások közötti párbeszéd alakulásához. „Kovászna és Hargita megye egy kis Európa, a különböző felekezetű és nemzetiségű emberek együttélési modellje” – hangoztatta a pátriárka. A szertartás keretében érsekké szentelt Ioan Selejan beszédében kiemelte, 15 éves székelyföldi tevékenysége során a két megyében 130 ortodox templomot újítottak fel, miközben 30 új épült, továbbá hat kolostort és kápolnát húztak fel. Az egyházfő sajnálatát fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy az általa vezetett egyházkerületet nem lehetett egyúttal érsekségi rangra emelni, mivel az túl fiatal, az ortodox egyház törvényei szerint legalább 300 évig kell püspökségként működnie, hogy magasabb rangra lehessen emelni. Selejan azonban bizakodó. „Háromszáz év múlva is itt lesztek a Kárpátok tövében?” – tette fel a kérdést az egybegyűlteknek, akik hangos igennel válaszoltak.

A románok egysége át fogja őket segíteni minden nehézségen – fogalmazott Csíkszeredában Emil Boc kormányfő, aki – mint hangsúlyozta – éppen ematt nyugodt lelkiismerettel távozott a székely városból. A kormányfő arra is kitért, hogy azért érkezett Csíkszeredába, mert különleges embernek tartja Selejant. Szintén az újdonsült érseket méltatta Mircea Geoană, a szenátus elnöke, aki energikus személyiségnek és jó gazdálkodónak nevezte az egyházfőt. Nem elégedett meg azonban Selejan méltatásával Corneliu Vadim Tudor, aki leszögezte: a nagyszerű emberért érkezett a Székelyföldre, illetve azért, hogy a román állam ingatlanjairól leszedje a magyar lobogókat. „A Magyar Köztársaság zászlóit láttam a román állam épületein. Nincs mit keresniük ott. Meg fogom kérni Emil Bocot, hogy segítsen fel a vállára, hogy el tudjam távolítani a lobogókat” – fogalmazott a nagy-romániás pártelnök.

Az ortodox egyház Hargita és Kovászna megyei püspökségének az ünnepre kiadott sajtóközleménye arra emlékeztet, hogy 15 évvel ezelőtt a székelyföldi románok nagyon régi álma vált valóra, ugyanis még 1936-ban kérelmezték a különálló püspökség létrehozását. Azután már csak a rendszerváltást követően emelték fel ismét a szavukat, míg végül 1994-ben létrejött az önálló egyházkerületük. Az azóta eltelt időszakban 24 templomot, hat kolostort, 20 parókiát építettek fel, 39 templomot restauráltak, illetve két iskolai, egy kórházi és egy börtönkápolnát alakítottak ki – mutat rá a püspökség által kiadott dokumentum, amelyben a szerkesztő arra is kitér, hogy 2009-re a székelyföldi püspökség elérte, hogy romániai viszonylatban Hargita és Kovászna megyében a legnagyobb az ortodox templomok sűrűsége, ha egy román nemzetiségű lakoshoz viszonyítják az egyházi létesítmények számát. „Egy olyan szegény és szélfútta egyházkerületben, mint a Hargita és Kovászna megyei, az egyház nem akar meggazdagodni, itt a rászorulók megajándékozására kell koncentrálni” – fogalmazott a közleményben Ioan Selejan egyházfő, aki a román ortodox egyház június 18-19-i zsinatán kapta meg az érseki rangot.

hetivalasz.hu / kronika.ro, erdely.ma

,,Kinyílhat Pandóra szelencéje” a magyar politikában

„Pandóra szelencéjét” nyitná fel, ha a Fidesz az európai parlamenti (EP) választási siker után a magyarországi parlamenti választásokat is megnyerné – vélte keddi számában a Cotidianul, míg a román sajtó egy másik része a Jobbik térnyerését tartja veszélyesnek a térség jövőbeni stabilitása szempontjából.

A Cotidianul összefüggésbe hozza cikkében a jelenlegi gazdasági válságot, a Fidesz sikerét és az erdélyiek helyzetét. Szerinte a magyar ellenzéki pártnak a válság közepette sikerült ötvöznie a konzervativizmus és a szociáldemokrácia érvrendszerét, hiszen még a baloldalnál is erőteljesebben hangsúlyozza a baloldali szociálpolitika fontosságát.

A lap szerint ugyanakkor e párt ideológiájának vannak nacionalista összetevői is, elsősorban Orbán Viktor retorikájában. A cikk szerzője szerint ennek következtében – ha a Fidesz kormányzó párt lesz – megnő az esélye annak, hogy a magyar nacionalista csoportok a korábbinál gyakrabban ütközzenek majd a romániai hasonló erőkkel.

A Gandul című napilap Corneliu Vadim Tudort, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnökét szólaltatja meg, miután ez a szélsőségesen nacionalista politikai erő meglepően jó eredményt ért el az EP-választásokon. Arra a kérdésre, hogy a PRM miként tud majd együttműködni Brüsszelben a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ), Tudor azt felelte: számára nem elsősorban az RMDSZ jelenti a problémát, hanem Orbán Viktor, az Európai Néppárt alelnöke. „Az én szememben ő terrorista” – fogalmaz Tudor.

A PRM elnöke szerint az RMDSZ azért ért el jó eredményt a választásokon, mert a romániai magyarok számára – mivel az RMDSZ-t Tudor „szinte katonai szervezetnek” titulálja – „kötelező” volt megjelenni a szavazáson. A román választópolgárok számára azonban ez fakultatív volt – mondja a PRM elnöke.

Az Evenimentul Zilei rövid körképet ad arról, hogy a különböző országokban teret nyert a szélsőjobboldal. Ezen belül megemlíti a Jobbik sikerét is. Megállapítja: a Jobbik nyíltan beszél az autonómiáról, és védelmébe veszi a legszélsőségesebb véleményeket ebben a témában, ezért – véli a lap – a jövőben veszélyeztetni fogja a térség stabilitását.

Népszabadság Online / MTI

>