""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Trianon

A magyarokat soha nem tudták tönkretenni

 

2011. június 4., szombat 18:26

"Most, hogy az önzés, a hatalomvágy, a kapzsiság és a nemzetárulás bandériumait nyolc év tarolás és pusztítás után kiszorítottuk, jobb jövőt remélve ünnepelhetjük a nemzeti összetartozást, hiszen ígéretünkhöz híven a 2010-ben alakult új Országgyűlés első döntéseivel biztosította a magyar állampolgárságot minden magyarnak, aki nem Magyarországon él, és őseinek földjét nem kívánja elhagyni" – mondta Kövér László az ópusztaszeri Árpád-emlékmű előtt elmondott, nemzeti összetartozás napi beszédében.

Kövér László Ópusztaszeren

Az ünnepi megemlékezések beszédei soha nem múlnak el aktuális áthallások nélkül, a parlament elnöke azonban a szokásosnál is direktebben, lényegében a kormány nagyratörő ambícióinak hátterét vázolta fel a Trianon-emléknapon.

Kövér, Árpád-emlékmű

“A világméretű átalakulásból csak a nagyon erős, önmaguk újjáépítésére képes nemzetek tudnak nyertesen kikerülni, Magyarország azonban sajátos többletenergiával rendelkezik: a Kárpát-medencében vagy a világon bárhol élő magyarok erőforrásai, és nem tehertételei a magyar államnak” – mondta Kövér. A bajt, vagyis a világgazdasági válságot Kövér szerint azok okozták, akik tagadták a nemzeti értékek védelmét, csak a piacban hittek, most pedig nem győzik védeni nemzeti értékeiket – érzékeltette Kövér, hogy a magyar kormány nem akarja ezt a hibát elkövetni. Nem egymás üzleti partnerei vagyunk, nem szerződések kötnek össze, hanem mélyebb, szorosabb kötelék, mondta Kövér.

Share

Trianon brit szemmel: későn tudatosult az igazságtalan döntés – film

Bryan Caltredge szerint Trianon után több politikus is elismerte: a határok módosítása Magyarország szempontjából rendkívül igazságtalanul történt.
Sokat jelent a múlt a magyaroknak, de minden országnak joga, hogy tiszteletben tartsa a múltját, és tanuljon belőle – mondta Bryan Caltredge brit történész a Ma Reggel című műsorban.
A történész úgy vélte: az antanthatalmak nem akarták kifejezetten megbüntetni a magyarokat, csak a németek esetében merült fel ez a lehetőség. Ausztriára és Magyarországra úgy tekintettek, mint a kisebbik szövetségesre, és azt tartották, nem jószántából vettek részt a háborúban. Caltredge szerint a trianoni békediktátumban nem volt büntető szándék. Valóban szigorú volt és igazságtalan volt – hangsúlyozta a történész -, de ez több tényező okozta. Ennek egyik oka volt a békekonferencia felépítése, valamint hogy a Kun Béla-féle Tanácsköztársaságot nem hívták meg a tárgyalásokra. Mire nagy nehezen megalakult egy demokratikusnak nevezhető kormány, ddigra a békekonferenciának gyakorlatilag vége volt – tette hozzá.

Share

Kövér László: a magyarok összetartozását ünnepeljük ma

Kövér László szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban tartott megemlékezést a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából.
A mai nap nem trianoni szétszóratásunkat gyászoljuk, hanem a túlélését, az újrakezdést és a magyarok összetartozását ünnepeljük – jelentette ki Kövér László szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban.
Eljött hát az idő, hogy ne csak arra emlékezzünk, amit elveszítettünk, hanem azt is ünnepeljük, amit újra megleltünk – mondta az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából rendezett megemlékezésen az Árpád-emlékmű előtt.

erdely.ma

Share

Trianon a törökökkel kezdődött – interjú Hahner Péter történésszel

 

Nem akar legendaszakértő lenni, de már két könyvben eredt tévhitek nyomába. Hahner Péter történész szerint Sissi önző hisztérika volt, és a trianoni tragédiához közvetve a török kori puszítás is hozzájárult. Tanácsa, hogy ha a magyarok elmerülnek az önsajnálatban, tanulmányozzák a lengyel történelmet. Hitler heréjéről és az ország föllendüléséről is beszélgettünk. Interjú.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

"Ha még tévhitek sem lennének, az a történelem iránti teljes közönyt jelentené" |  Fotó: Pályi Zsófia

– Ön szerint miért vonzódnak az emberek a tévhitekhez és a legendákhoz?

– Nem hiszem, hogy kifejezetten vonzódnának hozzájuk. Néha csak ezeket ismerik meg, és valóságnak hiszik. Persze némelyik legenda színesebb vagy érdekesebb a valóságnál, máskor ezek bizonyos pszichológiai szükségleteket elégítenek ki.

– Hogy keletkeznek a tévhitek?

Share

Szabadkőművesek Trianon előtt

 

A Nagy Magyarország Könyvek harmadik köteteként jelent meg a napokban Raffay Ernő történész új, Szabadkőművesek Trianon előtt című kötete, melyben a szabadkőművesség magyarországi vonulatának történetét ismerteti 1867 és 1918 között.
A könyv itthon elsőként, tisztánlátási igénnyel és kifejezetten szabadkőműves levéltári források alapján mutatja be a titkos szervezet működését a Trianon előtti Magyarországon. A kötet további egyedisége, hogy a korábbi években megjelent körülbelül 40 ilyen témájú könyvvel ellentétben, ez valóban hiteles forrásokra támaszkodva született meg, hisz a mi országunk az egyetlen a világon, ahol hozzá lehet férni a szabadkőművesség dokumentumaihoz. Ennek az az oka, hogy 1920-ban a belügyminiszter betiltotta a hazai páholyok működését, sőt, elkobozta az iratállományukat is. Így ma bárki betekinthet ezekbe a dokumentumokba az Országgyűlési Levéltár P szekciójában.
[Ha megállunk egy pillanatra, akkor akár fel is tehetünk egy kérdést: vajon a korábbi írások miért nem használták ezt a forrást?]
A könyvből megtudhatjuk, hogy az első magyar páholy 1749-ben alakult Brassóban. Innen különféle utakon bolyong a hazai szabadkőművesség egészen 1795-ig, amikor is a nagy francia forradalom miatt betiltásra kerül. Csak 1871-ben következik be a nagy áttörés, ekkor alakul meg Magyarországon a két, eltérő rítust gyakorló nagypáholy, amelyek aztán 1886-ban egyesülnek. Mindez az akkori belügyminiszter engedélyével történik, aki kiköti, hogy a magyar páholyok vallási és politikai kérdésekkel nem foglalkozhatnak.
A kikötést természetesen nem tartják be, olyannyira nem, hogy 1900-ban radikalizálódik a hazai szabadkőművesség. Ennek alapjait Várady Zsigmond, a nagyváradi László király páholy főmestere veti meg egy írásában, ami annyira ”jól” sikerül, hogy ez a folyamat lesz aztán a trianoni tragédia egyik legfontosabb belső oka.
A legradikálisabb csoporttá a Jászi Oszkár főmester vezette Martinovics-páholy válik, amiről többek mellett azt is érdemes tudni, hogy ebbe lépett be Ady Endre is. A páholyt nem meglepő módon hét izraelita származású és egy keresztény ember alakította és legfőbb törekvésük a magyar történelem újraírása volt, méghozzá a történelmi materializmus alapjain. Azt hirdették, hogy ki kell venni a hagyományokat a magyar történelemből, mert azok elbutítják a népet. A páholyról sokat elárul még az is, hogy 1918-ban a Károlyi kormányában három olyan miniszter és egy államtitkár kapott szerepet, akik a Martinovics-páholyból érkeztek…
A második világháború után a hazai szabadkőművesek természetesen újra akarják szervezni magukat. El is indul a folyamat, ám Sztálin többször is követeli azonnali betiltásukat. Azonban a hazai kommunisták egészen 1950-ig várnak ezzel, aminek az az egyszerű oka, hogy Rákosi Mátyás gyermekkorában szabadkőművesek által fenntartott iskolába járt, s szabadkőműves szellemben nevelkedett. A betiltás végül megtörténik, de aztán 1989-től megint újraalakulnak. Ma két szervezet, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy és a Magyar Nagyoriens Nagypáholy működik hazánkban.
A szabadkőművesség ma is aktív szereplője a politikának, éppen ezért nem maradhat semleges téma számunkra sem. A könyv részletesen bemutatja páholyok történetét, hogy milyen tartalmi elemekkel változott, hogy hogy alakult át a hazai szabadkőművesség. Tényekkel igazolja, hogy egyik águk kifejezetten magyarellenes szervezet volt, és az ma is. Rávilágít arra, hogy milyen szerepe volt a szabadkőművességnek Trianon létrejöttében, miért és hogyan kezdték meg a küzdelmet a magyar államrend ellen. Fény derül olyan nevekre is, akikről nem sokan sejtettük, hogy e titkos társaság tagjaiként tevékenykedtek.
Az pedig szinte előre borítékolható, hogy sokak szemét szúrni fogja e könyv, és persze írója is.
Raffay Ernő Szabadkőművesek Trianon előtt című könyve ITT megrendelhető.

Share

Böjte Csaba: az árpádházi királyok szerették a legyőzött ellenfelet

 

http://www.erdely.ma/publicisztika.php?id=78994&cim=bojte_csaba_az_arpadhazi_kiralyok_szerettek_a_legyozott_ellenfelet

[ 2010. december 05., 09:47 ]

Trianonra sajnos a kettős állampolgárságról szóló magyar törvény nem végleges gyógyír, az ott felszakadt gondokra, kérdésekre, e térségben élő népek csak együtt adhatnak választ! Én szívből remélem, hogy amit a huszadik század elvett a Kárpát-medencétől: a békés, testvéri együtt gondolkodást, a bizalomból fakadó békét, azt a huszonegyedik század elhozza, visszaadja.

Örömmel és hálás szeretettel köszönöm a magam és a gyermekeim nevében a magyar kormány döntését, mellyel befogadó szeretettel utat nyit az ország határain túl élő testvérek számára. Remélem, hogy ez az integráló, a sokféleségben egységet kereső lelkület nem fog leállni a trianoni döntés által határon kívül maradt és továbbra is ott élni akaró magyarok befogadásával.

A Kárpát-medence, – de bármelyik más térség – felvirágzása mindig is összeköthető a bizalomból fakadó befogadó, integráló, a másikban testvért látó lelkülettel. Árpád vezér nagysága, országalapító ereje pont e bizalomból fakadó, az itt élő családokat egy asztalhoz ültető magatartásából ered. Képes volt akkor, amikor Olaszországban a városállamok egymás ellen háborúztak, vagy amikor a német fejedelemségek egymást ostromolták, egy hatalmas, egységes nagycsaládot megálmodni.

Share

A székely autonómia kérdése 1918-ban

[ 2010. december 01., 08:22 ] [354]

1918 közepétől egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az 1914-ben kitört világháború befejezéséhez közeledik, s győztesen minden valószínűség szerint az antanthatalmak kerülnek ki. Következésképpen felgyorsultak a béketárgyalások előkészületei.
A győztesek arra az elhatározásra jutottak, hogy az Osztrák—Magyar Monarchiát felosztják, és Közép-Európában új országhatárokat húznak meg. Ennek során a történelmi Magyarországból tervezték kielégíteni a szomszédos országok területi követeléseit. Erdély s benne a Székelyföld jövője már 1916-ban napirendre került, mert Románia az antanthatalmakkal folytatott titkos tárgyalásain ígéretet kapott Erdély, a Bánság s a Tiszántúl egy részének megszerzésére, amennyiben átáll a nevezett hatalmak oldalára.
Ez a súlyos kérdés természetesen erősen foglalkoztatta a magyar közvéleményt. Sokan az október 31-én megalakult Károlyi-kormánytól vártak segítséget Erdély és a Székelyföld védelmére. És nem kevesen bíztak abban, hogy a Wilson amerikai elnök által a nemzetek önrendelkezéséről előterjesztett elvek nemcsak az Osztrák—Magyar Monarchia nemzetiségei, de a magyarság számára is érvényesíthetők lesznek.
Rendkívüli módon bonyolította a helyzetet az, hogy Budapesten októberben kitört a forradalom, amely átterjedt az egész országra, s nemcsak a közigazgatás bénult meg, de a haderő is szétesett, amelyhez nem kis mértékben járult hozzá a hadügyminiszter elhíresült kijelentése: „Nem akarok többé katonát látni."

Share

Tisza Istvánra emlékeztek a fővárosban

"Szimbolikusan Tisza István meggyilkolásával szűnt meg a történelmi Magyarország is."

Feldolgozta: Pagonyi Judit
Forrás: MTI

2010.10.31. vasárnap 17:44

A 92 évvel ezelőtt ezen a napon meggyilkolt gróf Tisza István egykori miniszterelnökre emlékezett vasárnap a Tisza István Baráti Társaság.

Csomós Miklós főpolgármester-helyettes a politikus budapesti emléktáblájánál tartott koszorúzáson elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy az elmúlt évtizedekben méltatlanul felejtették el a kormányfői tisztséget kétszer is betöltő Tisza Istvánt.
A városvezető szerint a politikus rossz híréről elsősorban a brit diplomácia és a kisantant nemzetiségei tehetnek, akik igazságtalanul azzal vádolták Tisza Istvánt, hogy ő robbantotta volna ki az I. világháborút. A valóságban ezzel szemben Tisza István közvetlenül a Ferenc Ferdinánd főherceg életét kioltó szarajevói merénylet után sem támogatta a hadba szállást, azt azonban az események további alakulása miatt már nem volt lehetősége elkerülni – mutatott rá Csomós Miklós.
A közelmúltban kinevezett főpolgármester-helyettes szerint Tisza István több korábbi tette is példaként szolgálhat a mai politikusok számára. Csomós Miklós ezek között említette a II. Rákóczi Ferenc fejedelem földi hamvainak 1903-as hazaszállítását, amely – mint fogalmazott – újra egységbe kovácsolta a nemzetet. Kiemelte a Tisza István által vezetett hadseregreformot is. Hozzátette: reményei szerint jövőre, Tisza István születésének 150. évfordulójára felállíthatják Budapesten a politikus szobrát, várhatóan a Jászai Mari téren.
Tőkéczki László egyetemi tanár, a Tisza István Szoborbizottság elnöke beszédében a volt miniszterelnök erényeit hangsúlyozva azt mondta, hogy szimbolikusan Tisza István meggyilkolásával szűnt meg a történelmi Magyarország is.
A Tisza István egykori, Hermina úti otthona előtt tartott rendezvény mintegy száz fős közönsége között megjelent Papcsák Ferenc, Zugló fideszes polgármestere, elszámoltatási kormánybiztos is. A koszorúzásra többen a Magyar Nemzeti Gárda egyenruhájában érkeztek. 
Tisza István ellen összesen négy merényletet követtek el, a sikertelen kísérletek után máig ismeretlen katonák az őszirózsás forradalom napján, 1918. október 31-én lőtték le terézvárosi villájában.

Share

Magyar Polgári Párt – Közlemény

2010 június 07., hétfő

A Magyar Polgári Párt 2010. június 6-án tartotta Trianonra emlékező központi rendezvényét, a farkaslaki Apostoli Kettős Kereszt Emlékmű avatásával egybekötött rendezvényen jelen volt Dr. Kövér László, a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség Választmányának elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Mórig József Attila, az Országgyűlés jegyzője és Somogyvár polgármestere, egyházi méltóságok, valamint a Magyar Polgári Párt elnöksége, polgármesterei és önkormányzati képviselői.
A szentmisével és úrnapi körmenettel kezdődő megemlékezésen, amelyet szép és tartalmas kulturális műsor tett még emelkedettebbé, beszédet mondott Albert Mátyás, Farkaslaka polgármestere, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, valamint Izsák Balázs és Dr. Kövér László is.
A FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség Választmányának elnöke kihangsúlyozta, hogy el kell vetnünk azt a szemléletet, mely a nemzetpolitika fogalmát leszűkítette az úgynevezett határon túli magyar közösségek iránti felelősségvállalás kérdésére. “Be kell látnunk, hogy nincs határon túli és határon inneni magyarság, csak egy magyar világ, egy magyar nemzet létezik…”, mondta az állampolgárság kiterjesztéséről, illetve a Nemzeti Összetartozás tanúságtételéről szóló törvénytervezetek előterjesztőinek jeles képviselője.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke beszédében rámutatott, hogy “az emlékmű nemcsak a múlt, hanem a jövőbeni felemelkedés szimbóluma is”, arról biztosítva a szép számban megjelent résztvevőket, hogy a Magyar Polgári Párt továbbra is a nemzetegyesítés és az autonómia elkötelezett harcosa fog maradni.

Share

Fáklyafényben Kézdivásárhelyen (Trianon-nap Háromszéken)

2010 június 05., szombat

A magyar történelmi egyházak harangjainak zúgását követően Kézdivásárhely Polgármesteri Hivatala és a Magyar Polgári Párt helyi szervezete az egykori katonanevelde épületénél a világháborús emlékmű előtt mintegy kétszáz megemlékező jelenlétében tegnap este a trianoni békediktátum 90. évfordulójára emlékezett.
Rácz Károly polgármester, az MPP városi szervezetének ügyvezető elnöke örömét fejezte ki, hogy a magyar Országgyűlés megszavazta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, és a gyászos napot a magyar összetartozás napjává nyilvánította. A gyásznap és az összetartozás napja ünnepi fáklyagyújtással, koszorúzással, a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.

— Iochom István /Háromszék

polgaripart.ro

Share

Kilencven éve írták alá az elsõ világháborút lezáró magyar békeszerzõdést

 

TrianonMa kilencven éve annak, hogy 1920. június 4-én az I. világháború gyõztes hatalmai aláírták Magyarország képviselõivel a háborút lezáró magyar békeszerzõdést a versailles-i Nagy Trianon kastélyban. Ez kimondta, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, ezzel a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát, lakosságát 7,6 millióra csökkentették. A szerzõdés az etnikai helyzetet sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság egyharmada az új határokon túlra került. A Trianonban aláírt döntés sokkolta a magyar társadalmat, amit azóta sem tudott igazán feldogozni. Ebben a tekintetben pozitív jelzés, hogy a magyar Országgyûlés a napokban a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni békeszerzõdés aláírásának napját, június 4-ét. Összeállításunkban arra kerestük a választ, hogyan kellene kilencven év távlatából Trianonhoz viszonyulni, és értelmezni az egykori történéseket.
Hunyadi Attila Gábor történész, a BBTE egyetemi adjunktusa:  A trianoni békeszerzõdés államközi szintû elemzését Ablonczy Balázs (2005), Ádám Magda, Bárdi Nándor (2008), Ormos Mária (1983), Raffay Ernõ (1987), Romsics Ignác (2005), Szarka László (2008), Zeidler Miklós (2003) levéltári forrásokon alapuló tanulmányai tartalmazzák. A román történetírásban Lucian Leuºtean két könyve (2002, 2003) a legújabb és legalaposabb, tárgyilagos munka e kérdésben. Amit viszont gyakran mellõzünk, elfelejtünk a Trianon-kérdés tárgyalásakor, az a nemzetközi kisebbségvédelem kérdésének vizsgálata, melynek kodifikációját már a versaillesi békerendszerben megtalálhatjuk.
Aláírják az elsõ világháborút lezáró magyar békeszerzõdéstA szerzõdésekbe foglalt kisebbségvédelmi jogszabályok nemzetközi hatályával és garanciáival Eiler Ferenc Kisebbségvédelem és revízió (2007), valamint a Salat Levente által szerkesztett tanulmánykötet (2008) foglalkozik. Románia nevében Constantin Coandã tábornok írta alá Párizsban, 1919. december 9-én az Ausztriával kötött békeszerzõdést kiegészítõ Kisebbségvédelmi szerzõdést. A szerzõdés elsõ részének, a romániai állampolgárok születési, nemzetiségi, nyelvi, faji és vallási különbségre való tekintet nélküli egyenjogúságát elõíró 7 paragrafusát (2-8.§.) alaptörvényként ismerte el a román fél. A kisebbségvédelmi szerzõdés elsõ fejezetének további paragrafusai (9-12.§) egyéb jogokat biztosítottak az „etnikai, vallási, nyelvi kisebbségekhez tartozó román alattvalóknak (értsd állampolgároknak)” – nyelvhasználat, vallásgyakorlá s, saját és költségvetési forrásból fenntartható intézmények, iskolák alapításának jogát – a 12 §. pedig az említett jogszabályokat nemzetközi érdekeltségû kötelezettségekké nyilvánította és a Népszövetség garanciája alá helyezte. A kötelezettség megszabások viszont nem voltak elég kategorikusak és végrehajtásukat nem kötötték határidõhöz, amit a kormányok ki is használtak: a jogszabályok gyakorlatba ültetését elhalasztottá k vagy egyenesen elszabotálták, a Népszövetség garanciaeljárá sa pedig erélytelennek bizonyult végig a két világháború közötti idõszakban.
Miközben tehát, amint arra az említett történészek rámutattak az államközi viszonyokat mint az I. világháború elõtt, mind a két világháború közötti idõszakban az erõpolitika határozta meg, Magyarország pedig 1918 elõtt nem rendelkezett nemzeti önállósággal a külügy, hadügy és pénzügy terén, 1918–1920 után pedig elszigetelõdött az utódállamok („Kisantant”) gyûrûjében, a kisebbségi közösségeknek Erdélyben, Felvidéken meg kellett tanulniuk állami támogatás nélkül, önszervezõdõ módon mûködni, továbbélni az utódállamok kedvezõtlenebb feltételei közepette.
Tiltakozás a nagyhatalmak döntése ellen2010-ben, 90 évvel a szerzõdés aláíratása után, számomra történészként ez az üzenete a „Trianon” utáni idõszak magyar kisebbségtörténeté nek: az önsegélyezés és önszervezõdés olyan alapértékek, amelyek bármely kisebbségi közösséget képesek voltak összetartani és megtartani. A történetírásnak pedig az államközi viszonyok és egyetemes-globá lis elemzési szinteken túl a társadalmi-állami- közösségi szinten is vizsgálnia kell a kormányok/államok kisebbségpolitiká ját, anyaországok nemzetpolitiká it, ezek kölcsönhatásait és ideológiai mozgatórugóit, és nem utolsósorban – mint pl. a Kisebbségi magyar közösségek a 20. században címû könyv is – a nemzeti közösség intézményeinek, családjainak, csoportjainak politikai, jogi, gazdasági, kulturális, szociális aspektusait, minõségét, életét.
Nagy Mihály Zoltán történész, a Román Országos Levéltár aligazgatója: A történészek akár kitûntetve is érezhetik magukat, hogy június 4. körül a média rájuk szegezi a tekintetet, interjúkat készítenek velük, vagy éppenséggel eleget kell tenniük a több oldaláról érkezõ megkeresésnek. Erdélyben aligha találunk olyan civil szervezetet, pártot, amely ne készülne valamilyen rendezvénnyel, ahol a történészek újra kitüntetett szerepet kapnak. De vajon mivel magyarázható a történészekbe vetett magas fokú bizalom, vajon mitõl olyan hitelesek az erdélyi magyar ember szemében? Tõluk „az igazat, a szín tiszta igazat” hallhatják, netalán csak õk azok, akik felfedhetik a titkokat, megnevezhetik a bûnösöket, szenvedõkre és elnyomókra osztva népeket, nemzeteket? Közben szembesülni kell azzal a ténnyel, hogy a levéltárak kutató termei néha konganak az ürességtõl, és azt is el kell ismernünk, hogy az elmúlt húsz évben kevés olyan tanulmány született, amely az erdélyi imperiumváltást dolgozta volna fel. Vagyis a feladat adott: fel kell dolgozni a levéltárakban meglévõ iratokat, mert ma már hamis az az állítás, hogy zárva vannak elõttünk a levéltárak. A szónoklás közepette mi, történészek ne felejtsük el, hogy a kutatótermekben van a helyünk, mert ez a mi hivatásunk.

Share

Kövér László: Trianon erkölcsi problémájával Európa eddig nem volt hajlandó számot vetni

 

2010. június 4., péntek     InfoRádió / MTI

A két évtizede hiányzó nemzetstratégia megalkotását szorgalmazta a Fidesz országos választmányának elnöke. Kövér László a trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján, Szigetszentmiklóson úgy fogalmazott: a sérelmi politikát mellőzve, de a magyarság jogos érdekeit szem előtt tartva rögzíteni kell, hogy Magyarország a problémák megoldásának egyedüli garanciáját az Európai Unióban elfogadott autonómiaformák Kárpát-medencében történő megvalósulásában látja.

A fideszes politikus ismét úgy vélte, hogy a trianoni békediktátum igazságtalan, erkölcstelen, a nemzetközi normákat sárba tipró tett volt, és ezzel az erkölcsi problémával Európa eddig nem volt hajlandó számot vetni. Szólt arról is. hogy június 4-e ezután nem elsősorban a gyász, hanem a remény, az újrakezdés, a nemzeti összetartozás napja kell, hogy legyen.

erdelyipolgar.blogspot.com

Share

Lázadás a trianoni békediktátum ellen – film

 

index.hu

Share

Trianon égő sebe


Share

A nagyváradi EMI közleménye az RMDSZ emlékezéséről a háborús hősökről

[ 2010. június 04., 21:17 ] [117]

Share

Hozzászólások

Kategóriák