""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Történelem

A magyarokat soha nem tudták tönkretenni

 

2011. június 4., szombat 18:26

"Most, hogy az önzés, a hatalomvágy, a kapzsiság és a nemzetárulás bandériumait nyolc év tarolás és pusztítás után kiszorítottuk, jobb jövőt remélve ünnepelhetjük a nemzeti összetartozást, hiszen ígéretünkhöz híven a 2010-ben alakult új Országgyűlés első döntéseivel biztosította a magyar állampolgárságot minden magyarnak, aki nem Magyarországon él, és őseinek földjét nem kívánja elhagyni" – mondta Kövér László az ópusztaszeri Árpád-emlékmű előtt elmondott, nemzeti összetartozás napi beszédében.

Kövér László Ópusztaszeren

Az ünnepi megemlékezések beszédei soha nem múlnak el aktuális áthallások nélkül, a parlament elnöke azonban a szokásosnál is direktebben, lényegében a kormány nagyratörő ambícióinak hátterét vázolta fel a Trianon-emléknapon.

Kövér, Árpád-emlékmű

“A világméretű átalakulásból csak a nagyon erős, önmaguk újjáépítésére képes nemzetek tudnak nyertesen kikerülni, Magyarország azonban sajátos többletenergiával rendelkezik: a Kárpát-medencében vagy a világon bárhol élő magyarok erőforrásai, és nem tehertételei a magyar államnak” – mondta Kövér. A bajt, vagyis a világgazdasági válságot Kövér szerint azok okozták, akik tagadták a nemzeti értékek védelmét, csak a piacban hittek, most pedig nem győzik védeni nemzeti értékeiket – érzékeltette Kövér, hogy a magyar kormány nem akarja ezt a hibát elkövetni. Nem egymás üzleti partnerei vagyunk, nem szerződések kötnek össze, hanem mélyebb, szorosabb kötelék, mondta Kövér.

Trianon brit szemmel: későn tudatosult az igazságtalan döntés – film

Bryan Caltredge szerint Trianon után több politikus is elismerte: a határok módosítása Magyarország szempontjából rendkívül igazságtalanul történt.
Sokat jelent a múlt a magyaroknak, de minden országnak joga, hogy tiszteletben tartsa a múltját, és tanuljon belőle – mondta Bryan Caltredge brit történész a Ma Reggel című műsorban.
A történész úgy vélte: az antanthatalmak nem akarták kifejezetten megbüntetni a magyarokat, csak a németek esetében merült fel ez a lehetőség. Ausztriára és Magyarországra úgy tekintettek, mint a kisebbik szövetségesre, és azt tartották, nem jószántából vettek részt a háborúban. Caltredge szerint a trianoni békediktátumban nem volt büntető szándék. Valóban szigorú volt és igazságtalan volt – hangsúlyozta a történész -, de ez több tényező okozta. Ennek egyik oka volt a békekonferencia felépítése, valamint hogy a Kun Béla-féle Tanácsköztársaságot nem hívták meg a tárgyalásokra. Mire nagy nehezen megalakult egy demokratikusnak nevezhető kormány, ddigra a békekonferenciának gyakorlatilag vége volt – tette hozzá.

Kövér László: a magyarok összetartozását ünnepeljük ma

Kövér László szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban tartott megemlékezést a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából.
A mai nap nem trianoni szétszóratásunkat gyászoljuk, hanem a túlélését, az újrakezdést és a magyarok összetartozását ünnepeljük – jelentette ki Kövér László szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban.
Eljött hát az idő, hogy ne csak arra emlékezzünk, amit elveszítettünk, hanem azt is ünnepeljük, amit újra megleltünk – mondta az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából rendezett megemlékezésen az Árpád-emlékmű előtt.

erdely.ma

Trianon a törökökkel kezdődött – interjú Hahner Péter történésszel

 

Nem akar legendaszakértő lenni, de már két könyvben eredt tévhitek nyomába. Hahner Péter történész szerint Sissi önző hisztérika volt, és a trianoni tragédiához közvetve a török kori puszítás is hozzájárult. Tanácsa, hogy ha a magyarok elmerülnek az önsajnálatban, tanulmányozzák a lengyel történelmet. Hitler heréjéről és az ország föllendüléséről is beszélgettünk. Interjú.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

"Ha még tévhitek sem lennének, az a történelem iránti teljes közönyt jelentené" |  Fotó: Pályi Zsófia

– Ön szerint miért vonzódnak az emberek a tévhitekhez és a legendákhoz?

– Nem hiszem, hogy kifejezetten vonzódnának hozzájuk. Néha csak ezeket ismerik meg, és valóságnak hiszik. Persze némelyik legenda színesebb vagy érdekesebb a valóságnál, máskor ezek bizonyos pszichológiai szükségleteket elégítenek ki.

– Hogy keletkeznek a tévhitek?

Negyven éve elkobzott iratokat kapott vissza az Erdélyi Református Egyházkerület

 

Negyven év után sikerült visszaszereznie több 15-16. századi levéltári dokumentumot az Erdélyi Református Egyházkerületnek – jelentette be keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján Sipos Gábor, az egyházkerület levéltárának vezetője és Ősz Sándor Előd levéltáros. Mint felidézték, 1970-71-ben, amikor létrehozták Bukarestben a Román Nemzeti Múzeumot, nem csak a megyei múzeumok értékesebb tárgyait szállították a román fővárosba, hanem egyházi intézményeket is arra kényszerítettek, hogy „helyezzék letétbe” kulturális örökségnek számító értékeiket. Így került az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltárában őrzött több igen értékes irat is 1971 márciusában Bukarestbe, s emellett több nagy értékű műtárgytól is meg kellett válniuk.

Sipos Gábor és Ősz Sándor Előd a visszakapott dokumentumokkal
Fotó: Bone Ewald

A tárgyak egy részét legalább kiállították a múzeumban, az iratokat azonban elzárva tartották a nagyközönség és a kutatók elől egyaránt. „A dokumentumok visszaszolgáltatását 1978 óta folyamatosan kéri egyházkerületünk. A múlt rendszerben válaszra sem méltatták a kéréseket, az 1990-es években is elutasították őket” – emlékezett vissza Sipos Gábor.

Törvénnyel a magyar nyelv ellen Dicsőszentmártonban

2011. május 03.

Huszonnégy órás határidőt adott Alexandru Adrian Matei dicsőszentmártoni polgármester és a Maros megyei város jegyzője, Viorel Răzvan Groza a helyi kórház igazgatójának, hogy eltávolítsa a kapusfülkére és a járóbeteg-rendelő homlokzatára kihelyezett kétnyelvű feliratokat.

Átiratában az elöljáró úgy hivatkozik az 1991/50-es törvényre, hogy közben megemlíti, a város magyarsága nem éri el a 20 százalékot. Az ügynek egyértelműen etnikai vetülete van. A PDL-s polgármester által emlegetett 17,71 százalékos aránynak ugyanis nincs köze a tíz évvel ezelőtti építkezési törvényhez. Különben a hivatalos statisztika szerint a dicsőszentmártoni magyarság aránya 18,84 százalék, ami a 2001/215-ös helyhatósági törvény alapján ugyan nem teszi kötelezővé, de nem is tiltja a kétnyelvű feliratok alkalmazását.

„A legutóbbi tanácsülésen a különfélékben felmerült, hogy az önkormányzatnak lépnie kellene a kétnyelvű felirat ellen. A testület nem szavazott erről, nem is tehette, hisz a kórház a megyei tanácshoz tartozik. Erre a hétvégén a polgármester felszólította az igazgatót, hogy huszonnégy órán belül távolítsa el a hetekkel ezelőtt kihelyezett feliratokat” – panaszolta el lapunknak a dicsői RMDSZ elnöke, Szabó Albert. A szövetség önkormányzati képviselője szerint a Gheorghe Marinescu Kórház vezetőségének semmiként nem szabad engednie az egyértelműen nacionalista utasításnak.

Megbékélés közös érdekek mentén

2011. május 03.

A magyarok és a románok egymásrautaltságára, a két közösséget érintő kényes témák higgadt kibeszélésének szükségességére, egymás kultúrájának a megismerésére hívták fel többek közt a figyelmet a Kárpát-medencei Megbékélés Mozgalom keretében megszervezett nyilvános kerekasztal-beszélgetés résztvevői Kolozsváron.

A Protestáns Teológiai Intézet dísztermében megtartott rendezvényen a felszólalók – ismert román és magyar közéleti személyiségek – úgy nyilatkoztak, Kolozsvár a megbékélés és az együttélés szimbólumává válhat, mivel a kincses városban évszázadok óta békésen együtt tudnak működni a különböző kisebbségek.

Surján László EP-képviselő felszólalásában hangsúlyozta: a Kárpát-medencében élő nemzeteknek megvannak a maguk sebei, de bízik abban, hogy ezek a sebek gyógyíthatók. „Sajnos ezeket a sérelmeket gyakran emlegetik, s ha a sebeket folyamatosan feltépjük, soha nem tudnak begyógyulni” – fogalmazott a fideszes politikus. Hangsúlyozta: a mozgalom célja, hogy fórumot biztosítson a Kárpát-medencei országok civil szféráinak különböző nemzetiségű képviselői számára, hogy párbeszéd révén megtalálják az együttműködés lehetőségeit.

Legyetek derűsek!

[ 2011. április 02., 00:22 ] [440]

Ma 6 éve hunyt el Rómában a huszadik század utolsó negyedének nagy szentje, II. János Pál pápa. Halálával egy olyan korszak zárult le az egyház és a világ történelmében, amely még nemzedékekig meghatározza az emberiség életét. Vallástól, nemzetiségtől, bőrszíntől és politikai meggyőződéstől függetlenül, szinte az egész világ gyászolt, mert olyan krisztusi embert veszítettünk el, aki egymaga volt a világ lelkiismerete.
Nem kapott Nobel-díjat, de annál beszédesebb emberi magatartása, szeretete, egyszerűsége és közvetlensége, őszintesége és nyíltsága, amellyel az egyház legnagyobb ellenségeit is térdre kényszerítette.
Felejthetetlenek azok a képek, amelyeken láttuk, amint ölébe kap egy gyermeket a tömegből és megcsókolja, amikor leszállva a repülőgépről megcsókolja szülőhazája földjét, amikor szemébe néz beszélgetőpartnereinek, és tömören a lelkiismeretükre, az emberi méltóság tiszteletére apellál. Láttuk őt Teréz anyával, Gorbacsovval, Fidel Castróval, Teoctist pátriárkával kezet fogni, vagy ahogyan lelkesen együtt énekel a fiatalokkal, ahogy a népek anyanyelvén szól, és hirdeti az Örömhírt: Ne féljetek! Életének utolsó üzenete is az volt: „Derűs vagyok, legyetek azok ti is!”

1,2 millió embert várnak II. János Pál boldoggá avatására

[ 2011. március 27., 22:32 ] [31]

A líbiai háború és a japán földrengés tartja távol az érdeklődőket II. János Pál boldoggá avatásától.
Sokan mondják le korábbi szállodafoglalásukat, és inkább nem mennek el Rómába II. János Pál pápa boldoggá avatási szertartására részben a japán földrengés és cunami, részben a líbiai katonai akciók miatt.
Az olasz főváros vezetői nagyjából feleannyi résztvevőre számítanak, mint amennyit korábban a Vatikánba vártak. A május elsejei ceremónián 1,2-1,3 millió ember vesz majd részt, de ebben benne vannak a helyi érdeklődők is – idézte a Corriere della Sera napilap a város főpolgármester-helyettesét, Mauro Cutrufót. Cutrufo – aki a város idegenforgalmáért is felelős – azt mondta, a vatikáni Szent Péter téren körülbelül 300 ezer ember fér el, a többiek óriáskivetítőkön figyelhetik az eseményt a Circus Maximus és a Piazza San Giovanni környékén.

A boldoggá avatás a szentté avatási eljárás egyik állomása. Giuseppe Roscioli a római szállodaszövetség elnöke azt mondta, sokan a japán földrengésre és cunamira, illetve a líbiai katonai beavatkozásokra hivatkozva mondják le foglalásukat. Leginkább japánok, amerikaiak és délkelet-ázsiaiak maradnak otthon, annak ellenére, hogy korábban jelezték, elmennek a boldoggá avatásra.
Index,erdely.ma

Die Presse: Kelet-Európa rákényszerül a történelem kritikus átgondolására?

[ 2011. január 22., 21:18 ] [238]

Történelmük kritikus újragondolására kényszeríti az EU-tagság az új tagállamokat – írta szombati számában a Die Presse című osztrák lap.
A mértékadó konzervatív napilap tudósítója utal az Európai Tanács brüsszeli épülete előtt található kultúrtörténeti szőnyeg miatti tiltakozásokra.
„Ha valóban provokálni akartak volna, a debreceni, azaz az 1849-ben a debreceni országgyűlésen elfogadott függetlenségi nyilatkozattal és a Habsburg-ház trónfosztásával kikiáltott köztársaság térképét tették volna ide" – mondta az ügyről a lapnak egy diplomata, akiről csak annyit közöl a lap, hogy nem magyar.

Rehabilitálnák a doni sereg parancsnokát

 

Jány Gusztávot 1947. október 4-én háborús bűntettért golyó általi halálra ítélték.

Feldolgozta: SzZ
Forrás: MTI

2011.01.12. szerda 9:00

A köztársasági elnökhöz fordult kedden a második magyar hadsereg egykori parancsnokának védője, azt kérve: az államfő nevezze ki posztumusz vezérezredessé a háborús bűncselekmény miatt 1947-ben jogsértően elítélt és kivégzett Jány Gusztávot – ismertette Magyar Nemzet. A napilap cikke felidézi, hogy a volt tisztet a Legfelsőbb Bíróság 1993-ban felmentette a koholt vádak alól.

A szovjet haderő hatvannyolc éve, 1943. január 12-én indította meg támadását a Don-kanyarnál harcoló második magyar hadsereg ellen, majd a következő napokban több helyen áttörte a frontot. A kétszázezer fős magyar sereg parancsnoka Jány (Hautzinger) Gusztáv vezérezredes volt. Súlyos veszteségek után, 1943 nyarán hozzávetőleg 85 ezer magyar katona térhetett haza. Jány ezután visszavonult és nem volt hajlandó a németekkel és a nyilasokkal együttműködni. A szovjet előrenyomulás elől Bajorországba távozott, majd onnan önként tért vissza Magyarországra, és jelentkezett a hatóságoknál.
A honvédelmi miniszter 1945. június 19-én Jányt háborús bűnösnek nyilvánította, lefokozta és kicsapta a hadseregből. A Budapesti Népbíróság 1947. október 4-én háborús bűntettért golyó általi halálra ítélte. Az ítéletet november 26-án végrehajtották.
A Legfelsőbb Bíróságnak 1993-ban nem volt lehetősége rá, hogy az 1945-ös miniszteri jogsérelmet orvosolja, azaz visszahelyezze Jányt tiszti rangjába. Ezt csak a köztársasági elnök, a hadsereg főparancsnoka teheti meg. Galli István ügyvéd szerint a posztumusz vezérezredesi kinevezés állíthatná vissza a 64 éves korában kivégzett tiszt katonai becsületét – olvasható a Magyar Nemzetben.

Már áll Kolozsvár főterén Mátyás király szobra

A felújított szoborcsoportot hivatalosan a Magyar Kultúra Napján, január 22-én avatják fel

Forrás: Magyarok Világszövetsége

2011.01.10. hétfő 22:07

Számos országból kérdezték aggódó magyarok: vajon visszakerül-e helyére a hosszú ideje elbontott szoborcsoport?

Valamennyiük megnyugtatására tudatjuk, hogy Fadrusz János grandiózus alkotása visszakerült helyére, áll Kolozsvár főterén Mátyás király szobra. A felújítás során eltűntek a szobor körüli sallangok, és új, négynyelvű márványtábla tájékoztatja a járókelőt művészről és alkotásáról.

És még valami: a király fejét díszítő babérkoszorút bearanyozták.

A szobor felújítását Magyarország és Románia kormánya együttesen finanszírozta.

A felújított szoborcsoport hivatalos felavatására a hírek szerint a Magyar Kultúra Napján, január 22-én kerül sor. Erről egyeztek meg Magyarország és Románia kulturális tárcájának vezetői, Szőcs Géza és Kelemen Hunor.

Képgaléria

Mátyás király szoborcsoport

A Magyarok Világszövetsége 2011 Vízkereszt napján készült felvételekkel köszönti tagjait, híveit és minden tisztességes magyar embert.

dunatv.hu

A Gulágon is megtartottuk a karácsonyt

Eredetileg tanárnak készült, de úgy tűnik, más küldetést szántak Olofsson Placid atyának. Engem Isten azért vezérelt a munkatáborba, hogy tartsam a lelket a rabtársaimban – mondta a bencés szerzetes lapunknak adott interjújában. Placid atyával a hit mozgósító erejéről, a Gulágon töltött Szentestéről, a katonák elől rejtegetett "egypengős" Bibliáról, az apró örömök és az akaraterő fontosságáról beszélgettünk.

Nem mindennapi, embert próbáló nehézségekkel kellett szembenéznie. Honnan tudott mindehhez erőt meríteni?
Engem otthon a szüleim fegyelemre neveltek, és mi tagadás, Pannonhalmán se csomagoltak vattába. Lelkileg, szellemileg épen ezért jobban el tudtam viselni a tíz év kényszermunkát, mint azok, akik feleségüket és pici gyermeküket hagyták hátra. Sok akaraterő kellett a Gulág elviseléséhez, szoktam is mondogatni a gyónóimnak, mikor arról beszélnek, hogy nem tudnak leszokni a dohányzásról vagy más rossz szokásukról… Csak egy kis akaraterő, csak az kellene hozzá. Természetesen a hit is elengedhetetlen volt a túléléshez. 2007-ben, a budapesti városmisszión külföldi papoknak, lelkipásztoroknak beszéltünk a kommunisták egyházüldözéséről. Én azt mondtam nekik, hogy szerencsés és boldog embernek tartom magamat, mert a Megváltás örömhírének a gyereke vagyok. Még akkor is, ha elég kacifántos életem volt…
Talán a legsorsfordítóbb 1946 lehetett, a letartóztatásának az éve…
A háború után Budapesten kezdtem tanítani, a tanévet azonban nem fejezhettem be, mert letartóztattak, és bevittek az Andrássy út 60-ba. Ha valaki átlépett annak az épületnek a küszöbén, megszűnt embernek lenni. Én addig főtisztelendő osztályfőnök voltam, ám ott megfosztottak az emberségemtől. Éjszaka voltak a kihallgatások. Teljesen meztelenül kellett állnom egy szobában, két oldalról megvilágítottak reflektorokkal, és a sötétből szórták rám a rágalmakat. Mi ez, ha nem az emberi méltóság megfosztása? Engem fegyelemre neveltek világéletemben, de ebben a helyzetben kétségbeestem, nem láttam, mi az Isten akarata velem. Talán türelmetlen "percemberke" voltam, azonnali feleletet vártam, pedig Istennek az örökkévalóság is a rendelkezésére áll.

Anno Domini – hogy is van ez az időszámítással?

[ 2010. december 24., 09:49 ] [53]

Még Krisztus születése után hatszáz évvel is csak kevés ember tudta, hogy „keresztényi korban" él. Az időszámítás, amely azzal az évvel kezdődik, amikor „Krisztus Galileában járt", egy Scythia Minorból származó görög apát, Dionysius Exiguus műveként jött létre, aki 550 körül halt meg Rómában. A mai időszámítás kezdete egyébként nem Krisztus születése, hanem fogantatása…
Dionysius ötlete volt, hogy az Úr megtestesülésére, Krisztus földre szállására kell alapozni az évek számozását, amely kezdődjön az örömhír vételének, Szűz Mária fogantatásának a napjával. Ezt a napot, az első év első napját, ő Krisztus december 25-i születése előtt kilenc hónapra, március 25-re tette.
A mai időszámítás kezdete tehát nem Krisztus születése, hanem fogantatása…

December 22.: Nyolcvankilenc holdudvarában

[ 2010. december 24., 09:45 ] [27]

Sepsiszentgyörgyi cigányok égetig a diktátor portréját december 23-án

Ezerkilencszáznyolcvankilenc késő ősze, telének eleje évfolyamtársaimmal együtt Kolozsváron talált, első éves egyetemistákként a kincses város szívében, az akkori diákberkekben közismertnek számító Avram nevű (a Iancu utótagot senki sem biggyesztette hozzá) bentlakásból közelítettünk életünk akkori helyszínei felé.
eológus hallgatókként barátommal egy kőhajításnyira laktunk a Babeş—Bolyai Tudományegyetem Farkas utcai főépületétől, melynek előadótermeit remények és kételyek bizarr egyvelegével napi rendszerességgel látogattuk. Egyetemi éveinket amolyan hamuban sült pogácsák feltarisznyálási lehetőségeként, ínyes szellemi táplálékként képzeltük el, de nem egészen ez lett belőle. Nyolcvankilenc számomra nem csak a temesvári, romániai forradalom évfordulója, hanem a világra figyelés kezdete is, hiszen Szentgyörgy után, Kolozsvár egyetemi központként, Erdély fővárosaként még az akkori bezártságban is horizontok tágulását jelentette. De a forradalom — szerencsénkre — egész diákkorunkat átrajzolta, akkori emlékeim amolyan zárójeles apróságok, személyes élménytöredékek.
Miután 1988-ban érettségiztünk az akkori 1-es számú Matematia—Fizika Líceumban (a közbeszédben természetesen akkor is Mikóként emlegettük, ám a mikós szellem, hagyaték, örökség stb. akkoriban nem szerepelt a hivatalos vagy akár félhivatalos diskurzusban), majd bejutottunk az egyetemre, fiú osztálytársaimmal vállvetve kilenc hónapra bakának álltunk. Nem azért, mert férfias lelkületünket ekképpen szerettük volna tömegesen demonstrálni, hanem, mert a kommunista pártállam diktatúrájában ez így működött. Azért is fontos volt első nekifutamodásból sikeresen felvételizni valamilyen karra, mert a kiesők egy év és hat hónap katonaság elé néztek. Tehát nyolcvannyolc őszén bevonultunk, s nyolcvankilenc nyarán leszereltünk.

Hozzászólások

Kategóriák