Archive

Category Archives for "Tőkés László"

Együtt indulhat az RMDSZ és az EMNT a választásokon?


Az RMDSZ nem zárja ki annak lehetőségét, hogy közös listán induljon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselőivel a jövő évi helyhatósági választásokon – mondta Kelemen Hunor széki látogatásán.
Az RMDSZ elnöke örvendetesnek tartja, hogy Tőkés László europarlamenti képviselő is azon a véleményen van, hogy közös listát kell állítaniuk a jövő évi választásokon.

Kolozsvári Rádió, erdely.ma

Sajtótájékoztató

Tegnap, május 10-én, Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke kifejtette, hogy Tőkés Lászlónak és a bejegyzés előtt álló új pártnak a nemzeti oldalhoz kellene csatlakoznia, és a Magyar Polgári Párttal, illetve a Székely Nemzeti Tanáccsal közösen megteremtenie az RMDSZ alternatíváját. Eképpen közösen elérhetnénk, hogy jövőben végre sor kerüljön a romániai magyarság rendszerváltására és megakadályozhatnánk, hogy az RMDSZ-esek ismét átmentsék a posztkommunisták hatalmát. “Történelmi esély mutatkozik arra, hogy 2012-ben megvalósítsuk az erdélyi magyar rendszerváltást. Tőkés Lászlónak itt a helye a nemzeti jobboldalon”.

A Magyar Polgári Párt elnöke elmondta, nem tartja véletlennek a Pénzügyőrség ellenőrzését a Demokrácia Központoknál. “Lehet, hogy az elnök személye változott az RMDSZ-nél, de a szokásaik nem. Minden követ meg fognak mozgatni, hogy meggátolják az EMNP bejegyzését, ezt mi a saját bőrünkön tapasztaltuk a Magyar Polgári Párt bejegyzése kapcsán. Ha viszont Tőkés László hasonlóképpen látja a nemzeti jobboldal felállításának szükségességét, akkor szinte másodlagos a pártbejegyzés, a Magyar Polgári Párt hajlandó intézményes kereteit az EMNT, illetve az SZNT rendelkezésére bocsátani”.

Tőkés László korábbi felvetésére, miszerint előválasztásokat kellene tartani az erőviszonyok felmérése érdekében még az önkormányzati választások előtt, Szász Jenő kifejtette, hogy Székelyföld és a tömbmagyar területek esetében maguk az önkormányzati választások jelentik az erőfelmérést, a szórványban viszont valóban szükséges lenne egy belső választás, a közös lista állítása érdekében. “Az önkormányzati választások a legjobb alkalom, hogy felmérjük a Magyar Polgári Párt, a bejegyzés előtt álló EMNP, illetve az RMDSZ erőviszonyát, s ennek alapján a parlamenti választások előtt törekedjünk a közös lista kialakítására. Ha az önkormányzati választásokon már megteremtődik a nemzeti jobboldal összefogása, akkor meggyőződésem, hogy rá tudjuk kényszeríteni az RMDSZ-t egy tisztességes megállapodásra, ami a parlamenti képviseletet illeti.”

A Magyar Polgári Párt elnöke üdvözölte a FIDESZ abbéli döntését, hogy az oktatási támogatások kezelését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségére bízta. Véleménye szerint az RMPSZ a legmegfelelőbb letéteményese a támogatások kezelésének, ellentétben az RMDSZ-el, akik kampánycélokra használták a magyar kormány által folyósított pénzalapokat. “A Magyar Polgári Párt egy évvel ezelőtt, a FIDESZ választási győzelme után rögtön kérte az oktatási támogatás kérdésének rendezését a FIDESZ-től, mint természetes szövetségesétől. Most örömmel nyugtázzuk, hogy ez a nagyon fontos kérdés megnyugtató és helyes megoldást kapott”.

A Magyar Polgári Párt elnöke kitért a küszöbön álló népszámlálás problémájára is. Szász Jenő szerint a népszámlálás és annak eredménye több mint pártpolitikai ügy, valamikor még az RMDSZ is így látta, a romániai magyar kataszter összeállításáról még 1993-ban döntés is született. Elfogadhatatlan, hogy az erdélyi magyarságot újból belekényszerítsék abba a csapdába, hogy különböző statisztikai maszatolások miatt arra biztatják őket, hogy ne egységesen magyarnak, hanem magyarnak, székelynek és csángónak vallják magukat, miközben a románság nincs felosztva oltyánokra, moldvaiakra, mócokra vagy dobrudzsaiakra. „Nem tudom elfogadni azt a cinizmust, hogy az RMDSZ Bukarestben egy olyan párt mellett kormányoz, amely háromba szakítaná a magyarságot, miközben itthon, Erdélyben úgy tesz, mintha aggódna a magyarságért”.

A Magyar Polgári Párt sajtóirodája

Székelyudvarhely, 2011. május 11.

Összebútorozott a Jobbik az MPP-vel

Stratégiai partnerség kialakítására törekszik a Jobbik az MPP-vel – jelentette be szatmárnémeti irodájának megnyitóján Szegedi Csanád, a szélsőségesnek tartott magyarországi alakulat EP-képviselője. Az iroda egyébként a helyi MPP-székházban kapott helyet, az ideiglenes irodavezető pedig Hegedűs Pál, az MPP Szatmár megyei szervezetének elnöke.

Szombaton Szatmárnémetiben felavatták Szegedi Csanád jobbikos EP-képviselő második romániai irodáját. A Hám János utca 4. szám alatt megnyílt képviselet irodavezetői teendőit ideiglenesen Hegedűs Pál, a Magyar Polgári Párt Szatmár megyei szervezetének elnöke látja el. Ugyanez az ingatlan szolgál egyébként az MPP megyei szervezetének székházául is. Szegedi Csanád szerint a Jobbik stratégiai partnerség kialakítására törekszik az MPP-vel, Szász Jenő, a polgári párt elnöke a Krónikának viszont úgy nyilatkozott: az együttműködésük feltétele az, hogy a jobbik rendezze a Fideszhez fűződő viszonyát.

Az irodanyitón jelen volt Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő is, valamint több Jobbikos országgyűlési képviselő, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezet vezetői. Szegedi Csanád kifejtette: helyben szeretnének határozottabban kiállni a magyarság ügye mellett, legfőbb célkitűzéseiknek pedig az autonómia kivívását, illetve a szabad nyelvhasználati jogok megszerzését tekintik. A képviselő hangsúlyozta, hogy a Partiumban, ezen belül pedig az Érmelléken is dolgoznak majd a területi autonómiáért.

„Nem provokálni akarunk, nem akarjuk megsérteni a román–magyar együttélés szabályait – szögezte le Szegedi. – Az egyszerű embereknek hasonlóak a problémáik, mivel Romániában és Magyarországon egyaránt kihasznált állapotba kerültek az EU-csatlakozást követően. Tönkretették a mezőgazdaságot és az erre épülő feldolgozóipart, ez ellen kívánunk fellépni.” A képviselő hozzátette: román nemzetiségűek előtt is nyitva áll az iroda, ők is kérhetnek bátran segítséget. Szegedi szerint a nemzeti érdekek érvényesítése érdekében készek együttműködni bármelyik romániai magyar szervezettel. Mint elhangzott, eddig az MPP mutatkozott a leginkább nyitottnak irányukban, a Jobbik és a polgári párt megyei szervezetei pedig már megkezdték az egyeztetést az esetleges közös munka érdekében. „Stratégiai partnerséget szeretnénk kialakítani a Magyar Polgári Párttal” – jelentette ki az EP-képviselő.

Morvai Krisztina egyetértett képviselőtársával abban, hogy az EU-csatlakozás vesztesei vagyunk. „Ideje lenne komolyan venni és alkalmazni az EU-s normákat, különösképpen az emberi jogokra vonatkozókat – hangsúlyozta. – Nemcsak az Európai Unió alapszabályában, de az ENSZ-ében is kiemelt helyen szerepel a nemzetek önrendelkezéshez való joga, ezeket akarjuk érvényesíteni. A jogszabályok szerint például súlyos jogsértésnek számít az etnikai arányok megváltoztatása betelepítések révén, amit Erdélyben, illetve a Partiumban nagymértékben eszközöltek az utóbbi évtizedekben.”

„A Magyar Polgári Párt nem tekinti a Jobbikot politikai közellenségnek, miként az RMDSZ teszi, hanem egy radikális nemzeti pártnak tartja, amelyet a magyar választópolgárok 17 százaléka legitimizált, és amelynek ennél fogva helye van a magyar politikában – jelentette ki a Krónikának az MPP és a Jobbik partnerségét firtató kérdésére Szász Jenő MPP-elnök. – Mivel az RMDSZ EP-képviselői nem képviselik megfelelően az erdélyi magyar érdekeket Brüsszelben, semmi kivetnivalót nem találunk abban, ha nemzetileg elkötelezett magyarországi EP-képviselők vagy pártok Erdélyben irodákat nyitnak.” Szász ugyanakkor elmondta, az MPP természetes politikai szövetségese a Fidesz, ezért a Jobbiknak előbb rendeznie kell Magyarországon a viszonyát a Fidesszel, hogy Erdélyben új kapcsolatot tudjon kialakítani az MPP-vel.

Amint arról korábban írtunk, Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök úgy véli, a Jobbik szatmárnémeti megjelenése nem kívánatos, mivel ez maga után vonja román szélsőséges szervezetek megjelenését.

Szerző: Babos Krisztina, Krónika

Tőkésnek udvarol Szász Jenő

 

Székelyföld és a tömbmagyar területek esetében versenyre van szükség az önkormányzati választásokon, a szórványban valóban közös lista kell, amelyet belső választás segítségével kellene kialakítani – árnyalta múlt hét végi álláspontját Szász Jenő, az MPP elnöke, aki akkor egyértelműen elutasította Tőkés László összefogással kapcsolatos felvetését.

Kifejtette, az önkormányzati választások a legjobb alkalom, hogy felmérjék az RMDSZ, az MPP és a bejegyzés előtt álló EMNP erőviszonyát, s ennek alapján a parlamenti választások előtt törekedjenek a közös lista kialakítására.
Szász Jenő tegnap Sepsi­szent­györgyön megismételte ko­rábban hangoztatott álláspontját, Tőkésnek és az új pártnak a nemzeti oldalhoz kellene csatlakoznia, és az MPP-vel közösen megteremtenie az RMDSZ alternatíváját, így közösen elérhetnék, hogy a jövőben végre sor kerüljön a romániai magyarság rendszerváltására, megakadályozhatják, hogy az RMDSZ-esek ,,ismét átmentsék a posztkommunista hatalmat" – mondotta Szász Jenő. Véleménye szerint Tőké­séknek nem kellene aggódniuk amiatt, hogy az RMDSZ gáncsoskodásával ellehetetleníti az EMNP bejegyzését, hiszen a választási indulásra ott van az MPP nyújtotta jogi keret.
Szász Jenő bízik a megegye­zésben, s bár korábban több íz­ben bírálta Tőkést, most egyszemélyes intézménynek nevezte, akinek népszerűsége töretlen, és aki esetében ,,nagyon fontos lenne, hogy a nemzeti alternatíva oldalára álljon". Ismét kifejtette, az RMDSZ a baloldalt képviseli, ezt tudatosítani kell az emberekben, miként azt is, hogy a Markó-éra felelőssége is az elmúlt húsz esztendő népességfogyása.

Farkas Réka, Háromszék

MPP-PRESS

RMDSZ-EMNT találkozóra kerülhet sor áprilisban

[ 2011. március 28., 13:46 ] [254]

RMDSZ-EMNT találkozóra kerülhet sor áprilisban – jelentette be Kelemen Hunor szövetségi elnök. Március folyamán többször beszélt Tőkés László EMNT elnökkel, akit a kolozsvári Mátyás szobor szombati avatására is meghívott. Tőkés László elfogadta a meghívást, beszédet is fog tartani a rendezvényen.
A későbbiekben egyeztetni fognak az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttségének találkozójáról is. Erre valamikor áprilisban kerülhet sor, mondta Kelemen Hunor.

Marosvásárhelyi Rádió,erdely.ma

Csíkszeredában ünnepel Tőkés és Kelemen

[ 2011. március 14., 16:30 ] [95]

Idén Csíkszeredában ünnepli március 15-ét Tőkés László, az Európa Parlament alelnöke, dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A városban zajló rendezvények miatt forgalomkorlátozásra lehet számítani Csíkszereda központi részén. Holnap délután 4 órától lezárják a forgalom elől a Petőfi és a Bălcescu utcát, illetve a Temesvári sugárutat. A gyimesbükki megemlékezést a római katolikus egyház és a helyi RMDSZ szervezi, annak ellenére, hogy idén is már pár napja megkezdődtek a hatóságok megfélemlítő lépései – tudtuk meg Karácsony Gézától, a gyimesbükki megemlékezés egyik szervezőjétől.

Marosvásárhelyi Rádió,erdely.ma

Tőkés László a „virtuális vasfüggöny” lebontásán dolgozik

[ 2010. július 09., 18:03 ] [762]

Tőkés László az EU-ban továbbra is létező, az új tagokat a régiektől elválasztó „virtuális vasfüggöny" lebontásán dolgozik – mondta az Európai Parlament (EP) nemrégiben megválasztott alelnöke pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten.
A romániai magyar politikus úgy vélte, megkönnyíti e cél elérését, hogy az EP elnöke, a lengyel Jerzy Buzek szintén az unió egyik kelet-európai tagállamából érkezett. A csatlakozással az új tagországok ugyan formálisan eljutottak Európába, de ennek ténylegesen is meg kell valósulnia – nyilatkozta.
Az alelnök beszámolt arról, hogy csütörtökön találkozott Jerzy Buzekkel, aki elmondta, az oktatás, a kultúra és az egyházi kapcsolatok feladatköre Tőkés László „hivatásával egybeillő szolgálati terület". Az EP elnöke megismételte továbbá felkérését, hogy Tőkés László vegyen részt az európai vallási vezetők július 19-i brüsszeli találkozóján, s az eseményen együtt képviseljék az EP-t.
A Lisszaboni Szerződés is fontosnak tartja a vallási párbeszéd megvalósítását – emlékeztetett Tőkés László. Hozzáfűzte: intézményesíteni és rendszeresíteni kell az egyházakkal, vallásokkal ápolt kapcsolatot.
Feladatairól az alelnök kiemelte, elődje, Schmitt Pál munkáját viszi tovább, foglalkozni kíván a sporttal és az ifjúsági ügyekkel is. Mindemellett kiemelten kezeli a kisebbségek és a magyar-román megbékélés ügyét is – tette hozzá.

Duna Tv

Hozzászóló: Pásztori Tibor Endre (2010-07-23 22:05:10)Boldog, kinek hírneve nem ragyogja túl becsületét, új barátért el nem hagyta a régit.Életünk minden pillanatában törekednünk kell, hogy ne azt leljük meg, ami elválaszt, hanem ami összeköt bennünket.Ki győzve világot fog át, de közben elveszti önmagát, diadala olyan szomurú, mint meghasadt fejen a koszorú. Sajnálom.
Van Valaki, aki mindenkor segít, – ha kérjük!

Hozzászóló: moderátor (2010-07-12 08:40:57)Kedves memória!
Először is nem vagyok újságíró.
Másodszor nem cenzúráról van szó.
Harmadszor a honlap iránti rokonszenvedet vagy ellenérzéseidet közöld a szerkesztővel.
Negyedszer az igazság nem mindig a te igazadból áll. Sőt egyáltalán. Szép napot.

Hozzászóló: moderátor (2010-07-12 06:56:24)Köszönöm, memória!

Hozzászóló: memória (2010-07-12 01:03:25)
Megdöbbentő az eljárásod, moderátor. Féltek gyakorolni az újságírói munkátokat, még a szabad olvasói felületeken is féltek az igazságtól. Cenzúrázd ki ezt a beírást is. Nem terhelem többé a másodközlő honlapotokat.

Hozzászóló: moderátor (2010-07-11 20:54:23)Arra kérem memóriát, hogy ne terhelje szerverünket elméleteivel. Forduljon Demeter Szilárdhoz, amint annak felkérését alább olvashatja.

Hozzászóló: Demeter Szilárd (2010-07-11 19:03:14)Kedves Szerkesztő, nem linket tettem be (hiszen tudtam, hogy kimoderálják, mert ez a szabály), hanem egy jelzésértékű hivatkozást. De azért köszönöm, hogy ez esetben felülbírálták a link-tilalmat. Mindenkinek jó olvasást kívánok, egyébként is tanulságos az a szöveg.

Hozzászóló: szerkesztő (2010-07-11 18:22:08)Demeter Szilárd betett egy linket, ami pontatlan volt, de eligazított. Racionális mérlegelés mellett nagyon hasznos olvasmány, ezért szerkesztőként megengedem magamnak, hogy betegyem a jó hivatkozást:
http://hu.metapedia.org/wiki/A_szekurit%C3%A1t%C3%A9_m%C3%B3dszerei

Hozzászóló: Demeter Szilárd (2010-07-11 16:59:28)Memória, frissítsünk: 1994-ben egy volt magyar szekus, Péter Ferenc elmesélte, hogyan is működött a Szekuritáté (megtalálható a xxx), és már 1994-ben diverziónak nyilvánította ezt az "angajament"-es dolgot. A CNSAS többször átvilágította Tőkést, és képzeljük el, mi történt volna ha egyetlen bizonyítékot találtak volna ellene (már amit nem úgy hamisított valaki – lásd egy korábi vitát a "zárt v. nyitott felügyeleti láncról" a Nyugati Jelen oldalán).
Helyesírása alapján Ön képzett ember, és úgy beszél az Ellenpontokról, mint aki tudja is, mi volt az a szamizdat. Kérem, álljon elő a bizonyítékaival, a sajtó nyilvánossága előtt vállalom a cáfolatokat.
De amíg így álnév alatt hivatkozik az erkölcsre, addig Ön nekem gyanús, és minden, amit leír, hiteltelen.
Hasonló vitáim voltak már másokkal is. Megjegyzem, eddig még senki – sem román, sem magyar – nem nyert. És számolatlanul kapunk fenyegető, vagy zsaroló e-mail-eket, csatolmányokkal, "aláírt", beszkennelt papírral, fenyegetett már ezzel a gencsi ex-lelkész, a Balogh-família, minden rendű és rangú volt besúgó lelkész, exkomcsi politikus stb., láttam "aláírt" papírt többfélét, egymásnak küldik, mint valami szerelmes levelet.
Szóval elő a farbával, várom a sajtótájékoztatóját, vagy személyesen is felkereshet a nagyváradi EP-irodában.

Hozzászóló: memória (2010-07-11 11:19:52)Tisztelt Szerkesztő ! Ha Tőkés László azt mondta, nem írta alá, akkor hazudott. Ugyanis az Ellenpontos "angajamentjét" gyöngybetűkkel aláírta. 2ooo-ben a sajtó nem erről " beszélt lyukat" az olvasók hasában, hanem az Allison Mutler amerikai újságírónő és Tőkés sajtóperéről, ekkor az újságíró egy másik irat alapján azt állította, Tőkés együttműködött a román politikai rendőrséggel. Tőkés azt a pert egyébként jogerősen elveszítette. 2oo7-ben a CNSAS megállapította ugyan az ellenpontos " angajament" hitelességét, de érdekes módon rögtön adott is egy papírt Tőkésnek, hogy nem volt " colaborator". Ami lehet, hogy igaz ( bárcsak így lenne), de ez semmit nem von le Tőkés azon erkölcsi felelősségéből, hogy tájékoztassa a közvéleményt, akár húsz esztendő után is, a történtekről. Az Ön állításával ellentétben, az erdélyi magyar közvélemény semmit nem tud arról, hogy Tőkés mit és kinek vállalt az Ellenpontok ügyében. Tőkés részéről ez nem pusztán erkölcsi, hanem politikai hitelességi kérdés is: aki politikáját arra alapította – megjegyzem, nagyon helyesen – hogy felveszi a küzdelmet a román állambiztonság hálozataival, arról ne derülhessen ki, hogy korábban maga is aláírt ennek a hálózatnak. Illetve, ha kiderül kiderül feketén-fehéren, akkor adjon magyarázatot az ügyre és arra is, miért hallgatot róla húsz évig.

Hozzászóló: tollasmajom (2010-07-11 11:09:29)Hej, memória, memória, ha felfedné a nevét, valószínűleg a Szigorúan ellenőrzött evangéliumban Önről emlékezetes oldalakat találnánk. A volt besúgó lelkipásztorok szoktak jönni ezzel az "angajamenttel", vinnyognak, mint a fába szorult féreg.

Hozzászóló: Lehell (2010-07-11 10:15:05)Kar a gozert, husz ev sok ido, sokat valtozik az ember. A baberlevelek elhervadtak, hiaba locsolgatjak. Ki allitotta, hogy Szasz Jeno szemelyesen kert fel minden MPP-st hogy ne menjen el szavazni? A tavaly nyari Simon Pereses nyilatkozatot sajat fulemmel hallottam. Miert kellett ugy kiborulnia az oregnek, tan csak nem szemelyesen erintett? Ideje volna nyugdijba vonulni az udemerista kollegakkal egyutt. Sajnos az MPP nem az aminek szerettuk volna, de ez meg olyannak sem nez ki. Arrol, hogy az EMNT nem politizal mar el is feledkeztunk?

Hozzászóló: Ágoston (2010-07-11 09:03:48)"Nem Tőkéssel van baj, hanem a magyar érték-tudat anomáliáival és perverzióival."

Hozzászóló: szerkesztő (2010-07-11 08:48:40)memória, ön felfedezte a spanyolviaszt! Arról a nyilatkozatról, amelyről ön beszél, 2000-ben a sajtó „lyukat írt" az olvasók hasába – mind a magyar, de még inkább a román. Tőkés László akkor – és azóta többször is – elmondta: NEM ÍRTA ALÁ. Az ön kedvéért egy MTI-anyagot meg is kerestem Google-lel, ezekkel a kulcsszavakkal: tőkés besúgói nyilatkozat. Kérem keressen és olvasson – többet!…

Hozzászóló: memória (2010-07-11 00:12:55)LL-nek – Tőkés László nem azt vállalja, hogy nem tesz semmi törvénytelent, hanem azt vállalja, hogy az Ellenpontok című folyóirat szerkesztése, kiadása és terjesztése kapcsán minden rendelkezésére álló információt az állambiztonsági szervek rendelkezésére bocsát és mindezt titokban tartja, még családtagjai előtt is. Arról nincs irat, hogy utána valóban jelentett vagy sem. Nem az az aljasság, ha valaki ezen tényeket ismerteti, hanem az, ha valaki ezen tényekről húsz éve hallgat. 1990 után Tőkés László miért nem fedte fel ezt a történetet az életéből, bizonyítandó a régi rendszer ördögi természetét ? Ahogy Csurka István Magyarországon 1990 után megtette, elmondta, hogy Kistarcsán 1957-ben mit írt alá, miközben a szomszéd cellában az édesapja veséjét leverték. Tőkésnek ez az ügye egyáltalán nincs tisztázva, magyarázattal tartozik. Milyen körülmények között írt alá, jelentett e az aláírása után, tájékoztatta-e az ellenpontosokat ( akiket egyébként zaklattak, megvertek és kiszorítottak az országból ) az aláírásáról. Pityókának válaszolom, hogy az Angajament néhány napja van a birtokomban. Sehová nem futkosom vele, erről az ügyről Tőkésnek kell beszámolnia, ez az ő erkölcsi kötelessége. Amúgy beszkennelve szívesen az erdély.ma rendelkezésére bocsátom az iratot, kérdezzék meg Tőkést, mit szól hozzá. Az olvasóikat biztosan érdekelné.

Hozzászóló: LL (2010-07-10 23:20:00)Tisztelt "memoria"!
A RomaniaMare lapban megjelent fénymásolt nyilatkozat van-e meg önnek? Igen – létezik olyan. De abban T. L. diktálásra csak azt írja le hogy nem tesz semmi törvénytelent, semmi államellenest. Milliók leírták 1945 és 1989 között. A politikai foglyokkal mind leíratták szabadulásuk előtt. Na és? Én nem írtam ilyent de ha szükség most leírom bárkinek, a hatóságnak és "memoriának" is. Mi a gond? Ez besúgás? Ez kollaborálás? Nem! Viszont aljasság ilyesmivel támadni bárkit, főleg Tőkés Lászlót. Ez az ügy legalább tíz-tizenöt éve tisztázva van.Azóta T. L. megkapta a bizonylatot az átvilágítóktól,hogy nem volt besúgó vagy kollaboráns.

Hozzászóló: Pityóka (2010-07-10 22:23:40)Kedves memoria, a rövid o-s! Hány éve van meg önnek az az Angajament? Ha ön ennyire keresi az igazságot, eddig miért hallgatott vele? Több lehetősége is lett volna: a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács, az RMDSZ, a Román Nemzeti Egység Pártja (PUNR), Nagy Románia Párt. Mind tárt karokkal várták önt, miért nem futott, lobogtatva a „vállalást"? Bűnösök közt cinkos, aki néma!

Hozzászóló: moderátor (2010-07-10 19:54:16)Előző, benntartott, és nem cenzúrázott hozzászólása kurtább volt memória, igaz, akkor még a nevét is hosszú ó-val írta.
🙂

Hozzászóló: memoria (2010-07-10 18:25:40)Tisztelt Moderátor !
Semmiféle személyiségi jogi pert nem akasztana senki sem az én, sem az Önök nyakába, ugyanis birtokomban van Tőkés László 1981-ben saját kezűleg, román nyelven írt és aláírt " Angajament"-jének a másolata. Ténykérdés, hogy ő írta és aláírta. Ez ténykérdés. És ténykérdésben nincs helye személyiségi jogi pernek, tisztelt moderátor. Ha lehet, ezen hozzászólásomat tehát ne cenzúrázzák ! Köszönöm.

Hozzászóló: toducz endre (2010-07-10 18:08:28)Kedves Ágoston olyan közelterelő válaszai vannak, hogy újból úgyan az a kérdésem.

Hozzászóló: toducz endre (2010-07-10 16:21:36)Ja ugyanazt, akkor most már értem. Azért nem vátoztunk.

Hozzászóló: toducz endre (2010-07-10 16:12:52)Kedves Ágoston, ne vegye rossz néven, de elpocsékolta az életét. Ha újra születik, akkor kezdheti előlről nemzetépítő tevékenységét. CV-je láttán, talán a túlvilágon is hasznos lehetne erre-arra.

Hozzászóló: Ágoston (2010-07-10 15:46:49)Nem értem kérdését, toducz endre. Részletezné?
1960-ban libákat őriztem a tarlón.
1965-ben teheneket tereltem a főutcán.
1970-ben kendert vágtam.
1975-ben kendert áztattam.
1978-ban válaszoltam a szakszolgálatis főhadnagy kérdéseire.
1984-ben alulírott két kiskorú gyermek édesapja mondattal kezdtem egy fogadalmat.
Most meg Önt próbáltam megérteni.
Tisztelettel.

Hozzászóló: toducz endre (2010-07-10 14:51:39)Kedves Ágoston, kérem ne haragudjon a kíváncsiságomra, de Ön mit örzött 1990 előtt?

Hozzászóló: moderátor (2010-07-10 13:52:53)memória hozzászólását saját érdekében nem engedtem ki az ugyanis személyiségi jogok pereit akaszthatná az Ő, és az erdely.ma nyakába egyaránt.

Hozzászóló: Ágoston (2010-07-10 08:04:15)memória volt az 1981-es kötelezvények irattári gondozója?
Miről írt, Fenyo? Önmagáról talán?

Hozzászóló: Fenyo (2010-07-10 04:19:09)Igen igen autonomia…, aki ezt egy embertol varja aki mar kiegyezett mindenkivel es mindennel a hatalma biztositása érdekében

Hozzászóló: memória (2010-07-09 23:51:01)A szabadon vakoló 1981-ben saját kezűen írt és aláírt kötelezvényt ( " Angajament") adott az állambiztonsági szerveknek,amiben vállalta a besúgást a Ellenpontok szamizdat magyar folyóirat szerkesztőiről és terjesztőiről. Hogy utána besúgott-e vagy sem, nem tudni, arról még nincs irat, de hogy a "román forradalom szikrája" azóta is mélyen hallgat az "angajament"-jéről, az biztos.

Hozzászóló: szól-ás (2010-07-09 20:45:26)Alázatosan jelentem góbé testvér: IGEN!

Hozzászóló: góbé (2010-07-09 19:26:40)Szól-ás, úgy érted, hogy kőműves, amelyik szabad…?

Hozzászóló: szól-ás (2010-07-09 19:24:21)Így semmiskedik egy igazi, magyarul beszélő vakoló sok, sok millióért a mi zsebünkből.

http://www.erdely.ma/kozeletunk.php?id=71483&what=archivum

„Veszélyes és ostoba játékot játszik a Fidesz” – interjú Markó Bélával

[ 2010. december 17., 20:36 ] [207]

Fideszes hátszéllel szeretnék megosztani a romániai magyarság politikai képviseletét, de ezzel csak azt érhetik el, hogy végül megszűnik a parlamenti képviseletünk – mondta a Hírszerzőnek adott interjújában Markó Béla. Az RMDSZ elnöke tizennyolc év után távozik a szövetség éléről.
– Miért most távozik? Korábban is lett volna rá alkalma, ígérte is, mégis maradt.
– Az elmúlt 18 évben valóban többször fontolgattam a lépést, de nyilvánosan soha nem mondtam, hogy vissza fogok vonulni. Annyit igen, hogy nem tervezem hosszúra a politikai pályámat, mert szerintem író embernek, alkotó értelmiséginek nem kell hosszasan a politikában ragadnia. Aztán egy idő után rájöttem, jobb, ha ilyeneket nem mondok.
– De miért most?
– Tizennyolc éve vagyok az RMDSZ elnöke, 1989 decembere óta politizálok, bőven elég volt. Felnőttek új politikus nemzedékek, akik eleve ezt a pályát választották, nekik is módot kell már adni a szemléletük érvényesítésére.

– Mi az RMDSZ legnagyobb sikere és kudarca az elmúlt időszakban?
– A legnagyobb siker szerintem maga az RMDSZ léte: hogy sikerült egy folyamatos, egységes parlamenti képviseletet biztosítani a romániai magyarság számára. Ez az egység csorbult, csökkent az utóbbi időben, de folyamatosan ugyanolyan súllyal bírt. Kérdés persze, hogy ezzel mit értünk el: ezt mindenkinek módjában áll megítélni, ez klasszikusan a félig tele, félig üres pohár esete: hosszan beszélhetünk arról, ami benne van a pohárban, és arról is, ami még hiányzik.
Azt gondolom, politikailag azért az erdélyi magyar vezetők eredménye, hogy a román politikai életben mára nem lehet eltekinteni az RMDSZ-től, legyen az egy fontos parlamenti döntés, vagy egy kormánykoalíció – ezt nem én, hanem román politikusok mondják. Változni is sok minden változott, ma már a magyar nyelv nyilvánosan használható, teljes körű az iskolahálózat, széles körű egyetemi oktatás van, és az új oktatási törvényben az eddigi tiltásokat is eltöröljük.
– A román kormány hosszú ideig mostohagyerekként kezelte a magyarlakta területeket a fejlesztések szempontjából, ez mennyire változott?
– Az RMDSZ kormányzati részvételének fontos eredménye, hogy ez mára megváltozott. Kiegyenlítettük a korábbi hátrányos helyzetet, bár nem dolgoztuk le teljesen a lemaradást. Romániában kézi vezérléssel történik a költségvetés elosztása, ezért is nagyon fontos, hogy ott legyünk a kormányban, mert sajnos még ma is Bukarestben mondják meg, hogy egy erdélyi megyében milyen útfejlesztésre kerüljön sor. Mára leküzdöttük a hátrányt.
– Na és mi volt a kudarc?
– Maradjunk az infrastruktúránál: Erdélyben korábban nem volt autópálya. Elértük 2004-ben, hogy elkészült az észak-erdélyi autópálya terve, megkötötték a szerződést is. 2010-re el is kellett volna készülnie 200-300 kilométer autópályának a határtól, ehhez képest van ötven. Ez fölfogható kudarcnak is. Az autonómia ügyében is keveset haladtunk előre.
– Az RMDSZ nem is beszélt sokáig az autonómiáról, majd amikor más, rivális politikai erők elkezdték követelni, önök is programjuk részévé tették. De minta mindig is fél szívvel támogatták volna.
– A riválisainknak ez mindig is komoly vádja volt az RMDSZ-szel szemben, hogy mi nem vívtuk ki az autonómiát. De ez kezdettől fogva nem volt igaz. Az autonómia a programunkban is benne volt. De valóban volt egy alapvető különbség: az RMDSZ cselekvési helyzetben volt: a parlamentben politizáltunk, el kellett érni eredményeket, majd 1996-ban kormányzásra is vállalkoztunk. Minden pillanatban szembesültünk azzal, hogy mit lehet kinyilatkoztatni, és mit megvalósítani. Ebben a helyzetben nem azt tartottuk fontosnak, hogy naponta kiabáljuk ennek fontosságáról, sőt valóban úgy éreztük, hogy néha más, fontos célok érdekében megéri kicsit nem beszélni róla. De engem egy 1995-ben Londonban tartott előadásomért az autonómiáról a román szenátus határozatban ítélt el, tehát nem igaz, hogy soha nem beszéltünk róla.
– Egyszer Szász Jenő Magyar Polgári Pártja formájában már kapott kihívót fideszes hátszéllel az RMDSZ, most itt egy másik, Tőkés László új mozgalma formájában, szintén a Fidesz-kormány által megtámogatva. Ez most mennyire jelent komoly kihívást? Nem fenyeget az a helyzet, hogy megoszlanak a szavazatok és elvész a parlamenti képviselet?
– Ahogy maga is mondta: ebben a kezdeményezésben éppen a budapesti hátszél az aggasztó. Ez elég erős, sőt tudomásom szerint döntő tényező: Tőkés Lászlóék nem fogtak volna pártalakításba, ha nem kaptak volna támogatást egy úgynevezett Demokrácia Központ-hálózatot hozzanak létre. Én ezt egy rendkívül felelőtlen döntésnek tartom, főleg annak fényében, hogy 2007-ben – igaz, sok vitával – mi egyezségre léptünk Tőkés Lászlóval. Lehet erről azt mondani, hogy ez csak egy deklaratív tett volt…
– Ők ezt mondják, hogy nem teljesült belőle szinte semmi.
– Közös listát indítottunk az EP-választásokon, bejutott három képviselőnk, köztük Tőkés László. Elismerem, ez közös érdek volt, de nem lehet azt mondani, hogy nem hajlottunk a kompromisszumra. Ezen az úton lehetett volna továbbmenni, az összefogás lenne a szándék. De itt nem erről van szó, hanem hogy ki veri jobban fejbe a másikat. A cél az RMDSZ eljelentéktelenítése, szétszedése egy új párttal. De az RMDSZ tud nyitni, és ki tudunk terjeszteni egy közös ernyőt mindazok felé, akik politizálni akarnak.
– A mindenkori magyar kormányok mennyire játszottak a határon túli magyar politika megosztására? Minden kormánynak megvoltak a maga által kedvelt szervezetei, még ha ezek nem is egyeztek a választók preferenciáival. Önről például köztudott, hogy a baloldali kormányokkal ápolt jó viszonyt.
– Rám nagyon sok magyarországi politikus azért „haragszik", mert mindenkit zavart, hogy az RMDSZ önálló politikát folytat. Én senkinek nem engedtem, hogy diktáljon, se Budapestről, se Bukarestből, miközben szinte mindenki megpróbálta. Bukarestben hamarabb rájöttek, hogy ez nem megy, Magyarországról folyamatos volt a sértődöttség, hogy nem tudtak ránk telefonálni, hogy „fiúk adjatok már ki egy nyilatkozatot", vagy csináljátok ezt, vagy azt. Számtalan példát hozhatnék fel ezekre a próbálkozásokra – akiben volt bölcsesség, előbb-utóbb rájött, hogy ez nem megy. Valóban, nekem a szememre hányják, hogy a baloldali-liberális kormányokkal jó volt a viszonyom, de mit kellett volna tenni, ha nyolc évig ilyen kormánya volt Magyarországnak? Ellenzékbe kellett volna vinnem az erdélyi magyarságot? Szükségünk volt az anyaország támogatására, ezt kellett szem előtt tartanom. Számunkra a magyar kormány nem egyik, vagy másik párt kormánya, hanem Magyarországé. Lehet prédikálni a határon túli magyarok pluralizmusáról, de azt szeretném, hogy aki ezt prédikálja, otthon is eszerint cselekedjen. Számunkra két fontos tényező van: az 5 százalékos parlamenti küszöb, és a 6,9 százalékos romániai magyarság – ezen belül kell értelmezni a pluralizmust Erdélyben.
– De szükség van még etnikai alapon szerveződő pártokra? A Híd, szlovák-magyar vegyes formáció sokkal sikeresebb volt, mint az etnikai alapú Magyar Koalíció Pártja. A szlovákiai magyar választók jelentős része láthatóan pragmatikusan gondolkozik: arra szavaz, akitől fejlesztést, hatékony képviseletet remél.
– Én mindig azt mondtam, hogy egy entitásként működni akaró közösségnek szüksége van egységes képviseletre – hogy milyen formában, arról persze lehet beszélni. Mert vannak sajátos érdekek. Azt is illúziónak tartom, hogy amikor az etnikumok közti viszony már megoldódóban van, nem olyan fontos ez a képviselet. Ez egy naiv szemléletből táplálkozik, abból, hogy a történelem előre megy: a történelem visszafelé is mehet. Ha a román parlamentben most nincs ott az RMDSZ, és úgy csinálnak egy új oktatási törvényt, a nacionalizmus (főleg a gazdasági válság miatt) pillanatok alatt fölgerjed, és amit már elértünk, egy pillanat alatt visszavehető. Ezért van szükség az érdekképviseleti egységre. Szlovákiában valószínűleg arról van szó, hogy a magyar párt több éven át nem tudott eredményt elérni ellenzékben, miközben nőtt a feszültség szlovákok és magyarok között, és a magyarok a párbeszédre szavaztak inkább a feszültség helyett. Vagyis van két lehetőség, de Budapesten sajnos most éppen a harmadikon, a legostobábbon gondolkoznak.
– Hogy érti?
– Etnikai képviseletet akarnak, de azt viszont megosztva. Ezáltal magunkat verjük szét. Kárpátalján is ez történt, sikerült tökéletesen kettészakítani a magyarságot.
– De legalábbis időnként az erdélyi magyarok is túllépnek az etnikai korlátokon: amikor Traian Basescu elnök megbuktatásáról vagy újraválasztásáról volt szó, az RMDSZ jelöltje, és felhívásai ellenére is nagy részük a román elnökre szavazott. Talán azért, mert Basescu sok fejlesztést ígért.
– Gazdasági racionalitás volt emögött, meg egy olyan politikusi attitűd, ami Basescu személyében tetszett a magyaroknak. Ez nagy tanulság volt. De alig telt el egy év, és ugyanezen emberek egy része azért szid minket, hogy miért léptünk koalícióra Basescuval.
– A határon túli magyaroknak juttatott pénzeket mennyire pártalapon osztják? Most eléggé nagy a felháborodás azok között, akik nem kaptak. Mennyire próbálják a magyar kormányok kézből etetni a határon túli szervezeteket?
– Legyünk őszinték: teljes elfogulatlanságot sosem lehetett érvényesíteni. De ezek a támogatások működtek időnként jobban, időnként rosszabbul, valamikor kikérték a véleményünket, és figyelembe is vették, most egyelőre úgy tűnik, a rosszabb változat érvényesül. A Szülőföld Alap pályázatainál a kuratóriumokban részt vevő kollégáinkkal egyszerűen közölték, hogy ez van, ezek a szervezetek kapnak és kész, nem vették figyelembe a döntéseinket. A Látó című irodalmi lap sem kapott egy fillért sem – vagy azt hitték, hogy még én vagyok a főszerkesztő (holott 2005 óta már nem), vagy azt gondolták, a lap ideológiai, irodalmi hol-állásánál fogva nem támogatandó, holott kiváló gárda dolgozik ott, a főszerkesztő Kossuth-díjas költő. Szeretném azt hinni, hogy ezek balesetek, de úgy tűnik, nem csak a politikát, a kultúrát is át akarják rendezni, ami azon túl, hogy ostobaság, nem is szokott sikerülni, csak ellenállást vált ki.
– Nem érzi úgy, hogy a magyar kormányok hajlamosak egyfajta paternalista szemlélettel viszonyulni a határon túliakhoz, akik még biztos népviseletben járnak, hátrányos helyzetűek, nem tudnak önállóan dönteni?
– Mindig az volt az érzésem, hogy a magyar politika a ló egyik oldaláról a másikra esik, biztos valamilyen történelmi frusztráltság az oka. Hol azzal kell szembesülnünk, hogy „ti most már önállóak vagytok, nem támogatunk titeket", hol azzal, hogy „támogatunk, de úgy, ahogy mi akarjuk, mi jobban tudjuk, és különben is nálunk van a pénz" – ami persze igaz. De biztosan van valami nagyságrendi probléma a magyar kormányok szemléletében.
– Ezt hogy érti?
– Vegyünk például engem: egy 22 milliós lakosú, 230 ezer négyzetkilométer alapterületű ország egyetlen miniszterelnök-helyettese vagyok, valós és erős hatáskörökkel. Elég nagy befolyással tudok lenni a román kormány döntéseire. A román művelődési tárcát magyar politikus vezeti. Magyarországon ezek még mindig nem tudatosultak. Felnőttek a határon túli közösségek, és szó sincs róla, hogy valami paternalizmust rájuk lehetne erőltetni. De sajnos való igaz, hogy egyesek még vállalják ezt a gyerekszerepet: rohangálnak Budapestre, és hozzák a híreket, hogy engem X támogat, őt Y, pontosan lehet tudni, hogy ki támogatja Szász Jenőt, ki Tőkés Lászlót.
– És most? Vissza az irodalmi életbe? A Látó szerkesztőségébe?
– A Látót már mások szerkesztik, bár barátaim, nem megyek vissza. Egyelőre a politikából sem lépek ki teljesen, a közéletből még kevésbé. Megtartom a kormánytisztségemet, amíg az RMDSZ úgy akarja, és a kormány bírja szusszal – ez nem biztos, hogy hosszú idő lesz. De a parlamentben is szenátori mandátumom van 2012-ig. Könyvkiadás, lapkiadás, és hasonlók – ezekkel akarok majd foglalkozni.
Kósa András
hirszerzo.hu,erdely.ma

Szász: nem tudom, Tőkésnek miért fáj a foga az MPP-re

Máthé László Ferenc
2010.12.14. 10:58

„Nem tudom, Tőkésnek miért fáj a foga az MPP-re. Ott álltunk mögötte, mellette, szavára belementünk a jeges Küküllőbe, és eljátszotta az esélyét, a bizalmunkat” – állítja Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, aki szerint nem időszerű most egy újabb magyar pártot alapítani.

Szasz_Jeno.jpg

– Hogyan fogadta a bejelentést, hogy megszületik az Erdélyi Magyar Néppárt?
– Azt tudom mondani, hogy Tőkés László az RMDSZ európai parlamenti képviselője, RMDSZ-tag, és hogy ha pártot kíván bejegyezni, akkor elsősorban annak a szervezetnek a tevékenységéről állít ki bizonyítványt, melynek keretein belül politizál. Ugyanakkor azt látom, Tőkés László húsz évet késett a pártbejegyzéssel, 1990-ben kellett volna pártot csinálnia, mint az akkori rendszerváltás egyik főszereplője. Már tudjuk, hogy nem volt forradalom, az akkori forgatókönyvet megíró puccs szervezőitől kapott szerepet, és elkövette azt a hibát, hogy posztkommunistákkal alapított pártot, ami egyfajta azonosulást is jelent ezekkel az emberekkel. Ezért persze meg is kapta a fizetségét, hisz tiszteletbeli elnök lett, ehelyett viszont létrehozhatott volna egy nemzeti pártot. 1993-ban volt még egy esélye, Domokos Géza visszavonulásakor, most pedig úgy érzem, végérvényesen elkésett.
– Úgy érveltek, a két párt nem hozta a várt eredményeket, ezért van szükség egy harmadikra…
– 2003-ban állt fel a nemzeti oldal, mely 2008-ig sikeresen együttműködött: létrejött az EMNT, az SZNT, az MPSZ, 2007-ben függetlenként Tőkés Lászlót bejuttattuk az Európai Parlamentbe, az alig bejegyzett MPP székelyföldi 40 százalékos sikere pedig politikatörténeti bravúr. Ez az időszak tehát az életről szólt. A jövőt pedig úgy látom, hogy az RMDSZ alternatívájaként 2003 és 2008 között működő nemzeti oldalt kellene tovább erősíteni. Annak, hogy most Tőkés olyan hangnemet üt meg az MPP-vel szemben, amelynek már 2004-ben megmutatkoztak a jelei, hisz a Magyar Polgári Szövetség indulásakor a bihari különítményét igyekezett előre tolni, és nem akarta, hogy én legyek a szövetség vezetője. Ez a különítmény tehát már azóta működik Tőkéssel, Szilágyi Zsolttal és Lengyel Györggyel közösen. Eltelt hat esztendő, és most külön pártot akarnak alapítani – nem látom ennek most az idejét.
– Lépésük a nemzeti oldal szétdarabolódását is jelenti…
– Tőkésék az RMDSZ-en belüli, Markóékkal szembeni pozicionálásukat akarják megteremteni, és továbbra is az RMDSZ-en belül képzelik el politikai jövőjüket.
– Olyan véleményezés is volt, hogy az új párt magába szippantja az MPP-t…
– Az RMDSZ nagyobb veszélyben van, hisz az MPP-n belül nagy a belső kohézió. Azt látom, hogy a Kovászna megyei RMDSZ fogja meghasítani az RMDSZ-t, belül vagy Tőkésék irányába. Ezt még borítékolni is merem mint politológusi jövendölést. A Markó-vonal és örökösei számára Tamás Sándor, Antal Árpád és Olosz Gergely nem életbiztosítás, és Tőkésék erre építenek. Ez kihatással lesz az MPP életére is, hisz ha az RMDSZ-en belül egy ilyenfajta erőviszonyrendszer alakul ki, azzal meg lehet téveszteni a választókat, mint ahogy az Összefogás-lista is megtévesztette az embereket. Ez is le fog lepleződni, kérdés, hogy hány év vagy mandátum alatt.
– Lát esélyt arra, hogy az új párt 2012-ben labdába rúgjon?
– Az új párt nem fog 2012-ben megméretkezni, nem is volna semmi esélye. Ha lesz is EMNP, nem fog önállóan indulni, mert biztosan kullogó lenne, eléggé gyalázatos eredménnyel, és attól a pillanattól senki nem állna vele szóba. Mivel ezt nem fogják megkockáztatni, és nem is erre megy ki a játék, az a kérdés, hogy a nemzeti oldalt képviselő MPP-vel fognak együttműködni, vagy pedig az RMDSZ-en belül képzelik el jövőjüket. Attól tartok, hogy Tőkés és Toró T. Tibor nem tud az RMDSZ-es múltjától megválni. Nem szeretném, hogy így legyen, de attól tartok, igazam lesz. Egyébként az MPP-n nem fog múlni az együttműködés, ez egészen biztos.
– Tőkés azt közölte, nem legitim az MPP vezetősége, és kérte, rendezzék belső ügyeiket, utána szóba jöhet a tárgyalás.
– Most erre mit mondhatnék? Nem tudom, Tőkésnek miért fáj a foga az MPP-re. Ott álltunk mögötte, mellette, szavára belementünk a jeges Küküllőbe, és eljátszotta az esélyét, a bizalmunkat csak azért, hogy RMDSZ-színekben EP-képviselő lehessen.
– Egyesek tudni vélik, megvan már a forgatókönyv az MPP és az EMNP összeolvadására, sőt önnek tisztsége is van az új pártban.
– Ezt a forgatókönyvet még nem láttam, nincs kizárva, hogy ilyenek készülnek, de nem a mi konyhánkban. Ettől függetlenül – bár Tőkés az utóbbi időben műharagot mímel irányomba – ez nem befolyásolna engem, hogy az EMNT-vel együttműködjünk. Nem tud engem Tőkés úgy megsérteni, hogy ne tudjunk leülni tárgyalni a nemzeti oldal akár mesterségesen történő egyben tartása érdekében. A kérdés ugyanis nem rólam, hanem a közösség jövőjéről szól.

honline.ro

Kiteljesedés vagy csapda: Tőkés László új pártot alapít

 

KELEMEN ATTILA

// 2010 // dec // 07

CÍMKÉK:tőkés lászló, románia, erdély, határon túli magyarság,erdélyi magyarok, erdélyi magyar néppárt

ESZKÖZÖK:

Erdélyi Magyar Néppárt néven új pártot alapít jövő nyáron Tőkés László. Mennyire szolgál valódi változást ez a lépés a romániai magyar politikában, illetve milyen, a múltban gyökerező konfliktusok éledhetnek fel általa?

Forrás: MTI

Ajánlat
OK.hu

Most Tőkés László revansot vehet, ugyanakkor szembe kell néznie saját politikai és menedzseri korlátaival.

Datálási viták lehetségesek. Szerintem a történet 2003 februárjában kezdődik. Ekkor tudniillik RMDSZ-kongresszus volt Szatmárnémetiben. Alig egy kilométer távolságban Tőkés László csapata ellenprogramot szervezett a Láncos templomban. Ami várható volt, meg is történt: az RMDSZ-kongresszus felfüggeszti a tiszteletbeli elnöki címet, tulajdonképpen kompetencián kívül helyezi Tőkés Lászlót, aki viszont nem akar mikrofon nélkül maradni – ezért a rangrejtett akció a Láncos templomban. A helyzet kicsit Chuck Norris-os, de ez akkoriban még az őskáosz időszaka volt. Markó nem is tűnt lelkesnek, tudta, hogy Tőkés félreállítása nem sok jót ígér.

2003 decemberében megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, amely hosszú évekig egy jogi személyi státusz nélküli politikai mozgalom, a jobboldali politikai brandekkel való játék eddigi legtartósabb darabja. Az alakuló ülésen ott van Kövér László és Szőcs Géza is. Szász Jenő az egyik alelnök, Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács akkori vezetője pedig Tőkés mellett ún. társelnök. Ez a dialektikus csúcsosodás pillanata, ekkor Tőkésnek még sikerült integrálnia minden, táboron belül mozgatható politikai erőt.

Mindeközben az RMDSZ és Tőkés, illetve az RMDSZ és a Fidesz közötti viszony erősen megromlott. A kicsinyes elejtett mondatok és a felfuvalkodott retorikák időszaka volt ez. 2005 nyarán Orbán találkozott Markóval, és egy pillanatra úgy tűnt, a vicsorítások időszaka a múlté. A Fidesz békülékenységében nagy szerepet játszott az is, hogy a Szász Jenő-projekt, amelytől a Fidesz-franchise sokat várt, nem tudott érdemi eredményt felmutatni. Az RMDSZ pedig "a Fidesznél már csak az MSZP-t utálta jobban" – hogy egy akkor gyakori szófordulatot idézzek. A békecsomag nem hivatalos ára, hogy Tőkést politikai helyzetbe kell hozni. Ezt az RMDSZ fogcsikorgatva meg is ígéri, de nem pont azt érti ezen, amit Tőkés.

Kínlódások következnek. Az RMDSZ-EMNT közös platform egyszerűen nem képes működni, egészen az EP-választásokig, amikor Tőkés RMDSZ-színekben lesz képviselő, ami miatt az egykori püspököt is, az RMDSZ vezetését is sok, táboron belüli bírálat éri. Ez a szintézis pillanata, persze senki sem hisz a szintézisben.

2010: választások Magyarországon, Szász Jenő és Tőkés László némi pozicionálási harcot folytat a Fidesz kegyeiért, amelyet megalázó fölénnyel Tőkés László nyer. Most itt a lehetőség, hogy Tőkés László tiszta helyzetet és új tárgyalási pozíciót építsen ki magának. A Fidesz hátterével minden külső feltétel adott, hogy Tőkés megpróbáljon pártot alapítani, aminek bejelentésén senki nem lepődik meg. Olyan kézenfekvő, hogy szinte nincs is hírértéke.

Nem vagyok egészen biztos abban, hogy Tőkés László egy demokratikusabb romániai politikai életvilágot szeretne, mégpedig Tőkés alkatának erős tekintélyelvűsége miatt. Tőkés formátumos politikus, de nem gyógyíthatatlan és alázatos demokrata. Ciklikusan ugyan, de döntéseit behatárolja a Tőkés-klán, vagyis a család hangulata. Ez nem azt jelenti, hogy a testvéreivel és más családtagjaival elköltött ebédeken születnek a politikai döntések, hanem azt, hogy Tőkés politikai közérzetét egy szűk és politikailag dilettáns csoport színezi. Ez olyan tényező lehet, amely visszafoghatja a pártalapítás politikai sikerét. Másik kérdés, hogy Tőkés tud-e újat mondani, igaz, manapság minden rommagyar politikus esetében feltehető ugyanez a kérdés.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy Tőkés párja, a leendő Erdélyi Magyar Néppárt nem az RMDSZ parlamentből való kiszorítását, hanem az RMDSZ-szel való későbbi együttműködést célozza. Ha a 2012-es helyhatósági választásokig sikerül bejegyeztetni az új pártot, és az új párt számba vehető mandátumot realizál, olyan alkuhelyzet jön létre, amely a későbbiekben, például a parlamenti választásokkor koalícióra kényszerítheti az RMDSZ-t.

De legalább három súlyos kérdés még a levegőben marad. Az egyik az, hogy be tudja-e jegyeztetni Tőkés csapata 2012-ig az Erdélyi Magyar Néppártot. És ez nem csak Fidesz támogatásától függ, értsd: nem csupán pénzkérdés. Valamint nem csak a vetélytárs ellehetetlenítésének kérdése, értsd: pénz megvonása.

Tizenhét megyéből, illetve Bukarestből összesen 25 ezer támogató aláírást kell összegyűjteni, megyénként legkevesebb 500-at. Ugyanakkor Erdélyi Erő néven másik regionális párt is bejelentette alakulási szándékát. Róluk sokat nem tudni, de azt igen, hogy magyarok is vannak soraikban, és hogy nyitottak az RMDSZ-szel való együttműködésre. Tőkés nem túl nagy és nem túl profi csapatának most teljesítenie kell, és itt nem elég néhány varázsszó ismételgetése. Olyan menedzsment-kapacitást kell felmutatni, amely nem a tábor erőssége.

A második kérdés, hogy a következő egy évben nem durvul-e el a Fidesz-RMDSZ kapcsolat. A Fidesz megbízottjai jelentős erdélyi médiavásárlásokról tárgyalnak, elsősorban regionális nyomtatott médiáról, de rádiókról is. A Fidesz és ezáltal Tőkés könnyen kerülhet médiafölénybe, ami jót tesz az egónak, de nem tesz jót a felebarátságoknak. Úgy tűnik, a Fidesz a rommagyar médiahelyzetet is tartósan meg akarja oldani, a jelzős szerkezetek pedig az ellentáborban is jelzős szerkezeteket szülnek, ami demobilizálhatja a rommagyar választókat.

A harmadik kérdés, hogy a táboron belüli frusztrációk nem aknázzák-e alá Tőkés pártalapítását. Szász Jenőre és Kövér Lászlóra gondolok itt, akiknek minden okuk megvan arra, hogy Tőkés intézményesülési kísérletét politikai projektjük, azaz az MPP provokálásaként értelmezzék.

Összefoglalva: a hétvégi döntés a pártalapításról nem csak ki-, illetve beteljesítő, hanem csapdahelyzet is lehet. Tőkés tudja ezt, ezért tűnt nagyon boldognak, amikor megtudta, most már tényleg be kell hogy írjon néhány új dolgot a határidőnaplójába. Itt azonban már nem fog működni az a kettős játék, hogy: ha sikeres, az én vívmányom, ha nem sikeres, a többiek rontották el, mert letértek a tan ösvényéről.

http://www.komment.hu/tartalom/20101207-velemeny-csapdahelyzetet-eredmenyezhet-tokes-laszlo-partalapitasa.html?cmnt_page=1

Kelemen Hunor az új magyar pártról

 

http://www.e-nepujsag.ro/hir.php?m=49604

2010 december 07, kedd

„Tőkésék a politikai szétverés eszközei”

Szombaton Székelyudvarhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Moygalom küldöttgyűlése határozatot fogadott el egy új erdélyi magyar párt létrehozásáról, Erdélyi Magyar Néppárt névvel. Kelemen Hunor művelődési minisztert kérdezte a Népújság.

– Tőkés László már egyszer Toró Tiborékkal alakított pártot, miután elhagyták az RMDSZ-t. Ez volt a Magyar Polgári Párt: onnan is kikoptak. Ez egy újabb pártalakítási kísérlet, és akik most útjára bocsátják, ezzel azt bizonyítják, hogy az erdélyi magyarság érdekeit nem tudják, nem képesek és nem hajlandók egy egységes szervezeten belül képviselni, tulajdonképpen szét akarják verni, ahogy ezt megtették mások Szlovákiában, Kárpátalján, Délvidéken. Ők csupán a politikai képviselet szétverésének eszközei. Ezt nem ismerték fel, mert nem akarnám azt hinni, hogy szándékosan csinálják. Akkor, amikor néhány hónappal ezelőtt pártalapításról beszéltek, mi próbáltuk figyelmeztetni, hogy nem ez az útja az egységes képviseletnek. Nem lesz jó sem az erdélyi magyarságnak, sem Magyarországnak, ha képviselet nélkül marad az erdélyi magyarság. Kiszolgáltatottabbá, manipulálhatóbbá válik. Azt mondtuk, az RMDSZ képes arra az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon keresztül, hogy biztosítsa a képviseletet, ahogy megtette az európai parlamenti választásokon is, amikor Tőkés Lászlót a lista élére tette. Ezt később is képesek lennénk megcsinálni, de ők úgy gondolják, hogy politikai pártként sokkal jobban, sokkal többet tudnak majd a tárgyalásokon elérni. Úgy gondolják, hogy ők az abszolút igazság birtokosai. Téves. Azt gondolom, hogy az, amit tesznek, saját egyéni érdekeiket szolgálja, mást semmit, biztosan nem az erdélyi magyarság érdekeit.
– Mit jelent a saját érdek: lesz egy párt, lesz elnöke, de az erdélyi magyarságnak nem lesz képviselete például a parlamentben?
– Amikor nekünk az 5%-os küszöböt el kell érnünk, ezt nem tudjuk figyelmen kívül hagyni, akkor minden olyan új pártnak a megjelenése a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ mellett, amely szavazatokat akar szerezni, csak arra alkalmas, hogy kiessünk a parlamentből. Nem értem Tőkéséket, akiknek megvan a politikai tapasztalatuk, képesek felelősen gondolkodni, hogy nem látják, mi történt Szlovákiában, Kárpátalján, s szerte a Kárpát-medencében és hogy bírnak eszközei lenni annak, hogy a képviseletet kockáztassák, veszélybe sodorják.
– Az RMDSZ-nek vannak-e elgondolásai, eszközei, valamiféle stratégiája, hogy megpróbálja meggyőzni, tárgyalóasztalhoz ülni, esetleg jobb belátásra bírni az EMNM-t?
– Mi mondtuk, hogy össze kell hívnunk az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot még az év vége előtt, s össze is fogjuk hívni, úgy, ahogy a legutóbbi tárgyaláson megbeszéltük. Nyilván ezek a dolgok ott terítékre kell kerüljenek, mi azt ajánljuk, hogy az EMEF-en belül minden olyan kérdésre találjunk politikai megoldást, amely biztosítja az egységes képviseletet a törvényhozásban, az önkormányzatokban, az Európai Parlamentben. Úgy gondolom, megvannak erre az eszközeink, megvan a tapasztalatunk és a szándékunk. A másik fél részéről is ugyanilyen nyitottságot várunk. Azt gondolják, ha politikai pártot bejegyeztetnek, akkor „erőből” tudnak tárgyalni az RMDSZ-szel szemben. Az is igaz, hogy ők ebben a pillanatban arra készülnek, hogy a Magyar Polgári Pártnak a tanácsosait, polgármestereit az új pártba beszippantsák, ezt már többen jelezték. Elsősorban arra számítanak, hogy a Magyar Polgári Pártnak átveszik az aktíváját, megpróbálják természetesen az RMDSZ-ből is meggyőzni azokat, akikről úgy gondolják, hogy meggyőzhetők. Ezt én téves útnak tartom. Többször mondtam, s mondom még egyszer, még tízszer, hogy az erdélyi magyarság esetében a kettő is kevesebb mint az egy, a három aztán még kevesebb, és tulajdonképpen az ő felelősségük lesz teljes egészében a megosztás fokozása, s napirenden tartása. Mi Tőkés Lászlónak 2009-ben, a parlamenti választások előtt úgymond, baráti jobbot nyújtottunk, ezt kívántuk tenni a következő választásokon is azokkal, akik az erdélyi magyar közösséget a politikában akarják szolgálni.
– Ha az újabb baráti jobbot elutasítják, mi történik? Az, ami például a Felvidéken?
– Nem vagyok jós, de az esetleg képviselet nélkül maradó közösséget féltem. Mert ebben az országban, ebben a régióban minden visszafordítható. Erre rengeteg példa van, akár Romániában is, amiket eddig sikerült fékezni vagy leállítani, hogy valósággá váljanak a szélsőjobb vagy imitt-amott a liberálisok vagy akár a szociáldemokraták kezdeményezései. Ez egyik napról a másikra valósággá válhat, és nem fogja tudni megakadályozni sem egy volt püspök, sem egy európai parlamenti alelnök, sem egy más ország kormánya. Amit ebben az országban elértünk, azt mind azért értük el, mert itt voltunk, egységesek voltunk, következetesek voltunk. Ezt nem Magyarország, nem Brüsszel érte el, nem a volt püspök és parlamenti alelnökök Brüsszelből, hanem azok az emberek, akik megbíztak az RMDSZ-ben és akik az RMDSZ képviselőit húsz éve folyamatosan parlamentbe, önkormányzatokba küldték. Ezt továbbra is el kell érni.
– Gondolja, az erdélyi magyarság bölcsebb lesz semmint engedjen a megosztási szándéknak?
– Azt gondolom, hogy igen. Az erdélyi magyarok eddig is bölcsen döntöttek, eddig is a közösség érdekeit vették figyelembe és ezután is ezt fogják figyelembe venni.
– A szombati Szövetségi Képviselők Tanácsán bizonyára napirendre kerül a dolog …
– A testület természetesen megvitatja, el tudom képzelni, hogy lesz egy állásfoglalás. Azt hiszem, ez indokolt is.
– Ez azt jelenti, hogy a labda az EMNM térfelén van.
– Ha új pártot akarnak bejegyezni, akkor nyilván náluk van a labda. Nem mi akarunk pártot bejegyezni, mi csak azt mondtuk és arra hívtuk fel a figyelmet, hogy mennyire veszélyes játékba kezdtek. Mózes Edit

BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 14:15 0 MEGJEGYZÉS

Aki Tőkést árnyékként követi

http://nol.hu/kulfold/20101207-aki_tokest_arnyekkent_koveti

Régóta aktív az erdélyi politikában Toró Tibor

2010. december 7.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megszületésénél ugyanazok bábáskodnak, akik három éve létrehozták a Magyar Polgári Pártot (MPP). Várhatóan Toró T. Tibor áll az új politikai alakulat bejegyzését „levezénylő” bizottság élére. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom (EMNM) ügyvezető elnökének neve ritkán bukkan fel a magyarországi sajtóban. Pedig a Tőkés Lászlót árnyékként követő egykori RMDSZ-es törvényhozó már a kezdetektől jelen van romániai magyar politikában.

A román képviselőház honlapján olvasható önéletrajz szerint az 1957-ben született, eredeti szakmájára nézve kutató fizikus Toró számára egyenes út vezetett a néhai Nicolae Ceausescu irányította Román Kommunista Pártból az RMDSZ radikális szárnyába. (Az állampártba 1978-ban, még egyetemistaként vették be.) A Ceausescu-rezsim bukása után, 1990-ben első elnökévé választotta a frissen létrejött MISZSZ (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége).

Akkori kollégái között megtalálni a mai EMNM csaknem teljes vezérkarát: Szilágyi Zsoltot,az Európai Parlament alelnöki posztját betöltő Tőkés László tanácsadóját, Mátis Jenőt, a két éve Csíkszereda polgármesteri székéért az MPP színeiben indult Papp Elődöt, valamint Borbély Zsolt Attilát.

A MISZSZ radikális fiataljainak köszönhetően lett Szőcs Géza (ma az Orbán kormány kulturális államtitkára) az RMDSZ első főtitkára. Toró 1993-ig volt a MISZSZ elnöke. Vezetése alatt a szervezet fő fegyverténye Domokos Géza visszaléptetése volt. Főként arra hivatkoztak, az RMDSZ alapító elnöke póttagja volt a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának. Később Toró a Reform Tömörülés elnökeként hívta fel magára a figyelmet. Ez volt az egyetlen platform, amely a Tőkés tiszteletbeli elnökségét eltörlő 2003. februári kongresszus idején kiállt a püspök mellett a párhuzamosan zajló Láncos-templombeli rendezvényen. Előzőleg „diktatúra bevezetésével” vádolta az RMDSZ vezetőit, holott 2000-ben a Reform Tömörülés három új képviselője került be a parlamentbe, köztük Toró is. Nyolc éven át tűrte a „diktatúrát” az RMDSZ törvényhozójaként.

Párhuzamosan az EMNT alelnökeként segédkezett az MPP megalakításánál. RMDSZ-es források szerint az új pártot hivatott támogatni az a próbálkozás, hogy a magyar állampolgársággal kapcsolatos romániai feladatokat az EMNM hatáskörébe vonják. November végén Budapesten Toró és Németh Zsolt külügyi államtitkár aláírt egy megállapodást, amely szerint az EMNM tájékoztató irodahálózattal segíti az egyszerű honosítást, és a magyar külképviseletekkel együttműködve gondoskodik „az „eskü-/fogadalomtételi napok előkészítéséről, megszervezéséről, helyiség rendelkezésre bocsátásáról”. RMDSZ-es források szerint ez a megállapodás lényege: összekapcsolni a magyar állampolgárság megadását az EMNM-vel, illetve rajta keresztül az újonnan létrejövő párttal.

 Szőcs Levente Bukarest| Népszabadság|

Megkezdte bukaresti látogatását Schmitt Pál

[ 2010. október 18., 12:43 ] [405]

 Az elnök koszorút helyezett el Bukarestben, az Ismeretlen Katona szobránál. A tervek szerint a Magyar Hősök Emlékművét is megkoszorúzza. Schmitt Pál tárgyalni fog Traian Basescu elnökkel, Emil Boc kormányfővel, a Szenátus elnökével, Mircea Geoană-val, a Képviselőház elnökével, Roberta Anastase-val.
Délután Schmitt Pál Marosvásárhelyre érkezik, itt találkozik az erdélyi magyar közélet képviselőivel. A Kultúrpalotában ma este sorra kerülő koncert és az azt követő állófogadás házigazdája a Magyar Köztársaság elnöke. Schmitt Pál az est folyamán külön-külön, négyszemközt találkozik a magyar pártok vezetőivel, Markó Béla RMDSZ elnökkel és Szász Jenő MPP elnökkel, valamint Tőkés László EMNT és Izsák Balázs SZNT elnökkel. Holnap munkareggeli keretében fogadja a magyar történelmi egyházak el0ljáróit a magyar köztársasági elnök.
Ezt követően kerül sor a Magyarok XXI nevet viselő konferenciára, szintén az Elnöki Hivatal szervezésében. Schmitt Pál délelőtt 11 órától mond beszédet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi épületének aulájában. Fél 12-kor a kampusz udvarán teszik le az új bentlakás alapkövét. Délután a fennállásának 10-ik évfordulóját ünneplő Partiumi Keresztény Egyetem vendége lesz a magyar államfő.
Marosvásárhelyi Rádió , erdely.ma

2

Toró T. Tibor: Nem egy új párt, hanem autonomista párt a cél

[ 2010. október 08., 07:27 ] [517]

A november 27-i EMNT-közgyűlés tiszte lesz dönteni az új erdélyi magyar párt bejegyzéséről, s ha a testület jóváhagyja az elképzelést, három hónapon belül összegyűjtik a törvény által kért 25 000 aláírást — mondta el Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, az új párt egyik kezdeményezője tegnapi, világhálón keresztül lebonyolított sajtótájékoztatóján.
Ezt követően még legalább három hónapot vesz igénybe a politikai alakulat jogi bejegyzése, felkészültek a román és magyar gáncsoskodásra is, és bíznak benne, időben hivatalos szervezetté válhatnak, amely 2012-ben megmérettetheti magát a választásokon.
Toró elismételte a vasárnapi bejelentést követő álláspontját: szükség van az új magyar autonomista pártra, mert sem az RMDSZ, sem az MPP nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem teljesítették a magyar közösséggel szembeni vállalásukat. Leszögezte, a pártalapítást nem az új párt létrehozatalának kedvéért tartják fontosnak, „úgy hiányzik nekünk ez, mint ablakosnak a hanyatt esés”, mondotta, és hozzáfűzte, ha az RMDSZ vagy az MPP meggondolja magát, ők szívesen tárgyal nának a közös célokról. „Az RMDSZ képtelen megújulni, a fiatalabb generáció politikusai ugyanúgy gondolkodnak, mint az idősebbek, hogyan lehetne Bu karestből minél több pénzt hazahozni, nem a helyi struktúrák megerősítésén, az autonómia kereteinek megteremtésén dolgoznak. Az MPP-vel könnyebb lenne tárgyalni, hisz még ki sem alakultak teljesen szervezetei, ha egyesítenénk erőinket, sokkal eredményesebbek lehetnénk, de ismervén a polgári párt jelenlegi csúcsvezetését, erre nincs túl sok esély” — fejtette ki Toró T. Tibor. Elmondta, ajánlatot még egyik szervezettől sem kaptak, érdeklődve várják az esetleges javaslatokat, mert: „a cél nem az, hogy egy harmadik pártot hozzunk létre, hanem az, hogy megjelenjék egy autonomista párt. Ha az RMDSZ vagy az MPP hajlandó az átalakulásra ennek ér dekében, akkor azt mondom, az a járható út. Tapasz talatunk szerint azonban ennek a valószínűsége nagyon kicsi.”

Toró T. Tibor szerint nem túlzottan nagy kihívás három hónapos határidőt szabni a 25 000 aláírás összegyűjtésére. „Ha nem sikerül ennyi idő alatt, akkor hosszabb idő sem lenne elegendő” — mondotta, s emlékeztetett, 2004-ben a jobb sorsra érdemes Magyar Polgári Szövetség néhány hónap alatt 57 000 aláírást gyűjtött össze választásokon való indulása támogatására.

Farkas Réka, Háromszék, erdely.ma

Kövér Lászlóval találkozott az MPP

2010 augusztus 19., csütörtök

A Fidesz a következő hetekben dolgozza ki, hogyan viszonyul a romániai magyar politikai szervezetekhez, melyiknek milyen feladatot, szerepet szán az általa elképzelt egységes magyar nemzetpolitika megvalósításában — ez derült ki az MPP vezetőinek Kövér Lászlóval, a magyar országgyűlés fideszes elnökével lezajlott találkozóján.
A magyarországi politikus pártja elvárását is tolmácsolta: együttműködést és nem ellentétet kívánnak látni az itteni magyar politikai szereplők között.
Kövér ismét támogatásáról biztosította a polgáriakat, régi barátjuk, és következetesen kiállt amellett, hogy az erdélyi magyarságot is megilleti a választás joga — számolt be a megbeszélésről Bálint József, az MPP országos alelnöke. Tőkés László az egységes nemzetpolitikáért harcolt az elmúlt húsz évben, és senki nem becsülheti alá tevékenysége fontosságát, de be kell látni azt is, hogy az RMDSZ az a politikai erő, amely a bukaresti parlamentben képviseli a romániai magyarságot — hangzott el a tanácskozáson. Kövér László azt is jelezte, az MPP következetes volt nemzetpolitikai kérdésekben és szövetségeseit illetően is, a Fidesz értékeli ezt. Bálint József elmondta, a párt vezetői számára egyértelművé vált, engedményeket kell tenniük, a magyarországi kormánypártnak az az elvárása, hogy ne egymás ellen dolgozzanak az erdélyi magyar szervezetek, hanem egymást erősítsék. ,,Be kell látnunk, nekünk is csak egy rész, egy szerep jut ebben" — hangsúlyozta Bálint, aki szerint az érdemek, a politikai súly figyelembevételével lehet kidolgozni, kire milyen feladat vár a jövőben.
A találkozó nem volt vitamentes, az MPP vezetői is különbözően vélekednek például Tőkés Lászlóhoz fűződő viszonyukról, sem felejteni, sem megbocsátani nem tudják, hogy az RMDSZ-listán indult az EP-választásokon. A párt vezetősége azonban elfogadta Kövér László érvelését, és hajlandó esetleges engedményekre — derült ki Bálint József szavaiból.

— Farkas Réka, Háromszék, polgaripart.ro

21

Tőkés László újabb fellebbezése a Királyhágómelléki Egyházkerülethez

[ 2010. augusztus 17., 15:29 ] [162]

2010. július 21-i Nyilatkozatomban tételes formában idéztem a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Választási Szabályzatának az egyes egyházi tisztségekre való jelölést kizáró előírásait, és önkéntes visszalépésre szólítottam fel azokat az – egyházmegyei – jelölteket, akikre a Szabályzat 2. szakaszának idézett megszorításai vonatkoznak.
Annak láttán, hogy a személyeskedést kerülő, elvi felvetésemnek nem sok foganatja volt, és kilenc egyházmegyénk területén több olyan lelkészi és világi személy is jelölést nyert és fogadott el, akikre nézve a Szabályzat vonatkozó előírásai világosan kimondják és meghatározzák, hogy „egyházi tisztségre nem jelölhetők”, vagy jelölésük „nem ajánlott”, – 2010. július 3-án újabb, ez alkalommal az előbbinél jóval konkrétabb Nyilatkozatot tettem közzé, melyben az érintett személyek jelöltetésének a megfellebbezését, valamint a választási bizottságok felelős, szabályos és következetes eljárását szorgalmaztam az óvások elbírálása tekintetében.
A sajtóból vett tájékoztatás szerint: „Minden óvás elutasítva!” (Bihari Napló, 2010. augusztus 14.) – vagyis a fellebbezések törvényszerű és felelős elbírálására irányuló figyelmeztetés is hatástalan maradt. Az Egyházkerületi Választási Bizottság – rosszul felfogott – erejének, valamint határozatai megfellebbezhetetlenségének tudatában még bár szemszúrásból sem, egyetlen egy benyújtott óvásnak sem adott helyt, és ezáltal minősített, illetve minősíthetetlen esetekben engedett szabad utat az egyes egyházmegyei jelölteknek.
Cinikus szabálytalankodásra vall az a kirívó körülmény, hogy az EVB döntéshozatalának még a saját jelöltetését elbíráló részében is részt vett és szavazott Szilágyi Péter EVB-tag, olyannyira, hogy még a jelöltetésének megóvását visszautasító 2/2010. számú EVB-határozatot is saját kézjegyével látta el.
A sajnálatos szakszerűtlenséggel és szokványos hivataloskodással határozatokat hozó EVB egész munkájára a következők a jellemzők:
• Szinte teljességgel figyelmen kívül hagyja a KRE Választási Szabályzatának mértékadó előírásait (lásd VSZ 2. szakaszának 3. és 4. bekezdései).
• Ügyet sem vet a fellebbezéshez mellékelt bizonyító dokumentumokra, melyeket nem is mellékel az egyes eseteket elbíráló határozatokhoz, illetve amelyeket teljességgel elhallgat.
• Sem az Országos Átvilágító Bizottság (CNSAS), sem az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság (EÁB) bizonylatait és határozatait nem veszi figyelembe, noha ezt az Egyházkerületi Közgyűlés kötelező módon előírja.
• Egyetlen jogász, egyházi jogtanácsos segédletét sem veszi igénybe, illetve a jogi szakvéleményezés érvényesítését teljességgel mellőzi.
• Döntései nem a fellebbezési indokok cáfolatán alapulnak, hanem puszta – szavazattöbbséggel alátámasztott – tekintélyelvű kinyilatkoztatások.
Az elmondottaknak megfelelően az EVB:
1. A Mikló Ferenc bihari esperesjelöltnek a román titkosszolgálattal való együttműködését igazoló P 4901/07/15.05.2008, valamint p 4901/07/05.02.2008 számú CNSAS-dokumentumokat teljességgel figyelmen kívül hagyja; másfelől a nevezettre vonatkozó EÁB-határozatot nem igényli (lásd az EVB 2/ és 3/2010. számú határozatát).
2. A Berke Sándor egyházmegyei missziói előadó-jelölt – egykori – kollaboráns voltát tartalmazó P 3457/08/02.12.2008. számú hivatalos CNSAS-iratot hasonlóképpen figyelmen kívül hagyja, azt állítván, hogy „A jelenlegi szabályozások szerint (?!) nincs bizonyíték arra, hogy – nevezett – együttműködött-e a volt titkosrendőrséggel”. Itt úgyszintén hiányzik az EÁB elbírálása (lásd EVB 3/2010. számú határozatát).
3. Úgyszintén felmenti Nagy Sándor nagykárolyi esperesjelöltet, akiről nem csupán a CNSAS DJ/2790/05.10,2009. számú bizonylata (lásd mellékelve: Adeverinţă) ismeri el, hogy mindösszesen 48 (azaz negyvennyolc) informátori jelentés fűződik nevéhez, hanem ráadásul az EÁB és az Egyházkerületi Igazgatótanács is megállapítja róla, hogy „szervezett és titkos formában, aktívan együttműködött a kommunista titkosszolgálattal, annak ügynöke/ informátora volt” (lásd az EÁB 26/210. határozatát). Mindezek ellenére, az EVB azzal indokolja felmentését, hogy az EÁB „terhelő bizonyítékok hiányában (?!) nem vonja meg választhatósági és választói jogát” (lásd az EVB 6/2010. számú határozatát).
4. Szilágyi Péter egyházmegyei presbiteri főjegyzőjelölt esetében az EVB szintén a saját Anyaszentegyházunk írott – és erkölcsi – törvényeit veszi semmibe, amikor is nevezett 2007-ben történt „minden egyházkerületi – és zsinati – tisztségéről” való „önkényes és elfogadhatatlan” lemondását (lásd az Igazgatótanács 684/2007. és a PH 416/2007. számú iratait) figyelmen kívül hagyva, gyermeteg módon azzal menti őt, hogy „nem a presbiteri tisztségéről mondott le” [sic!] (lásd az EVB 3/2010. számú határozatát).
5. Seres Dénes zilahi jogtanácsosjelölt esetében minden bizonnyal az – RMDSZ-es – politikumé volt a döntő szó. Ezt az embert annakidején éppen az egyházmegyei jogtanácsosi tisztségétől fosztották meg hűtlen szolgálata miatt – attól a tisztségétől, melyre most újrajelölik. Közismert továbbá a feleségével, Seres Magdolnával közösen folytatott, áldatlan – hatalmi – harca a Zilahi Református Wesselényi Kollégium ellenében, és ezzel együtt – világi peres eljárásai Bogdán Zsolt mostani esperessel, valamint Püsök Csaba és Oláh Mihály lelkipásztorokkal szemben. Az EVB szerint – mindezek ellenére – „a vád nem felel meg teljesen a valóságnak, inkább személyi konfliktusok állnak a háttérben” (lásd az EVB 5/2010. számú határozatát).
6. Visky István, Kondor Endre és Fazakas Ferenc bihari lelkipásztorok, valamint Mike Pál érmelléki esperesjelölt esetére nézve a VSZ valóban nem tartalmaz kizáró jellegű rendelkezést – viszont határozott értelemben nem találja ajánlatosnak a CE-s „szektás irányhoz” tartozó lelkészek jelölését. Így hát az ő jelölésük lelkiismereti kérdésnek minősül – és legfeljebb a választók lelkiismerete tiltakozhat az ellen, hogy – belülről bomlasztó – „szektás” elemeket állítsanak felelős egyházi tisztségekbe.
Érdekes viszont elgondolkodni azon, hogy az EVB tisztelt tagjainak „lelkiismerete” miért fordul szembe a Választási Szabályzatot elfogadó közgyűlési atyák lelkiismeretével… (lásd az EVB 3. és 4/2010. számú határozatait).
Mindent egybevetve, mérlegelve és megfontolva, a következőket állapíthatjuk meg és mondhatjuk ki:
• A volt nacionál-kommunista rezsim, illetve a Ceauşescu-féle diktatúra hírhedt és félelmetes erőszakszervezete volt a Szekuritáté. A kommunizmus által elkövetett gonosztettek elleni harc magába foglalja a volt román titkosszolgálat elleni küzdelmet. Volt kollaboránsok és ügynökök nem méltók arra, hogy egyházi tisztséget töltsenek be. Akik reájuk adják szavazatukat, azok akaratlanul is cinkosaikká válnak.
• 1989-ben Temesváron kezdődött el a Ceauşescu-diktatúra bukása. Akik fegyvertelenül szembeszálltak az istentelen parancsuralmi rendszerrel – az ő áldozatuk, Temesvár szelleme kötelez bennünket: királyhágómellékieket!
• „Tudatában voltak-e a jelöltlistákat állítók, hogy minek vetették meg a melegágyát, amikor pártkatonákat jelöltek a tisztségekre?” – teszi fel a kérdést Pártegyház című írásában Gábor Ferenc köröstárkányi Testvérünk (lásd Reggeli Újság 2010. július 27.). Tudatában vannak-e tettüknek azok a CE-s bűnpártolók, akik Visky Istvánnal az élen „elfogadhatatlannak, értelmetlennek és megbotránkoztatónak” minősítik az egyházi átvilágítást (lásd erdon.ro, 2010. március 9.), és „imádságos szentségükkel” azonképpen igyekeznek legitimálni a volt ügynököket vagy a jelenlegi pártkatonákat, miként – mutatis mutandis – tette ezt az SZDSZ, majd utóbb az elkorcsosult MDF az utódkommunista MSZP-vel?!
Nem szabad felednünk: az ateista kommunizmus az Anyaszentegyház létére tört; azon problémáink legtöbbje, melyekkel húsz év óta viaskodunk: közvetve vagy közvetlenül a diktatúra átkos öröksége. Azért: „ne legyen közösségünk a sötétség gyümölcstelen cselekedeteivel”! – int bennünket az Apostol (Ef 5,11).
Illesse őszinte elismerés azokat a fellebbezőket, akik a sötétség erői ellenében védik az Egyház becsületét!
Az Egyházkerületi Közgyűlés sem mehet el szótlanul a történtek mellett – és egyházkerületi különbizottságot kell megbíznia az EVB működésének és döntéseinek a felülvizsgálatával.
Az egyházmegyei választógyűléseken az óriási – lelkiismereti és erkölcsi – felelősség, hogy 2010. augusztus 27-i üléseiken saját szavazataikkal bírálják felül a szakmai és erkölcsi mélypontra süllyedt EVB munkáját és határozatait!

Tőkés László, erdely.ma

1 2 3 11
>