""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

SZNT

Nyílt levél

Dr. Dorin Florea Úrnak, Marosvásárhely Polgármesterének

Tisztelt Polgármester Úr!

Nagy érdeklődéssel olvastam a levelét, amely nekünk, a Székelyföld Autonómiájáért szervezett rendezvény szervezőinek is szól. Felfigyeltem demokratikus, párbeszédre nyitott politikusi tartására, és nyilván felfigyeltem odaadó elkötelezettségére városunk, Marosvásárhely iránt. Egyetértek Önnel, amikor azt írja: „Székelyföld, többek között, nemzetközi léptékkel is elsőrendű turisztikai térséggé válhat.” Ez a mi célunk is.

Viszont nem tudok egyetérteni Önnel akkor, amikor az autonómia szót a szeparatizmus és a szegregáció szinonimájaként használja, és úgy tekinti, hogy ennek a térségnek az elszigetelődése lenne a következménye.

Az európai autonómiák példái azt igazolják, hogy az igazság egészen más. Dél-Tirolban például, amely széles körű területi autonómiával rendelkezik, ismeretlen a szeparatizmus, vagy elszigeteltség kifejezés, az ott élő német és olasz lakosság pedig éppen az autonómiának köszönhetően él etnikumközi harmóniában, amelynek szükségességét soha nem tagadtuk, ellenkezőleg meg akarjuk azt teremteni, tartósan és épp az autonómia intézményei révén.

Izsák Balázs nyílt levele a Román Rádió elnökének Biró Zsolt ügyében

Tisztelt Elnök Úr! Kedves András!
Gondolom a régi fegyvertársi szövetségünkre emlékezve nem veszed rossz néven, ha közvetlenül, baráti hangon szólítalak meg. Nyilván a Biró Zsolt ügyéről van szó, amely a Székely Nemzeti Tanács ügye is, amennyiben a sajtóhírek szerint:
„Összeférhetetlenséget állapított meg Demeter András, a Román Rádió elnök-vezérigazgatója Biró Zsolt, a Marosvásárhelyi Rádióban végzett szerkesztői munkája, valamint a Székely Nemzeti Tanácsban betöltött tisztsége között."
A Székely Nemzeti Tanácsnak küldöttei közt nem Biró Zsolt az egyetlen újságíró, de lelkészek is vannak, vannak RMDSZ és MPP tagok és természetesen párton kívüliek, hiszen Székelyföld autonómiája nem politikai kérdés, hanem csakis a demokrácia szférájába tartozik, akárcsak a szólásszabadság, a sajtószabadság, a politikai pluralizmus, vagy a szubszidiaritás. Egy demokratikus társadalom, amely elvárja a közszolgálati médiától, hogy pártatlan legyen, azt is joggal várja el, hogy ugyanakkor elkötelezettje legyen a demokrácia alapvető értékeinek, tiszteletben tartsa az alapvető emberi jogokat és azok általános elfogadtatásán munkálkodjon. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezményének Preambulumában olvasható: „az egyénnek kötelességi vannak más egyének és a közösség iránt, amelyhez tartozik, és törekedni köteles az Egyezségokmányban elismert jogok előmozdítására és tiszteletben tartására" – és ez egy olyan előírás, – a nemzetközi jog imperatív normája, – amely kötelező mindenkire, rád is, rám is és Bíró Zsoltra is, és nincs az a törvény, amely ez alól a kötelesség alól mentesítene. Maga a Székely Nemzeti Tanács sem párt, és nem is „politikai szervezet" és nem tesz egyebet, minthogy az idézet szellemében megfelel a kötelességeinek a „közösség iránt, amelyhez tartozik". Tény ugyanakkor, hogy a Nagy Románia párttól kezdve a demokrácia minden ellensége velünk szemben is ellenségesen nyilvánul meg, ennek megfelelően nem Biró Zsolt, – aki az ENSZ egyezmény szellemében cselekszik – vét a közszolgálatiság elve ellen, hanem az az állami média-hatóság, amely a demokrácia-ellenes, 89 előtti örökséget őrző politikai alakulatok kiszolgálójává válik, éppen ezzel sértve a közszolgálatiság elvét, amelyre hivatkozik.

Székelyföldnek autonóm parlament és regionális kormány kell

SZNT: Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható!

Nyílt levél a Szövetségi Képviselők Tanácsának
Tisztelt Elnök Asszony!
Tisztelt Küldöttek!
Románia kormánya olyan közigazgatási tervet készül elfogadtatni a törvényhozással, amely ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival, és történelmi léptékű kihívást jelent egész közösségünk számára. A székelységnek történelme során mindig saját közigazgatási egységei voltak, amelyet még az 1968-as közigazgatási reform, a térséget az itt élő magyar többségű közösség hátrányára átalakító „megyésítés” sem szüntetett meg. A román kormány mostani régiós terveinek pusztán ürügye az uniós pénzalapok lehívásának állítólagos hatékonnyá tétele, a valódi indíték a székelységet egy olyan közigazgatási egységbe sorolni, ahol kisebbségbe kerülve kiszorul a saját közösségi életét meghatározó döntésekből.
A Székely Nemzeti Tanács nevében kérem önöket, hogy ne fogadjanak el egyetlen olyan megoldást sem, amely hátrányosan érinti nemzeti közösségünket.
A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés 2009. szeptember 5.-i ülésén elfogadott határozatában kimondta:

 

Izsák Balázs beszéde

Módosítás: (1999. november 30., kedd) Írta: . 2011. június 08., szerda

Figyelem! Új ablakban nyílik meg.

Tisztelt küldöttek!

Székely-magyar testvéreim!

Hölgyeim és uraim!

Több mint egy félév telt el a Székely Nemzeti Tanács budapesti ülése óta. Mindannyiunk életéből eltelt egy félév munkával, eredményekkel, vagy a még jobb eredmények reményével. Közvetlenül a gyűlés utáni feladatunk az volt, hogy az elfogadott határozatokat széles körben megismertessük. Ezt részben a sajtón keresztül tudtuk elvégezni, de gondunk volt arra is, hogy eljuttassuk őket Magyarország és Románia Külügyminisztériumának, mindkét kormánynak, az államfőknek, az EU tagállamok, az Egyesült Államok és Oroszország bukaresti nagykövetségeinek.

Ez alatt az idő alatt jött létre az anyaországban a Székelyföldért Társaság, amely aktívan támogatja az SZNT törekvéseit, segíti magyarországi programjainkat, de ami legfontosabb: élő kapcsolatot teremt az anyaországban letelepedett székelyek és a Székely Nemzeti Tanács között.

Találkozókat kértünk a budapesti országgyűlés parlamenti csoportjaitól, a találkozók során minden frakcióvezető támogatásáról biztosította a székelyek törekvéseit, és mindenki egyetértett abban, hogy a székelyek autonómiájának ügye felette áll a pártpolitikai vitáknak. Ígéretet kaptunk arra is, hogy Magyarország kormányát nem fogja az ellenzék támadni a Székelyföldnek, az autonómia ügyének nyújtott támogatásért.

Az EMI, a MIT, az MPP és az SZNT közös közleménye

 

Hat év telt el azóta, hogy az RMDSZ beterjesztette a kisebbségek jogállására vonatkozó törvénytervezetét a parlamentbe. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Ifjúsági Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak közös nyilatkozatában már akkor jeleztük, hogy a tervezetnek számos alapvető, súlyos hibája és hiányossága van. Tételesen:
Az RMDSZ érdemi konzultáció nélkül, román hatalmi segédlettel akarja a magyar nemzeti közösségre és az országban élő etnikai kisebbségekre kényszeríteni a törvénytervezetét. Következésképpen a törvénytervezet nélkülözi a magyar nemzeti közösség és a kisebbségek társadalmi támogatását, és így súlyos demokrácia-deficittel rendelkezik.
A romániai és a magyarországi közvélemény, másfelől az európai politikai fórumok félrevezetésével az RMDSZ és kormánybeli szövetségesei azt kívánják elhitetni, hogy a kisebbségi törvénytervezet teljes mértékben megfelel az uniós követelményeknek, és példás formában szavatolja a romániai magyar nemzeti közösség és a romániai nemzeti kisebbségek emberi jogait, esélyegyenlőségét és kulturális autonómiáját.

Hirdetés

Az SZNT tiltakozása Románia tervezett közigazgatási felosztása ellen

 

Románia kormányának az ország regionális felosztására vonatkozó elképzelése antidemokratikus, ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival, sérti Székelyföld lakóinak akaratát és érdekeit, és egyértelműen a nemzetiségi arányok erőszakos megváltoztatását célozza, hogy ezzel szorítsa ki a közéletből, a helyi döntésekből Székelyföld magyar nemzetiségű, székely hagyományokat őrző lakosságát.
A módszer a totalitárius rendszerekre jellemző, alattomos kisebbségellenessége ma már nemcsak a szakértők, de a nemzetközi közvélemény számára is nyilvánvaló, hiszen számos olyan, Románia által is ratifikált nemzetközi egyezmény van, amelyek tiltják a közigazgatási határok megváltoztatását a kisebbségek hátrányára.
A Székely Nemzeti Tanács 2009-ben felismerve a fenyegető veszélyt, amely Románia „közigazgatási reformja” ürügyén fenyegeti a székelységet, kezdeményezte a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívását, amely határozatban mondta ki:
Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelően, a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell.
A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés létrehozásának társadalmi rezonanciáját, hatékonyságát sajnos gyengítette az RMDSZ és az EMNT ellenrendezvénye, amely a központi hatalom nacionalista törekvéseinek leplezésére olyan valótlan állításokat szavaztatott meg a félrevezetett önkormányzati képviselőkkel, amelyek szerint „Romániában nem létezik olyan tudatos központi politika, amely az etnikai arányok megváltoztatására irányul.”

Aláírásokkal az autonómiáért – Uniós szintű polgári kezdeményezés

 


A Székely Nemzeti Tanács élni kíván az uniós szintű polgári kezdeményezés lehetőségével, hogy az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési jogát uniós szintű jogi aktus ismerje el, és sajátos jogállást biztosítson az általuk lakott régióknak.
A szervezet tegnapi, marosvásárhelyi küldöttgyűlésén jóváhagyta az állandó bizottság erről szóló, korábban elfogadott javaslatát.
A polgári kezdeményezéshez legalább egymillió aláírás szükséges, ezt az Európai Unió több tagállamából kell össze­gyűj­teni. Az SZNT ennek érde­kében együtt szeretne működni az Eu­ró­pában élő más őshonos nemzeti közösségekkel, és szorgalmazza a különböző európai régiók – például Skócia, Wales, Észak-Írország, Katalónia, Baszkföld, Dél-Tirol, Korzika – közös érdekérvényesítését.

 

Az aláírásgyűjtés beindítására még várni kell: előbb az Európai Bizottságnak kell pontosan szabályoznia a folyamatot, majd a tagállamoknak is be kell azt építeniük országos törvénykezésükbe. Ezzel párhuzamosan azonban az SZNT képviselői felveszik a kapcsolatot az érintett régiók vezetőivel – több térség esetében már megtörtént ez –, igyekeznek kidolgozni az együttműködés módozatait, hiszen az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési jogáról szóló dokumentumot együtt kell kidolgozniuk, az aláírásgyűjtés is több országban zajlana.
Ugyancsak tegnapi ülésén döntött a szervezet küldöttgyűlése a bukovinai székelyekkel való együttműködésről, Potápi Árpád, a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke, Bonyhád polgármestere támogatásáról biztosította a szervezetet.
Farcádi Botond , Háromszék ,erdely.ma

A Székelyföldön kívül élő magyarság fennmaradásának biztosítása

[ 2011. május 26., 11:35 ] [67]

Hogyan továbbvinni a magyarságtudatot? Hogyan biztosítani a fennmaradást? A Székely Nemzeti Tanács egyik célkitűzése, hogy a székelyföldi megyékből olyan régiót hozzanak létre, amely az erdélyi magyarság számára egyfajta belső anyaországot jelent.
Ebben segítségükre vannak azok a települések, amelyek nem Székelyföld területén fekszenek, hanem olykor idegen környezetben, de magyar többségűek.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint, összesen 70 ilyen magyar többségű önkormányzattal számolhatunk Erdély területén.

erdely.ma

Történelmi pillanat előtt a magyarság?

Történelmi lehet a 2012-es esztendő a romániai magyarság szempontjából, ha tudunk élni a lehetőséggel – fejtette ki Nagy András, az MPP megyei ügyvezető elnöke, aki szerint lehetőség nyílik, hogy az erdélyi magyarság visszanyerje gerincességét, egyenességét.
Nagy András bízik benne, jövő őszre létrejön egy olyan koalíció, amely megmozgatja azokat is, akik az elmúlt választásokon otthon maradtak, kiábrándultak, senkit nem találtak méltónak szavazatukra. A bejegyzés küszöbén álló új párt, az Erdélyi Magyar Néppárt hozzájárulhat egy erős jobboldali koalíció kialakításához, de minél hamarabb meg kell kezdeni a tárgyalásokat, hogy jövőre létrejöhessen az összes magyar párt, alakulat közötti megállapodás. Nagy András szerint a mostani helyzet kényszert jelent az RMDSZ számára is, ha nem lesznek hajlandóak tárgyalóasztalhoz ülni, ők sodorják veszélybe a magyar képviseletet.
A romániai magyar pártoknak még soha nem sikerült koalíciót létrehozniuk, ezért is lenne történelmi az új helyzet, no meg azért, mert véleménye szerint így esetleg visszaállítható az egykor híres, mára már igencsak megkopott magyar politikai tartás. Nagy András – aki megyei tanácstag és a megyei gyógyszerészkamara elnöke – azt is elmondta, ő bármikor szívesen felajánlja helyét egy szakmailag megfelelően felkészült személynek, függetlenül attól, hogy RMDSZ-es vagy esetleg EMNP-s az illető.

SZNT: egy polgármesterjelöltet támogassanak a magyar szervezetek Marosvásárhelyen

 

Egyeztetések folynak a magyar szervezetek között arról, hogy a 2012-es helyhatósági választásokon ugyanazt a polgármesterjelöltet támogassák Marosvásárhelyen – jelentette ki kedden a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) marosszéki szervezetének újdonsült elnöke, Biró Zsolt.

Biró Zsolt, a Marosszéki Székely Tanács új elnöke, és Izsák Balázs SZNT-elnök
Fotó: Gönczi Ákos

Az SZNT azt szeretné, hogy a magyar politikai szervezetek egyetlen polgármesterjelöltet támogassanak Marosvásárhelyen, a jövő évi önkormányzati választásokon, mondta Biró Zsolt.

A Marosszéki Székely Tanács kedden megválasztott elnöke a Krónikának elmondta: néhány hete elkezdődött egy egyeztetés, amelyen az RMDSZ, az SZNT, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), illetve a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselőinek remélhetőleg sikerül megállapodniuk arról, hogy ugyanazt a jelöltet támogassák majd a polgármester-választáson.

„Az egyeztetések célja kompromisszumos megoldást találni arra, hogy a 2012-es önkormányzati választásokon a marosvásárhelyi magyarok szavazatai ne osztódjanak szét több jelölt között, hogy sikerüljön egy mindenki által támogatott polgármesterjelöltet indítani, akinek így reális esélye lehet a városvezetői tisztség elnyerésére” – nyilatkozta Biró Zsolt a Krónikának.

SZNT: magyarországi konzultáció az önrendelkezésről

 

A magyarországi politikum teljes spektruma támogatja a Székelyföld autonómiáját – jelentette be Sepsiszentgyörgyön Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Mint mondta, az SZNT konzultációsorozatot kezdeményez a magyar Országgyűlés frakcióival, hogy autonómiatörekvéseiket részletesen ismertessék.

„A Magyar Szocialista Párt (MSZP) politikusaival való beszélgetések során elhangzott, az ellenzéki párt nem fogja támadni a magyar kormányt és a kormánypártot, ha a Székelyföldet érintő kérdések kerülnek terítékre, sőt hajlandók gyakorlati lépéseket is tenni, hogy támogassák a kezdeményezéseinket” – mondta az SZNT-elnök.

Emlékeztetett ugyanakkor, az országgyűlési frakciókat korábban, évekkel ezelőtt is megkeresték, a magyarországi politikusok azonban nagyon diplomatikusan fogalmaztak. „Korábban az volt az üzenet Bukarest és az RMDSZ felé: támogatjuk az autonómiát, de ezt a többséggel való párbeszéd révén vagy a magyarság egységének megtartása mellett kell elérni. Mint kiderült, most feltételek nélkül támogatják a kezdeményezésünket” – mondta Izsák Balázs. Az SZNT egyébként tervezi, hogy a magyarországi települések önkormányzatait is tájékoztatni fogja az önrendelkezési törekvésekről.

Kiborultak a román liberálisok Kövér autonómiabeszéde miatt

Újabb tizenkét ember tette le hétfőn délben a magyar állampolgársági esküt a csíkszeredai főkonzulátuson. Közben a román liberálisok bírálják Kövér László házelnököt, mert szombati marosvásárhelyi beszédében a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseit kifogástalannak nevezte, amely megfelel a Teremtő akaratának.

Nemcsak a magyar állampolgárságot igénylők, hanem a magyar nemzet számára is történelmi pillanat volt a hétfőn Csíkszeredában megtartott első állampolgársági eskütételi ünnepség – mondta Kövér László a ceremónia után. A frissen magyar állampolgárságot szerzett tizenkét személy között van egyebek között Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke is.

Kövér Lászlót egyébként bírálják a román liberálisok, mert szombaton Marosvásárhelyen Székelyföld területi autonómiája mellett foglalt állást. Crin  Antonescu, a román ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke hétfőn kijelentette a liberálisok, a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt alkotta Szociál-Liberális Szövetség (USL) nevében, hogy az ellenzéki pártszövetség tiltakozik Kövérnek a székelyföldi autonómiára vonatkozó kijelentései ellen, amelyek Antonescu szerint sértik a román alkotmányt, ezért "elfogadhatatlanok". Kövér László szombaton az erdélyi városban vette át a Székely Nemzeti Tanács által adományozott Gábor Áron-díjat. A román hírügynökségek szerint a magyar politikus beszédében a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseit jogszerűnek, célszerűnek és korszerűnek, erkölcsi szempontból teljesen kifogástalannak nevezte, amely megfelel a Teremtő akaratának. Antonescu kijelentette: azt üzenik Orbán Viktornak, hogy "Magyarországot kell vezetnie, és semmi egyebet, és jó lenne, ha csak Magyarország területén méri fel, mit akar az istenség".

Kövér László kapta a Gábor Áron díjat

[ 2011. március 13., 03:42 ] [194]

Az Országgyűlés elnöke, Kövér László kapta idén a Székely Nemzeti Tanács által alapított Gábor Áron díjat. Az elismerést évente ítélik oda olyan személyeknek, akik hozzájárulnak a székelyföldi autonómia megvalósításához. A magyar politikus a díjat ma vette át a marosvásárhelyi Kultúrpalotában.
Ünnepi beszédében Kövér László hangsúlyozta: a tavaly bekövetkezett nemzetpolitikai fordulat óta javult Magyarország és Románia viszonya. A két állam közös célokat tudott megfogalmazni, miközben a határokon átívelő nemzeti összetartozás törvényei is megszülettek. Magyarország támogatja és jogszerűnek tartja Székelyföld autonómia törekvéseit – mondta Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke.
A Gábor Áron díjat a Székely Nemzeti Tanács azon személyiségeknek adományozza, akik munkásságukkal hozzájárulnak a székelyföldi autonómia törekvések megvalósulásához. A díj idei kitüntetettje, Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke a Gábor Áron-díj átvétele után így nyilatkozott a Magyar Rádiónak: „A szülővárosom, Pápa díszpolgára voltam, idáig ez volt az egyetlen kitüntetésem, díjam, amit kaptam. Ez a másik. És a szülővárosom után a székely közösségtől kapni egy elismerést, az azt gondolom, hogy igen nagy dolog. És hogyha az ember direkt módon kap egy pozitív visszaigazolást a munkájáról, akkor az kifejezetten bátorító és erőt adó gesztus. Úgyhogy külön köszönöm, hogy ebben részem lehetett”.

Egymillió aláírás Székelyföldért – SZNT-közlemény

[ 2011. február 23., 14:12 ] [67]

A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs február 17. és 21. között Magyarországra látogatott.
Mint köztudott, az SZNT még a tavalyi év végén nyilvánosságra hozta, hogy élni akar a Lisszaboni Szerződés 11-es cikkelye adta lehetőséggel, és kezdeményez egy uniós szintű jogszabályt a szülőföldjükön őshonos nemzeti közösségek jogainak elismerésére és szabályozására. A jelenlegi út elsősorban ennek a kezdeményezésnek a jegyében zajlott. Ennek keretében a küldöttség találkozott a Harrach Péterrel, a KDNP-, illetve Vona Gáborral, a Jobbik frakcióvezetőjével. Mindkettőjüktől azt kérte, hogy nemzetközi kapcsolataikat felhasználva segítsenek lobbizni a beterjesztendő jogszabály-tervezet érdekében, illetve hogy odahaza Magyarországon vállaljanak szerepet a várhatóan jövő tavasszal induló aláírásgyűjtésben. Folyamatban van a találkozó előkészítése a többi országgyűlési képviselői csoport vezetőivel.
Az út fontos eleme volt az Országgyűlés Külügyi Hivatalának égisze alatt lezajlott szakértői konzultáció, amelynek keretében a küldöttség a tárgy szakértőivel a jogszabály-tervezet előkészítésének és beterjesztésének ügyében egyeztetett. Lényeges ugyanis, hogy egy olyan tervezet szülessen, s annak akkora támogatást sikerüljön megnyerni mind a szavazópolgárok, mind a politikai elit körében, hogy a kezdeményezés sikeres legyen.
A magyar-magyar kapcsolatok erősítésének a jegyében zajlottak azok a kerepesi és váci találkozók, amelyek során a polgármesterek fogadták a küldöttséget, folytatván azt a tavaly megkezdett folyamatot, melynek keretében a Székely Nemzeti Tanács intézményes kapcsolatokat épít anyaországi önkormányzatokkal. Ennek kiemelt jelentősége van azért, mert lehetőséget teremt arra, hogy az anyaországi helyi vezetők minél szélesebb köre kerüljön közvetlen kapcsolatba az SZNT-vel, váljanak a székely autonómia támogatójává. Ugyanezen meggondolásból került sor találkozókra több civil szervezettel is, köztük kiemelten a bejegyzés alatt álló Székelyföldért Társaság vezetőivel, amely tavaly év végén alakult, célja pedig a székely autonómia-törekvések támogatása az anyaországban.
A látogatás ugyanakkor lehetőséget teremtett arra is, hogy több helyi és országos rádió, valamint televízió műsorában helyet kapjon a székely autonómia ügye illetve uniós jogszabály-kezdeményezése.

Hozzászólások

Kategóriák