Archive

Category Archives for "Szlovákia"

Csökkentené a bukaresti függőséget az MPP

2012. május 10.,
A kampány első napjaiban nyilvánosságra hozza gazdasági programját az MPP – jelentette be tegnap Kulcsár-Terza József, a párt megyei tanácselnökjelöltje és Bálint József sepsiszentgyörgyi polgármesterjelölt.
Az RMDSZ 22 év alatt nem volt képes valós eredményeket felmutatni, haladás tapasztalható, de tulajdonképpen a Bukarestből ará­nyosan leosztott pénzekkel, illetve a pályázatok útján lehívott összegekkel dicsekednek. Most arra az időszakra kell felkészülni, amikor nem osztogat oly bőkezűen a központi hatalom, és ismét bebizonyosodik, célravezetőbb, hasznosabb lett volna, ha az RMDSZ kormányon azt harcolja ki, hogy több pénz maradjon helyben, ne legyünk kiszolgáltatottak a román főváros kényének-kedvének – hangsúlyozták az MPP-s politikusok. Szük­ség van a térség gazdasági megerősítésére, munkahelyteremtésre, mert ezek nélkül a fiatalok máshol keresik boldogulásukat, és Sepsi­szentgyörgy nem a jövő városa lesz, ahogy azt az RMDSZ-es kampányban hirdetik, hanem tíz év alatt Marosvásárhely, húsz év alatt pedig Kolozsvár sorsára juthat – fogalmazott Kulcsár- Terza József.
Bálint József elsősorban Sepsiszentgyörggyel kapcsolatos terveiket ismertette, vállalkozókat vonzanának ide, olyanokat, akik helyben adóznak majd, és átgondolnák a lakásépítési programot is, a fiataloknak ugyanis munkahelyre és lakásra lenne szükségük, hogy itthon boldoguljanak. 
Oda figyel­nek majd a pénzek megfelelő elköltésére is, mert véleményük szerint az elmúlt időszakban beruházott össze­gekből akár három-négyszer több dolgot is megvalósíthattak volna. "Lehet politikai baklövés, lehet trehányság az oka, hogy az RMDSZ nem tette meg a megfelelő lépéseket, hogy több pénz maradjon a megyében. Ez lenne a gazdasági önállóság alapja" – fejtette ki Bálint József. Az MPP két vezető politikusa azt hangoztatta, fel kell számolni a bukaresti függőséget. "Székelyföld-központú vezetésre van szükség, nem Bukarestből irányított politizálásra" – fűzte hozzá Kulcsár-Terza József. Szerző: Farkas Réka

Mégsem veszítenék el szlovák állampolgárságukat a magyart is felvevők

[ 2011. február 08., 12:42 ] [406]

Megegyezett a kettős állampolgárság ügyében a szlovákiai kormánykoalíció. A koalíciós tanács hétfőn késő este jóváhagyta a Híd és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) hét végi megállapodását ebben az ügyben – közölte Iveta Radicová miniszterelnök az ülés után. „Döntésünk a KDH és a Híd megállapodásának eredménye a már meglévő törvények olyan módosítására, hogy ne büntessük állampolgárainkat" – jelentette ki Radicová.
A körvonalazódó kompromisszum lényege, hogy a magyar állampolgársági törvény a Szlovák Köztársaságban nem lesz érvényes, illetve hogy a jövőben már nem veszítené el szlovák állampolgárságát az, aki felvenné egy másik országét. Ugyanakkor a kettős állampolgárok nem tölthetnének be bizonyos állásokat, ahol titkos, illetve szigorúan titkos információkkal kerülnek kapcsolatba.
Bugár Béla, a Híd elnöke szerint a megegyezés értelmében a fegyveres testületek tagjai, és az államigazgatás titkos és szigorúan titkos információkkal kapcsolatban kerülő tagjai esetében kizáró ok lesz a kettős állampolgárság, mások azonban a szlovák állampolgárságuk elvesztése nélkül vehetik fel más állam állampolgárságát.

Mindezek ellenére a törvénymódosítás megszavazása továbbra is kétséges. Ennek oka, hogy a koalíciós Szabadság és Szolidaritás (SaS) négy tagja – az Egyszerű Emberek frakció – továbbra sem hajlandó támogatni az indítványt. Igor Matovic képviselő társai nevében azt javasolta: úgy módosítsák a törvényt, hogy csak azok veszítsék el szlovák állampolgárságukat, akik anélkül vesznek fel egy másik állampolgárságot, hogy az illető országban lakóhelyük lenne. Ez a gyakorlatban nyilvánvalóan azokra a szlovákiai magyarokra vonatkozna, akik magyar állampolgárságot kérnek.
Matovic jelezte: ha a koalíció nem hajlandó tárgyalni velük, akkor nem zárja ki, hogy a négy képviselő az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) módosító indítványát fogja támogatni.
E módosítási javaslat alapján Szlovákia engedélyezné a kettős állampolgárságot azoknak, akiknek legalább fél évig az adott országban bejelentett lakhelyük van. „Ő (Matovic) egyelőre nemet mondott. Úgy gondolja, nem ez a megoldás. A továbbiakban is törekedni fogunk arra, hogy meggyőzzük őt, és minden képviselőt, akinek kétségei vannak" – mondta Bugár.
A szlovák jogszabály tavalyi módosítása kimondja: automatikusan elveszíti állampolgárságát minden olyan szlovák állampolgár, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát. A jogszabály válasz a határon túli magyarok egyszerűsített honosítására vonatkozó budapesti törvénymódosításra.
A koalíciónak 79, az ellenzéknek pedig 71 képviselője van a 150 tagú szlovák parlamentben. A koalíciós módosító indítványról várhatóan a héten szavaz a parlament.

Duna Televízió/MTI

1

Módosítják a szlovák állampolgársági törvényt – film

[ 2011. január 26., 20:50 ] [354]

Áttörést jelenthet a magyar-szlovák viszonyban a pozsonyi kabinet mai döntése. A Radicová vezette kormány ugyanis jóváhagyta a szlovák állampolgársági törvényt módosító javaslatokat. A tervezetet a kormánypárti kereszténydemokraták dolgozták ki.
Iveta Radicova kabinetje elfogadta az állami szolgálatról szóló jogszabály módosítását. A tervezet szerint nem lehetnének kettős állampolgárok rendőrök, katonák, vagy a szlovák titkosszolgálat munkatársai, de az ügyészek és a vámtisztek sem. A tervezetet a kormánypárti kereszténydemokraták dolgozták ki, akik ennek a jogszabálynak a módosításához kötik az állampolgársági törvény megváltoztatást. Ez utóbbira is rábólintott ma a szlovák kormány.

A tervezet kimondja, hogy a jövőben nem veszítené el szlovák állampolgárságát az, aki egy másik országét is felveszi, ugyanakkor visszakapnák szlovák állampolgárságukat mindazok, akik a Fico-féle állampolgársági törvény miatt azt elveszítették. A törvény azonban azt is kimondja, hogy Szlovákia nem ismeri el, de nem is bünteti, ha valaki úgy kapja meg egy ország állampolgárságát, hogy annak az országnak a területén sohasem élt. A jogszabályokról a jövő héten dönt a pozsonyi parlament.

Rudas Dóra
Duna Tv, Híradó, erdely.ma

Nem jutott dűlőre a magyar és a szlovák államfő a kettős állampolgárságról – film

A nyelvtörvény ügyében sem mozdultak előbbre az álláspontok.

Szerző: Rudas Dóra
Forrás: Duna TV Híradó

2011.01.20. csütörtök 20:25

Nem jutott közös nevezőre Ivan Gasparovic és Schmitt Pál pozsonyi tárgyalásukon a szlovákiai nyelvtörvényről és a kettős állampolgárságról. A  magyar államfő azt mondta: bízik abban, hogy a szlovákiai magyarok nem kapnak büntetést, ha az anyanyelvüket használják.

Ragyogó napsütésben, sóval és kenyérrel, katonai tiszteletadással fogadták Pozsonyban Schmitt Pált. A magyar államfő megválasztása óta először látogatott Szlovákiába. Ivan Gasparoviccsal folytatott megbeszélése után Schmitt Pál azt mondta, sajnálja, hogy  Magyarország hét szomszédja közül egyedül Szlovákia ellenzi a magyarok kettős állampolgárságát. Szerinte minden határon túli magyarnak ki kell használni ezt a lehetőséget.

Schmitt Pál elmondta: “Arra bíztatom a mintegy 15 millió magyar embert bárhol éljen is a határkon túl akár Ausztráliában vagy Amerikában, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, és a lelki kötödésen túl a jogi kötődést is erősítsék “.

Ivan Gasparovic szerint az élet legtöbb területén a magyar-szlovák kapcsolatok mintegy 90 százaléka rendben van, de aggályait fejezte ki a kettős állampolgárság miatt.
A szlovák államfő hozzátette: “Szlovákia  állláspontja és az én véleményem is az, hogy nem jó, sőt elfogadhatatlan, hogy a magyar kettős állampolgárság révén közjogi kapcsolat jön létre Magyarország és a szlovákiai magyarok között. Helytelen ilyen módon kapcsolatot építeni egy idegen állammal , hiszen könnyen előfordulhat, hogy  válsághelyzetben egy szlovákiai magyarnak el kell döntenie, melyik oldalra is álljon”.

Schmitt Pál Iveta Radicová kormányfővel folytatott megbeszélései után a pozsonyi Csemadok épületében a szlovákiai magyar civil szervezetek képviselőivel találkozott

dunatv.hu

Nem találkozik Orbán Viktor Bugár Bélával – film

A magyar miniszterelnök azonban együtt ebédel a Magyar Koalíció Pártjának vezetőivel.

Szerző: Rudas Dóra
Forrás: Híradó

2010.12.14. kedd 12:03

A magyar miniszterelnök Iveta Radicovával tárgyal. A magyar-szlovák vegyespárt elnöke még vasárnap jelezte, hogy ő is szívesen tárgyalna Orbán Viktorral, de Budapest nem reagált a kérésre. Orbán Viktor azonban együtt ebédel a Magyar Koalíció Pártjának vezetőivel.

Orbán Viktor biztosan nem találkozik Bugár Bélával. A kormánypárti HÍD elnöke szerint a magyar kormánynak tudnia kell, hogy a jelenlegi kormánykoalícióban csak a HÍD képes védeni a szlovákiai magyarság érdekeit. Szívesen dolgozunk együtt Orbán Viktor kormányával, de csak partnerként – nyilatkozta Bugár Béla.

Orbán Viktor a szlovák kormányfővel tárgyal Pozsonyban. A helyi sajtó szerint az Iveta Radicovával történő találkozón két kérdésben, azaz a nyelvtörvény illetve a kettős állampolgárság ügyében valószínűleg ma sem történik előrelépés.

A magyar miniszterelnök azonban találkozik a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja vezetőivel. , akik ellenzik az enyhített nyelvtörvényt. A megmaradt szankciók eltörlését követelik. Az MKP elnöke Berényi József valószínűleg erről is tárgyal majd Orbán Viktorral.

dunatv.hu

Több mint 33 ezer aláírás gyűlt össze a szlovákiai szabad anyanyelv-használatért

Az MKP szerdán átadta az aláírt petíciós íveket a szlovák parlament elnökségi irodájának.

Feldolgozta: SzZ
Forrás: MTI

2010.12.08. szerda 20:39

Több mint 33 ezer ember írta alá Szlovákiában azt a szabad anyanyelv-használatot követelő petíciót, amelyet a Magyar Koalíció Pártja fogalmazott meg szlovákiai civil szervezetekkel együttműködve.

"Mintegy 33 800 aláírást gyűjtöttünk össze a nyolc hét alatt. Az aláírt petíciós íveket szerdán átadtuk a szlovák parlament elnökségi irodájának"  – közölte Berényi József, az MKP elnöke.
A petíciós ívek átadására abból az alkalomból került sor, hogy a pozsonyi parlament megkezdte az államnyelvtörvény módosítási javaslatainak megvitatását. Berényi szerint az akció legfőbb célja a pénzbírságokra vonatkozó rész teljes eltávolítása a nyelvtörvényből.
"A több mint 33 ezer aláírás szép eredmény" – jegyezte meg Berényi. Hozzátette: az MKP ezzel nem fejezte be küzdelmét a magyar anyanyelv-használatért, folytatni fogja más eszközökkel.
"A Szlovák Köztársaság állampolgáraként aláírásommal követelem a(z anya)nyelvhasználatot érintő pénzügyi büntetések teljes eltörlését, a kisebbségeket hátrányosan érintő összes rendelkezés törlését a Szlovák Köztársaság… államnyelvéről szóló törvényből" – hangzik a petíció szövege, amelyet szlovák személyiségek – például Miroslav Kusy politológus, Grigorij Meseznikov, a pozsonyi Közéleti Kérdések Intézetének (IVO) vezérigazgatója – is támogattak.
A sokat vitatott jogszabály módosítási tervezetét szeptember végén fogadta el a szlovák kormány. A javaslatban az eredeti szankciókat a felére csökkentették – a korábbi 5000 eurós pénzbüntetési maximumot 2500-ra mérsékelték – , s kiszabásuk nem lesz kötelező.
Bugár Béla, a Híd párt elnöke szerint a szankciók teljes megszüntetésére a koalíciós partnerek, elsősorban a Szabadság és Szolidaritás (SaS) hozzáállása miatt nem volt lehetőség.

dunatv.hu

A szlovák miniszterelnök-helyettes megkövette Malina Hedviget – film

Rudolf Chmel szerint a politikusok évekkel ezelőtt megsértették emberi méltóságában.

Feldolgozta: SzZ
Forrás: MTI

2010.12.08. szerda 22:22

Megkövette Malina Hedviget, a magyar beszédéért négy éve Nyitrán megvert szlovákiai magyar diáklányt Rudolf Chmel, a szlovák kormány emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettese.

“Úgy vélem, hogy ebben az esetben megsérült az igazságos bírósági eljáráshoz való joga, mert a politikusok idő előtt beavatkoztak az ügy kivizsgálásába, sőt befolyásolták azt, s ezzel megsértették emberi méltóságát” – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes abban a nyilatkozatában, amelyet az emberi jogok napja (december 10.) alkalmával tett közzé szerdán Pozsonyban.
“Az a tény, hogy több mint négy éven keresztül szó szerint kínozni engedtük, éppen az emberi jogok napján nagy felkiáltójelnek számít, s ezekért a sérelmekért szeretnék Záková-Malina Hedvigtől elnézést kérni” – jelentette ki Chmel.
Malina Hedviget négy éve, 2006. augusztus 25-én verték meg Nyitrán, az azóta családot alapított nő – férje neve után Záková – szerint azért, mert magyarul beszélt az utcán. Két támadóját nem találták meg, és a rendőrség hamis tanúzás miatt indított eljárást Hedvig ellen. Az eset megtörténte után nem sokkal, amikor a hatósági vizsgálat még le sem zárult, Robert Fico akkori szlovák kormányfő és Robert Kalinák akkori belügyminiszter nyilvánosan azt állította: bizonyítékaik vannak arra nézve, hogy Malina Hedvig hazudik, kitalálta a történetet, amivel befolyásolták az ügy további menetét.
Nyilatkozatában Chmel, a Híd magyar-szlovák polgári párt politikusa szükségesnek vélte a magyar kisebbség iránti előítéletek és sztereotípiák lebontását is. Leszögezte: “Szlovákiának nincs oka arra, hogy az emberi jogok terén Európa skanzenévé váljon, s nincs oka meghátrálni a nacionalisták, idegengyűlölők, rasszisták, neofasiszták és szélsőségesek elől.” Chmel szerint Szlovákia “modern és toleráns állam, amely meg akarja védeni, és meg fogja védeni az emberi jogokat”.
Pozsonyban szerdán mutatták be a Malina Hedvig ügyét feldolgozó könyvet, amelyet Vrabec Mária, az Új Szó című pozsonyi magyar napilap munkatársa írt. A Hedvig című könyv magyar és szlovák nyelvű változata egyaránt 3000 példányban került a szlovákiai könyvesboltokba.
“A könyv jó esélyt nyújt arra, hogy a szlovák közvélemény megtudja az igazat” – jelentette ki a könyvbemutatón Malina Hedvig.
Egy közelmúltban nyilvánosságra hozott novemberi országos felmérés szerint a szlovákiai lakosság fele elégedetlen Malina Hedvig ügyének kivizsgálásával. Az ügy kivizsgálásával a megkérdezettek 21 százaléka elégedett, 29 százalékuk pedig azt állította, nem érdekli őket az ügy.

dunatv.hu

Az MKP és a Híd szépen teljesített a helyhatósági választásokon – film

A választások részeredményei a kormánykoalíció vereségét jelzik.

Feldolgozta: SzZ/Rudas/Kotsis
Forrás: MTI/Híradó

2010.11.28. vasárnap 20:27

Többnyire az ellenzék által támogatott jelöltek szerezték meg a nagyobb szlovákiai városok polgármesteri bársonyszékét, a jobbközép kormánykoalíciónak csak Nyitrán és Nagyszombatban sikerült megtartania a városvezetői tisztséget. A két legnagyobb városban – Pozsonyban és Kassán – az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) által támogatott jelöltek nyertek. Pozsony új polgármestere Milan Ftácnik független politikus, míg Kassáé Richard Rasi, volt egészségügyi miniszter lesz. Rasit a Híd magyar-szlovák polgári párt is támogatta. A vasárnap délelőtt rendelkezésre álló nem hivatalos eredmények szerint több mint 120 település élén MKP-s polgármester, mintegy hatvan élén pedig a Híd színeiben indult polgármester fog állni. A két párt által támogatott közös jelölt pedig több mint tucatnyi helyen szerzett polgármesteri tisztséget.

Dunaszerdahelyen ünnepelt éjszaka a Magyar Koalíció Pártja. Az eddig polgármester, az MKP-s Hájos Zoltán nagy fölénnyel nyert. A Híd jelöltjét győzte le.
„Ez a munkámnak és ennek az MKP-s csapatnak az eredménye. Ezt honorálták, és bizalmat adtak a következő 4 évre” – nyilatkozta Hájos Zoltán.
Az MKP a Dunaszerdahelyi járás adatait ismeri pontosan, itt 27 polgármesteri széket nyert.
„Egyáltalán nem tükröződik az, hogy jelen pillanatban kiestünk az országos politikából. Épp ellenkezőleg. Minthogyha az emberek megpróbáltak volna egy olyan alapot és bázist adni számunkra, ami lehetővé teszi majd a visszatérésünket” – bizakodott Berényi József, az MKP elnöke.
A győztes ünnepel Révkomáromban. Anton Marek az első nem magyar polgármester a város történetében. Az MKP és a Híd itt nem tudott közös jelöltben megegyezni, így nyert Marek nagy fölénnyel. Amennyire tudni lehet, a város képviselőtestületében viszont többséget szereztek a vegyespárt jelöltjei.
A függetlenek győztek
A független jelöltek szerezték meg a legtöbb polgármesteri és képviselői helyet a szombati önkormányzati választásokon Szlovákiában. A választásokon majdnem 3 ezer polgármesterről és több mint 21 ezer képviselőről kellett dönteni.
A szlovák statisztikai hivatal vasárnap délutáni közlése szerint a függetlenek 979 polgármesteri és 4764 önkormányzati képviselői bársonyszéket szereztek.
A második helyen az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) végzett 599 sikeres polgármesterjelölttel és 4576 megválasztott képviselővel.
A koalíciós Kereszténydemokrata Mozgalomnak (KDH) 161 polgármestere és 2591 képviselője lesz, míg a szintén koalíciós Szlovák Demokratikus és Keresztény Uniónak (SDKU) 159 polgármestere és 1772 képviselője lesz a következő négy évben az önkormányzatokban.
A parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártjának (MKP) 129 polgármestere és 1194 képviselője lesz, míg a koalíciós magyar-szlovák Híd pártnak 95 polgármestere és 908 képviselője. Általában elmondható, hogy az MKP a Csallóközben volt sikeresebb, míg a Híd a kelet-szlovákiai magyarok lakta régiókban.
Polgármesteri mandátumot szerzett még a parlamenten kívüli Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) 78 helyen, az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 60 helyen, valamint a Szabadság és Szolidaritás (SaS) 20 településen. Ezeknek a pártoknak 1245, 938, illetve 212 képviselőjük lesz az önkormányzatokban.
Kevesebben szavaztak
Az önkormányzati választásokat különböző okok miatt 24 településen kell megismételni. Az új időpontot két héten belül hirdeti ki a parlament elnöke.
A nyolc megyei jogú város közül hat helyen lesz polgármesterváltás. Négy polgármesteri széket a függetlenek, hármat a Smer, egyet pedig a KDH szerzett meg.
A választási részvétel 49,69 százalékos volt, két százalékkal alacsonyabb, mint 2006-ban.

dunatv.hu

Radicová az új szlovák kormányfő

A miniszterelnök letette az esküt, a minisztereket pénteken nevezi ki az elnök.

Feldolgozta: kf
Forrás: MTI

2010.07.08. csütörtök 21:15

Iveta Radicová az új szlovák miniszterelnök. Ivan Gasparovic államfő csütörtökön este nevezte ki Radicovát kormányfőnek, miután elfogadta Robert Fico miniszterelnök és kormánya lemondását.

Radicová letette az alkotmány által előírt esküt. Az új négypárti koalíciós kormány tagjait pénteken nevezi ki az államfő.

A parlamenti választásokat ugyan a Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt nyerte majdnem 35 százalékkal, de mivel nem talált parlamenti többséget biztosító koalíciós partnert, nem tudott kormányt alakítani.

Az Iveta Radicová vezette új kormánykoalíciót a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a Szabadság és Szolidaritás (SaS), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd párt alkotja. A koalíciónak együttesen 79 képviselője van a 150 tagú parlamentben.

dunatv.hu

Megalakult az új szlovák parlament

Bugár Bélát alelnökké választották.

Szerző: Rudas Dóra/Cseke Márta
Forrás: Híradó

2010.07.08. csütörtök 18:59

Csak másodszorra sikerült megválasztani az új szlovák parlament elnökét, Richárd Sulíkot. A parlament egyik alelnökévé Bugár Bélát, a Híd elnökét választották képviselők.  Az alakuló ülésen kisebb botrányt kavart, hogy a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt alelnöke éppen a Kisebbségi és Emberjogi Bizottság vezetője lett.

A szlovák államfő jelenlétében esküdtek fel az alkotmányra az új parlament képviselői. A Híd listáján bejutott magyar képviselők elsősorban Dél-Szlovákia gazdasági fellendülését akarják elérni.

– Szeretnénk koncentrálni a déli régiónak a fejlesztésére, szeretnénk, ha a leendő államtitkárunk besegítene abba, hogy a gyorsforgalmi út építése elinduljon – mondta híradónknak Nagy József, a Híd képviselője.

Az elmúlt évek legnagyobb botrányait akarja minél előbb felgöngyölíteni a szintén a Híd listáján bejutott Polgári Konzervatív Párt képviselői.

– Azon leszünk, hogy minél hamarabb pont kerüljön a Malina Hedvig-ügyre, amiről elmondatjuk, hogy nem a megvert nyitrai lány botránya, jóval inkább a szlovák igazságszolgáltatásé – nyilatkozta Peter Zajac.

A szlovákiai magyarok számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi lesz a nyelvtörvénnyel. Bár a jogszabály módosításáról egyezség született az új kormánykoalícióban, a leendő kulturális miniszter ezt mégis cáfolja.

– Nincs semmilyen konkrét politikai egyezség ebben a kérdésben, de azzal a céllal lépünk be a politikába, hogy minél kevésbé nehezítsük  a szlovákiai állampolgárok mindennapjait illetve megélhetését, ebből a szemszögből fogjuk megvizsgálni a nyelvtörvényt is – ígérte Daniel Krajcer leendő kulturális miniszter.

Iveta Radicová Szlovákia új kormányfőjelöltje egy magyar hetilapnak azt nyilatkozta, hogy érvénytelenítené Szlovákia területén a kettős állampolgárságról szóló magyar törvényt, ám visszavonatná a Fico-kabinet által már bevezetett retorziókat. Leendő külügyminisztere egyelőre óvatosan fogalmaz.  

– Biztos, hogy lesznek lépések, de akkor tesszük jól, ha egyelőre tartózkodunk attól, hogy ezt a médiával is megosszuk, mert bár szeretjük a sajtót, mégsem akarunk rajtuk keresztül üzengetni. A szándék helyett inkább cselekedni kell – fogalmazott Mikulás Dzurinda, a külügyi tárca várományosa.

Az elnöki palota tájékoztatása szerint Ivan Gasparovic még ma visszahívja Robert Fico kormányát, és ezt követően azonnal kinevezi Iveta Radicovát miniszterelnökké.

dunatv.hu

A magyar kormány üdvözli, hogy valószínűleg jobbközép koalíció vezetheti Szlovákiát

Valamennyi ellenzéki párt kapcsolatba hozta az MKP kudarcát a Fidesz politikájával.

Feldolgozta: SzZ
Forrás: MTI

2010.06.13. vasárnap 17:19

A magyar kormány üdvözölte, hogy a szombati választás eredményeként feltehetően jobbközép kormány alakul Szlovákiában, a külügyi államtitkár szerint pedig ez Robert Fico és Jan Slota "zsigerileg magyarellenes és hungarofób" kormányzásának a végét is jelentheti. Valamennyi ellenzéki párt kapcsolatba hozta a magyar Koalíció Pártjának (MKP) kudarcát a Fidesz politikájával, az MSZP elsősorban a kettős állampolgárságról szóló törvény rossz időzítésében látta a párt kiesésének okát, a Jobbik és az LMP pedig a Fidesznek az MKP melletti túlzott kiállását tartotta aggályosnak.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy értékelte, hogy teljesen átrendeződött a szlovákiai politikai mező. "Reméljük, hogy a jobbközép tud kormányt alakítani, amire egyébként a társadalmi támogatottsága megvan" – szögezte le, hozzátéve, hogy "az nagyon nagy eredmény, hogy a jobbközép fog tudni kormányt alakítani, ezt mindenképpen üdvözöljük".
Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint az új helyzetben a magyar kormány nyitott a párbeszédre a szombati szlovákiai választások után megalakuló jobbközép koalícióval, miközben sajnálja az MKP kisesését a szlovák parlamentből. A külügyi államtitkár hozzátette: mindez Robert Fico és Jan Slota "zsigerileg magyarellenes és hungarofób" kormányzásának a végét is jelentheti.
A szlovákiai választások eredményeként bekövetkező fordulat révén elhárult az akadály az elől, hogy az elkövetkező években a problémák megoldásával, "a közép-európai építéssel" lehessen foglalkozni, és a párbeszéd kezdődhessen a két fél között. "A magyar kormány részéről nyitottak vagyunk, szükség van a párbeszédre" – mondta Németh Zsolt.
Németh Zsolt kitért arra is, hogy az MKP választási eredménye nem a magyar parlament által elfogadott kettős állampolgársági törvénnyel és a szlovákiai reakciókkal magyarázható. "Ha így lenne, akkor Ficónak kormányon kellett volna maradnia" – tette hozzá Németh Zsolt, aki úgy vélte, hogy az MKP és a Híd közötti választáskor inkább arról lehetett szó, hogy melyik képviseli "hitelesebben és határozottabban" a szakítást Fico politikájával.
Hangsúlyozta, hogy a nyitottság továbbra is megvan az MKP és a Fidesz, valamint a felvidéki magyarság és a magyar kormány közötti együttműködésre. A Hídnak "magának kell eldöntenie, hogyan kíván részt venni a magyar-magyar párbeszédben" – tette hozzá a külügyi államtitkár.
Lendvai Ildikó, az MSZP leköszönő elnöke vasárnapi sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz politikája "konfliktuskeltő", ezt mutatják a szlovákiai választások eredményei is: az, hogy a szlovákiai magyarság egyik pártja nem jutott be a parlamentbe. Hozzátette: a kormányoldal a határon túli magyar szervezetekkel való egyeztetés nélkül hozta meg a rájuk is vonatkozó törvényeket, s ezzel a felvidéki magyarságot a konfliktusok középpontjába helyezte.
Erre reagálva Semjén Zsolt azt mondta: ez "Lendvai Ildikónak a teljesen önkényes és a tényektől függetlenített értelmezése". "A kettős állampolgárság kérdése a magyar szuverenitás kérdése, amelyet a határon túli magyar vezetők mindig is támogattak" – jegyezte meg. Hozzátette: "valószínűleg a szocialista párt a saját rossz lelkiismeretét próbálja ezzel nyugtatni és megpróbálja elfedni azt a tényt, hogy noha a szocialista párt többsége támogatta a kettős állampolgársági törvényt, most mégis visszarendeződnek Gyurcsány Ferenc mögé".
Kovács László (MSZP) országgyűlési képviselő, volt külügyminiszter és uniós biztos szerint pedig a szlovákiai választáson az MKP-re ütött vissza a magyar állampolgárság könnyített megadásáról szóló törvény elfogadásának szerencsétlen időzítése.
Hangsúlyozta: az MSZP a történtekért Orbán Viktor miniszterelnököt, Martonyi János külügyminisztert és a kormányt tartja felelősnek, akik "nemcsak az MSZP halasztási javaslatát hagyták figyelmen kívül, de a két szlovákiai magyar párt kérését is". Mint mondta, a Fideszhez szorosabban kötődő MKP nem került be a törvényhozásba, míg az önállóságára jobban vigyázó, a magyar-szlovák viszony javításán dolgozó Híd Párt eddigi legjobb eredményét érte el.
Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének vezetője szerint lényegesen gyengült a felvidéki magyarság politikai képviselete azzal, hogy a szombati választás eredményeként az MKP kiesett a szlovákiai törvényhozásból. A politikus szerint az MKP nem tudott felülemelkedni korábbi vitáin, a választási kampányban pedig saját program hirdetése helyett inkább főbb riválisát szapulta, ez vezetett a kieséséhez. A Jobbik szerint a kudarcnak "egyértelmű részese Orbán Viktor és Martonyi János is, akik határozott kiállása a párt mellett épp ellentétes hatást ért el: nem a jobb eredményt segítette, hanem a bukás esélyét növelte".
Arra, hogy a Híd Párt nyolc százalék feletti eredményével bizonyára tagja lesz az új kormánykoalíciónak, kifejtette, hogy a 14 fős frakcióban azonban fele-fele arányban foglalnak helyet magyarok és szlovákok, így "erősen kérdéses, hogy a Híd mennyire lesz majd képes, és egyáltalán mennyire áll majd szándékában a felvidéki magyarság megmaradását elősegítő célokat határozottan felvállalni".
Mile Lajos, az LMP képviselője sajnálatosnak nevezte, hogy az MKP kiesett a parlamentből. Úgy fogalmazott, ez is azt mutatja, hogy "a Fidesznek finomítania kellene az ilyen irányú külpolitikai tevékenységét, mert nem szerencsés, ha egyértelműen kiállnak egy párt mellett". Megjegyezte, hogy a választásokon sikeresen szereplő Híd-Most éppen a szlovák-magyar párbeszédet hangsúlyozta a kampány során.

dunatv.hu

1

A Smer ugyan győzött, de az ellenzéknek lesz többsége Pozsonyban

Nem jutott be a szlovák parlamentbe a Csáky Pál vezette MKP.

Feldolgozta: SzZ
Forrás: MTI

2010.06.13. vasárnap 10:17

A kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer) a nem hivatalos végeredmény szerint megnyerte a szombati szlovákiai parlamenti választást, de az új parlamentben az ellenzéki pártoknak lesz mérsékelt többségük.

A szlovák statisztikai hivatal szavazatszámlálásának eredménye alapján a 150 tagú pozsonyi törvényhozásba hat párt került be, köztük két újonc: a Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint a Híd, amely magyar-szlovák polgári pártként határozza meg magát. Ugyanakkor két eddigi parlamenti párt megbukott: a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS). Egyiküknek sem sikerült átlépni a bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt.
A pártok nem hivatalos végeredménye a következő: Smer 34,79 százalék (62 mandátum), Szlovák Demokratikus és Keresztény Koalíció (SDKU) 15,42 százalék (28), SaS 12,14 százalék (22), Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 8,52 százalék (15), Híd 8,12 (14), Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 5,07 százalék (9 mandátum).
A HZDS 4,32 százalékot, az MKP pedig 4,33 százalékot szerzett.
A két jelenlegi koalíciós párt (Smer és a SNS) és a négy ellenzéki párt (SDKU, SaS, KDH, Híd) között a mandátumok megoszlása 71-79 az ellenzék javára.
A választási részvétel 58,83 százalék volt, magasabb volt, mint 2006-ban, amikor az arra jogosultak 54,67 százaléka járult az urnákhoz.
Robert Fico szlovák kormányfő, a Smer elnöke "abszolút elégedett" pártja 35 százalék körüli parlamenti választási eredményével, s kész elfogadni az államfőtől a kormányalakítási megbízatást. A mostani választási eredmény hat százalékkal jobb, mint 2006-ban.
"Abszolút elégedett vagyok. Álmomban sem számoltam ilyen eredménnyel. Ez feljogosít minket arra, hogy az elnök úr elé álljunk, és hogy elfogadjunk egy kormányalakítási megbízatást a következő négy évre" – jelentette ki Fico a választás végeredményének ismeretében vasárnap reggel. Azt mondta, minden párttal tárgyalni akar, de előnyben részesítené a kétpárti koalíciót. Mindezek ellenére nem zárta ki, hogy a Smer ellenzékbe vonul, ha a mai ellenzéki pártok megegyeznek egy közös kormányban.
Az ellenzéki pártok egyaránt jelezték: nem kívánnak tárgyalni a Smerrel, s még a nap folyamán megkezdik az egyeztetéseket egy jobbközép kormány felállításának lehetőségeiről.
Berényi József, az MKP elnökhelyettese elismerte, hogy a párt nagyon rossz eredményt ért el a választásokon.
"Gratulálunk a Hídnak, nagy felelősség nyugszik a vállukon" – mondta Bugár Béla pártjával kapcsolatban Berényi. A folytatásról azt mondta: az MKP egy csapatként dogozott, s ha úgy alakul, egy csapatként folytatja a parlamenten kívül is.
Kérdésre válaszolva – mennyire járult hozzá a kudarchoz Bugárék kiválása – Berényi elmondta: a tavaly kilépők olyan feltételeket támasztottak, melyeket az MKP nem tudott teljesíteni.
Bugár nem kívánta minősíteni az MKP eredményét, de megjegyezte: örült volna, ha bekerülnek a parlamentbe, de "ez az ő felelőségük"

dunatv.hu

Magyarellenes lépések Szlovákiában

Miközben Szlovákiában elkezdődött a június 12-i parlamenti választások előtti kampányidőszak, amelyen két magyar párt, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a belőle kivált Híd–Most is indul, Pozsonyban tegnap bejelentették, hogy ma rendkívüli ülést tart a parlament, amelynek fő témája a magyarországi kettős állampolgársági törvényjavaslat lesz.

Keresztbe tenne. Fico megfosztaná állampolgárságuktól a magyarokat

obert Fico kormányfő szerint a parlament politikai nyilatkozatot fogad el válaszul a magyarországi kettős állampolgársággal kapcsolatos történésekre. A pozsonyi parlament határozatának az a célja, hogy tájékoztassák a szlovák és nemzetközi közvéleményt arról, Szlovákia miben látja a tervezett magyar lépés legfőbb problémáit. Fico szerint ma reggel rendkívüli ülést tart a kormány is, hogy megvitassa a szlovák állampolgársági törvény módosítását olyan értelemben, hogy aki önként felveszi más ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot.

„Ha a Szlovák Köztársaság állampolgára lépést tesz más ország állampolgárságának önkéntes megszerzésére, akkor az idegen ország állampolgárságának megszerzésével elveszíti a szlovák állampolgárságot” – fogalmazott Fico. Közölte: hasonló módon szabályozzák a szlovák állampolgársággal összefüggő közéleti tisztségek betöltését is. Fico szerint „ebben a módosításban benne lesz az a szabály, amely szerint az a személy, aki felveszi a Magyar Köztársaság állampolgárságát, automatikusan elveszíti annak lehetőségét, hogy a Szlovák Köztársaság állampolgárságához kötődő közéleti tisztséget töltsön be”.

A törvényjavaslatot a kormány kezdeményezésére gyorsított eljárásban vitatná meg, és fogadná el a pozsonyi parlament. „Nyomást gyakorlunk a magyar kormányra abban, hogy a törvénynek, amelyet el akarnak fogadni, messzemenő következményei lesznek a szlovák–magyar kapcsolatokra” – jelentette ki Fico. A kormányfő feltette a kérdést: hogyan érezheti magát Szlovákia, ha déli szomszédja a határok módosításáról beszél? „Azt mondanám, hogy ez a szlovák nemzeti felkelésen alapuló, erős antifasiszta hagyományokkal rendelkező Szlovák Köztársaság konfliktusa azzal az országgal, amelynek parlamentjéből terjed a barna pestis” – szögezte le Fico. Anna Belousovová, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) első alelnöke a mai „szörnyű” magyarországi helyzetet a második világháború kitörése előtti németországi helyzethez hasonlította. „Magyarország Európa puskaporos hordója, amely bármikor kirobbanhat” – mondta a politikus. Vladimír Meciar, a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) elnöke a kettős állampolgársággal kapcsolatban aláhúzta: valahogy így kezdődött a második világháború.

Bugár: a Fidesz beavatkozott a kampányba

Közben a Híd–Most párt elnöke, Bugár Béla úgy vélte, a Fidesz azzal, hogy néhány héttel a szlovákiai parlamenti választások előtt terjesztette az Országgyűlés elé a kettős állampolgársággal kapcsolatos törvénymódosító javaslatot, „beavatkozott a szlovákiai választási kampányba”. A budapesti parlament csütörtökön este kezdte meg a kettős állampolgárságról szóló törvénytervezet vitáját, amelyet elviekben mind a négy parlamenti párt támogat, és várhatóan még a  héten el is fogadják.

Emellett pénteken elkezdődött a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóját, június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánító jogszabály általános vitája is. „A Fidesz segíteni akart az MKP-nak a választók mozgósításában” – jelentette ki a Híd polgári párt elnöke a TA3 pozsonyi hírtelevízió vasárnap esti vitaműsorában. Úgy vélekedett: rosszul időzítették a törvényjavaslat előterjesztését, s ez „felelőtlen lépés” volt a Fidesz részéről. Rámutatott: miután a jogszabály csak 2011. január elsején léphet életbe, nem volt semmiféle ok a sietségre. Ugyanakkor azt is hozzátette: nem biztos, hogy a Fidesz mindezt világosan látta.

Kemény intézkedésekkel fenyegetnek

A magyar politikus, aki a televízióban Robert Kalinák belügyminiszterrel vitázott, „hisztérikusnak” minősítette a szlovák kormány reagálásait a magyarországi törvényjavaslatra, s elfogadhatatlannak minősítette, hogy Pozsony biztonsági kockázatnak minősítette a szlovákiai magyarokat. Rámutatott arra, hogy a szlovák parlamentben is több kettős állampolgár van, s feltette a kérdést: ők miért nem jelentenek biztonsági kockázatot a szlovák kormány számára?

Felrótta a szlovák kormánynak, hogy nem konzultál a szlovákiai magyarokkal az őket érintő ügyekben. Bugár leszögezte: a magyar állampolgársági törvényjavaslat megfelel az európai normáknak. Európában országonként eltérő módon szabályozzák a kettős állampolgárságot, s a magyarhoz hasonló szabályozás van érvényben például Romániában vagy Bulgáriában. Kalinák erre azt mondta: Románia azért nem reagált Budapestre, mert maga is így jár el Moldovában. Kalinák ismételten „mérhetetlen arroganciával” vádolta a magyar politikusokat, s a magyar politika „fasizálódásáról” beszélt. „Készek vagyunk a nagyon kemény válaszintézkedésekre” – szögezte le a miniszter. Kifogásolta, hogy a kettős állampolgárságról a magyar fél eddig nem volt hajlandó tárgyalni a szlovákokkal.

Az MKP elutasítja a „hisztériát”

A Magyar Koalíció Pártja szintén hisztérikusnak tartja a pozsonyi kormány reakcióit. Közleményt adott ki, amelyben elutasítja azt a „hisztériát”, amelyet a kettős állampolgárságra vonatkozó magyar törvényjavaslat kapcsán némely szlovák politikus, illetve politikai párt keltett, és felelősségteljes állásfoglalásokra szólította fel őket. A magyar párt közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy az állampolgárságról szóló, a magyar Országgyűlés elé beterjesztett módosított törvény csak 2011. január 1-jétől alkalmazható, ami azt jelenti, hogy elegendő idő áll rendelkezésre az ezzel kapcsolatos kérdések megoldására.

A magyar párt „a másik állampolgárság odaítélési eljárásában részben az emberi jogok beteljesedését és az adott polgár kettős kötődésének elismerését látja”, és úgy véli, hogy „egyetlen állampolgárnak sem lehet semminemű hátránya a kettős állampolgárság okán”. Az MKP felhívta a figyelmet arra, hogy a módosított törvény a kettős állampolgárság felvételének eldöntését a polgárra bízza, s ez a döntés kizárólag csak az adott polgár szabad akaratából hozható meg. „A bárminemű ellenrendelkezések hangsúlyozását tehát az MKP az emberek elbizonytalanítására irányuló igyekezetnek tartja” – áll a közleményben.

Szerző(k): Hírösszefoglaló , kronika.ro

    Durvul a diplomáciai háború Szlovákia és Magyarország között

    Szlovákia hazarendelte szerdán budapesti nagykövetét, Pozsony azzal indokolta a lépést, hogy a leendő magyar kormány nem kíván konzultálni a szlovák állampolgárokat is érintő kettős állampolgárságra vonatkozó törvényről. Robert Fico miniszterelnök szerint Szlovákia nagyon kemény választ fog adni és a nemzetközi intézményekhez fordul az ügyben. Semjén Zsolt leendő magyar miniszterelnök-helyettes szerint három hónapot vesz majd igénybe az iratok benyújtásától számítva a gyorsított eljárás azok esetében, akik egyéni kérelemre magyar állampolgárságot kérnek. A Jobbik szavazati jogot is biztosítana a Magyarország határain kívül élő magyaroknak.

    Robert Fico kormányfő szerint Szlovákia nagyon kemény választ ad

    zlovákia konzultációra hazarendelte budapesti nagykövetét amiatt, hogy a leendő magyar kormány módosítani készül az állampolgársági törvényt, amely magyar állampolgársághoz juttathatja a szomszéd országokban élő magyarokat – jelentette szerdán este a CTK cseh hírügynökség a szlovák miniszterelnöki hivatalra hivatkozva.

    Peter Stano, a szlovák külügyminisztérium szóvivője az MTI érdeklődésére telefonon megerősítette, hogy hazarendelték konzultációra Peter Weiss budapesti nagykövetet. Az intézkedés oka, hogy a leendő magyar kormány nem kíván konzultálni a szlovák állampolgárokat is érintő kettős állampolgárságra vonatkozó törvényről.

    A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a nagykövet hazarendelése konzultációra szokásos diplomáciai eljárás, de egyben azt is jelzi, hogy probléma van a kétoldalú kapcsolatokban.

    A budapesti szlovák nagykövetet azt követően rendelték haza, hogy Martonyi János leendő külügyminiszter szerdán Pozsonyban tárgyalt a szlovák diplomácia irányítójával, Miroslav Lajcákkal. A szlovák miniszter barátságtalan lépésnek nevezte, hogy Magyarország nem konzultált hazájával az állampolgárság kiterjesztéséről. „Arra számítok, hogy Szlovákia ebben az ügyben is a megfelelő nemzetközi szervekhez fordul. Tolmácsolni fogjuk aggodalmainkat és fenntartásainkat a magyar lépéssel kapcsolatban” – fejtette ki Miroslav Lajcák.

    Martonyi János elmondta: Budapest tudomásul veszi, hogy Szlovákiának aggodalmai vannak az állampolgárság kiterjesztése miatt. „A mi véleményünk az, hogy kölcsönösen tekintettel kell lennünk ezekre az érzékenységekre. (…) Ha ezeket a kérdéseket minden esetben őszinte, nyílt és baráti légkörben kezeljük, akkor nem lesznek köztünk komoly gondok” – vélekedett a kijelölt külügyminiszter.

    Balázs: nagyon kemény jelzés a nagykövet hazarendelése

    agyon kemény jelzésnek nevezte Szlovákia budapesti nagykövetének hazarendelését a külügyminiszter az ATV csütörtök reggeli műsorában. Balázs Péter elmondta: ez a lépés általában azt jelenti, hogy egy ország aggodalmát fejezi ki valamilyen szituációval kapcsolatban. Hozzátette, nem lenne meglepődve, ha beigazolódna, Szlovákia válaszlépéseket tervez a magyar állampolgárság kiterjesztése miatt.

    A külügyminiszter szerint semmi nem indokolja a szlovákiai választások előtt, hogy Magyarország „előreszaladjon” ebben az ügyben, mert ennek kárvallottja a Magyar Koalíció Pártja lehet. Szerinte Robert Fico kormányfőnek szüksége van arra, hogy elterelje a figyelmet Görögország anyagi kisegítéséről, és ehhez jó téma a magyar állampolgárság ügye.

    A szlovák kormányfőt „kilelte a hideg”, nemzetbiztonsági kockázatot emlegetett

    Robert Fico kormányfő szerint Szlovákia számára súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ha a magyar parlament Pozsonnyal való egyeztetés nélkül a ma ismert formájában elfogadja a szomszédos országokban élő magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő törvényt.

    Csütörtöki pozsonyi sajtóértekezletén a szlovák miniszterelnök leszögezte: a magyar lépés a magyar-szlovák alapszerződés megsértése és ellentétes a nemzetközi joggal; ha a törvény elfogadásra kerül, Szlovákia nagyon kemény választ fog adni és a nemzetközi intézményekhez fordul az ügyben. „Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa elé terjesztjük mint biztonsági problémát” – közölte a miniszterelnök.

    Első válaszlépésként – fejtette ki Fico – Szlovákia visszahívta budapesti nagykövetét. A külügyminiszter ugyanakkor utasítást kapott, hogy dolgozzon ki egy elemzést arról, milyen következményei lehetnek a magyar lépésnek, és milyen szlovák válaszintézkedések jöhetnek szóba. Ha a magyar parlament döntést hoz, akkor a szlovák parlament reagálni fog erre.

    Szerinte a kettős állampolgárságnak megvannak a maga szabályai: alapvetően kétoldalú megállapodás alapján válik lehetségessé, s az érintettnek legalább bizonyos ideig a másik államban is laknia kell. Szerinte az, hogy a magyar fél most állandó lakhely nélkül adna állampolgárságot „alapvető megsértése” a nemzetközi jognak.

    „Ha az állampolgársági törvény módosítását elfogadják, az szerintünk a jószomszédi kapcsolatok elvének megsértését fogja jelenteni” – szögezte le a kormányfő. Rámutatott: a magyar lépés „nagyon jelentősen befolyásolhatja a választások előtti hangulatot Szlovákiában”, és „rontani fogja a szlovák-magyar kapcsolatokat”. Fico szerint a magyar állampolgárság azokat is meg fogja károsítani, akik azt kérni fogják. Megjegyezte: ilyen kettős állampolgárok nem dolgozhatnának például a rendőrségnél, a bíróságokon és néhány más nemzetbiztonsági szempontból érzékeny munkakörben.

    A kormányfő emellett „durvának és arrogánsnak” minősítette azt a módot, ahogy Budapest a tervezett lépést Pozsony tudomására hozta. „Ez egoista, arrogáns és veszélyes eljárás a Fidesz részéről” – jelentette ki Fico. Hozzátette: beteljesültek a legsötétebb várakozások, azok a dolgok, amikre már korábban figyelmeztetett Pozsony. Szerinte a Fidesz ezzel a lépéssel szeretné teljesíteni vízióját „a 15 milliós kárpát-medencei magyarságról”.

    A miniszterelnök ismételten hangsúlyozta, hogy Szlovákia számára rendkívül súlyos nemzetbiztonsági problémáról van szó. „Kilelt a hideg, amikor tegnap este tájékoztattak a Lajcák-Martonyi megbeszélés eredményéről” – jelentette ki egyebek között Fico.

    A szlovák pártok álláspontja nem egységes

    Szlovákiában nem egységes a pártok álláspontja a magyar állampolgársági törvény tervezett módosításával kapcsolatban, amely lehetővé tenné a szomszédos országokban élő magyarok kettős állampolgárságát.

    Míg Robert Fico kormányfő és az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) elnöke súlyos nemzetbiztonsági veszélyt lát a tervezett jogszabályban, addig Mikulás Dzurinda az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) elnöke szerint „nem kell megijedni, mert Szlovákia erős és szuverén ország, amely képes megvédeni érdekeit”. Hozzátette: nem kell ijesztgetni az állampolgárokat, tárgyalni kell.

    Iveta Radicová, az SDKU választási listavezetője szerint Robert Fico reagálása a magyar állampolgársági törvény tervezett módosítására nem más mint a figyelem elterelése arról, hogy a kormány nem képes megoldani az ország problémáit. „Semmi más, mint figyelemelterelés. Ráadásul a törvényt sem ismerjük még” – mondta Radicová. Ugyanakkor hozzátette: Világos, hogy Szlovákiában csak olyan törvény lesz érvényes, amelyet a szlovák parlament fogad el, vagy amellyel Szlovákia egyetért.

    Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke „feleslegesen hisztérikusnak” minősítette Fico reakcióját. „Fico képtelen kezelni a görög válság szlovákiai következményeit. Ebben a kérdésben ő, a kormány és a parlament is csődöt mondtak” – vélekedett Csáky. Szerinte a magyar kártya használata ebben az esetben „átlátszó trükk”. Kérdésre válaszolva a politikus elismerte: a magyar időzítés jobb is lehetett volna, de – szerinte – ezt a kérdést a magyarországi politikának kell feltenni.

    A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) élesen elítélte a tervezett magyar jogszabályt, amely szerinte veszélyt jelent Szlovákia számára. „Ismét időszerűvé vált a jelszó: Szlovákiát nem adjuk!” – jelentette ki Anna Belousovová, az SNS első alelnöke. Azt állította, hogy Orbán Viktor eljárása olyan, mint Hitleré volt a harmincas években Csehszlovákia esetében. „Először állampolgárokat kell teremteni, azután meg kell őket védeni, pontosan úgy ahogy azt Hitler tette” – fejtette ki Belousovová. Ján Slota pártelnök úgy véli: ha a magyar jogszabályt elfogadják, Szlovákiának vissza kell hívnia budapesti nagykövetét, fel kellene mondania az alapszerződést és azokat a szlovák állampolgárokat, akik felveszik a magyar állampolgárságot meg kellene fosztani szlovák állampolgárságuktól.

    A Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) „fel van háborodva” Magyarország tervei miatt, s tiltakozik ellenük – áll a párt közleményében, amely szerint Orbán politikája „nacionalista”, s az ilyen döntésekről előbb konzultálni kell az érintett partnerekkel. A HZDS teljes mértékben támogatja a kormányfő lépéseit.

    Fico bejelentette, hogy a kormány pénteken rendkívüli ülést tart az ügyben.

    Semjén: magyar állampolgárság három hónap alatt

    Semjén Zsolt leendő magyar miniszterelnök-helyettes szerint három hónapot vesz majd igénybe az iratok benyújtásától számítva a gyorsított eljárás azok esetében, akik egyéni kérelemre magyar állampolgárságot kérnek. Semjén a Heti Válasz csütörtöki számában megjelent interjújában kifejtette: az állampolgárság megadása nem függhet más országok véleményétől, ez minden ország szuverén joga.

    „Alapvető kötelezettségünk az összmagyarság felé, hogy letöröljük december 5. lelki Trianonjának szégyenét – amennyire lehet” – fogalmazott a politikus, kitérve arra is, hogy akinek nincs lakcíme Magyarországon, „nyilvánvalóan nem fog tudni szavazni egy adott választókerületben”.

    Mint fogalmazott, nem bánja, hogy az állampolgársági törvény elfogadásának időpontjához közel esik a június 4., Trianon kilencvenedik évfordulója, de nem azon a napon fogják elfogadni a jogszabályt. Semjén Zsolt „messzemenően liberálisnak” tartja magát a tekintetben, hogy „mindenkinek annyi állampolgársága lehessen, ahány valós identitása van”.

    Jobbik: kapjanak szavazati jogot a határon túli magyarok

    Szavazati jogot adna a Jobbik a határon túl élő magyaroknak az állampolgársággal együtt – jelentette be Vona Gábor, a párt elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
    Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke a párt elnökségének szerdai döntését ismertetve hangsúlyozta: javaslatuk szerint az állampolgársághoz jutó magyarok a pártok országos listáira szavaznának. A határon túli magyaroktól így nem kellene ajánlószelvényeket begyűjteni, ugyanakkor a szavazati szándékukat előre, postai úton jelezniük kellene – fejtette ki a politikus. Hozzátette: a Fidesz kisebb parlamentre vonatkozó javaslatával összhangban egy 220 képviselőből álló Országgyűlést javasolnak, ahol húsz mandátum az országos listára leadott szavazatok arányában oszlana meg a pártok között.
    Vona Gábor emlékeztetett arra, a Jobbik megalakulása óta a magyar állampolgárság kiterjesztésének pártján áll, az áprilisi választások kampányában ugyanakkor még egy felsőház létrehozásával szerették volna biztosítani a „külhonban rekedt” magyarok hazai képviseletét. A Fidesz kétharmados győzelmével azonban világossá vált, hogy nem várható az Országgyűlés kétkamarássá alakítása, így a Jobbiknak aktualizálnia kellett a kettős állampolgárságról szóló álláspontját – mutatott rá a pártvezető. Kiemelte: mindenféleképpen élni kell a magyar állampolgárság kiterjesztésének lehetőségével, hiszen jelenleg egy „kegyelmi helyzet” van, úgy tűnik a kérdésben nemzeti konszenzus alakult ki a politikai oldalak között.

    Szerző(k): Hírösszefoglaló , kronika.ro

    >