Archive

Category Archives for "Szerbia"

Megkezdte munkáját a történész vegyes bizottság

A testületet a két ország tudományos akadémiája hozta létre.

Feldolgozta: SzE
Forrás: MTI

2010.12.17. péntek 19:03

Megkezdte munkáját a magyar-szerb történész vegyes bizottság, amelynek a történelmi konfliktusok tisztázása a feladata, ez a feltétele ugyanis annak, hogy a két állam kapcsolatait ne terheljék a múlt tragikus történései – hangsúlyozta Pálinkás József.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke hivatalában fogadta Vojiszlav Sztanovcsics akadémikust, aki szerb részről koordinálja a bizottság munkáját.    

A testületet a két ország tudományos akadémiája hozta létre. Magyar részről Glatz Ferenc akadémikus vezeti a bizottságot, tagjai mások mellett Pók Attila és Fodor Pál történészek. Szerb részről Vojiszlav Sztanovcsics koordinálja a munkát, és a testület tevékenységében – mások között – részt vesz Szlobodan Markovics professzor is, aki egyben a titkos sírok feltárására felállított szerb állami bizottság vezetője. Utóbbi a Szerbiában meglévő listákat dokumentálja, majd azokat a vegyes bizottság rendelkezésére bocsátja.    

Pálinkás József a múlt tragikus eseményeit sorolva kitért arra, hogy magyar részről a második világháború előtt, szerb részről pedig 1944-ben voltak megtorlások a Délvidéken.

„A két állam között, a két nép között még mindig méltán fájó ellentét feszül, hiszen még élnek azoknak a hozzátartozói, akiket 1944-ben ártatlanul kivégeztek. Egyrészt vannak az adatok, másrészt a legendák, amelyekben sokkal nagyobb számok szerepelnek, mint ahányan e tragikus eseményekben valójában életüket vesztették” – fogalmazott az MTA elnöke.    

Hozzátette, vannak olyan titkos dokumentumok, listák, amelyek alapján esély van arra, hogy kiderüljön kik és hányan estek áldozatul a megtorlásnak.    

„Nagyon fontos, hogy a tudomány higgadt módszerével tárjuk fel a történteket. A tényeket kell ismerni ahhoz, hogy megtörténjen ezek történelmi igényességű értékelése, és levonjuk a következtetéseket. A bizottságnak feladata, hogy ezt néhány év alatt tisztázza. Arra kértem a bizottság szerb elnökét, hogy a munkát gyorsítsák fel, hiszen mind Magyarországon, mind Szerbiában fontos, hogy ez a munka minél hamarabb eljusson oda, hogy a két ország közötti megbékélést és barátságot szolgálja” – emelte ki Pálinkás József, aki szerint két év mindenképp kell ahhoz, hogy a bizottság megalapozottan állhasson a közvélemény elé.    

„Érezzük, hogy nagy a várakozás, különösen azok részéről, akik érintettek ebben a tragédiában. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk, hogy az eseményeknek tudományos igényű feltárása történjen. Úgy gondolom, hogy a bizottság tagjai között biztosított a korrekt együttműködés. A találkozó abban erősített meg, hogy Vojiszlav Sztanovcsics professzor elkötelezetten azon van, hogy a szerb és magyar történelemnek ezt a tragikus időszakát a történelemtudomány módszerével, igényesen feltárjuk, és ennek alapján lehetővé váljon, hogy méltóan megemlékezhessünk az áldozatokról. Mindkét ország vezetése is azon van, hogy ez minél hamarabb megtörténjen” – mondta az Akadémia elnöke.

dunatv.hu

A magyarok elleni bűnök feltárására szólították fel a szerbeket

A délvidéki magyarok ellen a második világháború vége előtt elkövetett bűnök feltárására és beismerésére szólította fel a szerbeket három magyar pártvezető a szerb államfőnek, miniszterelnöknek és parlamenti elnöknek írt közös levelében. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDK) és Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke azokról az 1944-es és 1945-ös atrocitásokról írt, amelyeknek megfogalmazásuk szerint több ezer magyar polgári áldozatuk volt.

Mint írják, a VMDK, a magyar nemzeti közösség első politikai szervezeteként, amely közvetlenül a többpártrendszer bevezetése után jött létre, már 1990-ben kezdeményezte a szerbiai, a vajdasági és a Magyar Tudományos Akadémiánál, hogy kezdjék meg az említett események kivizsgálását, ám az elmúlt két évtized semmilyen eredményt sem hozott, noha egyes történelmi sebek felett sem a tudománynak, sem a politikának nem lenne szabad könnyedén átsiklania.

A Borisz Tadicshoz, Mirko Cvetkovicshoz és Szlavica Dzsukics-Dejanovichoz intézett közös levél részletesen kifejti, milyen – eddig eredménytelen – kísérletek történtek az esemény tisztázására. Kitér a szerb sérelmekre is – azokra a bűncselekményekre, amelyeket magyar katonák és csendőrök követtek el 1941–1942 telén Újvidéken és Nyugat-Bácskában polgári lakosok ellen. A szerzők szerint azonban a „hideg napokról” szóló, Cseres Tibor regénye alapján Kovács András által rendezett film szembesítette a magyarokat katonáik és csendőreik bűneivel. „Ez volt az első lépés a történelmi megbékélés felé, de a másik fél részéről a mai napig nincs válasz” – írták.

A három délvidéki magyar pártelnök úgy véli, jó volna, ha Szerbiában az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészületeinek szakaszában pont kerülne a közös történelemnek e sötét fejezeteire. A történelmi tények végleges megállapításával létrejönnének a feltételek a közös parlamenti határozat elfogadásához a kölcsönösen elismert bűnökről, valamint a köztársasági elnökök, parlamenti elnökök és kormányfő által aláírandó közös történelmi megbékélési nyilatkozathoz.

http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/cikk_nyomtatas.php?id_cikk=10495

>