Archive

Category Archives for "Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN)"

Székely zászlókkal borítjuk be Székelyföldet

500 székely zászlót ajándékozott a Magyar Polgári Párt – jelentette be mai (március 4.) sajtótájékoztatóján Biró Zsolt, a párt elnöke.
Marosvásárhelyre 200 lobogó érkezett, ezeket pénteken percek alatt osztották szét. Mint ismert, március 10.-re készülve a Magyar Polgári Párt vállalta, hogy mindazokat megajándékozza, akik vállalják, hogy a székely zászlót kitűzik házaikra, erkélyeikre. Az igény óriási, ezért az akciót március 10.-e után is folytatni fogjuk – mondta Biró Zsolt, aki ugyanakkor emlékeztetett, hogy a székely zászlók kitűzésének gondolata a csíkmadarasi polgármesterrel vállalt szolidaritási gesztus is egyben. „Most sajnos ismét aktualitása van a témának, hiszen újabb jelképes agresszió áldozatai vagyunk. Ma azt halljuk, hogy a Kovászna megyei prefektus cinikusan haladékot ad a zászlók eltávolítására. A zászlókat nem eltávolítani kell, hanem újabbakat kitűzni. Örömmel jelenthetem, hogy Maros megyében további két polgármesteri hivatal homlokzatán lobog a székely zászló. Az MPP nyárádremetei elnöke Janka István által ajándékozott lobogó Szabadi Béla tanácsosunk kezdeményezésére került ki a nyárádmagyarosi hivatal épületére. Székelyberébe Biró József Attila, az MPP körzeti elnöke, Csíki Sándor marosszéki SZNT elnökkel közösen vitte el a zászlót. Felső Nyárád-mentén már csak Székelyhodos a „fehér folt”, de ma reggel telefonon beszéltem a hodosi polgármesterrel is, aki elfogadta felajánlásunkat.”
Biró Zsolt reményét fejezte ki, hogy nagyon sok marosvásárhelyi vesz majd részt zászlóval kezében, a március 10-i autonómiatüntetésen. „Erre az időre levehetik a zászlót a teraszokról, kapukról, és hozhatják a Postarétre. Az MPP egyébként Székelyföld minden szegletéből indít autóbuszokat, így több tízre tehető az érkező buszok száma (pontos adatot a hét közepére tudunk), de el kell mondani, hogy Pártiumból is velünk lesznek barátaink. Szatmár megyéből Szatmárnémeti és Kaplony jelentkezett egy-egy busszal, Biharból pedig az Érszalcsiakról tudjuk, hogy jönnek.”
A részvételt firtató kérdésre Biró nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, de mint mondta biztos benne, hogy sokan lesznek és másnap majd azok pironkodnak, akik most még hitetlenek. Nekik Kós Károly szavait idézve üzent az MPP elnöke: „Aki fél, aki gyáva, aki nem bízik, aki nem hisz, aki gyenge, az lépjen ki a sorból. Az menjen. Az nekünk bajt csinál, az a mi munkánkat akadályozza, az a mi lábunk elé gáncsot vet, a mi árulónk az!” (Kiáltó szó).

MPP-PRESS

Schmitt Pál: Az önrendelkezés lehető legmagasabb fokát akarjuk

[ 2010. október 25., 07:22 ] [115]

Schmitt Pál köztársasági elnök szerint minden európai normát alulmúlt az, ami 2006. október 23-án történt. Az államfő a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának adott interjújában kiemelte azt is: a teljes elégtétel az emberek számára az lehet, hogy ismét békében, nyugodtan, méltóságteljesen ünnepelhetjük 1956. október 23-át. Arra a kérdésre, fontosnak tartja-e, hogy tisztázódjon, mi is történt 2006. október 23-án, azt felelte: a kormány, a parlament és az igazságszolgáltatás is „végzi a dolgát” ebben az ügyben.
Egy másik kérdésre, hogy milyen remény van a székely autonómiára, az államfő azt válaszolta: romániai útja során Traian Băsescu elnöknek szóba hozta az autonómia kérdését is. Az államfő közölte: máshol is van autonómia, nem elszakadást akarunk, hiszen ezen már messze túl vagyunk, hanem az önrendelkezésnek egy elérhető legmagasabb fokát. Ezt részben felülről, tárgyalások után kell kérni, részben pedig az összefogás, az erő mutatása révén alulról kell kiharcolni ― mondta.

Háromszék, erdely.ma

Érvényt szerezni a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés döntéseinek

[ 2010. június 23., 08:29 ] [59]

A márciusban megtartott, második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) által elfogadott határozatok érvényesítéséről tárgyalt tegnap Sepsiszentgyörgyön a fórum ugyanakkor megválasztott vezetőtestülete, a Házbizottság.
Farkas Csaba elnök elmondta, döntöttek, az önkormányzatokhoz fordulnak, és kérik, fogadjanak el határozatot arról, melyek azok a tisztségek, melyek esetében kötelező a magyar nyelv ismerete. Az ősz folyamán szórólapokon, plakátokon népszerűsítik a SZÖN által elfogadott kezdeményezést a magyar nyelv székelyföldi hivatalossá tételéről. Szintén a helyi tanácsoknak kellene határozatot elfogadniuk március 15. hivatalos helyi ünneppé nyilvánításáról, ehhez joguk van, és a település saját ünnepével közös határozatba foglalhatják a márciusa 15-i szabadnapot — véli a Házbizottság. Elképzelésük szerint minden székelyföldi önkormányzatnak csatlakoznia kellene a kezdeményezéshez, és szeptember folyamán el kellene fogadniuk az erről szóló határozatokat. Az autonómiastatútum beterjesztésének támogatására aláírásgyűjtést kezdeményeznek, a több mint kétezer székelyföldi választott tisztségviselőnek kellene kézjegyével megerősítenie azt a dokumentumot, amellyel alátámasztva kérik a székelyföldi területi autonómia alapdokumentumának parlamenti jóváhagyását.
A Házbizottság csak remélni tudja, hogy a székelyföldi önkormányzatok nemzetiségi és politikai hovatartozástól függetlenül támogatják kezdeményezéseiket, belátják, hogy csatlakozniuk kell minden olyan elképzeléshez, amely a régió javát szolgálja.

Farkas Réka, Háromszék , erdely.ma

Gazda: jól ismert recept szerint reagáltak

Gazda Zoltán, a Kovászna megyei MPP alelnöke ma azt nyilatkozta, nem lepődött meg román politikusok nyilatkozatain, a „jól ismert recept szerint” viszonyultak a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűléshez.

Gazda elmondta, elvárta volna, hogy legalább a térségben élő román politikusok másképp viszonyuljanak, s itt elsősorban Dan Manolăchescura, a PD-L sepsiszentgyörgyi elnökére utalt.

Véleménye szerint a legnagyobb gond, hogy a politikusok nagy része nem ismeri a székelyföldi gondokat, így nem lehet velük érdemi vitát folytatni, azok pedig akik ismerik, pártjuk irányvonalát követik.

Az RMDSZ-es önkormányzati képviselők távolmaradásáról úgy vélekedett, hogy ez elítélhető, főként, hogy tavaly szeptemberben, Csíkszeredában az RMDSZ döntött arról, hogy 2010. március 12-én Sepsiszentgyörgyön tartsák meg a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést.

„Az RMDSZ számára nem a nagygyűlés megszervezése vagy a magyar közösség nemzeti érdekeinek képviselet a fontos, hanem az, hány tisztséget tudnak megszerezni”, fejtette ki Gazda.

Az MPP alelnöke hangsúlyozta, a párt tanácstagjai a következő időszakban beterjesztik a helyi tanácsokban a nagygyűlésen elfogadott határozatokat.

Körülbelül 300 Kovászna, Hargita és Maros megyei helyi és megyei tanácsos, polgármester, alpolgármester vett részt pénteken délután Sepsiszentgyörgyön a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen. A Szakszervezetek Művelődési Házában lezajlott rendezvényen többségében MPP-s választott tisztségviselők jelentek meg, de eljött néhány RMDSZ-es, független, illetve zöld párti képviselő is.

Az összegyűltek elfogadták a napirendre tűzött négy határozatot – egy közülük a magyar nyelv hivatalossá tételére vonatkozik –, illetve a nagygyűlés házszabályát.

Az egyik határozat szerint a magyar nyelvnek Székelyföldön hivatalos nyelvvé kell válnia, ennek az állam nyelvével azonos státuszt kell betöltenie.

A határozattervezet, amelyet januárban hoztak nyilvánosságra előírja, hogy minden székelyföldi lakhellyel rendelkező személynek joga van szóban és beszédben a románhoz hasonló módon szabadon használnia a magyar nyelvet, hogy a hatóságoknak biztosítaniuk kell mindkét nyelv hivatalos használatát, határozatokat kell elfogadniuk, amelyek a két nyelv teljes egyenlőségét biztosítják, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés házbizottsága, a helyi önkormányzatok szakértőivel közösen dönt azokról a köztisztviselői állásokról, melyeket csak olyan személyek foglalhatnak el, akik mindkét nyelvet ismerik.

A másik három beterjesztett határozatot – március 15. Székelyföld hivatalos ünnepévé tétele, a román parlament megkeresése a székelyföldi autonómia statútum ügyében, illetve az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez fordulás – vita nélkül fogadta el a nagygyűlés.

Dan Manolăchescu, a PD-L sepsiszentgyörgyi elnöke, szombaton nyilatkozott az egy nappal korábban lezajlott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésről, kifejtette, az elfogadott határozatoknak nincs jogi következményük, ezek „érzelmi síkon” maradnak.

„Ez egy újabb március 15., egy újabb összejövetelnek lehetünk tanúi, újabb listának, újabb érzelmi töltetű rendezvénynek… Semmi új a nap alatt”, fejtette ki Dan Manolăchescu.

Úgy látja, az a tény, hogy az RMDSZ nem vett részt a nagygyűlésen jelzi, politikai rendezvényről van szó, és az elfogadott határozatok nem képviselik a teljes magyar közösség követeléseit.
„Azon túl, hogy érzelmi töltete van a nagygyűlésnek, politikai oldala is van. Nem kell a teljes magyar közösség követeléseinek tekintenünk”, nyilatkozta Manolăchescu.

nyugatijelen.com/Mediafax , erdely.ma

SZÖN2 – Távolmaradtak az egyetértők

Fotó: Márkó László

Elsősorban az MPP-s polgármesterek, tanácstagok tettek eleget a meghívásnak, de a regisztráció alapján kiderült, néhány RMDSZ-es, független és zöld párti képviselő is fontosnak tartotta a megjelenést. A SZÖN csonkaságát igazolta, hogy a kétezer fősre becsült testületnek csupán 332 tagja jelent meg Sepsiszentgyörgyön.

Elfogadták a magyar nyelv székelyföldi hivatalossá tételét, azt, hogy március 15. legyen Székelyföld hivatalos nemzeti ünnepe, megszavazták a határozatot, mely alapján a román parlamenthez és az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez fordulnak, és nemcsak a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés házszabályát hitelesítették voksukkal, de az új, immár hivatalos házbizottságot is megválasztották — ezeket az előre kitűzött napirendi pontokat teljesítette tegnap Sepsiszentgyörgyön a tavaly ősszel életre hívott testület, melynek minden székelyföldi választott tisztégviselő tagja pártállástól, nemzetiségtől függetlenül.

A majdani autonóm Székelyföld parlamentjének előfutára legteljesebb formá jában eddig tavaly Csíkszeredában gyűlt össze, akkor döntöttek úgy, hogy március 12-én megtartják a második nagygyűlést. Az udvarhelyen megválasztott ideiglenes házbizottság azonban hiába próbált másodszor teljes testületet összetoborozni, az RMDSZ „nem tartotta időszerűnek” a március 12-i időpontot, és a szövetség színeiben megválasztott önkormányzatisokat eltanácsolta a részvételtől. Hiába szerepelt a programtervezetben Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor megyeitanács-elnök köszöntője, egyikük sem jelent meg az önkormányzati nagygyűlésen.

A hivatalosan is munkaülésnek tekintett összejövetel ezúttal kevésbé volt ünnepélyes, Kovács István unitárius lelkész rövid imája után a házigazdák nevében Ferencz Csaba köszöntötte az egybegyűlteket, „március idusán a történelem kötelez mindannyiunkat” mondotta, hogy vállalják, megteremtik a leendő autonómia parlamentjének előképét. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke elégedetten nyugtázta, hogy a SZÖN jelentős határozatokat készül elfogadni, hisz a magyar nyelv hivatalossá tétele elengedhetetlen — hangsúlyozta. Húsz évvel a rendszerváltás után eljött az ideje, hogy ne a farkasok szabadságát, hanem emberi szabadságot akarjunk — utalt Petőfi versére.

Farkas Csaba, az Udvarhelyen megválasztott ideiglenes házbizottság elnöke az elmúlt hónapok munkáját ismertette, a második nagygyűlés előkészítésének nehézségeit. Egy igen nehéz „négyszög” — az RMDSZ, EMNT, MPP és SZNT — közegében kellett mozogniuk, konszenzust találniuk, és bár tárgyaltak, egyeztettek, ez nem sikerült. Beszámolója után a testület előbb a SZÖN házszabályát fogadta el, majd vita nélkül sorra megszavazta a beterjesztett határozatokat. Ugyancsak egyhangú vokssal fogadták el az ideiglenes házbizottság által beterjesztett listát, így az immár hivatalos házbizottságnak kilenc tagja lesz, köztük két háromszéki: Bálint József sepsiszentgyörgyi MPP-s tanácstag és Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere. A házbizottság elnöke Farkas Csaba maradt, aki bár korábban igen nehéznek nevezte az eltelt néhány hónapot, mégis elfogadta a megbizatást, mert, mint mondotta, úgy érzi „átjárást teremthet a politikai szereplők között”, ha egymással nem is, de minden jel szerint vele hajlandóak tárgyalóasztalhoz ülni, és autonómia terén siker csakis a konszenzus megteremtésével elképzelhető.

A második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés alig másfél órát tartott, a székely és a magyar himnusz eléneklésével ért véget.

Farkas Réka, Háromszék

SZÖN2 – Nem hiszem hogy megbüntetnék ha eljönnek

Mintegy 400 önkormányzati képviselőt várnak pénteken a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésre, amelyet Sepsiszentgyörgyön tartanak délután három órakor a Szakszervezetek Művelődési Házában – közölte a sajtóval Ferencz Csaba, az Ideiglenes Házbizottság tagja. Az önkormányzati nagygyűlésre meghívták az RMDSZ-es, az MPP-s, független, valamint a román pártok képviselőit is, eddig azonban ezek nem jelezték részvételüket.

„Nem hiszem, hogy szankciókban részesülnek azok, akik eljönnek” – nyilatkozta Ferencz Csaba.

A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés napirendjén három határozattervezet szerepel. Egyik a magyar nyelv székelyföldi hivatalosításáról szól. A második tervezetben kérni fogják, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése nevezzen ki egy székelyföldi jelentéstevőt, aki felmérné Székelyföld általános helyzetét és az autonómiaigényt, és ezen jelentés alapján fogadjanak el határozatot Székelyföld autonómiájáról. A harmadik határozattervezet értelmében hivatalos szabadnappá nyilvánítanák március 15-ét.

Január végén a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés Ideiglenes Házbizottsága úgy döntött, Sepsiszentgyörgyön hívják össze a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést.

nyugatijelen.com , erdely.ma

Egy jobb sorsra érdemes intézmény kálváriája

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Elnöksége szomorúan állapítja meg, hogy a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) megszervezését célzó kezdeményezései meghiúsulni látszanak. Ismételten erősebbnek bizonyulnak kétes csoportérdekek és az erdélyi magyar politikát meghatározó pártszempontok a minden vitán felül álló nemzetpolitikai imperatívusznál: a Székelyföld területi autonómiája érdekében kialakítandó konszenzusos cselekvésnél.

Történik mindez annak ellenére, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) tárgyalásai és az azt követő események kezdetben bizakodásra adtak okot:

• A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői nyitottságot mutattak a csíkszeredai nagygyűlésen bemutatott Székely Memorandum szövegének kiigazításában, vállalták az RMDSZ színeiben megválasztott önkormányzati tisztségviselők támogató aláírásának összegyűjtését, és egyetértettek a Memorandum közös külpolitikai hasznosításával.
• A felek megegyeztek a második SZÖN márciusi összehívásában és egy paritásos vegyesbizottság létrehozásában, amely a Nagygyűléssel kapcsolatos tartalmi és szervezési kérdésekben egyeztet.
• Az EMNT Elnöksége által megbízott küldöttség sikeresen tárgyalt a Székely Nemzeti Tanácshoz (SZNT) közel álló Ideiglenes Házbizottság (IHB) tagjaival, mely ennek eredményeképpen visszavonta a SZÖN egyoldalú összehívására vonatkozó állásfoglalását, és az EMNT-küldöttség részeként szerepet vállalt a vegyesbizottságban.

Az ígéretes kezdetet azonban nem követte hasonló folytatás:

• Határozott ígérete ellenére, az RMDSZ mind a mai napig nem gyűjtötte össze önkormányzati képviselőitől a Memorandumot támogató aláírásokat.
• Az EMEF legutóbbi, februári ülésén az RMDSZ tárgyalóküldöttsége fontos törvényekkel kapcsolatos egyeztetésekre hivatkozva egyoldalúan visszalépett a SZÖN márciusi megszervezésétől.
• Az RMDSZ meggondolásait tudomásul véve, az EMNT küldöttsége nem tehetett többet annál, mint hogy ragaszkodott az előkészítő bizottság létrehozásához és a SZÖN-nek egy későbbi időpontra való halasztásához.
• Az MPP elnöke az IHB türelemre intő álláspontja ellenére ismételten a SZÖN egyoldalú megtartására szólította fel a párt önkormányzati tisztségviselőit, és újabb támadást indított az EMEF intézménye, személyre szólóan pedig az EMNT elnöke ellen.
• Az RMDSZ vezetői mindeddig sikerrel odáztak el minden konkrét egyeztetési kísérletet a SZÖN tartalmi és szervezési kérdéseiről: először, mondvacsinált okokra hivatkozva nem nevesítették képviselőiket a vegyesbizottságba, majd, amikor hosszas unszolásra ezt mégis megtették, a tárgyalások megkezdésére nem találtak alkalmas időpontot április előtt, ezzel a hozzáállással fokozva az amúgy is létező bizalmatlanságot a másik félben.

Pártos elfogultságtól mentesen nézve a helyzetet, napnál világosabb, hogy Székelyföld területi autonómiájának érdekében közös és egységes fellépésre van szükség. Erre pedig a leginkább célravezető utat az jelenti, hogyha a közösségtől – Székelyföld népétől – közvetlen legitimitást kapott önkormányzati tisztségviselők pártállásuktól függetlenül közösen fejezik ki autonómia iránti igényüket, és lépnek fel ennek érvényesítése érdekében. Sajnos, a szűkkeblű pártpolitikai logika ez esetben is felülkerekedett a józan ész és a nemzeti érdekek diktálta belátáson.

Kinek nem érdeke a második – teljes – SZÖN megszervezése és egyféle Székely Parlamentként való sikeres működtetése? A válasz a következőkben keresendő:

• Ellenérdekelt ebben az RMDSZ központi vezetése. A központosított és kizárólag bukaresti politikai egyezségekben gondolkodó vezetők saját párton belüli befolyásukat féltik, minden hasonló regionális szerveződés intézményesülésétől és döntéshozatali befolyásától. Ezzel együtt pedig a kormányzati alkuk szempontjából is zavaró tényező lehet egy markáns székelyföldi intézmény.
• A székelyföldi választott önkormányzati tisztségviselők összességét tömörítő, nagy legitimitású fórum létrehozásában a Magyar Polgári Párt elnöke és követői is ellenérdekeltek lehetnek, hiszen ebben, a választási aritmetika arányainak megfelelően, csupán a másodhegedűs szerepe jutna nekik.

Ennyi ellenérdekelt közéleti szereplő között fájdalmas módon maga az ügy szorul háttérbe: Székelyföld területi autonómiája. Pedig soha nem lenne ennyire fontos az összefogás, mint most, amikor a nagyobbik kormánypárt dönteni készül a fejlesztési régiók átszabásáról. Székelyföld „feldarabolása” és alkotó részeinek szétosztása a többi fejlesztési régió között nemcsak a gazdasági fejlődést vetné vissza, hanem a küszöbön álló alkotmánymódosítás és területi-közigazgatási reform vonatkozásában is jó időre ellehetetlenítené a Székelyföld sajátos közigazgatási jogállásának megvalósítását.

Mindezen megfontolások alapján az EMNT Elnöksége:

• Ezúton felszólítja az RMDSZ képviselőit, ne akadályozzák a paritásos EMEF-előkészítő bizottság munkáját, hanem haladéktalanul kezdjék meg az egyeztetést az EMNT által már jó ideje kijelölt küldöttséggel a SZÖN tartalmi és szervezési kérdéseiről.
• Felkéri az MPP vezetőit, tartózkodjanak a SZÖN ígéretes intézményét aláásó, egyoldalú döntésektől, és – amennyiben összehívják a hét végére – a párt önkormányzati tisztségviselőinek tanácskozásán fontolják meg az EMNT együttműködésre vonatkozó szempontjait, éppen a székelyföldi területi autonómia sikere érdekében.
• Biztosítja az SZNT központi és széki vezetőit, továbbá az MPP szavazóbázisát, hogy az EMNT továbbra is stratégiai partner minden olyan civil-politikai kezdeményezésben, amely Székelyföld területi autonómiájának ügyét szolgálja, és ezen kezdeményezések eszköztárának kibővítése, valamint a konkrét cselekvési lehetőségek számbavétele céljából mielőbbi egyeztetést kezdeményez.

Az EMNT Elnöksége továbbra is egyeztetést, munkamegosztást és közös cselekvést jelentő összefogásban látja az erdélyi magyar politikai képviselet eredményességének kulcsát.

Nagyvárad, 2010. március 10.

Tőkés László Toró T. Tibor
elnök, EP-képviselő ügyvezető elnök

SZÖN2 – Az MPP jelen lesz, az RMDSZ távol marad

A Magyar Polgári Párt részt vesz a március 12-i Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen — erről döntött a párt országos elnöksége. Arról is határoztak, hogy támogatják a tervezett határozatokat. Közleményükben tételesen felsorolják javaslataikat.

Elsőként azt szeretnék, ha az összegyűlt önkormányzati képviselők határozatba foglalnák: a székelyföldi önkormányzatok az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez fordulnak, hogy nevezzenek ki jelentéstevőt a székely nemzeti közösség általános helyzetének felmérésére, a közösség által kinyilvánított autonómiaigény megvizsgálására, de támogatják azt a kezdeményezést is, hogy a magyar nyelv váljék hivatalossá Székelyföldön.

Kérik, az egybegyűltek fogadják el a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés házszabályát, illetve forduljanak petícióval az EP-hez az autonómiastatútum megvitatása és a területi autonómia törvénybe foglalása érdekében. A közlemény végén az MPP elnöksége leszögezi, „minden székelyföldi választott önkormányzati képviselőnek kötelessége megjelenni és elfogadni a fent említett határozatokat, amelyek ígéretként szerepeltek a tisztségviselők választási programjában”.


Jelen pillanatban azonban úgy tűnik, az MPP az egyetlen politikai szervezet, amely támogatja a március 12-i nagygyűlést. Az RMDSZ egyértelműen fogalmazott, „nem tartja időszerűnek a rendezvényt”, és csak Tőkés László unszolására tett eleget annak az ígéretének hogy, a szervezőbizottságba delegál öt embert, amelyben egy „majdani nagygyűlésről” egyeztetnek.

A tavaly januárban kezdeményezett székelyföldi önkormányzati nagygyűlés célja lett volna, politikai színezettől függetlenül, összegyűjteni minden helyi és megyei tanácstagot, polgármestert, alpolgármestert. Az elképzelés szerint a közösen meghozott döntések, a majd kétezer választott képviselő egységesen kinyilvánított akarata nem lett volna megkerülhető sem Bukarestben, sem Brüsszelben. Tavaly egy gyűlés helyett kettőt szerveztek, így igazán jelentőssé egyik sem válhatott, de elhangzott az ígéret, idén márciusban Sepsiszentgyörgyön egy nagygyűlésen találkoznak majd az MPP-s, RMDSZ-es tisztségviselők. Azonban így, hogy az RMDSZ kihátrált, és nem tartja indokoltnak az összejövetelt, csak néhány száz polgári tanácstag részvételére lehet számítani, s a nagygyűlés ismét felemás, csonka összejövetellé torzul, melynek így súlya s ezáltal lényege is elvész.

erdely.ma

Mégis lesz Nagygyűlés

2010 február 25., csütörtök Nyomtat Email

A Magyar Polgári Párt tanácsosaival és a Székely Nemzeti Tanács küldötteinek részvételével Sepsiszentgyörgyön március 12-én megtartják a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést – jelentette be kedden Szász Jenő.

Az MPP és az SZNT közös döntése alapján megtartják a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést – közölte Szász Jenő. A polgári párt elnöke szerint a találkozóra március 12-én kerül sor Sepsiszentgyörgyön.

A nagygyűlés előkészítésének nehézségeiről, illetve az RMDSZ-szel és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal folytatott sikertelen párbeszédről Farkas Csaba számolt be. Az SZNT alelnöke szerint világossá vált, hogy az RMDSZ kihátrált az önkormányzati nagygyűlés terve mögül, például a határidő leteltéig nem nevesítette a kérdésben egyeztető bizottság tagjait. Farkas hangsúlyozta, hogy a nagygyűlést „nem lehet aktuálpolitikai kérdéseknek alávetni”, és bírálta az RMDSZ „hibás politikai filozófiáját”.

– Felrúgta saját korábbi határozatát az RMDSZ, és Tőkés László is megtorpant – fogalmazott Szász Jenő, ezúttal is hangot adva álláspontjának, amely szerint az RMDSZ feladta az autonómia ügyét, és a kisebbségi törvénnyel próbálja azt helyettesíteni.

A sajtótájékoztatón elhangzott, a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen kivétel nélkül jelen lesznek az MPP önkormányzati képviselői, és pártállástól függetlenül bárkit szívesen látnak. Kérdésünkre, hogy az RMDSZ és az EMNT kap-e meghívót, Szász igennel válaszolt.

A tervezett Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűléssel kapcsolatban Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, mérlegelni kell, hogy van-e értelme a nagygyűlésnek akkor, ha azon a választott önkormányzati képviselők kétharmada nem vesz részt.

– Az EMNT nem tartja most időszerűnek a nagygyűlés megszervezését. Viszont küldöttek útján részt venne az egyeztető bizottságban, amely döntene a megfelelő időpontról – közölte Toró. Hozzátette: reméli, hogy az RMDSZ is nevesíteni fogja az egyeztető bizottságban részt vevő személyeket, és a végleges döntés közös megbeszélés alapján születik majd. — Lázár Emese, Honline , www.polgaripart.ro


SZÖN – Toró T. Tibor alelnök állásfoglalása

Ne engedjük, hogy a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés a pártpolitika áldozatává váljon

Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) egyik ügyvivőjeként értetlenül állok az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor kijelentése előtt, miszerint „a (székelyföldi önkormányzati) nagygyűlésre csak az RMDSZ és a független önkormányzati vezetőket hívják meg”.

Ez a nyilatkozat ellentétes az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács azon – többször is megfogalmazott – szándékával, hogy lehetőséget teremtsen az összes székelyföldi magyar választott önkormányzati tisztségviselőnek közösen elfogadott dokumentumban fejezni határozott igényüket a Székelyföld sajátos közigazgatási jogállásának kialakítására. Ugyanakkor Kelemen Hunor nyilatkozata ellentmond az EMEF júniusi ülésén született konszenzusos álláspontjának is, miszerint az autonómia ügye – és azon belül a Székelyföld területi autonómiája – az erdélyi magyarság közös célja és azt senkinek nem áll jogában kisajátítani, ezért az önkormányzati nagygyűlésre pártállásuktól függetlenül minden székelyföldi önkormányzati tiszségviselőt meg kell hívni. De nincs összhangban azon – az EMEF ügyvivői minőségünkben folytatott – tárgyalásaink szellemiségével és következtetéseivel sem, amelyeknek kifejezett célja a nagygyűlés kivonása a pártpolitika áldatlan befolyása alól.

Határozottan kérem Kelemen Hunor ügyvezető elnök urat szerencsétlen nyilatkozatának visszavonására, továbbá arra, hogy legyen az EMNT partnere az EMEF döntésének érvényesítésében, tételesen annak megakadályozásában, hogy a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés a székelyudvarhelyi időközi választási kampány vagy az őszi elnökválasztási kampány pártpolitikai szempontjainak áldozatává váljon.

Az EMNT továbbra olyan integráló megoldásra törekszik, amely lehetőséget teremt minden önkormányzati tisztségviselőnek a részvételre és autonómia-igényének megjelenítésére.

Toró T. Tibor
az EMNT alelnöke, az EMEF ügyvivője , erdely.ma

Húzódozik a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűléstől az RMDSZ

Nem sok esély mutatkozik arra, hogy a március 12-ére Sepsiszentgyörgyre összehívott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen részt vegyen vagy a szervezésbe bekapcsolódjék az RMDSZ — legalábbis ez derül ki a szövetség székelyföldi vezetőinek nyilatkozataiból. Borboly Csaba és Tamás Sándor, Hargita, illetve Kovászna Megye Tanácsá nak elnöke és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján a székelyföldi önkormányzatok közötti együttműködési tervekről beszélt, újságírói kérdésre nyilatkoztak a nagygyűlésről is, amelynek kapcsán hangsúlyozták: beszédek helyett tettekre van szükség.

„Játékos jelleget öltött mostanság a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésről szóló beszélgetés” — szögezte le Borboly Csaba. Utalt az ideiglenes házbizottság felhívására, szerinte egyesek házbizottságosdit játszanak, tehetetlenségüket próbálva leplezni, pedig Székelyföldért tenni kell, nem beszélni. Nem jó félrevezetni az embereket nagyhangú gyűlések összehívásával, főleg olyan ügyekben, amiért tenni kell — mondta utalva arra, hogy a szervezők javasolták, Székelyföldön nyilvánítsák hivatalos nyelvvé a magyart. Ha lesz értelme, az RMDSZ vagy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívja a nagygyűlést, addig jónak látják kivárni — fűzte hozzá, rászervezésnek minősítve a házbizottság felhívását.

Hasonló álláspontra helyezkedett Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, a városi RMDSZ elnöke is, aki szerint fel kéne hagyni az „ugrasszuk ki a nyulat”-szerű, provokatív megközelítéssel. A házbizottság kezdeményezését, a magyar nyelv hivatalossá nyilvánítását a kilátás nélküli kanyarban előzni készülő autóvezető magatartásához hasonlította, aki „hadd lássuk, mi lesz” alapon vág bele a manőverbe.

Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke a kétnyelvűség alkalmazásáért tett erőfeszítésekről beszélt, mint mondta, minden hivatalban próbálják ezt meghonosítani, a megyei önkormányzatnál vannak sikerek, eközben azonban a kétnyelvűséget hirdető párthoz tartozó kézdivásárhelyi polgármester csak román nyelvű irányjelző táblákat állíttat fel a céhes városban.

Az SZNT kitart a nagygyűlés mellett

Üdvözölte a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására irányuló kezdeményezést Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. A magyar nyelv hivatalossá nyilvánítását jogosnak, többszörösen megerősített közösségi akaratot kifejező kezdeményezésnek minősítette, szerinte elengedhetetlen, hogy az autonómiastatútumban megfogalmazott célokat kezdjék megvalósítani. Közleményében hangsúlyozza: a kezdeményezés nem vonja kétségbe a román nyelv hivatalos jellegét. „Székelyföldi román honfitársaink bizonyára nem ellenzik, hogy Vajdaság Autonóm Tartománynak a román is hivatalos nyelve, és nem látnak ellentmondást eme természetes tény és aközött, hogy Szerbia alkotmánya a szerb nyelvet az ország hivatalos nyelveként határozza meg” — véli Izsák Balázs. Szerinte a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés feladata, hogy vállalt kötelezettséggé tegye az önkormányzatok számára: az államhatalom helyi szerveiként biztosítsák a magyar nyelv azonos jogállását az állam nyelvével.

Farcádi Botond
Háromszék , erdely.ma

EMNT: A második SZÖN kiváló esély a magyar összefogásra

Kedden, 2010. január 26-án Székelyudvarhelyen a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) megszervezéséről tárgyalt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttsége – László János régióelnök, valamint Nagy Pál és Papp Előd alelnökök – és az Ideiglenes Házbizottság (IHB) tagjai – Farkas Csaba elnök, valamint Árus Zsolt, Ferencz Csaba, Tulit Attila és Vass Imre.

A találkozón a felek egyetértettek abban, hogy Székelyföld autonómiájának ügye megköveteli az összefogást, vagyis az azonos célok érdekében kifejtett közös és összehangolt cselekvést, ezért együtt törekszenek olyan politikai és szervezési feltételek kialakítására, hogy a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen – pártállásától függetlenül – valamennyi székelyföldi választott önkormányzati tisztségviselő részt vehessen.

Ennek érdekében az IHB és az EMNT küldöttségei megállapodtak abban, hogy az IHB által kijelölt személyek az EMNT-küldöttség tagjaiként részt vesznek majd annak a paritásos bizottságnak a munkájában, amely – az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében született megállapodás alapján – mind tartalmi, mind szervezési szempontból előkészíti a márciusi Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés munkálatait.

Az EMNT álláspontja továbbra is az, hogy Székelyföld területi autonómiájának kivívásához egyaránt szükség van az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviseletének célzott munkájára és a székelyföldi önkormányzatokban szerepet vállaló – az RMDSZ és az Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben, vagy akár függetlenként megválasztott – magyar tisztségviselők határozott fellépésére. Ugyanakkor a pártpolitikai kezdeményezések erejét és legitimitását megsokszorozhatja az Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által következetesen megjelenített és képviselt autonómia-igény és az EMNT átfogó nemzetpolitikai programja.

Az EMNT továbbra is várja a magyar pártok – az RMDSZ és az MPP – székelyföldi szervezeteitől: az EMEF soron következő, februári üléséig gyűjtsék össze önkormányzati vezetőik aláírásait az első Nagygyűlésen elfogadott Székely Memorandum támogatására, hogy annak külpolitikai hasznosításának útjából elháruljon az akadály.

Az EMNT-nek meggyőződése, hogy a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés csak akkor vihet közelebb a közös cél: a régió területi autonómiájának megvalósításához, ha azt az érdekelt felek közösen szervezik, és ha az nem válik belső hatalmi harcok vagy önlegitimációs kommunikáció eszközévé, hanem egy olyan tanácskozásnak teremt keretet, amely a hagyományos székely munkaszeretetre és becsületre alapozva közös cselekvésre szólít az önrendelkezés érdemi feltételeinek megteremtése érdekében.

Az EMNT Elnöksége erre vonatkozó mandátummal küldi képviselőit az EMEF által létrehozott paritásos munkabizottságba, és hasonló szándékot, kompromisszumkészséget és elkötelezettséget vár el az RMDSZ küldöttségétől is.

Nagyvárad, 2010. január 28.

Tőkés László Toró T. Tibor
elnök, EP-képviselő ügyvezető elnök

Markó: az RMDSZ nem lesz társszervezője a SZÖN-nek

Markó Béla az RMDSZ által szervezett csíkszeredai Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés résztvevőihez szól.

A Székelyföld tervezett parlamentjének Ideiglenes Házbizottsága által pénteken nyilvánosságra hozott közleménnyel kapcsolatban, amelyben ez március 12-ére a sepsiszentgyörgyi kultúrházba hívta össze a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést, Markó Béla a Mediafax kérdésére azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ nem tervezi egy közös rendezvény megszervezését „ezzel az egyesülettel”.

Az RMDSZ-elnöke nem óhajtotta kommentálni azt a tárgysorozati javaslatot, amelynek egyik fő célja a magyar nyelv hivatalossá nyilvánítása Székelyföldön. „Nem foglalkoztam ezzel a javaslattal, önöktől értesültem a létéről, és nem kommentálom. Mi felelős politikai szervezet vagyunk, amelynek a közeljövőre egy sor rendkívül fontos célkitűzése van, míg a Székely Nemzeti Tanács egy civil szervezet, amely megpróbál rendezvényeket szervezni” – magyarázta Markó

Az RMDSZ vezetősége a szövetség húszéves születésnapja alkalmából szervezett évforduló-sorozat részeként szombaton az RMDSZ első elnöke, Domokos Géza emléke előtt rótta le tisztelétét Zágonban.

Mediafax , erdely.ma

>