Archive

Category Archives for "Szász Jenő"

Szász Jenő külhoni választókerületeket szeretne a magyarországi választáskor


A pénteken lezajlott Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsot követő munkaebéden Szász Jenő kisebb vitát okozott az új magyar választási törvény kapcsán vázolt felvetéseivel. A Magyar Polgári Párt elnöke szerint az új magyarországi választási törvény lehetővé kellene tegye hogy, – román mintára – százezer külhoni magyar állampolgár egyéni választókerületet alkotva önálló képviselőt választhasson a magyar parlamentbe.

A munkaebéden az európai polgári kezdeményezésről is szó esett. Született egy elvi megállapodás, amely leszögezi: az autonómia nem jár területi követeléssel, hanem elsősorban azt az európai elvet követi, hogy a döntések ott szülessenek, ahol az adott közösség mindennapjait éli. A dokumentumban ugyanakkor leszögezik, az autonómia nem öncél, hanem eszköz a magyarság kezében, amelyet nem a többség ellen, hanem saját megmaradása és gyarapodása érdekében használhat.

A Liszabonni Szerződésben előírt lehetőség, a legalább egymillió európai választópolgár által támogatott polgári kezdeményezés kérdésében az autonómiatanács tagjai igyekeztek dűlőre jutni egy közös álláspont érdekében. Végezetül abban maradtak, hogy a KMAT nemsokára külön ülést szentel e tárgykörnek.

A találkozón részt vett a KMAT elnökeként Tőkés László EP-alelnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) alapító elnöke. Délvidékről Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDP) elnöke, Felvidékről Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, Kárpátaljáról Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Horvátországból Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke, továbbá a KMAT szakértői is jelen voltak a tanácson. Transindex.ro

Az autonómia iránti elkötelezettség jeleként értékeljük az MPP gesztusát

Közlemény

A Marosszéki Székely Tanács üdvözli a Magyar Polgári Párt bejelentését, mely szerint az autonómia iránt elkötelezett jelölteket javasolnak mind Marosvásárhely, mind pedig Maros megye esetében a jövőre esedékes önkormányzati választásokra.

Az a tény, hogy a Magyar Polgári Párt országos és helyi vezetői is kiemelték, hogy pártok felett álló független és autonómiáknak elkötelezett személyekben gondolkodnak, mind Marosvásárhely, mind Maros megye esetében tökéletesen egybecseng azokkal a közösségi elvárásokkal, amely az autonómiaküzdelem alapját képezi. Mint ismert, a Székely Nemzeti Tanács 2003-as újjáalakulása óta következetesen képviseli az autonómiatörekvéseket, és pártállástól függetlenül arra ösztönöz most is minden jelöltet, önkormányzati tisztségviselőt, hogy vállalják fel a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés határozatainak végrehajtását.

Valljuk: megmaradásunk egyetlen záloga az önrendelkezés, és ez számunkra Székelyföld területi autonómiáját jelenti. Tudjuk, hogy Székelyföld ma nem az, ami lehetne, és nem olyan, amilyen lehetne. Nekünk most az a dolgunk, hogy tisztán lássuk és mindenkinek elmondjuk, milyen jövőt szeretnénk gyermekeinknek. Az a dolgunk, hogy elmondjuk román barátainknak is: az autonómia nem az ördögtől való. Elmondjuk, hogy Bolzano, annak a Dél-Tirolnak a fővárosa, amire mi oly gyakran hivatkozunk, olasz többségű város. Lehet tehát az autonóm Székelyföld fővárosa Marosvásárhely.

De mielőtt honfitársainkat meggyőznénk, a magunk sorait kell rendezni, hiszen győzni csak az erősek szoktak, de legfőképp azok, akik hittel és összetartással állnak ki a célokért. A cél pedig nem lehet öncél, nem a vezetők kiszolgálása és a hatalom átmentése a tét, hanem mindannyiunk boldogulása. Mindannyiunk azt jelenti, hogy nincs kicsi és nincs nagy, nincs gyenge és nincs erős, de van erkölcsi tartás és kölcsönös felelősségérzet.

Ez a felelősségérzet kell áthassa gondolatainkat, és ezen felelősségérzethez kívánok kellő bölcsességet mindannyiunknak, akik Marosvásárhely és Maros megye sorsáért felelősek vagyunk.

Marosvásárhely, 2011. október 23.

Biró Zsolt,

Marosszék Székely Tanácsának elnöke

MPP-PRESS

Szász Jenő: Bölöni László jó megoldás lenne

 

Bölöni László 2012-ben (is) jó megoldás lenne a marosvásárhelyiek számára polgármesternek – mondta az MPP elnöke, Szász Jenő. Amennyiben a volt kiváló labdarúgót csak a polgáriak és az EMNT támogatná, és Bölöni is vállalná a megmérettetést, akkor jelölnék a tisztségre. „Az MPP 2008-ban is szerette volna megnyerni Bölöni Lászlót (fotó), de akkor és azóta is azt mondta, hogy csak akkor vállalná a polgármesterjelöltséget, ha a magyar közösség képviselői konszenzussal támogatják. Úgy gondolom, 2008-hoz képest most fordítva kell cselekednünk: előbb egyezzenek meg a magyar politikai alakulatok, hogy mindannyian támogatják Bölönit, és csak utána keressük meg őt személyesen. Bölöni László nemcsak pártok feletti, hanem etnikumok feletti jelölt lenne, őt a románság is elfogadná, és jó követe lenne a városnak a nagyvilágban is. Ha az RMDSZ-szel nem sikerül megegyezni, de Bölöni László vállalná a megmérettetést akkor is, ha csak az MPP és az EMNT támogatását élvezné, akkor is jelölnénk őt, és vele szemben RMDSZ-jelöltet indítani öngól lenne”– fogalmazott az MPP elnöke, Szász Jenő marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján.

Gáspár Botond, Vásárhelyi Hírlap

Magyarul a tanácsülésen

Kemény szavakkal illette hétfői sajtótájékoztatóján a kovásznai MPP-szervezet a város RMDSZ-es vezetését. „Az RMDSZ Kovásznán is ugyanazt a kétszínű látszat- és látványpolitikát folytatja, mint országos szinten. A közösség érdeke itt is csak másodlagos, esetleg harmadlagos. A legfőbb cél a hatalom megtartása, az egyéni gazdasági érdekek érvényesítése" – hangoztatta Ferencz Botond tanácstag, városi MPP-elnök. Az MPP úgy látja, az ígéretek ellenére lényeges, alapvető előrelépés nem történt a városban. A megvalósított befektetésekkel sem elégedettek, szerintük a valós érték többszörösét fizették ki bizonyos munkálatokra. Látvány- és látszatberuházások történnek – állapították meg. A magyar nyelv közhivatali használatának jogát nem lehet érvényesíteni Kovászán, még a tanácsülések is csak román nyelven folynak – erről beszélt Kulcsár-Terza József megyei MPP-elnök. Ferencz Botond kijelentette: a következő tanácsüléstől kezdődően az MPP-frakció csak magyarul fog szólalni. A magánkézbe juttatott közterületekkel is gondok adódtak, sok esetben a törvényesség határát súrolták – jegyezték meg. Szó esett a körforgalmakról, az MPP úgy véli, ezek inkább akadályozzák, veszélyeztetik a forgalmat. Végső soron azt kifogásolták, hogy az MPP-s tanácstagokat nem választják be a közhasznú cégek vezetőtanácsaiba, mivel oda politikai alapon jelölnek ki személyeket.
Bokor Gábor

MPP-s össztűz az RMDSZ-re

A hét elején Kovásznán, tegnap Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen tartottak sajtótájékoztatót a Magyar Polgári Párt helyi szervezetei. A három helyszínen nem a polgáriak megvalósításairól esett szó, a közös elem az RMDSZ kritizálása volt, illetve Rácz Károly ismételten az ártatlanságát próbálta bizonygatni.

Kovásznán Ferenc Botond helyi MPP-elnök, Fülöp Csaba alelnök és Kulcsár-Terza József, a párt megyei vezetője többek között azt rótta fel a fürdővárosi RMDSZnek, hogy a körforgalmak veszélyeztetik a közlekedést, hogy a kultúrotthon nincs befejezve, és hogy „a városvezetés a törvényesség határát súrolva közterületeket juttatott magánkézbe”. Kifogásolták, hogy a tanácsüléseken nem érvényesítik a magyar nyelv közhivatali használatának jogát. A tanácsosok jelezték, frakciójuk a következő ülésen nem lesz hajlandó románul megszólalni, majd azon meggyőződésüknek adtak hangot, hogy pártbeli hovatartozásuk miatt diszkriminálják őket, ugyanis nem választják be az önkormányzatnak alárendelt intézmények vezetőtanácsaiba. Az útjavításokkal is elégedetlenek, mert – mint mondták – nem tudják, „mennyi az ára”.

Az MPP-majálisnak nem volt politikai töltete

Sepsiszentgyörgyön Bálint József városi MPP-elnök ugyancsak az RMDSZ kezét vélte felfedezni abban, hogy az általuk szervezett hétvégi, „politikamentes” majálison, amelyen mint – egy két-háromszáz ember vett részt, nem léphetett fel a Kónya Ádám Művelődési Ház égisze alatt működő Fenyőcske együttes. Bálint szerint ezt a ház vezetője, Dulányi B. Aladár tiltotta meg az együttesnek. Lapunk az érintett fél véleményét is szerette volna kikérni, ám az igazgató lapzártánkig nem volt elérhető.

SZH

MPP-PRESS

Szász Jenő szerint rossz a kisebbségi törvény

 

A kisebbségi törvény megszavazásának a megakadályozását tűzte ki célul Szász Jenő MPP-elnök. A politikus úgy véli, a hangzatos címén túl a rendelkezés nem tesz eleget a romániai magyarság elvárásainak. Szász tegnap Marosvásárhelyen kifejtette, azon túl, hogy egybegyűjti a már érvényben lévő törvényeket, a hat éve a parlament asztalán porosodó tervezet semmivel sem kínál többet.

„A jogszabály két negatívumot is tartalmaz – hívta fel a figyelmet. – Egyrészt az autonómiatanácsok fenntartására kiszabott többletadó kivetésével diszkriminálja a kisebbségeket, másrészt a jelenlegi parlamenti képviseletre bízza a testületek megalakítását. Lehetőséget kínál az RMDSZ-nek, hogy a parlamentből az autonómiatanácsokba is átmentse a befolyását.” Szász beismerte, nem túl népszerű intézkedés a kisebbségi törvény tervezetét piszkálni, de mint mondta, a romániai magyarság zöme nem is ismeri annak szövegét. „Hat éve is jeleztük, most is fontosnak érezzük lerántani a leplet erről a kisebbségi törvénybe bújtatott újabb RMDSZ-manőverről, amelynek célja további monopolhelyzetet teremteni a szövetség számára” – vélekedett Szász. Szerinte csak azért vált hirtelen ilyen sürgőssé a tervezet elfogadtatása az RMDSZ-nek, mert a párt csúcsvezetői érzik, hogy az erdélyi magyar politikában elveszítették a monopóliumukat.

„Az RMDSZ a PDL zsarolásával próbálja kierőszakolni a törvény megszavazását. Helyette inkább a kulturális autonómia megvalósításával kellene foglalkoznia, vagy a régiókat kellene átrajzoltassa úgy, hogy a Székelyföld egységes térséget képezzen” – tette hozzá. Szász kijelentette, az MPP minden eszközt megragad annak érdekében, hogy a törvényt ne lehessen elfogadtatni. Felhívást intéz a romániai politikai pártokhoz, de a nemzetközi fórumokat is tájékoztatja a tervezet hiányosságairól. Szász emlékeztetett, hat éve a Velencei Bizottság már egyetértet az MPP kifogásaival. Lapunk kérdésére, hogy miután megtorpedózza a kisebbségi törvénytervezetet, miként képzeli el az általa sokat emlegetett 2012-es összefogást, Szász kitérő választ adott. „Tudom, hogy az RMDSZ boszszankodna, de ezt a tervezetet nem szabad törvényerőre emelni. Soha nem a párt, hanem a közösség érdekében kell gondolkodni” – szögezte le.

„Csak sajnálni tudom Szász Jenőt, mert az RMDSZ-szel kel és az RMDSZ-szel fekszik” – reagált lapunk megkeresésére Kovács Péter, a szövetség főtitkára. „Szász Jenő úgy látja, ez a törvény az RMDSZ-nek kedvez, őt nem érdekli, hogy megszavazásából a romániai magyarság nyer. Mint ahogy azt sem érzékeli, hogy ez egy fontos lépés lehet a kulturális autonómia megteremtésében, illetve a végső cél, a területi autonómia elérésében” – mondta Kovács, aki szomorúnak tartja, hogy Szász többek között a PRM segítségét is kéri harcában.

Szerző(k): Szucher Ervin, kronika.ro

Sajtótájékoztató

Tegnap, május 10-én, Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke kifejtette, hogy Tőkés Lászlónak és a bejegyzés előtt álló új pártnak a nemzeti oldalhoz kellene csatlakoznia, és a Magyar Polgári Párttal, illetve a Székely Nemzeti Tanáccsal közösen megteremtenie az RMDSZ alternatíváját. Eképpen közösen elérhetnénk, hogy jövőben végre sor kerüljön a romániai magyarság rendszerváltására és megakadályozhatnánk, hogy az RMDSZ-esek ismét átmentsék a posztkommunisták hatalmát. “Történelmi esély mutatkozik arra, hogy 2012-ben megvalósítsuk az erdélyi magyar rendszerváltást. Tőkés Lászlónak itt a helye a nemzeti jobboldalon”.

A Magyar Polgári Párt elnöke elmondta, nem tartja véletlennek a Pénzügyőrség ellenőrzését a Demokrácia Központoknál. “Lehet, hogy az elnök személye változott az RMDSZ-nél, de a szokásaik nem. Minden követ meg fognak mozgatni, hogy meggátolják az EMNP bejegyzését, ezt mi a saját bőrünkön tapasztaltuk a Magyar Polgári Párt bejegyzése kapcsán. Ha viszont Tőkés László hasonlóképpen látja a nemzeti jobboldal felállításának szükségességét, akkor szinte másodlagos a pártbejegyzés, a Magyar Polgári Párt hajlandó intézményes kereteit az EMNT, illetve az SZNT rendelkezésére bocsátani”.

Tőkés László korábbi felvetésére, miszerint előválasztásokat kellene tartani az erőviszonyok felmérése érdekében még az önkormányzati választások előtt, Szász Jenő kifejtette, hogy Székelyföld és a tömbmagyar területek esetében maguk az önkormányzati választások jelentik az erőfelmérést, a szórványban viszont valóban szükséges lenne egy belső választás, a közös lista állítása érdekében. “Az önkormányzati választások a legjobb alkalom, hogy felmérjük a Magyar Polgári Párt, a bejegyzés előtt álló EMNP, illetve az RMDSZ erőviszonyát, s ennek alapján a parlamenti választások előtt törekedjünk a közös lista kialakítására. Ha az önkormányzati választásokon már megteremtődik a nemzeti jobboldal összefogása, akkor meggyőződésem, hogy rá tudjuk kényszeríteni az RMDSZ-t egy tisztességes megállapodásra, ami a parlamenti képviseletet illeti.”

A Magyar Polgári Párt elnöke üdvözölte a FIDESZ abbéli döntését, hogy az oktatási támogatások kezelését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségére bízta. Véleménye szerint az RMPSZ a legmegfelelőbb letéteményese a támogatások kezelésének, ellentétben az RMDSZ-el, akik kampánycélokra használták a magyar kormány által folyósított pénzalapokat. “A Magyar Polgári Párt egy évvel ezelőtt, a FIDESZ választási győzelme után rögtön kérte az oktatási támogatás kérdésének rendezését a FIDESZ-től, mint természetes szövetségesétől. Most örömmel nyugtázzuk, hogy ez a nagyon fontos kérdés megnyugtató és helyes megoldást kapott”.

A Magyar Polgári Párt elnöke kitért a küszöbön álló népszámlálás problémájára is. Szász Jenő szerint a népszámlálás és annak eredménye több mint pártpolitikai ügy, valamikor még az RMDSZ is így látta, a romániai magyar kataszter összeállításáról még 1993-ban döntés is született. Elfogadhatatlan, hogy az erdélyi magyarságot újból belekényszerítsék abba a csapdába, hogy különböző statisztikai maszatolások miatt arra biztatják őket, hogy ne egységesen magyarnak, hanem magyarnak, székelynek és csángónak vallják magukat, miközben a románság nincs felosztva oltyánokra, moldvaiakra, mócokra vagy dobrudzsaiakra. „Nem tudom elfogadni azt a cinizmust, hogy az RMDSZ Bukarestben egy olyan párt mellett kormányoz, amely háromba szakítaná a magyarságot, miközben itthon, Erdélyben úgy tesz, mintha aggódna a magyarságért”.

A Magyar Polgári Párt sajtóirodája

Székelyudvarhely, 2011. május 11.

Összebútorozott a Jobbik az MPP-vel

Stratégiai partnerség kialakítására törekszik a Jobbik az MPP-vel – jelentette be szatmárnémeti irodájának megnyitóján Szegedi Csanád, a szélsőségesnek tartott magyarországi alakulat EP-képviselője. Az iroda egyébként a helyi MPP-székházban kapott helyet, az ideiglenes irodavezető pedig Hegedűs Pál, az MPP Szatmár megyei szervezetének elnöke.

Szombaton Szatmárnémetiben felavatták Szegedi Csanád jobbikos EP-képviselő második romániai irodáját. A Hám János utca 4. szám alatt megnyílt képviselet irodavezetői teendőit ideiglenesen Hegedűs Pál, a Magyar Polgári Párt Szatmár megyei szervezetének elnöke látja el. Ugyanez az ingatlan szolgál egyébként az MPP megyei szervezetének székházául is. Szegedi Csanád szerint a Jobbik stratégiai partnerség kialakítására törekszik az MPP-vel, Szász Jenő, a polgári párt elnöke a Krónikának viszont úgy nyilatkozott: az együttműködésük feltétele az, hogy a jobbik rendezze a Fideszhez fűződő viszonyát.

Az irodanyitón jelen volt Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő is, valamint több Jobbikos országgyűlési képviselő, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezet vezetői. Szegedi Csanád kifejtette: helyben szeretnének határozottabban kiállni a magyarság ügye mellett, legfőbb célkitűzéseiknek pedig az autonómia kivívását, illetve a szabad nyelvhasználati jogok megszerzését tekintik. A képviselő hangsúlyozta, hogy a Partiumban, ezen belül pedig az Érmelléken is dolgoznak majd a területi autonómiáért.

„Nem provokálni akarunk, nem akarjuk megsérteni a román–magyar együttélés szabályait – szögezte le Szegedi. – Az egyszerű embereknek hasonlóak a problémáik, mivel Romániában és Magyarországon egyaránt kihasznált állapotba kerültek az EU-csatlakozást követően. Tönkretették a mezőgazdaságot és az erre épülő feldolgozóipart, ez ellen kívánunk fellépni.” A képviselő hozzátette: román nemzetiségűek előtt is nyitva áll az iroda, ők is kérhetnek bátran segítséget. Szegedi szerint a nemzeti érdekek érvényesítése érdekében készek együttműködni bármelyik romániai magyar szervezettel. Mint elhangzott, eddig az MPP mutatkozott a leginkább nyitottnak irányukban, a Jobbik és a polgári párt megyei szervezetei pedig már megkezdték az egyeztetést az esetleges közös munka érdekében. „Stratégiai partnerséget szeretnénk kialakítani a Magyar Polgári Párttal” – jelentette ki az EP-képviselő.

Morvai Krisztina egyetértett képviselőtársával abban, hogy az EU-csatlakozás vesztesei vagyunk. „Ideje lenne komolyan venni és alkalmazni az EU-s normákat, különösképpen az emberi jogokra vonatkozókat – hangsúlyozta. – Nemcsak az Európai Unió alapszabályában, de az ENSZ-ében is kiemelt helyen szerepel a nemzetek önrendelkezéshez való joga, ezeket akarjuk érvényesíteni. A jogszabályok szerint például súlyos jogsértésnek számít az etnikai arányok megváltoztatása betelepítések révén, amit Erdélyben, illetve a Partiumban nagymértékben eszközöltek az utóbbi évtizedekben.”

„A Magyar Polgári Párt nem tekinti a Jobbikot politikai közellenségnek, miként az RMDSZ teszi, hanem egy radikális nemzeti pártnak tartja, amelyet a magyar választópolgárok 17 százaléka legitimizált, és amelynek ennél fogva helye van a magyar politikában – jelentette ki a Krónikának az MPP és a Jobbik partnerségét firtató kérdésére Szász Jenő MPP-elnök. – Mivel az RMDSZ EP-képviselői nem képviselik megfelelően az erdélyi magyar érdekeket Brüsszelben, semmi kivetnivalót nem találunk abban, ha nemzetileg elkötelezett magyarországi EP-képviselők vagy pártok Erdélyben irodákat nyitnak.” Szász ugyanakkor elmondta, az MPP természetes politikai szövetségese a Fidesz, ezért a Jobbiknak előbb rendeznie kell Magyarországon a viszonyát a Fidesszel, hogy Erdélyben új kapcsolatot tudjon kialakítani az MPP-vel.

Amint arról korábban írtunk, Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök úgy véli, a Jobbik szatmárnémeti megjelenése nem kívánatos, mivel ez maga után vonja román szélsőséges szervezetek megjelenését.

Szerző: Babos Krisztina, Krónika

Tőkésnek udvarol Szász Jenő

 

Székelyföld és a tömbmagyar területek esetében versenyre van szükség az önkormányzati választásokon, a szórványban valóban közös lista kell, amelyet belső választás segítségével kellene kialakítani – árnyalta múlt hét végi álláspontját Szász Jenő, az MPP elnöke, aki akkor egyértelműen elutasította Tőkés László összefogással kapcsolatos felvetését.

Kifejtette, az önkormányzati választások a legjobb alkalom, hogy felmérjék az RMDSZ, az MPP és a bejegyzés előtt álló EMNP erőviszonyát, s ennek alapján a parlamenti választások előtt törekedjenek a közös lista kialakítására.
Szász Jenő tegnap Sepsi­szent­györgyön megismételte ko­rábban hangoztatott álláspontját, Tőkésnek és az új pártnak a nemzeti oldalhoz kellene csatlakoznia, és az MPP-vel közösen megteremtenie az RMDSZ alternatíváját, így közösen elérhetnék, hogy a jövőben végre sor kerüljön a romániai magyarság rendszerváltására, megakadályozhatják, hogy az RMDSZ-esek ,,ismét átmentsék a posztkommunista hatalmat" – mondotta Szász Jenő. Véleménye szerint Tőké­séknek nem kellene aggódniuk amiatt, hogy az RMDSZ gáncsoskodásával ellehetetleníti az EMNP bejegyzését, hiszen a választási indulásra ott van az MPP nyújtotta jogi keret.
Szász Jenő bízik a megegye­zésben, s bár korábban több íz­ben bírálta Tőkést, most egyszemélyes intézménynek nevezte, akinek népszerűsége töretlen, és aki esetében ,,nagyon fontos lenne, hogy a nemzeti alternatíva oldalára álljon". Ismét kifejtette, az RMDSZ a baloldalt képviseli, ezt tudatosítani kell az emberekben, miként azt is, hogy a Markó-éra felelőssége is az elmúlt húsz esztendő népességfogyása.

Farkas Réka, Háromszék

MPP-PRESS

Szász: az új magyar Alkotmány a nemzet felemelkedésének mérföldköve lehet

 

2011 április 20., szerda

Magyarország új alkotmányát üdvözölte és annak a határon túli magyarokat érintő két passzusát kommentálta sajtótájékoztatón Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke.
„Ez egy demokratikus államban született alaptörvény, nem a kommunizmusból megörökölt, összefércelt, nem tudni hányszor módosított, de mégiscsak az 1949-es évszámot, mint billogot magán hordozó alaptörvény. Ezt az Alkotmányt a magyarság alkotta és a történelmi gyökerekre vagy éppen a magyar nemzetnek a kereszténységre való visszautalása egy olyan vállalható nemzeti hitvallás, amelyre mi, határon túli magyarok is büszkék lehetünk. Személy szerint úgy ítélem meg, hogy ez a törvény Magyarország és a magyar nemzet felemelkedésének mérföldköve lehet, de rajtunk is múlik, hogy az elkövetkező időszakban mindazt a lehetőséget, amelyet az új alaptörvény megfogalmaz hogyan tudjuk feltölteni tartalommal" – fogalmazott Szász Jenő.
Véleménye szerint az új alaptörvény „egy olyan, magyarok alkotta nemzeti hitvallás, amelyet nem az 1949-ben időben elfogadott törvény törzsére építettek", nem diszkriminálja a magyar államhatárokon kívül élő magyar állampolgárokat. Ennek bizonyítékaként Szász két passzust emelt ki a törvényből.
Elsőként azt, hogy az új Alkotmány a régivel ellentétben, nem felelősséget érez, hanem felelősséget visel a határon túli magyarok iránt. „Ez lényeges különbség, mert az új fogalmazás szerint Magyarországnak, az államelnökének, Parlamentjének ezentúl közjogi kötelezettsége a határon túli magyar közösségekben is gondolkodni, megmaradásukért, fejlődésükért és elkerülhetetlen feladatként kezelni sorsukat"- közölte Szász.
Másodikként az új alaptörvénybe foglalt, a határon innen és túl élő magyar állampolgárok választási jogára (választhat és megválasztható) vonatkozó passzus jelentőségére hívta fel a figyelmet. „Az új alaptörvény szellemisége szerint nem létezik két fajta, első és másodosztályú állampolgárság, gyakorlatilag nincs diszkrimináció annak függvényében, hogy ki hol él és hol lakik. Azt gondolom, hogy ez a mi közösségünk számára is óriási előrelépés"- jelentette ki. Hozzátette, az egy másik kérdés, hogy ehhez Románia kormánya miként viszonyul. Meglátása szerint, amennyiben a román állam a moldáviaival egyformán kezeli ezt a kérdést, „jó eséllyel tekinthetünk a magyarországi általános választásokra".
Az elnök szerint az, hogy az új magyar Alkotmány nemzetalkotó tényezőként fogalmazza meg a magyar közösségeket és azokat a közösségeket is, amelyek nem magyar nemzetiségűnek vallják magukat és elismeri azok kollektív jogait mindenképpen példaértékű lehetne Románia számára is.
Szász Jenő kitért arra, ahogy is, hogy a román alkotmány is megérett a módosításokra, többek közt az ország 1969-ben történt területi felosztásának megváltoztatása is aktuálissá vált. Ebben a kérdésben a Magyar Polgár Párt kiforrott álláspontot képvisel, az asszimetrikus regionalizmus elvét, amely Romániát megyék helyett olyan történelmi és természetes régiókra osztaná, amelyek gazdasági, kulturális és földrajzi szempontból kiegészítik egymást.

— Lázár Emese, uh.ro , polgaripart.ro

Kiborultak a román liberálisok Kövér autonómiabeszéde miatt

Újabb tizenkét ember tette le hétfőn délben a magyar állampolgársági esküt a csíkszeredai főkonzulátuson. Közben a román liberálisok bírálják Kövér László házelnököt, mert szombati marosvásárhelyi beszédében a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseit kifogástalannak nevezte, amely megfelel a Teremtő akaratának.

Nemcsak a magyar állampolgárságot igénylők, hanem a magyar nemzet számára is történelmi pillanat volt a hétfőn Csíkszeredában megtartott első állampolgársági eskütételi ünnepség – mondta Kövér László a ceremónia után. A frissen magyar állampolgárságot szerzett tizenkét személy között van egyebek között Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke is.

Kövér Lászlót egyébként bírálják a román liberálisok, mert szombaton Marosvásárhelyen Székelyföld területi autonómiája mellett foglalt állást. Crin  Antonescu, a román ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke hétfőn kijelentette a liberálisok, a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt alkotta Szociál-Liberális Szövetség (USL) nevében, hogy az ellenzéki pártszövetség tiltakozik Kövérnek a székelyföldi autonómiára vonatkozó kijelentései ellen, amelyek Antonescu szerint sértik a román alkotmányt, ezért "elfogadhatatlanok". Kövér László szombaton az erdélyi városban vette át a Székely Nemzeti Tanács által adományozott Gábor Áron-díjat. A román hírügynökségek szerint a magyar politikus beszédében a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseit jogszerűnek, célszerűnek és korszerűnek, erkölcsi szempontból teljesen kifogástalannak nevezte, amely megfelel a Teremtő akaratának. Antonescu kijelentette: azt üzenik Orbán Viktornak, hogy "Magyarországot kell vezetnie, és semmi egyebet, és jó lenne, ha csak Magyarország területén méri fel, mit akar az istenség".

MTI, index.hu

Szász: Kelemen az RMDSZ-en belüli csoportok érdekeit követi

 

http://szekelyhon.ro/szekely-vilag/szasz-kelemen-az-rmdsz-en-beluli-csoportok-erdekeit-koveti
Szőcs Lóránt 2011. február 27., vasárnap

Szász Jenő MPP-elnök szerint a PDL nagyobb biztonságban érezhette volna a koalíciót, ha az RMDSZ élére Eckstein Kovács Péter vagy Olosz Gergely került volna. Szerinte Kelemen Hunor nem a közösség, hanem az RMDSZ-en belüli csoportok érdekeit követi.

szasz_jeno_b

„A koalíció biztonságát és fennmaradását illetően a Demokrata Liberális Párt (PDL) nyugodtabb lett volna, ha az RMDSZ élére Eckstein Kovács Péter vagy Olosz Gergely került volna. Köztudott, hogy Kelemen Hunor Markó Béla politikájának folytatója, és ugyanúgy jár el, akár elődje, azaz nem a magyar közösség, hanem az RMDSZ-en belüli csoportok érdekeit követi majd” – nyilatkozta szombat este a Mediafaxnak Szász Jenő.

Arra a kérdésre, hogy számított-e Kelemen Hunor megválasztására, Szász Jenő kijelentette: „Azt hiszem, a legsikeresebb politikai klónozást, amely valaha történt, ma valósították meg az RMDSZ kongresszusán, Kelemen Hunor elnökké választása révén”.

Hozzátette, nem hiszi, hogy nagy változások lesznek az RMDSZ magatartásában és politikájában, de reméli, hogy az új elnök betartja ígéretét, mely szerint nyitottságot tanúsít a magyar közösség többi politikai alakulata iránt.

„Mégis, generációváltásról lévén szó az RMDSZ vezetésében, nyitottságot várok a párbeszédre a magyarság többi reprezentatív alakulatával, amint azt Kelemen Hunor megígérte” – fűzte hozzá Szász.

Az MPP elnöke kommentálta Kelemen Hunornak azon kijelentését, mely szerint a Demokrata Liberális Párttal (PDL) folytatott tárgyalások révén év végéig elfogadnák a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényt. Szász szerint ugyanis az RMDSZ által javasolt forma inkább hátrányos a magyar közösség számára. „Ha év végéig elfogadják a kisebbségi törvényt annak jelenlegi, az RMDSZ által javasolt formájában, akkor az szentesíti az RMDSZ politikai monopóliumát. A magyar közösség számára jobb lenne e nélkül a törvény nélkül. A közmegítélés szempontjából jót tenne, hogy íme még valami valóra válik abból, amit az RMDSZ ígért, de a tartalom szempontjából visszalépést jelent a magyar közösség demokratizálódásának folyamatában” – érvelt az MPP vezetője.

Szász elképzelései szerint közép- és hosszú távon az RMDSZ újra csatlakozik a Szociáldemokrata Párthoz (PSD). Szerinte ez „teljesen természetes, mert közös gyökereik vannak. A PSD nyugodt lehet Kelemen Hunorral, mint RMDSZ-elnökkel.”

A nagyváradi RMDSZ-kongresszuson 371 szavazattal Kelemen Hunort választották meg szövetségi elnökké, Eckstein Kovács Péter 118, Olosz Gergely 47 voksot kapott.

Megjegyzés

Alig járt le a szövetségi elnökválasztás, Toró úr máris együttműködési ajánlatot vár. Kérdés az, hogy miután jól lemosták a szövetségieket akkor most hogy jönne a képbe egy fajta együttműködés? A kongresszuson szinte valamennyi nevesebb felszólaló kiállt az autonómia mellett s ezáltal elmosódni látszik az új néppárt autonómista mivolta…Szó sincs róla csak kezd bekövetkezni az, amire már régebben is felhívták a politológusok a figyelmet: Toróék csak a Szövetségiekkel tudnak érvényesülni… Sajnálatos, hogy éppen az EP parlamenterünk nem látja ezt! Ezért is kell mindenfelé a polgári sejteket csendben "felszippantani". A bomlasztási folyamat nem a szövetségiek ellenében megy végbe! Az EMEF felemlítésével pedig az új szövetségi elnök megadta a "társ" felé az ajánlatot! Ebből is látszik, hogy a kettő között 2008-ban megkötött megállapodás mind a mai napig érvényesnek tartható… (Erdélyi Polgár)

Bejegyezte: mpp.kolozs.blogspot.com dátum: 13:13 0 megjegyzés

„Veszélyes és ostoba játékot játszik a Fidesz” – interjú Markó Bélával

[ 2010. december 17., 20:36 ] [207]

Fideszes hátszéllel szeretnék megosztani a romániai magyarság politikai képviseletét, de ezzel csak azt érhetik el, hogy végül megszűnik a parlamenti képviseletünk – mondta a Hírszerzőnek adott interjújában Markó Béla. Az RMDSZ elnöke tizennyolc év után távozik a szövetség éléről.
– Miért most távozik? Korábban is lett volna rá alkalma, ígérte is, mégis maradt.
– Az elmúlt 18 évben valóban többször fontolgattam a lépést, de nyilvánosan soha nem mondtam, hogy vissza fogok vonulni. Annyit igen, hogy nem tervezem hosszúra a politikai pályámat, mert szerintem író embernek, alkotó értelmiséginek nem kell hosszasan a politikában ragadnia. Aztán egy idő után rájöttem, jobb, ha ilyeneket nem mondok.
– De miért most?
– Tizennyolc éve vagyok az RMDSZ elnöke, 1989 decembere óta politizálok, bőven elég volt. Felnőttek új politikus nemzedékek, akik eleve ezt a pályát választották, nekik is módot kell már adni a szemléletük érvényesítésére.

– Mi az RMDSZ legnagyobb sikere és kudarca az elmúlt időszakban?
– A legnagyobb siker szerintem maga az RMDSZ léte: hogy sikerült egy folyamatos, egységes parlamenti képviseletet biztosítani a romániai magyarság számára. Ez az egység csorbult, csökkent az utóbbi időben, de folyamatosan ugyanolyan súllyal bírt. Kérdés persze, hogy ezzel mit értünk el: ezt mindenkinek módjában áll megítélni, ez klasszikusan a félig tele, félig üres pohár esete: hosszan beszélhetünk arról, ami benne van a pohárban, és arról is, ami még hiányzik.
Azt gondolom, politikailag azért az erdélyi magyar vezetők eredménye, hogy a román politikai életben mára nem lehet eltekinteni az RMDSZ-től, legyen az egy fontos parlamenti döntés, vagy egy kormánykoalíció – ezt nem én, hanem román politikusok mondják. Változni is sok minden változott, ma már a magyar nyelv nyilvánosan használható, teljes körű az iskolahálózat, széles körű egyetemi oktatás van, és az új oktatási törvényben az eddigi tiltásokat is eltöröljük.
– A román kormány hosszú ideig mostohagyerekként kezelte a magyarlakta területeket a fejlesztések szempontjából, ez mennyire változott?
– Az RMDSZ kormányzati részvételének fontos eredménye, hogy ez mára megváltozott. Kiegyenlítettük a korábbi hátrányos helyzetet, bár nem dolgoztuk le teljesen a lemaradást. Romániában kézi vezérléssel történik a költségvetés elosztása, ezért is nagyon fontos, hogy ott legyünk a kormányban, mert sajnos még ma is Bukarestben mondják meg, hogy egy erdélyi megyében milyen útfejlesztésre kerüljön sor. Mára leküzdöttük a hátrányt.
– Na és mi volt a kudarc?
– Maradjunk az infrastruktúránál: Erdélyben korábban nem volt autópálya. Elértük 2004-ben, hogy elkészült az észak-erdélyi autópálya terve, megkötötték a szerződést is. 2010-re el is kellett volna készülnie 200-300 kilométer autópályának a határtól, ehhez képest van ötven. Ez fölfogható kudarcnak is. Az autonómia ügyében is keveset haladtunk előre.
– Az RMDSZ nem is beszélt sokáig az autonómiáról, majd amikor más, rivális politikai erők elkezdték követelni, önök is programjuk részévé tették. De minta mindig is fél szívvel támogatták volna.
– A riválisainknak ez mindig is komoly vádja volt az RMDSZ-szel szemben, hogy mi nem vívtuk ki az autonómiát. De ez kezdettől fogva nem volt igaz. Az autonómia a programunkban is benne volt. De valóban volt egy alapvető különbség: az RMDSZ cselekvési helyzetben volt: a parlamentben politizáltunk, el kellett érni eredményeket, majd 1996-ban kormányzásra is vállalkoztunk. Minden pillanatban szembesültünk azzal, hogy mit lehet kinyilatkoztatni, és mit megvalósítani. Ebben a helyzetben nem azt tartottuk fontosnak, hogy naponta kiabáljuk ennek fontosságáról, sőt valóban úgy éreztük, hogy néha más, fontos célok érdekében megéri kicsit nem beszélni róla. De engem egy 1995-ben Londonban tartott előadásomért az autonómiáról a román szenátus határozatban ítélt el, tehát nem igaz, hogy soha nem beszéltünk róla.
– Egyszer Szász Jenő Magyar Polgári Pártja formájában már kapott kihívót fideszes hátszéllel az RMDSZ, most itt egy másik, Tőkés László új mozgalma formájában, szintén a Fidesz-kormány által megtámogatva. Ez most mennyire jelent komoly kihívást? Nem fenyeget az a helyzet, hogy megoszlanak a szavazatok és elvész a parlamenti képviselet?
– Ahogy maga is mondta: ebben a kezdeményezésben éppen a budapesti hátszél az aggasztó. Ez elég erős, sőt tudomásom szerint döntő tényező: Tőkés Lászlóék nem fogtak volna pártalakításba, ha nem kaptak volna támogatást egy úgynevezett Demokrácia Központ-hálózatot hozzanak létre. Én ezt egy rendkívül felelőtlen döntésnek tartom, főleg annak fényében, hogy 2007-ben – igaz, sok vitával – mi egyezségre léptünk Tőkés Lászlóval. Lehet erről azt mondani, hogy ez csak egy deklaratív tett volt…
– Ők ezt mondják, hogy nem teljesült belőle szinte semmi.
– Közös listát indítottunk az EP-választásokon, bejutott három képviselőnk, köztük Tőkés László. Elismerem, ez közös érdek volt, de nem lehet azt mondani, hogy nem hajlottunk a kompromisszumra. Ezen az úton lehetett volna továbbmenni, az összefogás lenne a szándék. De itt nem erről van szó, hanem hogy ki veri jobban fejbe a másikat. A cél az RMDSZ eljelentéktelenítése, szétszedése egy új párttal. De az RMDSZ tud nyitni, és ki tudunk terjeszteni egy közös ernyőt mindazok felé, akik politizálni akarnak.
– A mindenkori magyar kormányok mennyire játszottak a határon túli magyar politika megosztására? Minden kormánynak megvoltak a maga által kedvelt szervezetei, még ha ezek nem is egyeztek a választók preferenciáival. Önről például köztudott, hogy a baloldali kormányokkal ápolt jó viszonyt.
– Rám nagyon sok magyarországi politikus azért „haragszik", mert mindenkit zavart, hogy az RMDSZ önálló politikát folytat. Én senkinek nem engedtem, hogy diktáljon, se Budapestről, se Bukarestből, miközben szinte mindenki megpróbálta. Bukarestben hamarabb rájöttek, hogy ez nem megy, Magyarországról folyamatos volt a sértődöttség, hogy nem tudtak ránk telefonálni, hogy „fiúk adjatok már ki egy nyilatkozatot", vagy csináljátok ezt, vagy azt. Számtalan példát hozhatnék fel ezekre a próbálkozásokra – akiben volt bölcsesség, előbb-utóbb rájött, hogy ez nem megy. Valóban, nekem a szememre hányják, hogy a baloldali-liberális kormányokkal jó volt a viszonyom, de mit kellett volna tenni, ha nyolc évig ilyen kormánya volt Magyarországnak? Ellenzékbe kellett volna vinnem az erdélyi magyarságot? Szükségünk volt az anyaország támogatására, ezt kellett szem előtt tartanom. Számunkra a magyar kormány nem egyik, vagy másik párt kormánya, hanem Magyarországé. Lehet prédikálni a határon túli magyarok pluralizmusáról, de azt szeretném, hogy aki ezt prédikálja, otthon is eszerint cselekedjen. Számunkra két fontos tényező van: az 5 százalékos parlamenti küszöb, és a 6,9 százalékos romániai magyarság – ezen belül kell értelmezni a pluralizmust Erdélyben.
– De szükség van még etnikai alapon szerveződő pártokra? A Híd, szlovák-magyar vegyes formáció sokkal sikeresebb volt, mint az etnikai alapú Magyar Koalíció Pártja. A szlovákiai magyar választók jelentős része láthatóan pragmatikusan gondolkozik: arra szavaz, akitől fejlesztést, hatékony képviseletet remél.
– Én mindig azt mondtam, hogy egy entitásként működni akaró közösségnek szüksége van egységes képviseletre – hogy milyen formában, arról persze lehet beszélni. Mert vannak sajátos érdekek. Azt is illúziónak tartom, hogy amikor az etnikumok közti viszony már megoldódóban van, nem olyan fontos ez a képviselet. Ez egy naiv szemléletből táplálkozik, abból, hogy a történelem előre megy: a történelem visszafelé is mehet. Ha a román parlamentben most nincs ott az RMDSZ, és úgy csinálnak egy új oktatási törvényt, a nacionalizmus (főleg a gazdasági válság miatt) pillanatok alatt fölgerjed, és amit már elértünk, egy pillanat alatt visszavehető. Ezért van szükség az érdekképviseleti egységre. Szlovákiában valószínűleg arról van szó, hogy a magyar párt több éven át nem tudott eredményt elérni ellenzékben, miközben nőtt a feszültség szlovákok és magyarok között, és a magyarok a párbeszédre szavaztak inkább a feszültség helyett. Vagyis van két lehetőség, de Budapesten sajnos most éppen a harmadikon, a legostobábbon gondolkoznak.
– Hogy érti?
– Etnikai képviseletet akarnak, de azt viszont megosztva. Ezáltal magunkat verjük szét. Kárpátalján is ez történt, sikerült tökéletesen kettészakítani a magyarságot.
– De legalábbis időnként az erdélyi magyarok is túllépnek az etnikai korlátokon: amikor Traian Basescu elnök megbuktatásáról vagy újraválasztásáról volt szó, az RMDSZ jelöltje, és felhívásai ellenére is nagy részük a román elnökre szavazott. Talán azért, mert Basescu sok fejlesztést ígért.
– Gazdasági racionalitás volt emögött, meg egy olyan politikusi attitűd, ami Basescu személyében tetszett a magyaroknak. Ez nagy tanulság volt. De alig telt el egy év, és ugyanezen emberek egy része azért szid minket, hogy miért léptünk koalícióra Basescuval.
– A határon túli magyaroknak juttatott pénzeket mennyire pártalapon osztják? Most eléggé nagy a felháborodás azok között, akik nem kaptak. Mennyire próbálják a magyar kormányok kézből etetni a határon túli szervezeteket?
– Legyünk őszinték: teljes elfogulatlanságot sosem lehetett érvényesíteni. De ezek a támogatások működtek időnként jobban, időnként rosszabbul, valamikor kikérték a véleményünket, és figyelembe is vették, most egyelőre úgy tűnik, a rosszabb változat érvényesül. A Szülőföld Alap pályázatainál a kuratóriumokban részt vevő kollégáinkkal egyszerűen közölték, hogy ez van, ezek a szervezetek kapnak és kész, nem vették figyelembe a döntéseinket. A Látó című irodalmi lap sem kapott egy fillért sem – vagy azt hitték, hogy még én vagyok a főszerkesztő (holott 2005 óta már nem), vagy azt gondolták, a lap ideológiai, irodalmi hol-állásánál fogva nem támogatandó, holott kiváló gárda dolgozik ott, a főszerkesztő Kossuth-díjas költő. Szeretném azt hinni, hogy ezek balesetek, de úgy tűnik, nem csak a politikát, a kultúrát is át akarják rendezni, ami azon túl, hogy ostobaság, nem is szokott sikerülni, csak ellenállást vált ki.
– Nem érzi úgy, hogy a magyar kormányok hajlamosak egyfajta paternalista szemlélettel viszonyulni a határon túliakhoz, akik még biztos népviseletben járnak, hátrányos helyzetűek, nem tudnak önállóan dönteni?
– Mindig az volt az érzésem, hogy a magyar politika a ló egyik oldaláról a másikra esik, biztos valamilyen történelmi frusztráltság az oka. Hol azzal kell szembesülnünk, hogy „ti most már önállóak vagytok, nem támogatunk titeket", hol azzal, hogy „támogatunk, de úgy, ahogy mi akarjuk, mi jobban tudjuk, és különben is nálunk van a pénz" – ami persze igaz. De biztosan van valami nagyságrendi probléma a magyar kormányok szemléletében.
– Ezt hogy érti?
– Vegyünk például engem: egy 22 milliós lakosú, 230 ezer négyzetkilométer alapterületű ország egyetlen miniszterelnök-helyettese vagyok, valós és erős hatáskörökkel. Elég nagy befolyással tudok lenni a román kormány döntéseire. A román művelődési tárcát magyar politikus vezeti. Magyarországon ezek még mindig nem tudatosultak. Felnőttek a határon túli közösségek, és szó sincs róla, hogy valami paternalizmust rájuk lehetne erőltetni. De sajnos való igaz, hogy egyesek még vállalják ezt a gyerekszerepet: rohangálnak Budapestre, és hozzák a híreket, hogy engem X támogat, őt Y, pontosan lehet tudni, hogy ki támogatja Szász Jenőt, ki Tőkés Lászlót.
– És most? Vissza az irodalmi életbe? A Látó szerkesztőségébe?
– A Látót már mások szerkesztik, bár barátaim, nem megyek vissza. Egyelőre a politikából sem lépek ki teljesen, a közéletből még kevésbé. Megtartom a kormánytisztségemet, amíg az RMDSZ úgy akarja, és a kormány bírja szusszal – ez nem biztos, hogy hosszú idő lesz. De a parlamentben is szenátori mandátumom van 2012-ig. Könyvkiadás, lapkiadás, és hasonlók – ezekkel akarok majd foglalkozni.
Kósa András
hirszerzo.hu,erdely.ma

Nem irányváltás a tisztújítás (Az RMDSZ ellenzéke szerint)

 

http://www.3szek.ro/load/cikk/35065/nem_iranyvaltas_a_tisztujitas_az_rmdsz_ellenzeke_szerint
2010. december 15., szerda

Irányváltást, áttörést az autonómiapolitikában nem vár, érdeklődéssel, de óvatosan viszonyul az RMDSZ-en belül esedékes tisztújításhoz, Markó Béla elnök visszavonulásához a szövetség ellenzéke — ez derül ki a lapunknak nyilatkozó Toró T. Tibor EMNM-ügyvezető elnök és Szász Jenő MPP-vezető szavaiból.

Ideje volt váltani az RMDSZ élén — kommentálta lapunknak Markó Béla hét végi bejelentését Toró T. Tibor. Az Er­délyi Magyar Nemzeti Mozgalom (EMNM) ügyvezető elnöke azonban kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy egyszerű vezetőváltás révén megváltozhat a szövetség eddigi Bukarest-centrikus politikája, szemléletmódja, az RMDSZ jelenlegi vezetése ugyanis saját képére alakította a fiatal generációt is, így aligha várható áttörés az autonómiapolitika tekintetében. Kell a párbeszéd, de óvatosak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy ez konszenzusra, közös cselekvésre vezet-e — értékelte az EMNM és az általa kezdeményezett Erdélyi Ma­gyar Néppárt majdani lehetséges kapcsolatát a leendő RMDSZ-elnökkel.
Az RMDSZ elnöki tisztségére pályázókat illetően Toró T. Tibor szerint Kelemen Hunor az esélyesebb, Eckstein-Kovács Péter sajátos arc az RMDSZ-en belül, egyéni hangvétele révén hívta fel magára a figyelmet, eddig is nyitott volt a párbeszédre, de ideológiája, szabadelvű meggyőződése szűkíti mozgásterét. De akár Kelemen Hunor megválasztása is feje tetejére állíthatja az eddigi viszonyokat, és Borbély László erős befolyását is figyelembe kell venni — vélekedett, hangsúlyozva azonban: az EMNM számára saját mozgalmuk megerősítése, a néppárt létrehozása a prioritás, nem pedig az RMDSZ-en belüli történések.
A találgatások időszakát éljük — vélekedett a Háromszék kérdésére Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Szerinte Markó Béla visszavonulása után is rajta tartja szemét és kezét a szövetségen, befolyása megmarad. Mint mondta, valószínűsíthető, hogy újabb jelöltek is indulnak, a hatalmi harc azonban törésvonalakat alakít ki az RMDSZ-en belül, és ez rányomja bélyegét a szövetségre, még ha nem is vezet szakadáshoz. A jelenlegi jelöltekről úgy véli, Eckstein nyitottabb, könnyebb vele a párbeszéd, de Kelemen Hunor is térhet jobb belátásra olyan külső kényszerre, mint például a parlamenti választások. Az MPP és az RMDSZ jövendőbeli viszonya kapcsán Szász úgy fogalmazott: az önkormányzati választásokon versenyre van szükség Székelyföldön, a Partiumban és Szilágyságban azokon a településeken, kisebb régiókban, ahol a lakosság magyar többségű. Együttműködésre van szükség a parlamenti és az európai parlamenti választásokon, ehhez azonban előbb egy nemzeti minimumban kellene megállapodniuk a magyar pártoknak, szervezeteknek, amely egyfajta ,,szentírássá" válna, és mindenki felvállalná.

Farcádi Botond

BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 10:03 0 MEGJEGYZÉS

Szász: nem tudom, Tőkésnek miért fáj a foga az MPP-re

Máthé László Ferenc
2010.12.14. 10:58

„Nem tudom, Tőkésnek miért fáj a foga az MPP-re. Ott álltunk mögötte, mellette, szavára belementünk a jeges Küküllőbe, és eljátszotta az esélyét, a bizalmunkat” – állítja Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, aki szerint nem időszerű most egy újabb magyar pártot alapítani.

Szasz_Jeno.jpg

– Hogyan fogadta a bejelentést, hogy megszületik az Erdélyi Magyar Néppárt?
– Azt tudom mondani, hogy Tőkés László az RMDSZ európai parlamenti képviselője, RMDSZ-tag, és hogy ha pártot kíván bejegyezni, akkor elsősorban annak a szervezetnek a tevékenységéről állít ki bizonyítványt, melynek keretein belül politizál. Ugyanakkor azt látom, Tőkés László húsz évet késett a pártbejegyzéssel, 1990-ben kellett volna pártot csinálnia, mint az akkori rendszerváltás egyik főszereplője. Már tudjuk, hogy nem volt forradalom, az akkori forgatókönyvet megíró puccs szervezőitől kapott szerepet, és elkövette azt a hibát, hogy posztkommunistákkal alapított pártot, ami egyfajta azonosulást is jelent ezekkel az emberekkel. Ezért persze meg is kapta a fizetségét, hisz tiszteletbeli elnök lett, ehelyett viszont létrehozhatott volna egy nemzeti pártot. 1993-ban volt még egy esélye, Domokos Géza visszavonulásakor, most pedig úgy érzem, végérvényesen elkésett.
– Úgy érveltek, a két párt nem hozta a várt eredményeket, ezért van szükség egy harmadikra…
– 2003-ban állt fel a nemzeti oldal, mely 2008-ig sikeresen együttműködött: létrejött az EMNT, az SZNT, az MPSZ, 2007-ben függetlenként Tőkés Lászlót bejuttattuk az Európai Parlamentbe, az alig bejegyzett MPP székelyföldi 40 százalékos sikere pedig politikatörténeti bravúr. Ez az időszak tehát az életről szólt. A jövőt pedig úgy látom, hogy az RMDSZ alternatívájaként 2003 és 2008 között működő nemzeti oldalt kellene tovább erősíteni. Annak, hogy most Tőkés olyan hangnemet üt meg az MPP-vel szemben, amelynek már 2004-ben megmutatkoztak a jelei, hisz a Magyar Polgári Szövetség indulásakor a bihari különítményét igyekezett előre tolni, és nem akarta, hogy én legyek a szövetség vezetője. Ez a különítmény tehát már azóta működik Tőkéssel, Szilágyi Zsolttal és Lengyel Györggyel közösen. Eltelt hat esztendő, és most külön pártot akarnak alapítani – nem látom ennek most az idejét.
– Lépésük a nemzeti oldal szétdarabolódását is jelenti…
– Tőkésék az RMDSZ-en belüli, Markóékkal szembeni pozicionálásukat akarják megteremteni, és továbbra is az RMDSZ-en belül képzelik el politikai jövőjüket.
– Olyan véleményezés is volt, hogy az új párt magába szippantja az MPP-t…
– Az RMDSZ nagyobb veszélyben van, hisz az MPP-n belül nagy a belső kohézió. Azt látom, hogy a Kovászna megyei RMDSZ fogja meghasítani az RMDSZ-t, belül vagy Tőkésék irányába. Ezt még borítékolni is merem mint politológusi jövendölést. A Markó-vonal és örökösei számára Tamás Sándor, Antal Árpád és Olosz Gergely nem életbiztosítás, és Tőkésék erre építenek. Ez kihatással lesz az MPP életére is, hisz ha az RMDSZ-en belül egy ilyenfajta erőviszonyrendszer alakul ki, azzal meg lehet téveszteni a választókat, mint ahogy az Összefogás-lista is megtévesztette az embereket. Ez is le fog lepleződni, kérdés, hogy hány év vagy mandátum alatt.
– Lát esélyt arra, hogy az új párt 2012-ben labdába rúgjon?
– Az új párt nem fog 2012-ben megméretkezni, nem is volna semmi esélye. Ha lesz is EMNP, nem fog önállóan indulni, mert biztosan kullogó lenne, eléggé gyalázatos eredménnyel, és attól a pillanattól senki nem állna vele szóba. Mivel ezt nem fogják megkockáztatni, és nem is erre megy ki a játék, az a kérdés, hogy a nemzeti oldalt képviselő MPP-vel fognak együttműködni, vagy pedig az RMDSZ-en belül képzelik el jövőjüket. Attól tartok, hogy Tőkés és Toró T. Tibor nem tud az RMDSZ-es múltjától megválni. Nem szeretném, hogy így legyen, de attól tartok, igazam lesz. Egyébként az MPP-n nem fog múlni az együttműködés, ez egészen biztos.
– Tőkés azt közölte, nem legitim az MPP vezetősége, és kérte, rendezzék belső ügyeiket, utána szóba jöhet a tárgyalás.
– Most erre mit mondhatnék? Nem tudom, Tőkésnek miért fáj a foga az MPP-re. Ott álltunk mögötte, mellette, szavára belementünk a jeges Küküllőbe, és eljátszotta az esélyét, a bizalmunkat csak azért, hogy RMDSZ-színekben EP-képviselő lehessen.
– Egyesek tudni vélik, megvan már a forgatókönyv az MPP és az EMNP összeolvadására, sőt önnek tisztsége is van az új pártban.
– Ezt a forgatókönyvet még nem láttam, nincs kizárva, hogy ilyenek készülnek, de nem a mi konyhánkban. Ettől függetlenül – bár Tőkés az utóbbi időben műharagot mímel irányomba – ez nem befolyásolna engem, hogy az EMNT-vel együttműködjünk. Nem tud engem Tőkés úgy megsérteni, hogy ne tudjunk leülni tárgyalni a nemzeti oldal akár mesterségesen történő egyben tartása érdekében. A kérdés ugyanis nem rólam, hanem a közösség jövőjéről szól.

honline.ro

Székelyföld autonómiatörekvéseinek támogatását kérte a Székely Nemzeti Tanács Magyarországtól

Határozatban kérte fel a Székely Nemzeti Tanács pénteki budapesti ülésén a magyar kormányt és a magyar állam intézményeit, hogy a rendelkezésükre álló minden eszközzel támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon, valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, hogy a Parlament a mai naptól kezdve már nemcsak az ország háza, hanem a nemzet háza is; a házelnök azt hangoztatta, az európai integráció nem képzelhető el nemzeti integráció nélkül.
Az ülésen még elmondta, hogy a magyar nemzeti integráció egyik pillére, hogy "nincs többé határon inneni és túli magyar ügy, mert nincs többé határ, csak magyar ügy van". Hangsúlyozta, hogy a kulturális és területi önrendelkezést is magába foglaló területi autonómia Európa több országában létező valóság. Közlése szerint a Székely Nemzeti Tanács az erdélyi magyarság és a székelység számára sem többet, sem kevesebbet nem akar, mint ami kisebbségekben élő európai nemzeti közösségeknek jár. Ebben a törekvésben mindig számíthatnak a magyar Országgyűlés támogatására.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke azt mondta, az általuk kétszer elfogadott és két alkalommal is a román parlament elé beterjesztett törvénytervezet világosan leírja azokat az intézményeket, amelyek a székelyek jelenkori szabadságának intézményei lennének: az önkormányzati tanács lehetne a regionális parlament, míg az önkormányzati bizottság a regionális kormány, jól körülhatárolt eszközökkel és pontosan körülírt működéssel.
Izsák Balázs a tanácskozás előtt emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hét évben többször fordultak az akkori magyar vezetőkhöz, támogatást kérve a székelyföldi autonómiatörekvésnek, de nem találtak meghallgatásra.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke a tanácskozáson a választójog és választhatóság kiterjesztése mellett érvelt. A Magyar Polgári Pártot a Székely Nemzeti Tanács leghűségesebb szövetségesének nevezte.
Az ülésen a Székely Nemzeti Tanács három határozatát fogadták el. Az egyhangúlag elfogadott egyes számú határozat kimondja a folytonosságot az 1918. november 19-én Budapesten és a 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön létrehozott Székely Nemzeti Tanács között.
A kettes számú határozatban felkérték a magyar kormányt és a magyar állam intézményeit, hogy a rendelkezésükre álló minden eszközzel támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon, valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban. Emellett fordítsanak kiemelt figyelmet a kapcsolattartásra a Székelyfölddel. Egyúttal felkérték a magyar és a román külügyminisztériumot, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a két ország közötti, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződésbe kerüljenek bele az Európa Tanács ajánlásainak az autonómiára, a regionalizációra vonatkozó rendelkezései, Székelyföld autonómiáját pedig nevesítsék. A második határozattervezet elfogadásakor a 270 küldöttből hárman tartózkodtak.
A hármas számú, egyhangúlag elfogadott határozatban a tanács fontosnak nevezte, hogy a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség idején és azt követően az unió támogassa, hogy a Székelyföld "történelmi európai régióként" kapjon képviseletet a régiók bizottságában. Kitértek arra is, hogy az unió fordítson kiemelt figyelmet a veszélyeztetett kis népek védelmére, és dolgozza ki védelmük európai szintű szabályait. (mti),transindex.ro

Székely Nemzeti Tanács – Schmitt Pál: a székelyek értékőrzése hivatás

2010 november 20., szombat

A XXI. század magyarsága számára a székelyek értékőrzése hivatás, Európa számára bátorságuk küldetés – írta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) pénteki ülésének résztvevőit köszöntő levelében Schmitt Pál köztársasági elnök. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke a tanácskozáson a választójog és választhatóság kiterjesztése mellett érvelt.
"Minden szellemi-lelki kincset dédelgető közösségre szükség van, hogy Európának zavaros, értékvesztett világunkban arca legyen" – írta az államfő.
Hangsúlyozta: a határok nélküli Európa a "divatos multikulturalitás talmi csillogása helyett" határtalan lehetőséget ad mindenkinek, aki elég erős, hogy nyitott, tenni akaró polgárok egységévé szervezze az egy helyen élőket. A 270 küldött előtt felolvasott levélben az államfő kitért arra is, hogy ma Európában a határok tekintetében kevésbé fizikai, sokkal inkább lelki, szellemi elzárkózásról, befelé fordulásról kell beszélni.
Utalva arra, hogy az ülésnek a Parlament épülete ad otthont, kiemelte: falai között mindannyian otthon vagyunk.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke arról beszélt, hogy tartalommal kell gazdagítani a kettős állampolgárság intézményét. Ki kell terjeszteni a választójogot és a választhatóság jogát, a gondoskodó állam intézményrendszerét ki kell terjeszteni a határon túlra is – emelte ki.
Szorgalmazta Székelyföldön szórványkollégiumok létesítését az asszimiláció és az elvándorlás megállítására, repülőtér építését, székely szövetkezet kialakítását – utóbbi a gazdák termékeinek értékesítését segíthetné. Hangsúlyozta: a Kárpát-medence egységes gazdasági tér, s arra biztatta a gazdasági szereplőket, hogy közösen éljenek e lehetőséggel.
A Magyar Polgári Pártot a Székely Nemzeti Tanács leghűségesebb szövetségesének nevezte, s úgy fogalmazott: "nemcsak múltunk, jövőnk is van".
Veres Dávid csíki küldött felszólalásában azt kérte, hogy a kormány minden eszközzel segítse Székelyföld autonómiájának megvalósítását, és az új alkotmányban Székelyföld törvényes (magyar) parlamenti képviseletét rögzítse. Szavait többször taps fogadta, így akkor is, amikor arról szólt: a magyar kormány járjon közbe a román kabinetnél azért, hogy a székelyek minél előbb visszakaphassák "őseik egyéni és közösségi jussát". Mind Bukarestben, mind a nemzetközi fórumokon a magyar kormány próbálja meg elérni, hogy "a kilencven éve tartó jogfosztottság állapota" az erdélyi és székelyföldi történelmi egyházak esetében minél előbb megszűnjön – fejtette ki.

— MTI, polgaripart.ro

MPP: Kelemen Hunor mondjon le!

2010 november 18., csütörtök

Az Adrian Păunescu temetésre írt beszéd felolvasása miatt szólítja fel lemondásra a kulturális minisztert a polgáriak vezetősége.
November 17-én 12 órára hívta sajtótájékoztatóra a média képviselőit a Magyar Polgári Párt elnöke, Szász Jenő és az alelnök, Dr. Farkas Csaba. Lévén, hogy a párt első embere nem érkezett meg a helyszínre, Farkas közölte a polgáriak álláspontját két témában is. Először a nemrégiben elhunyt Adrian Păunescu költő temetéséről és az azt övező jelenségről szólt a politikus.
Véleménye szerint a költőt a román nemzeti szocializmus egyik fő építőjeként és támogatójaként ismerte az ország, aki gyakorlatilag korlátlan hatalommal rendelkezett és többek között rengeteg agymosó, gyakran kimondottan magyarellenes népünnepély szervezéséért volt felelős. Farkas elmondta, Păunescu a rendszerváltás után is a diktatúra vezetőit éltette, a román kereskedelmi tévékben többször „habzó szájjal szidta" a székelyföldi önrendelkezés minden formáját.
Az MPP felháborodva szerzett tudomást arról, hogy Kelemen Hunor, RMDSZ-es kulturális miniszter „magasztaló gyászbeszédet mondott a költő temetésén". Véleményük szerint tettével a politikus nem képviselte a magyar kisebbséget és az európai értékek ellen is beszélt, így nincs mit keresnie a miniszteri székben.
Nem késett a miniszter válasza sem, néhány órával a sajtótájékoztató után Kelemen Hunor egy nyilatkozatot juttatott el szerkesztőségünkbe, mely szerint manipulál, ferdít és valótlanságot állít Szász Jenő, amikor azt nyilatkozza, hogy Kelemen Hunor kulturális miniszter gyászbeszédet mondott Adrian Păunescu temetésén.
A tárcavezető hangsúlyozza: „nem tartózkodtam az országban a temetés napján, így nem is vettem részt rajta, gyászbeszédet sem mondtam. Ugyanakkor visszautasítottam minden olyan kérést, amely arra vonatkozott, hogy Adrian Păunescu halálának napját nemzeti gyásznappá nyilvánítsák." Kelemen Hunor leszögezi, az üzenet, amelyet Szász Jenő gyászbeszédnek vélt, csupán a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium hivatalos sajtószolgálatának rövid megemlékezése volt.

— uh.ro, polgaripart.ro

A Păunescu-gyászbeszéd miatt lemondásra szólítja fel Kelemen Hunort az MPP

 

Az erdélyi magyar belpolitikába is begyűrűzött a közéletben már jelentős felháborodást eredményező botrány, amelyet az váltott ki, hogy Kelemen Hunor művelődési miniszterként Adrian Păunescu munkásságát elismerő búcsúlevélben hajtott fejet a november 5-én elhunyt költő-politikus előtt.

Szász szerint Kelemen nem az erdélyi magyarokat képviseli

A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöksége tegnap lemondásra szólította az RMDSZ-es politikust a nekrológ miatt. Szász Jenő elnök és Farkas Csaba alelnök Székelyudvarhelyen rendezett sajtótájékoztatóján elmondta, megdöbbenéssel és megütközéssel értesültek Kelemen Hunor Adrian Păunescu temetésén mondott gyászbeszédéről (ennek kapcsán a polgári politikusok tévednek, a kulturális miniszter ugyanis személyesen nem vett részt a november 7-i szertartáson – szerk. megj.).

„A román nemzeti-kommunista ideológia oszlopos tagjaként ismert Adrian Păunescu ifjúsági agymosó népünnepélyeket szervezett, 1989 után pedig a Szocialista Párt tagjaként a visszarendeződés és a sovénnacionalista diskurzus híveként vált hírhedtté az erdélyi magyar közösség számára” – hangsúlyozták az MPP vezetői, hozzátéve: búcsúbeszédében Kelemen Hunor nemcsak az erdélyi magyarokat nem képviselte, hanem az európai értékeket sem, ezért szorgalmazzák a művelődési miniszter lemondását.

A tárcavezető az MPP-sek vádjára közleményben reagált, amelyben közli: Szász manipulál, ferdít és valótlanságot állít, amikor azt nyilatkozza, hogy gyászbeszédet mondott Păunescu temetésén. „Nem tartózkodtam az országban a temetés napján, így nem is vettem részt rajta, gyászbeszédet sem mondtam. Ugyanakkor visszautasítottam minden olyan kérést, amely arra vonatkozott, hogy Adrian Păunescu halálának napját nemzeti gyásznappá nyilvánítsák” – szögezi le Kelemen Hunor, majd közleményében azt állítja: az az üzenet, amelyet Szász Jenő gyászbeszédnek vélt, csupán a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium hivatalos sajtószolgálatának rövid megemlékezése volt.

Ezzel szemben a tárca honlapján ma is fellelhető, hogy a november 5-én napvilágot látott búcsúbeszédet Kelemen Hunor nevében bocsátották ki, sőt a nekrológ végén a miniszter tegezi az eltávozottat. Ebben a miniszter többek között azt írja: „Ha egyetlen sort sem írt volna, Adrian Păunescu akkor is megmaradt volna a román kultúrában, életét minden jóval és kevésbé jóval a kultúrának áldozta, a szó legnemesebb értelmében. De Adrian Păunescu írt. Úgy írt, ahogyan lélegzett, a szívdobogás ütemében írt, egy századvég örvénylésével írt. És írt, legfőképpen szeretettel. Márpedig a szeretet az, ami mozgatja a napot és a többi csillagot. (…) A kórházi ágyon a költő bocsánatot kért és elbúcsúzott. A bölcsesség és a megbékélés jele ez. A költők nem szentek. Ők csupán megfestik a szentek ikonjait. Adrian Păunescu, Isten nyugosztaljon békében!”

A Ceauşescu-rezsimet, valamint a kommunista diktatúrát megéneklő poéta halálakor egyébként az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) azzal vádolta meg a Román Közszolgálati Televízió vezetőségét, hogy „meggyalázták” a költő emlékét. Az RTV ugyanis a temetés napján megszólaltatta többek között Andrei Cornea filozófust, aki rendkívül bíráló hangnemben beszélt az általa a Ceauşescu-kultusz társszerzőjének nevezett Păunescuról, kijelentve: nem hazafi az, aki készakarva rosszat tesz hazájának, ugyanakkor Eminescuhoz hasonlítani a diktátorpár bárdját egyenértékű az istenkáromlással.

Szerző(k): Rostás Szabolcs, kronika.ro

1 2 3 5
>