""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Szász Jenő

Szász Jenő külhoni választókerületeket szeretne a magyarországi választáskor


A pénteken lezajlott Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsot követő munkaebéden Szász Jenő kisebb vitát okozott az új magyar választási törvény kapcsán vázolt felvetéseivel. A Magyar Polgári Párt elnöke szerint az új magyarországi választási törvény lehetővé kellene tegye hogy, – román mintára – százezer külhoni magyar állampolgár egyéni választókerületet alkotva önálló képviselőt választhasson a magyar parlamentbe.

A munkaebéden az európai polgári kezdeményezésről is szó esett. Született egy elvi megállapodás, amely leszögezi: az autonómia nem jár területi követeléssel, hanem elsősorban azt az európai elvet követi, hogy a döntések ott szülessenek, ahol az adott közösség mindennapjait éli. A dokumentumban ugyanakkor leszögezik, az autonómia nem öncél, hanem eszköz a magyarság kezében, amelyet nem a többség ellen, hanem saját megmaradása és gyarapodása érdekében használhat.

A Liszabonni Szerződésben előírt lehetőség, a legalább egymillió európai választópolgár által támogatott polgári kezdeményezés kérdésében az autonómiatanács tagjai igyekeztek dűlőre jutni egy közös álláspont érdekében. Végezetül abban maradtak, hogy a KMAT nemsokára külön ülést szentel e tárgykörnek.

Szász Jenő: Bölöni László jó megoldás lenne

 

Bölöni László 2012-ben (is) jó megoldás lenne a marosvásárhelyiek számára polgármesternek – mondta az MPP elnöke, Szász Jenő. Amennyiben a volt kiváló labdarúgót csak a polgáriak és az EMNT támogatná, és Bölöni is vállalná a megmérettetést, akkor jelölnék a tisztségre. „Az MPP 2008-ban is szerette volna megnyerni Bölöni Lászlót (fotó), de akkor és azóta is azt mondta, hogy csak akkor vállalná a polgármesterjelöltséget, ha a magyar közösség képviselői konszenzussal támogatják. Úgy gondolom, 2008-hoz képest most fordítva kell cselekednünk: előbb egyezzenek meg a magyar politikai alakulatok, hogy mindannyian támogatják Bölönit, és csak utána keressük meg őt személyesen. Bölöni László nemcsak pártok feletti, hanem etnikumok feletti jelölt lenne, őt a románság is elfogadná, és jó követe lenne a városnak a nagyvilágban is. Ha az RMDSZ-szel nem sikerül megegyezni, de Bölöni László vállalná a megmérettetést akkor is, ha csak az MPP és az EMNT támogatását élvezné, akkor is jelölnénk őt, és vele szemben RMDSZ-jelöltet indítani öngól lenne”– fogalmazott az MPP elnöke, Szász Jenő marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján.

Gáspár Botond, Vásárhelyi Hírlap

Magyarul a tanácsülésen

Szász Jenő szerint rossz a kisebbségi törvény

 

A kisebbségi törvény megszavazásának a megakadályozását tűzte ki célul Szász Jenő MPP-elnök. A politikus úgy véli, a hangzatos címén túl a rendelkezés nem tesz eleget a romániai magyarság elvárásainak. Szász tegnap Marosvásárhelyen kifejtette, azon túl, hogy egybegyűjti a már érvényben lévő törvényeket, a hat éve a parlament asztalán porosodó tervezet semmivel sem kínál többet.

„A jogszabály két negatívumot is tartalmaz – hívta fel a figyelmet. – Egyrészt az autonómiatanácsok fenntartására kiszabott többletadó kivetésével diszkriminálja a kisebbségeket, másrészt a jelenlegi parlamenti képviseletre bízza a testületek megalakítását. Lehetőséget kínál az RMDSZ-nek, hogy a parlamentből az autonómiatanácsokba is átmentse a befolyását.” Szász beismerte, nem túl népszerű intézkedés a kisebbségi törvény tervezetét piszkálni, de mint mondta, a romániai magyarság zöme nem is ismeri annak szövegét. „Hat éve is jeleztük, most is fontosnak érezzük lerántani a leplet erről a kisebbségi törvénybe bújtatott újabb RMDSZ-manőverről, amelynek célja további monopolhelyzetet teremteni a szövetség számára” – vélekedett Szász. Szerinte csak azért vált hirtelen ilyen sürgőssé a tervezet elfogadtatása az RMDSZ-nek, mert a párt csúcsvezetői érzik, hogy az erdélyi magyar politikában elveszítették a monopóliumukat.

Sajtótájékoztató

Tegnap, május 10-én, Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke kifejtette, hogy Tőkés Lászlónak és a bejegyzés előtt álló új pártnak a nemzeti oldalhoz kellene csatlakoznia, és a Magyar Polgári Párttal, illetve a Székely Nemzeti Tanáccsal közösen megteremtenie az RMDSZ alternatíváját. Eképpen közösen elérhetnénk, hogy jövőben végre sor kerüljön a romániai magyarság rendszerváltására és megakadályozhatnánk, hogy az RMDSZ-esek ismét átmentsék a posztkommunisták hatalmát. “Történelmi esély mutatkozik arra, hogy 2012-ben megvalósítsuk az erdélyi magyar rendszerváltást. Tőkés Lászlónak itt a helye a nemzeti jobboldalon”.

A Magyar Polgári Párt elnöke elmondta, nem tartja véletlennek a Pénzügyőrség ellenőrzését a Demokrácia Központoknál. “Lehet, hogy az elnök személye változott az RMDSZ-nél, de a szokásaik nem. Minden követ meg fognak mozgatni, hogy meggátolják az EMNP bejegyzését, ezt mi a saját bőrünkön tapasztaltuk a Magyar Polgári Párt bejegyzése kapcsán. Ha viszont Tőkés László hasonlóképpen látja a nemzeti jobboldal felállításának szükségességét, akkor szinte másodlagos a pártbejegyzés, a Magyar Polgári Párt hajlandó intézményes kereteit az EMNT, illetve az SZNT rendelkezésére bocsátani”.

Szász: az új magyar Alkotmány a nemzet felemelkedésének mérföldköve lehet

 

2011 április 20., szerda

Kiborultak a román liberálisok Kövér autonómiabeszéde miatt

Újabb tizenkét ember tette le hétfőn délben a magyar állampolgársági esküt a csíkszeredai főkonzulátuson. Közben a román liberálisok bírálják Kövér László házelnököt, mert szombati marosvásárhelyi beszédében a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseit kifogástalannak nevezte, amely megfelel a Teremtő akaratának.

Nemcsak a magyar állampolgárságot igénylők, hanem a magyar nemzet számára is történelmi pillanat volt a hétfőn Csíkszeredában megtartott első állampolgársági eskütételi ünnepség – mondta Kövér László a ceremónia után. A frissen magyar állampolgárságot szerzett tizenkét személy között van egyebek között Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke is.

Kövér Lászlót egyébként bírálják a román liberálisok, mert szombaton Marosvásárhelyen Székelyföld területi autonómiája mellett foglalt állást. Crin  Antonescu, a román ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke hétfőn kijelentette a liberálisok, a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt alkotta Szociál-Liberális Szövetség (USL) nevében, hogy az ellenzéki pártszövetség tiltakozik Kövérnek a székelyföldi autonómiára vonatkozó kijelentései ellen, amelyek Antonescu szerint sértik a román alkotmányt, ezért "elfogadhatatlanok". Kövér László szombaton az erdélyi városban vette át a Székely Nemzeti Tanács által adományozott Gábor Áron-díjat. A román hírügynökségek szerint a magyar politikus beszédében a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseit jogszerűnek, célszerűnek és korszerűnek, erkölcsi szempontból teljesen kifogástalannak nevezte, amely megfelel a Teremtő akaratának. Antonescu kijelentette: azt üzenik Orbán Viktornak, hogy "Magyarországot kell vezetnie, és semmi egyebet, és jó lenne, ha csak Magyarország területén méri fel, mit akar az istenség".

Szász: Kelemen az RMDSZ-en belüli csoportok érdekeit követi

 

http://szekelyhon.ro/szekely-vilag/szasz-kelemen-az-rmdsz-en-beluli-csoportok-erdekeit-koveti
Szőcs Lóránt 2011. február 27., vasárnap

Szász Jenő MPP-elnök szerint a PDL nagyobb biztonságban érezhette volna a koalíciót, ha az RMDSZ élére Eckstein Kovács Péter vagy Olosz Gergely került volna. Szerinte Kelemen Hunor nem a közösség, hanem az RMDSZ-en belüli csoportok érdekeit követi.

szasz_jeno_b

„A koalíció biztonságát és fennmaradását illetően a Demokrata Liberális Párt (PDL) nyugodtabb lett volna, ha az RMDSZ élére Eckstein Kovács Péter vagy Olosz Gergely került volna. Köztudott, hogy Kelemen Hunor Markó Béla politikájának folytatója, és ugyanúgy jár el, akár elődje, azaz nem a magyar közösség, hanem az RMDSZ-en belüli csoportok érdekeit követi majd” – nyilatkozta szombat este a Mediafaxnak Szász Jenő.

Arra a kérdésre, hogy számított-e Kelemen Hunor megválasztására, Szász Jenő kijelentette: „Azt hiszem, a legsikeresebb politikai klónozást, amely valaha történt, ma valósították meg az RMDSZ kongresszusán, Kelemen Hunor elnökké választása révén”.

Hozzátette, nem hiszi, hogy nagy változások lesznek az RMDSZ magatartásában és politikájában, de reméli, hogy az új elnök betartja ígéretét, mely szerint nyitottságot tanúsít a magyar közösség többi politikai alakulata iránt.

„Veszélyes és ostoba játékot játszik a Fidesz” – interjú Markó Bélával

[ 2010. december 17., 20:36 ] [207]

Fideszes hátszéllel szeretnék megosztani a romániai magyarság politikai képviseletét, de ezzel csak azt érhetik el, hogy végül megszűnik a parlamenti képviseletünk – mondta a Hírszerzőnek adott interjújában Markó Béla. Az RMDSZ elnöke tizennyolc év után távozik a szövetség éléről.
– Miért most távozik? Korábban is lett volna rá alkalma, ígérte is, mégis maradt.
– Az elmúlt 18 évben valóban többször fontolgattam a lépést, de nyilvánosan soha nem mondtam, hogy vissza fogok vonulni. Annyit igen, hogy nem tervezem hosszúra a politikai pályámat, mert szerintem író embernek, alkotó értelmiséginek nem kell hosszasan a politikában ragadnia. Aztán egy idő után rájöttem, jobb, ha ilyeneket nem mondok.
– De miért most?
– Tizennyolc éve vagyok az RMDSZ elnöke, 1989 decembere óta politizálok, bőven elég volt. Felnőttek új politikus nemzedékek, akik eleve ezt a pályát választották, nekik is módot kell már adni a szemléletük érvényesítésére.

Nem irányváltás a tisztújítás (Az RMDSZ ellenzéke szerint)

 

http://www.3szek.ro/load/cikk/35065/nem_iranyvaltas_a_tisztujitas_az_rmdsz_ellenzeke_szerint
2010. december 15., szerda

Irányváltást, áttörést az autonómiapolitikában nem vár, érdeklődéssel, de óvatosan viszonyul az RMDSZ-en belül esedékes tisztújításhoz, Markó Béla elnök visszavonulásához a szövetség ellenzéke — ez derül ki a lapunknak nyilatkozó Toró T. Tibor EMNM-ügyvezető elnök és Szász Jenő MPP-vezető szavaiból.

Szász: nem tudom, Tőkésnek miért fáj a foga az MPP-re

Máthé László Ferenc
2010.12.14. 10:58

„Nem tudom, Tőkésnek miért fáj a foga az MPP-re. Ott álltunk mögötte, mellette, szavára belementünk a jeges Küküllőbe, és eljátszotta az esélyét, a bizalmunkat” – állítja Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, aki szerint nem időszerű most egy újabb magyar pártot alapítani.

Szasz_Jeno.jpg

Székelyek az Országházban – film


Székelyek az Országházban
Încărcat de gzsolt. – News videos from around the world.

sznt.hu

Székelyföld autonómiatörekvéseinek támogatását kérte a Székely Nemzeti Tanács Magyarországtól

Határozatban kérte fel a Székely Nemzeti Tanács pénteki budapesti ülésén a magyar kormányt és a magyar állam intézményeit, hogy a rendelkezésükre álló minden eszközzel támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon, valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, hogy a Parlament a mai naptól kezdve már nemcsak az ország háza, hanem a nemzet háza is; a házelnök azt hangoztatta, az európai integráció nem képzelhető el nemzeti integráció nélkül.
Az ülésen még elmondta, hogy a magyar nemzeti integráció egyik pillére, hogy "nincs többé határon inneni és túli magyar ügy, mert nincs többé határ, csak magyar ügy van". Hangsúlyozta, hogy a kulturális és területi önrendelkezést is magába foglaló területi autonómia Európa több országában létező valóság. Közlése szerint a Székely Nemzeti Tanács az erdélyi magyarság és a székelység számára sem többet, sem kevesebbet nem akar, mint ami kisebbségekben élő európai nemzeti közösségeknek jár. Ebben a törekvésben mindig számíthatnak a magyar Országgyűlés támogatására.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke azt mondta, az általuk kétszer elfogadott és két alkalommal is a román parlament elé beterjesztett törvénytervezet világosan leírja azokat az intézményeket, amelyek a székelyek jelenkori szabadságának intézményei lennének: az önkormányzati tanács lehetne a regionális parlament, míg az önkormányzati bizottság a regionális kormány, jól körülhatárolt eszközökkel és pontosan körülírt működéssel.
Izsák Balázs a tanácskozás előtt emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hét évben többször fordultak az akkori magyar vezetőkhöz, támogatást kérve a székelyföldi autonómiatörekvésnek, de nem találtak meghallgatásra.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke a tanácskozáson a választójog és választhatóság kiterjesztése mellett érvelt. A Magyar Polgári Pártot a Székely Nemzeti Tanács leghűségesebb szövetségesének nevezte.
Az ülésen a Székely Nemzeti Tanács három határozatát fogadták el. Az egyhangúlag elfogadott egyes számú határozat kimondja a folytonosságot az 1918. november 19-én Budapesten és a 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön létrehozott Székely Nemzeti Tanács között.
A kettes számú határozatban felkérték a magyar kormányt és a magyar állam intézményeit, hogy a rendelkezésükre álló minden eszközzel támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon, valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban. Emellett fordítsanak kiemelt figyelmet a kapcsolattartásra a Székelyfölddel. Egyúttal felkérték a magyar és a román külügyminisztériumot, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a két ország közötti, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződésbe kerüljenek bele az Európa Tanács ajánlásainak az autonómiára, a regionalizációra vonatkozó rendelkezései, Székelyföld autonómiáját pedig nevesítsék. A második határozattervezet elfogadásakor a 270 küldöttből hárman tartózkodtak.
A hármas számú, egyhangúlag elfogadott határozatban a tanács fontosnak nevezte, hogy a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség idején és azt követően az unió támogassa, hogy a Székelyföld "történelmi európai régióként" kapjon képviseletet a régiók bizottságában. Kitértek arra is, hogy az unió fordítson kiemelt figyelmet a veszélyeztetett kis népek védelmére, és dolgozza ki védelmük európai szintű szabályait. (mti),transindex.ro

Székely Nemzeti Tanács – Schmitt Pál: a székelyek értékőrzése hivatás

2010 november 20., szombat

A XXI. század magyarsága számára a székelyek értékőrzése hivatás, Európa számára bátorságuk küldetés – írta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) pénteki ülésének résztvevőit köszöntő levelében Schmitt Pál köztársasági elnök. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke a tanácskozáson a választójog és választhatóság kiterjesztése mellett érvelt.
"Minden szellemi-lelki kincset dédelgető közösségre szükség van, hogy Európának zavaros, értékvesztett világunkban arca legyen" – írta az államfő.
Hangsúlyozta: a határok nélküli Európa a "divatos multikulturalitás talmi csillogása helyett" határtalan lehetőséget ad mindenkinek, aki elég erős, hogy nyitott, tenni akaró polgárok egységévé szervezze az egy helyen élőket. A 270 küldött előtt felolvasott levélben az államfő kitért arra is, hogy ma Európában a határok tekintetében kevésbé fizikai, sokkal inkább lelki, szellemi elzárkózásról, befelé fordulásról kell beszélni.
Utalva arra, hogy az ülésnek a Parlament épülete ad otthont, kiemelte: falai között mindannyian otthon vagyunk.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke arról beszélt, hogy tartalommal kell gazdagítani a kettős állampolgárság intézményét. Ki kell terjeszteni a választójogot és a választhatóság jogát, a gondoskodó állam intézményrendszerét ki kell terjeszteni a határon túlra is – emelte ki.
Szorgalmazta Székelyföldön szórványkollégiumok létesítését az asszimiláció és az elvándorlás megállítására, repülőtér építését, székely szövetkezet kialakítását – utóbbi a gazdák termékeinek értékesítését segíthetné. Hangsúlyozta: a Kárpát-medence egységes gazdasági tér, s arra biztatta a gazdasági szereplőket, hogy közösen éljenek e lehetőséggel.
A Magyar Polgári Pártot a Székely Nemzeti Tanács leghűségesebb szövetségesének nevezte, s úgy fogalmazott: "nemcsak múltunk, jövőnk is van".
Veres Dávid csíki küldött felszólalásában azt kérte, hogy a kormány minden eszközzel segítse Székelyföld autonómiájának megvalósítását, és az új alkotmányban Székelyföld törvényes (magyar) parlamenti képviseletét rögzítse. Szavait többször taps fogadta, így akkor is, amikor arról szólt: a magyar kormány járjon közbe a román kabinetnél azért, hogy a székelyek minél előbb visszakaphassák "őseik egyéni és közösségi jussát". Mind Bukarestben, mind a nemzetközi fórumokon a magyar kormány próbálja meg elérni, hogy "a kilencven éve tartó jogfosztottság állapota" az erdélyi és székelyföldi történelmi egyházak esetében minél előbb megszűnjön – fejtette ki.

MPP: Kelemen Hunor mondjon le!

2010 november 18., csütörtök

Az Adrian Păunescu temetésre írt beszéd felolvasása miatt szólítja fel lemondásra a kulturális minisztert a polgáriak vezetősége.
November 17-én 12 órára hívta sajtótájékoztatóra a média képviselőit a Magyar Polgári Párt elnöke, Szász Jenő és az alelnök, Dr. Farkas Csaba. Lévén, hogy a párt első embere nem érkezett meg a helyszínre, Farkas közölte a polgáriak álláspontját két témában is. Először a nemrégiben elhunyt Adrian Păunescu költő temetéséről és az azt övező jelenségről szólt a politikus.
Véleménye szerint a költőt a román nemzeti szocializmus egyik fő építőjeként és támogatójaként ismerte az ország, aki gyakorlatilag korlátlan hatalommal rendelkezett és többek között rengeteg agymosó, gyakran kimondottan magyarellenes népünnepély szervezéséért volt felelős. Farkas elmondta, Păunescu a rendszerváltás után is a diktatúra vezetőit éltette, a román kereskedelmi tévékben többször „habzó szájjal szidta" a székelyföldi önrendelkezés minden formáját.
Az MPP felháborodva szerzett tudomást arról, hogy Kelemen Hunor, RMDSZ-es kulturális miniszter „magasztaló gyászbeszédet mondott a költő temetésén". Véleményük szerint tettével a politikus nem képviselte a magyar kisebbséget és az európai értékek ellen is beszélt, így nincs mit keresnie a miniszteri székben.
Nem késett a miniszter válasza sem, néhány órával a sajtótájékoztató után Kelemen Hunor egy nyilatkozatot juttatott el szerkesztőségünkbe, mely szerint manipulál, ferdít és valótlanságot állít Szász Jenő, amikor azt nyilatkozza, hogy Kelemen Hunor kulturális miniszter gyászbeszédet mondott Adrian Păunescu temetésén.
A tárcavezető hangsúlyozza: „nem tartózkodtam az országban a temetés napján, így nem is vettem részt rajta, gyászbeszédet sem mondtam. Ugyanakkor visszautasítottam minden olyan kérést, amely arra vonatkozott, hogy Adrian Păunescu halálának napját nemzeti gyásznappá nyilvánítsák." Kelemen Hunor leszögezi, az üzenet, amelyet Szász Jenő gyászbeszédnek vélt, csupán a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium hivatalos sajtószolgálatának rövid megemlékezése volt.

A Păunescu-gyászbeszéd miatt lemondásra szólítja fel Kelemen Hunort az MPP

 

Az erdélyi magyar belpolitikába is begyűrűzött a közéletben már jelentős felháborodást eredményező botrány, amelyet az váltott ki, hogy Kelemen Hunor művelődési miniszterként Adrian Păunescu munkásságát elismerő búcsúlevélben hajtott fejet a november 5-én elhunyt költő-politikus előtt.

Szász szerint Kelemen nem az erdélyi magyarokat képviseli

A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöksége tegnap lemondásra szólította az RMDSZ-es politikust a nekrológ miatt. Szász Jenő elnök és Farkas Csaba alelnök Székelyudvarhelyen rendezett sajtótájékoztatóján elmondta, megdöbbenéssel és megütközéssel értesültek Kelemen Hunor Adrian Păunescu temetésén mondott gyászbeszédéről (ennek kapcsán a polgári politikusok tévednek, a kulturális miniszter ugyanis személyesen nem vett részt a november 7-i szertartáson – szerk. megj.).

„A román nemzeti-kommunista ideológia oszlopos tagjaként ismert Adrian Păunescu ifjúsági agymosó népünnepélyeket szervezett, 1989 után pedig a Szocialista Párt tagjaként a visszarendeződés és a sovénnacionalista diskurzus híveként vált hírhedtté az erdélyi magyar közösség számára” – hangsúlyozták az MPP vezetői, hozzátéve: búcsúbeszédében Kelemen Hunor nemcsak az erdélyi magyarokat nem képviselte, hanem az európai értékeket sem, ezért szorgalmazzák a művelődési miniszter lemondását.

Hozzászólások

Kategóriák