Archive

Category Archives for "Semjén Zsolt"

RMDSZ-kongresszus: összefogás és megújulás a siker záloga

A magyar kormány együttműködik Románia kormányával, amiben az RMDSZ is részt vesz – mondta Semjén Zsolt szombaton Nagyváradon, amikor a budapesti kormány nevében köszöntötte az RMDSZ kongresszusát. Felszólalt Emil Boc román miniszterelnök és Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke is. Traian Basescu román államfő és Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke videoüzenetben köszöntötte a résztvevőket.

Magyarország és Románia együttműködése nem taktikai, hanem stratégiai – tette hozzá a magyar miniszterelnök-helyettes, megjegyezve, hogy Magyarország mélyen elkötelezett Románia shengeni csatlakozása mellett. Semjén Zsolt kulcsfontosságúnak nevezte az etnikai alapú magyar pártok létét mind Romániában, mind a környező országokban. Mindent megtesznek azért, hogy ez még a magyar EU-elnökség ideje alatt megvalósuljon – tette hozzá.
Semjén Zsolt a kongresszuson kijelentette, hogy egy magyar nemzet van, amely három helyen él: az anyaországban, a Kárpát-medencében és szétszórva a világban. A politikus emlékeztetett rá, hogy a magyar Országgyűlés határozatot hozott a nemzeti összetartozásról, s az új kormány még meg sem alakult, amikor megalkották a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Ezzel igyekeztünk letörölni azt a szégyent, amit 2004. december 5. okozott – mondta nagy tapssal kísérve Semjén Zsolt.

Elkerülhetetlen az összefogás


A politikus fontosnak nevezte, hogy nincs "A" és "B" kategóriájú magyar állampolgár, csak egyféle állampolgár van, teljes jogokkal. Semjén Zsolt kulcsfontosságúnak nevezte az etnikai alapú magyar pártok létét mind Romániában, mind a környező országokban. A miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke összefogást sürgetett annak érdekében, hogy "a magyar etnikai alapú pártok ott legyenek a környező országok törvényhozásában".
A magyar összefogás alapvető fundamentum, megkerülhetetlen – jelentette ki Semjén Zsolt, aki szerint az RMDSZ kongresszusa ma arról dönt, hogy Markó Béla után milyen úton haladjon a párt, milyen lesz az ország stabilitása, a magyar-magyar kapcsolat.
"Ha ma a változás mellett döntenek, akkor segítő kezet nyújtunk a jövőben (…) a Kárpát-medencei összmagyarság érdekében" – jelentette ki Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke. A politikus szerint a mostani kongresszus mérföldkő, korszakhatár lehet az RMDSZ életében. A tisztújítás, a változás nemcsak a fiatalításról szól, hanem a helyes út megtalálásáról, a jövő együttműködéséről is – fogalmazott a politikus.
Az Európai Néppárt számára fontosak a kisebbségek, a romániai magyar közösség politikai egysége is fontos európai érték – hangsúlyozta Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke. A politikus videoüzenetében gratulált Markó Bélának, aki – mint Martens fogalmazott – 1993 óta felépítette azt a szervezetet, amely fontos politikai mozgalommá vált Romániában és Kelet-Közép-Európában.Az ő és az Önök pártjának nagyszerű megvalósítása ezekben az években a romániai magyar közösség politikai egysége, ez olyan érték, amely rendkívül fontos – mondta Martens, kifejezve reményét, hogy utódja ugyanezt a szerepet fogja betölteni. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Európai Néppárt szoros együttműködésben dolgozott együtt az elmúlt esztendőkben – mondta Martens.

Fontos az önazonosság-tudat

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az egyik legmegbízhatóbb politikai szereplője volt a romániai közéletnek – ezt a gondolatot fogalmazta meg a kongresszushoz intézett üzenetében Traian Basescu államfő és a felszólaló Emil Boc miniszterelnök. Annak, hogy Románia szebb és erősebb állammá váljon, az a záloga, hogy a népcsoportok megtarthassák önazonosság-tudatukat és kultúrájukat – hangsúlyozta Basescu, hozzátéve, hogy ő ebben mindig partner lesz. Az RMDSZ jelentős eleme a romániai politikai életnek – mondta az államfő.
Emil Boc miniszterelnök úgy fogalmazott: ez a szövetség az elmúlt két évtizedben az egyik legkomolyabb és legfelelősségteljesebb politikai ereje volt a romániai közéletnek, az utóbbi időszakban pedig megbízható koalíciós partnerként segített megmenteni az országot a gazdasági összeomlástól. A miniszterelnök külön méltatta Markó Bélát, akinek – mint fogalmazott – gazdag politikai tapasztalata és kiegyensúlyozottsága nagyban hozzájárult az ország stabilitásához.

(mno.hu-fidesz.hu)

Már harmincezer kérelem érkezett

 

Kövér László házelnök szerint a határon túli magyarok szavazati jogának megadására két lehetséges megoldás kínálkozik

Rendkívüli pillanatnak nevezte az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának létrehozását a testület tegnapi alakuló ülésén Kövér László. A házelnök a határon túli magyarok szavazati jogának megadására két lehetséges megoldást vázolt fel.

Kövér László emlékeztetett az elmúlt időszak nemzetpolitikai intézkedéseire, kiemelve a nemzeti összetartozásról szóló törvény megalkotását, amely először tesz kísérletet arra, hogy azt a feldolgozhatatlan traumát, amelyet Trianon jelent, valamilyen módon értelmezze. Mint mondta: ki kellett szabadítani a nemzetrészekkel való foglalkozást a külügy „kényszerketrecéből”.
A házelnök fontos fejleményként értékelte az állampolgárság kiterjesztését, és utalt arra, hogy a következő lépés az alkotmány újrafogalmazása lesz. Az új alaptörvénynek a mostanihoz képest világosabb, egyértelműbb felelősségvállalást kell tartalmaznia a politika, az intézmények, „a nemzet országhatárokon belül rekedt része” számára és azok felé, akiket közjogi értelemben a kilencven évvel ezelőtti békediktátum elszakított – közölte.
Az alkotmányozás következő lépéseként pedig a választójogi törvényhez is hozzá kell nyúlni – vélekedett Kövér László –, ami lezárja az elszakított nemzetrészek közjogi értelemben való visszafogadását. Felhívta a figyelmet, hogy két megoldás lehetséges: az egyik szerint minden diszkriminációt megszüntetve lehetővé teszik az összes magyar állampolgár számára, hogy lakóhelyétől függetlenül részt vegyen a magyar belpolitikában. A másik lehetőség pedig az, hogy megteremtik a külhoni magyarok képviseletének lehetőségét a magyar Országgyűlésben, hasonlóan a magyarországi etnikai és nemzeti kisebbségekéhez, ami szintén régi adóssága a hazai politikai elitnek.
A házelnök egyébként az új parlamenti bizottság egy tagjának a felvetésére úgy reagált: az LMP jelezte, hogy részt kíván venni a testület munkájában, az MSZP viszont úgy nyilatkozott, hogy abba a jövőben sem kívánnak bekapcsolódni.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az ülésen ugyanakkor tudatta, hogy csaknem harmincezer honosítási kérelem érkezett az eljárás január 3-i indulása óta. Március 14-én elkezdődik az állampolgárság kiadása, és elhangzanak az első eskütételek – tudatta a kereszténydemokrata politikus.
A (vissza)honosítás iránt az erdélyi Csíkszeredában és Kolozsvárott, a vajdasági Szabadkán, valamint Budapesten a legnagyobb az érdeklődés, ám további hatvan külképviseleten és hozzávetőlegesen 660 magyarországi anyakönyvvezetőnél is adtak már be kérelmet.

Zsebők Csaba, Magyar Hírlap

 

MPP-PRESS

Jobb együttműködni, mint fúrni egymást

 

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/53700;jsessionid=0F0CCF9485D8B30DB109EE5AEEAB3BD8
2011. február 10.

Kegyelmi pillanat, hogy ilyen a magyar–román viszony; beigazolódott, ha Romániával együttműködünk, akkor sokkal többet érünk el, mintha „fúrjuk egymást” – mondta Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden esete a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.

A miniszterelnök-helyettes szerint az a józan magyar érdek, hogy a román–magyar együttműködés maradjon, a magyar állampolgárság kiadása zökkenőmentes legyen, és ennek az egyik garanciája a román jobbközép kormány léte.

A kormányzati politikus ezzel azokra a hírekre reagált, miszerint az RMDSZ egyes körei meglebegtették a párt kilépését a román kormánykoalícióból. Semjén Zsolt szerint számos, magyaroknak kedvező intézkedés fakadt a mostani román kormány és Traian Băsescu józanságából, ezek után nincs erkölcsi joga bárkinek azt mondani, hogy a magyarok lépjenek ki a koalícióból.

„Nagyon világosan kell látni, és nagyon komolyan megfontolásra ajánlom minden romániai magyar számára: kegyelmi pillanat, hogy ilyen a magyar–román viszony, hogy Orbán Viktor és Traian Băsescu között ilyen a viszony” – hangsúlyozta.

Mint hozzátette: gondolják meg az érintettek, ha jön egy másik típusú kormány Romániában, egyáltalán nem biztos, hogy ilyen zökkenőmentes lesz a magyar állampolgárság kiadása, hiszen Băsescu megadta a határon túli románoknak az állampolgárság lehetőségét.

BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 10:14 0 MEGJEGYZÉS

Az egyszerűsített honosítás tapasztalatait is megtárgyalják

[ 2011. január 10., 13:06 ] [292]

Az egyszerűsített honosítás tapasztalatairól, a kisebbségi vegyes bizottságokról és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szakbizottságairól lesz szó a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság keddi ülésén – mondta el Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár.
Kifejtette: örömmel látják, hogy a kedvezményes honosítás ügyintézése problémamentesen zajlik, de az eddigi tapasztalatokat, fejleményeket szeretnék áttekinteni. Napirenden szerepel még a Bethlen Gábor Alap, amelyről december 23-án fogadott el törvényt az Országgyűlés. A bizottság tagjait az alap indulásáról tájékoztatják, illetve arról, hogyan alakul át az eddigi támogatási rendszer, milyen nyilvántartást működtetnek, hogyan szeretnék az adatszolgáltatást megvalósítani az egyes államtitkárságok között. Megjegyezte: az alaphoz kapcsolódó alapkezelő nonprofit zrt. létrehozása is folyamatban van, várhatóan egy hónapon belül megkezdheti munkáját.
Téma lesz a Máért szakbizottsági rendszere. A helyettes államtitkár felidézte, hogy tavaly a Máért ülésén négy szakbizottság felállításáról döntöttek, az oktatási és kulturális, a gazdasági és önkormányzati, a külügyi és jogi, illetve a szórványtestület. Utóbbinak két albizottsága lesz, az egyik a kárpát-medencei szórványmagyarsággal, a másik a nyugati diaszpórával foglalkozik majd. A diaszpóra szakbizottság kivételével mindegyik testület még januárban ülésezik, a diaszpóratestület pedig várhatóan februárban tanácskozik. A szakbizottság munkájában a Máért tagszervezetei mellett a kormányzat képviselői is jelen lesznek – hangsúlyozta.
A tárcaközi bizottság negyedik témája a vegyes bizottságok munkája lesz. Répás Zsuzsanna elmondta, hogy összesen hat kisebbségi vegyes bizottság ülése várható az első félévben, először a magyar–szlovák vegyes bizottság tart majd ülést.
A kormány augusztus 27-i hatállyal hozta létre a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottságot (NPTB) a kölcsönös felelősség és figyelem elvén nyugvó nemzetpolitikai tevékenység összehangolására. A testület elnöke Semjén Zsolt, a miniszterelnök általános helyettese, alelnöke pedig Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Az NPTB feladata – a kormányhatározat szerint – egy, a kormány nemzetpolitikai tevékenységét segítő kölcsönös tájékoztatáson alapuló, egységes információs rendszer létrehozása, a nemzetpolitikai vonatkozású feladatok végrehajtásának koordinálása és értékelése, az egyes minisztériumok külhoni magyarokat érintő tervezési tevékenységének összehangolása, a központi államigazgatási szervek külhoni magyarokat érintő tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, és javaslattétel a kormány számára a nemzetpolitikai vonatkozású feladatok végrehajtása során a forrásigény összehangolt tervezésére és a pénzfelhasználás ellenőrzésére.
A bizottságban képviselteti magát a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkári, illetve parlamenti államtitkári szinten. A bizottságban helyet foglal a KSH elnöke is. A kormány határozatában felkérte a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetőjét, hogy személyesen vagy delegáltja útján állandó meghívottként vegyen részt az NPTB munkájában. A testület legalább negyedévente tart teljes ülést.
MTI ,erdely.ma

Semjén Zsolt kezdeményezi a Bethlen Gábor Alap létrehozását

A Szülőföld Alap helyére lépne, de szélesebb feladatkörrel, az új intézmény.

Feldolgozta: kf
Forrás: MTI

2010.11.26. péntek 16:33

Bethlen Gábor Alap létrehozását kezdeményezi a kormány; a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes által jegyzett indítvány szerint az új alap a Szülőföld Alap általános jogutódjaként működne, egységesítve a határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszert.

Semjén Zsolt indítványában a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal bővülő és erősödő kapcsolattartást elősegítő programok megvalósítására, pénzügyi forrás képzésére és felhasználási céljaira tesz javaslatot.

Az új alap elnevezésekor azért esett a választás Bethlen Gáborra, mivel nevét és a hozzáfűződő erdélyi rendi, gazdasági és társadalomszervezési aranykort minden magyar ismeri – olvasható az indítványban.

A törvény alapján lehetőség nyílna a Bethlen Gábor Alap javára önkéntes befizetésekre, és adományokra, állampolgárságtól és lakóhelytől, illetve telephelytől függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és természetes személy számára.

A büdzsében meghatározott forrásokat is biztosítanának az alap javára, mindenkori működőképességének megőrzése érdekében a törvény egy minimális költségvetési támogatás kötelezettségét írja elő, azaz minden költségvetési évben legalább egy milliárd forintra ki kell egészíteni az alap pénzeszközeit.

A tervezet felidézi, hogy az Országgyűlés a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal bővülő és erősödő kapcsolattartást elősegítő programok megvalósítása érdekében Szülőföld Alap elnevezéssel elkülönített állami pénzalapot hozott létre.

Az alappal megvalósítani kívánt cél nem változott: a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében támogatások nyújtása – rögzíti a javaslat. Megállapítja, hogy a jelenlegi rendszer nem alkalmas arra, hogy ez a cél hatékonyan és maradéktalanul megvalósuljon.

Az elmúlt években már csak ötletszerűen elnevezett célelőirányzatok nem mutatják egyértelműen, hogy az ezekkel gazdálkodó költségvetési szervek korábban mire is költötték az adott forrást, mostanra a támogatási rendszer átláthatatlanná, sok esetben párhuzamossá vált. Amennyiben a nemzetpolitikában egy adott költségvetési évben váratlan fordulatok következnek be (ez gyakran megtörténik a környező országok tekintetében), a célelőirányzat nem képes hatékonyan lekövetni a módosult célokat, ehhez túlzottan bürokratikus és hiányzik belőle a terepismeret.

Az előirányzatok felhasználása és elszámoltatása nem egy folyamatos, monitoring-rendszerben, helyszíni záró ellenőrzéssel történik, hanem pusztán a minisztérium rendszerében működő egyik pénzügyi osztály általi számlamásolatok bekérésével, így az elmúlt években igen halvány nemzetpolitikai célok valódi megvalósulása sem kimutatható.

Ezen okok miatt szüntetné meg a kormány a Szülőföld Alapot, és hozná létre a feladatok teljes nemzetpolitikai palettával való kibővítése révén az új, egységes Bethlen Gábor Alapot. A 2011. évi költségvetési törvénytervezetben a határon túli magyarokat illető, közigazgatási tárcánál lévő célelőirányzatokat az alapba emelnék be.

Az új alapból a támogatások nyilvános pályázat vagy egyedi kérelem benyújtása keretében lennének elnyerhetők.

Az alap irányítását ellátó bizottság tevékenységét a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) elvi iránymutatásainak figyelembe vételével végzi.

A javaslat kitér a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosítására, amelynek értelmében, a szomszédos államokban lakóhellyel rendelkezők a magyar állampolgárság megszerzésétől függetlenül továbbra is igénybe vehetik, illetve részesülhetnek a meghatározott kedvezményekben és támogatásokban.

Az indítvány rögzíti továbbá, hogy indokolt az oktatási-nevelési támogatás kiterjesztése az óvodásokra is, mivel a gyermekek további iskoláztatását sokszor a legelső döntés határozza meg.

dunatv.hu

Összmagyar regiszter: érdekérvényesítés gombnyomásra – film

Ez a külhoni magyarok identitásának megőrzését és az érdekérvényesítést is szolgálja.

Szerző: Szondi Vanda
Forrás: Híradó

2010.11.23. kedd 20:41

Jövő év elején kezdődik az összmagyar regiszter kialakítása. Semjén Zsolt azt mondta: a regiszter a külhoni magyarok identitásának megőrzését és a magyar érdekérvényesítést egyaránt szolgálja. Elsősorban Magyarországról szóló, magyar nyelvű üzeneteket közvetít, de például irodalmi műveket is.

Eljut majd mindazokhoz, akik megadják e-mail címüket. Először a magyar szervezetek segítségével akarják elérni minél több honfitársunkat. A regiszterhez csatlakozók üzeneteit, javaslatait is szívesen fogadják. A miniszterelnök-helyettes szerint mindez jó eszköz lehet a magyar érdekek érvényesítésére az egész világban.
„Ha van egy magyar, nemzeti szempontból fontos kérdés, mondjuk például a szlovákiai nyelvtörvény, akkor – most vállalom a mondatot – legyen egy olyan nyomásgyakorló erő, hogy szimbolikusan kifejezve egy gombnyomással az összmagyarság tudjon megnyilvánulni. Akinek olyan befolyása van, az mondjuk, a Washington Postban tudjon elhelyezni egy cikket, akinek helyi befolyása van, az a helyi lap értesítőjében. A lényeg, hogy az egész világon meg tudjuk jeleníteni a magyar ügyet – hangoztatta Semjén.

dunatv.hu

Semjén: Minden magyarért meg fogunk küzdeni – film

Magyarország soros uniós elnöksége egy lehetőség a magyarság hangsúlyos megjelenésére.

Szerző: Pintér Attila
Forrás: Heti Hírmondó

2010.11.08. hétfő 10:21

Magyarország soros uniós elnöksége egy lehetőség arra, hogy a határon túli magyarság ügyei hangsúlyosan megjelenjenek. A szavazati jog kérdése a nemzeti egység megőrzése érdekében maradt ki a MÁÉRT zárónyilatkozatából. Az összmagyar regisztert pedig jelentős nemzetközi erőforrásnak szánja a kormányzat.

A Magyar Állandó Értekezlet után a tanácskozás tanulságairól és a nemzetpolitikában várható lépésekről is nyilatkozott Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának vasárnap este.

Magyarország lesz az Unió soros elnöke, tehát az EU ügyei itt fognak “intéződni”. Ez pedig egy lehetőséget ad arra, hogy úgy koordináljuk a dolgokat, hogy a határon túli magyarság, illetve általában a kisebbség szempontjai hangsúlyosan megjelenjenek – így reagált Semjén Zsolt a Duna Televízió felvetésére, miszerint milyen lehetőségnek tartják Magyarország uniós elnökségét a határon túli magyar szervezetek.

A miniszterelnök-helyettes Szerbiát hozta példaként, mint ahol megvalósult a kulturális autonómia egy formája. Nyilvánvaló, hogy ezt a magyar kormány nagyra értékeli és támogatja Szerbiát abbéli törekvésében, hogy mihamarabb az Európai Unió tagjává válhasson. “Ez a jó szerb-magyar viszony üdvös kihatással van a vajdasági magyarságra; az irántuk tett szerb gesztusok pedig üdvös kihatással vannak a magyar-szerb kapcsolatokra” – mondta Semjén Zsolt.

Miért maradt ki a szavazati jog?

A MÁÉRT zárónyilatkozatában szó van az egyszerűsített honosítási eljárásról, az oktatási törekvésekről és az autonómiáról, Magyarország soros uniós elnökségéről. S bár volt egy szavazás a témáról, mégsem került bele a záródokumentumba a határon túli magyaroknak adandó választójog. Miért nem? – hangzott a Heti Hírmondó kérdése.

A mostani MÁÉRT záró nyilatkozata valóban egy történelmi dokumentum volt, megvalósult a nemzeti egység; részint a magyarországi politika, részint a határon túli és az emigráció politikájának tekintetében – reagált a miniszterelnök-helyettes. Olyan szervezetek, amelyek pengeváltásban vannak egymással, azok is aláírták a magyarság legfontosabb kérdéseivel foglalkozó zárónyilatkozatot.

Azt megerősítette Semjén Zsolt: a nyugati emigráció részéről valóban felvetették, hogy a határon túli magyarság szavazati jogát vegye bele záródokumentumába a MÁÉRT. Ő ezt a kérdést véleménynyilvánító szavazásra bocsátotta, és kiderült: minden határon túli magyar szervezet ragaszkodik ahhoz, hogy szavazati jogot kapjanak a magyar állampolgársággal. Ám ez a pont nem volt része a záródokumentum eredeti tervezetének.

“Ha ezt beerőltetem egy többségi szavazással, tehát hogy ez kerüljön be a záródokumentumba, akkor nincs meg a teljes egység, mert bizonyos magyarországi politikai párt ezt kritikusan szemlélte. Nyilván a szocialista pártnak komoly problémát okozott volna ennek ilyen formában való elfogadása, szerintem a delegáltaknak nem is nagyon lett volna mandátuma, hogy ebben a kérdésben ilyen értelmű állásfoglalást tegyenek” – ismertette a hátteret a kormányzati politikus, hozzátéve: a nemzeti egységet a záródokumentum kapcsán mindennél előbbre valónak tartotta, hiszen a magyarságot érintő minden fontos kérdés belekerült a nyilatkozatba.

Jelentős erőforrásnak szánják az összmagyar regisztert

Miért fontos az összmagyar regiszter létrehozása, amelynek tervét szintén bejelentette a Magyar Állandó Értekezlet ülésén? – hangzott a Heti Hírmondó kérdése.

“Ez a szívem csücske” – reagált Semjén Zsolt. A regiszter létrehozását azért tartja fontosnak, mert a magyar nemzet világnemzet lett, abból kifolyólag, hogy az emigráció szétszórtan él a világban. A nyugati magyarság, az emigráció megtartása pediglen speciális kapcsolatokat igényel – a negyedik, ötödik generációtól már nem reális elvárni, hogy úgy beszéljenek magyarul, mint az itthoniak.

“Ezért az egyik javaslatom, hogy az emigráns szervezetekben, mondjuk az Egyesült Államokban, legyen a magyar mellett egy angol nyelvű szekció is, ahol a negyedik ötödik generációs magyarokat kell megtartani a magyarságban – még ha az angol nyelviségben is” – magyarázta Semjén Zsolt, hozzátéve: a lengyelek ugyanezt a stratégiát követik.

A tervezett regisztert pedig arra használnák, hogy személyesen elérjenek minden magyart, bárhol él a világban – küldve nekik üzeneteket a magyar társadalomról, vagy nemzeti ünnepeken ünnepi üzenetet például ismert költemények formájában. “Ez a fajta kapcsolattartás az ő identitásukat megerősíti. Gazdasági beruházás esetén meg lehet nézni, hogy az adott térségben hol vannak magyarok, akiknek a befolyása, kapcsolatrendszere segítség lehet ilyen szempontból is. De az sem elhanyagolható, hogy ha van egy magyar ügy – mondjuk a szlovák nyelvtörvény, ami sérelmes a szlovákiai magyarság, tehát az egyetemes magyarság számára – akkor mozgósíthatjuk a világ magyarságát a magyar ügy mellett. Óriási erő van ebben” – érvelt a miniszterelnök-helyettes.

Csak azt zavarja, akinek nem inge-gatyája a magyarság

A Heti Hírmondó felvetésére, hogy számít-e arra, ez az elképzelés vitákat fog kiváltani, Semjén Zsolt úgy reagált: ez azoknál válthat ki vitát, “akiknek ez a nemzet se inge, se gatyája”.

“Akinek magyar szíve van, az csak helyesnek tarthatja, hogy a világban élő magyarokat megtartsuk a magyarságban, a magyarsággal szimpatizáló embereket magunkhoz tudjuk kötni, az identitásukat megerősítsük; és mi rossz van abban, ha Magyarország a világban szétszóratásban élő magyaroknak magyar üzeneteket küld? Ennél pozitívabb dolog a Földön nincsen…Nem beszélve arról, hogyha más országok ezt megtehetik, akkor megtehetjük mi is. Erre mondtam azt, hogy minden magyarért meg fogunk küzdeni” – hangzott Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Heti Hírmondónak adott nyilatkozatában.

dunatv.hu

MÁÉRT 2010 – Semjén Zsolt miniszterelnök – helyettes beszéde – film

Semjén: példátlan nemzeti egység valósult meg a Magyar Állandó Értekezleten

2010. november 05. 19:36

A Máért résztvevői üdvözlik a nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárság megszerzéséről szóló törvényeket – mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes

Oldal nyomtatásaSzövegméret növeléseSzövegméret csökkentéseOldal továbbküldése

Elítélték a szlovák nyelvtörvényt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagjai abban a zárónyilatkozatban, amelyet a tanácskozás minden résztvevője ellátott pénteken kézjegyével. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: példátlan magyar nemzeti egység valósult meg a Máérten az anyaország pártjai és a határon túli magyarság, illetve a nyugati emigráció szervezetei között.

Semjén Zsolt a zárónyilatkozatot ismertető péntek esti sajtóértekezleten kiemelte: a tagok elítélték a szlovák államnyelvtörvényt diszkriminatív, félelemkeltő szellemisége miatt. Megállapították, hogy a törvény a tervezett módosítások ellenére továbbra is tartalmazza a kisebbségi magyar nyelvhasználatot korlátozó rendelkezéseket, szankciókat. Egyben reményüket fejezték ki, hogy a szlovák kormány figyelembe veszi majd a Velencei Bizottság ajánlásait a jogszabály módosításakor.
Az aláírók ugyancsak reményüknek adtak hangot, hogy Romániában hamarosan elfogadják az új oktatási törvényt, amely több ponton javítja a magyar oktatás helyzetét, s továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását. Fontosnak tartják továbbá Székelyföld sajátos közigazgatási jogállásának kialakítását – ismertette a nyilatkozatot a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt

A résztvevők üdvözölték a közvetlen demokratikus választás útján alakult új Vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot, a kulturális autonómia ezen szervének létrejötte álláspontjuk szerint előremutató és biztató jel az egész Kárpát-medencei magyarság számára. Remélik, hogy a vajdasági magyarokra nézve hátrányos észak-bácskai és észak-bánáti közigazgatási körzethatárok mielőbb módosítják. Aggodalmukat fejezték ki ugyanakkor a kárpátaljai magyar oktatás, különösen a magyar tannyelvű egyházi líceumok helyzete miatt. A felek támogatják a muravidéki magyar közösség érdekeit szolgáló általános szlovéniai nemzetiségi törvény elfogadását, s üdvözlik a magyar kormány elkötelezettségét a szórványkérdés, illetve a diaszpórában élők megszólítása mellett. Felhívják a figyelmet arra, hogy a nyugati magyarság megmaradása érdekében cselekvési terv kidolgozására van szükség, s a (a magyarok kapcsolattartását segítő) nemzeti regiszter létrehozása a nemzet minden tagjának érdeke.
A Máért résztvevői üdvözölték a nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárság megszerzéséről szóló törvényeket. Rögzítették, hogy üdvözlik a budapesti kormány eddigi nemzetpolitikai tevékenységét, s egyetértenek abban, hogy a két törvény valóban a nemzeti összetartozás erősítését szolgálja. A jelenlévők állást foglaltak az autonómia különböző formái, mint stratégiai célkitűzés mellett, s megállapodtak abban is: a könnyített honosítás bevezetésével összhangban a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt is módosítani kell, s az oktatási-nevelési támogatást kiterjeszteni az óvodásokra is. Felhívják a figyelmet a 2011-12-ben esedékes népszámlálások fontosságára, s az 1956-os forradalom 55. évfordulójának a világ magyarságának bevonásával történő megünneplésére.
Semjén Zsolt elmondta, hogy a jövőben négy szakbizottság kezdi meg munkáját: a külügyi és jogi szakbizottság, amelynek feladata a hazai jogszabályok mellett a környező országok magyarságot érintő törvényeinek véleményezése lesz. Emellett rendszeresen ülésezik majd az oktatási és kulturális, a gazdaságfejlesztési és önkormányzati, valamint a szórványbizottság.
A résztvevők kiemelték, hogy a tanácskozás a nemzeti érdekek képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fóruma, amely a közös gondolkodást és a magyar nemzetet érintő döntések közös meghozatalát szolgálja.
A kormányfő helyettese úgy összegezte, hogy a Máért pénteki, kilencedik ülése, amelyet hatéves szünet után tartottak, össznemzeti szempontból rendkívüli jelentőségű és rendkívül sikeres volt.

Forrás: hirado.hu/MTI

fidesz.hu

Semjén Zsolt vendége volt az SZNT küldöttsége

[ 2010. július 01., 18:06 ] [127]

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hivatalában fogadta a Székely Nemzeti Tanács delegációját: Izsák Balázs elnököt, Tulit Attila alelnököt és Árus Zsoltot. Megbeszélésükön megerősítették elkötelezettségüket az autonómia mellett az Európában kialakult formák szerint, különös tekintettel a Székelyföld autonómiájára – közölte a Miniszterelnöki Hivatal sajtóstábja.

mno.hu, erdely.ma

A Nemzetpolitikai államtitkárság reagált az MPP közleményére

[ 2010. június 23., 22:16 ] [170]

A nemzetpolitikai államtitkárság sajnálatát fejezte ki közleményében, hogy az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői nem fogadták el a meghívást, ami a magyar miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi egyeztetésére szólt.
Az erdélyi Magyar Polgári Párt kedden közleményében azt írta, hogy csalódással és rosszallással vették tudomásul, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes romániai látogatásának programjából kimaradt a találkozás az MPP országos vezetőségével. Az MPP Kolozs megyei szervezetének vezetői, Csép Sándor elnök és Simon Csaba ügyvezető elnök által aláírt dokumentum szerint „érthetetlennek és sértőnek tartják", hogy az MPP-re nem terjedt ki a politikus figyelme akkor, amikor politikai és társadalmi szervezetek képviselőivel, egyházi vezetőkkel is találkozott Erdélyben.
A nemzetpolitikai államtitkárság szerdai közleménye szerint értetlenül állnak a Kolozs megyei MPP-s politikusok tegnapi nyilatkozata előtt.
"Sajnáljuk, hogy az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke nem fogadta el azt a meghívást, ami a magyar miniszterelnök-helyettes erdélyi – sepsiszentgyörgyi – egyeztetésére szólt" – olvasható a dokumentumban. Mint írták, az MPP vezetőjének ott lett volna alkalma találkozni a magyar küldöttséggel.
Mint írták, sajnálatukat fejezik ki amiatt is, hogy Szász Jenő csak a képviselőjét küldte el, és személyesen nem vett részt ezen a találkozón. A Székely Nemzeti Tanács vezetője, Izsák Balázs szintén meghívást kapott, aki más irányú kötelezettsége miatt nem tudott megjelenni, viszont a napokban Budapesten találkozik a magyar nemzetpolitika irányítóival – áll a kommünikében.

Duna TV

Semjén Zsolt a kettős állampolgárságról és a szavazati jogról

 

Megjelent az Erdély.ma-ban [ 2010. június 22., 11:05

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel közölt interjút a Krónika kedden, az erdélyi napilapnak a politikus egyebek között a kettős állampolgárságról beszélt. A magyar állampolgárságnak a határon túli magyarokra való kiterjesztéséről elmondta: nagyon fontosnak tartja, hogy az Országgyűlés 97,7 százaléka fogadta el az állampolgársági törvényt. Leszögezte, hogy ez a jogszabály nem választójogi vagy a társadalombiztosítási törvény.

"A jelenlegi helyzet az, hogy ha egy kolozsvári magyar január után megkapja a magyar állampolgárságot, akkor pontosan ugyanaz lesz a jogi státusa mint egy Ausztriában élő magyarnak, vagyis akkor van teljes szavazati joga, ha van magyarországi lakcíme" – mondta a politikus.

Hozzátette: a választójogi törvényhez mindenképpen hozzá kell nyúlni, de – mint mondta – most még nem tudja, hogy az Országgyűlés pontosan milyen választójogi törvényt fog megalkotni. A határon túli magyarok esetleges szavazati joga kapcsán rámutatott, hogy az Országgyűlés meg fogja találni azt a bölcs megoldást, ami a leginkább kedvez az egyetemes magyarságnak.

A miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy személyes álláspontja szerint az állampolgárság és a szavazati jog elválaszthatatlan egymástól, ugyanakkor ennek a technikai módozatát nem lehet igennel-nemmel megválaszolni. „Ha például valakinek nincs magyarországi lakcíme, akkor nyilvánvaló, hogy nem tud szavazni valamelyik választókörzetben. Hiszen miként dönti el, hogy Siófokon vagy Esztergomban voksol? Ahhoz, hogy valakinek teljes szavazati joga legyen, nyilvánvalóan magyarországi lakcímmel kell rendelkeznie" – mondta.

Semjén Zsolt rámutatott: az egyéb módozatok tekintetében számos megoldás létezik a világon, példaként említette a horvátokat, de Romániát is, ahol külön kontingenst tartanak fenn a határon túli románok részére. „Ismert olyan rendszer is, miszerint ha egyetlen lista van, akkor arra a világon bárhol élő adott állampolgár szavazhat" – mondta.

Közölte még, hogy már a nyáron összehívják a Magyar Állandó Értekezletet, és élettel töltik meg a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát is – olvasható a Krónikában.Duna Televízió
Írja meg a véleményét a fentiek kapcsán!
Hozzászóló: aprosag (2010-06-22 17:10:58)

Bizonyára emlékeznek a Legényanya című legendás filmre – tudják, amikor a Bélák lakta Rátóton kitört a demokrácia. Van benne egy jelenet, amikor a téeszelnök Béla elmélyülten veri a zongorát, majd ránéz a kottára és így szól: csak tudnám, mit jelentenek ezek a biszbaszok! A filmtörténeti jelentőségű kifakadás Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek a romániai tárgyalópartnereit firtató erdélyi újságírói kérdésre adott válasza után jutott eszembe, mert a KDNP elnöke így reagált: „a magyar kormánynak nem dolga eligazodni az erdélyi magyar szervezetek zegzugos dolgaiban”. Azon túl, hogy ezt a különösen cinikus választ akár Lendvai Ildikó is mondhatta volna, halkan megjegyezném: a magyar kormányt azért fizetik az adófizetők, hogy eligazodjon az efféle zegzugokban. Különösen a határon túli magyarok ügyéért (is) felelős miniszterelnök-helyettesnek illene eligazodnia ebben a kérdésben, ha már vállalta a feladatot. Ha mégsem, akkor marad a „csak tudnám, mit jelentenek ezek a zegzugok”boldog együgyűsége.

De induljunk el a kályhától! Pár napja Romániába látogatott Semjén Zsolt magyar miniszterelnök helyettes, és a három nap alatt mindjárt három súlyos hibát is összehozott a nemzetpolitikában (ezek szerint is) járatlan politikus. Az első, a legenyhébb, csak egy szimbolikus tévedés, de Erdélyben ennek különös jelentősége van: az új magyar (és nemzeti) kormány hivatalos képviselője első hivatalos útján először nem a magyarlakta területekre, hanem Bukarestbe érkezett. Arról már nem tehet – csak én jegyzem meg -, hogy ott a Népszabadság volt újságírója várta, bukaresti magyar nagyköveti minőségében, de arról már igen, hogy valaki belerángatta abba is, a mosolydiplomácia jegyében találkozzék a román pátriárkával. A netes keresők világában pár kattintásba került volna kiguglizni, hogy Preafericitul Daniel nem éppen magyarbarátságáról híres, a doktori dolgozatának címe például ez volt magyar fordításban: A szent ortodoxia győzelme Kovászna és Hargita megyékben. A dolgozat a mai napig a Székelyföld elrománosításán dolgozó ortodox egyház, a hagymakupolás honfoglalás kiskátéja. A román sajtó biztosra veszi, hogy a főpap nem csak a Securitate volt, hanem a mostani SRI besúgója és fizetett informátora is, és anyagilag támogatja az Antonescu szobrok állítását szerte az országban. Szóval Semjénnek sikerült békés semmitmondásokkal elcsevegni a mai román közélet egyik legellentmondásosabb, fasisztoid, xenofób és magyargyűlölő egyházi méltóságával.

A harmadik súlyos hiba, hogy látványosan kerülte a találkozást és a tárgyalást az autonomista erdélyi magyar szervezetek – így például a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Párt és egy másik fontos közképviseleti szervezet, az Izsák Balázs vezette Székely Nemzeti Tanács embereivel. A székely autonómia ügyében legharcosabban küzdő szervezetek mellőzése kapcsán a politikus helyettes államtitkára azt mondta az érintetteknek, hogy ők most „nem fértek bele” a programba, később meg az volt a magyarázat, hogy a magyar miniszterelnök-helyettest kísérő Román Őrezred útvonalterve miatt nem találkozhatnak. Az eset kísértetiesen emlékeztet egy másik kínos történetre, amikor egy egész falu, Gyulakuta népe várta órákig a tűző napon, kaláccsal és pálinkával a tusnádfürdői szabadegyetemre látogató Orbán Viktor konvoját, de mivel a falu -egyébként mozgássérült – polgármestere MPP-s, valakiknek sikerült az egész utat az utolsó pillanatban úgy átszervezni, hogy az autók elkerülték a falut.

Semjén különben nem volt mindenkivel távolságtartó. Elment az RMDSZ és a Tőkés vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által a „nemzeti összefogás” jegyében szervezett egyeztető fórumra is, ahova viszont nem hívták meg a korábbi résztvevők közül az Erdélyi Magyar Ifjak képviselőit, vagyis azokat, akik Eörsi Mátyás 2004. december ötödike utáni, rosszemlékű kolozsvári látogatása ellen látványosan tiltakoztak. A Semjén látogatása kapcsán tanúsított, a gyurcsányi nemzetpolitikai gyakorlat töretlen folytatását biztosító látványos politikai kirekesztésre jött aztán a magyarázatféle a zegzugokban való eligazodás nehézségeiről.

Véleményem szerint taktikai hiba volt az is, hogy az új magyar kormány nemzetpolitikai ügyekért felelős vezetője az első megnyilatkozásaiban nem állt ki nagyon erőteljesen a székely területi autonómia mellett. Ugyanis ha Romániában a magyarok valós kulturális autonómiát akarnak, akkor székelyföldi területi autonómiát is kell követelniük, mert csak így van némi esélye annak, hogy erőteljes diplomáciai küzdelem és kompromisszum után nem újabb önbecsapás, hanem valódi kulturális autonómia jusson.

Semjén erdélyi magatartása alapján úgy tűnik, szerinte az erdélyi magyar társadalomnak nem jár az, ami a magyarországi magyar társadalomnak. Nevezetesen a nyolc év nemzetromboló kormányzás után a hatalomban tobzódó politikusok (Erdélyben ez az RMDSZ-t jelenti) erkölcsi, netán jogi elszámoltatása. Semjén odament, és nyájas mosolyok kíséretében tiszta lapot adott az RMDSZ vezetőinek, mint ahogy egyébként elvárták tőle tanácsadói, útjának szervezői. Az erdélyi magyarok – miként a magyarországi társaik is – azonban az Orbán kormánytól, annak nemzetpolitikai főtisztviselőjétől mindenekelőtt és végre tiszta beszédet várnak. Nem udvarias mellébeszélést és langyos hazugságokat. Tévedés ne essék: nem azt várják, az Orbán kormánytól, hogy tegyen rendet az erdélyi magyar politikában, hanem azt, hogy ne legyen cinkosa a fojtogató hazugságnak és erkölcstelenségnek. Semjénnek az első erdélyi útján ez nem sikerült – ahogy a Háromszék című erdélyi napilap szerzője udvariasan fogalmaz: "Semjén Zsolt útja összességében több bizonytalanságot keltett, mint amennyi reménykedést csepegtetett a várakozókba." És hogy Semjénnek az RMDSZ számára nyújtott tiszta lapját milyen fricskával viszonozta a Markó Béla vezette szervezet, arra beszédes példa, hogy miközben a magyar miniszterelnök-helyettes vasárnap elmondta, Magyarország kategorikusan ellenzi a verespataki ciános aranykitermelést, másnap az RMDSZ környezetvédelmi minisztere gyorsan bejelentette, elhárult minden akadály az engedélyezési eljárás megkezdésének útjából.

Minden új kormánynak jár a türelmi idő, de most már talán ideje megfogalmazni a kételyeket: miközben még a kormány megalakulása előtt a fideszes többségű Országgyűlés nemzetpolitikai szempontból korszakalkotó jelentőségű törvényeket fogadott el az állampolgársági törvény kiterjesztésével és a nemzeti összetartozás törvényének megalkotásával, a kormány megalakulása után a végrehajtás aggasztó jeleket mutat, szervezetileg és személyileg egyaránt. Bizonyos értelemben folytatódik az, amivel vádolták nyolc éven keresztül a szocialista-liberális kormányt. Akkor azt hangoztatták- egyébként jogosan -, hogy a MEH-ben egy eldugott főosztály képviselte ezt az ügyet, de most sem jött létre a korábban a Fidesz által is tervezett Nemzeti Integrációs Minisztérium, de még a megszűntetett Határon Túli Magyarok Hivatalát sem állították vissza. A nemzetpolitikát egy magas tisztséggel felruházott, ám ezen a területen járatlan politikus kezébe adták, akit egy korábbi személyi titkár segít helyettes államtitkárként.

Talán ennek a végig nem gondolt gondolatnak az eredménye, hogy Semjén első hivatalos romániai munkalátogatása, annak időzítése, tartalma és protokollja politikailag és szakmailag előkészítetlen és hibás volt. A miniszterelnök-helyettes első önálló nemzetpolitikai megnyilvánulás nevezhető – talán jóhiszemű – dilletantizmusnak is. A csorba persze javítható, de ehhez első körben sürgősen el kell küldeni az eddigi tanácsadókat. Ellenkező esetben érdemes a nemzetpolitikában a biztonsági öveket sürgősen bekapcsolni, mert folytatódnak a romlásba vezető pótcselekvések, langyos hazugságok és önbecsapások. Semjén Zsolt megszívlelhetné egy másik hasonló nehéz területen, a magyarországi kisebbségek területén kormányzati szerepet vállaló kollegája hitvallását: Balogh Zoltán számára a szakmai iránytű a valóságismeret és nem egyéb.

Egy párt nem feltétlenül a szavazatok száma alapján nyer vagy veszít, hanem alapvetően akkor nyertes vagy vesztes, ha megőrzi, illetve elveszíti erkölcsi iránytűjét. A Fidesznek hosszú évek óta sikerült megőriznie a maga erkölcsi iránytűjét, és jó volna, ha a nemzetpolitikában sem herdálnák el azt az értéket, amelyben nemcsak Magyarországon, hanem Kárpát-medence szerte bíznak a magyarok.

Hozzászóló: pati (2010-06-22 15:37:36)hatalmas forradalom és hatalmas nemzeti egység/front/ld Kósa és Szijgyártó blödijeit!hatalmas nemzeti egység a Semjén 1%-os pártjával,melynek államtitkára be akarja venni a Jóistent és teremtést az Alkotmányba!1990-ben ők gúnyolódtak a kereszténydemokratákon a parlamentben! p.
Hozzászóló: toducz endre (2010-06-22 13:22:39)Ágoston gratulálok, kezdi döntögetni a hosszanírás rekordját az erdély.ma-n.
Hozzászóló: Zoli (2010-06-22 12:36:31)Drága véreim!!!!!
Szavazás!mert erröl beszélünk most és mostanság ez folyik a cspból is!!!!
Gondolkodjunk el van-e erkölcsi alapunk,hogy eldöntsük egy más országból a választás kimenetelét???
Vegyünk egy példát: a választáson indul X és Y.Csak a magyarországi állapolgárok voksolnak igy az eredmény 40% X-nek 28% Y nak.X megnyerte.Nekünk akik Erdélyben vagy máshol de nem az anyaországban élünk Y tetszik.Megszavazzuk és mondjuk 42 %-al nyer.Tehát eldöntöttük mint kivülállok a választás kimenetelét annak ellenére h nem ott élünk nem is ismerjük annyira a politikusokat mint az anyaországiak (monjuk csak a felső vezetését).Mi az erkölcsi alapja ennek???
Semmilyen erkölcsi alapja nincs tehát meg kell-kellene elégedni a magyar személyivel,útlevéllel ,anyakönyvi kivonattal.
Szerintem az bőven elég!!!!!!
Adjon az Isten Szebb Jövőt!
Hozzászóló: Ágoston (2010-06-22 11:59:42)A teljes interjú:
Orbán Viktor Fidesz-elnök az országgyűlési választások után úgy értékelt: forradalom zajlott le a szavazófülkékben. Mivel magyarázza az áprilisi megmérettetésen szerzett kétharmados többséget a Fidesszel pártszövetséget alkotó Kereszténydemokrata Néppárt elnökeként?

– Ennek legalább három oka van. Az óriási támogatottságot alapvetően a Fidesz-KDNP-pártszövetség által képviselt keresztény-polgári-nemzeti értékrend tette lehetővé, amihez hozzájárul a két alakulat közötti szövetség politikai konstrukciója, az elmúlt időszakban folytatott politizálás. A másik oldalról nyilvánvalóan benne van, hogy a társadalom torkig volt a gyurcsányizmussal, a Magyar Szocialista Pártot jellemző korrupcióval, azzal, hogy Gyurcsány Ferenc porig rombolta az országot, és azt mondta: ebből elég volt. Politikai értelemben ez a három komponens hatott oda, hogy a magyar társadalom kétharmados, alkotmányozó többséggel ruházta fel a Fidesz-KDNP-t, ezért a mostani Országgyűlés joggal mondhatja, hogy alkotmányozó nemzetgyűlés.

Erre a szocialisták azt szokták válaszolni, hogy Horn Gyulának is volt kétharmada 1994-ben. Csakhogy a kettő között az a döntő különbség, hogy Horn Gyula kétharmadára senki nem szavazott, hanem az MSZP és a Szabad Demokraták Szövetsége kötött egy pártpaktumot, és ennek következtében jött létre egy technikai kétharmad, de e mögött nem állt a választópolgárok akarata. A mostani választásokon viszont éppen a szocialisták definiálták úgy a választások tétjét a második fordulóban, hogy lesz-e a Fidesz-KDNP-nek kétharmada, amire az emberek igennel szavaztak. Mi nem kértünk száz- vagy tíznapos türelmi időt, hanem még a kormány megalakulása előtt meghoztuk az állampolgársági és a nemzeti együvé tartozás törvényét, illetve felére csökkentettük a parlamenti képviselők létszámát, az októberi helyhatósági választások után pedig már feleannyi önkormányzati képviselő lesz, mint korábban.

Az Orbán-kormány által meghirdetett nemzetpolitikai paradigmaváltás egyik első lépése volt a nemzeti együvé tartozásról szóló Trianon-törvény. Miként járulhat hozzá a jogszabály a békediktátum okozta sebek begyógyításához?

– Részint azért is kellett a törvény, hogy a nemzet egy jogszabály formájában is szembenézzen a trianoni katasztrófával, fejet hajtson azok előtt, akik életüket, szabadságukat áldozták azért, hogy a magyarságot megtartsák és a határon túli területeken is megőrizzék a magyar kultúrát, a történelmi sorsközösséget. A törvény lényege az, hogy a történelmi igazságot kimondva nyitott a jövő tekintetében, és a Magyarország körül létrejött országokkal való együttműködésre helyezi a hangsúlyt. Ehhez kapcsolódik értelemszerűen az állampolgársági törvény, amely lehetővé teszi, hogy a világon bárhol élő magyarok úgy lehessenek magyar állampolgárok, hogy ne kelljen elhagyni a szülőföldjüket. Az a magyar nemzet, amely nyelvében, kultúrájában, történelmében mindig is egy volt, most végre közjogi értelemben is egyesülhet az állampolgársági törvény vonatkozásában.

– A kettős állampolgárságról szóló jogszabály kapcsán éles vita folyt az országgyűlési pártok között a határon túli magyarok szavazati joga ügyében. A választójogi törvény várhatóan miként rendezi ezt a kérdést?

– Először is nagyon fontosnak tartom, hogy a magyar Országgyűlés 97,7 százaléka elfogadta az állampolgársági törvényt, ami azt jelenti, hogy a szocialisták egy része is igennel szavazott, kivéve Gyurcsány Ferencet és két tettestársát, akik nem átallottak nemmel voksolni. Mindez megmutatta, hogy a jogszabály mögött az egész Országgyűlés, az egész magyar nemzet akarata áll. Természetesen teljesen soha nem lehet jóvátenni azt a lelki Trianont, azt a sebet, amelyet kicsinyes pártpolitikai megfontolásból Gyurcsány Ferenc okozott, amikor 2004. december 5-én megint csak nem átallott a saját nemzete ellen kampányolni.

Azért fontosnak éreztük azonnal kiterjeszteni a kettős állampolgárságot, hogy amennyire lehet, jóvátegyük a népszavazás eredményét. Mármost ez a jogszabály nem a választójogi vagy a társadalombiztosítási törvény. A jelenlegi helyzet az, hogy ha egy kolozsvári magyar január után megkapja a magyar állampolgárságot, akkor pontosan ugyanaz lesz a jogi státusa, mint mondjuk egy Ausztriában élő magyarnak, vagyis akkor van teljes szavazati joga, ha van magyarországi lakcíme. A választójogi törvényhez mindenképpen hozzá kell nyúlni, hiszen az alkotmányban rögzítettük, hogy a felére csökkentjük az országgyűlési képviselők létszámát. A tekintetben, hogy az Országgyűlés pontosan milyen választójogi törvényt fog megalkotni, most nem tudok válaszolni, mivel nem vagyok próféta. Számos megoldás létezik a világban, és az Országgyűlés meg fogja találni azt a bölcs megoldást, ami a leginkább kedvez az egyetemes magyarságnak.

– Az Ön eddigi nyilatkozataiból egyértelműen úgy tűnik, hogy szavazati joggal ruházná fel a határon túl élő magyarokat. Tévedek?

– Személyes álláspontom szerint az állampolgárság és a szavazati jog elválaszthatatlan egymástól. Ennek a technikai módozata más kérdés. Mindezt nem lehet igen-nemmel megválaszolni. Ha például valakinek nincs magyarországi lakcíme, akkor nyilvánvaló, hogy nem tud szavazni valamelyik választókörzetben. Hiszen miként dönti el, hogy Siófokon vagy Esztergomban voksol? Ahhoz, hogy valakinek teljes szavazati joga legyen, nyilvánvalóan magyarországi lakcímmel kell rendelkeznie. Az egyéb módozatok tekintetében számos megoldás van, például a horvátoknál, ugyanakkor Romániában külön kontingenst tartanak fenn a határon túli románok részére. Ismert olyan rendszer is, miszerint ha egyetlen lista van, akkor arra a világon bárhol élő adott állampolgár szavazhat. Ismétlem: nincs felkentségem a tekintetben, hogy milyen lesz a választójogi törvény.

Fontos viszont kihangsúlyozni, hogy ez az állampolgársági jogszabály nem tartalmaz megszorításokat. Különben ezt a törvényt én még a választások előtt benyújtottam az Országgyűlésnek, ahol csak az időközben kiesett SZDSZ ellenezte, a szocialistákkal pedig komoly tárgyalásokat folytattunk, ők viszont olyan szabályokat akartak bevinni, amelyek korlátozták volna a határon túli magyarok teljes értelemben vett állampolgárságát. Lakcímkártya-szigorításokat és ellenőrzési módokat javasoltak, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy megakadályozzák a határon túli magyarok viszonylag könnyű magyarországi lakcímszerzését, és hogy szavazzanak. Én akkor inkább visszavontam a törvényjavaslatot, hogy ne legyen első- és másodosztályú állampolgárság. Az azóta elfogadott jogszabályban nincs magyarországi, illetve határon túli magyar állampolgárság: egy magyar nemzet van egy állampolgársággal.

– Miként kívánják fellendíteni a balliberális kormányzás idején elhanyagolt magyar-magyar intézményes kapcsolatokat?

– A magyar-magyar viszonyban még a nyáron összehívjuk a Magyar Állandó Értekezletet, és élettel töltjük meg a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát is. A Máért tekintetében 2004 végén összecsapás alakult ki Gyurcsány Ferenc és a határon túli magyar vezetők között amiatt, hogy az akkori kormányfő megpróbálta lenyomni a torkukon azt, hogy ellenzi a kettős állampolgárságot, mire Gyurcsány sértődött gyerekként többé nem hívta össze a testületet. Szili Katalinnak egyébként nagy érdemei vannak abban, hogy a KMKF valahogy átvészelte a Gyurcsány-korszakot.

– Erdélyi látogatása során többször is összefogásra, egységre szólította a magyar szervezeteket, holott a romániai magyar politikai életben már jó ideje tetten érhető a pluralizmus.

– A magyar államnak nyilvánvalóan nem feladata, hogy beavatkozzon a határon túli magyarok politikai vagy kulturális szervezeteinek belső ügyeibe. Tudomásul vesszük, tiszteletben tartjuk az erdélyi magyarok politikai döntését, és az a tárgyalópartnerünk, akit a közösség politikai bizalma támogat – akár a kormányban, a parlamentben vagy az önkormányzatokban. De a józan nemzeti önérdek azt mondja, hogy akkor tudjuk a nemzeti érdekeinket érvényesíteni, ha minél inkább összefog a magyarság. Ami persze nem jelent egyszínűséget, az összefogás lehet nagyon sokszínű, de a lényeg az, hogy minél inkább az öszszefogás érvényesüljön. Ezért messzemenően üdvözlöm a Markó Béla vezette RMDSZ és a Tőkés László vezette EMNT együttműködését.

– Lát-e esélyt előrelépésre az erdélyi magyarság autonómiakövetelése kapcsán most, miután Budapesten és Bukarestben egyaránt jobboldali, az Európai Néppártot erősítő pártok vannak hatalmon?

– Mi a minél szélesebb autonómia mellett vagyunk, a szórvány esetében a kulturális, a tömbmagyarság esetében pedig a területi autonómiát támogatjuk. Mindezt természetesen alkotmányos körülmények között, az európai és a nemzetközi jognak és szokásoknak megfelelően. Ha ilyen autonómiák az Európai Unióban számos népcsoportot megilletnek, akkor a magyarság sem lehet másodrangú, vagyis ami az EU-ban általános és elfogadott, az megilleti a magyarságot is.

Román barátaink vonatkozásában az a helyzet, hogy nyilván nem lehet egyetlen tárgyaláson az élet minden területét rendezni. Vannak véleménykülönbségek, de a mostani tárgyalásokon számunkra az állampolgárság kérdése és a tanügyi törvény keresztülvitele, a román fél számára pedig a schengeni övezethez való csatlakozás ügye volt nagyon fontos – tekintve, hogy jövőre Magyarország tölti be az EU soros elnökségét. Nagyon sok témában léptünk előre, és sok kérdésben nyilvánvalóan továbbra is véleménykülönbség van.

De azt gondolom, hogy a pozitív előrelépésre kell helyezni a hangsúlyt, éppen ezért nagyon fontosnak vélem, hogy a legmagasabb szintű bukaresti tárgyalásokon egyetlen negatív hangot nem tapasztaltam, ami egy új, a bizalmi együttműködés kezdetének a jele, ami később jótékonyan fog kihatni az élet minden más területére.

BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 20:39

Csalódott az MPP, hogy Semjén nem találkozott a pártvezetőséggel

2010 június 22., kedd

Csalódással és rosszallással vette tudomásul az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP), hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes romániai látogatásának programjából kimaradt a találkozás az MPP országos vezetőségével – olvasható a párt nyilatkozatában.
Az MPP Kolozs megyei szervezetének vezetői, Csép Sándor elnök és Simon Csaba ügyvezető elnök által aláírt dokumentum szerint érthetetlennek és sértőnek tartják, hogy az MPP-re nem terjedt ki a politikus figyelme akkor, amikor politikai és társadalmi szervezetek képviselőivel, egyházi vezetőkkel is találkozott Erdélyben. "Mindez méltatlan és megalázó volt számunkra, mert a két párt eszmei-erkölcsi alapja és politikai programja igen közel áll egymáshoz" – áll a nyilatkozatban.
Semjén Zsolt a hétvégén tett háromnapos látogatást Romániában. Megbeszéléseket folytatott Bukarestben Traian Basescu román államfővel, Emil Boc miniszterelnökkel és Markó Bélával, a román kormány miniszterelnök-helyettesével, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével. A politikus részt vett Kolozsváron az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által alapított Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum ülésén, ahol Tőkés László európai parlamenti képviselővel, az EMNT elnökével is tárgyalt, majd egyházi vezetőkkel is találkozott.
A nyilatkozat aláírói emlékeztetnek arra, hogy a 2008. évi romániai helyhatósági választásokon az MPP százezer voksot gyűjtött, így 29 polgármester és alpolgármester, valamint 508 önkormányzati képviselő nyerte el a párt színeiben a szavazók bizalmát.
Az aláírók értetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy Semjén Zsolt nem találkozott az MPP országos vezetőségével. "Nem hinnénk, hogy Semjén Zsolt osztaná a politikai ellenfeleink által hangoztatott érveket, miszerint az MPP jelentéktelen alakulat" – vélik az aláírók, hiszen szerintük tagadhatatlan, hogy a Traian Basescu román államfőnek a 2009-es újraválasztásához szükséges szavazattöbbletet az MPP adta.

MTI, polgaripart.ro

Budapest támogatja az autonómiatörekvéseket

[ 2010. június 21., 00:09 ] [243]

Fotó: Henning János

Magyarország elkötelezett az erdélyi magyarság területi és kulturális autonómiája iránt — fogalmazta meg újságírói kérdésre Semjén Zsolt, a Magyar Köztársaság miniszterelnök-helyettese, aki az elmúlt hét végén Sepsiszentgyörgyre látogatott, ahol a Székely Nemzeti Múzeumban részt vett a Közös tér — közös örökség. A Kárpát-medence megújuló épített öröksége című műemlékvédelmi kiállítás megnyitóján.
A tárlatnyitón felszólaló Semjén Zsolt kifejtette: egy kis nép számára csak akkor biztosított a megmaradás, ha valamennyi tagjában él a tudat, hogy érdemes, és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni.
Miután megköszönte az erdélyiek által a magyarországi árvízkárosultaknak nyújtott segítséget, Semjén Zsolt kormányfő-helyettes az állampolgársági törvény elfogadásának fontosságáról beszélt, hangsúlyozva: immár közjogi értelemben is egyesülhet a magyarság. Méltatta, hogy a román államfővel és a miniszterelnökkel folytatott találkozókon pozitív viszonyulást tapasztalt az állampolgársági törvény ügyében épp úgy, mint az oktatási jogszabály ügyében. Új kezdet lehetőségének értékelte a két ország közötti kapcsolat tekintetében, hogy a kényes kérdésekben is pozitív hozzáállást tapasztalt. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: jóllehet a székelyföldi autonómia ügye a Traian Băsescuval folytatott találkozó során nem merült fel, továbbra is elkötelezettek a kulturális és területi önrendelkezés mellett, hiszen semmi többet nem kérnek az itt élő magyarság számára, mint ami Európa számos országában biztosított.
„Amennyiben sor kerül a regionalizálásra, akkor számunkra az fogadható el, ha Kovászna, Hargita és Maros megye alkot egy régiót" — fejtette ki a miniszterelnök-helyettes, majd hozzátette: a szórványmagyarság számára a kulturális autonómia biztosítását tartják jónak, ennek érdekében, a magyar oktatás biztosítása érdekében iskolabusz-beszerzési programot is kezdeményeznek. A román államfő autonómiaellenes nyilatkozatait firtató kérdésre Semjén leszögezte: természetes, hogy véleménykülönbségek is vannak a két állam között, és Budapest megpróbál érvényt szerezni a maga álláspontjának, de ez nem zárja ki azt, hogy stratégiai kérdésekben támogassák egymást, hiszen Románia és Magyarország együttműködésre van ítélve gazdasági, energetikai, külpolitikai szempontból egyaránt. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy két aktuális és fontos kérdésben, az állampolgársági törvény és az oktatási jogszabály ügyében pozitív a román álláspont.

Az erdélyi magyar szervezetek közötti kapcsolatra vonatkozó kérdésre Semjén óvatosan válaszolt. Mint mondta, hivatalos látogatásra érkezett, a magyar államot képviseli, ezért elsősorban a közjogi méltóságot viselő magyar vezetőkkel találkozik, és nem hiszi, hogy a magyar kormánynak az erdélyi magyar szervezetek közötti zegzugos viszonyai között kellene eligazodnia, a választóknak kell eldönteniük, mely szervezetet támogatják, nem pedig Budapestnek. Semjén gesztusértékűnek tartja, hogy az ortodox egyház feje fogadta őt, és közölte: Elena Udrea turisztikai és fejlesztési miniszter hamarosan Magyarországra látogat, a két ország turisztikai együttműködést köt.

Farcádi Botond, Háromszék, erdely.ma

Könyv jelent meg Berszán atyáról – film

Budapesten mutatták be a Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum alapítójáról írt könyvet.

Szerző: Farkas Katalin
Forrás: Híradó
2010.06.03. csütörtök 14:41

A magyar megmaradás szimbólumának nevezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumot. Az iskoláról és alapítójáról, Berszán Lajos atyáról könyv jelent meg, amit Budapesten mutattak be először a nagyközönségnek.

Semjén Zsolt szerint ez a népi bölcsesség tökéletesen illik Berszán atya, vagy ahogy a gyimesiek mondják: pap bácsi életére.

– Valóban egy csoda, amit az atya csinált, hiszen millió hivatali packázással, gánccsal, mindennel meg kellett küzdenie, de mégis a jóakarat  és a Jóisten segítsége révén ezt az iskolát létrehozta… – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

Gyimesi és moldvai csángó, háromszéki, udvarhelyszéki, gyergyószéki gyerekeket egyaránt fogad az intézmény. Berszán atya a Gyimesek völgyében olyan egyházi iskolát indított útjára, amely ma már több mint 15 éves múltjával helyet követel az erdélyi magyar oktatási hálózatban.

Balog László csíkszeredai történész most megjelent könyve a kezdeteknek, az építkezésnek éppúgy emléket állít, mint azoknak, akiknek az iskola létrejöttét és fennmaradását köszönheti.

dunatv.hu

1

A nemzeti összetartozás napjává nyilvánítaná június 4-ét a Fidesz-KDNP

 

2010. május 19. 19:24

A nemzeti összetartozás napjává nyilvánítaná a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét közös törvényjavaslatában a fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt. A két politikus szerdán nyújtotta be az Országgyűlésnek az előterjesztést. Az alábbiakban közöljük a törvényjavaslat szövegét.

2010. évi … törvény a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről

Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk.

1. paragrafus

A Magyar Köztársaság Országgyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is. Az Országgyűlés fejet hajt mindazon nők és férfiak, illetve az ő emlékük előtt, akik e küzdelemben az elmúlt kilencven év során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért.

2. paragrafus

A Magyar Köztársaság Országgyűlése megállapítja, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei – mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések – kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű, szuverenitásuk birtokában lévő, polgáraik és közösségeik számára gyarapodó jólétet, jogbiztonságot és a gyakorlatban is érvényesülő jogegyenlőséget biztosító, egyenrangú országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, melynek kiindulópontja csak az egyének – a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló – szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet. Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjának előidézésére irányul.

3. paragrafus

A Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Ebből kiindulva az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.

4. paragrafus

A Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is számon tartva s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt mentve a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak. Ennek érdekében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja.

5. paragrafus

Jelen törvény 2010. június 4-én lép hatályba.

Indokolás

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európai nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója. Közép-Európa államai és nemzetei a döntés rájuk vonatkozó következményeinek megfelelően eltérő módon viszonyulnak a szerződéshez. Egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája. A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk: a nyelvéből és kultúrájából erőt mentő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására.

Budapest, 2010. május 19.

Dr. Kövér László Dr. Semjén Zsolt Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Kereszténydemokrata Néppárt

Dr. Schmitt Pál az Országgyűlés Elnöke részére

Tisztelt Elnök Úr!

Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. paragrafus-a alapján, "a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről" címmel a következő törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.

Budapest, 2010 . május 19.

Dr. Kövér László Dr. Semjén Zsolt Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Kereszténydemokrata Néppárt

MTI

>