Archive

Category Archives for "Schmitt Pál"

Önkéntes orvosok Erdélyben

2011. május 7-től 15-ig ismét Erdélyben vizsgálnak a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) önkéntes orvosai. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 50 fős önkéntes orvos tagjaiból álló csoport évente kétszer utazik a romániai Hargita megyébe, ahol kórházakban, iskolákban, óvodákban szűrik, vizsgálják és gyógykezelik a rászoruló gyermekeket. Ezen kívül gyógyszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel, illetve szakmai továbbképzéssel segítik az intézeteket. 2010-ben a szervezet önkéntesei több mint 10 000 vizsgálatot végeztek, illetve az NGYSZ által felújított csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot a szervezet két magyarországi gyermek neurológusa is folyamatosan támogatja a munkájával. Idén májusban 25 orvos és egészségügyi szakember vesz részt a gyógyító körúton.Az orvos-csoport látogatása mellett idén is sor kerül a hagyományos erdélyi gyermek és ifjúsági focikupára csíkszentdomokoson, melyet az Aranycsapat tagja, a Gyermekmentő Szolgálat Sportbizottságának elnöke, Buzánszky Jenő vezet. A korábbi évekhez hasonlóan a győztes csapatokat a Szolgálat vendégül látja a Fővárosi Önkormányzattal közösen szervezett huszonegyedik budapesti Városligeti Gyermeknapon, május 28-29-én.

Polgári Élet www.polgarielet.ro

Schmitt Pál: a következő lépés a szavazati jog megadása lehet

A január 1-jén hatályba lépő új alkotmány felelősséget vállal a határokon túl élő magyarokért, és ebbe beletartozhat a szavazati jog megadása is – jelentette ki a Kossuth Rádiónak adott interjújában a köztársasági elnök. Schmitt Pál úgy vélte, az új alkotmány megszületésével a magyar történelem új fejezete kezdődik, lezárult a rendszerváltozás. Elmondta: az új alaptörvény lehetőséget ad arra, hogy a kétharmados többséget igénylő, sarkalatos törvényekkel együtt megteremtse, kiteljesítse a demokráciát. Az államfő bízik abban, hogy e törvények megvitatásában az ellenzék is részt vesz majd, hiszen – mint mondta – a többségnek és a kisebbségnek is felelőssége van a konszenzus megteremtésében.

Az államfő szerint az új alkotmány megszületése a végleges rendszerváltozás, hiszen az eddigi, több sebből vérző alkotmányban nagyon sok minden ideiglenes volt, kezdve az évszámtól egészen a köztársasági elnökig, aki azt aláírta, nem véletlen, hogy több mint ezer alkotmánybírósági állásfoglalás született. Schmitt Pál úgy vélte, a mögöttünk lévő húsz évvel és a régi alkotmánnyal lezárult egy folyamat, a 2012. január 1-jével hatályba lépő közérthető, korszerű, nemzeti és európai alaptörvénnyel így a magyar történelem egy új fejezete kezdődhet, az új alaptörvényre épülő sarkalatos törvényekkel együtt pedig kiteljesedhet a demokrácia.

Az alkotmány egy része (hatalmi ágak, döntéshozó rendszerek, a különböző berendezkedések) nagyon bonyolult, igazából csak a szakemberek érthetik, de nagyon sok olyan eleme van, ami a hétköznapi embert is érinti, és ezeket mindenkinek el is kell olvasnia – emelte ki a köztársasági elnök. Az alaptörvény garantálja ugyanis az emberi méltóságukat, a munkához, a tanuláshoz való jogot, azt, hogy a családok megfelelő megbecsülést, védelmet kapnak-e, vagy, hogy anyanyelvünk megfelelő védelemben részesül-e, de benne van a következő generációért történő felelősségvállalás, a természet védelme, és még nagyon sok olyan dolog, amit az emberek a saját bőrükön éreznek – tette hozzá Schmitt Pál.

Egy ilyen alaptörvény persze értelemszerűen nem bonthatja ki a részleteket, erre szolgálnak majd a sarkalatos törvények, amelyek a mindenkori parlament kétharmados többségének támogatását igénylik – mondta a köztársasági elnök, aki üdvözölte, hogy ebben a munkában – legalábbis az első nyilatkozatok szerint – már az ellenzéki pártok is részt kívánnak majd venni. Ha azonban most sem lesznek ott, azt majd a saját választópolgáraikkal kell elintézniük – tette hozzá Schmitt Pál, hangsúlyozva, hogy az alkotmányozás során minden frakció vezetőjét nyomatékosan kérte, vegyenek részt a munkában, különösen pedig a végszavazásban. Ezt akkor nem tették meg, most azonban úgy tűnik, bekapcsolódnak majd, szavaikra pedig alázattal kell majd figyelni, mert azokban sok értékes gondolat adódhat.

Európában a kétharmados felhatalmazás példa nélküli, ám ez a lehetőség mellett komoly felelősséget is ró azokra, akik ezt megkapták, és különleges helyzetet teremt azok számára is, akiknek az egyharmad jutott – hangsúlyozta a köztársasági elnök. Ezzel a helyzettel nem visszaélni, hanem élni kell, ahogyan ezt az alaptörvény is jól példázza. Schmitt Pál szerint egy pillanatig nem volt alkotmányozási kényszer, attól a pillanattól megvolt azonban az alkotmányos elvárás, ahogyan egy éve megszületett a választás végeredménye.

Az alkotmány egyik legfontosabb újdonsága, hogy felelősséget vállal a határon túl élő magyarokért, de ez a szándék már az első törvények megalkotásánál megmutatkozott – hangsúlyozta a köztársasági elnök. A parlament az elsők között fogadta el a kettős állampolgárságról szóló törvényt, deklarálta a nemzeti együvé tartozás napját, és egy manifesztációt fogadott el a nemzet egységéről. Természetes ezek után, hogy az alkotmányban is visszaköszön a felelősség, a kiállás minden magyar emberért – mondta Schmitt Pál, aki úgy vélte: a következő lépés egy újabb sarkalatos törvény lehet a választójog megadásáról. Én magam szívesen látnám, ha választójogot kapnának a határon túli, saját elhatározásukból állampolgárságot kérő magyar testvéreink, hiszen nehezen tudok elképzelni kétféle állampolgárságot. Csak egyféle van, egy magyar állampolgárság, és akkor a jogok mindenki számára vonatkoznak – fogalmazott a 180 percben a köztársasági elnök.

Az alkotmányban nagy hangsúlyt kap a testi-lelki egészséghez fűződő alapjog, amelyet azonban meg is kell tölteni tartalommal –hangsúlyozta az államfő. Nagyon fontos, hogy minden magyar gyerek minél többet sportoljon, amihez meg kell teremteni a személyi, a technikai, a létesítményi feltételeket is, de a jövő nemzedék szempontjából legalább ennyire hangsúlyos az egészséges ivóvíz, a talaj, a környezet, a fenntartható fejlődés, ami szintén kiemelt szerepet kapott az alaptörvényben, és azok is jó néven veszik, akik magából az alkotási folyamatból kimaradtak – tette hozzá Schmitt Pál.

Magyarország uniós elnökségéről az államfő azt mondta, időarányosan jól állunk, a félidőről beszámoltunk, és az európai döntéshozók is úgy ítélik meg, jól képviseljük az 500 milliós európai családot, soros elnökségünket kellő alázattal viseljük és végezzük. Miközben pedig stratégiai kérdéseket tettünk le az asztalra (Duna-stratégia, romastratégia, a balkáni bővítés, a kelet-európai partnerség kérdése), az unió megítélése szerint jól kezeltük a váratlanul elénk került feladatokat, a csúcspontjára ért demokratizálódási folyamatokat az arab országokban, illetve a Japánban bekövetkezett katasztrófát is – hangsúlyozta az államfő a 180 percben. 

www.radio.hu

MPP-PRESS

“A történelem ma visszazökken eredeti kerékvágásába” – Schmitt Pál az alkotmányról

A magyarság felemelkedésének zálogaként beszélt az új alkotmányról Schmitt Pál hétfőn este a Művészetek Palotájában rendezett gálaesten. A köztársasági elnök ugyanakkor fordítva idézte az új alkotmány végén szereplő szófordulatot.

"Húsvéti alkotmányként" beszélt az általa délben aláírt új magyar alaptörvényről Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn este a Művészetek Palotájában megrendezett gálaesten, és azt is hozzátette, hogy az "Magyarország feltámadásának alapja és záloga". Az ünnepi hangversenyt a jövő év elején hatályba lépő új alkotmány tiszteletére rendezték, és a hallgatóság soraiban megjelent Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is.

Schmitt az "első, legfontosabb lépésnek" nevezte az új alaptörvényt, amely "szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között". A köztársasági elnök hétfő déli beszédéhez hasonlóan újra megemlítette a később megalkotandó sarkalatos törvényeket, amelyeket lehetőségnek nevezett arra, hogy valaki hozzátegye a saját tudását a jövőhöz. "Az alkotmányunkban mindvégig maradt egy szám, az 1949-es, amely máig kísértett bennünket, nem összekötött, hanem elválasztott" – mondta Schmitt, és azt is hozzátette, hogy az új alkotmányban már a 2011-es szám fog szerepelni. "A történelem ma visszazökken eredeti kerékvágásába" – mondta.

Schmitt a "legyen szabadság, béke és egyetértés" szófordulattal zárta beszédét, amely azonban a fordítottja az új alkotmány végén, az országgyűlés által tavaly elfogadott Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatában és a tizenkét pontban is szereplő "legyen béke, szabadság és egyetértés" szófordulatnak. Az új magyar alkotmány aláírásáról bővebben itt olvashat, a hétfő délelőtt a Sándor-palotánál készített riportunkat pedig itt találja.

origo.hu

Schmitt: a csángók is magyar állampolgárokká válhatnak

[ 2011. február 06., 07:53 ] [128]

Az egyszerűsített honosítási eljárásnak köszönhetően a moldvai csángó magyarok is magyar állampolgárokká válhatnak – írta Schmitt Pál köztársasági elnök a XV.csángóbálra írt köszöntőjében, amelyet a szombati bálon ismertettek.
A köszöntőjében a köztársasági elnök kiemelte, hogy idén Domonkos Pált Péter néprajzkutató emlékének szentelik az estét, akinek nem kis része van abban, hogy ma az anyaországiak ilyen kíváncsiak csángó testvéreikre, hogy ilyen felelős szeretettel fordulnak feléjük.
Utalva a moldvai csángók egyik hagyományos táncára úgy fogalmazott: „a moldvai körtáncban kar karba fonódik (…) idén még erősebben kapaszkodunk egymásba, azok is, akik évtizedeken át éltek számkivetetten, akiknek nem járt magyar könyv, magyar pap, magyar tanító".

Ma az egyszerűsített honosításnak köszönhetően magyar állampolgárrá válhatnak – hangsúlyozta az államfő, hozzátéve: örüljünk ennek a lélekkel régóta megélt, most törvénnyel megszentelt összetartozásnak.

Kossuth Rádió,erdely.ma

Nem jutott dűlőre a magyar és a szlovák államfő a kettős állampolgárságról – film

A nyelvtörvény ügyében sem mozdultak előbbre az álláspontok.

Szerző: Rudas Dóra
Forrás: Duna TV Híradó

2011.01.20. csütörtök 20:25

Nem jutott közös nevezőre Ivan Gasparovic és Schmitt Pál pozsonyi tárgyalásukon a szlovákiai nyelvtörvényről és a kettős állampolgárságról. A  magyar államfő azt mondta: bízik abban, hogy a szlovákiai magyarok nem kapnak büntetést, ha az anyanyelvüket használják.

Ragyogó napsütésben, sóval és kenyérrel, katonai tiszteletadással fogadták Pozsonyban Schmitt Pált. A magyar államfő megválasztása óta először látogatott Szlovákiába. Ivan Gasparoviccsal folytatott megbeszélése után Schmitt Pál azt mondta, sajnálja, hogy  Magyarország hét szomszédja közül egyedül Szlovákia ellenzi a magyarok kettős állampolgárságát. Szerinte minden határon túli magyarnak ki kell használni ezt a lehetőséget.

Schmitt Pál elmondta: “Arra bíztatom a mintegy 15 millió magyar embert bárhol éljen is a határkon túl akár Ausztráliában vagy Amerikában, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, és a lelki kötödésen túl a jogi kötődést is erősítsék “.

Ivan Gasparovic szerint az élet legtöbb területén a magyar-szlovák kapcsolatok mintegy 90 százaléka rendben van, de aggályait fejezte ki a kettős állampolgárság miatt.
A szlovák államfő hozzátette: “Szlovákia  állláspontja és az én véleményem is az, hogy nem jó, sőt elfogadhatatlan, hogy a magyar kettős állampolgárság révén közjogi kapcsolat jön létre Magyarország és a szlovákiai magyarok között. Helytelen ilyen módon kapcsolatot építeni egy idegen állammal , hiszen könnyen előfordulhat, hogy  válsághelyzetben egy szlovákiai magyarnak el kell döntenie, melyik oldalra is álljon”.

Schmitt Pál Iveta Radicová kormányfővel folytatott megbeszélései után a pozsonyi Csemadok épületében a szlovákiai magyar civil szervezetek képviselőivel találkozott

dunatv.hu

Kereszténység és Szent Korona

Az államfő hat pontban foglalta össze javaslatait az új alkotmánnyal kapcsolatban.

Feldolgozta: SzZ
Forrás: MTI

2010.11.24. szerda 9:18

A kereszténységre való utalást, a magyar nyelv ápolását, a családok és a gyermekek védelmét, az élethosszig tartó tanulás és a sportoláshoz való jog támogatását, valamint a Szent Korona szerepeltetését is tartalmazza Schmitt Pál államfő javaslata a készülő új alkotmányhoz. A Köztársasági Elnöki Hivatal, a KEH szerdán juttatta el a távirati irodához az államfő hat pontban megfogalmazott javaslatait, amelyeket az alkotmány-előkészítő eseti bizottságnak is megküldtek.

Mint írták, Schmitt Pál a javaslatai megfogalmazása előtt széles körben folytatott háttérbeszélgetéseket hazai és külföldi szakértőkkel, egyházi vezetőkkel, történészekkel, olimpikonokkal, testnevelőkkel, sport-tudományi szakemberekkel, nyelvészekkel és a nagycsaládos szervezetek képviselőivel.
Kiss Norbert, a KEH Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának vezetője szerdán a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában is megerősítette: széles körű tárgyalások előzték meg a javaslat megszületését.
Az államfő az alaptörvény előbeszédében a kereszténységre történő utalást leginkább a lengyelhez hasonló gondolat beépítésével tartaná megfontolandónak: "a Köztársaság valamennyi állampolgára, mindazok, akik hisznek Istenben, mint az igazság, jóság és szépség forrásában, mindazokkal, akik nem osztoznak ebben a hitben, de tiszteletben tartanak más forrásokból származó egyetemes értékeket…".
Schmitt Pál szerint a magyar köznyelv nemzeti összetartozásunk elsődleges kifejezőeszköze. Mint olvasható, az államfő azt javasolja a bizottságnak: fontolják meg annak rögzítését a készülő alaptörvényben, hogy a magyar  köznyelv és a tájnyelvi változatok óvása, ápolása, fejlesztése alapvető és elsődleges nemzeti érdek.
A javaslatban a köztársasági elnök ír arról is, hogy a családot mint egységet, a gyermeket mint egyént kell kiemelt védelemben részesíteni. A család elidegeníthetetlen és sérthetetlen jogokkal rendelkező intézmény, mely a társadalom természetes, elsődleges és alapvető közössége – teszi hozzá.
Az államfő mindezért azt javasolja, hogy az alkotmányban szerepeljen: a gyermekek gondozása és nevelése a szülők természetes joga és elsőrendű kötelezettsége, valamint az állam szerepe, hogy az anya és apa családalkotó tevékenysége fölött őrködjék, nem sértve ezzel a gyermeknevelés elveinek szabad megválasztásához fűződő, és a gyermek alapvető érdekeivel összhangban gyakorolt jogokat. "Különösen védendők az édesanyák és a nagycsaládosok, akiket önként vállalt többletterheik miatt megkülönböztetett erkölcsi és anyagi támogatásban kell részesíteni" – olvasható.
Schmitt Pál azt is rögzítené az alkotmányban, hogy a Magyar Köztársaság minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja állampolgárai élethosszig tartó tanulását.
Emellett azt is javasolja, az alkotmány tegye egyértelművé: az állam "minden tőle telhető módon támogatja, elősegíti a sportoláshoz való jog érvényesülését".
A köztársasági elnök javaslatában megfogalmazza: a magyarok jelentős részének lelkében nagy ragaszkodás és szeretet alakult ki a Szent Korona iránt, mely nemzeti összetartozásunk jelképe. Mindezért azt javasolja, hogy az alkotmány előbeszédében az szerepeljen: "a Szent Korona független európai államiságunk történelmileg megszentelt jelképe".
Az origo hírportál írt először arról, hogy az internetről eltávolították Schmitt Pál köztársasági elnök hivatalának a készülő új alkotmányhoz írt javaslatait, amelyek "fogalmi félreértést és számos helyesírási hibát is tartalmaztak".
Kiss Norbert, a KEH Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának vezetője múlt hét csütörtökön a Magyar Televízió Híradó című műsorában azt mondta: sem a köztársasági elnök, sem pedig ő maga nem látta azt az anyagot, amely az alkotmány-előkészítő eseti bizottság honlapjára felkerült, és amely javaslatokat tartalmazott a készülő új alkotmányhoz.
Ez egy olyan hiba volt, ami miatt megtörtént a felelősségre vonás – közölte Kiss Norbert.

dunatv.hu

Székely Nemzeti Tanács – Schmitt Pál: a székelyek értékőrzése hivatás

2010 november 20., szombat

A XXI. század magyarsága számára a székelyek értékőrzése hivatás, Európa számára bátorságuk küldetés – írta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) pénteki ülésének résztvevőit köszöntő levelében Schmitt Pál köztársasági elnök. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke a tanácskozáson a választójog és választhatóság kiterjesztése mellett érvelt.
"Minden szellemi-lelki kincset dédelgető közösségre szükség van, hogy Európának zavaros, értékvesztett világunkban arca legyen" – írta az államfő.
Hangsúlyozta: a határok nélküli Európa a "divatos multikulturalitás talmi csillogása helyett" határtalan lehetőséget ad mindenkinek, aki elég erős, hogy nyitott, tenni akaró polgárok egységévé szervezze az egy helyen élőket. A 270 küldött előtt felolvasott levélben az államfő kitért arra is, hogy ma Európában a határok tekintetében kevésbé fizikai, sokkal inkább lelki, szellemi elzárkózásról, befelé fordulásról kell beszélni.
Utalva arra, hogy az ülésnek a Parlament épülete ad otthont, kiemelte: falai között mindannyian otthon vagyunk.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke arról beszélt, hogy tartalommal kell gazdagítani a kettős állampolgárság intézményét. Ki kell terjeszteni a választójogot és a választhatóság jogát, a gondoskodó állam intézményrendszerét ki kell terjeszteni a határon túlra is – emelte ki.
Szorgalmazta Székelyföldön szórványkollégiumok létesítését az asszimiláció és az elvándorlás megállítására, repülőtér építését, székely szövetkezet kialakítását – utóbbi a gazdák termékeinek értékesítését segíthetné. Hangsúlyozta: a Kárpát-medence egységes gazdasági tér, s arra biztatta a gazdasági szereplőket, hogy közösen éljenek e lehetőséggel.
A Magyar Polgári Pártot a Székely Nemzeti Tanács leghűségesebb szövetségesének nevezte, s úgy fogalmazott: "nemcsak múltunk, jövőnk is van".
Veres Dávid csíki küldött felszólalásában azt kérte, hogy a kormány minden eszközzel segítse Székelyföld autonómiájának megvalósítását, és az új alkotmányban Székelyföld törvényes (magyar) parlamenti képviseletét rögzítse. Szavait többször taps fogadta, így akkor is, amikor arról szólt: a magyar kormány járjon közbe a román kabinetnél azért, hogy a székelyek minél előbb visszakaphassák "őseik egyéni és közösségi jussát". Mind Bukarestben, mind a nemzetközi fórumokon a magyar kormány próbálja meg elérni, hogy "a kilencven éve tartó jogfosztottság állapota" az erdélyi és székelyföldi történelmi egyházak esetében minél előbb megszűnjön – fejtette ki.

— MTI, polgaripart.ro

Schmitt Pál: Az önrendelkezés lehető legmagasabb fokát akarjuk

[ 2010. október 25., 07:22 ] [115]

Schmitt Pál köztársasági elnök szerint minden európai normát alulmúlt az, ami 2006. október 23-án történt. Az államfő a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának adott interjújában kiemelte azt is: a teljes elégtétel az emberek számára az lehet, hogy ismét békében, nyugodtan, méltóságteljesen ünnepelhetjük 1956. október 23-át. Arra a kérdésre, fontosnak tartja-e, hogy tisztázódjon, mi is történt 2006. október 23-án, azt felelte: a kormány, a parlament és az igazságszolgáltatás is „végzi a dolgát” ebben az ügyben.
Egy másik kérdésre, hogy milyen remény van a székely autonómiára, az államfő azt válaszolta: romániai útja során Traian Băsescu elnöknek szóba hozta az autonómia kérdését is. Az államfő közölte: máshol is van autonómia, nem elszakadást akarunk, hiszen ezen már messze túl vagyunk, hanem az önrendelkezésnek egy elérhető legmagasabb fokát. Ezt részben felülről, tárgyalások után kell kérni, részben pedig az összefogás, az erő mutatása révén alulról kell kiharcolni ― mondta.

Háromszék, erdely.ma

Szász Jenő elnök úr beszéde- Magyarok XXI – című konferencián



Szász Jenő elnök úr beszéde, mely elhangzott Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság Elnöke által 2010. október 19-én Marosvásárhelyen megtartott Magyarok XXI – című konferencián

Tisztelt Köztársasági Elnök úr!
Tisztelt Meghívottak! Kedves barátaim!

Nincs külön magyarországi és külön határon túli magyar ügy. Csak egy magyar ügy. És ha ez így van, akkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az általunk vallott egységes magyar világ eszménye és valósága a Kárpát-medencében nem csak nyelvi, kulturális, mentális egységen alapul, hanem egyfajta politikai sorsközösségen is, amelyen belül a gondok is azonosak: a népképviselettel való gátlástalan visszaélés és a közösség idegen érdekeknek történő könyörtelen kiszolgáltatása nem pusztán magyarországi politikai jelenség, amely az országhatároknál megáll, hanem kisebbségi magyar politika jelenidejű valósága is. Széplelkűségből fakadó illúzióknak, tájékozatlanságból eredő naivitásoknak és pótcselekvésként használt kettős mércéknek már nincsen tovább helye.

Éppen ezért az egy magyar világ jegyében kérjük, hogy az alkotmányozási folyamatban vegyék figyelembe a határon túli magyarok véleményét is, hiszen az autonómia törekvéseket a magyar alkotmányban szentesíteni kell, az anyaországot, mint oltalmazó hatalmat, ezirányú kötelezettségekkel kell felruházni.
Magyarországnak az így vállalt kötelezettségeinek eleget kell tennie úgy a magyar-magyar, mint a nemzetközi kapcsolatokban.
És így Erdélyben illetve Székelyföldön támogatásra érdemes a hármas szintű autonómiatörekvés, amelyet zászlójára tűzött a választás szabadságát hirdető Magyar Polgári Párt, mely párt Székelyföld regionális státusát a romániai régiók kialakításának folyamatában, lakosságának azon történelmi óhajára alapozva szorgalmazza, hogy az autonómiát több rendben igényelte.

Az állampolgári kérdés kapcsán, a köszönet hangján túlmenően szorgalmazzuk ennek tartalmi kibontását is. Mert az állampolgárság kiterjesztésének legnagyobb hozadéka, egy valamennyi magyar embert számbavevő kataszter felállítása. Szabó Dezső mondja, hogy „Minden magyar felelős minden magyarért”. Így az állampolgárság többek között jelenti a választójogot és a választhatóság jogát is. Tehát szükségesnek tartjuk, hogy mi, erdélyi és székelyföldi magyarok teljes joggal részt vegyünk és részt vállalhassunk a magyarországi általános választásokon. Mi nem a felsőház visszaállítását/életrehívását, hanem a képviselőházban a határon túli magyar közösségek számára fenntartott helyek biztosítását szorgalmazzuk.

És ha állampolgárság, akkor szólnunk kell a munkavállalás és a szociális védőháló kiterjesztéséről is. Ha állampolgárság, akkor az nem  csak jogokról, hanem kötelezettségekről is szól. Így például, ha hozzájárulunk a kockázati közösség kiterjesztéséhez és befizetővé válunk, akkor ki kell terjeszteni számunkra az egészségügyi ellátást is. És ha a befizetések során az Országos Egészségügyi Pénztár több tízezer, esetleg százezer ügyféllel bővül, akkor máris aktuális a költségek racionalizálása érdekében egy, az OEP által finanszírozott székelyudvarhelyi kórház felállítása.
Igen, szóltam a védőháló kiterjesztéséről, mert a demográfiai kérdések még súlyosabbak határon túl, mint az anyaországban. Mert Székelyföld addig magyartöbbségű, amíg itt él 700-800 ezer magyar, míg Magyarország akkor is magyar, ha nem tíz millió fölötti, hanem éppen tíz millió alatti a lakósság lélekszáma.

Idehaza is lényegi lépésekre van szükség. Véleményünk szerint a szórványvidék magyar gyerekeit Székelyföldre kell hozni tanulás céljából. Ha itt szocializálódnak, , itt vernek gyökeret, kevésbé veszélyezteti őket az asszimiláció illetve a kivándorlás veszélye. Fel kell állítani a szórványkollégiumokat Székelyföldön és az otthon maradt gyerekek számára egyaránt. Talán ez volna a járható út a csángó gyerekek/fiatalok esetében is. Valamennyi székelyföldi városnak részt kell vállalnia ebben a programban.
Közös erővel tovább kell fejlesztenünk a Sapientia és a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája által működtetett egyetemi hálózatot. Kötelességünk küzdenünk az Állami Magyar egyetem visszaállításáért.

A legsikeresebb erdélyi magyar sportágakat is támogatni kell. Ez erősíti az itt élő emberek hitét, önbecsülését és székelyföld hírét és tekintélyét is segíti. A fiataloknak példát állít. Így törekedni kell arra és minden eszközzel támogatni kell, hogy a mindenkori „román” bajnok például jégkorongban és teremfutballban székely csapat legyen.
Javasolom egy jégkorong- illetve egy futballakadémia felállítását  Csíkszeredában illetve Székelyudvarhelyen. Ezek komoly háttérintézményei lehetnek a magyarországi élsportnak. És a székely-magyar válogatott mérkőzésekkel erősíteni tudjuk az együvé tartozás élményét is..

Székelyföld gazdasági törekvéseit erősíti, ha magyar állami tulajdonban lévő vállalat(ok) (pl. MVM) biomassza alapú, zöld energia termelését célzó hőerőműveket telepít Gyergyó-, Udvarhely-, Csík- és Kézdiszék központjaiba. Ezen erőművek hátországát biztosítaná a jóváhagyott üzemtervek szerinti ésszerű erdőgazdálkodás. Sőt, a hulladék fának ma nincs is más piaca. Hargita megye energiaszükséglete 40MW/év. Egy-egy 10 MWattos erőművel számolva elmondhatjuk, hogy komoly lépést teszünk a régió energetikai függőségének lazításában is.
De magyarországi tőkével kellene értékesíteni továbbá a víz-és ásványvíz kincseinkben, illetve a turizmusban rejlő lehetőségeket is.

Repülőteret Székelyföldnek! Erre a legalkalmasabb terület Székelyudvarhely és Csíkszereda közötti 13/A országút mellett fekvő, Cekend-tető. A magyar –magyar kapcsolatok legfontosabb infrastrukturális megvalósítása lenne. A reptérnek kijelölt hely gyakorlatilag Székelyföld mértani közepe és egy órára csökkentené a Budapest-Székelyföld utat. A nagy út, egy rövid utazás és „schengen” után Székelyföld gyakorlatilag a magyar világ részévé válik.

A székelyföldi és erdélyi gazdák megsegítésére, az általuk megtermelt javak értékesítésére érdemes lenne felépíteni egy SZÖVETKEZETI HÁLÓZATOT. A gazdáknak a dolguk a termelés, a szövetkezeté pedig az értékesítés volna.

SZÉKELY PÉNZ; azaz pénzt helyettesítő utalvány bevezetése:
A mai romániai gazdasági helyzetben elengedhetetlen a székelyföldi, erdélyi kis- és középvállalatok megsegítése. Amikor az ország eladósodott, amikor a kereskedelmi bankok kizárólag csak az államot hitelezik, fel kell állítani egy szövetkezeti bankot, amely a nagy erdővagyonokkal rendelkező közbirtokosságok bevonásával (részvényesekké válnának) és a „székely pénz” –pénzt helyettesítő utalvány- kibocsátásával segíteni tud a munkahelyek megtartásának és gyarapításának szempontjából oly fontos vállalkozásoknak.

És, hogy éljünk – tovább éljünk a modern világ eszközeivel javaslom, hogy Székelyföld autonómiatörekvéseit erősítendő, filmesítsük meg a székelység több, mint ezeréves szabadságharcát. A példa kedvéért mondom, hogy kérjünk föl Csaba királyfi szerepére egy Mel Gibson-i szereplőt és egy hollywoodi produkcióval feledtessük „drakulát” és helyezzük a világ szeme elé a székelyek „szabadságharcát”.

Ez és hasonló feladatok (melyeknek további felsorolását az idő rövidsége nem teszi lehetővé) elvégzésére javaslom informálisan egy székelyföldi és egy erdélyi „kormányhivatal” (alapítványi vagy egyesületi formában) felállítását, mellyel érzékelhetővé tesszük az itt élő magyarság számára, hogy a „jövő elkezdődött”.
A nemzeti integráció rajtunk is áll, de Magyarország, mint édes-anyaország nélkül mindez elképzelhetetlen.

Adja a Jó Isten, hogy így legyen!

Marosvásárhely, 2010. október 19.
Szász Jenő
a Magyar Polgári Párt elnöke

3

Az SZNT – MPP – EMNT közös közleménye

[ 2010. október 20., 14:14 ] [256]

Felháborítónak, minden szempontból elfogadhatatlannak tartjuk mindazt, ahogyan a Magyar Köztársaság elnökének, dr. Schmitt Pálnak marosvásárhelyi látogatását a Kultúrpalota „házigazdájaként” a Maros Megyei Tanács megszervezte.
A Kultúrpalotában a Köztársasági Elnök által a 30 esztendeje elhunyt Márton Áron püspök tiszteletére az erdélyi magyaroknak adott emlékkoncerten az erdélyi magyar közélet, szervezeteinek és a történelmi magyar egyházak képviselőinek – az Elnöki Hivatal kérésére ugyanannyi, egyenlő számú – 40 –helyet illett biztosítani az intézmény földszintjén, az arányos, korrekt elosztás elve szerint. Mindezt Elnök úr beszédének szellemében, aki rámutatott: nemcsak bajban, hanem gond esetén is össze kell fognunk, mindig felül kell kerekednünk a széthúzáson.
Ehhez képes megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy a Kultúrpalota legfelső szintjén biztosítottak számunkra ülőhelyet, miközben a földszinten az RMDSZ-eseknek fenntartott helyek üresek voltak, mert nem jöttek el a meghívottak.

Sajnálatosnak tartjuk a Kultúrpalota ügykezelését gyakorló Maros Megyei Tanács elnökének, az RMDSZ-színeket képviselő Lokodi Edit Emőke elnökasszonynak teljes emberi és szakmai alkalmatlanságról tanúskodó magatartását. Úgy véljük, cselekedetével és intézkedésével homlokegyenest ellentmondott az Elnök úr összefogásra való buzdításának, az egymás iránti tiszteletnek és elfogadásnak.
Az elnökasszony emellett elégtelenre vizsgázott az erdélyi magyarság vezetői előtt vendéglátásból, házigazdaként a legelemibb protokolláris feltételeknek sem tett eleget, sőt, készakarva háttérbe kívánta szorítani a társadalmunk neki nem tetsző részének a véleményét képviselőket.
Ezt a magatartást elutasítjuk, felháborítónak és sértőnek tartjuk.

Kali István, az EMNT Maros megyei elnöke
László György, az MPP Maros megyei elnöke
Fodor Imre, az SZNT Maros széki szervezetének elnöke

Megkezdte bukaresti látogatását Schmitt Pál

[ 2010. október 18., 12:43 ] [405]

 Az elnök koszorút helyezett el Bukarestben, az Ismeretlen Katona szobránál. A tervek szerint a Magyar Hősök Emlékművét is megkoszorúzza. Schmitt Pál tárgyalni fog Traian Basescu elnökkel, Emil Boc kormányfővel, a Szenátus elnökével, Mircea Geoană-val, a Képviselőház elnökével, Roberta Anastase-val.
Délután Schmitt Pál Marosvásárhelyre érkezik, itt találkozik az erdélyi magyar közélet képviselőivel. A Kultúrpalotában ma este sorra kerülő koncert és az azt követő állófogadás házigazdája a Magyar Köztársaság elnöke. Schmitt Pál az est folyamán külön-külön, négyszemközt találkozik a magyar pártok vezetőivel, Markó Béla RMDSZ elnökkel és Szász Jenő MPP elnökkel, valamint Tőkés László EMNT és Izsák Balázs SZNT elnökkel. Holnap munkareggeli keretében fogadja a magyar történelmi egyházak el0ljáróit a magyar köztársasági elnök.
Ezt követően kerül sor a Magyarok XXI nevet viselő konferenciára, szintén az Elnöki Hivatal szervezésében. Schmitt Pál délelőtt 11 órától mond beszédet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi épületének aulájában. Fél 12-kor a kampusz udvarán teszik le az új bentlakás alapkövét. Délután a fennállásának 10-ik évfordulóját ünneplő Partiumi Keresztény Egyetem vendége lesz a magyar államfő.
Marosvásárhelyi Rádió , erdely.ma

>