Archive

Category Archives for "Sarmasági.ro"

MPP- Sarmaság

Közlemény!

 

Ezúttal értesítjük Sarmaság község lakosságát, hogy 2012. évi januárjában tartandó évi első rendes tanácsülésen sarmasági MPP tanácsosi frakciója a helyi szervezet nevében lakossági kérésre törvényesen biztosított és garantált jogunknál fogva hivatalosan  fogjuk kérelmezni a Polgármesteri hivataltól, személyesen Dombi Attila polgármester úrtól a 2008. –ik év július hónapjától kezdődő illetve 2011.- ik év végéig tartó aktuális választási peridódusban elkövetett, nevezetesen minden egyes 10000 RON értéket meghaladó, a fent említett hivatal által elköltött pénzösszeg dokumentum/ tényszerű elszámolásának bemutatását másolatok formájában.

Érdeklődésünk elsősorban fentebb jelzett periódusban elvégzett építőipari jellegű befektetéseket célozza.

 

Vonatkozó információkat itt, hivatalos blogunkon osztjuk meg a teljes nyilvánosság tájékoztatása és bevonása segítségével községünk és közösségünk életének további minőségi javítása érdekében.

Sarmaság községi szervezet nevében:

Balog Sándor – Magyar Polgári Párt községi elnök.

7

Nyílt levél Papp Lajosnak, az MPP Szilágy megyei szervezete elnökének!

logo

Papp Lajos(Lali) úr figyelmébe!

Személyes bosszúvágyadtól lihegve teljesen önkényes módon politikai bizalmatlanság örve alatt visszahív(at)tad Sarmaság község tanácsosi tisztségéből Szabó Zoltánt és Vincze Ferencet az MPP helyi szervezetének elnökét és alelnökét.

Tetted ezeket arra hivatkozva hogy a tanácsos urak amúgy "megfelelően" hamis állításod szerint EMNP tagok lennének, egy olyan párt tagjai amely  párt sem elméletileg sem pedig gyakorlatilag nem kezdhetett el semmiféle tagtoborzást mivel mindösszesen néhány napja nyert bejegyzést az illetékes bukaresti táblabíróságon.

Papp Lajos! Az Erdélyi Magyar Néppárt bírósági bejegyzési határozatán meg sem száradt a tinta ezért mai napig, magukon az országos alapító tagokon kívül senki emberfia nem lehet tagja nevezett pártnak a hivatalos papírok véglegesítéséig.

Papp úr, a múltbeli tevékenységed minősítik sajátosan “paplalis” tetteidet. Elnökséged ideje alatt más "eredményt" nem értél el azon kívül hogy a szó szoros értelmében földig romboltad úgy a Magyar Polgári Párt Szilágysági szervezetét mint annak  megyei elnökségét.

Tetted ezeket nemcsak törvénybe ütköző módon hanem erkölcstelen és romboló ösztöneidhez híven folytattad a Magyar Polgári Párt Szilágy megyei szervezetéhez tartozó, sajnos ma már unikátumként működő sarmasági helyi szervezet szétzüllesztésével, azét a számodra “mellékesen” sikeres polgári csapatét amelyik a 2008- as helyhatósági választásokon megyénkben helyi tanácsokba bekerülő mindösszesen hét MPP- ésből különösebb külső segítség nélkül mondhatni pusztán saját erejéből három tanácsost juttatott be.

“Áldozatos munkádnak” következményeként ma Szilágy megyében nem létezik egyetlen működő helyi szervezet sem, illetve 2011. szeptember végén Papp Lali egyes- egyedül személyedben testesül meg úgy a megyei MPP szervezet mint annak elnöksége.

Papp úr! Minősíthetlenül ocsmány tetteddel az Rmdsz és tanácsosai alá ültetted a lovat, lehetőséget adva nekik arra hogy privát megelégedésükre és nemtelen szórakoztatásukra egyszeri törvénytelen szavazással – igaz hogy ideig- óráig – képesek legyenek kizárni helyi tanácsból igazi és hiteles politikai ellenzéküket, nevezetesen az általad kirakatott két MPP- és tanácsost.

Papp Lali! Te korrúpció- gyanus módon magát az Rmdsz- t szolgáltad illegitim tetteddel és utóbbi a legkisebb rossz amit  rólad el lehet mondani.

 

Fentiek ismeretében ezennel felkérjük az országos elnökséget, nevezzen ki bizottságot Papp Lajos tettének és annak törvénytelen aspektusainak kivizsgálására, továbbá tegye meg az ilyenkor szokásos és szükséges jogi lépéseket fent említett MPP- és elnökök helyi tanácsosi státusának visszaszerzésére illetve a megyei elnök példás szankcionálására aminek a célja nem lehet más mint a leváltás. Megalapozottnak látjuk ezért számolnunk kell azzal a potenciális veszéllyel, hogy amennyiben tovább hagyná(n)k folytat(ód)ni Papp Lajos destruktív vesszőfutását akkor személye nemcsak a megyei elnökséget hanem egytől- egyig az összes helyi szervezetet  képviselni fogja (számára) sikeresen véglegesítve ezáltal a Magyar Polgári Párt szilágysági egyszemélyes tagsága és vezetősége (paplalis) koncepcióját.

 

Papp Lajos, a te eredeti szándékaidhoz híven: kizáró(lagos) alapon.

 

Balog Sándor, alelnök – Magyar Polgári Párt Sarmaság község szervezet,

Keresztes Zoltán István – MPP tag.

Sarmaság, 2011. Szept. 29.

9

Sarmasági élethelyzet 2011

Aktuális helyzet fényképeken (nagyításhoz klikkelj a képre):

20110415_048 20110415_001 20110415_002 20110415_003 20110415_004 20110415_005 20110415_006 20110415_007 20110415_008 20110415_009 20110415_010 20110415_011 20110415_012 20110415_013 20110415_014 20110415_015 20110415_016 20110415_017 20110415_018 20110415_019 20110415_020 20110415_021 20110415_022 20110415_023 20110415_024 20110415_025 20110415_026 20110415_027 20110415_029 20110415_030 20110415_031 20110415_032 20110415_033 20110415_034 20110415_035 20110415_036 20110415_037 20110415_038 20110415_039 20110415_040 20110415_041 20110415_042 20110415_043 20110415_044 20110415_045 20110415_046 20110415_047

20110422_025 20110420_001 20110420_002 20110420_003 20110420_004 20110420_005 20110420_006 20110420_007 20110420_008 20110420_009 20110422_002 20110422_003 20110422_004 20110422_005 20110422_006 20110422_007 20110422_008 20110422_009 20110422_010 20110422_011 20110422_012 20110422_013 20110422_014 20110422_015 20110422_016 20110422_017 20110422_018 20110422_020 20110422_022 20110422_023

Megoldási változatok amelyek együttesen nem kerülnének (elkótyavetyélt) milliárdokba:

Talajnedvesség-szabályozás Erdélyben

Szélesebb értelemben a nedvességszabályozás a hiányzó víz pótlását, valamint a felesleges vizek elvezetését és lecsapolását jelenti. Vannak országok , ahol a teljes körű nedvességszabályozás, tehát az öntözés és a vízelvezetés is beletartozik.

clip_image002

1.ábra Általános vizfolyás modell

A vízbő vízháztartási helyzetek alapvető megnyilvánulásai:

• káros felszíni vizek keletkezése,

• levegőtlenséggel járó túl nedves talajállapot,

• magas talajvíz okozta vízbőség.

Talajvíz és szikesedés összefüggése

• A szikesedés legfontosabb oka a talajvízből történő só-felhalmozódás. Talajvízből történő szikesedésre akkor kell számítani, ha a talajvíz mélysége a kritikus talajvízszint fölé emelkedik.

• A kritikus talajvízszintet a só-felhalmozódás, illetve a só-kilúgzás mérlege alapján határozták meg. A só-mérleg meghatározásánál figyelembe vett jellemzők:

• a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai,

• a talaj átlagos oldható sótartalma,

• a talajvíz só- és nátriumtartalma,

• a talaj kémhatása.

• általában a „kritikus talajvízszint” mélysége 1,5-4 m között változik.

A vízbő vízháztartási helyzetek megelőzése:

• A felszíni vizek összegyülekezése megelőzhető:

• tereprendezéssel, amely megszünteti a lefolyástalan mélyedéseket,

• a lefolyástalan teknők cél-drénnel való víztelenítésével,

• mikro tereprendezéssel, átművelhető, átjárható vápák kialakításával,

A felszíni vizek elvezetésére a gyakorlatban leggyakrabban a csatornanyitó ekével kialakított ideiglenes levezető csatornákat és ritkábban cél-dréneket alkalmazzák. A tábláról elfolyó víz befogadójaként a táblaszéli csatorna szolgál, az üzemi csatornahálózat valamilyen közcélú csatornába torkollik. A szívócsövek szabályosan, többnyire párhuzamosan futva csapolják le a felesleges vizet, illetve akadályozzák meg a talajvíz felemelkedését.

A dréncsövek mélységének megválasztása

• Figyelembe kell venni az alábbi hatásokat: Minél mélyebb a dréncső, annál hatékonyabb és nagyobb mélységben szabályozza a talajvizet, de emellett

• számos hátránya is van a mélyebb fektetésű szívó- és gyűjtőrendszernek:

– Több vizet visz el és hosszabban üzemel, ezért működése drágább.

– Az elvitt nagyobb mennyiségű víz a száraz periódusban hiányozhat.

– A mély fekvésű dréncső kötött talajokon csak a talajvizet szabályozza, de nem képes elvezetni a felszíni vizeket, mert nem lehet a dréncső fektetési mélységéig lazítani a talajt.

Nagy agyagtartalmú talajokon sekély drénezés

• Az előnyök és a hátrányok mérlegelése kötött talajokon az ún. sekély, kb. 1-1,5 m fektetési mélységű dréncsövek javára dőlt el.

• A sekély drén melletti legfőbb érv, hogy a kötött, nagy agyagtartalmú talajok vízvezető képessége mélylazítás és kémiai javítás nélkül rendkívül rossz. A fizikai és kémiai javítás maximális mélységét a rendelkezésre álló mélylazítók határozzák meg. A mélylazítók többsége legfeljebb 60 cm mélységig képes a talajt meglazítani

Miért „sekély drén”?

• A sekély drén melletti legfőbb érv, hogy

– a kötött, nagy agyagtartalmú talajok vízvezető képessége mélylazítás és kémiai javítás nélkül rendkívül rossz.

– A fizikai és kémiai javítás maximális mélységét a rendelkezésre álló mélylazítók határozzák meg.

Elfogadhatóak

• Az altalajcsövezés, a talajjavítás és a 4-5 évenként megismételt mélylazítás lehetővé teszi a szívódrének távolságának 15-20 m-ig történő növelését.

• A kémiai javítással és mélylazítással egybekötött altalajcsövezés visszafordíthatatlanná teszi a sókilúgzást és felgyorsítja a termőréteg mélyülésének folyamatát.

• Altalajcsövezés nélkül az időnként megemelkedő talajvíz növeli a talajszelvény sótartalmát, de ennek ellenére hosszabb távon a negatív sómérleg jellemző.

• Szikes talajtani körülmények között is bevált a sekély drénezés.

• Ezen a talajon különösen fontos, hogy a mélylazító elérje a drének árokszűrőjének felső részét, és így az altalajcső a felszíni vizek elvezetésében is részt vegyen.

• A tartós hatású árokszűrőzés különösen fontos, ezért ezeken a talajokon – legalább azokon a táblarészeken, ahol felszíni vizet is el akarnak vezetni – mélylazítóval elérhető magasságig homokos kavics árokszűrőt kell alkalmazni.

Vízrendezés (drénezés)

A talajcsövezés módjai, elemei

Talajvizes modell

clip_image004

Kötött talajú modell

clip_image006

Lecsapolás

Lecsapolás annyit jelent, hogy csövekkel összegyűjtik a vizet, és elvezetik. Vannak úgynevezett drain(drén) csövek, ezeket be kell ásni a talajba, bele tudjon szivárogni a víz, (olyan a cső szerkezete) és a csőben összegyűlt víz a közeli folyóba vagy tóba ömlik. A mocsár helyén kiváló termőföld lesz.

A lecsapolás módozatai

nyílt árokrendszer;

– felszín alatti drén hálózat

Talajcső rendszerek

Függőleges (vertikális)

• Függőleges víznyelő talajcső

• Szivattyúzott függőleges talajcső

• (befogadóba vezetjük)

Vízszintes (horizontális)

• Cél drénezés

• Teljes drénezés

clip_image008

Felszín alatti drénhálózat

Az alagcsövezés föld alatti vízelvezetés, amelynek célja a növényzet, vagy az építmények szempontjából káros talajnedvesség csökkentése.

függőleges drén : a talaj nedvességét a vízzáró réteget áttörő nyelőkutakon keresztül viszi le a vízvezető alsóbb rétegbe.

vízszintes drén : a felszín esésviszonyaihoz alkalmazkodik, közel vízszintes irányban vezeti az összegyűjtött nedvességet a nyílt befogadóba

clip_image010 clip_image012

2.ábra. a) dréncső elhelyezése, b) rétegvonal és a dréncsövek elhelyezése

A vízszintes talajcsövezés elemei:

Szívók: feladata a talajvíz vagy a talaj vízháztartásnak közvetlen szabályozása, valamint a vízfölösleg magasabb rendű vízgyűjtő elemekbe való szállítása.

Gyűjtők: célja a szívók számára felszín alatti befogadó hálózat létesítése, illetve az összegyűjtött talajvíz folyamatos bevezetése a főgyűjtőbe vagy a nyílt befogadóba. Az egy gyűjtőbe csatlakozó szívók összességét talajcsőfürtnek nevezzük.

Főgyűjtők: több talajcsőfürt vizét gyűjtik össze és szállítják a nyílt befogadóba.

Előnyök

Nyíltgyűjtős:

egyszerűbb kivitelezés;

kisebb beruházási költség;

nem szükséges nagy csövek használata;

a talajcsövek működésének ellenőrzése könnyebb;

a hálózat tisztítása egyszerűen megoldható.

Zártgyűjtős:

kisebb a kiesett terület;

kisebb a karbantartás költsége;

nagyobb táblák alakíthatók ki.

Hátrányok

Nyíltgyűjtős:

• a nyíltcsatornák miatt nagy a termelésből kieső földterület

• nyílt csatornák és műtárgyak karbantartása munkaigényes

• a sűrű csatorna akadályozza a gépek mozgását

Zártgyűjtős:

• nagyobb esés kell, ezért szivattyúzni kell

• nagyobb a beruházási költség

• nehéz a szívók működésének ellenőrzése

• a tisztítás közvetlenül nem oldható meg

Nyíltgyűjtős: ott kerülhet rá sor, ahol a felszín viszonylag sík, a nyílt befogadó magassági helyzete lehetővé teszi a szívók közvetlen becsatlakozását, és jelentős felszíni vízzel kell számolnunk.

Zártgyűjtős: kialakítására tagoltabb felszínű területeken kerülhet sor.

clip_image014

clip_image016

clip_image018

clip_image020

3.ábra A vízszint változása szívócsöves drén használatával

clip_image022

4. ábra A szívócsöves drén és a terasz miatti vízszint változás

clip_image024

6.ábra Felszínről való vízelszívás dréncsöves elvezetéssel

Vízkár elleni védelem és a lefolyás szabályozása

Dombvidéki területeken a vízelvezető hálózat, a víz elvezetése útján, egyben lejtőmegszakító mű is. A terület víz elleni védelme a káros és felesleges víz kártétel nélküli és szabályozott elvezetését szolgálja. A vízelvezető hálózatoknak a talajvédelemben kiemelkedően fontos szerepük van.

A hiányzó, vagy rosszul megoldott vízelvezetés az erózióvédelmi beavatkozások hatékonyságát lerontja, ezért a lejtős területek hosszú távú mezőgazdasági hasznosításához elengedhetetlenül szükséges a jó vízelvezető hálózat.

A dombvidéki terület víztelenítését nyílt felszíni vízelvezetés és zárt felszín alatti vízelvezetés (talajcsövezés) valamilyen mértékű kombinálásával oldjuk meg. A hálózat általános elrendezését az 7. ábra mutatja.

clip_image026

7.ábra. A felszíni vízelvezető hálózat részei

A felszíni vízelvezető hálózat lehetséges elemei a következők:

—övárkok és övcsatornák,

—teraszcsatornák,

—lejtőirányú keresztcsatornák,

—vízlevezetők,

—befogadó és vízelvezető csatornák.

A felszín alatti víztelenítő hálózat részei és elnevezésük a lejtőn elfoglalt helyzetük szerint a következők:

– övdrén,

– teraszdrén,

– övdrénsor és

– mezőszerű talajcsőhálózat.

A felszín alatti vízelvezető hálózat célja és feladata,

valamint a területen való elhelyezkedése a felszíni vízelvezető hálózatéhoz hasonló. Azonban nem a felszíni, hanem a talajba beszivárgott csapadékvíz, vagy a talajvíz mezőgazdaságilag és műszakilag káros többletének elvezetésére szolgál

Övcsatornák

Az övcsatornákat rendszerint a rendezendő terület határvonalain kell elhelyezni, hogy a meredekebb területekről lefolyó csapadékvizeket felfogják. Rendszerint a terület legmagasabb határvonalain húzódó, szintvonallal közel párhuzamosan haladó csatornák. Az övcsatorna gyepes vízelvezetőkhöz vízszétosztó műtárgyon keresztül csatlakozik. Az övcsatornákat, ha nagyobb vízgyűjtő területtel rendelkeznek, és különösen akkor, ha nagy értéket képviselő műszaki, illetve mezőgazdasági létesítményeket védenek, a lefolyás késleltetése érdekében, csapadéktároló medencékkel is célszerű kiegészíteni(8 ábra)

clip_image028

8.ábra. Teraszolt terület övcsatorna rendszer

A keresztszelvények és a csatorna hossz szelvényének kialakítása egymáshoz szorosan kapcsolódik.

clip_image030

9.ábra. Övcsatorna mintakeresztszelvény

Az övcsatornák legáltalánosabb mintakeresztszelvényét mutatja a 9. ábra. Ez a szelvény általában 5% esésig alkalmazható, ennél nagyobb esésnél rendszerint burkolatra van szükség. A burkolatokat gazdaságossági okokból csak a csatorna középvízszintjének magasságáig kell megépíteni. A földcsatornákat és burkolt szakaszokat egymással kombinálva kell alkalmazni

Teraszcsatornák

A maximum 12%-os keresztirányú eséssel rendelkező teraszlapokat, különösen nagyobb rézsűmagasság esetén, teraszcsatornákkal kell vízteleníteni. A teraszon hosszirányban vezetett árkot legcélszerűbben a terasz körömpontjában (a rézsű lábánál) vezethetjük. Kisebb teraszfelületek esetén megengedhető, hogy csak minden második vagy harmadik teraszon létesítsünk elvezetőcsatornát.

A teraszcsatornák méretezését szőlő és gyümölcs hasznosítás esetén az 50 éves visszatérésű csapadékra indokolt elvégezni. A mértékadó vízhozamot, tekintettel arra, hogy kis vízgyűjtő területről van szó, a racionális méretező módszerrel célszerű meghatározni.

A racionális méretezési módszer lényege, hogy a mértékadó vízhozamot az összegyülekezési idővel azonos időtartamú csapadékból számoljuk, mert ez adja a legnagyobb árhullám csúcsot

Lejtőmegszakító keresztcsatornák

A lejtőmegszakító keresztcsatornák a terület kisebb esésű részein a lejtőn lefolyó víz összegyűjtésére és elvezetésére szolgáló csatornák. Feladatuk, hogy a lejtőn mozgó víz koncentrálódását megakadályozzák, s így az erózió kialakulását megelőzzék. Mintakeresztszelvényeik megegyeznek a csapadékvíz elvezetésére szolgáló árkok méreteivel.

Vízlevezetők

A vízlevezetők olyan lejtő irányban vezetett, általában nyíltfelszínű csatornák, amelyek a lejtős terület csatornákkal összegyűjtött vizeit kártétel nélkül vezetik a befogadóba. Főleg a teraszcsatornák és az árapasztók vizét vezetik a befogadóba, de alkalmasak az övcsatornák,

a helyi mélyedések és a környező területek vizének elvezetésére is. A vízlevezetők lehetnek nyílt felszínű csatornák és zárt csővezetékek.

A leggyakrabban gyepes vízlevezetőket alkalmazunk, például a teraszok vizét rendszerint ezzel vezetik a befogadóba. Ezek a legrövidebb úton a terep esésvonalában, a természetes hajlatokban haladnak.

clip_image032

10. ábra A terasz és vízlevezető helytelen és helyes kialakítása

A vízlevezetők és a teraszok tervezésének kapcsolatát a 10. ábra szemlélteti. Az ábra bal oldalán a helytelen , jobb oldalán pedig a helyes megoldást látjuk. Az ábra arra is példa, hogy a vízlevezető tervezése nem elhatározás kérdése, ugyanis ha a terephajlat egy bizonyos mértéket elér, ott a területhasználat érdekében feltétlen szükség van egy vízlevezetőre.

clip_image034

11. ábra. Vízlevezetők mintakeresztszelvényei:

a – parabola szelvényű gyepes vízlevezető, b – V szelvényű burkolt, ún. köves vízlevezető

A terasz és vízlevezető helytelen és helyes kialakítása A nyílt vízlevezetők általános mintakeresztszelvényeit a 11. ábra mutatja. A parabola szelvényű csatorna jól illeszkedik a természetes terepmélyedéshez, további előnye, hogy a víz a szelvény legmélyebb részén a hordalék lerakódása nélkül lefolyhat. A burkolt meder alkalmazása minden olyan esetben szükséges, amikor a vízlevezetőt egyben közlekedési célokra is használjuk.

A vízelvezetők a terep esésvonalában, a természetes hajlatokban haladnak. Készülhetnek azonos és változó keresztszelvénnyel. A gyepes vízlevezetők 6–18 m szélesek, a köves vízlevezetők pedig a közlekedési nyomtávnak megfelelő szélességűek

Annak érdekében, hogy a vízlevezetőben ne legyenek káros kimosódások, a víz sebességének csökkentésére növényzetet telepítünk a mederbe. A súrlódást (sebességcsökkentést) szolgálja a lapos parabolaszelvény is. Az ilyen vízlevezők nagy előnye, hogy a környezetbe nagyon jól illeszkednek, és lényegesen olcsóbbak, mint a kövezett (betonból készült) vízlevezetők.

A növényzet szerepét a 12. ábra szemlélteti. Ezen jól látszik, hogy az n érdességi tényező annál nagyobb, minél kisebb a h lefolyási vízmélység. A kis vízmélység érdekében a vízlevezetőket szélesre, legalább 12—18 mre tervezzük.

clip_image036

12 ábra A mederérdességi tényező a növényzet függvényében

Befogadó és vízelvezető csatornák

A befogadó és vízelvezető csatornák a lejtőkről vízlevezetőkön érkező vizek továbbvezetésére szolgáló csatornák. A csatornák vonalvezetési kialakításánál alapelv, hogy a vízfolyás a völgy mélyvonalán haladjon. Ahol a meglévő meder ezt az igényt nem elégíti ki, ott lehetőség szerint korrigálni kell a meder nyomvonalát. Értékes műtárgy megtartása céljából vagy községi belsőségek kötöttsége miatt azonban ettől el lehet térni.

Számítási adatok:

Vízgyűjtő: 6,7 ha,

A 6. ábra szerint Réselés 5 sorban 4—4 db, 1,8 cm × 3,6 cm méretű nyílás, fektetési mélység, d2 = 0,8 m, terasz árok mélysége, d1 = 0,9 m.

Megoldás: A mértékadó vízhozam Qm = A q = 6,7 ha ⋅ 0,86 l/s⋅ha = 5,8 l/s.

A felszíni víznyelő vízemésztését (vízhozamát) a nyíláson való vízkifolyás képletéből kiindulva számíthatjuk, azaz ,

clip_image038

ahol

µ — a vízhozam tényező, (µ ≈ 0,62);

A — a nyílás keresztmetszete, m2

g — nehézségi gyorsulás, m/s2;

H — átbukási magasság, m.

A H átbukási magasság az 6. ábra szerint

H = 0,7 d_1 + d2 = 0,7 ⋅ 0,9 m + 0,8 m = 1,43 m .

A hatékony beömlési keresztmetszet, figyelembe véve, hogy a rések fele a fenntartási technológia szerint 50%-ban eltömődött: továbbá

Ah = 0,5 (5 ⋅ 4 ⋅ 0,018 m ⋅ 0,036 m ) = 0,0065 m2 .

Q s ⋅ =2/3 0,62 ,0,0065 m2 √2. 9,81 m/ s 1,43 m = 0,014 m /s azaz Q = 14 l/s.

Tehát az 6. ábrán vázolt felszíni víznyelő képes a Qm = 5,8 l/s vízhozam elvezetésér

Sáncolás

A felszíni vizek gyors elvezetésére ismerünk egy másik- valamivel gyorsabb megoldást is aminek „sáncolás” a neve. Sáncolásnak nevezzük a terep olyan mesterséges hullámosítását, vagy bordázását, amelynek célja a felszíni víz visszatartása, vagy a befolyó csapadék kártétel nélküli elvezetése. A sánc szerepe ennek megfelelően kettős:

⎯ a lejtőn mozgó víz útjának megszakítása,

⎯ az összegyülekező víz beszivárogtatása és a többletnek gyepes vagy burkolt vízlevezetőbe továbbítása.

clip_image040

13. ábra. A Kund-féle hullám alakú sánc jellemzői

A hagyományos hullám alakú sánc részeit és az egyes elemek megnevezését az 13. ábra mutatja. A földmunkák gépesítésének fejlődésével megfigyelhető a sáncok méretének növekedése és alakjának megváltozása. E fejlődés eredményeként sáncolással esetenként teraszokat is ki lehet alakítani. Az ilyen sáncot terasz sáncnak nevezzük.

A sáncok típusai

A sáncok hossz-szelvényük alapján lehetnek: vízszintes és lejtős sáncok. A vízszintes sánc a szintvonala irányában halad, így a sáncnak nincs esése, ezért a fölötte lévő területről lefolyó vizet tározza. A lejtős sánc esésben halad és vízlevezetőhöz csatlakozik. A víz visszatartása

érdekében a sánc lehet duzzasztott vízszintű is. A sánc-árok azonban ez esetben is rendelkezik valamilyen vízelvezetési lehetőséggel.

A mezőgazdasági művelés szerint a sáncok lehetnek átművelhetők (a sáncrézsű hajlása ne haladja meg a 25%-ot) és nem átművelhetők.

A hagyományos Kund-féle sánc 4–5% lejtőhajlásig építhető meg a szokásos 0,4 m-es sáncmagassággal, ennél meredekebb lejtőn a sánc már nem átművelhető.

A nem átművelhető sáncok, más néven teraszsáncok a tábla szélén épülnek. A sánchát meredekebb felét cserjésíteni is lehet, amelynek típusait a 14. ábra mutatja.

A teraszsáncok ajánlatos rézsűhajlása 3–4% lejtő-hajlásnál 1:6, 5–6%-nál 1:5, és ennél meredekebb lejtőknél pedig 1:4. A széles alapú sáncokat, miután nem rendelkeznek a víztározásra alkalmas árokkal, jó vízvezető képesség és kisebb lejtőhajlások esetén célszerű alkalmazni.

clip_image042

14.ábra. a. Teraszsánc-típusok: a – keskeny alapú teraszsánc, b – széles alapú teraszsán

Teraszozás

A teraszok osztályozása

A teraszozás olyan lépcsős műterep kialakítását jelenti, amellyel a terepesést a mezőgazdasági művelés igényeihez alakítjuk. A teraszozással szabályozzuk a csapadékvíz lefolyását és lényegesen csökkenthetjük a talajpusztulást. A teraszokat általában szőlő vagy gyümölcsös telepítése céljából építjük. Különleges esetben, meredek terepnél, erdőtelepítés céljából is létesülhetnek.

A lejtős területek potenciális termőhelyi adottságainak –a kedvező benapozás és jobb hőháztartás – kihasználásával, valamint a csapadék egy részének helybetartásával a mezőgazdaság hatékonyságát lényegesen javíthatjuk.

Különösen a történelmi borvidékeken a síkvidéki művelést megközelítő, esetenként ezt meghaladó eredményességű gazdálkodás érhető el ezzel a módszerrel.

Gyümölcsös és szőlőültetvények számára lépcsős teraszokat alakítunk ki. Ezek rendeltetésük szerint

– eséscsökkentő,

– víztartó,

– vízvezető teraszok lehetnek

Az eséscsökkentő teraszok hosszirányú esése (művelési irányba eső) zérus, keresztirányú esésük pedig ennél nagyobb.

A víztartó teraszoknak úgyszintén nincs hosszirányú esésük, keresztirányú esésük azonban vagy nulla, vagy ellenesésű (befelé lejt).

A vízvezető teraszok hosszirányú esésűek és keresztirányban ellenesésük is van.

A lépcsős teraszok a megtámasztás módját illetően

– rézsűs és

– támfalas teraszok lehetnek.

A teraszozott terület lehet folyamatos és megszakított. Szőlők esetén 12%, gyümölcsösnél pedig 17% lejtőmeredekség felett folyamatos teraszokat építünk.

A csatorna- és tányérteraszok rendszerint erdősítés céljából meredek lejtőkön kialakított, vizet visszatartó, csatorna vagy tányér alakú földművek (15. ábra.). Hosszirányú esés nélkül és szintvonallal párhuzamosan épülnek

clip_image044

15.ábra. A tányérterasz kialakítás

A terasz koronaszélessége. Üzemszervezési szempontokat is figyelembe véve szőlő ültetvénynél meredekebb lejtőn (>17%), vastagabb humusztakaró esetén a háromsoros elrendezés illeszthető harmonikusan a tájba.

Gyümölcsös esetén — meredekebb lejtőn az egysoros elrendezést, — lankásabb lejtőn a kétsoros elrendezést használjunk. Ezek a szabályok nem merevek, s az elrendezéseket a terephez igazodva vegyesen is lehet alkalmazni. Figyelembe kell venni, hogy kisebb koronaszélesség esetén a terasz állékonysága jobb és a földmunka is kevesebb.

Meg kell jegyezni, hogy a széles teraszokra vonatkozó törekvések nem mindig hozták meg azt a gazdasági eredményt, amelyet vártak tőlük, sőt a széles teraszok lerontják a lejtős területek kedvező természeti adottságainak (benapozás, jobb felmelegedés) érvényesülését,

melynek következtében a széles teraszok a fajlagos terméseredményeket tekintve sok esetben alulmaradnak a keskeny (két–három-soros) teraszokkal szemben.

A terasz esése. A terasz kereszt- és hosszirányú esését legnagyobb mértékben a csapadékviszonyok, a talaj beszivárgási viszonyai és a művelés igényei szabják meg.

Csapadékszegény területeken, ahol az állomány fejlődéséhez valamennyi csapadékra szükség van, a koronát ellenesésben kell kialakítani.

Amennyiben a csapadék mennyisége évi átlagban éppen elegendő, a terasz korona esését a talaj víznyelő képességének függvényében kell megszabni.

Amennyiben a csapadék évi mennyisége meghaladja a növényzet vízigényét, a teraszokat keresztirányú és hosszirányú eséssel kell megtervezni. A keresztirányú esés leggyakrabban 7–11% között van. A keresztirányú esést a kritikus lejtőhossz és a művelés kritikus esésének

figyelembevételével ellenőrizni kell.

A terasz bevágásának és töltésének hajlásszöge. A terasz mértékadó igénybevétele — abban a vonatkozásban, hogy megcsúszik vagy suvad — az építés idején van. Ha a terasz víz elleni védelme megoldott, akkor később a terasz állékonysága a tömörödés és a növényzet megkötődése következtében javul.

A viszonylag meredek hajlás ellenére is a bevágások rézsűi ritkán mennek tönkre. A napenergia minél jobb hasznosítása érdekében ugyanakkor kívánatos is a nagyobb hajlásszögek alkalmazása. Szivárgó talajvíz vagy rétegvíz esetén a bevágást övdrének alkalmazásával védeni kell, ugyanis a teraszok tönkremenetelét csaknem mindig a víz miatti stabilitásvesztés okozza

Gyakorlati megoldás

clip_image046

5.ábra Vakond-drénezéses módszer az ideiglenes és gyors víztelenítéshez

clip_image048

6.ábra Talajtani labor modellje

IRODALOM

Allen R. G., Pereira, L. S., Raes, D., Smith, M., 1998. Crop evapotranspiration – Guidelines for computing crop water requirements – FAO Irrigation and drainage paper 56 Rome, (http://www.fao.org/docrep/X0490E/x0490e06.htm)

Bauer, P., Thabeng, G., Stauffer, F., Kinzelbach W., 2004. Estimation of the evapotranspiration rate from diurnal groundwater level fluctuations in the Okavango Delta, Botswana. J. Hydrol. 288, 344–355.

Bond, B.J., Jones, J.A., Moore, G., Phillips, N., Post, D., McDonnell, J.J., 2002. The zone of vegetation influence on baseflow revealed by diel patterns of streamflow and vegetation water use in a headwater basin. Hydrol. Process. 16 (8), 1671–1677.

Brutsaert, W., 2005. Hydrology: An Introduction. Cambridge, ISBN -13 978-0-521-82479-8.

Danszky, I. (szerk.), 1963. Magyarország Erdőgazdasági Tájainak Erdőfelújítási, Erdőtelepítési Irányelvei és Eljárásai, I. Nyugat-Dunántúl Erdőgazdasági Tájcsoport, Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest, 557 pp.

Gazal, R. M., Scott, R. L., Goodrich, D. C., Williams, D. G., 2006. Controls on transpiration in a semiarid riparian cottonwood forest. Agric. Forest Meteor. 137, 56–67.

Gribovszki Z., Kalicz P., Szilágyi J., Kucsara M., 2008a. „Riparian zone evapotranspiration estimation from diurnal groundwater level fluctuations” J. Hydrol. 349, 6–17 http://dx.doi.org/10.1016/j.jhydrol.2007.10.049

Gribovszki Z., Kalicz P., Szilágyi J., Kucsara M., 2008b. Calculation of riparian evapotranspiration from diurnal rhythm of groundwater level and baseflow. Poster presentation, In. European Geosciences Union General Assembly, Vienna, Hydrological Sciences (HS) session, HS7.3 subsession, page Conference CD.

Gribovszki Z., Kalicz P., Szilágyi J., 2009a. Napi periódusú változás a hidrológiai jellemzőkben. Hidrológiai Közlöny, 89. évf. 2. szám, 2009. március-április., p. 23-37.

Gribovszki Z., 2009b. Evapotranszspiráció számítása a talajvíz napi periódusú változása alapján. doktori (PhD) értekezés, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, p. 107.

Goodrich, D.C., Scott, R., Qi, J., Goff, B., Unrich, C.L., Moran, M.S., Williams, D., Schaeffer, S., Snyder, K., MacNish, R., Maddock, T., Pool, D., Chehbouni, A., Cooper, D.I., Eichinger, W.E., Shuttleworth, W.J., Kerr, Y., Marsett, R., Ni,W., 2000. Seasonal estimates of riparian evapotranspiration using remote and in situ measurements. Agric. Forest Meteor. 105, 281–309.

Hughes, C. E. – Kalma, J. D. – Binning, P. –Willgoose, G. R. –Vertzonis, M., 2001. Estimating evapotranspiration for a temperate salt marsh, newcastle, australia. Hydrol. Process. 15, 957-975, doi: 10.1002/hyp.189, 15(doi: 10.1002/hyp.189):957–975.

Kalicz, P., Gribovszki, Z., Kucsara, M., Vig, P., 2005. A vegetáció hatása a felső vízgyűjtők patakjainak alapvízhozam mintázatára. Poszter, xlvi. hidrobiológus napok “szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára”, “magyarország kisvízfolyásainak ökológiai viszonyai”, Tihany, 2004. október 6-8. Hidrológiai Közlöny, 85(6. szám, 2005. November-December.): 50–52.

Kalicz P., 2006. Hidrológiai folyamatok modellezése a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben. PhD thesis, Doktori (Ph.D.) értekezés, Sopron. p. 182.

Kisházi P., Ivancsics J., 1981-85., Sopron környéki üledékek összefoglaló földtani értékelése. Sopron. Kézirat, p. 48.

Loheide, S. P. II, Butler, Jr. J. J., Gorelick, S. M., 2005. Use of diurnal water table fluctuations to estimate groundwater consumption by phreatophytes: A saturated-unsaturated flow assessment, Water Resour. Res., 41, W07030, doi:10.1029/2005WR003942.

Loheide II., S. P., 2008. A method for estimating subdaily evapotranspiration of shallow groundwater using diurnal water table fluctuations. Ecohydrology, 1:doi: 10.1002/eco.7, 59–66.

Marosi, S., Somogyi, S. (szerk.), 1990. Magyarország Kistájainak Katasztere I. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 479 pp.

Meyboom, P., 1964. Three observations on streamflow depletion by phreatophytes. J. Hydrol. 2, 248–261.

Mitsch, W. J., Gosselink, J. G., 2000. Wetland. John Wiley and Sons, New York.

Nachabe, M., Shah, N., Ross, M., Vomacka, J., 2005. Evapotranspiration of Two Vegetation Covers in a Shallow Water Table Environment, Soil Sci. Soc. Am. J. 69, 492–499.

Reigner, I. C., 1966. A method for estimating streamflow loss by evapotranspiration from the riparian zone, Forest Sci. 12, 130-139.

Szilágyi, J., Gribovszki, Z., Kalicz, P., Kucsara, M., 2008. On diurnal riparian zone groundwater-level and streamflow fluctuations, J. Hydrol. 349, 1–6 http://dx.doi.org/10.1016/j.jhydrol.2007.09.014

Storcz, Cs., 2006. A talajvíz és a patak-menti ökoszisztémák kapcsolatának vizsgálata, a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben. Szakdolgozat, Természetvédelmi Mérnöki Szak, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron. p. 51.

Tóth, A., 2007. Vízkedvelő erdőállományok és a talajvíz kapcsolatának elemzése, a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben. Szakdolgozat, Természetvédelmi Mérnöki Szak, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron. p. 45.

Tóth, J., 1963. A theoretical analysis of groundwater flow in small drainage basins, J. Geophys. Res. 68(16), 4795-4812.

Török, A., 2008. A vízviszonyok és a levélfelület kapcsolatának vizsgálata és ennek természetvédelmi vonatkozásai patak-menti ökoszisztémákban. Szakdolgozat, Természetvédelmi Mérnöki Szak, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.

Troxell, H. C., 1936. The diurnal fluctuation in the groundwater and flow of the Santa Ana River and its meaning, Trans. Amer. Geophys. Union, 17: 496-504.

Tschinkel, H. M., 1963. Short-term fluctuation in streamflow as related to evaporation and transpiration, J. Geophys. Res. 68(24), 6459-6469.

White, W. N., 1932. Method of Estimating groundwater supplies based on discharge by plants and evaporation from soil – results of investigation in Escalante Valley, Utah – U.S. Geological Survey. Water Supply Paper 659-A., pp 1-105.


Államvizsga dolgozat része

clip_image002[4]

clip_image002[6]

clip_image004[4]

Köszönet illeti Horváth Zoltán munkáját a fentebb közölt műszaki megoldásokért.

Pocsék a borivók ízlése – a kutatók szerint

[ 2011. április 16., 20:40 ] [79]

A többség állítólag nem képes megkülönböztetni a jó minőségű nedűt a lőrétől.
A borivók többsége képtelen megkülönböztetni a gyenge minőségű, olcsó bort a hatszor annyiba kerülő, jó minőségű boroktól – mutatták ki kutatók.
Az edinburgh-i tudományos fesztiválon megrendezett vak borkóstolásba 578 embert vontak be. Számos vörös- és fehérbort kóstoltattak velük, a Nagy-Britanniában öt fontnál – 1500 forint – kevesebbe kerülő boroktól egészen a 30 fontba – 9000 ezer forint – kerülő nedűkig. Azt kérték tőlük, mondják meg, melyik bor olcsó, melyik drága. A véletlenek törvénye alapján a pontos választ 50 százalékos arányban találhatták volna el.

A kutatókat meglepte, hogy a borkóstolás eredménye megegyezett ez utóbbival, ami azt bizonyítja, hogy a résztvevők csupán az íz alapján nem tudnak különbséget tenni minőség és minőség között, holott a kóstolt borok között voltak olyan drágább fajták is mint a Sauvignon Blanc, a Pinot Grigio, a Chardonnay, Shiraz vagy a Claret.

erdely.ma

3

Segíts magadon, ha tudsz – másik sarmasági életkép 2011. év áprilisát írjuk

Ismereteink szerint a helyzet súlyos, ezért sarmasagi hozzászólását témanyitóvá alakítottuk.

sarmasagi:

2011. április 5. kedd at 08:30

ez mind szep es jo csak azzal is kellene torodni hogy van akiknek a hazat viszi a foldcsuszas es semmi segitseg nincs allitolag nincs penz azert azt meg sem varhatjuk olbetett kezzel mig ossze dolnek a hazak vagy a biztosito csurrant valamit tenni is kellene valamit vagy vegszukseg eseten bekoltoznek a szep es uj primariara?

http://mpp.sarmasagi.ro/?p=2512#comment-4386

Ti mit gondoltok, mi a megoldás, hogyan lehetne segíteni bajbajutott embertársainkon? Minden véleményt, pozitív hozzászólást értékelünk.

Admin.

1

Élethelyzet a sarmasági Liliom (Csergeték- Crinului) utcából az Úr 2011. éve március havának 31. napján, csütörtökön

A sarmasági Liliom utca szélesnek egyáltalán nem mondható járófelületén egyre gyakrabban járnak a nagyobbnál- nagyobb, nehezebbnél nehezebb kamionok alaposan próbára téve a kétes vastagságú és minőségű infrastruktúrára közelmúltban lefektetett aszfaltburkolatot az utcában lakó emberek legnagyobb felháborodására.

Bosszúságukat betetézendő mai nap reggelén az egyik erre járó óriáskamion jártában- keltében letépte a villanypóznákra szerelt vezetékek jelentős hányadát, látva- lásd  a következményeket:

Meghajlított villanyoszlop amelyik eddig sem függőlegességéről volt nevezetes  Megfeszített és meghajlított villanyoszlop (eddig sem függőlegességéről volt nevezetes)

 

Letépett vezetékek

Letépett vezetékek

Az utcabeliek értesítése nyomán azonnal megjelentek a szolgálatos közösségi rendőrök, utána egy községi rendőr, picit később a kábeltelevíziós és az áramszolgáltató szakemberei és hozzáfogtak az okozott károk elhárításához, íme:

Operativitás

Megérkeznek a szerelők

Szorgalom

Szorgalommal…

Szakértelem

…és szakértelemmel végzett munka meghozza gyömölcsét

Ügyességüket dicsérendő a kábelesek ugyanolyan operatívan ahogy megjelentek el is végezték a rájuk háruló feladatokat.

 

Brávó nekik!

 

Számomra csak az nem igazán érthető hogy az ilyen esetben törvény által előírt kötelező várakozást betartó kamionsöfőrt a kiérkező közegek egyszerűen szélnek eresztették, elengedték. Ahogy mondani szokás: csak úgy simán… Sőt, a szemlélők szerint még egy icipici hivatalos figyelmeztetésben sem részesítették a károkozót.

 

Látottak és tapasztaltak alapján önkéntelenül felvetődik az emberben a kérdés: számítsunk holnaptól a következő kamionos csínytevésre? Mert ugye, amint láttuk káros tettének következményeivel egyáltalán nem kell számolnia.

 

Vagy mert a ,,problémák” már akkor le lettek ,,rendezve” megfelelő ,,fórumokon” amikor azok még nem is bátorkodtak létezni? Vagy esetet megvilágítandó tegyük fel a mostanában oly divatos kérdést: áránzsemente domnilor lá drúmúl máre?

 

Tisztelettel: Keresztes Zoltán István,

Liliom utcai lakos, Sarmaság.

Hagyományőrzés uniós támogatással film

A magyar életmódot, építészetet, kultúrát teremtenék újjá támogatásokkal.

Szerző: Zahorecz Angéla
Forrás: Híradó

2010.11.27. szombat 20:36

Újra kell értelmezni a magyar életmódot, amelynek meg kell teremteni a feltételeit – a vidékfejlesztési miniszter erről a zalai Vindornyalakon, egy hagyományőrző falusi turisztikai beruházás átadásán beszélt.

A megnyitón ott volt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is. Öt, hagyományos falusi stílusban újraépített vendégház és a környező gazdaságból álló birtok épült fel, uniós támogatással. Az épületekben az áram és a meleg víz egy részét napelemek állítják elő, de valamennyi házban van búbos kemence és hagyományos, fatüzelésű tűzhely is.

„Azért fontos, hogy ilyen és ehhez hasonló beruházások legyenek, mert helyi termelés, helyi értékesítés, helyi feldolgozás, borok, különböző élelmiszereknek a felvevőpiacát is jelenti egyben, illetve azt a magyar életmódot teremti újjá, amely valamikor jellemző volt minden adott tájegységre, megvolt a saját építészete, saját étkezési kulturája, életmódja” – hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

dunatv.hu

21

Állásfoglalás – Seres Dénes képviselő és mindenki más figyelmébe !

Megtiszteltetésnek érezzük azt hogy olvassa szerény blogunkat, tény ami a legutolsó, április 11.– i sarmasági falugyűlésel tartott beszédéből egyértelműen kiderült mindenki számára.

Azonban számomra kevésbé megtisztelő azon kijelentése mely szerint mi, a blog szerzői, azon belül pedig az adminisztrátora volnák, illetve lennénk okozói a Sarmasági Polgármesteri Hivatal, azon belül személyesen a polgármester elleni illetve a polgármesterrel kereskedelmi kapcsolatban levő vállalatok elleni  (állítólagos) rendőrségi feljelentéseknek.

Még egyszer hangsúlyozzuk azt amit egyébként már többször elmondtunk eddig számtalan alkalommal:  mi sem eddig nem tettük, nem tesszük és a jövőben sem szándékozzuk az ön által sugalmazott aljas és kommunizmust idéző módszerekkel politikai ellenfeleinkkel való csatározásainkat vívni.

Hiszünk abban hogy nyílt, egészséges és munkára épülő versengésben kell megnyerni a választópolgárok bizalmát és szavazatait. Meggyőződésünk továbbá az hogy kizárólag a közösség javára végzett munkával és teljesítménnyel lehet elérni ezeket, semmiképp sem azokkal a módszerekkel amikkel ön és az ön ,,sarmasági helytartói” rendszeresen vádolnak minket emberi és politikai lejáratásunk érdekében.

Szíves engedelmével figyelmébe ajánlom önnek és az ön által vezetett Szilágy megyei RMDSZ Pártnak, hogy legyenek szíves és vegyék komolyan azt az egész művelt világban régen elismert és elfogadott szellemi közkincset miszerint egy politikai szervezet létjogosultságát az általa képviselt emberek adják, nem pedig ,,az emberek vannak a pártért”. A történelem szükségleteket teremt, amiket érdemes és hasznos még idejében felismerni a politikum minden szereplőjének.

Tisztelettel:

Admin.

47

Közszolgálat Sarmaságon

Rövid beírás a Magyar Polgári Párt sarmasági szervezetének blogján (sarmasági.ro): kivonultak tanácsosaink a Helyi Tanács februári üléséről.

Mi van ennek a száraz hírnek a hátterében?

Nem volt éppen okos stratégiai húzás a részünkről, hisz az idei év talán legfontosabb tanácsülésén bomlott össze a bábruha…

Az előzményekről legalább ennyit: csak pár hónapja egészűlt ki a törvényes tizenöt tagúra a tanács, miután végleges bírósági döntéssel bekerűlt a harmadik tanácsosunk is, akit az RMDSZ-es tanácsosok még az alakuló ülésen minden indoklás nélkűl kiszavaztak (nem validáltak). Közben  a két szem képviselőnk közűl az egyik feladta a szélmalomharcot, és önként mondott le a “ dicsőségről”. Utána hónapokba telt amíg a listánkon következőt beengedték.

Ennyit az erdélyi magyar összefogásról!

A közös közszolgálatról meg csak annyit, hogy a négyszeres eremdéeszes túlerő egyetlen egy kezdeményezésünket sem vett figyelembe,

minden javaslatunkat leszavazott. Csak a tanácsülések szupertitkos jegyzőkönyvei (többször megismételt kérésünkre sem akaródzik a Hivatalnak közhírré tenni!) őriznek valamit a süket fülekre találó hozzászólásainkból, teljesen felesleges ellenszavazatainkból.

Így csak  blogunk olvasóival tudathatjuk, hogy mi nem szavaztuk meg egy vadonat új Skoda Fabia leasingelését, sem azt a 130.000 lejt, amennyiért sikerűlt egy roncsautót behozni úgymond utcatakarításra.

Ugyanakkor, határozottan elleneztük a víz-és szemétdíj emelését, vagy a közösségi rendőrség megalakítását (egyelőre) kilenc fővel, meg a fentartásukra kitalált 60 lej/család speciális adó bevezetését.

Csak néhány példát említettem , csakhogy érzékeltessem: mi, MPP-sek is ebben a közösségben élünk , és nem valami “hargitai fecskemadár” pottyantott erre a sarmasági csizmamarasztaló agyagra.

Ilyen előzmények után került a csizma az asztalra, vagyis elébünk a 2010-es  év költségvetés tervezete.

Bár nehezményeztük, hogy összeállitásakor nem kérték ki véleményünket, balgán azt reméltük, hogy a tervezet vitáján figyelembe veszik a mi javaslatainkat is.

Tévedtünk. Nem volt vita, többnyire magunkban beszéltünk.

Először pár eltúlzott költségvetési tétel újragondolását kezdeményeztük.

Szerintünk, a közpénzek elherdálásának iskolapéldája az, mikor ilyen  szűk esztendőben 315.000 lejt szánnak a szilágylompérti sáncok takarítására, 392.000 lejt a köz-és nemzetbiztonságunkra, 305.000 lejt fizetésköltségre az adminisztráció-karbantartó részlegnek, ugyancsak nekik 161.000 lejt üzemanyagra. Hogy csak a fajsúlyosabb summákat említsem.

Ezekhez képest a mi szerény javaslataink lajbizsebből kivitelezhetőek: 30.000-ből egy új ártézikút, másik 30.000-ből a Községfejlesztési Terv (PUG) kibővítése, és a harmadik 30.000 lej a református egyházközség részére (kövezésekre).

Tehát mindössze 90.000 a 10.000.000 lejre rugó össz költségvetésből.

Az eremdéeszes tanácsosok részéről nem volt sem javaslat sem ellenvetés, még egy árva vélemény nyilvánítás se. Így már nem is volt meglepő, hogy az eredeti költségvetés tervezet lett elfogadva.

Egy betű, egy szám változtatás nélkül!

Borítékolható a szavazás végeredménye is: 12-3 az RMDSZ frakció javára. És a sarmasági közösség kárára.

Háromtagú frakciónk nem díjazta a kárörvendő vigyorokat, és kivonult a tanácsülésnek becézett eremdéeszes erőfitogtatásról.

A jövőre nézve komolyan át kell gondoljuk a következő tanácsüléseken való részvételünket, mert mi a tanácsosi beiktatásunkkor  közösségünk szolgálatára és a közpénzekkel való hatékony gazdálkodásra is felesküdtünk.

Szabó Zoltán, tanácsos

165

Beleszólok Sarmaság 2010. évi költségvetésébe!

Mi van adminkám, átmentél börtönőrbe, hogy minden topic-ot bezársz?
Lekonnyadt a…vitázókedved?
Vagy csak kifogytál az érvekből meg az ötletekből?
Hogy lásd kikkel van dolgod, ingyen és bérmentve kisegítlek néhány topic-(korszakalkotó)ötlettel:
-nyiss egy külön topicot MALACKODÁS ERRŐL-ARRÓL címmel, azoknak akik ezt a témát és ezt a stílust kedvelik
-POLITIK(US)A MINDENEKFELETT-ebben a topic-ban oszthatnák az észt a “mindentudók”
Legalább a jövőben nem kell erkölcscsősz legyél (mondjuk, nem is áll jól Neked…), és marad időd normális-ha-ha-ha- véleménynyílvánításra.
Ennyit a jövőre nézve.
Azonnali felhasználásra is van a tarsolyomban egy topic-nyitó téma: Beleszólok Sarmaság költségvetésébe!
Már hogy nem csak én, hanem bárki, akinek épkézláb ötlete van ezzel kapcsolatban.
Adjuk fel labdát a tisztelt tanácsos uraknak és a mégtiszteltebb polgármesteri hivatalnak!
Mit szólsz?
Jár a sör?

MPP Sarmaság – Ünnepi jókívánság – klikk ide

Karácsony

Az emberek jobbnak látják
sorsukat,
lelkükre rászáll a békés
hangulat.
Meggyötört szívek újra
színre állnak,
tudják most nyugalmat,
megváltást találnak.
Hulló hóesésben
tisztaságra vágynak,
Karácsony tájékán
előtörnek a vágyak.
Mindenki gazdag,
senki sem szegény,
mert ilyenkor felerősödik a remény
a szívek rejtekén.
Bozó Mónika Veronika
(2009. december 17.)

Ezúton is mindenkinek Boldog Karácsonyi ünnepet kíván a Sarmaság községi MPP és a Sarmaság körzeti EMNT vezetősége.

2

Sarmasági illetőségű kérdések- az illetékesek figyelmébe!

  1. en voltam a falu gyulesen,elsonek es utoljara .undorito volt nezni hogy hogyan veszekedtek a sok emberek.egy dolgot sajnalok csak hogy egy szo sem eset a sarmasagi fiatalokrol,arrol hogy mi van es mim lesz beloluk…tisztelt sarmasagi tanacsosok[rmdsz mpp]minden tiszteletem a tietek de lenne egy kerdesem???hogy hogy nincs sarmasagnak egy foci csapatja ,egy barmilyen sportagban indulo ifja?
    pedig most unios tamogatasbol meglehetne csinalni egy olyan termet ahova edzeni jarjanak a fiatalok es nem pedig cigizni…

  2. sokan a gyulesen csak a foldet vitattak de inkabb azon kellene torjek a fejuket hogy mi lesz agyerekeikbol ,unokaikbol.tudjatok azt hogy mar 10 evesen a barokban lognak az iskolakbol a dohanyzas es az alkohol rabjaik lesznek,.minden tanacsos arra kenne torekedjenek hogy csinaljanak egy olyan helyet ahova a fiatalok edzeni jarjanak nem nagy befektetes de legalabb tudnank hogy a gyerekeink nem az uton vannak es a dohanyt szivjak

  3. ez egy nagyon jo kerdes regen judo,karate csapat volt,foci csapat es minden ki halt eleg nehez lenne ujra inditani es nem is beszelek egy kondi teremrol mert lassan mindenki tul sujo lessz!

  4. ,,salgetnek,,igazad van en tudom mi az a sport az eletem.lekuzdotem a betegsegem is vele.

  5. tisztelt mpp ek.valaszt szeretnek kapni egy kerdesemre az az epulet amelyik a falumuzeumal szembe van amelyikbe valamikor agyuszi cege voly az kie?kinek a hataskoreben van nem sajnaljatok hogy ott van uresen .belegondoltatok hogy ott lehetne egy edzotermet csinalni? kerem a valaszt engem erdekelne a dolog en szeretnek egy termet nyittni sarmasagra.

1 2 3
>