Archive

Category Archives for "Sarmaság"

MPP- Sarmaság

Közlemény!

 

Ezúttal értesítjük Sarmaság község lakosságát, hogy 2012. évi januárjában tartandó évi első rendes tanácsülésen sarmasági MPP tanácsosi frakciója a helyi szervezet nevében lakossági kérésre törvényesen biztosított és garantált jogunknál fogva hivatalosan  fogjuk kérelmezni a Polgármesteri hivataltól, személyesen Dombi Attila polgármester úrtól a 2008. –ik év július hónapjától kezdődő illetve 2011.- ik év végéig tartó aktuális választási peridódusban elkövetett, nevezetesen minden egyes 10000 RON értéket meghaladó, a fent említett hivatal által elköltött pénzösszeg dokumentum/ tényszerű elszámolásának bemutatását másolatok formájában.

Érdeklődésünk elsősorban fentebb jelzett periódusban elvégzett építőipari jellegű befektetéseket célozza.

 

Vonatkozó információkat itt, hivatalos blogunkon osztjuk meg a teljes nyilvánosság tájékoztatása és bevonása segítségével községünk és közösségünk életének további minőségi javítása érdekében.

Sarmaság községi szervezet nevében:

Balog Sándor – Magyar Polgári Párt községi elnök.

1

Sărmăşagul pe drumul urbanizării – avagy Sarmaság a városiasodás útján (film)

Forrás: http://www.youtube.com/user/GraiulSalajului

4

Miért fog Sarmaságon kétszer annyiba kerülni a vezetékes víz?

Olvasd el a magyarázatot, egyenesen honnan ha nem máshonnan mint a hivatalos dokumentumokból, íme:

 

R O M Â N I A Avizat favorabil,

JUDETUL SĂLAJ Secretar comună,

COMUNA ȘĂRMĂȘAG ______________

CONSILIUL LOCAL

Nr.2510/20 iunie 2011

PROIECT DE HOTĂRÂRE

privind delegarea gestiunii serviciului de alimentare cu apă și canalizare către S.C. Compania de Apa Somes S.A. Cluj

Consiliul Local al Comunei Șărmășag,județul Sălaj întrunit în şedinţa ordinară din data de 29 iunie 2011;

Având în vedere:

– prevederile art. 11 alin.( 2) și ale art. 36 alin(2) litera „d” și “e” alin. (6) litera „a” , pct.14 , alin.( 7) litera „c”, din Legea nr. 215/2001 privind administraţia publică locală, republicată,cu modificările și completările ulterioare;

– Expunerea de motive cu nr.2509/20 iunie 2011;

– Raportul de specialitate nr.2508/20 iunie 2011 privind delegarea gestiunii serviciului de alimentare cu apă și canalizare către S.C. Compania de Apa Somes S.A. Cluj;

– Avizele comisiilor de specialitate …;

– prevederile art. 10 si art. 30 din Legea nr. 51/2006 a serviciilor comunitare de utilităţi publice, ale art. 17 , art. 18 alin (2) , articolele 21-24 și art. 41 alin(1) din Legea nr. 241/2006 privind serviciul de alimentare cu apă şi de canalizare;

– prevederile Contractului de delegare a gestiunii serviciului de alimentare cu apă si canalizare semnat între Asociația Regionala pentru Dezvoltarea Infrastructurii din Bazinul Someș-Tisa, a cărui membru este comuna Șărmășag și S.C Compania de Apă S.A;

– art. 59 din Ordonanta de Urgenta a Guvernului nr. 54/2006 , privind regimul contractelor de concesiune de bunuri proprietate publica , cu modificările si completările ulterioare;

În temeiul art. 45 alin 1 din Legea nr. 215/2001 privind administraţia publică locală, republicată,cu modificările și completările ulterioare,

Consiliul local adoptă prezenta,

H O T Ă R Â R E:

Art. 1 – Aprobă delegarea prin gestiune a bunurilor care alcătuiesc sistemul de alimentare cu apă si canalizare , proprietatea comunei Șărmășag, către Compania de Apa Somes S.A, conform anexei nr. 1, anexă care face parte integrantă din prezenta hotărâre.

Art. 2 –Se împuternicește Asociatia Regională pentru Dezvoltarea Infrastructurii din Bazinul Someș-Tisa, prin reprezentantul sau legal să semneze în numele și pentru comuna Șărmășag actul aditional la Contractul de delegare a gestiunii serviciului de alimentare cu apă și canalizare, încheiat cu Compania de Apă Someș S.A , care va avea ca obiect bunurile prevăzute în anexă, parte integranta a acestei hotărâri.

Art. 3- Durata concesiunii acestor bunuri către Compania de Apă Someș S.A este pe durata existenței Contractul de delegare a gestiunii serviciului de alimenatre cu apă si canalizare, semnat între Asociatia Regională pentru Dezvoltarea Infrastructurii din Bazinul Someș-Tisa, a cărui membru este comuna Șărmășag și S.C. Compania de Apă Someș S.A.

Art. 4- Cu ducerea la îndeplinire a prezentei hotărâri se încredințează primarul comunei și Asociatia Regională pentru Dezvoltarea Infrastructurii din Bazinul Someș-Tisa.

Art. 5 – Prezenta hotărâre se comunică cu :

-Institutia Prefectului Judetului Sălaj;

-Primarul comunei;

-Asociația Regională pentru Dezvoltarea Infrastructurii din Bazinul Someș-Tisa;

– Dosar ședință;

-Dosar hotărâri.-

INIȚIATOR PROIECT DE HOTĂRÂRE,

 

R O M Â N I A Avizat favorabil,

JUDETUL SĂLAJ Secretar comună,

COMUNA ŞĂRMĂŞAG _____________

CONSILIUL LOCAL

Nr.2563/24 iunie 2011

PROIECT DE HOTĂRÂRE

pentru concesionarea unor suprafete de teren proprietatea comunei ŞĂRMĂŞAG

Consiliul local al comunei ŞĂRMĂŞAG,judetul SĂLAJ întrunit în şedinţa ordinară din data de 29 iunie 2011;

Având în vedere:

– prevederile art.36(2),lit.”c”,alin.(5), lit.”b” din Legea nr.215/2001, privind administraţia publică locală, republicată, cu modificările şi completările ulterioare;

– prevederile O.U.G nr.34/2006,privind atribuirea contractelor de achiziție public, a contractelor de concesiune de lucrări publice și a contractelor de concesiune de servicii, aprobată cu modificări și completări prin Legea nr.337/2006, cu modificările și completările ulterioare;

– Studiul de oportunitate pentru concesionarea unor suprafete de teren proprietatea comunei Sarmasag;

– Raportul viceprimarului nr.2561/24 iunie 2011 cu privire la propunerea pentru concesionarea unor suprafete de teren proprietatea comunei, teren având categoria de folosință – pășune;

– Expunerea de motive a primarului comunei cu nr.2562/24 iunie 2011;

In temeiul art.45,(2),lit.”a”şi ale art.115, lit.”b”din Legea nr.215/2001,privind administratia publicã localã,republicată,cu modificările şi completările ulterioare,

Consiliul local al comunei Şărmăşag adoptă prezenta,

H O T Ă R Â R E:

Art.1. Aprobă concesionarea prin licitatie publica a suprafeței de 100 ha pășune, proprietatea privată a comunei, situată în localitățile Lompirt și Ilișua.

Art.2. Aproba Studiul de oportunitate si Caietul de sarcini privind concesionarea obiectivelor mentionate la art.1, conform anexei nr.1 si 2, anexe care fac parte integranta din prezenta hotarare.

Art.3.Pretul de pornire al licitatiei se stabileste la 0,8 lei/mp./an.

Art.4.Durata concesiunii este de 1 an de zile.

Art.5.Aproba constituirea Comisiei de evaluare a ofertelor si de organizare a licitatiei publice in vederea concesionarii obiectivului mentionat la art.1, în următoarea componență:

1.CSOBANKA ISTVAN ARPAD, viceprimarul comunei – presedinte;

2.OROIAN ANGELA RODICA, secretarul comunei – membru;

3.Reprezentantul D.G.F.P Sălaj – membru;

4.OLVEDI ARPAD,Inspector de specialitate Primaria comunei-membru;

5.DEMJEN ALEXANDRU,consilier local – membru;

Art.6.Cu ducerea la îndeplinire a prezentei hotărâri se încredinţează viceprimarul comunei domnul CSOBANKA ISTVA ARPAD.

Art.7.Persoana nemulțumită se poate adresa împotriva prezentei Hotărâri Tribunalului Sălaj în conformitate cu prevederile Legii nr.554/2004, privind contenciosul administrativ.

Art.8. Prezenta hotărâre se comunică cu:

– Instituţia prefectului judeţului Sălaj;

– Primarul comunei;

– Dosar concesiuni;

– Dosar hotărâri;

– Dosar şedinţă.

INIȚIATOR PROIECT DE HOTĂRÂRE,

CONSILIUL LOCAL AL COMUNEI ŞĂRMĂŞAG

JUDETUL SĂLAJ Anexa la HCL nr…../……

TABEL CU BUNURI PRODUSE PENTRU CONCESIONARE

Nr.

Crt

Denumire bunuri

Caracteristici

Cantitate

Nr. inv

Locaţia

Cod de clasificare

AN_PIF

Valoarea evoluată în contabilitate

Durata de amortizare

Observaţii

Statia Captare

1

Sarmasag

Put Nr.1

3m(diam)

1

Statia de Captare

Put Nr.2

3m(diam)

1

Statia de Captare

Put Nr.3

3m(diam)

1

Statia de Captare

Put Nr.4

3m(diam)

1

Statia de Captare

Put Nr.5

3m(diam)

1

Statia de Captare

Put Nr.6

3m(diam)

1

Statia de Captare

Put Nr.7

3m(diam)

1

Statia de Captare

Put Nr.8

0.25m(diam)

1

Statia de Captare

Pompa Submersibila

1.1 kw

1

Sarmasag

Pompa Submersibila

1.1 kw

1

Sarmasag

Nr.

Crt

Denumire bunuri

Caracteristici

Cantitate

Nr. inv

Locaţia

Cod de clasificare

AN_PIF

Valoarea evoluată în contabilitate

Durata de amortizare

Observaţii

Pompa Submersibila

1.1 kw

1

Sarmasag

Pompa Submersibila

1.1 kw

1

Sarmasag

Pompa Submersibila

1.1 kw

1

Sarmasag

Pompa Submersibila

1.1 kw

1

Sarmasag

Pompa Submersibila

1.1 kw

1

Sarmasag

Tablouri de comanda

1

Statia de Captare

Tablouri de comanda

1

Statia de Captare

Tablouri de comanda

1

Statia de Captare

Tablouri de comanda

1

Statia de Captare

Tablouri de comanda

1

Statia de Captare

Tablouri de comanda

1

Statia de Captare

Tablouri de comanda

1

Statia de Captare

Statie tratare

1

Statia de Captare

Nr.

Crt

Denumire bunuri

Caracteristici

Cantitate

Nr. inv

Locaţia

Cod de clasificare

AN_PIF

Valoarea evoluată în contabilitate

Durata de amortizare

Observaţii

Aerator

1

Statia de Captare

Aerator

1

Statia de Captare

Filtru

5

Statia de Captare

Pompa alimentare

Grunfos

15 kw

1

Statia de Captare

Pompa alimentare

Grunfos

15 kw

1

Statia de Captare

Pompa de spalare

Grunfos

4 kw

1

Statia de captare

Pompa de spalare

Grunfos

4 kw

1

Statia de captare

Pompa de spalare

Grunfos

4 kw

1

Statia de captare

Compresor

Simens

1

Statia de captare

Compresor

Simens

1

Statia de captare

Rerzervor AER

1

Statia de capatre

Rezervor APA B

2

Statia de capatre

Rezervor APA TR

1

Statia de capatre

Casa Poarta

1

St.Capt

Nr.

Crt

Denumire bunuri

Caracteristici

Cantitate

Nr. inv

Locaţia

Cod de clasificare

AN_PIF

Valoarea evoluată în contabilitate

Durata de amortizare

Observaţii

Statia de clorinare

1

Statia de capatre

Dozator Clor

1

Statia de capatre

Fosa Septica

1

Statia de capatre

Camin Apometru

1

Statia de capatre

Apometru

1

Statia de capatre

Conducta Canalizare

300(diam)

1

Statia de capatre

Camine Vizitare

1m(diam)

8

Statia de capatre

Conducta Adunctiune

200(diam)

600 ml

Statia de capatre

Tuburi Clori

3 Buc

Statia de capatre

Set Scule

1

Statia de capatre

Banc de lucru

1

Statia de capatre

Menghina

1

Statia de capatre

Tablou electric

1

Statia de capatre

Ventilator

2

St.Capt

Nr.

Crt

Denumire bunuri

Caracteristici

Cantitate

Nr. inv

Locaţia

Cod de clasificare

AN_PIF

Valoarea evoluată în contabilitate

Durata de amortizare

Observaţii

Conducta Adunctiune

200m(diam)

Statia de capatre

Conducta de distributie

32m(diam)

475

Strada

Morii

Conducta de distributie

160

320

Rezervor Compensare

500 mc

1

Strada

Pomilor

Rezervor Compensare

500 mc

1

Strada

Pomilor

Camin Vane

31

Sarmasag

Statie Pompare Apa Menajera

1

Papret

Pompa submersibila

Willo

2

Papret

Statie Pompare Apa Menajera

Pedrolo

2

Strada

Albinei

Conducta Pompare Apa Menajera

PE 110

1700

Papret

Conducta Pompare Apa Menajera

PE 110

273

Strada Parcului

Conducta PompareApaM

Otel 200

280

Strada

Parcului

Nr.

Crt

Denumire bunuri

Caracteristici

Cantitate

Nr. inv

Locaţia

Cod de clasificare

AN_PIF

Valoarea evoluată în contabilitate

Durata de amortizare

Observaţii

Conducta Pompare Apa Menajera

PE 75mm(diam)

135 ml

Strada Albinei

Canal Colector

Beton 300mm(diam)

Starda

Minerilor

Canal Colector

Strada

Florilor

Canal colector

Strada

Trandafirilor

Canal colector

Strada Parcului

Canal colector

Strada

Salajului

REȚEA ALIMENTARE CU APĂ

Conducta Polietilena

160mm/dm

764 ml

Strada

Primaverii

Conducta Polietilena

160mm/dm

200 ml

Starada

Turturelelor

Conducta Polietilena

32mm/dm

175 ml

Starada

Turturelelor

Conducta Polietilena

110mm/dm

343 ml

Starada

Viitorului

Conducta

Polietilina

32mm/dm

154 ml

Strada

Zorilor

Conducta

Polietilina

Denumire bunuri

50mm/dm

210 ml

Strada

Garoafelor

Nr.

Crt

Caracteristici

Cantitate

Nr. inv

Locaţia

Cod de clasificare

AN_PIF

Valoarea evoluată în contabilitate

Durata de amortizare

Observaţii

Conducta

Polietilina

32 mm/dm

215 ml

Strada

Salajului

Conducta

Polietilina

110 mm/dm

573 ml

Strada

Salajului

Conducta

Polietilina

160 mm/dm

825 ml

Strada

Salajului

Conducta

Polietilina

75 mm/dm

430 ml

Strada

Crinului

Conducta

Polietilina

160 mm/dm

1050 ml

Strada

Parcului

Conducta

Polietilina

110 mm/dm

990 ml

Strada

Minerilor

Conducta

Polietilina

110 mm/dm

400 ml

Strada

Florilor

Conducta

Polietilina

110 mm/dm

567 ml

Strada

Trandafirilor

Conducta

Polietilina

110 mm/dm

666 ml

Strada

Izvorului

Conducta

Polietilina

110 mm/dm

464 ml

Strada

Crasnei

Conducta

Polietilina

110 mm/dm

422 ml

Strada

Salcamului

Conducta

Polietilina

50 mm/dm

1120 ml

Strada

Albinei

Conducta

Polietilina

32 mm/dm

280 ml

Strada

Morii

Cond. Pol

50 mm/dm

400 ml

Str. Morii

Nr.

Crt

Denumire bunuri

Caracteristici

Cantitate

Nr. inv

Locaţia

Cod de clasificare

AN_PIF

Valoarea evoluată în contabilitate

Durata de amortizare

Observaţii

Conducta

Polietilina

90 mm/dm

150 ml

Strada

Morii

Conducta

Polietilina

110 mm/dm

147 ml

Strada

Garii

Conducta

Polietilina

90 mm/dm

390 ml

Strada

Garii

Conducta

Polietilina

50 mm/dm

100 ml

Strada

Garii

Conducta

Polietilina

63 mm/dm

561 ml

Strada

Garii

Conducta

Polietilina

160 mm/dm

278 ml

Strada

Teilor

Conducta

Polietilina

110 mm/dm

1032 ml

Strada

Teilor

Conducta

Polietilina

90 mm/dm

236 ml

Strada

Teilor

Conducta

Polietilina

50 mm/dm

321 ml

Strada

Rasaritului

Conducta

Polietilina

32 mm/dm

240 ml

Strada Viilor

Conducta

Polietilina

32 mm/dm

220 ml

Strada

Liliacului

Conducta

Polietilina

110 mm/dm

74 ml

Strada

Crizantema

Conducta

Polietilina

160 mm/dm

137 ml

Strada

Crizantema

Cond. Pol

32 mm/dm

224 ml

Str. Pietii

Nr.

Crt

Denumire bunuri

Caracteristici

Cantitate

Nr. inv

Locaţia

Cod de clasificare

AN_PIF

Valoarea evoluată în contabilitate

Durata de amortizare

Observaţii

Conducta

Polietilina

63 mm/dm

293 ml

Strada

Stadionului

Conducta

Polietilina

32 mm/dm

105 ml

Strada

Stadionului

Conducta

Polietilina

33 mm/dm

50 ml

Strada

Crinului

Conducta

Polietilina

110 mm/dm

157 ml

Strada

Castanilor

Conducta

Polietilina

40 mm/dm

220 ml

Strada

Mioritei

Conducta

Polietilina

32 mm/dm

205 ml

Strada

Pomilor

Conducta

Polietilina

160 mm/dm

369 ml

Strada

Amurgului

Conducta

Polietilina

50 mm/dm

150 ml

Strada

Teilor

REȚEAN COLECTARE APĂ MENAJERĂ

Retea de Colectare Apa Menajera PVC

250 mm/dm

260 m

Strada

Teilor

2005

Retea de Colectare Apa Menajera PVC

250 mm/dm

765 m

Strada

Garii

2005

Retea de Colectare Apa Menajera PVC

250 mm/dm

115 m

Strada

Crizantemelor

2005

Retea de Colectare Apa Menajera PVC

250 mm/dm

750 m

Strada

Primaverii

2005

Retea de Colectare Apa Menajera PVC

300 mm/dm

390 m

Strada Pietii

2005

Retea de Colectare Apa Menajera PVC

300 mm/dm

458 m

Strada

Stadionului

2005

Retea de Colectare Apa Menajera PVC

300 mm/dm

766 m

Strada

Turturelelor

2005

Retea de Colectare Apa Menajera PVC

300 mm/dm

1225 m

Strada Salajului

2005

Retea de Colectare Apa Menajera PVC

250 mm/dm

260 m

Strada Garii

2005

Retea de Colectare Apa Menajera PVC

300 mm/dm

334 m

Strada Viitorului

2005

Retea de Colectare Apa Menajera PVC

300 mm/dm

278 m

Strada

Zorilor

2005

Retea de Colectare Apa Menajera Beton

300 mm/dm

670 m

Strada Parcului

1999

Retea de Colectare Apa Menajera Beton

300 mm/dm

1650 m

Strada

Minerilor

1953

Retea de Colectare Apa Menajera Beton

250 mm/dm

303 m

Strada

Florilor

1953

Retea de Colectare Apa Menajera Beton

250 mm/dm

378 m

Strada

Trandafirilor

1953

Retea de Colectare Apa Menajera Beton

300 mm/dm

126 m

Strada

Salajului

1999

Retea de Colectare Apa Menajera Beton

300 mm/dm

80 m

Strada

Parcului

1996

Retea de Colectare Apa Menajera Beton

300 mm/dm

95 m

Strada Parcului

1996

 

CONSILIUL LOCAL AL COMUNEI ŞĂRMĂŞAG

JUDETUL SĂLAJ Anexa la HCL nr…../……

TABEL CU BUNURI PRODUSE PENTRU CONCESIONARE

Nr.

Crt

Denumire bunuri

Caracteristici

Cantitate

Nr. inv

Locaţia

Cod de clasificare

AN_PIF

Valoarea evoluată în contabilitate

Durata de amortizare

Observaţii

 

Retea de Colectare Apa Menajera

Viilor-Teilor

250 mm/dm

573 ml

 

Strada

Viilor

Teilor

 

2009-2010

     
 

Retea de Colectare Apa Menajera Teilor prin Salajului

250 mm/dm

354 ml

 

Stada

Teilor

Salajului

 

2009-2010

     
 

Retea de Colectare Apa Menajera Teilor-Mioritei

Rasarit-Garii

250 mm/dm

1778 ml

 

Strada

Teilor-Mioritei-Rasarituilui-Garii

 

2009-2010

     
 

Retea de Colectare Apa Menajera Crinului

250 mm/dm

573 ml

 

Strada

Crinului

 

2009-2010

     
 

Ret.de Col.Apa Men Izvorului Minerilor

250 mm/dm

1342 ml

 

Strada

Izvorului

Minerilor

 

2009-2010

     

R O M Â N I A

JUDEŢUL SĂLAJ

COMUNA ŞĂRMĂŞAG

CONSILIUL LOCAL

Nr.2638/ 29 iunie 2011

PROCES VERBAL

Încheiat azi, 29 iunie 2011, la sediul Primăriei Comunei Şărmăşag, cu ocazia şedinţei ordinare a Consiliului local al comunei Şărmăşag.

Din totalul de 15 membrii ai consiliului local sunt prezenţi:

1.BALOGH BELA

2.BERKI EDITH

3.BOTI SANDOR CSABA

4.CHEREJI NICOLAE

5.CSOBANKA ISTVAN ARPAD

6.DEMJEN ALEXANDRU

7.ERDEI ARVA KAROLY

8.KOVACS OTTO

9.KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS

10.SERESS CLARA CATALINA

11.SZONYI LEVENTE

12.ZSURSZAN GABOR ZSOLT

13.SZABO ZOLTAN

La şedinţa consiliului local sunt absenţi domnii LUCZA ISTVAN ATTILA şi VINCZE FRANCISC.

Convocarea şedinţei ordinare a consiliului s-a făcut în baza Dispoziţiei primarului nr.230 din 24 iunie 2011 şi a convocatorului înregistrat la numărul 2559 din 24 iunie 2011.

Lucrările şedinţei sunt deschise de către preşedintele de şedinţă, care prezintă ordinea de zi:

ORDINE DE ZI:

1.Proiect de hotărâre pentru rectificarea bugetului local al comunei prin virări de credite de pe un trimestru în altul al anului 2011.

2. Proiect de hotărâre pentru demolarea imobilului proprietate privată a comunei, situată în comuna Şărmăşag, str. Crizantemelor, nr.4.

3. Proiect de hotărâre privind revocarea Hotărârii Consiliului Local nr. 33/2011, pentru transmiterea în folosinţă gratuită doamnei HAZEENA MIRELA, medic medicină de familie, a imobilului – casă, domeniu privat al comunei Şărmăşag şi situat în localitatea Lompirt nr. 62.

4. Proiect de hotărâre privind revocarea Hotărârii Consiliului Local nr. 48/2011 privind arendarea suprafeţei de 100 ha păşune proprietatea comunei în favoarea Asociaţiei Crescătorilor de bovine – Lompirt.

5. Proiect de hotărâre privind închirierea prin licitaţie publică a imobilului – casă, domeniu privat al comunei Şărmăşag şi situat în localitatea Lompirt nr. 62.

6. Proiect de hotărâre privind concesionarea unei suprafeţe de 100 ha păşune proprietatea comunei.

7. Proiect de hotărâre privind delegarea gestiunii serviciului cu apă şi canalizare către S.C. Compania de Apă Someş S.A. Cluj.

8.Proiect de hotărâre privind închirierea fără licitaţie publică a unui spaţiu în suprafaţă de 62,7 mp pentru sediu secundar al Biroului Notarului Public Ghile Gavrilă, spaţiu situat în noua clădire a Primăriei comunei Şărmăşag

9. Proiect de hotărâre pentru întocmirea Stidiu de Fezabilitate – Amenajare spaţiu verde şi parcarea- Sediu primărie.

10. Proiect de hotărâre privind participarea comunei Şărmăşag la înfiinţarea Asociaţiei Gal Tovishat.

11.Probleme diverse

Preşedintele de şedinţă domnul SZONYI LEVENTE consultă consiliul dacă mai sunt şi alte probleme urgente ce nu suferă amânare, bineînţeles dacă sunt respectate şi prevederile art.45 din Legea nr.215/2001 privind existenţa raportului de specialitate al compartimentului de resort al aparatului de specialitate al primarului comunei şi dacă comisia de specialitate s-a pronunţat asupra problemei ce se constituie urgenţă.

Nefiind alte propuneri preşedintele de şedinţă supune la vot Ordinea de Zi, care este aprobată cu 13 voturi pentru: BALOGH BELA – pentru; BERKI EDITH – pentru; BOTI SANDOR CSABA – pentru; CHEREJI NICOLAE – pentru; CSOBANKA ISTVAN-ARPAD – pentru; DEMJEN ALEXANDRU – pentru; ERDEI ARVA KAROLY – pentru; KOVACS OTTO – pentru; KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS – pentru; SERESS CLARA CATALINA – pentru; SZONYI LEVENTE – pentru; SZABO ZOLTAN – pentru; ZSURZSAN GABOR ZSOLT –pentru.

Se trece la prezentarea primului punct al ordinii de zi, Proiect de hotărâre pentru rectificarea bugetului local al comunei prin virări de credite de pe un trimestru în altul al anului 2011.Se prezintă avizarea Comisiilor de specialitate a Consiliului local.

Nefiind discuţii preşedintele de şedinţă supune la vot proiectul de hotărâre care este aprobat cu 13 voturi pentru, după cum urmează: BALOGH BELA – pentru; BERKI EDITH – pentru; BOTI SANDOR CSABA-pentru; CHEREJI NICOLAE – pentru; CSOBANKA ISTVAN-ARPAD – pentru; DEMJEN ALEXANDRU – pentru; ERDEI ARVA KAROLY- pentru; KOVACS OTTO – pentru; KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS – pentru; SERESS CLARA CATALINA – pentru; SZONYI LEVENTE – pentru; LUCZA ISTVAN ATTILA – pentru; SZABO ZOLTAN – pentru; ZSURZSAN GABOR ZSOLT –pentru.

S-A ADOPTAT HOTĂRÂREA NR.49

În continuare se trece la prezentarea celui de-al doilea punct al ordinii de zi, Proiect de hotărâre pentru demolarea imobilului proprietate privată a comunei, situate în comuna Şărmăşag, str. Crizantemelor, nr.4.Se prezintă avizarea Comisiilor de specialitate a Consiliului local.

Comisia nr. III nu avizează favorabil în forma actuală proiectul de hotărâre.

Szabo Zoltan – propune ca imobilul situat pe strada Crizantemelor nr.4, să nu fie demolată şi propune ca să se reabiliteze, apoi să fie închiriată prin licitaţie.

Nefiind discuţii preşedintele de şedinţă supune la vot proiectul de hotărâre care este aprobat cu 7 voturi pentru, 2 voturi abţinere şi 4 voturi împotrivă după cum urmează: BALOGH BELA – împotrivă; BERKI EDITH – pentru; BOTI SANDOR CSABA-pentru; CHEREJI NICOLAE – pentru; CSOBANKA ISTVAN-ARPAD – împotrivă; DEMJEN ALEXANDRU – împotrivă; ERDEI ARVA KAROLY- se abţine; KOVACS OTTO – se abţine; KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS – pentru; SERESS CLARA CATALINA – pentru; SZONYI LEVENTE – pentru; SZABO ZOLTAN – împotrivă; ZSURZSAN GABOR ZSOLT –pentru.

S-A ADOPTAT HOTĂRÂREA NR.50

În continuare se trece la prezentarea celui de-al treilea punct al ordinii de zi,

Proiect de hotărâre privind revocarea Hotărârii Consiliului Local nr. 33/2011, pentru transmiterea în folosinţă gratuită doamnei HAZEENA MIRELA, medic medicină de familie, a imobilului casă, domeniu privat al comunei Şărmăşag şi situat în localitatea Lompirt nr. 62. Se prezintă avizarea Comisiilor de specialitate a Consiliului local.

Nefiind discuţii preşedintele de şedinţă supune la vot proiectul de hotărâre, care este aprobat cu 13 voturi pentru după cum urmează: BALOGH BELA – pentru; BERKI EDITH – pentru; BOTI SANDOR CSABA- pentru; CHEREJI NICOLAE – pentru; CSOBANKA ISTVAN-ARPAD – pentru; DEMJEN ALEXANDRU – pentru; ERDEI ARVA KAROLY- pentru; KOVACS OTTO – pentru; KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS – pentru; SERESS CLARA CATALINA – pentru; SZONYI LEVENTE – pentru; SZABO ZOLTAN – pentru; ZSURZSAN GABOR ZSOLT –pentru.

S-A ADOPTAT HOTĂRÂREA NR.51

În continuare se trece la prezentarea celui de-al patrulea punct al ordinii de zi,

Proiect de hotărâre privind revocarea Hotărârii Consiliului Local nr. 48/2011 privind arendarea suprafeţei de 100 ha păşune proprietatea comunei în favoarea Asociaţiei Crescătorilor de bovine – Lompirt. Se prezintă avizarea Comisiilor de specialitate a Consiliului local.

Nefiind discuţii preşedintele de şedinţă supune la vot proiectul de hotărâre care este aprobat cu 13 voturi pentru, după cum urmează: BALOGH BELA – pentru; BERKI EDITH – pentru; BOTI SANDOR CSABA – pentru; CHEREJI NICOLAE – pentru; CSOBANKA ISTVAN-ARPAD – pentru; DEMJEN ALEXANDRU – pentru; ERDEI ARVA KAROLY- pentru; KOVACS OTTO – pentru; KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS – pentru; SERESS CLARA CATALINA – pentru; SZONYI LEVENTE – pentru; SZABO ZOLTAN – pentru; ZSURZSAN GABOR ZSOLT –pentru.

S-A ADOPTAT HOTĂRÂREA NR.52

În continuare se trece la prezentarea punctului cinci din ordinii de zi, Proiect de hotărâre privind închirierea prin licitaţie publică a imobilului – casă, domeniu privat al comunei Şărmăşag şi situat în localitatea Lompirt nr. 62. Se prezintă avizarea Comisiilor de specialitate a Consiliului local. Se trece la discuţii.

Comisia nr. I avizează favorabil proiectul de hotărâre şi propune ca preţul de închiriere să fie de 0,8 lei mp/lună.

Nefiind discuţii preşedintele de şedinţă supune la vot proiectul de hotărâre, care este aprobat cu 13 voturi pentru, cu preţul de 0,8 lei/mp, după cum urmează: BALOGH BELA – pentru; BERKI EDITH – pentru; BOTI SANDOR CSABA – pentru; CHEREJI NICOLAE – pentru; CSOBANKA ISTVAN-ARPAD – pentru; DEMJEN ALEXANDRU – pentru; ERDEI ARVA KAROLY- pentru; KOVACS OTTO – pentru; KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS – pentru; SERESS CLARA CATALINA – pentru; SZONYI LEVENTE – pentru; SZABO ZOLTAN – pentru; ZSURZSAN GABOR ZSOLT – pentru.

S-A ADOPTAT HOTĂRÂREA NR.53

În continuare se trece la prezentarea punctului şase al ordinii de zi, Proiect de hotărâre privind concesionarea unei suprafeţe de 100 ha păşune proprietatea comunei. Se prezintă avizarea Comisiilor de specialitate a Consiliului local.

Comisia nr. I avizează favorabil proiectul de hotărâre şi propune ca preţul de concesionare să fie de 5 lei ha/an.

D-nul Szabo Zoltan referitor la revocarea unor hotărâri şi întocmirea altor proiecte de hotărâri în locul celor revocate, roagă pe secretarul comunei ca în viitor să fie mai atentă, să nu se întocmească proiecte de hotărâri care ulterior trebuiesc revocate.

Nefiind discuţii preşedintele de şedinţă supune la vot proiectul de hotărâre, care este aprobat cu 13 voturi pentru, cu preţul de concesionare de 5 lei/ha/an după cum urmează: BALOGH BELA – pentru; BERKI EDITH – pentru; BOTI SANDOR CSABA – pentru; CHEREJI NICOLAE – pentru; CSOBANKA ISTVAN-ARPAD – pentru; DEMJEN ALEXANDRU – pentru; ERDEI ARVA KAROLY- pentru; KOVACS OTTO – pentru; KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS – pentru; SERESS CLARA CATALINA – pentru; SZONYI LEVENTE – pentru; SZABO ZOLTAN – pentru; ZSURZSAN GABOR ZSOLT –pentru.

S-A ADOPTAT HOTĂRÂREA NR.54

În continuare se trece la prezentarea punctului şapte al ordinii de zi, Proiect de hotărâre privind delegarea gestiunii serviciului cu apă şi canalizare către S.C. Compania de Apă Someş S.A. Cluj. Se prezintă avizarea Comisiilor de specialitate a Consiliului local.

D-nul Szabo Zoltan – s-a înfiinţat acest serviciul, iar acum de ce se predă către SC Compania de Apă Someş SA Cluj?

D-nul primar – Reţeaua de apă şi canalizare s-a făcut printr-un proiect SAPARD, fapt pentru care timp de 5 ani trebuia să funcţioneze pe primărie. Din păcate staţia de epurare nu funcţionează la standardele normale, lunar suntem verificaţi de către Garda de Mediu, se plătesc amenzi deoarece analizele nu sunt corespunzătoare standardelor, se plătesc analizele pentru apă, astfel serviciul iese în pierdere, fapt pentru care am discutat cu SC Compania de Apă Someş SA Cluj care preia sistemul de apă şi canalizare împreună cu angajaţii. Referitor la preţul apei, acest preţ nu a fost hotărât nici până acum de primărie.

D-nul Kovacs Otto – la Serviciul de gospodărie s-a alocat o subvenţie de 400 mii lei, ce se întâmplă cu aceşti bani?

D-nul primar – Serviciul de Gospodărie nu va fi desfiinţată, doar partea de apă şi canal va fi predată. Compania de apă şi canal are rugămintea ca în caz de defect să fie ajutat de către utilajele primăriei.

Nefiind discuţii preşedintele de şedinţă supune la vot proiectul de hotărâre, care este aprobat cu 12 voturi pentru şi 1 vot abţinere, după cum urmează: BALOGH BELA – pentru; BERKI EDITH – pentru; BOTI SANDOR CSABA – pentru; CHEREJI NICOLAE – se abţine; CSOBANKA ISTVAN-ARPAD – pentru; DEMJEN ALEXANDRU – pentru; ERDEI ARVA KAROLY- pentru; KOVACS OTTO – pentru; KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS – pentru; SERESS CLARA CATALINA – pentru; SZONYI LEVENTE – pentru; SZABO ZOLTAN – pentru; ZSURZSAN GABOR ZSOLT –pentru.

S-A ADOPTAT HOTĂRÂREA NR.55

În continuare se trece la prezentarea următorului punct al ordinii de zi, Proiect de hotărâre privind închirierea fără licitaţie publică a unui spaţiu în suprafaţă de 62,7 mp pentru sediu secundar al Biroului Notarului Public Ghile Gavrilă, spaţiu situat în noua clădire a Primăriei comunei Şărmăşag. Se prezintă avizarea Comisiilor de specialitate a Consiliului local. Se trece la discuţii.

D-nul Szabo Zoltan – spune că la şedinţa de comisie a avut obiecţiune referitor la preţul de 4 lei/mp, susţinând că acest preţ este mic, el propunând ca preţul să fie de 8 lei/mp.

D-nul primar – prezintă art.110 din Legea nr.36/1995, care prevede următoarele: consiliile locale au obligaţia de a pune la dispoziţia notarilor publici la cererea acestora, spatiile necesare în vederea organizării şi funcţionării corespunzătoare a serviciilor publice pe care le prestează, prin închiriere, fără licitaţie.” Totodată menţionează că are contor separat pentru curent electric, iar după finalizarea lucrărilor curţii primăriei va avea şi intrare separată în incintă.

Nefiind discuţii preşedintele de şedinţă supune la vot proiectul de hotărâre, care este aprobat după cum urmează: BALOGH BELA – pentru 4 lei; BERKI EDITH – pentru 4 lei; BOTI SANDOR CSABA – pentru4 lei; CHEREJI NICOLAE – pentru 4 lei; CSOBANKA ISTVAN-ARPAD – pentru 8 lei; DEMJEN ALEXANDRU – se abţine; ERDEI ARVA KAROLY- pentru; KOVACS OTTO – pentru 4 lei; KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS – pentru 4 lei; SERESS CLARA CATALINA – pentru 4 lei; SZONYI LEVENTE – pentru 8 lei; SZABO ZOLTAN – pentru 8 lei; ZSURZSAN GABOR ZSOLT –pentru 4 lei.

S-A ADOPTAT HOTĂRÂREA NR.56

În continuare se trece la prezentarea următorului punct al ordinii de zi, Proiect de hotărâre pentru întocmirea Stidiu de Fezabilitate – Amenajare spaţiu verde şi parcarea- Sediu primărie. Se prezintă avizarea Comisiilor de specialitate a Consiliului local.

Nefiind discuţii preşedintele de şedinţă supune la vot proiectul de hotărâre, care este aprobat cu 13 voturi pentru, după cum urmează: BALOGH BELA – pentru; BERKI EDITH – pentru; BOTI SANDOR CSABA – pentru; CHEREJI NICOLAE – pentru; CSOBANKA ISTVAN-ARPAD – pentru; DEMJEN ALEXANDRU – pentru; ERDEI ARVA KAROLY- pentru; KOVACS OTTO – pentru; KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS – pentru; SERESS CLARA CATALINA – pentru; SZONYI LEVENTE – pentru; SZABO ZOLTAN – pentru; ZSURZSAN GABOR ZSOLT –pentru.

S-A ADOPTAT HOTĂRÂREA NR.57

În continuare se trece la prezentarea ultimului punct al ordinii de zi, Proiect de hotărâre privind participarea comunei Şărmăşag la înfiinţarea Asociaţiei Gal Tovishat. Se prezintă avizarea Comisiilor de specialitate a Consiliului local.

Nefiind discuţii preşedintele de şedinţă supune la vot proiectul de hotărâre, care este aprobat cu 13 voturi pentru, după cum urmează: BALOGH BELA – pentru; BERKI EDITH – pentru; BOTI SANDOR CSABA – pentru; CHEREJI NICOLAE – pentru; CSOBANKA ISTVAN-ARPAD – pentru; DEMJEN ALEXANDRU – pentru; ERDEI ARVA KAROLY- pentru; KOVACS OTTO – pentru; KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS – pentru; SERESS CLARA CATALINA – pentru; SZONYI LEVENTE – pentru; SZABO ZOLTAN – pentru; ZSURZSAN GABOR ZSOLT –pentru.

S-A ADOPTAT HOTĂRÂREA NR.58

Fiind epuizate toate punctele la ordinea de zi se trece discutarea problemelor diverse.

D-nul Kovacs Otto – Sunt unele locuri pe străzile nou asfaltate unde drumul s-a deteriorat şi propune ca firma care a efectuat lucrările de asfaltare să repară drumul, iar la Grădiniţa nr. 1 din Şărmăşag, situat pe strada Castanilor, să se realizeze consolidarea gardului şi să se repară magazia de lemne

D-nul Chereji Nicolae – la Calmangerie pe strada Minerilor este probleme cu sistemul de canalizare şi cere ca sistemul de canalizare să se cureţe.

D-nul primar – sistemul de canalizare a mai fost curaţat şi se va curăţa.

D-nul Chereji Nicolae – aduce în discuţie împrejmuirea grădiniţei din zona minieră

D-nul primar – poarta este făcută, pe când începe noul an şcolar va fi aşezată.

D-nul Csobanka Istvan – spune că secretarul comunei a avut control, iar în Procesul-verbal s-a trecut că viceprimarul nu a depus raportul de activitate pe anul 2010, ceea ce s-a verificat ulterior şi raportul exista în dosar.

Secretarul comunei – spune că nu ştie ce s-a întâmplat şi că v- a înştiinţa pe cei care au fost în control că remedieze greşeala din Procesul-verbal referitor la raportul viceprimarului.

D-nul primar – înştiinţează pe consilieri că în data de 16 iulie 2001 se organizează Zilele oraşului Nagyhalasz, din Ungaria unde sunt invitaţi consilierii.

Se stabileşte ca următoare şedinţă ordinară a consiliului local să se ţină în data de 20 iulie 2011.

PREŞEDINTE DE ŞEDINŢĂ, SECRETAR COMUNĂ,

SZONYI LEVENTE ANGELA RODICA OROIAN

admin

7

Nyílt levél Papp Lajosnak, az MPP Szilágy megyei szervezete elnökének!

logo

Papp Lajos(Lali) úr figyelmébe!

Személyes bosszúvágyadtól lihegve teljesen önkényes módon politikai bizalmatlanság örve alatt visszahív(at)tad Sarmaság község tanácsosi tisztségéből Szabó Zoltánt és Vincze Ferencet az MPP helyi szervezetének elnökét és alelnökét.

Tetted ezeket arra hivatkozva hogy a tanácsos urak amúgy "megfelelően" hamis állításod szerint EMNP tagok lennének, egy olyan párt tagjai amely  párt sem elméletileg sem pedig gyakorlatilag nem kezdhetett el semmiféle tagtoborzást mivel mindösszesen néhány napja nyert bejegyzést az illetékes bukaresti táblabíróságon.

Papp Lajos! Az Erdélyi Magyar Néppárt bírósági bejegyzési határozatán meg sem száradt a tinta ezért mai napig, magukon az országos alapító tagokon kívül senki emberfia nem lehet tagja nevezett pártnak a hivatalos papírok véglegesítéséig.

Papp úr, a múltbeli tevékenységed minősítik sajátosan “paplalis” tetteidet. Elnökséged ideje alatt más "eredményt" nem értél el azon kívül hogy a szó szoros értelmében földig romboltad úgy a Magyar Polgári Párt Szilágysági szervezetét mint annak  megyei elnökségét.

Tetted ezeket nemcsak törvénybe ütköző módon hanem erkölcstelen és romboló ösztöneidhez híven folytattad a Magyar Polgári Párt Szilágy megyei szervezetéhez tartozó, sajnos ma már unikátumként működő sarmasági helyi szervezet szétzüllesztésével, azét a számodra “mellékesen” sikeres polgári csapatét amelyik a 2008- as helyhatósági választásokon megyénkben helyi tanácsokba bekerülő mindösszesen hét MPP- ésből különösebb külső segítség nélkül mondhatni pusztán saját erejéből három tanácsost juttatott be.

“Áldozatos munkádnak” következményeként ma Szilágy megyében nem létezik egyetlen működő helyi szervezet sem, illetve 2011. szeptember végén Papp Lali egyes- egyedül személyedben testesül meg úgy a megyei MPP szervezet mint annak elnöksége.

Papp úr! Minősíthetlenül ocsmány tetteddel az Rmdsz és tanácsosai alá ültetted a lovat, lehetőséget adva nekik arra hogy privát megelégedésükre és nemtelen szórakoztatásukra egyszeri törvénytelen szavazással – igaz hogy ideig- óráig – képesek legyenek kizárni helyi tanácsból igazi és hiteles politikai ellenzéküket, nevezetesen az általad kirakatott két MPP- és tanácsost.

Papp Lali! Te korrúpció- gyanus módon magát az Rmdsz- t szolgáltad illegitim tetteddel és utóbbi a legkisebb rossz amit  rólad el lehet mondani.

 

Fentiek ismeretében ezennel felkérjük az országos elnökséget, nevezzen ki bizottságot Papp Lajos tettének és annak törvénytelen aspektusainak kivizsgálására, továbbá tegye meg az ilyenkor szokásos és szükséges jogi lépéseket fent említett MPP- és elnökök helyi tanácsosi státusának visszaszerzésére illetve a megyei elnök példás szankcionálására aminek a célja nem lehet más mint a leváltás. Megalapozottnak látjuk ezért számolnunk kell azzal a potenciális veszéllyel, hogy amennyiben tovább hagyná(n)k folytat(ód)ni Papp Lajos destruktív vesszőfutását akkor személye nemcsak a megyei elnökséget hanem egytől- egyig az összes helyi szervezetet  képviselni fogja (számára) sikeresen véglegesítve ezáltal a Magyar Polgári Párt szilágysági egyszemélyes tagsága és vezetősége (paplalis) koncepcióját.

 

Papp Lajos, a te eredeti szándékaidhoz híven: kizáró(lagos) alapon.

 

Balog Sándor, alelnök – Magyar Polgári Párt Sarmaság község szervezet,

Keresztes Zoltán István – MPP tag.

Sarmaság, 2011. Szept. 29.

9

Sarmasági élethelyzet 2011

Aktuális helyzet fényképeken (nagyításhoz klikkelj a képre):

20110415_048 20110415_001 20110415_002 20110415_003 20110415_004 20110415_005 20110415_006 20110415_007 20110415_008 20110415_009 20110415_010 20110415_011 20110415_012 20110415_013 20110415_014 20110415_015 20110415_016 20110415_017 20110415_018 20110415_019 20110415_020 20110415_021 20110415_022 20110415_023 20110415_024 20110415_025 20110415_026 20110415_027 20110415_029 20110415_030 20110415_031 20110415_032 20110415_033 20110415_034 20110415_035 20110415_036 20110415_037 20110415_038 20110415_039 20110415_040 20110415_041 20110415_042 20110415_043 20110415_044 20110415_045 20110415_046 20110415_047

20110422_025 20110420_001 20110420_002 20110420_003 20110420_004 20110420_005 20110420_006 20110420_007 20110420_008 20110420_009 20110422_002 20110422_003 20110422_004 20110422_005 20110422_006 20110422_007 20110422_008 20110422_009 20110422_010 20110422_011 20110422_012 20110422_013 20110422_014 20110422_015 20110422_016 20110422_017 20110422_018 20110422_020 20110422_022 20110422_023

Megoldási változatok amelyek együttesen nem kerülnének (elkótyavetyélt) milliárdokba:

Talajnedvesség-szabályozás Erdélyben

Szélesebb értelemben a nedvességszabályozás a hiányzó víz pótlását, valamint a felesleges vizek elvezetését és lecsapolását jelenti. Vannak országok , ahol a teljes körű nedvességszabályozás, tehát az öntözés és a vízelvezetés is beletartozik.

clip_image002

1.ábra Általános vizfolyás modell

A vízbő vízháztartási helyzetek alapvető megnyilvánulásai:

• káros felszíni vizek keletkezése,

• levegőtlenséggel járó túl nedves talajállapot,

• magas talajvíz okozta vízbőség.

Talajvíz és szikesedés összefüggése

• A szikesedés legfontosabb oka a talajvízből történő só-felhalmozódás. Talajvízből történő szikesedésre akkor kell számítani, ha a talajvíz mélysége a kritikus talajvízszint fölé emelkedik.

• A kritikus talajvízszintet a só-felhalmozódás, illetve a só-kilúgzás mérlege alapján határozták meg. A só-mérleg meghatározásánál figyelembe vett jellemzők:

• a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai,

• a talaj átlagos oldható sótartalma,

• a talajvíz só- és nátriumtartalma,

• a talaj kémhatása.

• általában a „kritikus talajvízszint” mélysége 1,5-4 m között változik.

A vízbő vízháztartási helyzetek megelőzése:

• A felszíni vizek összegyülekezése megelőzhető:

• tereprendezéssel, amely megszünteti a lefolyástalan mélyedéseket,

• a lefolyástalan teknők cél-drénnel való víztelenítésével,

• mikro tereprendezéssel, átművelhető, átjárható vápák kialakításával,

A felszíni vizek elvezetésére a gyakorlatban leggyakrabban a csatornanyitó ekével kialakított ideiglenes levezető csatornákat és ritkábban cél-dréneket alkalmazzák. A tábláról elfolyó víz befogadójaként a táblaszéli csatorna szolgál, az üzemi csatornahálózat valamilyen közcélú csatornába torkollik. A szívócsövek szabályosan, többnyire párhuzamosan futva csapolják le a felesleges vizet, illetve akadályozzák meg a talajvíz felemelkedését.

A dréncsövek mélységének megválasztása

• Figyelembe kell venni az alábbi hatásokat: Minél mélyebb a dréncső, annál hatékonyabb és nagyobb mélységben szabályozza a talajvizet, de emellett

• számos hátránya is van a mélyebb fektetésű szívó- és gyűjtőrendszernek:

– Több vizet visz el és hosszabban üzemel, ezért működése drágább.

– Az elvitt nagyobb mennyiségű víz a száraz periódusban hiányozhat.

– A mély fekvésű dréncső kötött talajokon csak a talajvizet szabályozza, de nem képes elvezetni a felszíni vizeket, mert nem lehet a dréncső fektetési mélységéig lazítani a talajt.

Nagy agyagtartalmú talajokon sekély drénezés

• Az előnyök és a hátrányok mérlegelése kötött talajokon az ún. sekély, kb. 1-1,5 m fektetési mélységű dréncsövek javára dőlt el.

• A sekély drén melletti legfőbb érv, hogy a kötött, nagy agyagtartalmú talajok vízvezető képessége mélylazítás és kémiai javítás nélkül rendkívül rossz. A fizikai és kémiai javítás maximális mélységét a rendelkezésre álló mélylazítók határozzák meg. A mélylazítók többsége legfeljebb 60 cm mélységig képes a talajt meglazítani

Miért „sekély drén”?

• A sekély drén melletti legfőbb érv, hogy

– a kötött, nagy agyagtartalmú talajok vízvezető képessége mélylazítás és kémiai javítás nélkül rendkívül rossz.

– A fizikai és kémiai javítás maximális mélységét a rendelkezésre álló mélylazítók határozzák meg.

Elfogadhatóak

• Az altalajcsövezés, a talajjavítás és a 4-5 évenként megismételt mélylazítás lehetővé teszi a szívódrének távolságának 15-20 m-ig történő növelését.

• A kémiai javítással és mélylazítással egybekötött altalajcsövezés visszafordíthatatlanná teszi a sókilúgzást és felgyorsítja a termőréteg mélyülésének folyamatát.

• Altalajcsövezés nélkül az időnként megemelkedő talajvíz növeli a talajszelvény sótartalmát, de ennek ellenére hosszabb távon a negatív sómérleg jellemző.

• Szikes talajtani körülmények között is bevált a sekély drénezés.

• Ezen a talajon különösen fontos, hogy a mélylazító elérje a drének árokszűrőjének felső részét, és így az altalajcső a felszíni vizek elvezetésében is részt vegyen.

• A tartós hatású árokszűrőzés különösen fontos, ezért ezeken a talajokon – legalább azokon a táblarészeken, ahol felszíni vizet is el akarnak vezetni – mélylazítóval elérhető magasságig homokos kavics árokszűrőt kell alkalmazni.

Vízrendezés (drénezés)

A talajcsövezés módjai, elemei

Talajvizes modell

clip_image004

Kötött talajú modell

clip_image006

Lecsapolás

Lecsapolás annyit jelent, hogy csövekkel összegyűjtik a vizet, és elvezetik. Vannak úgynevezett drain(drén) csövek, ezeket be kell ásni a talajba, bele tudjon szivárogni a víz, (olyan a cső szerkezete) és a csőben összegyűlt víz a közeli folyóba vagy tóba ömlik. A mocsár helyén kiváló termőföld lesz.

A lecsapolás módozatai

nyílt árokrendszer;

– felszín alatti drén hálózat

Talajcső rendszerek

Függőleges (vertikális)

• Függőleges víznyelő talajcső

• Szivattyúzott függőleges talajcső

• (befogadóba vezetjük)

Vízszintes (horizontális)

• Cél drénezés

• Teljes drénezés

clip_image008

Felszín alatti drénhálózat

Az alagcsövezés föld alatti vízelvezetés, amelynek célja a növényzet, vagy az építmények szempontjából káros talajnedvesség csökkentése.

függőleges drén : a talaj nedvességét a vízzáró réteget áttörő nyelőkutakon keresztül viszi le a vízvezető alsóbb rétegbe.

vízszintes drén : a felszín esésviszonyaihoz alkalmazkodik, közel vízszintes irányban vezeti az összegyűjtött nedvességet a nyílt befogadóba

clip_image010 clip_image012

2.ábra. a) dréncső elhelyezése, b) rétegvonal és a dréncsövek elhelyezése

A vízszintes talajcsövezés elemei:

Szívók: feladata a talajvíz vagy a talaj vízháztartásnak közvetlen szabályozása, valamint a vízfölösleg magasabb rendű vízgyűjtő elemekbe való szállítása.

Gyűjtők: célja a szívók számára felszín alatti befogadó hálózat létesítése, illetve az összegyűjtött talajvíz folyamatos bevezetése a főgyűjtőbe vagy a nyílt befogadóba. Az egy gyűjtőbe csatlakozó szívók összességét talajcsőfürtnek nevezzük.

Főgyűjtők: több talajcsőfürt vizét gyűjtik össze és szállítják a nyílt befogadóba.

Előnyök

Nyíltgyűjtős:

egyszerűbb kivitelezés;

kisebb beruházási költség;

nem szükséges nagy csövek használata;

a talajcsövek működésének ellenőrzése könnyebb;

a hálózat tisztítása egyszerűen megoldható.

Zártgyűjtős:

kisebb a kiesett terület;

kisebb a karbantartás költsége;

nagyobb táblák alakíthatók ki.

Hátrányok

Nyíltgyűjtős:

• a nyíltcsatornák miatt nagy a termelésből kieső földterület

• nyílt csatornák és műtárgyak karbantartása munkaigényes

• a sűrű csatorna akadályozza a gépek mozgását

Zártgyűjtős:

• nagyobb esés kell, ezért szivattyúzni kell

• nagyobb a beruházási költség

• nehéz a szívók működésének ellenőrzése

• a tisztítás közvetlenül nem oldható meg

Nyíltgyűjtős: ott kerülhet rá sor, ahol a felszín viszonylag sík, a nyílt befogadó magassági helyzete lehetővé teszi a szívók közvetlen becsatlakozását, és jelentős felszíni vízzel kell számolnunk.

Zártgyűjtős: kialakítására tagoltabb felszínű területeken kerülhet sor.

clip_image014

clip_image016

clip_image018

clip_image020

3.ábra A vízszint változása szívócsöves drén használatával

clip_image022

4. ábra A szívócsöves drén és a terasz miatti vízszint változás

clip_image024

6.ábra Felszínről való vízelszívás dréncsöves elvezetéssel

Vízkár elleni védelem és a lefolyás szabályozása

Dombvidéki területeken a vízelvezető hálózat, a víz elvezetése útján, egyben lejtőmegszakító mű is. A terület víz elleni védelme a káros és felesleges víz kártétel nélküli és szabályozott elvezetését szolgálja. A vízelvezető hálózatoknak a talajvédelemben kiemelkedően fontos szerepük van.

A hiányzó, vagy rosszul megoldott vízelvezetés az erózióvédelmi beavatkozások hatékonyságát lerontja, ezért a lejtős területek hosszú távú mezőgazdasági hasznosításához elengedhetetlenül szükséges a jó vízelvezető hálózat.

A dombvidéki terület víztelenítését nyílt felszíni vízelvezetés és zárt felszín alatti vízelvezetés (talajcsövezés) valamilyen mértékű kombinálásával oldjuk meg. A hálózat általános elrendezését az 7. ábra mutatja.

clip_image026

7.ábra. A felszíni vízelvezető hálózat részei

A felszíni vízelvezető hálózat lehetséges elemei a következők:

—övárkok és övcsatornák,

—teraszcsatornák,

—lejtőirányú keresztcsatornák,

—vízlevezetők,

—befogadó és vízelvezető csatornák.

A felszín alatti víztelenítő hálózat részei és elnevezésük a lejtőn elfoglalt helyzetük szerint a következők:

– övdrén,

– teraszdrén,

– övdrénsor és

– mezőszerű talajcsőhálózat.

A felszín alatti vízelvezető hálózat célja és feladata,

valamint a területen való elhelyezkedése a felszíni vízelvezető hálózatéhoz hasonló. Azonban nem a felszíni, hanem a talajba beszivárgott csapadékvíz, vagy a talajvíz mezőgazdaságilag és műszakilag káros többletének elvezetésére szolgál

Övcsatornák

Az övcsatornákat rendszerint a rendezendő terület határvonalain kell elhelyezni, hogy a meredekebb területekről lefolyó csapadékvizeket felfogják. Rendszerint a terület legmagasabb határvonalain húzódó, szintvonallal közel párhuzamosan haladó csatornák. Az övcsatorna gyepes vízelvezetőkhöz vízszétosztó műtárgyon keresztül csatlakozik. Az övcsatornákat, ha nagyobb vízgyűjtő területtel rendelkeznek, és különösen akkor, ha nagy értéket képviselő műszaki, illetve mezőgazdasági létesítményeket védenek, a lefolyás késleltetése érdekében, csapadéktároló medencékkel is célszerű kiegészíteni(8 ábra)

clip_image028

8.ábra. Teraszolt terület övcsatorna rendszer

A keresztszelvények és a csatorna hossz szelvényének kialakítása egymáshoz szorosan kapcsolódik.

clip_image030

9.ábra. Övcsatorna mintakeresztszelvény

Az övcsatornák legáltalánosabb mintakeresztszelvényét mutatja a 9. ábra. Ez a szelvény általában 5% esésig alkalmazható, ennél nagyobb esésnél rendszerint burkolatra van szükség. A burkolatokat gazdaságossági okokból csak a csatorna középvízszintjének magasságáig kell megépíteni. A földcsatornákat és burkolt szakaszokat egymással kombinálva kell alkalmazni

Teraszcsatornák

A maximum 12%-os keresztirányú eséssel rendelkező teraszlapokat, különösen nagyobb rézsűmagasság esetén, teraszcsatornákkal kell vízteleníteni. A teraszon hosszirányban vezetett árkot legcélszerűbben a terasz körömpontjában (a rézsű lábánál) vezethetjük. Kisebb teraszfelületek esetén megengedhető, hogy csak minden második vagy harmadik teraszon létesítsünk elvezetőcsatornát.

A teraszcsatornák méretezését szőlő és gyümölcs hasznosítás esetén az 50 éves visszatérésű csapadékra indokolt elvégezni. A mértékadó vízhozamot, tekintettel arra, hogy kis vízgyűjtő területről van szó, a racionális méretező módszerrel célszerű meghatározni.

A racionális méretezési módszer lényege, hogy a mértékadó vízhozamot az összegyülekezési idővel azonos időtartamú csapadékból számoljuk, mert ez adja a legnagyobb árhullám csúcsot

Lejtőmegszakító keresztcsatornák

A lejtőmegszakító keresztcsatornák a terület kisebb esésű részein a lejtőn lefolyó víz összegyűjtésére és elvezetésére szolgáló csatornák. Feladatuk, hogy a lejtőn mozgó víz koncentrálódását megakadályozzák, s így az erózió kialakulását megelőzzék. Mintakeresztszelvényeik megegyeznek a csapadékvíz elvezetésére szolgáló árkok méreteivel.

Vízlevezetők

A vízlevezetők olyan lejtő irányban vezetett, általában nyíltfelszínű csatornák, amelyek a lejtős terület csatornákkal összegyűjtött vizeit kártétel nélkül vezetik a befogadóba. Főleg a teraszcsatornák és az árapasztók vizét vezetik a befogadóba, de alkalmasak az övcsatornák,

a helyi mélyedések és a környező területek vizének elvezetésére is. A vízlevezetők lehetnek nyílt felszínű csatornák és zárt csővezetékek.

A leggyakrabban gyepes vízlevezetőket alkalmazunk, például a teraszok vizét rendszerint ezzel vezetik a befogadóba. Ezek a legrövidebb úton a terep esésvonalában, a természetes hajlatokban haladnak.

clip_image032

10. ábra A terasz és vízlevezető helytelen és helyes kialakítása

A vízlevezetők és a teraszok tervezésének kapcsolatát a 10. ábra szemlélteti. Az ábra bal oldalán a helytelen , jobb oldalán pedig a helyes megoldást látjuk. Az ábra arra is példa, hogy a vízlevezető tervezése nem elhatározás kérdése, ugyanis ha a terephajlat egy bizonyos mértéket elér, ott a területhasználat érdekében feltétlen szükség van egy vízlevezetőre.

clip_image034

11. ábra. Vízlevezetők mintakeresztszelvényei:

a – parabola szelvényű gyepes vízlevezető, b – V szelvényű burkolt, ún. köves vízlevezető

A terasz és vízlevezető helytelen és helyes kialakítása A nyílt vízlevezetők általános mintakeresztszelvényeit a 11. ábra mutatja. A parabola szelvényű csatorna jól illeszkedik a természetes terepmélyedéshez, további előnye, hogy a víz a szelvény legmélyebb részén a hordalék lerakódása nélkül lefolyhat. A burkolt meder alkalmazása minden olyan esetben szükséges, amikor a vízlevezetőt egyben közlekedési célokra is használjuk.

A vízelvezetők a terep esésvonalában, a természetes hajlatokban haladnak. Készülhetnek azonos és változó keresztszelvénnyel. A gyepes vízlevezetők 6–18 m szélesek, a köves vízlevezetők pedig a közlekedési nyomtávnak megfelelő szélességűek

Annak érdekében, hogy a vízlevezetőben ne legyenek káros kimosódások, a víz sebességének csökkentésére növényzetet telepítünk a mederbe. A súrlódást (sebességcsökkentést) szolgálja a lapos parabolaszelvény is. Az ilyen vízlevezők nagy előnye, hogy a környezetbe nagyon jól illeszkednek, és lényegesen olcsóbbak, mint a kövezett (betonból készült) vízlevezetők.

A növényzet szerepét a 12. ábra szemlélteti. Ezen jól látszik, hogy az n érdességi tényező annál nagyobb, minél kisebb a h lefolyási vízmélység. A kis vízmélység érdekében a vízlevezetőket szélesre, legalább 12—18 mre tervezzük.

clip_image036

12 ábra A mederérdességi tényező a növényzet függvényében

Befogadó és vízelvezető csatornák

A befogadó és vízelvezető csatornák a lejtőkről vízlevezetőkön érkező vizek továbbvezetésére szolgáló csatornák. A csatornák vonalvezetési kialakításánál alapelv, hogy a vízfolyás a völgy mélyvonalán haladjon. Ahol a meglévő meder ezt az igényt nem elégíti ki, ott lehetőség szerint korrigálni kell a meder nyomvonalát. Értékes műtárgy megtartása céljából vagy községi belsőségek kötöttsége miatt azonban ettől el lehet térni.

Számítási adatok:

Vízgyűjtő: 6,7 ha,

A 6. ábra szerint Réselés 5 sorban 4—4 db, 1,8 cm × 3,6 cm méretű nyílás, fektetési mélység, d2 = 0,8 m, terasz árok mélysége, d1 = 0,9 m.

Megoldás: A mértékadó vízhozam Qm = A q = 6,7 ha ⋅ 0,86 l/s⋅ha = 5,8 l/s.

A felszíni víznyelő vízemésztését (vízhozamát) a nyíláson való vízkifolyás képletéből kiindulva számíthatjuk, azaz ,

clip_image038

ahol

µ — a vízhozam tényező, (µ ≈ 0,62);

A — a nyílás keresztmetszete, m2

g — nehézségi gyorsulás, m/s2;

H — átbukási magasság, m.

A H átbukási magasság az 6. ábra szerint

H = 0,7 d_1 + d2 = 0,7 ⋅ 0,9 m + 0,8 m = 1,43 m .

A hatékony beömlési keresztmetszet, figyelembe véve, hogy a rések fele a fenntartási technológia szerint 50%-ban eltömődött: továbbá

Ah = 0,5 (5 ⋅ 4 ⋅ 0,018 m ⋅ 0,036 m ) = 0,0065 m2 .

Q s ⋅ =2/3 0,62 ,0,0065 m2 √2. 9,81 m/ s 1,43 m = 0,014 m /s azaz Q = 14 l/s.

Tehát az 6. ábrán vázolt felszíni víznyelő képes a Qm = 5,8 l/s vízhozam elvezetésér

Sáncolás

A felszíni vizek gyors elvezetésére ismerünk egy másik- valamivel gyorsabb megoldást is aminek „sáncolás” a neve. Sáncolásnak nevezzük a terep olyan mesterséges hullámosítását, vagy bordázását, amelynek célja a felszíni víz visszatartása, vagy a befolyó csapadék kártétel nélküli elvezetése. A sánc szerepe ennek megfelelően kettős:

⎯ a lejtőn mozgó víz útjának megszakítása,

⎯ az összegyülekező víz beszivárogtatása és a többletnek gyepes vagy burkolt vízlevezetőbe továbbítása.

clip_image040

13. ábra. A Kund-féle hullám alakú sánc jellemzői

A hagyományos hullám alakú sánc részeit és az egyes elemek megnevezését az 13. ábra mutatja. A földmunkák gépesítésének fejlődésével megfigyelhető a sáncok méretének növekedése és alakjának megváltozása. E fejlődés eredményeként sáncolással esetenként teraszokat is ki lehet alakítani. Az ilyen sáncot terasz sáncnak nevezzük.

A sáncok típusai

A sáncok hossz-szelvényük alapján lehetnek: vízszintes és lejtős sáncok. A vízszintes sánc a szintvonala irányában halad, így a sáncnak nincs esése, ezért a fölötte lévő területről lefolyó vizet tározza. A lejtős sánc esésben halad és vízlevezetőhöz csatlakozik. A víz visszatartása

érdekében a sánc lehet duzzasztott vízszintű is. A sánc-árok azonban ez esetben is rendelkezik valamilyen vízelvezetési lehetőséggel.

A mezőgazdasági művelés szerint a sáncok lehetnek átművelhetők (a sáncrézsű hajlása ne haladja meg a 25%-ot) és nem átművelhetők.

A hagyományos Kund-féle sánc 4–5% lejtőhajlásig építhető meg a szokásos 0,4 m-es sáncmagassággal, ennél meredekebb lejtőn a sánc már nem átművelhető.

A nem átművelhető sáncok, más néven teraszsáncok a tábla szélén épülnek. A sánchát meredekebb felét cserjésíteni is lehet, amelynek típusait a 14. ábra mutatja.

A teraszsáncok ajánlatos rézsűhajlása 3–4% lejtő-hajlásnál 1:6, 5–6%-nál 1:5, és ennél meredekebb lejtőknél pedig 1:4. A széles alapú sáncokat, miután nem rendelkeznek a víztározásra alkalmas árokkal, jó vízvezető képesség és kisebb lejtőhajlások esetén célszerű alkalmazni.

clip_image042

14.ábra. a. Teraszsánc-típusok: a – keskeny alapú teraszsánc, b – széles alapú teraszsán

Teraszozás

A teraszok osztályozása

A teraszozás olyan lépcsős műterep kialakítását jelenti, amellyel a terepesést a mezőgazdasági művelés igényeihez alakítjuk. A teraszozással szabályozzuk a csapadékvíz lefolyását és lényegesen csökkenthetjük a talajpusztulást. A teraszokat általában szőlő vagy gyümölcsös telepítése céljából építjük. Különleges esetben, meredek terepnél, erdőtelepítés céljából is létesülhetnek.

A lejtős területek potenciális termőhelyi adottságainak –a kedvező benapozás és jobb hőháztartás – kihasználásával, valamint a csapadék egy részének helybetartásával a mezőgazdaság hatékonyságát lényegesen javíthatjuk.

Különösen a történelmi borvidékeken a síkvidéki művelést megközelítő, esetenként ezt meghaladó eredményességű gazdálkodás érhető el ezzel a módszerrel.

Gyümölcsös és szőlőültetvények számára lépcsős teraszokat alakítunk ki. Ezek rendeltetésük szerint

– eséscsökkentő,

– víztartó,

– vízvezető teraszok lehetnek

Az eséscsökkentő teraszok hosszirányú esése (művelési irányba eső) zérus, keresztirányú esésük pedig ennél nagyobb.

A víztartó teraszoknak úgyszintén nincs hosszirányú esésük, keresztirányú esésük azonban vagy nulla, vagy ellenesésű (befelé lejt).

A vízvezető teraszok hosszirányú esésűek és keresztirányban ellenesésük is van.

A lépcsős teraszok a megtámasztás módját illetően

– rézsűs és

– támfalas teraszok lehetnek.

A teraszozott terület lehet folyamatos és megszakított. Szőlők esetén 12%, gyümölcsösnél pedig 17% lejtőmeredekség felett folyamatos teraszokat építünk.

A csatorna- és tányérteraszok rendszerint erdősítés céljából meredek lejtőkön kialakított, vizet visszatartó, csatorna vagy tányér alakú földművek (15. ábra.). Hosszirányú esés nélkül és szintvonallal párhuzamosan épülnek

clip_image044

15.ábra. A tányérterasz kialakítás

A terasz koronaszélessége. Üzemszervezési szempontokat is figyelembe véve szőlő ültetvénynél meredekebb lejtőn (>17%), vastagabb humusztakaró esetén a háromsoros elrendezés illeszthető harmonikusan a tájba.

Gyümölcsös esetén — meredekebb lejtőn az egysoros elrendezést, — lankásabb lejtőn a kétsoros elrendezést használjunk. Ezek a szabályok nem merevek, s az elrendezéseket a terephez igazodva vegyesen is lehet alkalmazni. Figyelembe kell venni, hogy kisebb koronaszélesség esetén a terasz állékonysága jobb és a földmunka is kevesebb.

Meg kell jegyezni, hogy a széles teraszokra vonatkozó törekvések nem mindig hozták meg azt a gazdasági eredményt, amelyet vártak tőlük, sőt a széles teraszok lerontják a lejtős területek kedvező természeti adottságainak (benapozás, jobb felmelegedés) érvényesülését,

melynek következtében a széles teraszok a fajlagos terméseredményeket tekintve sok esetben alulmaradnak a keskeny (két–három-soros) teraszokkal szemben.

A terasz esése. A terasz kereszt- és hosszirányú esését legnagyobb mértékben a csapadékviszonyok, a talaj beszivárgási viszonyai és a művelés igényei szabják meg.

Csapadékszegény területeken, ahol az állomány fejlődéséhez valamennyi csapadékra szükség van, a koronát ellenesésben kell kialakítani.

Amennyiben a csapadék mennyisége évi átlagban éppen elegendő, a terasz korona esését a talaj víznyelő képességének függvényében kell megszabni.

Amennyiben a csapadék évi mennyisége meghaladja a növényzet vízigényét, a teraszokat keresztirányú és hosszirányú eséssel kell megtervezni. A keresztirányú esés leggyakrabban 7–11% között van. A keresztirányú esést a kritikus lejtőhossz és a művelés kritikus esésének

figyelembevételével ellenőrizni kell.

A terasz bevágásának és töltésének hajlásszöge. A terasz mértékadó igénybevétele — abban a vonatkozásban, hogy megcsúszik vagy suvad — az építés idején van. Ha a terasz víz elleni védelme megoldott, akkor később a terasz állékonysága a tömörödés és a növényzet megkötődése következtében javul.

A viszonylag meredek hajlás ellenére is a bevágások rézsűi ritkán mennek tönkre. A napenergia minél jobb hasznosítása érdekében ugyanakkor kívánatos is a nagyobb hajlásszögek alkalmazása. Szivárgó talajvíz vagy rétegvíz esetén a bevágást övdrének alkalmazásával védeni kell, ugyanis a teraszok tönkremenetelét csaknem mindig a víz miatti stabilitásvesztés okozza

Gyakorlati megoldás

clip_image046

5.ábra Vakond-drénezéses módszer az ideiglenes és gyors víztelenítéshez

clip_image048

6.ábra Talajtani labor modellje

IRODALOM

Allen R. G., Pereira, L. S., Raes, D., Smith, M., 1998. Crop evapotranspiration – Guidelines for computing crop water requirements – FAO Irrigation and drainage paper 56 Rome, (http://www.fao.org/docrep/X0490E/x0490e06.htm)

Bauer, P., Thabeng, G., Stauffer, F., Kinzelbach W., 2004. Estimation of the evapotranspiration rate from diurnal groundwater level fluctuations in the Okavango Delta, Botswana. J. Hydrol. 288, 344–355.

Bond, B.J., Jones, J.A., Moore, G., Phillips, N., Post, D., McDonnell, J.J., 2002. The zone of vegetation influence on baseflow revealed by diel patterns of streamflow and vegetation water use in a headwater basin. Hydrol. Process. 16 (8), 1671–1677.

Brutsaert, W., 2005. Hydrology: An Introduction. Cambridge, ISBN -13 978-0-521-82479-8.

Danszky, I. (szerk.), 1963. Magyarország Erdőgazdasági Tájainak Erdőfelújítási, Erdőtelepítési Irányelvei és Eljárásai, I. Nyugat-Dunántúl Erdőgazdasági Tájcsoport, Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest, 557 pp.

Gazal, R. M., Scott, R. L., Goodrich, D. C., Williams, D. G., 2006. Controls on transpiration in a semiarid riparian cottonwood forest. Agric. Forest Meteor. 137, 56–67.

Gribovszki Z., Kalicz P., Szilágyi J., Kucsara M., 2008a. „Riparian zone evapotranspiration estimation from diurnal groundwater level fluctuations” J. Hydrol. 349, 6–17 http://dx.doi.org/10.1016/j.jhydrol.2007.10.049

Gribovszki Z., Kalicz P., Szilágyi J., Kucsara M., 2008b. Calculation of riparian evapotranspiration from diurnal rhythm of groundwater level and baseflow. Poster presentation, In. European Geosciences Union General Assembly, Vienna, Hydrological Sciences (HS) session, HS7.3 subsession, page Conference CD.

Gribovszki Z., Kalicz P., Szilágyi J., 2009a. Napi periódusú változás a hidrológiai jellemzőkben. Hidrológiai Közlöny, 89. évf. 2. szám, 2009. március-április., p. 23-37.

Gribovszki Z., 2009b. Evapotranszspiráció számítása a talajvíz napi periódusú változása alapján. doktori (PhD) értekezés, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, p. 107.

Goodrich, D.C., Scott, R., Qi, J., Goff, B., Unrich, C.L., Moran, M.S., Williams, D., Schaeffer, S., Snyder, K., MacNish, R., Maddock, T., Pool, D., Chehbouni, A., Cooper, D.I., Eichinger, W.E., Shuttleworth, W.J., Kerr, Y., Marsett, R., Ni,W., 2000. Seasonal estimates of riparian evapotranspiration using remote and in situ measurements. Agric. Forest Meteor. 105, 281–309.

Hughes, C. E. – Kalma, J. D. – Binning, P. –Willgoose, G. R. –Vertzonis, M., 2001. Estimating evapotranspiration for a temperate salt marsh, newcastle, australia. Hydrol. Process. 15, 957-975, doi: 10.1002/hyp.189, 15(doi: 10.1002/hyp.189):957–975.

Kalicz, P., Gribovszki, Z., Kucsara, M., Vig, P., 2005. A vegetáció hatása a felső vízgyűjtők patakjainak alapvízhozam mintázatára. Poszter, xlvi. hidrobiológus napok “szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára”, “magyarország kisvízfolyásainak ökológiai viszonyai”, Tihany, 2004. október 6-8. Hidrológiai Közlöny, 85(6. szám, 2005. November-December.): 50–52.

Kalicz P., 2006. Hidrológiai folyamatok modellezése a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben. PhD thesis, Doktori (Ph.D.) értekezés, Sopron. p. 182.

Kisházi P., Ivancsics J., 1981-85., Sopron környéki üledékek összefoglaló földtani értékelése. Sopron. Kézirat, p. 48.

Loheide, S. P. II, Butler, Jr. J. J., Gorelick, S. M., 2005. Use of diurnal water table fluctuations to estimate groundwater consumption by phreatophytes: A saturated-unsaturated flow assessment, Water Resour. Res., 41, W07030, doi:10.1029/2005WR003942.

Loheide II., S. P., 2008. A method for estimating subdaily evapotranspiration of shallow groundwater using diurnal water table fluctuations. Ecohydrology, 1:doi: 10.1002/eco.7, 59–66.

Marosi, S., Somogyi, S. (szerk.), 1990. Magyarország Kistájainak Katasztere I. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 479 pp.

Meyboom, P., 1964. Three observations on streamflow depletion by phreatophytes. J. Hydrol. 2, 248–261.

Mitsch, W. J., Gosselink, J. G., 2000. Wetland. John Wiley and Sons, New York.

Nachabe, M., Shah, N., Ross, M., Vomacka, J., 2005. Evapotranspiration of Two Vegetation Covers in a Shallow Water Table Environment, Soil Sci. Soc. Am. J. 69, 492–499.

Reigner, I. C., 1966. A method for estimating streamflow loss by evapotranspiration from the riparian zone, Forest Sci. 12, 130-139.

Szilágyi, J., Gribovszki, Z., Kalicz, P., Kucsara, M., 2008. On diurnal riparian zone groundwater-level and streamflow fluctuations, J. Hydrol. 349, 1–6 http://dx.doi.org/10.1016/j.jhydrol.2007.09.014

Storcz, Cs., 2006. A talajvíz és a patak-menti ökoszisztémák kapcsolatának vizsgálata, a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben. Szakdolgozat, Természetvédelmi Mérnöki Szak, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron. p. 51.

Tóth, A., 2007. Vízkedvelő erdőállományok és a talajvíz kapcsolatának elemzése, a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben. Szakdolgozat, Természetvédelmi Mérnöki Szak, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron. p. 45.

Tóth, J., 1963. A theoretical analysis of groundwater flow in small drainage basins, J. Geophys. Res. 68(16), 4795-4812.

Török, A., 2008. A vízviszonyok és a levélfelület kapcsolatának vizsgálata és ennek természetvédelmi vonatkozásai patak-menti ökoszisztémákban. Szakdolgozat, Természetvédelmi Mérnöki Szak, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.

Troxell, H. C., 1936. The diurnal fluctuation in the groundwater and flow of the Santa Ana River and its meaning, Trans. Amer. Geophys. Union, 17: 496-504.

Tschinkel, H. M., 1963. Short-term fluctuation in streamflow as related to evaporation and transpiration, J. Geophys. Res. 68(24), 6459-6469.

White, W. N., 1932. Method of Estimating groundwater supplies based on discharge by plants and evaporation from soil – results of investigation in Escalante Valley, Utah – U.S. Geological Survey. Water Supply Paper 659-A., pp 1-105.


Államvizsga dolgozat része

clip_image002[4]

clip_image002[6]

clip_image004[4]

Köszönet illeti Horváth Zoltán munkáját a fentebb közölt műszaki megoldásokért.

Pénzt terem a tövisfa!

http://www.szabadfold.hu/gazdanet/penzt_terem_a_tovisfa

Szőke Ferenc kísérlete már sokkal több, mint biztató. Félhektáros kökényültetvénye az idén fordul termőre.

Európában a kökény az egyik legelterjedtebb vadon termő gyümölcs, a sarkkör kivételével gyakorlatilag az egész földrészünkön ismert. Illetve csak papíron, mert a fejlettnek mondott Nyugat-Európában például szinte teljesen kiirtották az intenzív mezőgazdálkodással. Nálunk is erősen visszaszorulóban van, nagyon kevés az olyan gazda, aki becsüli. A népi elnevezései is mutatják, hogy nem tartozik a szántóvetők kedvencei közé, mondják tövisfának, boronafának, ekeakadálynak is.

Pedig a kökényt azon kevés növényeink között tartják számon, amelynek szinte minden porcikája hasznosítható. A levele, a kérge, a virága kiváló teaalapanyag, a gyümölcse pedig nyersen és feldolgozva egyaránt értékes. Lehet belőle készíteni lekvárt, befőttet, pálinkát, aszalványt – de korántsem csupán élvezeti értéke miatt fontos. Már az eleink is ismerték a gyógyhatását. Tudták például, hogy a virága roboráló, vérnyomáscsökkentő, vízhajtó, a terméséről pedig azt, hogy erősítő, méregtelenítő, zsírégető, nagyszerűen gyógyítja a bélhurutot, antioxidáns hatása pedig rendkívül magas.

A táplálkozástudományi kutatások fejlődésével a beltartalmi értékek vizsgálata is előtérbe került, s ezek szinte mindenben megerősítették a népi gyógyászat tapasztalatait – mondja Szőke Ferenc, a lövőpetri kertészmérnök, miközben a kökényültetvény felé autózunk.

Egy régi, még a téeszidőkből származó almáskertbe érünk, itt rendezkedett be a házigazdánk. Kihúzgálta a fákat, s elültette a csemetéket. Három éve történt mindez, a fél­hektáros ültetvényre nincs más szó: lenyűgöző. A kökényt mindenki ismeri, tudja, hogy milyen nehezen nő, s áthatolhatatlan bozótot alkot. Itt viszont három-négy méteres fákat látunk, a laikus nyolc-tíz éves szilvafáknak nézné őket. A termés is hasonló, csak itt nem egyesével-kettesével ülnek az ágakon a szemek, hanem szabályos fürtökben lógnak.

Hosszú út vezetett idáig – avat be a kezdetekbe Szőke Ferenc. – Tíz-tizenkét éve kezdtem komolyabban foglalkozni a kökénnyel, s azt a kezdetektől tudtam, ha intenzív termesztésben gondolkozom, akkor meg kell keresni a legjobb fákat, s azokról szaporító­anyagot szedni. Így aztán nyakamba vettem a Kárpát-medencét. Éveken át kóboroltam a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, végül Kassától Munkácson át Temesvárig harminc klónt, változatot gyűjtöttem össze, s szaporítottam. Egy debreceni faiskolában mi­ra­bo­lánba, vadszilvaalanyba oltottuk, aztán az oltványokat ide telepítettük. Az idén már szüretelhetünk.

Pontosabban már tavaly is előszüretelhettek. A termés egy részéből kísérleti jelleggel a tyukodi konzervgyárban befőtt készült, tanúsíthatom, elsőrangú csemege – kereskedelmi forgalomban viszont még nem kapható. A termés másik részét a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Debreceni Orvostudományi Egyetemen vizsgáztatják, valószínűsíthető a gyógyhatás bejelentése.

A nagyüzemi termesztés bevezetése azonban még odébb van. Még legalább két év, míg kiválogatják a legjobb változatokat, s újabb két év, míg azokat vírustalanítják. Aztán indulhat a szaporítás, a telepítés. A tapasztalatok szerint a jól megválasztott kökény annyit terem, mint a meggy, de kétszer többet kap érte a gazda. S szinte biztos, hogy nem lesz gondja az értékesítéssel. Európában ugyanis még sehol sincsenek kökényültetvények. Balogh Géza

erdelyipolgar.blogspot.com

A Székelyföldön kívül élő magyarság fennmaradásának biztosítása

[ 2011. május 26., 11:35 ] [67]

Hogyan továbbvinni a magyarságtudatot? Hogyan biztosítani a fennmaradást? A Székely Nemzeti Tanács egyik célkitűzése, hogy a székelyföldi megyékből olyan régiót hozzanak létre, amely az erdélyi magyarság számára egyfajta belső anyaországot jelent.
Ebben segítségükre vannak azok a települések, amelyek nem Székelyföld területén fekszenek, hanem olykor idegen környezetben, de magyar többségűek.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint, összesen 70 ilyen magyar többségű önkormányzattal számolhatunk Erdély területén.

erdely.ma

Erdélyi szőlőhegyek borverseny

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=37155&apparition=2011-05-03

Krasznabélteki sikerek születtek az immár tizenkettedik alkalommal Dicsőszentmártonban megrendezésre került Erdélyi Szőlőhegyek Borversenyen, amelyet a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete szervezett, április 29-30-án. A borversenyen összesen 125 minta vett részt, melyek nagy része a fehérbor kategóriában indult. Hazai és külföldi szakemberekből álló bíráló bizottság pontozta a felsorakoztatott nedűket, szigorú versenyszabályok betartása mellett.

A versenyen megyénkből Krasznabélteken kívül még képviseltette magát Avasújváros, Halmi, Nagykároly és Mezőfény. A gazdák összesen tizenkilenc arany-, illetve ezüstérmet nyertek, melyekből nyolc ragyogó színű érmet megyénk vezető borközsége, Krasznabéltek vitt el. Fehérbor kategóriában Leiher Géza kapott aranyérmet Sauvignon Blanc, valamint Ludróczki Sándor Cserszegi fűszeres borával. Vörösbor kategóriában toronymagasan verte a mezőnyt a Nachbil borászat Syrah bora. Ezüstérmet nyertek Leiher Géza, Hettei László, Ludróczki Sándor avasújvárosi, Silimon László nagykárolyi, Kretzinger Imre mezőfényi, Tarr László halmihegyi, valamint Nagy Sándor avasújvárosi borászok, és a Nachbil borászat Krasznabéltekről.

Ez a verseny is hozzájárult, hogy Szatmár megye egyre nagyobb elismerésben részesüljön a borászat világában

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 14:31

Case afectate de alunecări de teren la Sărmăşag

 

Marţi, 12 Aprilie 2011 11:35

O comisie de evaluare numită prin ordin al prefectului judeţului Sălaj, formată din specialişti ai Inspectoratului pentru Situaţii de Urgenţă "Porolissum", Consiliului Judeţean, Inspectoratului Judeţean în Construcţii şi ai Primăriei comunei Sărmăşag, au analizat zonele afectate de alunecările de teren semnalate în ultima perioadă de către locuitorii din Sărmăşag.

Astfel, la nivelul localităţii Sărmăşag au fost identificate 161 de gospodării afectate, acestea prezentând fisuri, crăpături, deplasări pe orizontală şi verticală ale construcţiilor, precum şi o suprafaţă de teren agricol de aproximativ 290 de hectare.
În cazul a 4 case, comisia a constatat o afectare gravă a structurii de rezistenţă, evoluţia alunecării putând duce la pierderea stabilităţii acestora, cu riscuri de accidente. Măsurile imediate dispuse de comisie sunt monitorizarea celor patru gospodării grav afectate şi asigurarea evacuării persoanelor şi bunurilor în caz de necesitate, precum şi evacuarea rapidă a apelor din microdepresiunile de pe versant, pentru a evita infiltrarea şi alimentarea stratului de alunecare.
Alunecările de teren, începute cu peste 30 de ani în urmă, au avut o evoluţie lentă, dar continuă, ce a dus la afectarea locuinţelor situate pe versantul localităţii Sărmăşag. Începând cu luna ianuarie a acestui an s-a constatat o evoluţie accentuată a alunecărilor de teren, favorizată de precipitaţiile abundente din această perioadă.

Iulian Duma, romaniapress.ro

 

Alunecări de teren în localitatea Sărmăşag

LUNI, 11 APRILIE 2011 13:22

alunecari_de_teren_graveCirca 160 de gospodării şi aproape 300 de hectare de teren au fost afectate ca urmare a alunecărilor de teren reactivate în cursul acestui an în localitatea Sărmăşag.

Potrivit unei informări a Instituţiei Prefectului Sălaj, o comisie formată din specialişti ai Inspectoratului pentru Situaţii de Urgenţă, ai Consiliului Judeţean, Inspectoratului Judeţean în Construcţii, Agenţiei Naţionale de Îmbunătăţiri Funciare şi Primăriei comunei Sărmăşag a analizat, la finele săptămânii trecute, la faţa locului, zonele afectate.

Astfel, au fost identificate 161 de gospodarii afectate (fisuri, crăpături, deplasări pe orizontală şi verticală ale construcţiilor), precum şi o suprafaţă de teren agricol de aproximativ 290 de hectare.

În cazul a patru case, comisia a constatat o afectare gravă a structurii de rezistenţă, evoluţia alunecării putând duce la pierderea stabilităţii acestora, cu riscuri de accidente.

"Chiar dacă este o problemă dificilă, situaţia e sub control. Autorităţile locale au făcut deja toate demersurile necesare pentru asigurarea securităţii familiilor care au casele afectate de alunecările de teren. Pe termen lung, avem în vedere, în colaborare cu toate instituţiile implicate, găsirea soluţiilor şi mai apoi a resurselor financiare pentru stabilizarea alunecărilor de teren", a precizat Alexandru Vegh, prefectul judeţului Sălaj.

Alunecările de teren începute cu peste 30 de ani în urmă au avut o evoluţie lentă, dar continuă, care au dus la afectarea proprietăţilor (locuinţe, anexe, teren agricol, utilităţi) situate pe versantul cu expoziţie sudică a localităţii Şărmăşag.

Începând cu luna ianuarie 2011 s-a constat o evoluţie accentuată a alunecărilor de teren, favorizată de precipitaţiile abundente din această perioadă.

http://www.antenasatelor.ro

Zece familii din Sărmăşag, în pericol de moarte!

un articol de Adela Mureşan (4 Aprilie 2011)

După ce, recent, o casă de pe strada Viilor din Sărmăşag a luat-o la vale, alunecând cu doi metri mai jos faţă de amplasamentul iniţial, acum alte zece case sunt expuse pericolului prăbuşirii.

În orice moment, zidurile locuinţelor a zece familii pot cădea peste acestea din cauza alunecărilor de teren produse în urma ploilor abundente din primăvara 2011. Primele semne ale acestui fenomen s-au observat în toamna anului trecut. Atunci, în pereţii celor zece imobile, situate pe strada Viilor, au apărut fisuri mari. Acum, crăpăturile s-au accentuat, ba chiar pereţi ai încăperilor celor zece case s-au prăbuşit. Din spusele primarului de Sărmăşag, Attila Dombi, "proprietarii nu s-au mutat din locuinţele lor, ci doar din camerele care au rămas fără pereţi. Aceşti oameni sunt expuşi pericolului în orice moment. Aşezarea se întinde deasupra exploatării de cărbune, peste care se află un strat de argilă, vinovat de acest fenomen".

Blocul ANL, o alternativă

Edilul nu are deocamdată soluţii pentru rezolvarea situaţiei familiilor în cazul în care acestea ar trebui evacuate, dar crede că "cea mai bună alternativă ar fi găzduirea lor în blocul de locuinţe ANL. Acest lucru ar fi posibil numai după ce executantul lucrării va primi de la stat fondurile necesare finalizării construcţiei. Intenţionăm să acordăm garsoniere familiilor aflate în această situaţie pentru a nu fi nevoite să se mute la "grămadă", la baie comună şi la paturi supraetajate, undeva într-o sală de clasă".

Attila Dombi a menţionat că a solicitat sprijin Prefecturii Sălaj şi aşteaptă acum evaluarea pagubelor de către specialişti. Totodată, a făcut demersuri la Autoritatea Naţională pentru Îmbunătăţiri Funciare în vederea realizării unor drenaje în extravilanul localităţii Sărmăşag, cu acceptul proprietarilor şi eventual pentru amplasarea unor piloni pentru stoparea alunecării de teren.

Valuri de pământ la intrarea în sat

Nu doar pe strada Viilor sunt probleme. Primarul spune că "pământul a luat-o la vale şi la intrarea în sat, dinspre Lompirt, pe dealul cu vii, într-o zonă nelocuită. Aici, de trei luni, s-au format valuri de pământ de un metru înălţime". Cea mai veche alunecare de teren, de pe drumul judeţean spre Chieşd, a fost stopată în urmă cu trei ani. Banii necesari, peste 15 miliarde de lei vechi, s-au alocat de la bugetul de stat prin Consiliul Judeţean Sălaj. Din acest fond a fost consolidat terenul şi reabilitat carosabilul. Şeful autorităţii locale nu exclude posibilitatea ca surparea pământului de pe strada Viilor să aibă legătură cu alunecările de pe dealul spre Chieşd.

Acest articol a fost vizualizat de 254 ori

magazinsalajean.ro

Pocsék a borivók ízlése – a kutatók szerint

[ 2011. április 16., 20:40 ] [79]

A többség állítólag nem képes megkülönböztetni a jó minőségű nedűt a lőrétől.
A borivók többsége képtelen megkülönböztetni a gyenge minőségű, olcsó bort a hatszor annyiba kerülő, jó minőségű boroktól – mutatták ki kutatók.
Az edinburgh-i tudományos fesztiválon megrendezett vak borkóstolásba 578 embert vontak be. Számos vörös- és fehérbort kóstoltattak velük, a Nagy-Britanniában öt fontnál – 1500 forint – kevesebbe kerülő boroktól egészen a 30 fontba – 9000 ezer forint – kerülő nedűkig. Azt kérték tőlük, mondják meg, melyik bor olcsó, melyik drága. A véletlenek törvénye alapján a pontos választ 50 százalékos arányban találhatták volna el.

A kutatókat meglepte, hogy a borkóstolás eredménye megegyezett ez utóbbival, ami azt bizonyítja, hogy a résztvevők csupán az íz alapján nem tudnak különbséget tenni minőség és minőség között, holott a kóstolt borok között voltak olyan drágább fajták is mint a Sauvignon Blanc, a Pinot Grigio, a Chardonnay, Shiraz vagy a Claret.

erdely.ma

3

Segíts magadon, ha tudsz – másik sarmasági életkép 2011. év áprilisát írjuk

Ismereteink szerint a helyzet súlyos, ezért sarmasagi hozzászólását témanyitóvá alakítottuk.

sarmasagi:

2011. április 5. kedd at 08:30

ez mind szep es jo csak azzal is kellene torodni hogy van akiknek a hazat viszi a foldcsuszas es semmi segitseg nincs allitolag nincs penz azert azt meg sem varhatjuk olbetett kezzel mig ossze dolnek a hazak vagy a biztosito csurrant valamit tenni is kellene valamit vagy vegszukseg eseten bekoltoznek a szep es uj primariara?

http://mpp.sarmasagi.ro/?p=2512#comment-4386

Ti mit gondoltok, mi a megoldás, hogyan lehetne segíteni bajbajutott embertársainkon? Minden véleményt, pozitív hozzászólást értékelünk.

Admin.

1

Élethelyzet a sarmasági Liliom (Csergeték- Crinului) utcából az Úr 2011. éve március havának 31. napján, csütörtökön

A sarmasági Liliom utca szélesnek egyáltalán nem mondható járófelületén egyre gyakrabban járnak a nagyobbnál- nagyobb, nehezebbnél nehezebb kamionok alaposan próbára téve a kétes vastagságú és minőségű infrastruktúrára közelmúltban lefektetett aszfaltburkolatot az utcában lakó emberek legnagyobb felháborodására.

Bosszúságukat betetézendő mai nap reggelén az egyik erre járó óriáskamion jártában- keltében letépte a villanypóznákra szerelt vezetékek jelentős hányadát, látva- lásd  a következményeket:

Meghajlított villanyoszlop amelyik eddig sem függőlegességéről volt nevezetes  Megfeszített és meghajlított villanyoszlop (eddig sem függőlegességéről volt nevezetes)

 

Letépett vezetékek

Letépett vezetékek

Az utcabeliek értesítése nyomán azonnal megjelentek a szolgálatos közösségi rendőrök, utána egy községi rendőr, picit később a kábeltelevíziós és az áramszolgáltató szakemberei és hozzáfogtak az okozott károk elhárításához, íme:

Operativitás

Megérkeznek a szerelők

Szorgalom

Szorgalommal…

Szakértelem

…és szakértelemmel végzett munka meghozza gyömölcsét

Ügyességüket dicsérendő a kábelesek ugyanolyan operatívan ahogy megjelentek el is végezték a rájuk háruló feladatokat.

 

Brávó nekik!

 

Számomra csak az nem igazán érthető hogy az ilyen esetben törvény által előírt kötelező várakozást betartó kamionsöfőrt a kiérkező közegek egyszerűen szélnek eresztették, elengedték. Ahogy mondani szokás: csak úgy simán… Sőt, a szemlélők szerint még egy icipici hivatalos figyelmeztetésben sem részesítették a károkozót.

 

Látottak és tapasztaltak alapján önkéntelenül felvetődik az emberben a kérdés: számítsunk holnaptól a következő kamionos csínytevésre? Mert ugye, amint láttuk káros tettének következményeivel egyáltalán nem kell számolnia.

 

Vagy mert a ,,problémák” már akkor le lettek ,,rendezve” megfelelő ,,fórumokon” amikor azok még nem is bátorkodtak létezni? Vagy esetet megvilágítandó tegyük fel a mostanában oly divatos kérdést: áránzsemente domnilor lá drúmúl máre?

 

Tisztelettel: Keresztes Zoltán István,

Liliom utcai lakos, Sarmaság.

Lemondási nyilatkozat sarmasági MPP tanácsosi mandátumról

Egy év leforgása alatt, immár második képviselőnk mond le a  Sarmaság Helyi Tanácsában betöltött tanácsosi tisztségéről: előbb  Püsök József Attila tiszteletes úr, most meg Keresztes István Zoltán vállalkozó döntött úgy, hogy nem hajlandó tovább nevét és munkáját adni az RMDSZ – pártdiktaturát elviselni kénytelen sarmasági tanácsnak.

A Magyar Polgári Párt Sarmasági Szervezetének elnöksége sajnálattal veszi tudomásul mindkét választott kéviselőjének lemondását. Tiszteletben tartva a személyes döntéshez való jogot, megköszönjük eddigi tanácsosi munkájukat, és a jövőben is számitunk a közösségünk érdekében kifejtendő munkájukra. 

Alábbiakban közreadjuk a Polgármesteri Hivatalhoz leadott kétnyelvű lemondási nyilatkozatot.    

Lemondási nyilatkozat

Sarmasági polgártársaim!

Polgármester úr !

Tanácsosok !

Alulírott Keresztes Zoltán- István ezúton lemondok sarmasági helyi tanácsosi mandátumomról mert nem szándékozom a jövőben eredménytelenül tölteni az időt és ezzel együtt pedig fölöslegesen költetni a közösség pénzét egy olyan RMDSZ- es többségű helyi tanácsban ahol előbb említett szervezet politikai diktatúrát létesített egyetlen cél elérése érdekében amit pár szóban talán így lehetne meghatározni: közösségellenes pártpolitika és az egyéni, saját vagy ha úgy tetszik önös  privát érdekek érvényesítése tűzön- vizen át akár törvényes, akár törvénybe ütköző módszerekkel.

Nem vagyok hajlandó egy olyan politikai párt (RMDSZ) közvetlen társaságában dolgozni amely komoly számbeli politikai konkurrencia híján – fogantatásától kezdve napjainkig folyamatosan a legkevésbé sem törődik a közérdekkel, a közösség legelemibb érdekeivel, a közember mindennapi problémáival, tartozzék az bármelyik helyi nyelvi vagy vallási csoportunkhoz.

Továbbá nem vagyok hajlandó egy olyan környezetben dolgozni ahol fentebb említett egyéni célok, a tisztességtelen módszerekkel folyó politikai-gazdasági hatalom- és pénzszerzés érdekében a testületben töbszörös többséggel rendelkező RMDSZ- es vezetés oda folyamodik, mindennapi politikai gyakorlatába iktatja mai napig a római birodalomban meghonosodott ,,Divide et impera!” avagy magyarul ,,Oszd meg és uralkodj!” kétes értékű taktikai rendszert abból a célból hogy feszültséget keltsen helyi nyelvi és vallási közösségeink között, a közfigyelem eltereleléseként a saját, egyéni jól felfogott érdekekért történő zavartalan ,,sumákolásért”.

Ugyanakkor jelen lemondó nyilatkozatommal abbéli elhatározásomat hozom nyilvánosságra miszerint a jövőben nem szándékozom nevemet adni az RMDSZ sarmasági helyi tanácsban és a végrehajtó hatalomban (polgármesterek) meghonosodott kétes értékű köz- és polgár- ellenes praktikákhoz.

Azzal a hittel és meggyőződéssel hogy kis társadalmunk korrekt, igazán a közjót szolgáló és eredményesebb helyi vezetést érdemel, ,,kivülről” továbbra is támogatni fogom a Magyar Polgári Pártot és annak helyi tanácsosait az egyszerű polgár és helyi közösségeink érdekeinek szolgálatáért végzett áldozatos munkájában.

Sarmaság, 2010. október 22.                          Keresztes Zoltán István

                                                                                  MPP tanácsos

Scrisoare de demisie din postul de consilier local

Concetăţeni !

Domnule primar !

Consilieri !

 

Subsemnatul Keresztes Zoltán- István demisionez din funcţia de consilier local pentru că în viitor nu doresc să pierd timpul fără rost şi să risipesc banii comunităţii într- un consiliu majoritar UDMR ce a instaurat dictatură politică cu scopul care se defineşte astfel: politică de partid anti- comunitate conceput şi pus în practică pentru validarea interesului politic şi personal – mai precis interesul privat al funcţionarilor de partid prin metode mai mult sau mai puţin legale.

Nu sunt dispus să lucrez în imediata vecinătate şi în colaborare cu un partid politic (UDMR) care în lipsă de concurenţă numerică însemnată – de la înfiinţare şi până astăzi nu ţine cont nici de cele mai elementare interese ale comunităţii, respectiv de problemele cotidiene a cetăţeanului de rând.

În acelaş timp nu sunt dispus să lucrez într- un mediu în care scopurile individuale a membrilor conducerii locale UDMR, caracterizate de metode necinstite practicate pentru acapararea puterii politice şi economice respectiv pentru obţinerea de beneficii sub formă de avantaje materiale şi bani, funcţionari ce sunt susţinuţi de majoritatea absolută consilieri locali (UDMR). Actele lor de fapt îşi găsesc baza teoretică pe combinaţia de tactici numită ,,Divide et impera’’ sau „dezbină și stăpânește” tocmai pentru crearea artificială de disensiuni între membrii diverselor comunităţi locale (etnice şi religioase) în scopul devierii atenţiei publice de la ,,muşamalizări”.

Prezenta scrisoare de demisie adusă voit în atenţia membrilor comunităţii locale reprezintă în acelaş timp intenţia mea de a se evita categoric orice posibilă împrejurare în care numele meu ar putea fi adus în cel mai mic context cu UDMR sau cu actele de fapt organizaţionale sau individuale funcţionarii proprii.

Cu convingerea că mica noastră societate locală merită o conducere cu adevăratălea ocrotitoare comunităţilor locale, mult mai eficientă pentru procesul de dezvoltare economico- socială a comunei, voi sprijini şi în viitor consilierii Partidului Civic Maghiar în munca depusă pentru favorizarea intereselor cetăţeanului de rând.

Sărmăşag, la 22.oct. 2010                        Keresztes Zoltán- István

                                                  Consilier local PCM – MPP

6

Miféle témáról?

  1. Miféle témáról ?

  2. Na majd megmondom mifele temarol!!Itt ez a kocsog iskolaigazgato,aki csak ugy orokolte a posztjat Gavristol mert ugy akartak Seresek.Most mar ott tartunk hogy kezdi kinoni a melenyet s ezert nem bir magaval es uti veri a vedtelen suhancokat mert idegbeteg,mind fentebb irjak.Itt meg kepbe jon korupt polgarmesterunk aki mar annyit lopott hogy o sem tudja mennyit,de csak azert mert az ejszakai bulikon elissza az eszet.Szerintem ennyi topiknyitonak eleg is lenne,mert ha elkezdem az alamuszi tanacsosokat akkor sosem erek a vegere.

  3. cien te magad is eleg jo tema lennel “te kocsog”, nem tudom miert nem lettel te iskolaigazgato vagy primar “lehet hogy gyenge a fejed” vagy nem orokoltel egy jo posztot.Az ilyen kinyilvanulas elegge egy paraszt kocsogre utal vagy “idegbetegre”. Meg sokat kell tanulj cien vagy cian aki magat es masokat is megmergez!!!az ilyen megnyilvanulassal.

1 2 3 5
>