Archive

Category Archives for "Sarmaság gyöngyszeme projekt"
9

Sarmasági élethelyzet 2011

Aktuális helyzet fényképeken (nagyításhoz klikkelj a képre):

20110415_048 20110415_001 20110415_002 20110415_003 20110415_004 20110415_005 20110415_006 20110415_007 20110415_008 20110415_009 20110415_010 20110415_011 20110415_012 20110415_013 20110415_014 20110415_015 20110415_016 20110415_017 20110415_018 20110415_019 20110415_020 20110415_021 20110415_022 20110415_023 20110415_024 20110415_025 20110415_026 20110415_027 20110415_029 20110415_030 20110415_031 20110415_032 20110415_033 20110415_034 20110415_035 20110415_036 20110415_037 20110415_038 20110415_039 20110415_040 20110415_041 20110415_042 20110415_043 20110415_044 20110415_045 20110415_046 20110415_047

20110422_025 20110420_001 20110420_002 20110420_003 20110420_004 20110420_005 20110420_006 20110420_007 20110420_008 20110420_009 20110422_002 20110422_003 20110422_004 20110422_005 20110422_006 20110422_007 20110422_008 20110422_009 20110422_010 20110422_011 20110422_012 20110422_013 20110422_014 20110422_015 20110422_016 20110422_017 20110422_018 20110422_020 20110422_022 20110422_023

Megoldási változatok amelyek együttesen nem kerülnének (elkótyavetyélt) milliárdokba:

Talajnedvesség-szabályozás Erdélyben

Szélesebb értelemben a nedvességszabályozás a hiányzó víz pótlását, valamint a felesleges vizek elvezetését és lecsapolását jelenti. Vannak országok , ahol a teljes körű nedvességszabályozás, tehát az öntözés és a vízelvezetés is beletartozik.

clip_image002

1.ábra Általános vizfolyás modell

A vízbő vízháztartási helyzetek alapvető megnyilvánulásai:

• káros felszíni vizek keletkezése,

• levegőtlenséggel járó túl nedves talajállapot,

• magas talajvíz okozta vízbőség.

Talajvíz és szikesedés összefüggése

• A szikesedés legfontosabb oka a talajvízből történő só-felhalmozódás. Talajvízből történő szikesedésre akkor kell számítani, ha a talajvíz mélysége a kritikus talajvízszint fölé emelkedik.

• A kritikus talajvízszintet a só-felhalmozódás, illetve a só-kilúgzás mérlege alapján határozták meg. A só-mérleg meghatározásánál figyelembe vett jellemzők:

• a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai,

• a talaj átlagos oldható sótartalma,

• a talajvíz só- és nátriumtartalma,

• a talaj kémhatása.

• általában a „kritikus talajvízszint” mélysége 1,5-4 m között változik.

A vízbő vízháztartási helyzetek megelőzése:

• A felszíni vizek összegyülekezése megelőzhető:

• tereprendezéssel, amely megszünteti a lefolyástalan mélyedéseket,

• a lefolyástalan teknők cél-drénnel való víztelenítésével,

• mikro tereprendezéssel, átművelhető, átjárható vápák kialakításával,

A felszíni vizek elvezetésére a gyakorlatban leggyakrabban a csatornanyitó ekével kialakított ideiglenes levezető csatornákat és ritkábban cél-dréneket alkalmazzák. A tábláról elfolyó víz befogadójaként a táblaszéli csatorna szolgál, az üzemi csatornahálózat valamilyen közcélú csatornába torkollik. A szívócsövek szabályosan, többnyire párhuzamosan futva csapolják le a felesleges vizet, illetve akadályozzák meg a talajvíz felemelkedését.

A dréncsövek mélységének megválasztása

• Figyelembe kell venni az alábbi hatásokat: Minél mélyebb a dréncső, annál hatékonyabb és nagyobb mélységben szabályozza a talajvizet, de emellett

• számos hátránya is van a mélyebb fektetésű szívó- és gyűjtőrendszernek:

– Több vizet visz el és hosszabban üzemel, ezért működése drágább.

– Az elvitt nagyobb mennyiségű víz a száraz periódusban hiányozhat.

– A mély fekvésű dréncső kötött talajokon csak a talajvizet szabályozza, de nem képes elvezetni a felszíni vizeket, mert nem lehet a dréncső fektetési mélységéig lazítani a talajt.

Nagy agyagtartalmú talajokon sekély drénezés

• Az előnyök és a hátrányok mérlegelése kötött talajokon az ún. sekély, kb. 1-1,5 m fektetési mélységű dréncsövek javára dőlt el.

• A sekély drén melletti legfőbb érv, hogy a kötött, nagy agyagtartalmú talajok vízvezető képessége mélylazítás és kémiai javítás nélkül rendkívül rossz. A fizikai és kémiai javítás maximális mélységét a rendelkezésre álló mélylazítók határozzák meg. A mélylazítók többsége legfeljebb 60 cm mélységig képes a talajt meglazítani

Miért „sekély drén”?

• A sekély drén melletti legfőbb érv, hogy

– a kötött, nagy agyagtartalmú talajok vízvezető képessége mélylazítás és kémiai javítás nélkül rendkívül rossz.

– A fizikai és kémiai javítás maximális mélységét a rendelkezésre álló mélylazítók határozzák meg.

Elfogadhatóak

• Az altalajcsövezés, a talajjavítás és a 4-5 évenként megismételt mélylazítás lehetővé teszi a szívódrének távolságának 15-20 m-ig történő növelését.

• A kémiai javítással és mélylazítással egybekötött altalajcsövezés visszafordíthatatlanná teszi a sókilúgzást és felgyorsítja a termőréteg mélyülésének folyamatát.

• Altalajcsövezés nélkül az időnként megemelkedő talajvíz növeli a talajszelvény sótartalmát, de ennek ellenére hosszabb távon a negatív sómérleg jellemző.

• Szikes talajtani körülmények között is bevált a sekély drénezés.

• Ezen a talajon különösen fontos, hogy a mélylazító elérje a drének árokszűrőjének felső részét, és így az altalajcső a felszíni vizek elvezetésében is részt vegyen.

• A tartós hatású árokszűrőzés különösen fontos, ezért ezeken a talajokon – legalább azokon a táblarészeken, ahol felszíni vizet is el akarnak vezetni – mélylazítóval elérhető magasságig homokos kavics árokszűrőt kell alkalmazni.

Vízrendezés (drénezés)

A talajcsövezés módjai, elemei

Talajvizes modell

clip_image004

Kötött talajú modell

clip_image006

Lecsapolás

Lecsapolás annyit jelent, hogy csövekkel összegyűjtik a vizet, és elvezetik. Vannak úgynevezett drain(drén) csövek, ezeket be kell ásni a talajba, bele tudjon szivárogni a víz, (olyan a cső szerkezete) és a csőben összegyűlt víz a közeli folyóba vagy tóba ömlik. A mocsár helyén kiváló termőföld lesz.

A lecsapolás módozatai

nyílt árokrendszer;

– felszín alatti drén hálózat

Talajcső rendszerek

Függőleges (vertikális)

• Függőleges víznyelő talajcső

• Szivattyúzott függőleges talajcső

• (befogadóba vezetjük)

Vízszintes (horizontális)

• Cél drénezés

• Teljes drénezés

clip_image008

Felszín alatti drénhálózat

Az alagcsövezés föld alatti vízelvezetés, amelynek célja a növényzet, vagy az építmények szempontjából káros talajnedvesség csökkentése.

függőleges drén : a talaj nedvességét a vízzáró réteget áttörő nyelőkutakon keresztül viszi le a vízvezető alsóbb rétegbe.

vízszintes drén : a felszín esésviszonyaihoz alkalmazkodik, közel vízszintes irányban vezeti az összegyűjtött nedvességet a nyílt befogadóba

clip_image010 clip_image012

2.ábra. a) dréncső elhelyezése, b) rétegvonal és a dréncsövek elhelyezése

A vízszintes talajcsövezés elemei:

Szívók: feladata a talajvíz vagy a talaj vízháztartásnak közvetlen szabályozása, valamint a vízfölösleg magasabb rendű vízgyűjtő elemekbe való szállítása.

Gyűjtők: célja a szívók számára felszín alatti befogadó hálózat létesítése, illetve az összegyűjtött talajvíz folyamatos bevezetése a főgyűjtőbe vagy a nyílt befogadóba. Az egy gyűjtőbe csatlakozó szívók összességét talajcsőfürtnek nevezzük.

Főgyűjtők: több talajcsőfürt vizét gyűjtik össze és szállítják a nyílt befogadóba.

Előnyök

Nyíltgyűjtős:

egyszerűbb kivitelezés;

kisebb beruházási költség;

nem szükséges nagy csövek használata;

a talajcsövek működésének ellenőrzése könnyebb;

a hálózat tisztítása egyszerűen megoldható.

Zártgyűjtős:

kisebb a kiesett terület;

kisebb a karbantartás költsége;

nagyobb táblák alakíthatók ki.

Hátrányok

Nyíltgyűjtős:

• a nyíltcsatornák miatt nagy a termelésből kieső földterület

• nyílt csatornák és műtárgyak karbantartása munkaigényes

• a sűrű csatorna akadályozza a gépek mozgását

Zártgyűjtős:

• nagyobb esés kell, ezért szivattyúzni kell

• nagyobb a beruházási költség

• nehéz a szívók működésének ellenőrzése

• a tisztítás közvetlenül nem oldható meg

Nyíltgyűjtős: ott kerülhet rá sor, ahol a felszín viszonylag sík, a nyílt befogadó magassági helyzete lehetővé teszi a szívók közvetlen becsatlakozását, és jelentős felszíni vízzel kell számolnunk.

Zártgyűjtős: kialakítására tagoltabb felszínű területeken kerülhet sor.

clip_image014

clip_image016

clip_image018

clip_image020

3.ábra A vízszint változása szívócsöves drén használatával

clip_image022

4. ábra A szívócsöves drén és a terasz miatti vízszint változás

clip_image024

6.ábra Felszínről való vízelszívás dréncsöves elvezetéssel

Vízkár elleni védelem és a lefolyás szabályozása

Dombvidéki területeken a vízelvezető hálózat, a víz elvezetése útján, egyben lejtőmegszakító mű is. A terület víz elleni védelme a káros és felesleges víz kártétel nélküli és szabályozott elvezetését szolgálja. A vízelvezető hálózatoknak a talajvédelemben kiemelkedően fontos szerepük van.

A hiányzó, vagy rosszul megoldott vízelvezetés az erózióvédelmi beavatkozások hatékonyságát lerontja, ezért a lejtős területek hosszú távú mezőgazdasági hasznosításához elengedhetetlenül szükséges a jó vízelvezető hálózat.

A dombvidéki terület víztelenítését nyílt felszíni vízelvezetés és zárt felszín alatti vízelvezetés (talajcsövezés) valamilyen mértékű kombinálásával oldjuk meg. A hálózat általános elrendezését az 7. ábra mutatja.

clip_image026

7.ábra. A felszíni vízelvezető hálózat részei

A felszíni vízelvezető hálózat lehetséges elemei a következők:

—övárkok és övcsatornák,

—teraszcsatornák,

—lejtőirányú keresztcsatornák,

—vízlevezetők,

—befogadó és vízelvezető csatornák.

A felszín alatti víztelenítő hálózat részei és elnevezésük a lejtőn elfoglalt helyzetük szerint a következők:

– övdrén,

– teraszdrén,

– övdrénsor és

– mezőszerű talajcsőhálózat.

A felszín alatti vízelvezető hálózat célja és feladata,

valamint a területen való elhelyezkedése a felszíni vízelvezető hálózatéhoz hasonló. Azonban nem a felszíni, hanem a talajba beszivárgott csapadékvíz, vagy a talajvíz mezőgazdaságilag és műszakilag káros többletének elvezetésére szolgál

Övcsatornák

Az övcsatornákat rendszerint a rendezendő terület határvonalain kell elhelyezni, hogy a meredekebb területekről lefolyó csapadékvizeket felfogják. Rendszerint a terület legmagasabb határvonalain húzódó, szintvonallal közel párhuzamosan haladó csatornák. Az övcsatorna gyepes vízelvezetőkhöz vízszétosztó műtárgyon keresztül csatlakozik. Az övcsatornákat, ha nagyobb vízgyűjtő területtel rendelkeznek, és különösen akkor, ha nagy értéket képviselő műszaki, illetve mezőgazdasági létesítményeket védenek, a lefolyás késleltetése érdekében, csapadéktároló medencékkel is célszerű kiegészíteni(8 ábra)

clip_image028

8.ábra. Teraszolt terület övcsatorna rendszer

A keresztszelvények és a csatorna hossz szelvényének kialakítása egymáshoz szorosan kapcsolódik.

clip_image030

9.ábra. Övcsatorna mintakeresztszelvény

Az övcsatornák legáltalánosabb mintakeresztszelvényét mutatja a 9. ábra. Ez a szelvény általában 5% esésig alkalmazható, ennél nagyobb esésnél rendszerint burkolatra van szükség. A burkolatokat gazdaságossági okokból csak a csatorna középvízszintjének magasságáig kell megépíteni. A földcsatornákat és burkolt szakaszokat egymással kombinálva kell alkalmazni

Teraszcsatornák

A maximum 12%-os keresztirányú eséssel rendelkező teraszlapokat, különösen nagyobb rézsűmagasság esetén, teraszcsatornákkal kell vízteleníteni. A teraszon hosszirányban vezetett árkot legcélszerűbben a terasz körömpontjában (a rézsű lábánál) vezethetjük. Kisebb teraszfelületek esetén megengedhető, hogy csak minden második vagy harmadik teraszon létesítsünk elvezetőcsatornát.

A teraszcsatornák méretezését szőlő és gyümölcs hasznosítás esetén az 50 éves visszatérésű csapadékra indokolt elvégezni. A mértékadó vízhozamot, tekintettel arra, hogy kis vízgyűjtő területről van szó, a racionális méretező módszerrel célszerű meghatározni.

A racionális méretezési módszer lényege, hogy a mértékadó vízhozamot az összegyülekezési idővel azonos időtartamú csapadékból számoljuk, mert ez adja a legnagyobb árhullám csúcsot

Lejtőmegszakító keresztcsatornák

A lejtőmegszakító keresztcsatornák a terület kisebb esésű részein a lejtőn lefolyó víz összegyűjtésére és elvezetésére szolgáló csatornák. Feladatuk, hogy a lejtőn mozgó víz koncentrálódását megakadályozzák, s így az erózió kialakulását megelőzzék. Mintakeresztszelvényeik megegyeznek a csapadékvíz elvezetésére szolgáló árkok méreteivel.

Vízlevezetők

A vízlevezetők olyan lejtő irányban vezetett, általában nyíltfelszínű csatornák, amelyek a lejtős terület csatornákkal összegyűjtött vizeit kártétel nélkül vezetik a befogadóba. Főleg a teraszcsatornák és az árapasztók vizét vezetik a befogadóba, de alkalmasak az övcsatornák,

a helyi mélyedések és a környező területek vizének elvezetésére is. A vízlevezetők lehetnek nyílt felszínű csatornák és zárt csővezetékek.

A leggyakrabban gyepes vízlevezetőket alkalmazunk, például a teraszok vizét rendszerint ezzel vezetik a befogadóba. Ezek a legrövidebb úton a terep esésvonalában, a természetes hajlatokban haladnak.

clip_image032

10. ábra A terasz és vízlevezető helytelen és helyes kialakítása

A vízlevezetők és a teraszok tervezésének kapcsolatát a 10. ábra szemlélteti. Az ábra bal oldalán a helytelen , jobb oldalán pedig a helyes megoldást látjuk. Az ábra arra is példa, hogy a vízlevezető tervezése nem elhatározás kérdése, ugyanis ha a terephajlat egy bizonyos mértéket elér, ott a területhasználat érdekében feltétlen szükség van egy vízlevezetőre.

clip_image034

11. ábra. Vízlevezetők mintakeresztszelvényei:

a – parabola szelvényű gyepes vízlevezető, b – V szelvényű burkolt, ún. köves vízlevezető

A terasz és vízlevezető helytelen és helyes kialakítása A nyílt vízlevezetők általános mintakeresztszelvényeit a 11. ábra mutatja. A parabola szelvényű csatorna jól illeszkedik a természetes terepmélyedéshez, további előnye, hogy a víz a szelvény legmélyebb részén a hordalék lerakódása nélkül lefolyhat. A burkolt meder alkalmazása minden olyan esetben szükséges, amikor a vízlevezetőt egyben közlekedési célokra is használjuk.

A vízelvezetők a terep esésvonalában, a természetes hajlatokban haladnak. Készülhetnek azonos és változó keresztszelvénnyel. A gyepes vízlevezetők 6–18 m szélesek, a köves vízlevezetők pedig a közlekedési nyomtávnak megfelelő szélességűek

Annak érdekében, hogy a vízlevezetőben ne legyenek káros kimosódások, a víz sebességének csökkentésére növényzetet telepítünk a mederbe. A súrlódást (sebességcsökkentést) szolgálja a lapos parabolaszelvény is. Az ilyen vízlevezők nagy előnye, hogy a környezetbe nagyon jól illeszkednek, és lényegesen olcsóbbak, mint a kövezett (betonból készült) vízlevezetők.

A növényzet szerepét a 12. ábra szemlélteti. Ezen jól látszik, hogy az n érdességi tényező annál nagyobb, minél kisebb a h lefolyási vízmélység. A kis vízmélység érdekében a vízlevezetőket szélesre, legalább 12—18 mre tervezzük.

clip_image036

12 ábra A mederérdességi tényező a növényzet függvényében

Befogadó és vízelvezető csatornák

A befogadó és vízelvezető csatornák a lejtőkről vízlevezetőkön érkező vizek továbbvezetésére szolgáló csatornák. A csatornák vonalvezetési kialakításánál alapelv, hogy a vízfolyás a völgy mélyvonalán haladjon. Ahol a meglévő meder ezt az igényt nem elégíti ki, ott lehetőség szerint korrigálni kell a meder nyomvonalát. Értékes műtárgy megtartása céljából vagy községi belsőségek kötöttsége miatt azonban ettől el lehet térni.

Számítási adatok:

Vízgyűjtő: 6,7 ha,

A 6. ábra szerint Réselés 5 sorban 4—4 db, 1,8 cm × 3,6 cm méretű nyílás, fektetési mélység, d2 = 0,8 m, terasz árok mélysége, d1 = 0,9 m.

Megoldás: A mértékadó vízhozam Qm = A q = 6,7 ha ⋅ 0,86 l/s⋅ha = 5,8 l/s.

A felszíni víznyelő vízemésztését (vízhozamát) a nyíláson való vízkifolyás képletéből kiindulva számíthatjuk, azaz ,

clip_image038

ahol

µ — a vízhozam tényező, (µ ≈ 0,62);

A — a nyílás keresztmetszete, m2

g — nehézségi gyorsulás, m/s2;

H — átbukási magasság, m.

A H átbukási magasság az 6. ábra szerint

H = 0,7 d_1 + d2 = 0,7 ⋅ 0,9 m + 0,8 m = 1,43 m .

A hatékony beömlési keresztmetszet, figyelembe véve, hogy a rések fele a fenntartási technológia szerint 50%-ban eltömődött: továbbá

Ah = 0,5 (5 ⋅ 4 ⋅ 0,018 m ⋅ 0,036 m ) = 0,0065 m2 .

Q s ⋅ =2/3 0,62 ,0,0065 m2 √2. 9,81 m/ s 1,43 m = 0,014 m /s azaz Q = 14 l/s.

Tehát az 6. ábrán vázolt felszíni víznyelő képes a Qm = 5,8 l/s vízhozam elvezetésér

Sáncolás

A felszíni vizek gyors elvezetésére ismerünk egy másik- valamivel gyorsabb megoldást is aminek „sáncolás” a neve. Sáncolásnak nevezzük a terep olyan mesterséges hullámosítását, vagy bordázását, amelynek célja a felszíni víz visszatartása, vagy a befolyó csapadék kártétel nélküli elvezetése. A sánc szerepe ennek megfelelően kettős:

⎯ a lejtőn mozgó víz útjának megszakítása,

⎯ az összegyülekező víz beszivárogtatása és a többletnek gyepes vagy burkolt vízlevezetőbe továbbítása.

clip_image040

13. ábra. A Kund-féle hullám alakú sánc jellemzői

A hagyományos hullám alakú sánc részeit és az egyes elemek megnevezését az 13. ábra mutatja. A földmunkák gépesítésének fejlődésével megfigyelhető a sáncok méretének növekedése és alakjának megváltozása. E fejlődés eredményeként sáncolással esetenként teraszokat is ki lehet alakítani. Az ilyen sáncot terasz sáncnak nevezzük.

A sáncok típusai

A sáncok hossz-szelvényük alapján lehetnek: vízszintes és lejtős sáncok. A vízszintes sánc a szintvonala irányában halad, így a sáncnak nincs esése, ezért a fölötte lévő területről lefolyó vizet tározza. A lejtős sánc esésben halad és vízlevezetőhöz csatlakozik. A víz visszatartása

érdekében a sánc lehet duzzasztott vízszintű is. A sánc-árok azonban ez esetben is rendelkezik valamilyen vízelvezetési lehetőséggel.

A mezőgazdasági művelés szerint a sáncok lehetnek átművelhetők (a sáncrézsű hajlása ne haladja meg a 25%-ot) és nem átművelhetők.

A hagyományos Kund-féle sánc 4–5% lejtőhajlásig építhető meg a szokásos 0,4 m-es sáncmagassággal, ennél meredekebb lejtőn a sánc már nem átművelhető.

A nem átművelhető sáncok, más néven teraszsáncok a tábla szélén épülnek. A sánchát meredekebb felét cserjésíteni is lehet, amelynek típusait a 14. ábra mutatja.

A teraszsáncok ajánlatos rézsűhajlása 3–4% lejtő-hajlásnál 1:6, 5–6%-nál 1:5, és ennél meredekebb lejtőknél pedig 1:4. A széles alapú sáncokat, miután nem rendelkeznek a víztározásra alkalmas árokkal, jó vízvezető képesség és kisebb lejtőhajlások esetén célszerű alkalmazni.

clip_image042

14.ábra. a. Teraszsánc-típusok: a – keskeny alapú teraszsánc, b – széles alapú teraszsán

Teraszozás

A teraszok osztályozása

A teraszozás olyan lépcsős műterep kialakítását jelenti, amellyel a terepesést a mezőgazdasági művelés igényeihez alakítjuk. A teraszozással szabályozzuk a csapadékvíz lefolyását és lényegesen csökkenthetjük a talajpusztulást. A teraszokat általában szőlő vagy gyümölcsös telepítése céljából építjük. Különleges esetben, meredek terepnél, erdőtelepítés céljából is létesülhetnek.

A lejtős területek potenciális termőhelyi adottságainak –a kedvező benapozás és jobb hőháztartás – kihasználásával, valamint a csapadék egy részének helybetartásával a mezőgazdaság hatékonyságát lényegesen javíthatjuk.

Különösen a történelmi borvidékeken a síkvidéki művelést megközelítő, esetenként ezt meghaladó eredményességű gazdálkodás érhető el ezzel a módszerrel.

Gyümölcsös és szőlőültetvények számára lépcsős teraszokat alakítunk ki. Ezek rendeltetésük szerint

– eséscsökkentő,

– víztartó,

– vízvezető teraszok lehetnek

Az eséscsökkentő teraszok hosszirányú esése (művelési irányba eső) zérus, keresztirányú esésük pedig ennél nagyobb.

A víztartó teraszoknak úgyszintén nincs hosszirányú esésük, keresztirányú esésük azonban vagy nulla, vagy ellenesésű (befelé lejt).

A vízvezető teraszok hosszirányú esésűek és keresztirányban ellenesésük is van.

A lépcsős teraszok a megtámasztás módját illetően

– rézsűs és

– támfalas teraszok lehetnek.

A teraszozott terület lehet folyamatos és megszakított. Szőlők esetén 12%, gyümölcsösnél pedig 17% lejtőmeredekség felett folyamatos teraszokat építünk.

A csatorna- és tányérteraszok rendszerint erdősítés céljából meredek lejtőkön kialakított, vizet visszatartó, csatorna vagy tányér alakú földművek (15. ábra.). Hosszirányú esés nélkül és szintvonallal párhuzamosan épülnek

clip_image044

15.ábra. A tányérterasz kialakítás

A terasz koronaszélessége. Üzemszervezési szempontokat is figyelembe véve szőlő ültetvénynél meredekebb lejtőn (>17%), vastagabb humusztakaró esetén a háromsoros elrendezés illeszthető harmonikusan a tájba.

Gyümölcsös esetén — meredekebb lejtőn az egysoros elrendezést, — lankásabb lejtőn a kétsoros elrendezést használjunk. Ezek a szabályok nem merevek, s az elrendezéseket a terephez igazodva vegyesen is lehet alkalmazni. Figyelembe kell venni, hogy kisebb koronaszélesség esetén a terasz állékonysága jobb és a földmunka is kevesebb.

Meg kell jegyezni, hogy a széles teraszokra vonatkozó törekvések nem mindig hozták meg azt a gazdasági eredményt, amelyet vártak tőlük, sőt a széles teraszok lerontják a lejtős területek kedvező természeti adottságainak (benapozás, jobb felmelegedés) érvényesülését,

melynek következtében a széles teraszok a fajlagos terméseredményeket tekintve sok esetben alulmaradnak a keskeny (két–három-soros) teraszokkal szemben.

A terasz esése. A terasz kereszt- és hosszirányú esését legnagyobb mértékben a csapadékviszonyok, a talaj beszivárgási viszonyai és a művelés igényei szabják meg.

Csapadékszegény területeken, ahol az állomány fejlődéséhez valamennyi csapadékra szükség van, a koronát ellenesésben kell kialakítani.

Amennyiben a csapadék mennyisége évi átlagban éppen elegendő, a terasz korona esését a talaj víznyelő képességének függvényében kell megszabni.

Amennyiben a csapadék évi mennyisége meghaladja a növényzet vízigényét, a teraszokat keresztirányú és hosszirányú eséssel kell megtervezni. A keresztirányú esés leggyakrabban 7–11% között van. A keresztirányú esést a kritikus lejtőhossz és a művelés kritikus esésének

figyelembevételével ellenőrizni kell.

A terasz bevágásának és töltésének hajlásszöge. A terasz mértékadó igénybevétele — abban a vonatkozásban, hogy megcsúszik vagy suvad — az építés idején van. Ha a terasz víz elleni védelme megoldott, akkor később a terasz állékonysága a tömörödés és a növényzet megkötődése következtében javul.

A viszonylag meredek hajlás ellenére is a bevágások rézsűi ritkán mennek tönkre. A napenergia minél jobb hasznosítása érdekében ugyanakkor kívánatos is a nagyobb hajlásszögek alkalmazása. Szivárgó talajvíz vagy rétegvíz esetén a bevágást övdrének alkalmazásával védeni kell, ugyanis a teraszok tönkremenetelét csaknem mindig a víz miatti stabilitásvesztés okozza

Gyakorlati megoldás

clip_image046

5.ábra Vakond-drénezéses módszer az ideiglenes és gyors víztelenítéshez

clip_image048

6.ábra Talajtani labor modellje

IRODALOM

Allen R. G., Pereira, L. S., Raes, D., Smith, M., 1998. Crop evapotranspiration – Guidelines for computing crop water requirements – FAO Irrigation and drainage paper 56 Rome, (http://www.fao.org/docrep/X0490E/x0490e06.htm)

Bauer, P., Thabeng, G., Stauffer, F., Kinzelbach W., 2004. Estimation of the evapotranspiration rate from diurnal groundwater level fluctuations in the Okavango Delta, Botswana. J. Hydrol. 288, 344–355.

Bond, B.J., Jones, J.A., Moore, G., Phillips, N., Post, D., McDonnell, J.J., 2002. The zone of vegetation influence on baseflow revealed by diel patterns of streamflow and vegetation water use in a headwater basin. Hydrol. Process. 16 (8), 1671–1677.

Brutsaert, W., 2005. Hydrology: An Introduction. Cambridge, ISBN -13 978-0-521-82479-8.

Danszky, I. (szerk.), 1963. Magyarország Erdőgazdasági Tájainak Erdőfelújítási, Erdőtelepítési Irányelvei és Eljárásai, I. Nyugat-Dunántúl Erdőgazdasági Tájcsoport, Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest, 557 pp.

Gazal, R. M., Scott, R. L., Goodrich, D. C., Williams, D. G., 2006. Controls on transpiration in a semiarid riparian cottonwood forest. Agric. Forest Meteor. 137, 56–67.

Gribovszki Z., Kalicz P., Szilágyi J., Kucsara M., 2008a. „Riparian zone evapotranspiration estimation from diurnal groundwater level fluctuations” J. Hydrol. 349, 6–17 http://dx.doi.org/10.1016/j.jhydrol.2007.10.049

Gribovszki Z., Kalicz P., Szilágyi J., Kucsara M., 2008b. Calculation of riparian evapotranspiration from diurnal rhythm of groundwater level and baseflow. Poster presentation, In. European Geosciences Union General Assembly, Vienna, Hydrological Sciences (HS) session, HS7.3 subsession, page Conference CD.

Gribovszki Z., Kalicz P., Szilágyi J., 2009a. Napi periódusú változás a hidrológiai jellemzőkben. Hidrológiai Közlöny, 89. évf. 2. szám, 2009. március-április., p. 23-37.

Gribovszki Z., 2009b. Evapotranszspiráció számítása a talajvíz napi periódusú változása alapján. doktori (PhD) értekezés, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, p. 107.

Goodrich, D.C., Scott, R., Qi, J., Goff, B., Unrich, C.L., Moran, M.S., Williams, D., Schaeffer, S., Snyder, K., MacNish, R., Maddock, T., Pool, D., Chehbouni, A., Cooper, D.I., Eichinger, W.E., Shuttleworth, W.J., Kerr, Y., Marsett, R., Ni,W., 2000. Seasonal estimates of riparian evapotranspiration using remote and in situ measurements. Agric. Forest Meteor. 105, 281–309.

Hughes, C. E. – Kalma, J. D. – Binning, P. –Willgoose, G. R. –Vertzonis, M., 2001. Estimating evapotranspiration for a temperate salt marsh, newcastle, australia. Hydrol. Process. 15, 957-975, doi: 10.1002/hyp.189, 15(doi: 10.1002/hyp.189):957–975.

Kalicz, P., Gribovszki, Z., Kucsara, M., Vig, P., 2005. A vegetáció hatása a felső vízgyűjtők patakjainak alapvízhozam mintázatára. Poszter, xlvi. hidrobiológus napok “szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára”, “magyarország kisvízfolyásainak ökológiai viszonyai”, Tihany, 2004. október 6-8. Hidrológiai Közlöny, 85(6. szám, 2005. November-December.): 50–52.

Kalicz P., 2006. Hidrológiai folyamatok modellezése a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben. PhD thesis, Doktori (Ph.D.) értekezés, Sopron. p. 182.

Kisházi P., Ivancsics J., 1981-85., Sopron környéki üledékek összefoglaló földtani értékelése. Sopron. Kézirat, p. 48.

Loheide, S. P. II, Butler, Jr. J. J., Gorelick, S. M., 2005. Use of diurnal water table fluctuations to estimate groundwater consumption by phreatophytes: A saturated-unsaturated flow assessment, Water Resour. Res., 41, W07030, doi:10.1029/2005WR003942.

Loheide II., S. P., 2008. A method for estimating subdaily evapotranspiration of shallow groundwater using diurnal water table fluctuations. Ecohydrology, 1:doi: 10.1002/eco.7, 59–66.

Marosi, S., Somogyi, S. (szerk.), 1990. Magyarország Kistájainak Katasztere I. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 479 pp.

Meyboom, P., 1964. Three observations on streamflow depletion by phreatophytes. J. Hydrol. 2, 248–261.

Mitsch, W. J., Gosselink, J. G., 2000. Wetland. John Wiley and Sons, New York.

Nachabe, M., Shah, N., Ross, M., Vomacka, J., 2005. Evapotranspiration of Two Vegetation Covers in a Shallow Water Table Environment, Soil Sci. Soc. Am. J. 69, 492–499.

Reigner, I. C., 1966. A method for estimating streamflow loss by evapotranspiration from the riparian zone, Forest Sci. 12, 130-139.

Szilágyi, J., Gribovszki, Z., Kalicz, P., Kucsara, M., 2008. On diurnal riparian zone groundwater-level and streamflow fluctuations, J. Hydrol. 349, 1–6 http://dx.doi.org/10.1016/j.jhydrol.2007.09.014

Storcz, Cs., 2006. A talajvíz és a patak-menti ökoszisztémák kapcsolatának vizsgálata, a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben. Szakdolgozat, Természetvédelmi Mérnöki Szak, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron. p. 51.

Tóth, A., 2007. Vízkedvelő erdőállományok és a talajvíz kapcsolatának elemzése, a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben. Szakdolgozat, Természetvédelmi Mérnöki Szak, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron. p. 45.

Tóth, J., 1963. A theoretical analysis of groundwater flow in small drainage basins, J. Geophys. Res. 68(16), 4795-4812.

Török, A., 2008. A vízviszonyok és a levélfelület kapcsolatának vizsgálata és ennek természetvédelmi vonatkozásai patak-menti ökoszisztémákban. Szakdolgozat, Természetvédelmi Mérnöki Szak, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.

Troxell, H. C., 1936. The diurnal fluctuation in the groundwater and flow of the Santa Ana River and its meaning, Trans. Amer. Geophys. Union, 17: 496-504.

Tschinkel, H. M., 1963. Short-term fluctuation in streamflow as related to evaporation and transpiration, J. Geophys. Res. 68(24), 6459-6469.

White, W. N., 1932. Method of Estimating groundwater supplies based on discharge by plants and evaporation from soil – results of investigation in Escalante Valley, Utah – U.S. Geological Survey. Water Supply Paper 659-A., pp 1-105.


Államvizsga dolgozat része

clip_image002[4]

clip_image002[6]

clip_image004[4]

Köszönet illeti Horváth Zoltán munkáját a fentebb közölt műszaki megoldásokért.

Pénzt terem a tövisfa!

http://www.szabadfold.hu/gazdanet/penzt_terem_a_tovisfa

Szőke Ferenc kísérlete már sokkal több, mint biztató. Félhektáros kökényültetvénye az idén fordul termőre.

Európában a kökény az egyik legelterjedtebb vadon termő gyümölcs, a sarkkör kivételével gyakorlatilag az egész földrészünkön ismert. Illetve csak papíron, mert a fejlettnek mondott Nyugat-Európában például szinte teljesen kiirtották az intenzív mezőgazdálkodással. Nálunk is erősen visszaszorulóban van, nagyon kevés az olyan gazda, aki becsüli. A népi elnevezései is mutatják, hogy nem tartozik a szántóvetők kedvencei közé, mondják tövisfának, boronafának, ekeakadálynak is.

Pedig a kökényt azon kevés növényeink között tartják számon, amelynek szinte minden porcikája hasznosítható. A levele, a kérge, a virága kiváló teaalapanyag, a gyümölcse pedig nyersen és feldolgozva egyaránt értékes. Lehet belőle készíteni lekvárt, befőttet, pálinkát, aszalványt – de korántsem csupán élvezeti értéke miatt fontos. Már az eleink is ismerték a gyógyhatását. Tudták például, hogy a virága roboráló, vérnyomáscsökkentő, vízhajtó, a terméséről pedig azt, hogy erősítő, méregtelenítő, zsírégető, nagyszerűen gyógyítja a bélhurutot, antioxidáns hatása pedig rendkívül magas.

A táplálkozástudományi kutatások fejlődésével a beltartalmi értékek vizsgálata is előtérbe került, s ezek szinte mindenben megerősítették a népi gyógyászat tapasztalatait – mondja Szőke Ferenc, a lövőpetri kertészmérnök, miközben a kökényültetvény felé autózunk.

Egy régi, még a téeszidőkből származó almáskertbe érünk, itt rendezkedett be a házigazdánk. Kihúzgálta a fákat, s elültette a csemetéket. Három éve történt mindez, a fél­hektáros ültetvényre nincs más szó: lenyűgöző. A kökényt mindenki ismeri, tudja, hogy milyen nehezen nő, s áthatolhatatlan bozótot alkot. Itt viszont három-négy méteres fákat látunk, a laikus nyolc-tíz éves szilvafáknak nézné őket. A termés is hasonló, csak itt nem egyesével-kettesével ülnek az ágakon a szemek, hanem szabályos fürtökben lógnak.

Hosszú út vezetett idáig – avat be a kezdetekbe Szőke Ferenc. – Tíz-tizenkét éve kezdtem komolyabban foglalkozni a kökénnyel, s azt a kezdetektől tudtam, ha intenzív termesztésben gondolkozom, akkor meg kell keresni a legjobb fákat, s azokról szaporító­anyagot szedni. Így aztán nyakamba vettem a Kárpát-medencét. Éveken át kóboroltam a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, végül Kassától Munkácson át Temesvárig harminc klónt, változatot gyűjtöttem össze, s szaporítottam. Egy debreceni faiskolában mi­ra­bo­lánba, vadszilvaalanyba oltottuk, aztán az oltványokat ide telepítettük. Az idén már szüretelhetünk.

Pontosabban már tavaly is előszüretelhettek. A termés egy részéből kísérleti jelleggel a tyukodi konzervgyárban befőtt készült, tanúsíthatom, elsőrangú csemege – kereskedelmi forgalomban viszont még nem kapható. A termés másik részét a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Debreceni Orvostudományi Egyetemen vizsgáztatják, valószínűsíthető a gyógyhatás bejelentése.

A nagyüzemi termesztés bevezetése azonban még odébb van. Még legalább két év, míg kiválogatják a legjobb változatokat, s újabb két év, míg azokat vírustalanítják. Aztán indulhat a szaporítás, a telepítés. A tapasztalatok szerint a jól megválasztott kökény annyit terem, mint a meggy, de kétszer többet kap érte a gazda. S szinte biztos, hogy nem lesz gondja az értékesítéssel. Európában ugyanis még sehol sincsenek kökényültetvények. Balogh Géza

erdelyipolgar.blogspot.com

Kalotaszegi cukrászdát nyit az MPP Japánban

Kalotaszegi cukrászdát nyitnak augusztusban Oszakában, Japán második legnagyobb városában – szerepel egyebek mellett az MPP kolozsvári szervezetének gazdasági tervei között. A projektekről Keizer Róbert, a kolozsvári MPP elnöke beszélt lapunknak.

Oszakában terjeszkednek. Cukrászdát készül nyitni a második legnagyobb japán városban a Magyar Polgári Párt

Mint részletezte, az Oszakában a nyár folyamán megnyíló kalotaszegi cukrászda franchise- jelleggel működik majd. Választásuk egyébként azért esett éppen Oszakára, mert a világváros egyetemén mintegy száz japán diák tanul intenzív magyar szakon, így elsősorban az ő találkozóhelyük lehetne a cukrászda.
Keizertől ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy folytatni kívánják a korábban Inaktelkén elkezdett bozdafa-telepítéseket. Elmondása szerint egyhektárnyi bodza telepítése mintegy 700–800 euróba kerül, de két éven belül megtérül a befektetés. A bodza gyümölcsét az élelmiszeripar festékanyagnak használja, ezért rendkívül nagy iránta a kereslet, egy hektár bodza a számítások szerint évi mintegy 2000 euró hasznot hoz. Amennyiben sikerül Erdélyben legalább hétezer hektáron bodzát termeszteni, akkor már feldolgozóüzemek is nyílhatnak a térségben, véli az MPP-s politikus.

A vállalkozó ugyanakkor elmondta: környezetbarát és olcsó, úgynevezett nádas típusú – azaz vízinövényes – szennyvíztisztító rendszert szeretnének több Kolozs megyei településre bevezetni, erre a célra európai uniós pénzeket szeretnének lehívni. Mint részletezte, egy ilyen környezetbarát szennyvíztisztító rendszerek mintegy 2500 lakossal rendelkező településeket tudnak kiszolgálni, és csak 700 ezer euróba kerül, míg a hagyományos szennyvíztisztító rendszerért 3 millió eurót kell fizetni. A környezetkímélő technológia másik előnye, hogy csak a beszerzése kerül pénzbe, a beüzemelést követően többletköltséget nem igényel, miközben az erdélyi falvak többsége rendelkezik olyan vizenyős területtel, amely alkalmas lehet a biotechnológia alkalmazására.

A polgári párti vezető hangsúlyozta, nem különálló projektekről van szó, „ezek az MPP átgondolt gazdaságpolitikáját tükrözik”. Hozzáfűzte: Kolozsváron, Torockón és Lónán is tartottak turisztikai fórumot azzal a céllal, hogy külhoni kapcsolataikat kihasználva minél több magyarországi és németországi gazdasági kiállításra eljussanak az erdélyi vendéglátósok.  A legutóbbi berlini vásáron például héttagú kalotaszegi küldöttség is képviseltette magát. Keizer hozzáfűzte, megpróbálnak többek közt az erdélyi borászoknak is piacot szerezni. „Ez a feladata egy konzervatív magyar pártnak” – szögezte le a kolozsvári MPP elnöke.

Szerző(k): Kiss Előd-Gergely, kronika.ro

Várakat restauráltatna Károly herceg

 

A falusi turizmus fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta Károly walesi herceg a hétvégén Bukarestben a Traian Băsescu román államfővel folytatott tárgyalásai során.

Mint arról beszámoltunk, a brit trónörökös erdélyi birtokain töltötte az elmúlt hetet, és a Szászföld mellett a Székelyföldön is eltöltött néhány napot. A herceg látogatása utolsó napján, pénteken Bukarestbe utazott. A Băsescuval folytatott megbeszélések során Károly az organikus forrásokon és a helyi termékeken alapuló falusi turizmus fontosságát hangsúlyozta, és arra biztatta a kormány fenntartható fejlődésért felelős osztályát, hogy könnyítse meg az európai uniós alapokhoz való hozzáférést az ilyen tárgykörben a helyi közösségek által kezdeményezett programok számára.

A nap folyamán a brit trónörökös Emil Boc kormányfővel is találkozott, akinek elmondta: lenyűgözőnek találja a román népi hagyományokat, amelyekkel többek között egy hagyományos temetésen is volt alkalma megismerkedni, és közölte: hajlandó anyagilag támogatni az erdélyi várak restaurálását. Mint elmondta, az általa létrehozott alapítványokon keresztül többek között a kőhalmi és a segesvári vár felújításához szeretne hozzájárulni. Károly hosszasan méltatta az erdélyi sajtkészítőket, megjegyezve: a romániai falvakban sokkal egészségesebben étkeznek, mint számos országban. Boc azon vidékfejlesztési programokról tájékoztatta a herceget, amelyeket a kormány Károly alapítványaival közösen tervez megvalósítani. Ilyen a Transilvania Food Festival (azaz az Erdélyi Ételfesztivál), de több tárca bevonásával számos más programot kívánnak megvalósítani. Károly herceget I. Mihály román király legidősebb lánya, Margit hercegnő is fogadta, akivel a találkozó végén egy facsemetét is elültettek az Erzsébet-palota emlékparkjában. Károly herceg romániai látogatása végén a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetőivel is találkozott, megköszönve az itt-tartózkodása során számára biztosított védelmet.

Szerző(k): Balogh Levente, kronika.ro

A hagyományok megőrzéséről tárgyalt Károly herceg

[ 2011. május 22., 07:46 ] [111]

A hagyományok megőrzéséről tárgyalt Bukarestben Károly herceg brit trónörökös, aki ötnapos látogatásának befejezéseként Traian Basescu államfővel és Emil Boc miniszterelnökkel is találkozott.
Az Agerpres hírügynökség szerint a találkozón Boc bemutatta a hercegnek a fenntartható fejlesztésre és a hagyományok megőrzésére vonatkozó kormányterveket. A tárgyalásokon szó esett az erdélyi középkori erődítmények és várak restaurálásának fontosságáról, külön is beszéltek a segesvári és a kőhalmi (Rupea) várak helyzetéről. A Mediafax hírügynökség szerint a brit királyi család tagja felajánlotta, hogy a védnöksége alatt működő alapítványok anyagilag is támogathatják a felújítási munkálatokat.
A herceg kifejtette a miniszterelnöknek, hogy Erdélyben nagyon szép hagyományok élnek, de ezeket hatékonyabban kellene népszerűsíteni.

Károly herceg az elmúlt bő egy évtizedben különös érdeklődést mutatott Románia, főként Erdély iránt, saját bevallása szerint beleszeretett ebbe a régióba, ahol több birtokot megvásárolt. A védnöksége alatt működő Mihai Eminescu brit alapítvány több tucatnyi erdélyi szász falusi házat restaurált a hagyományos építészeti jegyek tiszteletben tartásával.
A herceg eltöltött két napot Kovászna megyei birtokán, Zalánpataka (Valea Zalanului) nevű kis eldugott településen is, ahol székelyföldi önkormányzati vezetőkkel találkozott. Utóbbiak egyebek között a székely hagyományokra hívták fel a trónörökös figyelmét.
nepszava.hu,erdely.ma

MEGHÍVÓ – A VIDÉK ÉLNI AKAR! TÁRSADALMI VITA A 10 ÉVES VIDÉKSTRATÉGIÁRÓL

A VIDÉK ÉLNI AKAR! TÁRSADALMI VITA A 10 ÉVES VIDÉKSTRATÉGIÁRÓL

MEGHÍVÓ

Hazánk természeti adottságai  – termékeny földjeink, termál-, gyógy- és ivóvízbázisaink,  változatos természeti tájaink, élelmiszereink  – kiválóak, kultúránk kimeríthetetlenül gazdag.

Ma mégis a vidéki életfeltételek jelentős romlásának, a mezőgazdaság hanyatlásának vagyunk  tanúi.

A vidék további leépülésének megállítása érdekében gyors és alapvető gazdaság- és  társadalompolitikai fordulatra van szükség. Ezt szolgálja az eddig hiányzó Nemzeti  Vidékstratégia, amely hosszú távú jövőképet, világos alapelveket valamint cselekvési  programokat határoz meg a mezőgazdaság, a vidék és a gazdatársadalom újraélesztésére. A  Stratégia célja, hogy 2020-ig a vidék társadalmi és gazdasági folyamataiban látható és minden  érintett számára érezhető javulás következzen be.

Magyarország szándékaink szerint olyan ország lesz, ahol az európai sokszínű, minőségi  mezőgazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás válik általánossá. Úgy állít elő értékes,  egészséges, biztonságos  és génmódosítás-mentes élelmiszereket, hogy közben védi talajait,  ivóvízbázisait, az élővilágot, a tájat és benne az embert közösségeivel és kultúrájával.

Egyúttal munkát és megélhetést biztosít a lehető legtöbb állampolgár számára. Helyre  kívánjuk állítani a vidéki élet becsületét és vonzerejét, hogy újra büszkeség és öröm legyen  vidékinek lenni és vidéken élni!

Magyarország történelme során mindig a vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek  erejére támaszkodva tudott megújulni. A vidék, a mezőgazdaság és a környezet ügye nem  csak a falvakban élők gondja. Sikereinek és kudarcainak a társadalom minden tagja részese. A  Vidékfejlesztési Minisztérium ezért arra törekszik, hogy a legszélesebb társadalmi párbeszéd  előzze meg a stratégia és az erre épülő sarkalatos kerettörvény elfogadását.  Kérjük, hogy vegyen részt a vitában, alkossuk meg együtt a nemzeti érdekeinket szolgáló  vidékstratégiánkat, a „magyar vidék alkotmányát”!

A Nemzeti Vidékstratégiát a következő fórumokon bocsátjuk vitára:

Sárospatak: április 28.

Kecskemét: május 5.

Püspökladány: május 6.

Budapest, Parlamenti Nyílt Nap: május 18.

Szekszárd: május 19.

Mosonmagyaróvár: május 26.

Ezúton tisztelettel meghívjuk soron következő fórumunkra, melynek részletes programját alább olvashatja. Kérjük, jöjjön el és fejtse ki véleményét a vitaanyagról, a magyar vidék jövőjét érintő tervekről!

Véleményét írásban is várjuk

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 20:02

A helyi termékek felkarolása segítheti a turizmust

http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/videkfejlesztesert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-helyi-termekek-felkarolasa-segitheti-a-turizmust

2011. május 6. 12:40

A falusi, öko- és gyógyturizmust a helyi termékek felkarolása, a helyi feldolgozás és értékesítés támogatása segítheti – hangsúlyozta V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár egy turizmusról szóló konferencián, Szombathelyen. A Nemzeti Vidékstratégia kiemelt célja a helyi gazdaság fejlesztése, amihez szükség van arra, hogy a vidék gazdasága több lábon álljon. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) ezért támogatja a nem mezőgazdasági tevékenységeket is, mint a helyi energiatermelés, élelmiszer-feldolgozás vagy a kézművesség. Fontos a mikro-, kis- és középvállalkozások erősítése, a hazai turizmus fejlesztése, a helyi kulináris, népi és egyházi hagyományok ápolása. V. Németh Zsolt elmondta: megjelent a tárca rendelete a mikrovállalkozások támogatásának feltételeiről, idén 7 milliárd forintra pályázhatnak a legkisebb cégek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból. Már készül a rendelet a turisztikai tevékenységek ösztönzéséről is, erre idén 4 milliárd forint jut. A támogatási kérelmeket júniusban lehet majd beadni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. A „Turizmus – Egészség – Gasztronómia a Nyugat-Dunántúli régió kínálatában” című konferenciát a Nyugat-Pannon Ökoklaszter rendezte. A szervezet 2007 decemberében alakult azzal a céllal, hogy erősítse a tagok közötti együttműködést és a közös piaci fellépést az egészségturizmus területén. (Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 19:58

Nagy sikere van a 10 évre szóló vidékstratégiának

http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/hirek/nagy-sikere-van-a-10-evre-szolo-videkstrategianak

2011. május 6.

Az állami tartalékból 2 millió kilogramm cukrot felszabadítunk és piacra dobunk, hogy letörjük a magas cukorárakat. 2014-ig meg van kötve a kezünk, az uniós cukorszabályozás miatt, de utána gondos tervezéssel, a magyar gazdák kőkemény érdekvédelmével változtathatunk a magyar cukortermelés jövőjén – mondta a vidékfejlesztési miniszter a 10 évre szóló Nemzeti Vidékstratégia országjáró fórumsorozatának harmadik állomásán, Püspökladányban. A nyolcvanas években még 12 cukorgyár működött Magyarországon, de ma már csak egy van az egész országban. Dél-amerikai cukornádültetvényekről származó alapanyagból sütik a magyar háziasszonyok az almás pitét, a bejglit, a túrós-rétest. Ez egy feje tetejére állított világ, amit a szocialista kormányoknak köszönhetünk. Meg kell tudnunk miért kellett bezárni a cukorgyárainkat, miért kellett visszaadni a nagy nehezen kiharcolt cukorkvótánk 75 %-át. Az Európai Uniónak nincs még egy olyan országa, amelynek a cukoriparát ilyen mértékben leépítették, és ilyen kiszolgáltatottá tették, mint Magyarországét. Ezen a vidéken különösen fájó ez a történet, hiszen több száz embernek adott munkát az európai színvonalú kabai cukorgyár, és több ezer cukorrépa termesztő gazdának adott megélhetést a cukorrépa-termesztés a földeken. Szerény becslések szerint is 10-12 ezer hektáron folyt a termelés.  Az sem segít rajtunk, ha dübörög a Brazil gazdaság! 2014-ig meg van kötve a kezünk, hiszen az unió jelenlegi cukorpiaci szabályozása addig tart, de utána gondos tervezéssel, a magyar gazdák kőkemény érdekvédelmével változtathatunk a magyar cukortermelés jövőjén. Itt, ahol óriási külterületű falvak, városok vannak, a mezőgazdaságra épülő iparnak döntő szerepe van abban, hogy miként boldogulhatunk a következő évtizedekben. Nemrég a kezembe került egy 2004 márciusában készült kormány előterjesztés az agrárgazdaság helyzetéről, amelyet Németh Imre agrárminiszter írt alá – mondta a miniszter. A dokumentumból feketén fehéren kiderült, hogy a kormány tudott róla, hogy az EU csatlakozás után romló „jövedelempozícióra” számíthatnak a sertéstenyésztők, a marha- és baromfitartók. A feszültség oldására az akkori  tárcavezető azt javasolta a kormánynak, hogy hozzon néhány közérzetjavító intézkedést. Hagyták, hogy a teljes élelmiszer-feldolgozó ágazat megszűnjön. Végignézték az agonizálást anélkül, hogy tervet, stratégiát készítettek volna. A 10 évre szóló Nemzeti Vidékstratégia megalkotásával és végrehajtásával a kormány és a szaktárca a vidéki Magyarország egészének megújítására törekszik. A koncepció átfogó célkitűzései közül kiemelt feladat a helyi gazdaságok fejlesztése, a vidéki munkahelyek megőrzése és a vidéki életminőség javítása. A vidékfejlesztési tárca határozott célokat és cselekvési terveket jelöl ki négy átfogó területen: az agrárgazdaságban, a vidékfejlesztésben, az élelmiszertermelésben és a környezetvédelemben, hogy 2020-ig érezhető legyen a javulás a vidék társadalmi és gazdasági életében. A magyar vidék szempontjából központi kérdés, hogy a XXI. században mi történik a természeti erőforrásainkkal: a termőföldjeinkkel, a vizeinkkel, a tiszta levegővel. Meg tudjuk-e őrizni a természetes élőhelyeket, a növény- és állatfajok sokszínűségét, a mezőgazdasági termelés változatosságát, GMO mentességét? El tudjuk-e látni az országot jó minőségű élelmiszerekkel? Képesek vagyunk-e alkalmazkodni az éghajlatváltozás hatásaihoz, tudunk-e megfelelő életlehetőségeket és munkát biztosítani az embereknek?  A harmadik évezred kezdetén a nemzet csak akkor érezheti magát biztonságban, csak akkor szűntetheti meg a kiszolgáltatottságát a globális gazdasági környezetben, ha erős vidékre támaszkodhat. Ha a hátországát a gazdag műveltséggel, és a sokszínű mezőgazdasággal büszkélkedő tájegységi alkotják. A Nemzeti Vidékstratégiában rögzített alapelveknek megfelelően nyolc átfogó célnak kell valóra válnia ahhoz, hogy a 10 éves nemzeti program a magyar gazdaság motorjává tegye a vidéket, és érezhető javulást hozzon a tanyák, a falvak és a kisvárosok életében. Meg kell őrizni és gyarapítani kell a munkahelyeket. Elengedhetetlen a vidéki népesség megtartása és a demográfiai egyensúly helyreállítása. Szavatolni kell az élelmezési- és az élelmiszerbiztonságot, meg kell szűntetni a kiszolgáltatottságunkat. Növelni kell az agrár- és élelmiszergazdaság életképességét, javítani kell a piaci pozícióin. Helyre kell állítani a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát.  Meg kell védeni az ivóvízbázisainkat, a vízkészleteinket, a talajokat, a természetes élővilágot, a tájak épségét, továbbá növelni kell a környezetbiztonságot. Elérendő cél a helyi erőforrásokra és rendszerekre is támaszkodó energiaellátás, az energiabiztonság; és az energiafüggőség csökkentése. Maradéktalanul helyre kell állítani a város és a vidék kapcsolatát. A célok megvalósításában kiemelt szerepet kapnak a vidéki kis- és középvállalkozások, melyek fejlesztése széles rétegeknek nyújt esélyt a felemelkedésre. A fórumon előadást tartott Jakab István a Parlament alenöke, Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium  parlamenti- és Czerván György az agrárgazdaságért felelős államtitkár, Szócska Miklós a NEFMI államtitkára, valamint Kósa Lajos Debrecen polgármestere. A konferencián a környező települések  polgármesterei és a helyi gazdák is kifejtették  véleményüket a 10 évre szóló Nemzeti Vidékstratégiáról. (Vidékfejlesztési Minisztérium)

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 19:55

Erdélyi szőlőhegyek borverseny

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=37155&apparition=2011-05-03

Krasznabélteki sikerek születtek az immár tizenkettedik alkalommal Dicsőszentmártonban megrendezésre került Erdélyi Szőlőhegyek Borversenyen, amelyet a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete szervezett, április 29-30-án. A borversenyen összesen 125 minta vett részt, melyek nagy része a fehérbor kategóriában indult. Hazai és külföldi szakemberekből álló bíráló bizottság pontozta a felsorakoztatott nedűket, szigorú versenyszabályok betartása mellett.

A versenyen megyénkből Krasznabélteken kívül még képviseltette magát Avasújváros, Halmi, Nagykároly és Mezőfény. A gazdák összesen tizenkilenc arany-, illetve ezüstérmet nyertek, melyekből nyolc ragyogó színű érmet megyénk vezető borközsége, Krasznabéltek vitt el. Fehérbor kategóriában Leiher Géza kapott aranyérmet Sauvignon Blanc, valamint Ludróczki Sándor Cserszegi fűszeres borával. Vörösbor kategóriában toronymagasan verte a mezőnyt a Nachbil borászat Syrah bora. Ezüstérmet nyertek Leiher Géza, Hettei László, Ludróczki Sándor avasújvárosi, Silimon László nagykárolyi, Kretzinger Imre mezőfényi, Tarr László halmihegyi, valamint Nagy Sándor avasújvárosi borászok, és a Nachbil borászat Krasznabéltekről.

Ez a verseny is hozzájárult, hogy Szatmár megye egyre nagyobb elismerésben részesüljön a borászat világában

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 14:31

Információs központ létesül Bogdándon

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=37070

Turisztikai információs iroda készül Bogdándon, tudtuk meg Kállai Sándortól, a község alpolgármesterétől. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (FEADR) 313-as intézkedése révén a település önkormányzata közel 200 ezer eurót nyerhet, amelyet egy 2007-ben vásárolt, újonnan épített magánház korszerűsítésére és irodává alakítására költhet. „A tervek szerint az ingatlanban két iroda, kisebb helyiségek, valamint nagyobb ügyfélfogadó előcsarnok kap majd helyet. Emellett igényesen kialakított parkot is létesítünk az ingatlan mellett, ahol a pázsiton és a pihenőként szolgáló köztéri padokon kívül sétányt és virágágyásokat is kialakítunk“ – fogalmazott az elöljáró.

Bojan Aurel polgármester tegnap lapunknak elmondta, a múlt héten ellenőrizte az ingatlant az illetékes megyei hatóság, és mindent rendben talált. „Ha minden jól halad, és a következő szinten is kedvezően bírálják el a pályázati csomagunkat, még idén, a téli fagyok beállta előtt megkezdheti működését az információs központ“ – tette hozzá a településvezető. Azt is megtudtuk, az iroda előtt parkolót alakítanak majd ki, ahol 5 kisbusz és 2 nagyobb személyszállító jármű várakozhat. Emellett a térség turisztikai látványosságaira a szabadban kifüggesztett reklámanyagok hívják fel az arra elhaladók figyelmét. A bogdándi központ Ákostól Hadadig reklámozza majd a turisztikai potenciállal bíró objektumokat, így az odalátogatókat műemlék templomokhoz (Ákos), termálfürdőkhöz (Krasznamihályfalva) és kastélyokhoz (Hadad) kalauzolja el, illetve természetjáró kirándulásokat szervez számukra. Az eredeti tervekben 15 látogatható objektum szerepel, de a listát folyamatosan lehet bővíteni. A korábban megvásárolt ingatlanban jelenleg már van villanyáram, de még be kell vezetni a csapvizet, és meg kell oldani a kanalizálást is. Egyelőre emésztőgödröt ásnak, mivel a településen még nincs szennyvízhálózat. Továbbá a falak külső és belső szigetelését, vakolását is ebből a pályázati összegből fizetik.

A bogdándi turisztikai iroda kitűnő helyen van, ugyanis a főút mellett könnyen megközelíthető, pár ház választja csak el a falumúzeumtól, és a községháza is közel van hozzá. Emellett a falu ad otthont az immár hagyományossá vált, idén 21. kiadásához érkező Bogdándi Nemzetiségi Néptáncfesztiválnak is, amely jelentős számú hazai és külföldi turistát vonz a településre.  Végh Balázs

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 11:07

Építsük közösen a régi-új vidéket!

2011. április 14. 12:35

A helyi adottságokra épülő gazdaságot támogatjuk – hangsúlyozta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a tihanyi Premium Hungaricum Ház megnyitóján, a Premium Hungarica díjak átadásán csütörtökön.

Az államtitkár kiemelte: a régi, jól bevált értékekre építhetjük a vidék jövőjét. Az agrár- és vidékfejlesztésben új irányokat kell követni. A tradíciót, a Kárpát-medence kiváló ökológiai adottságait és értékeit ki kell használni – fűzte hozzá Ángyán József.

A vidék újraéledését az segíti, ha kiaknázzuk a helyi lehetőségeket, ezért a kormány is a helyi adottságokra támaszkodó, abból építkező gazdaságot támogatja – hangsúlyozta az államtitkár.

fotó: Horváth Ernő

Fontos, hogy vegyük lajstromba saját értékeinket, és segítsük azok kibontakozását – fogalmazott a politikus, majd hozzátette: az állam támogatja azokat a csírákat, kezdeményezéseket, melyek a helyi értékekből indulnak ki.Ángyán József elmondta: az úgynevezett vidék alkotmányát, tehát a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepciót hathetes társadalmi vitára bocsátották, azt remélve, hogy májusig minden érintett részt vesz a jövő vidékének alakításában. A stratégia célja, hogy tíz évre kijelölje a hazai agrárgazdaság és vidékfejlesztés főbb irányait – tette hozzá az államtitkár. A tavalyi tűzoltás után, most már az új stratégia mentén építkezhetünk tovább. A hungarikum törvény mielőbbi elfogadásával – folytatta Ángyán József – a magyar produktumok törvényes védelmének és a hungarikum rendszer jogi garanciáinak megteremtése a cél. A Prémium Hungarica díjat idén 18-an vehették át.

(kormany.hu)

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 13:52

Pocsék a borivók ízlése – a kutatók szerint

[ 2011. április 16., 20:40 ] [79]

A többség állítólag nem képes megkülönböztetni a jó minőségű nedűt a lőrétől.
A borivók többsége képtelen megkülönböztetni a gyenge minőségű, olcsó bort a hatszor annyiba kerülő, jó minőségű boroktól – mutatták ki kutatók.
Az edinburgh-i tudományos fesztiválon megrendezett vak borkóstolásba 578 embert vontak be. Számos vörös- és fehérbort kóstoltattak velük, a Nagy-Britanniában öt fontnál – 1500 forint – kevesebbe kerülő boroktól egészen a 30 fontba – 9000 ezer forint – kerülő nedűkig. Azt kérték tőlük, mondják meg, melyik bor olcsó, melyik drága. A véletlenek törvénye alapján a pontos választ 50 százalékos arányban találhatták volna el.

A kutatókat meglepte, hogy a borkóstolás eredménye megegyezett ez utóbbival, ami azt bizonyítja, hogy a résztvevők csupán az íz alapján nem tudnak különbséget tenni minőség és minőség között, holott a kóstolt borok között voltak olyan drágább fajták is mint a Sauvignon Blanc, a Pinot Grigio, a Chardonnay, Shiraz vagy a Claret.

erdely.ma

KALOTASZEGI – JAPÁN KULTURÁLIS EST

 

A vidéki turizmus újra felértékelődik, amiért itt a kalotaszegi tájakon a kultúrális turizmussal kell a hagyományost kiegészíteni – mondta KeizerRóbert, a kolozsvári MPP elnöke.

Itt az inaktelki kultúrotthonban, tartottuk meg a Szórvány Programunk újabb fejezetét, – folytatta aKeizer úr. “A Vidékfejlesztési, a Kulturális és a Turisztikai szakosztályaink szervezésében magyar néptáncok és hagyományok kerültek színpadra, japán vendégeink számára. Ez az est a Japán – Erdélyi Kultúrális Találkozó folytatása volt, amit egy hónapja a Szent Kamill otthonban tartottunk meg. Ott a japán barátaink mutatták be kultúrájukat. A mostani rendezvényen felléptek: a magyarkapusi Hagyományőrző tánccsoport, a türei Gyöngyvirág néptáncegyüttes, az inaktelki néptáncegyüttes. Láthattuk még a mákófalvi színjátszó csoport Betlehemes játékát és három verset szavalt a Kalotaszeg író-, költője, a műfordító László György. Kellemes meglepetés volt, hogy a japán vendégek közül is voltak olyanok, akik bemutatták az erre az alaklomra betanultkalotaszegi táncokat. A japán fellépők között találtuk az Otsuka Nami, a Japán – Magyar Baráti Társaság igazgatónőjét valamint az Emi Kamba Masatoshi és Iwasaki Yuka, magyar szakos egyetemistákat is. Ez a második találkozó jelentős előrelépés a kulturális turizmus fellendítésében úgy a kalotaszegi tájakon ,mint az egész Erdély területén. Úgy gondoljuk, hogy jó kapcsolatot sikerült kialakítani japán vendégeinkkel, mely egy ígéretes kollaboráció kezdete. A népes fellépők serege, a teltházas kultúrotthon mind érzékeltette, hogy a rendezvényünk sikeres volt, hiszen mindenki jól érezte magát, a hangulat tele volt élettel, jókedvvel, mindenki kedves és barátságos volt. A kultúrotthon már az elején megtelt közönséggel, s a színpadon szebbnél szebb ruhákban ropták a táncot a fiatalok. Fontosnak tartom, hogy jelen volt az újonnan alakult Kalotaszegi Agro-Turisztikai Hivatal vezetősége valamint testvérfalu kapcsolat keretében a Szilágy megyei Sarmaság polgári tanácsos csoportja is, Köszönettel tartozunk a Simon Csaba országos alelnök úrnak, valamint a helybélieknek, hogy önzetlen munkájukkal hozzájárultak a rendezvény lebonyolításához.” fejezte be Keizer úr

Az előadás után a jelenlevők töltött káposztát fogyaszthattak, beszélgethettek, és a táncház megnyiltával mindenki rophatta a táncot. GBI.

BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 21:41 0 MEGJEGYZÉS

A falusi turizmus vonzereje

 

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/51774
2010 dec.28

Talán joggal mondhatjuk, hogy a turizmus a világ egyik legnagyobb társadalmi-gazdasági szektora, mivel manapság ez a tevékenységi kör rohamos fejlődésnek indult, és helyt áll még olyan gazdasági helyzetekben is, mint a jelenlegi gazdasági válság.

A turizmus világméretűvé válá­sát nem csak az egyre növekvő szabadidő iránti igény és az anyagi javak felhalmozása segítette elő, hanem a motorizáció előretörése is. Az egyre gyorsuló közlekedés hatalmas távolságok áthidalására adott esélyt, és lehetővé tette az utazások, kirándulások olyan rövid idő alatti lebonyolítását, ami néhány száz évvel ezelőtt csak elérhetetlen álomként, képzeletként élt az emberekben.

Mivel nagyot változott a világ, ezzel együtt a turisták motivációi is változtak. Megnőtt például a kevésbé egzotikus országok, térségek népszerűsége, mivel olyan élményt tudnak nyújtani, amit a civilizációs ártalmakban szenvedő, városlakó ember nélkülöz. Ma már a tömegturizmus mellett egyre nagyobb a kereslet az ún. szelíd turizmus iránt, amely környezetbarát és szociális – vagyis a falusi üdülésnek, vendéglátásnak fokozatosan nagyobb lehetőségei vannak. Az értékek megőrzését a jövőben fenntartható turizmus, vagyis a környezet biztosítja, ez szavatolja a települések védelmét a túlterheléstől, az ártalmaktól, a gazdasági és a környezeti hatásoktól. Tehát a fenntartható turisztikai fejlődés turizmus megtervezését, kivitelezését, fejlesztését jelenti, úgy, hogy ennek eredményeképpen a turisztikai célterület hosszú távon is megtartja vonzerejét.

Egyre jellemzőbb tendencia, hogy az emberek a zsúfolt üdülőterületek helyett a kisebb vidéki településeket, a falusi turizmust részesítik előnyben, ahol a káros hatások kevésbé vannak jelen. Így a falusi turizmus hozzájárulhat a zsúfolt üdülőhelyek tehermentesítéséhez is.

Hatalmas vonzerővel rendelkezik az a falu, ahol úgynevezett falumúzeum működik, amelyben bemutatásra kerülnek a népi mesterségek, szokások és kézművesség. Előnye lehet a panziónak, hogy ha vendégszobái, vendégházai – és az egész panzió – úgy lett kialakítva, hogy tükrözi azt a falusi életet, amit az ember csak a múzeumban tud megtekinteni. Viszont itt ki is tudja próbálni, ezért egy kicsit úgy tűnik, mintha visszautazna az időben.

Egy vendég a falusi turizmustól nem kívánhat mást, mint egészséges környezetet, szép tájat, minőségi szállást, vendégszerető fogadtatást a helyiek részéről, ápolt faluké­pet, nyugalmat, kiegyensúlyozott, jó ár/szolgáltatás arányt, minőséget az étkeztetésben, szabadidős és sport felszereléseket. A legfontosabb cél, hogy a turisták pozitív turisztikai élmény részesei legyenek.

Magától értetődik, hogy a vendég bizonyos elvárásokkal érkezik, hisz mindannyian voltunk már turisták, vagy találkoztunk turistákkal, így ezekre a tapasztalatokra alapozva mindenki kialakít egy képet a turizmusról, vagyis arról, hogy mit szeretne a meglátogatott területen tapasztalni, milyen elvárásai vannak azon a településen. A vendéglátó feladata, hogy a kommunikáció, a megfigyelés útján információt gyűjtsön a turisták elvárásairól, az orientáltságukról, érdeklődési körükről, és ha lehetséges, akkor felülmúlja ezeket az elvárásokat úgy, hogy maximálisan kielégítse a turisták igényeit.Sipos Emőke. Közmag

BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 1:37 0 MEGJEGYZÉS

Az MPP IV. Gazdasági és Turisztikai Fóruma: Szervezkedik a kalotaszegi faluturizmus

 

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/templateLink/article%2CPArticleScreen.vm/id/51248
2010. december 14.

Felfedezésre várók Erdély peremén

Felfedezésre várók Erdély peremén

Az elmúlt hetekben a falusi idegenforgalom fejlesztéséről tartott két újabb fórumot az MPP gazdasági szakosztálya – tudtuk meg Keizer Róberttől, a kolozsvári szervezet elnökétől.

Előbb Magyarlónán gyűlt össze nyolc kalotaszegi meg egy széki vállalkozó, és ezen a találkozón kiderült, hogy vannak elérhető EU-s pályázati lehetőségek, de azokat szervezett módon kell megközelíteni. Számítások alapján a közös siker érdekében 60 kilométeres körzetben legalább 50 busznyi turista számára (azaz 2000 személynek) kell tudni szállást biztosítani. Jelenleg a kilenc faluban összesen 1200 vendéget tudnak fogadni.

A kalotaszentkirályi fórumon közölték, hogy a már említett kilenc településről magyar és német nyelvű reklámanyagot készítenek, és ezek a vállalkozások ingyen mutathatják be panziójukat, turisztikai programjukat egy Berlinben tavasszal lebonyolítandó idegenforgalmi vásáron. Ugyanakkor Magyarországon állandó kiállítás nyílik Kalotaszegről a Népművészeti Galériában.

Itthon pedig, magyarlónai központtal, megalakult a Kalotaszegi Turisztikai Hivatal, elnöke Vincze István, alelnöke Hover Zsolt, titkára Gurzó Adél. A továbbiakban más településeken fiókszervezeteket alakítanak ki. A hivatal előnyei: elegendő, ha a tagok nevében egyetlen vállalkozó járja ki a környezetvédelemmel és más kérdésekkel kapcsolatos ügyintézést, ami ráadásul így olcsóbban úszható meg. Ö.I.B. Szabadság

BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 10:20 0 MEGJEGYZÉS

Hagyományőrzés uniós támogatással film

A magyar életmódot, építészetet, kultúrát teremtenék újjá támogatásokkal.

Szerző: Zahorecz Angéla
Forrás: Híradó

2010.11.27. szombat 20:36

Újra kell értelmezni a magyar életmódot, amelynek meg kell teremteni a feltételeit – a vidékfejlesztési miniszter erről a zalai Vindornyalakon, egy hagyományőrző falusi turisztikai beruházás átadásán beszélt.

A megnyitón ott volt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is. Öt, hagyományos falusi stílusban újraépített vendégház és a környező gazdaságból álló birtok épült fel, uniós támogatással. Az épületekben az áram és a meleg víz egy részét napelemek állítják elő, de valamennyi házban van búbos kemence és hagyományos, fatüzelésű tűzhely is.

„Azért fontos, hogy ilyen és ehhez hasonló beruházások legyenek, mert helyi termelés, helyi értékesítés, helyi feldolgozás, borok, különböző élelmiszereknek a felvevőpiacát is jelenti egyben, illetve azt a magyar életmódot teremti újjá, amely valamikor jellemző volt minden adott tájegységre, megvolt a saját építészete, saját étkezési kulturája, életmódja” – hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

dunatv.hu

Lemondási nyilatkozat sarmasági MPP tanácsosi mandátumról

Egy év leforgása alatt, immár második képviselőnk mond le a  Sarmaság Helyi Tanácsában betöltött tanácsosi tisztségéről: előbb  Püsök József Attila tiszteletes úr, most meg Keresztes István Zoltán vállalkozó döntött úgy, hogy nem hajlandó tovább nevét és munkáját adni az RMDSZ – pártdiktaturát elviselni kénytelen sarmasági tanácsnak.

A Magyar Polgári Párt Sarmasági Szervezetének elnöksége sajnálattal veszi tudomásul mindkét választott kéviselőjének lemondását. Tiszteletben tartva a személyes döntéshez való jogot, megköszönjük eddigi tanácsosi munkájukat, és a jövőben is számitunk a közösségünk érdekében kifejtendő munkájukra. 

Alábbiakban közreadjuk a Polgármesteri Hivatalhoz leadott kétnyelvű lemondási nyilatkozatot.    

Lemondási nyilatkozat

Sarmasági polgártársaim!

Polgármester úr !

Tanácsosok !

Alulírott Keresztes Zoltán- István ezúton lemondok sarmasági helyi tanácsosi mandátumomról mert nem szándékozom a jövőben eredménytelenül tölteni az időt és ezzel együtt pedig fölöslegesen költetni a közösség pénzét egy olyan RMDSZ- es többségű helyi tanácsban ahol előbb említett szervezet politikai diktatúrát létesített egyetlen cél elérése érdekében amit pár szóban talán így lehetne meghatározni: közösségellenes pártpolitika és az egyéni, saját vagy ha úgy tetszik önös  privát érdekek érvényesítése tűzön- vizen át akár törvényes, akár törvénybe ütköző módszerekkel.

Nem vagyok hajlandó egy olyan politikai párt (RMDSZ) közvetlen társaságában dolgozni amely komoly számbeli politikai konkurrencia híján – fogantatásától kezdve napjainkig folyamatosan a legkevésbé sem törődik a közérdekkel, a közösség legelemibb érdekeivel, a közember mindennapi problémáival, tartozzék az bármelyik helyi nyelvi vagy vallási csoportunkhoz.

Továbbá nem vagyok hajlandó egy olyan környezetben dolgozni ahol fentebb említett egyéni célok, a tisztességtelen módszerekkel folyó politikai-gazdasági hatalom- és pénzszerzés érdekében a testületben töbszörös többséggel rendelkező RMDSZ- es vezetés oda folyamodik, mindennapi politikai gyakorlatába iktatja mai napig a római birodalomban meghonosodott ,,Divide et impera!” avagy magyarul ,,Oszd meg és uralkodj!” kétes értékű taktikai rendszert abból a célból hogy feszültséget keltsen helyi nyelvi és vallási közösségeink között, a közfigyelem eltereleléseként a saját, egyéni jól felfogott érdekekért történő zavartalan ,,sumákolásért”.

Ugyanakkor jelen lemondó nyilatkozatommal abbéli elhatározásomat hozom nyilvánosságra miszerint a jövőben nem szándékozom nevemet adni az RMDSZ sarmasági helyi tanácsban és a végrehajtó hatalomban (polgármesterek) meghonosodott kétes értékű köz- és polgár- ellenes praktikákhoz.

Azzal a hittel és meggyőződéssel hogy kis társadalmunk korrekt, igazán a közjót szolgáló és eredményesebb helyi vezetést érdemel, ,,kivülről” továbbra is támogatni fogom a Magyar Polgári Pártot és annak helyi tanácsosait az egyszerű polgár és helyi közösségeink érdekeinek szolgálatáért végzett áldozatos munkájában.

Sarmaság, 2010. október 22.                          Keresztes Zoltán István

                                                                                  MPP tanácsos

Scrisoare de demisie din postul de consilier local

Concetăţeni !

Domnule primar !

Consilieri !

 

Subsemnatul Keresztes Zoltán- István demisionez din funcţia de consilier local pentru că în viitor nu doresc să pierd timpul fără rost şi să risipesc banii comunităţii într- un consiliu majoritar UDMR ce a instaurat dictatură politică cu scopul care se defineşte astfel: politică de partid anti- comunitate conceput şi pus în practică pentru validarea interesului politic şi personal – mai precis interesul privat al funcţionarilor de partid prin metode mai mult sau mai puţin legale.

Nu sunt dispus să lucrez în imediata vecinătate şi în colaborare cu un partid politic (UDMR) care în lipsă de concurenţă numerică însemnată – de la înfiinţare şi până astăzi nu ţine cont nici de cele mai elementare interese ale comunităţii, respectiv de problemele cotidiene a cetăţeanului de rând.

În acelaş timp nu sunt dispus să lucrez într- un mediu în care scopurile individuale a membrilor conducerii locale UDMR, caracterizate de metode necinstite practicate pentru acapararea puterii politice şi economice respectiv pentru obţinerea de beneficii sub formă de avantaje materiale şi bani, funcţionari ce sunt susţinuţi de majoritatea absolută consilieri locali (UDMR). Actele lor de fapt îşi găsesc baza teoretică pe combinaţia de tactici numită ,,Divide et impera’’ sau „dezbină și stăpânește” tocmai pentru crearea artificială de disensiuni între membrii diverselor comunităţi locale (etnice şi religioase) în scopul devierii atenţiei publice de la ,,muşamalizări”.

Prezenta scrisoare de demisie adusă voit în atenţia membrilor comunităţii locale reprezintă în acelaş timp intenţia mea de a se evita categoric orice posibilă împrejurare în care numele meu ar putea fi adus în cel mai mic context cu UDMR sau cu actele de fapt organizaţionale sau individuale funcţionarii proprii.

Cu convingerea că mica noastră societate locală merită o conducere cu adevăratălea ocrotitoare comunităţilor locale, mult mai eficientă pentru procesul de dezvoltare economico- socială a comunei, voi sprijini şi în viitor consilierii Partidului Civic Maghiar în munca depusă pentru favorizarea intereselor cetăţeanului de rând.

Sărmăşag, la 22.oct. 2010                        Keresztes Zoltán- István

                                                  Consilier local PCM – MPP

>