Archive

Category Archives for "Románia"

Pro és kontra vélemények az új magyar párt megalakulásáról

JMV

Különféleképpen vélekednek az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) vezető politikusai az új magyar párt megjelenéséről. Mint ismeretes, a bukaresti törvényszék első fokon elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését, a táblabíróság azonban csütörtökön másodfokon jogerős döntéssel jóváhagyta a politikai alakulat bejegyzését.

Az EMNP bejegyzése az RMDSZ hátrányára befolyásolja majd a jövő évben tartandó helyhatósági és parlamenti választások eredményét – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter volt államfői tanácsos az Agerpres hírügynökségnek.

–A szövetség tagjakéntúgy vélem, hogy ilyen esetekben nem vitatható az igazságszolgáltató szervek döntése: amennyiben úgy ítélték meg, hogy a bejegyzésre javasolt politikai alakulat megfelel a törvényes előírásoknak, úgy el kell fogadnunk azt – tette hozzá a politikus. Mint kiemelte, a politikai palettán megjelent új szereplő nem szolgálja az RMDSZ és a magyar közösség javát, de a demokrácia részét képezi.

Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője lapunknak elmondta: nem lát semmi furcsaságot az új párt bejegyzésében. Mindamellett kiemelte Tőkés László Ideje van a szólásnak című könyvében, 1991-ben megjelent írást, amelynek kapcsán Máté elmondta: egyetért az Európai Parlament alelnöke által megfogalmazott szemponttal, miszerint egy kisebbség nem engedheti meg magának a fényűzést, hogy független részekre, több pártra szakadjon.

– Az Erdélyi Magyar Néppártot az MPP-hez hasonlónak tekintem. Kérdés, hogy mindazok, akik annak idején az RMDSZ, majd az MPP keretében nem tudtak érvényesülni, most az EMNP tagjaiként közös listákon mandátumot szerezhetnek? – vetette fel Máté András. Mint kifejtette, az RMDSZ közvélemény-kutatásai értelmében a soron következő választásokon a magyarság több mint 70 százaléka az RMDSZ-re szavazna.

Az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének vezetői nem aggódnak az új párt megjelenésének következményei miatt. – Az RMDSZ a választóközönségének felmutatható tettekre és megvalósításokra alapoz, és bízik az eredményeit értékelő polgárok bölcsességében – nyilatkozta az Agerpres-nek Tamás Sándor, a megyei szervezet elnöke. Mint kiemelte, a közösséget érintő fontos kérdésekben egyet kell értenie az érdekképviseleti szervezeteknek, hiszen a 2009-es választások alkalmával is bebizonyosodott, hogy együttműködve jobb eredményeket lehet elérni.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke üdvözölte az EMNP bejegyzésének tényét. Reményét fejezte ki, hogy az új politikai alakulat az MPP-vel együttműködve alternatívát jelenthet majd az RMDSZ-re. Szász Jenő örvendetesnek minősítette a romániai magyar társadalom demokratikus fejlődésének folyamatát, és említést tett arról, hogy az MPP szeptember 3-i kongresszusán olyan döntést fogadtak el, amelynek értelmében a magyar közösségen belüli rendszerváltás folyamatának érvényesítésére törekednek. A politikus úgy vélte, az RMDSZ baloldali politikájával szembeni alternatívát képező jobboldali szerveződés nagymértékben Tőkés Lászlótól függően valósulhat meg.

Az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, Keizer Róbert lapunknak elmondta: üdvözlik az EMNP hivatalos bejegyzését, ami Tőkés László álmának huszonegy év utáni beteljesülését jelenti. Az új párttal való leendő kapcsolatukról szólva megjegyezte, hogy előbb le kell tisztulnia a képnek: az EMNP-n múlik, hogy a bal vagy a jobb oldal mellé áll. Keizer reméli, nem viselkednek majd úgy, mint Magyarországon az MDF tette, hanem igazi európai néppárt szerepét fogják betölteni.

Kolozsvári Szabadság

Diktatúrától tart az MPP

Az MPP támogatja a jövő évi választások összevonását, ám azokat nem ősszel, hanem legkésőbb június elején kell megrendezni – fejtette ki Szász Jenő, a polgári párt elnöke Sepsiszentgyörgyön.
A 215-ös közigazgatási törvényre hivatkozott, amelynek három szakaszában is megjelenik, hogy az önkormányzati képviselők, a polgármesterek vagy megyei tanács-elnökök man­­­dátuma „csak háború vagy katasztrófa esetén hosszabbítható meg". „A helyzet valóban katasztrofális, de éppen ennek okozói szeretnék meghosszabbítani mandátumukat, s a törvény valójában természeti katasztrófákról beszél, amiről egyelőre nincs, s reméljük, nem is lesz szó" – fejtette ki a pártelnök.
Ha módosítják az említett törvényt, jogszerűvé tehetik az őszi választásokat, csakhogy éppen ezt nevezik hatalommal való visszaélésnek – mondta, és érvelésével ismét azt igyekezett alátámasztani, hogy szükség van az erdélyi magyar rendszerváltásra, az RMDSZ menesztésére.
A Háromszék kérdésére elmondta, a Demokrata Liberális Párt is csalódást okozott nekik, de magyar pártként ők az RMDSZ ellenzékének tekintik magukat, a magyar szövetség kormányzati felelősségét, antidemokratikus döntésekben való részvételét kérik számon, hiszen ha kiléptek volna a hatalomból, nem lehetett volna érvényesíteni a népnyúzó határozatokat.
A közigazgatási törvény önkényes megváltoztatása első lépés a diktatúra felé, az MPP ez ellen emeli fel szavát – hangsúlyozta Szász Jenő, aki azt is leszögezte, pártja soha nem lesz azonos platformon a baloldali szervezetekkel, ebben az esetben véletlenszerű, hogy ugyan­azt mondják, mint a Nemzeti Liberális Párt és a Szociál­demokrata Párt.
Farkas Réka
Háromszék

Félszeg háromszéki kéznyújtás (Az EMNP-vel igen, az MPP-vel nem tárgyalna Tamás Sándor)

Fontos nemzeti kérdésekben szükség lesz az összefogásra – véli Tamás Sándor, a háromszéki RMDSZ elnöke, akinek álláspontja különbözik a szövetség országos vezetőinek viszonyulásától: Kelemen Hunorral, illetve Markó Bélával vagy Borbély Lászlóval ellentétben, ő köszönti a frissen bejegyzett EMNP-t, együttműködést keres és ígér.

Nem szabad a fejünket a homokba dugnunk, tudomásul kell vennünk, az RMDSZ-en kívül is van politikai élet – mondta Tamás Sándor, aki szerint bebizonyosodott ugyan, hogy a három évvel ezelőtt bejegyzett MPP csak luftballon volt, ígéreteiket nem tudták beváltani, és ahol döntő pozíciót szereztek, ott nem jobban, de rosszabbul mennek a dolgok, ám ennek ellenére oda kell figyelni a hasonló kezdeményezésekre. Tamás Sándor kiemelte, tisztában vannak azzal, hogy az erdélyi magyarság szempontjából fontos kérdésekben: a népszámlálás ügyében, a marosvásárhelyi polgármester-jelöltállítás, illetve a parlamenti képviselet kérdésében tárgyalni kell. "Van­nak közös pontok, amelyeket meg kell találnunk, s emellett mindenki végezheti a dolgát, építkezhet" – fejtette ki Tamás Sándor. Háromszéken is van olyan település, ahol szükséges az összefogás, például a 99 százalékban magyarok lakta, de több mint másfél évtizede román polgármester által irányított Kőröspatakot csak így lehet visszaszerezni, már meg is állapodtak a helyi MPP-vel és más erőkkel, hogy egyetlen magyar jelöltet indítanak a jövő évi önkormányzati választásokon. Tamás Sándor azt is elmondta, személyesen is jó viszonyban van az EMNP megyei vezetőivel, de Toró T. Tiborral és Tőkés Lászlóval is, elismerte, ez az emberi tényező is be­folyásolja az eljövendő együttműködést. Nem ugyanez a helyzet az MPP-vel. "Nem megyünk olyan udvarra, ahol mérgezik a kutat" – fejtette ki, s hozzáfűzte: "Szász Jenővel és a párt háromszéki vezetőivel nem az a legnagyobb gond, hogy már csak alig másfél százalékos a támogatottságuk, hanem az, hogy rendkívül arrogánsak, nehéz velük szót érteni." Kezet nyújt tehát az új pártnak, annak ellenére, hogy az RMDSZ csúcsvezetése igen keményen bírálta az EMNP kezdeményezőit? – tettük fel a kérdést a szövetség háromszéki vezetőjének. "Hát igen, amíg le nem vágják a kezem" – jegyezte meg Tamás Sándor.

Háromszék, MPP-PRESS

Felavatták a Történelmi Vitézi Rend Kolozsvári székének zászlaját – a román sajtó érthetetlen dűhrohama

Vitézi zászlószentelés és tomboló magyarellenesség Kolozsváron

Augusztus 28-án, a vasárnapi szentmise keretében, a kolozsvári Szent Mihály templomban Kovács Sándor főesperes felszentelte a Történelmi Vitézi Rend Kolozsvári székének zászlaját. A rend jelenlévő mintegy ötven tagja – közöttük v. Hunyadi László főkapitány, v. Lázár Elemér erdélyi törzskapitány és v. Tokay Rozália, a kolozsvári szék főhadnagya – a szentmisét követően csoportképet készített Mátyás király szobra előtt, majd közös ebéden vett részt.

Ennyi lehetne annak az eseménynek a tényszerű beszámolója, amelyen a hírek szerint egyetlen kolozsvári magyar médium tudósítója sem jelent meg (két napilap, két rádióadás, helyi tévé, országos tévé, Duna tévé).  Annál nagyobb számban jelentek meg a román újságok, amelyek másnapi, hétfői számukban olyan tomboló  magyarellenes hangulatot keltve, egymással versengve uszítottak a Vitézi Rend, Horthy Miklós kormányzó, a kolozsvári és az erdélyi vitézek, amilyet 1990 tavasza óta alig tapasztalhattunk.

A CotidianulEgy magyar szervezet egy templomban szentelte fel zászlajátcímmel és esküt tevő Magyar Gárda alakulatot ábrázoló fényképpel „tudósít”.

A Stiri de Cluj – ilyen címmel szólítja meg olvasóit: A zsidógyilkos Horthy Miklós által alapított Vitézi Rend Kolozsváron, a Szent Mihály templomban szentelte fel zászlaját.  A fényképekkel és videóval is szemléltetett írás részletesen ismerteti a magyarországi zsidótörvényeket, valamint azt, hogy „Horthy Miklóst, Magyarország fasiszta vezetőjét több tízezer romániai, magyarországi, lengyelországi és szlovákiai zsidó haláláért teszik felelőssé”. A cikk végére uszítássá fokozódik a félretájékoztatás: „Történészek írják, hogy Horthy Miklós aláírására, az Auschwitz-Birkenau-i táborokban 40.000-50.000 zsidót gyilkoltak meg.”

A Realitatea – átveszi a Cotidianul Magyar Gárdás fényképét, és tudósításának címét, lényegét.

A Napoca News – már címében háborús bűnösnek nevezi Horthy Miklóst: A kolozsvári magyarok egy olyan szervezet zászlaját szentelték fel, amelyet a háborús bűnös Horthy Miklós alapított.

A Ziarul Faclia  – címlapon indít: A kolozsvári neo-Horthysták felszentelték harci zászlójukat, majd megjegyzi, hogy a zászlószentelést tudatosan időzítették volna a második bécsi döntés évfordulójára. (augusztus 30. – sic! – szerk. megj.)

A Gazeta de Cluj – amint azt pár héttel korábban, a Kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társulatával szemben tette, most is élen jár az uszításban. Címoldalon nemzetbiztonsági veszélyt sugalló üzenettel (Kolozsváron a Rend a gyutacsot gyújtja), és egy főtéri fényképpel manipulál, népviseletbe öltözött, hadrenben álló székely tömeggel keltve félelmet a félretájékoztatott román olvasókban.

A Magyarok Világszövetsége tiltakozik a Vitézi Rendnek és alapítójának, Horthy Miklós kormányzónak minősíthetetlen besározása ellen, és szolidaritásáról biztosítja mindazon magyar közösségeket, amelyekben ez a minden ok nélküli, gátlástalan uszítás okkal kelthet félelmet.

Egyben felhívja a nemzetközi közösség figyelmet a magyarellenességnek erre a megengedhetetlen megnyilvánulására.

MVSZ Sajtószolgálat

7278/110829

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 0:37

Székelyföldnek autonóm parlament és regionális kormány kell

Beszélgetés Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével
– Elnök úr! Beszélgetésünk nyitányaként kanyarodjunk vissza a kezdetekhez: hogyan alakult meg a Székely Nemzeti Tanács?

– A SZNT létrejöttének előzményei a kilencvenes évek derekára nyúlnak vissza: 1995-ben Sepsiszentgyörgyön megalakult az RMDSZ Székelyföldi Egyeztető Tanácsa a Kovászna, Hargita és Maros megyei képviselők részvételével. Dr. Csapó I. József volt a terv elindítója, aki elsőként fogalmazta meg markánsan Székelyföld autonómiájának a megjelenítését. A rendszerváltás utáni években eufóriában éltünk, hogy végre van magyar közképviselet, de hamar szembe kellett néznünk azzal a ténnyel, hogy köreinkben is vannak előítéletek a székelyföldi autonómiatörekvésekkel szemben. A Maros megyei RMDSZ-ben szembesültem ezzel: amikor felvetettük a Magyar Autonóm Tartomány visszaállításának szükségszerűségét, általános elszörnyedés, elképedés volt a válasz.
Volt, aki nem restellte kijelenteni, hogy nekünk ez a három megye is elégséges, amit Ceauşescu idejében alakítottak. Akkor kerültem összetűzésbe a székelyföldi autonómiát elutasító mentalitással. Rákérdeztem, persze, hogy mi volt a baj a Magyar Autonóm Tartománnyal? Azon túl, hogy a kommunista rendszerben az ország többi tartományához hasonlóan működött, közigazgatási megoldásként nem volt rendszerfüggő. A rendszerváltás után húsz évvel még mindig az 1968-as kommunista megyerendszer működik az országban. Ha a rendszerváltást úgy érjük meg, hogy nem került volna elfogadásra a megyésítést kimondó 1968/2-es törvény, ma sokkal könnyebb dolgunk lenne: a Magyar Autonóm Tartomány hatásköreit kellene kiegészíteni, és nem újrarajzolni egy közigazgatási térképet, amely a mai megyerendszernél is több veszélyt tartogat Székelyföld számára. Az autonómia gondolata tehát a rendszerváltással egy időben merült fel, de markánsan 1995-ben jelent meg, majd 2003-ban, az RMDSZ szatmári kongresszusa után, amikor létrejött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete. Ezen belül, a székelyföldi képviselőkből megalakult a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete. Végigjártuk Székelyföld városait és falvait, és 2003 októberében, Sepsiszentgyörgyön, a Gábor Áron teremben Székelyföld autonómiájának közképviseleteként megalakult a Székely Nemzeti Tanács. Nem párt, és nem bejegyzett szervezet: a mai viszonyok között nem bír román jogi személyiséggel. Ez ellentétes lenne magával az autonómiatörekvéssel.
– Az RMDSZ a kétezres évek elején egyeduralkodó volt a romániai magyar közéletben. Miként fogadta az SZNT megalakulását?
– Az RMDSZ vezetése az SZNT megalakulásában politikai riválist látott, emiatt értetlenül fogadtak. Később megértettem, hogy a két szervezet között koncepcionális különbségek vannak. 2008-ban, amikor az RMDSZ kissé korrigálta a hozzánk és az autonómiához való viszonyát, és a szervezet elnökét, Csapó I. Józsefet, illetve jómagamat alelnökként fogadott, Markó Béla, Kelemen Hunor társaságában kifejtette: az SZNT Székelyföldben, mint autonóm entitásban gondolkodik, és székely népről beszél, az RMDSZ számára viszont egységes erdélyi magyarság létezik. Az a differenciált jövőkép, amelyet az RMDSZ programja is tartalmaz – az erdélyi magyarság különböző élethelyzetekben él, emiatt más-más megoldás tudja biztosítani Székelyföld vagy Közép-Erdély teljes egyenjogúságát –, ez az RMDSZ számára néhány évvel ezelőtt még elfogadhatatlan volt. Közben nálunk is változnak az idők, hiszen az RMDSZ-en belül ma már székelyföldi pártstruktúrát hoztak
létre, ami néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt. Kezdetben tehát ellenségesen, félve viszonyultak a Székely Nemzeti Tanácshoz, viszont megalakulásunk után egy évvel az SZNT-nek köszönhetően már módosították programjukat, és választási kampány-jelmondatukat. 2004-ben az RMDSZ Jó úton, Európába szlogennel ment bele a választási kampányba, és amikor észrevették, hogy az SZNT népszavazási kiírást kezdeményez – a sajtó és a közvélemény elsősorban ezzel foglalkozott
–, félidőben, a kampány közepén visszavonták eredeti választási jelszavukat, plakátjaikat begyűjtötték, és egyik napról a másikra teljesen új jelszó és plakáterdő borította be Erdélyt Együtt az autonómiáért! címmel. Kevés emberben maradt meg ennek emléke.
– Hogyan alakult az SZNT kapcsolata a román közéleti és politikai elittel, és a sajtóval? Sikerült-e valamilyen párbeszédet kialakítani az évek során?
– Utoljára egy román újságíró tette fel nekem ezt a kérdést egy marosvásárhelyi román televíziós műsorban. Akkor elmondtam: mindig pozitívan válaszoltunk a román média megkeresésére. Igazán jó együttműködést nem tudtunk kialakítani román pártokkal. Megkerestek román értelmiségiek, volt, aki nyitottságot is tanúsított, de a román politikai erők részéről semmiféle támogatást nem kaptunk autonómia-küzdelmünkhöz. A román közvéleményt azonban élénken foglalkoztatja mindaz, amit a Székely Nemzeti Tanács tesz. Mi természetesen a jó kommunikációra törekszünk, hiszen határozatainkat, közleményeinket eljuttattuk román fordításban a román sajtónak, a román közhatalom intézményeinek. Budapesti gyűlésünk határozatait megkapta a román államfő, a kormányfő, és a külügyminisztérium is. Ez utóbbitól érdemi választ is kaptunk, amire viszontválasszal éltünk. Pozitívumként lehet elmondani, hogy 2003-hoz képest jó irányú elmozdulás történt.
– Kronológiai sorrendben miként tudná összefoglalni az SZNT autonómia ügyben tett eddigi fontosabb lépéseit?
– Elsőként említem a 2004 januárjában elfogadott törvénytervezetet, Székelyföld Autonómiatatútumát, amely a Székely Nemzeti Tanács legfontosabb dokumentuma, és az egyetlen létező törvénytervezet,
amely Székelyföld autonómiájának intézményeit írja le. Ezt 2004 után 2005-ben másodszor terjesztettük be a román parla ment elé. A Szenátusnál akadt el, ahol immár hat éve nem tárgyalják. Ez a törvénytervezet azért is alapmű, mert Székelyföld autonómiájával kapcsolatban mindent tartalmaz: körülírja Székelyföld határait, az autonómia intézményeit és részletesen meghatározza azok működését.
– Melyik európai autonómia ihlette leginkább az SZNT székelyföldi autonómia-statútumát?
– Az autonómia-statútum alapjául szolgáló törvénytervezet az Európai Unióban működő autonómiákra épül, azokat tekinti mintának. A dél-tiroli, a baszk, a katalán vagy a skót autonómia közös vonása, hogy regionális parlamentben, és regionális kormányban gondolkodik: ez az a közös elem, amely a székelyföldi autonómia-statútumban is fellelhető. Természetesen más közös elemek is vannak, hiszen Katalónia, Baszkföld vagy Dél-Tirol autonómiájához hasonóan a régió nyelvét – a Székelyföldön a magyar nyelvet –, hivatalos nyelvnek tekinti: a magyar nyelv Székelyföldön azonos jogállású lenne az állam hivatalos nyelvével, a román nyelvvel.
– A nyelvi jogok terén azért történt némi előrelépés Erdélyben, a létező törvényes kereteket azonban nem használjuk ki…
– A nyelvi jogokért folyó jelenlegi küzdelem arról szól, hogy a magyar anyanyelvű román állampolgároknak egyénenként biztosítsák az anyanyelv szabad használatának jogát. E logika alapján nem a magyar nyelvnek biztosítanak területhez köthető jogállást, hanem a magyar anyanyelvű román állampolgárok egyéni jogaira helyezik a hangsúlyt. A megközelítés eleve diszkriminatív: már a megfogalmazásba valótlan, hamis állítást építenek be, ami kétféle mércét takar, hiszen szabadon használhatjuk ugyan anyanyelvünket, a magyar nyelvnek még sincs hivatalos jogállása a Székelyföldön.
– Az autonómia-statútum volt tehát az alap. Mi következett ezután?
– Az autonómia-statútummal egy időben fogadtuk el a Székely Nemzeti Tanács jelképeit, amelyek az elmúlt nyolc évben Székelyföld jelképeivé váltak. Fontosnak tartom a jelképek és szimbólumok terén történő kommunikációt. Amikor egy önkormányzat vagy pártszékház épületén megjelenik a székely zászló, ennek politikai, közéleti üzenete van. Két évvel ezelőtt Marosszéken – ahol a székelység egyharmada él – egyetlen önkormányzat épületén sem volt székely zászló. Azóta nyolc önkormányzatra sikerült kitűzni. Maros megye prefektusa minden alkalommal nagy segítségünkre van a mediatizálásban, mert ő azonnal le szeretné vetetni, be akarja tiltatni, folyamatosan fenyeget, így fölkelti a közfigyelmet. Pascan prefektus akarata ellenére partnerünkké vált a székely jelképek terjesztésében. Az ő ellenkezése nélkül nehéz lett volna kitűzetni nyolc önkormányzatra zászlónkat. Nemrég törvényt javasolt a székely szimbólumok betiltására. Meggyőződésem, hogy ez újabb lendületet fog adni a székely zászló minél több helyen történő kitűzéséhez. Ma már nem csak a Magyar Polgári Párt székházain lehet látni, hanem több RMDSZ székházra is felkerült. Ez jelzi, hogy pártoktól független jelképről van szó. A székely zászló ma már minden, Székelyfölddel kapcsolatos eseménynek része. Legutóbb a brüsszeli székelyföldi iroda megnyitásán került közelképbe. Az évek során mindenhol ott szerepelt, ahol Székelyföldről szó esett. Tőkés László székelyföldi kampánya, székelyföldi plakátjai elképzelhetetlenek voltak a székelyföldi zászló nélkül. A kronológiai felsorolást a székelyudvarhelyi nagygyűléssel folytatnám, ahol tömegrendezvényen sikerült fölmutatni közösségünk akaratát, és ennek igen jelentős médiavisszhangja volt. Az ott elfogadott határozatok ma is időtállóak. A soron következő gyergyóditrói nemzetgyűlés a népszavazás-kezdeményezés elindítója és legitimálója lett.
– A székelyföldi népszavazást sokan az SZNT legfontosabb kezdeményezésének tartják. Mekkora volt ennek a hatása?
– Az akció 2006 és 2008 februárja között zajlott, és 250 ezer székelyföldi polgárt sikerült megszólítani: a megkérdezettek több mint 90 százaléka mondott igen Székelyföld területi autonómiájára! Ez ma és a jövőben is igen fontos hivatkozási alap a nemzetközi fórumok előtt. A népszavazás jegyzőkönyveit beköttettük, ezek bekerültek az SZNT archívumába. Ennek egy másolatát átadtuk a Magyar Köztársaság Elnöki Hivatalának, személyesen Sólyom Lászlónak, és felkértük, hogy a legmagasabb állami magyar közméltóságként erkölcsi és politikai védnökséget vállaljon fölötte. A köztársasági elnök úr, Sólyom László nagy empátiával fogadta munkánk eredményét. A Sándor-palota volt a legfontosabb hely, ahova jegyzőkönyveink másolatát eljuttattuk. A népszavazás végeredményéről részletesen tájékoztattuk az Európa Tanácsot, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet, de eljuttattuk a román állami hatóságokhoz is. Úgy gondolom, hogy az SZNT kezdeményezése a Trianon utáni nemzettörténet egyik kiemelkedően fontos eseménye: a trianoni határokon túl, magyar közösségek még soha nem szerveztek önrendelkezési kérdésről népszavazást. A nemzetközi figyelemfelkeltés másik fontos példájaként említhetem az SZNT tavalyi, budapesti gyűlését, amely elsősorban a magyarországi közvélemény figyelmét hívta fel a székelyföldi autonómia-törekvésre. Sikerként könyvelem el, hogy a magyar pártokkal sikerült megértetni: ez pártpolitika fölött álló törekvés. Elmagyaráztuk, hogy Székelyföld autonómiája közjogi megoldást, és nem ideológiát jelent. Az ellenzéki pártok is elfogadták törekvésünket. A Magyar Szocialista Párt ígéretet tett, hogy ha a magyar kormány a székely autonómia irányába bármilyen lépést tesz, törekvésében támogatni fogják. A Lehet Más a Politika (LMP) szintén támogatásáról biztosított. Nagy előrelépésnek tartom, hogy magyarországi önkormányzatokkal gyümölcsöző együttműködést tudtunk kialakítani, elsősorban olyan önkormányzatokkal, melyek területén székelyek élnek. A Kerepesi Székely Köröknek például 500 tagja van, de sok más települést is felsorolhatnék, amelyekkel jó kapcsolatot építettünk ki. Bízom benne, hogy amennyiben megteremtjük Székelyföld autonóm intézményeit, nagy számban fognak hazatérni a szülőföldjüket elhagyott székelyek.
– Az anyaországból és általában a Kárpát-medencéből többször fogalmaztak meg olyan véleményt az erdélyi magyar közélet felé, hogy alakítsunk ki egységes álláspontot az autonómia-statútumok ügyében, így azokat nem csak az anyaországban, hanem az európai intézményekben lobbizó magyar diplomácia könnyebben támogathatná. Kialakítható-e konszenzus ebben az ügyben?
– 2004-ben, amikor az SZNT megszavazta saját törvénytervezetét, és azt Románia parlamentje elé terjesztette, RMDSZ-politikusok szájából ígéretként hangzott el, hogy az RMDSZ is ki fogja dolgozni saját, Székelyföldre vonatkozó autonómia-tervezetét. Ez azóta sem történt meg. Sokáig vártam rá, mert kíváncsi voltam arra, hogy az autonómia általánosan elfogadott intézményei az RMDSZ koncepciójában helyettesíthetők-e mással? Nem tudtam eldönteni, hogy mit takarhat az RMDSZ más fajta autonómia-koncepciója? Nos, hét esztendővel az elhangzott ígéret óta, sem az RMDSZ-nek, sem más politikai alakulatnak nincs az SZNT-től eltérő koncepciója. A Bakk Miklós-féle törvénytervezetről szokás még alternatívaként beszélni, de aki ezt elolvassa és összeveti a Csapó-féle tervezettel, rájön, hogy a Csapó-féle tervezetből indult ki, arra építette a sajátját, és ezt a szerző is elismeri. Lényeges, elvi különbség tehát nincs a két törvénytervezet között! Egy másik törvénytervezet, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács személyi elvű autonómia-statútuma az egész erdélyi magyarságra kiterjedő autonómia-statútum részként magába foglalja a sajátos jogállású önkormányzatok autonómiájának lehetőségét, illetve a tömbben élő magyarság, Székelyföld területi autonómiáját is. A törvénytervezet a romániai magyar nemzeti közösséget egységes jogalanynak tekinti, és kiragadja a kisebbségi kérdéskörből. Az EMNT két törvénytervezete azokat a jogköröket fogalmazza meg, amellyel minden erdélyi magyar rendelkezhet, azonban a sajátságos helyzetekre nem tér ki, amellyel például egy magyar többségű önkormányzatnak lehetősége és joga lenne élni. Megfogalmazása szerint a személyi elvű autonómia-statútum által szavatolt jogok gyakorlója, képviselője, megjelenítője a magyar többségű önkormányzat területén maga a választott önkormányzat. Az EMNT törvénytervezetei az RMDSZ programjában is megtalálható háromszintű autonómia-koncepcióra épülnek. Az általános szint kiterjed egész Erdélyre: ez a romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiája. Ebben a megfogalmazásban lehetőség van a sajátos jogállású önkormányzatok autonómiájára, és Székelyföld területi autonómiájára is. Minden olyan jogkört, amit a személyi elvű autonómia intézményei biztosítanak, Székelyföld esetében a regionális parlamentre és a regionális kormányra ruház. A Székelyföldön kívül lévő, magyar többségű települések esetében ez a feladatkör a helyi önkormányzatokra tartozik.
– Ehhez képest az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete messze áll mind az SZNT, mind az EMNT elképzeléseitől…
– Az RMDSZ törvénytervezetével az a legnagyobb baj, hogy megtéveszti az embereket: sokan azt gondolják, hogyha itt-ott javítanának rajta, akkor talán elfogadható lenne a romániai magyarság számára. Ez nem igaz! Rossz maga az alapkoncepció: az erdélyi magyar nemzeti közösség és a többi romániai kisebbség egy szinten van kezelve. Az erdélyi magyar nemzeti közösség nem tartozik a romániai kisebbségek közé! Érdekességként mondom el, hogy 1988-ban jelent meg a magyar és román értelmiségiek közös nyilatkozata, a Budapesti Nyilatkozat, amely egy jövőképet vetített elénk. Lényege az volt, hogy Erdély a komplementaritás tere, az egymást kiegészítő kultúráké. Ezen belül a román és a magyar kultúra egyenrangú. Ehhez a felfogáshoz képest az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete hátrébb lép, és azt mondja, hogy van román többség és 18 kisebbség, amelynek egyike mi lennénk. Ez nem igaz! Katalónia kormánya, Katalónia parlamentje nagyon korrekt kisebbségügyi politikát folytat. Védi például az aráni nyelvet, és hivatalos rangra emeli azon a tíz katalóniai településen, ahol jelentős számban élnek. Vagyis a katalánok a maguk területén nem alanyai a kisebbség-politikának, hanem ők alkotják a kisebbség-politikát. Székelyföldön mi nem vagyunk kisebbség, 75 százalékos többséget alkotunk. A skótok nem tekintik magukat kisebbségnek, hiszen Skócia az ő hazájuk, ahol ők többségben vannak. Mi székelyek saját hazánkban, a Székelyföldön többségben vagyunk. Jobb kisebbségpolitikát folytatnánk, mint amit a román kormány jelenleg folytat. Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetét nem lehet javítani, mert az eleve rossz. Erről közleményt adtunk ki több erdélyi magyar szervezettel közösen. Amennyiben a román kormány elfogadná a törvénytervezetet, többet ártana a magyar nemzeti közösségnek, mint amennyit használna.
– A rendszerváltás óta eltelt több mint két évtized. Traian Băsescu román államfő magyar- és autonómia-ellenes vehemenciája a kilencvenes évek elejére emlékeztet. Úgy tűnik, az autonómia területén tapodtat sem haladtunk előre, hiszen az SZNT és az EMNT autonómiatervezeteit, a több évig tartó műhelymunkát az egymást követő román törvényhozások olvasatlanul seperték le az asztalról. Még az RMDSZ által benyújtott, vérszegény kisebbségi törvénytervezet minimális jogköreit is kiiktatná a román többség. Miben látja az autonómia teljeskörű elutasításának okait?
– Romániában a központosítás gondolata sokkal erőteljesebben, markánsabban élte túl a rendszerváltást, mint bármelyik más kelet-európai országban. A központi hatalom decentralizációjával a román hatalom képtelen megbirkózni. Amikor 1989 decembere után az Iliescu-rendszer a megyei elsőtitkárok funkcióját átalakította, és bevezette a prefektusok intézményét, az ellenzéki pártok, a későbbi Demokratikus Konvenció pártjai igen keményen kritizálták. Rámutattak arra, hogy az Iliescu-rendszer fenntartja a Romá Kommunista Párt egykori struktúráját. Az indítvány motivációja az volt, hogy ahol Iliescu pártja nem nyerte meg a helyhatósági választásokat, ott a kihelyezett kormánybiztos érvényesítse a helyi népakarattal szemben a központi kormányzat akaratát. Az 1996-os váltással hatalomra került a Demokratikus Konvencióba tömörült ellenzék, de a prefektusi intézményt ők sem törölték el, hanem megerősítették saját klientúrájuk számára. Az 1968-as Ceauşescu-féle alkotmányba bekerült a nemzetállam gondolata, amit a háború előtti régi román alkotmányból élesztettek újjá, és ezzel folytonossá vált az egységes román nemzetállam szintagmája. Ez voltaképpen a Magyar Autonóm Tartomány megszüntetésével egyidejűleg következett be, és nem véletlenül. Az egységes és oszthatatlan román nemzetállam doktrínája Európában egyedülálló partikularitás: nem tudok még egy olyan alkotmányt, amelyben ez a doktrína így szerepelne. Ez a román politikai osztály fejében mindennél fontosabb! Ma Romániában az egy főre eső nemzeti össztermék kisebb, mint a gaboni. Ez már nem annyira fontos a románok számára. A románság el tudja fogadni azt, hogy az életszínvonal még alacsonyabb legyen, csak az egységes román nemzetállam doktrínája érvényesüljön továbbra is. Az autonómia-elképzelések útjában ez a legfontosabb akadály.
– Ha a romániai magyarság közképviselete az utóbbi másfél évtizedben nem alkudott volna meg a román állami vezetéssel, vajon előbbre állnánk autonómiaügyben?
– A román hatalom mindenkori érdeke az volt, hogy az RMDSZ-szel valamiféle szövetséget alkosson. Romániában nincs vertikális, csak horizontális hatalommegosztás, így nyilván román érdek volt az RMDSZ-t szervesen beépíteni a rendszerbe. A két-három RMDSZ-es miniszter hatásköre az egységes román nemzetállam jegyében terjed ki az ország egész területére. Miközben lemondunk arról, hogy saját ügyeinkről döntsük, cserébe néhány magyar politikusnak megadják azt a lehetőséget, hogy országos ügyekben legyen befolyása. Az RMDSZ részéről ez teljesen elhibázott felfogás volt. Ma már az autonómiát nem csak a románok ellenzik, hanem nincs markáns magyar képviselet sem, amely az autonómiáért és a vertikális hatalommegosztásért fellépne. Az autonómiához kell egy központi hatalom, amely átad, és kell egy regionális akarat, regionális képződmény, amely hatalmi központtá válva a központi hatalomtól jogosítványokat kap. Nálunk hiányzik ez a regionális képződmény, amely követelni tudná a közösségi jogok képviseletét a Székelyföldön. A két fél nélkül nincs hatalomátadás, és hatalomátvétel.
– Ön szerint milyen szerepe volt az utóbbi két évtizedben az anyaország gyenge, vagy hosszú évekig hiányzó autonómia-támogatásának?
– Az SZNT budapesti gyűlésén, egyik határozatában azt kérte az anyaországtól, hogy a székelyföldi autonómia-törekvést, az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseit tegye az államközi megbeszélések tárgyává, hiszen a román-magyar alapszerződés értelmében ezt megteheti. Az alapszerződés szerint jogaink védelme az államközi együttműködés tárgya, összhangban a nemzetközi joggal. Az autonómia nem más, mint ezeknek a jogoknak az intézményi garanciája. Mi elmondtuk, hogy nem a nyomásgyakorlás eszközét látjuk ebben, hanem éppenséggel a bizalomépítését. A dél-tiroli autonómia példája nem csak arról szól, hogy Ausztria lobbizott és nyomást gyakorolt, hanem hármas együttműködéssel jött létre: a dél-tiroli helyi közösség, Olaszország és Ausztria egyezett ki. Ebből Ausztria nem maradhatott ki: kimaradása gyengíti a bizalmat, hiszen nem világos, hogyan viszonyul az autonómia ügyéhez. Magyarországnak világos álláspontot kell kialakítania a székelyföldi autonómiáról, kormányközi együttműködés tárgyává kell tennie. Ebben a kérdésben a magyar politikát átláthatóvá kell tenni.
– Úgy tűnik, Brüsszelben is megtört a jég, hiszen a székelyföldi iroda megnyitása elmozdulás a holtpontról…
– Bármennyire is sikeresnek tartom és üdvözlöm, néhány dolgot hiányolok belőle. Először is hiányzik a tartalom: önmagában a Székelyföldet jeleníti meg, de a nyilatkozók szerint Romániának akarnak pénzt szerezni. Ez Székelyföldnek kevés, de a román politikumnak túl soknak tűnt. Hiányzott az előzetes egyeztetés is. Az lett volna a természetes, hogy az iroda megnyitására a román külügyminisztérium is meghívást kapjon. Utána neki kellett volna megmagyaráznia, hogy miért nem ment el. Az autonómiatörekvés arról szól, hogy ezeket a törvényeket Bukarestben akarjuk elfogadtatni. Az SZNT budapesti nagygyűlésére Románia budapesti nagykövete is kapott meghívót. Ha nem jött el, az már nem a mi felelősségünk. Mi mindig nyitottak vagyunk a párbeszédre: rendezvényeinkre meghívjuk a román hivatalosságokat is. Ha nem reagálnak, minket felelősség nem terhel.
– A jövő évi választások fő témája ismét az erdélyi magyar autonómia-törekvés lesz. Az alakulóban levő Erdélyi Magyar Néppárt a közbeszéd tárgyává tenné a témát, ugyanakkor a választások előtt valószínűleg létrejövő erdélyi magyar politikai öszszefogás akár fordulópontot is jelenthet az autonómiaküzdelemben. Lát-e reményt az áttörésre?
– Az a kérdés, hogy egységesek tudunk-e lenni az autonómia kérdésében? Az összefogás lényege az volna, hogy egy világos autonómia-elképzelés mögé sorakozzunk fel mindannyian. A múlt keserű tapasztalatait csak így tudjuk megváltoztatni. Mondanék erre egy példát: 2009-ben a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést az SZNT azért kezdeményezte, mert a román politikum diplomatikusan teszteli az erdélyi magyar közösséget, a magyar kormányt, hogyan fogadna egy maihoz hasonló közigazgatási reformot. Akkor is felvetődött Székelyföld beolvasztása, felszámolása. Elképzelésünk az volt, hogy az önkormányzatokat vigyük szembe ezzel az akarattal. Ha ők tesztelnek, akkor legyen világos üzenet, hogy ez nem fog menni. Az önkormányzati nagygyűlésre előkészített dokumentumokban az első és legfontosabb határozat címe ez volt: Állásfoglalás a romániai közigazgatási reformról. A szöveg kulcsmondata így szól: Székelyföld fel nem osztható, és be nem olvasztható. Székelyföldnek egyben, önálló fejlesztési régióvá is kell válnia. Az egységes fellépés lett volna kívánatos. Ezzel szemben az történt, hogy az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács összehívott egy ellen rendezvényt Csíkszeredában, ahol úgynevezett Autonómia-memorandumot fogadtak el. Ebben a közigazgatási reformról nem vettek tudomást, ráadásul egy rendkívüli balsikerű mondattal spékelték meg a szöveget: Romániában jelenleg nincs olyan központi politikai akarat, amely a nemzetiségi arányok megváltoztatását célozná ott, ahol magyarok élnek. Ez döbbenetes kijelentés volt! Ha teszteltek Bukarestből, azt láthatták, hogy a székelyföldi önkormányzatoknak mindössze az egyharmada mondja ki, hogy szembe kell menni a veszéllyel, miközben a kétharmada ország-világ előtt arról beszél, hogy ilyen veszély nincs! Ez nagyon súlyos tévedés volt! Beszélhetünk egységről, de az egységnek az a feltétele, hogy amikor ilyen veszélyek vannak, senki ne szervezzen ellen rendezvényt a közös akarat gyengítésére. Természetesen elképzelhető az egységes fellépés, de csakis az autonómiának elkötelezett, koherens és világos álláspont körül. Ha ez az egység nem valósul meg, a közvéleménynek, sajtónak meg kell értenie, hogy e mögött nem személyi hiúságokat kell keresni.
– Ezt az egységet meg lehet-e teremteni immár három erdélyi magyar párt összefogásával?
– Én szkeptikus vagyok abban, hogy politikai versenypártokkal teremthető-e egység…A Székely Nemzeti Tanács azért nem alakul párttá, és nem határozta meg magát soha pártként, hogy az autonómiáért való együttműködésnek kerete, háttere lehessen. Ha a székelyföldi választásokon három versenypárt indul, azok mindent meg fognak tenni, hogy a létező helyeket megszerezzék. A választásokig nincs esélye az egységnek: a következő egy év a kampányról fog szólni, sőt a közéletben már be is indult a kampány. Persze van ennek pozitív hozadéka is, hiszen annyian beszélnek székelyföldi autonómiáról, mint az előző években még soha. Igaz, e mögött rendszerint az a szándék áll, hogy mindenki tőkét kovácsoljon magának az autonómiával. Mégis jó dolog, mert ez befolyásolja a közgondolkodást. Hogy a választások után sikerül-e egységet kialakítani, nem tudom megjósolni.
Magyarországon ma a nemzetpolitikában erős egység alakult ki, de ez nem úgy működik, hogy a választások előtti pártok valamiben megegyeztek volna, hanem a politikai palettáról egy párt eltűnt, és egy liliputivá zsugorodott. A nemzet egysége egy kétharmados többség égisze alatt valósul meg. Nálunk például az lenne a természetes, hogy a magyar politikai közszereplők a székelyföldi megyei tanácsok tagjaiként közös határozatokkal hozzák létre Székelyföld autonóm regionális parlamentjét, ahol lehetne vitatkozni közös dolgainkról.
– A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés utoljára tavaly márciusban ülésezett. Lesz-e folytatás?
– Ez az önkormányzati résztvevőkön és a házbizottság akaratán múlik. Most, hogy Székelyföld fölött lebeg az országos közigazgatási reform veszélye, szükség lenne a nagygyűlés újbóli összehívására. A Székelyföldön 150 községi és városi önkormányzat működik. Ha a 150 polgármester, és helyi tanács a központi hatalomtól markánsan követelné hatáskörök átadását, eleve előrelépnénk. Akkor nem csak az SZNT követelné mindezt, hanem egység alakulna ki az önkormányzatok részéről is. Ezért van nagy szükség a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés újbóli összehívására.
– Önök is tiltakoztak az új román régió-elképzelések ellen. Úgy tűnik, végül is nem lesz belőle semmi, hiszen a kormánykoalíció tagja, az RMDSZ ezt nem szavazza meg. Vajon elkerülhető az ilyenszerű régiós átszervezés jövőbeli veszélye?
– Ha a románságban tudatosodik, hogy ez egy magyarellenes lépés, és a román pártok a következő választási kampányt is a magyarellenességre akarják építeni, akkor keveset számít, hogy az RMDSZ mit akar. Az RMDSZ által támogatott három megyés Székelyföld szintén elfogadhatatlan: Kovászna, Maros és Hargita megye nem Székelyföld! Ebbe a régióba a két megye mellett csak Marosszék tartozik. Maros megye megalakításakor 290 ezer románt csatoltak Marosszékhez. Maros megyét a Ceauşescu-rendszer kényszerítette ránk. Az a súlyos, hogy immár mi magunk kérjük a három megyét, holott tudvalevő, hogy azok nem képezik le a történelmi Székelyföldet. Azt akarjuk szentesíteni, amit Ceauşescu 1968-ban ellenünk megtett. Miközben mindenki azt mondja, hogy rossz a Ceauşescu-féle megyerendszer, úgy tűnik, az RMDSZ mégis erre építené a fejlesztési régiókat. Kérdés az is, hogy a mezőségi románság akarja-e ezt a régiót? Őket megkérdezték? A cseléd-mentalitás érhető tetten az RMDSZ viselkedésében: ők eleve a kompromisszumból indulnak ki. Azt mondják, a románság számára elfogadhatatlan a Székelyföldet kérni, akkor meg ne is kérjük. Az eleve kompromisszumos magyar kérést a többség nem érzékeli, nem látja az RMDSZ szolgai mentalitását. Nem tudja, hogy ez nem a helyi magyar közösség kérése, hanem a párté. Ezt a megfelelési kényszert senki nem kérte az RMDSZ-től. A három megye iránti igényhez a többség éppen úgy viszonyul, mintha az RMDSZ eleve a történelmi Székelyföldet igényelné vissza.
Makkay József
Erdélyi Napló

Románia és Magyarország között nincs diplomáciai háború

http://www.mno.hu/portal/791497
2011. június 17. 22:17

MNO – GB

Románia és Magyarország között nincs diplomáciai háború, a két ország stratégiai partnere egymásnak, a román–magyar megbékélés számos európai ország számára modellértékűvé vált – jelentette ki Teodor Baconschi román külügyminiszter egy helyi portálnak adott interjúban.

A bukaresti diplomácia vezetőjét a Ziare.com nevű román hírportál idézte pénteken. Baconschi arra a megjegyzésre válaszolt, hogy a román sajtó egy része diplomáciai háborúként értelmezte a két ország között a tervezett romániai területi-közigazgatási átalakítás kapcsán felmerült nézetkülönbséget. A román külügyminisztérium csütörtökön szokatlannak és nem helyénvalónak minősítette Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes álláspontját, amely szerint az etnikai arányok tudatos megváltoztatását jelentené a tervezett új romániai régióbeosztás. (MTI)

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 23:47

12-régiót-akar-az MPP

http://www.polgaripart.ro/belfoldi-hirek/12-regiot-akar-az-mpp.html

2011 jún.17

Az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke, Kulcsár Terza József úgy véli, fontos, hogy a régiók politikai tárgyalások során, a lakosság népszavazás útján történő megkérdezésével alakuljanak ki, a történelmi, kulturális, kisebbségi identitások tiszteletben tartásával. Az MPP aszimmetrikus régiósítást javasol, szerintük 12 régiónak kell léteznie: Észak-Moldva-Bukovina, Dél-Moldva, Munténia, Olténia, Dobrudzsa, Bánság, Partium, Észak-Erdély, Máramaros, Dél-Erdély, Bukarest és Székelyföld Székely Hírmondó

Egyes visszhangok a régiós átszervezéssel kapcsolatos Semjén-nyilatkozatról

 

http://www.szekelyhon.ro/szekely-vilag/vegyes-visszhangok-a-regios-atszervezessel-kapcsolatos-semjen-nyilatkozatrol

SZŐCS LÓRÁNT

2011. június 17.,

Vegyes visszhangot keltett a pénteki romániai sajtóban Semjén Zsoltnak a romániai régiós átalakítással kapcsolatos nyilatkozata.

romania_ujraosztasa_b

A pénteki híradások idézik Emil Boc miniszterelnöknek a B1 televíziós csatornán előző este elhangzott megállapítását, amely szerint a közigazgatási átszervezés kizárólag a román államra tartozik.
A România Liberă című napilap vezércikkében a magyar miniszterelnök-helyettesnek azokra a megállapításaira reagál, amelyek szerint a régiók tervezett átalakítása az etnikai arányok tudatos megváltoztatását, a székely és az erdélyi magyar megmaradás súlyos veszélyeztetését jelentené. Ezért a magyarság számára élet-halál kérdése a székelyföldi magyarlakta megyék egy közigazgatási egységbe kerülése. A lap szerkesztője, Cristian Câmpeanu ezeket a megállapításokat „túlzásnak”, sőt, egyenesen „ostobaságnak” minősíti. Hangsúlyozza, hogy az átalakítás révén egyáltalán nem módosul Románia etnikai térképe, így például – mint fogalmaz – Kovászna és Hargita megye továbbra is egyben marad, ugyanott, ahol jelenleg is van.
Az, ami valóban változik – idézi az újságírót az MTI  –, nem más, mint az ország közigazgatási beosztása. A lap szerkesztője szerint „csupán” a románok és a magyarok közötti politikai kapcsolat változik meg az átalakítás nyomán. Arra utal, hogy a jelenlegi megyei beosztás keretében a magyar többségű Hargita és Kovászna megyében szerinte már létezik „egyfajta politikai autonómia”, amennyiben a magyarok jelentősen tudják befolyásolni a megyei önkormányzatok döntéseit. 
A szerző szerint ez a fajta „politikai autonómia” fog megszűnni az újfajta közigazgatási keretben, emiatt a szerző teljesen jogosnak tartja a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) azt a félelmét, hogy a magyarok helyhatósági szinten sokat veszítenek majd politikai súlyukból.
A România Liberă vezércikkírója szükségesnek látja, hogy a román kormány tudomásul vegye mindezt, és próbáljon a magyarokkal együtt olyan megoldást keresni, amely képes megfelelni a magyarok „politikai autonómia” iránti igényeinek, akárcsak a regionális fejlődés követelményeinek, tekintettel arra, hogy – mint fogalmaz – a székely megyék gazdaságilag gyengén fejlettek.
„Más szóval, a magyarok számára fel kellene ajánlani, hogy valamilyen formában gyakorolhassák a politikai ellenőrzést az olyan körzetek felett, ahol többségben élnek…, sőt, azt a területet akár Székelyföldnek is nevezhetik, ha akarják” – olvasható a cikkben, amelynek szerzője szerint ennek érdekében el lehetne fogadni egy adott fejlesztési régión belül valamiféle „különleges közigazgatási szubstruktúrát”.
Ily módon a magyarok aggodalmai mérséklődhetnének, a román kormány számára pedig elhárulna az akadály az átszervezési projekt megvalósítása elől – véli a România Liberă újságírója.
Az Evenimentul Zilei tudósításként közöl olyan cikket, amelyben térképrajzon is illusztrálja: az RMDSZ által elképzelt régiós változat kísértetiesen egybeesik azzal a területtel, amelyet annak idején a bécsi döntés (1940) révén szakítottak ki a magyarok Romániából. 
Ugyanennek a lapnak a vezércikkében Silviu Sergiu újságíró azt fejtegeti, hogy szerinte nem kell félnie Romániának a „magyar rosszfiúktól”. Ahhoz ugyanis, hogy a Trianon után elvesztett Erdélyt a magyarok visszaszerezhessék, fel kellene oszlania az Európai Uniónak, össze kellene omlania a NATO-nak – állapítja meg. Kifejti: az EU hevesen ellenez minden olyan politikát, amely a szegregációs törekvéseknek kedvez, a NATO pedig nem tűr el semmiféle viszályforrást sem tagállamain belül, sem tagállamai között.

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 23:07

Robbanhat a koalíció a régióátszervezés miatt

 

Éles vita folyik a kormányoldal és az ellenzék, valamint a koalíció háza táján a Románia közigazgatási felosztását célzó elképzelések kapcsán. Mint ismeretes, a nagyobbik koalíciós alakulat (PDL) Traian Băsescu államfő régióátszervezési elképzelését pártolja, miszerint a jelenlegi nyolc fejlesztési régióból jönne létre ugyanannyi számú megye, ez a felosztás azonban a többségében magyarok lakta erdélyi megyék beolvadását eredményezné. További vitára ad alkalmat ugyanakkor, hogy a demokrata-liberálisok fontolgatják: felelősségvállalással terjesztik a parlament elé az ország új közigazgatási-területi térképéről szóló jogszabályt.

Ioan Oltean, a PDL főtitkára pénteken arról beszélt, a nyolc régióval számoló törvényt a kormány már június végéig felelősségvállalással fogadtatná el, és bár erről végleges döntés egyelőre nem született a koalícióban, már tárgyalnak róla. A besztercei politikus szerint a nyolc régió székhelye Kolozsvár, Brassó, Temesvár, Craiova, Konstanca, Iaşi, Ploieşti és Bukarest lenne.

Ioan Oltean szerint a Boc-kormány azt javasolja, hogy a jelenlegi 41 helyett csak nyolc, a mostani fejlesztési régiók határait követő megye létesüljön, mivel ezáltal sokkal jobb hatásfokkal lehet lehívni és hasznosítani az EU-alapokat. „Mi azt szeretnénk, ha a 2012-es helyhatósági választások már az új régiós felosztás szerint zajlanának. Amikor azt mondom, hogy »mi«, akkor a PDL-re és a jelenlegi kormányzati többségre gondolok” – fogalmazott Oltean. A PDL főtitkára annak ellenére nyilatkozott így, hogy az RMDSZ álláspontja nem egyezik a nagyobbik kormánypártéval az új közigazgatási felosztás kérdésében, ugyanis a szövetség tervezete szerint az országot fejlesztési és makrorégiókra osztanák fel. Így a jelenlegi nyolc helyett 16 fejlesztési régió jönne létre, valamint öt makrorégió. Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkotna és Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Máramaros, illetve Beszterce-Naszód megyével együtt alkotnák az ötös számú makrorégiót.

Markó Béla kormányfő-helyettes Oltean nyilatkozatára reagálva leszögezte, a nyolcrégiós tervezet csak a PDL szándékait tükrözi, amelyet az RMDSZ nem támogat, és amíg erről nem történik megállapodás a koalícióban, fölösleges felelősségvállalásról beszélni. Az RMDSZ korábbi elnöke közölte, egyeztetett az ügyben Emil Boc miniszterelnökkel, a PDL elnökével, aki elmondta, Oltean nem a demokraták, hanem csak személyes elképzelését vázolta a régióátszervezés mikéntjéről és menetrendjéről. Markó egyébként úgy véli, a nyolc fejlesztési régió túl nagy méretű ahhoz, hogy hatékony lehessen, mivel eddig sem bizonyultak működőképesnek, határaik műviek, és nem sikerült megfelelő gazdasági fejlesztési stratégiákkal sem előállniuk. „Az RMDSZ azzal sem ért egyet, hogy a jelenleg többségében magyarok lakta vidékek beleolvadjanak egy rendkívül nagy, román többségű régióba” – szögezte le a politikus.

Dél-Tirol státusával példálóznak

Állásfoglalásban utasította el a PDL tervezetét a hét végén az RMDSZ Háromszéki területi szervezetének állandó tanácsa, amely szerint a demokraták elképzelése gyakorlatilag a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék beolvasztását jelentené. A testület úgy véli, Romániában szükség van a közigazgatási reformra, ezt azonban tárgyalásnak és széleskörű társadalmi konzultációnak kell megelőznie, az RMDSZ tervezete pedig a régiók történelmi, kulturális, társadalmi, szociális és gazdasági sajátosságait figyelembe véve javasolja az átszervezést. „Az egyetlen elfogadható változat, hogy Székelyföld Dél-Tirolhoz hasonlóan, speciális státussal rendelkező régiót alkosson, és a Partium és Szilágyság is egy entitás legyen” – szögezi le a háromszéki RMDSZ. Édler András Kovászna megyei parlamenti képviselő kerek-perec leszögezte: ha a PDL a nyolcrégiós közigazgatási törvénytervezetért vállalna felelősséget a parlamentben, akkor megszavazná az ellenzék bizalmatlansági indítványát.

A honatya azonban hozzátette: bízik abban, hogy sikerül kompromiszszumra jutni a koalícióban a kérdésben. Máté András kolozsvári képviselő, az RMDSZ alsóházi frakciójának vezetője ugyanakkor leszögezte: csak akkor értene egyet a PDL tervezetével, ha abban a dél-tirolihoz hasonló területi autonómiával ruháznák fel a Székelyföldet. Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnök eközben a Krónikának elmondta: ő sem ért egyet a PDL elképzelésével, hiszen ez lényegében felszámolná a jelenlegi megyéket, a fejlesztési régiókat pedig egyetlen hatalmas megyévé alakítaná. Eközben a szövetség megtartaná a megyefelosztást, mindössze a fejlesztési régiók számát növelné, így hasonló fejlettségű, gazdasági-kulturális jellemzőkkel rendelkező, kisebb és életképesebb közigazgatási egységek jönnének létre. Csehi szerint a demokraták terve nyomán a kisebb térségek elveszítenék identitásukat, továbbá a nagy megyéken belül a fejlettebb régiók még dinamikusabb fejlődésnek indulnának a kevésbé fejlettek rovására. „Az egyes megyéknek más-más irányt kell követniük.

Szatmárnak például élnie kell az abból adódó lehetőségekkel, hogy határ menti megye, ha viszont a székhelye átkerülne Kolozsvárra, nem biztos, hogy kellő hangsúlyt fektetnének a határon átívelő kezdeményezésekre. Mindemellett igen megnehezítené az emberek dolgát, ha problémáikat Szatmárnémeti helyett Kolozsváron kellene intézniük” – állapította meg lapunknak Csehi. Elutasítja a PDL elképzeléseit Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke is, aki szerint a jelenlegi, Brassó-központú, hat megyéből álló 7-es fejlesztési régió túl nagy és működésképtelen. Hangsúlyozta: több európai projekt megvalósítási kísérlete során bebizonyosodott, hogy a hat megye nem tud együttműködni. Az RMDSZ-es tisztségviselő szerint ehelyett jóval megfelelőbb lenne egy kisebb régió, amelyet Maros, Kovászna és Hargita megye alkotna, központja pedig Marosvásárhely lenne.

Băsescu konzultál a pártokkal

Eközben a Székely Nemzeti Tanács szerint a román kormánynak az ország regionális felosztására vonatkozó elképzelése antidemokratikus, ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival, sérti a Székelyföld lakóinak akaratát és érdekeit, és egyértelműen a nemzetiségi arányok erőszakos megváltoztatását célozza. Izsák Balázs elnök közölte: a Székelyföld minden polgárának, a székely önkormányzatoknak a leghatározottabban tiltakozniuk kell, és fel kell készülniük akár az állampolgári engedetlenségre, utcai tüntetésekre is az új régiós felosztás ellen. Ezzel egy időben az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) a hét végén „rálicitált” a kormánypártokra, és bemutatta önálló régióátszervezési projektjét. A balliberális pártszövetség ugyancsak a jelenlegi nyolc fejlesztési régióból hozná létre az új közigazgatási egységeket, amelyeket a kormány által kinevezett prefektusok irányítanának.

Victor Ponta szociáldemokrata elnök közölte, 2012 és 2016 között régiótanácsok jönnének létre, amelynek elnökét közvetlenül választanák meg az ott élő választópolgárok, a régiós testületek pedig önálló költségvetéssel és végrehajtói hatáskörrel rendelkeznének. Az USL másik társelnöke, Crin Antonescu liberális pártelnök meglebegtette: ha a Boc-kormány a PDL által előterjesztett formában, lakossági konzultáció nélkül fogadja el az új közigazgatási határokat, az ellenzék utcára hívja a polgárokat, hogy így tiltakozzanak a tervezet ellen. Traian Băsescu államfő egyébként június 21-ére konzultációra hívta a parlamenti pártokat Románia közigazgatási-területi átszervezése tárgyában. n

Antal: Dorin Florea kérjen bocsánatot!

Bocsánatkérésre szólította fel Dorin Floreát Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere amiatt, hogy Marosvásárhely PDL-s elöljárója azt mondta: Kovászna és Hargita megyével ugyanabba a régióba tartozni olyan, mintha „két fogyatékossal látnál munkához”. Antal szerint az amúgy Kovászna megyei születésű Florea valótlanságokat állít, hiszen Maros megyében az egy főre eső össztermék (GDP) nem magasabb, mint Hargita és Kovászna megyében, ugyanakkor ha a viszonylag szegény Maros a gazdagabb Brassóval és Szebennel tömörülne régióba, akkor az egy főre eső GDP magasabb lesz, emiatt a régió kevesebb támogatást kapna az EU-tól. „Ha Dorin Florea elég információval rendelkezne az uniós támogatási rendszerről, akkor éppen azért szállna síkra, hogy Maros megye két olyan megyével alkosson egy régiót, amelyekkel nemcsak kulturális és történelmi szempontból tartoznak együvé, hanem gazdasági fejlettség szempontjából is egy szinten vannak, mert így sokkal több pénzt tud lehívni” – szögezte le Sepsiszentgyörgy polgármestere.

Bíró Blanka , kronika.ro

1

Románia és a romániai magyarság: hol a határ?

http://kitekinto.hu/karpat-medence/2011/06/04/romania_es_a_romaniai_magyarsag_hol_a_hatar/#komment
ZSÁR VIRÁG   2011. június 4.,
A román és romániai magyarság közötti vita erőteljes felélénkülése nemcsak megszínezte, de meg is terhelte az eddig meglehetősen rendezettnek tűnő kapcsolatot. A vita több apró részletből áll össze, amelyek akár a román és magyar állam közötti kapcsolatok romlását is maguk után vonhatják.

Eseménydúsnak mondhatjuk az elmúlt hetet az erdélyi-romániai hírek terén – még ha nem is pozitív értelemben. Érezhető, hogy tabukat döntögetünk, de kérdés, hogy jó-e az időzítés és az eszközkészlet?

Hányatott sorsú Mátyás-szobor

Vegyük először górcső alá az eddig magyar-magyar macska-egér játék tárgyává vált kolozsvári Mátyás-szobor kálváriáját. A hét elején került ki a kolozsvári önkormányzat jóvoltából egy felirat a román és magyar állam együttműködése során felújított köztéri szoboregyüttesre Nicolae Iorga román történésznek Mátyás királyról mondott egyik vitatott idézete: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult".

Kattintson és nézegessen képeket Kolozsvárról!

Az Erdély.ma szerint először 1932-ben került fel a szoborra ez az idézet, amelyet 1940-ben Észak-Erdélynek Magyarországhoz kerülése után eltávolítottak, majd Gheorghe Funar nacionalista volt kolozsvári polgármester helyeztette el ismét a táblát a szobor talapzatára 1992-ben törvénytelenül.

Bár a kolozsvári önkormányzat állítása szerint ez alkalommal jogosan helyezték el a feliratot, Kelemen Hunor, Románia kultuszminisztere egyelőre vitatja ezt az állítást.

Jó szándékkal és némi humorral megáldott kolozsváriak hirdették meg válaszul a virág elhelyezésének akcióját a fent említett feliratra. Órákon belül a helyszínen volt Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, akit azonban a tábla őrzésére kirendelt rendőr (!!!) figyelmeztetett, hogy a feliratra nem teheti csokrát.

Mindeközben a másik oldal sem maradt tétlen: egy román férfi még kedden piros-sárga-kék szalagot ragasztott a szoborra, amelyen arról lehet olvasni, , miként „győzte le Ştefan cel Mare Magyarország Királyát” – írja a Krónika. A köztisztasági vállalat alkalmazottai azonban ezt két piros-fehér-zöld szalagos koszorúval együtt eltávolították.

Visszatérve a bukaresti magyar nagykövethez, Füzes Oszkár a napokban tárgyalt a román külügyminisztériummal, ahol ígéretet kapott a román kormánytól a tábla kihelyezésének körülményeire vonatkozó vizsgálat lefolytatására. Mindeközben azonban többen felemelték hangjukat az ellen, hogy magyarok, illetve Magyarország kíván Románia és Kolozsvár belügyeibe beavatkozni.

Székelyföld Brüsszelben

Az összeütközés másik ürügyét Székelyföld a minap Brüsszelben megnyílt képviseleteszolgáltatta. A tiltakozók érvelése a következőkön alapul: először is Székelyföld  szerintük nem létező entitás, ami így, ezen a néven nem tarthat fenn képviseletet; másodsorban pedig az iroda a Magyar Régiók Házában nyílt meg, ami a román-magyar kapcsolatoknak egyáltalán nem tehet jót – olvashatjuk a Háromszék.ro oldalon. Bár a román külügyminisztérium kérte, hogy Magyarország – úgyszólván – határolódjon el a kezdeményezéstől, a megnyitón a három erdélyi EP képviselőn kívül Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes, és még néhány néppárti képviselő is tiszteletét tette.

Immár Brüsszelben is népszerűsítik Székelyföldet

A román ellenzék ezért otthon egyenesen Tőkés László román állampolgárságának megvonására buzdított, valamint levelet írt Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnökének, illetve José Manuel Barroso-nak, az Európai Bizottság elnökének abból a célból, hogy ne ismerjék el Székelyföld brüsszeli képviseletét.

Mindeközben fontos észrevenni, hogy míg az iroda a térség turizmusának és gazdaságának fellendítése érdekében jött létre, a román ellenzék könnyen politikai tőkét tudott kovácsolni belőle: elérte, hogy Teodor Basescu román elnök és Emil Boc miniszterelnök maguk is elhatárolódjanak a kezdeményezéstől, éket verve ezáltal a jelenlegi koalíciós partnerek közé.

Mindez pedig a kérdés radikalizálódásához is vezethet. „Székelyföld létezik akkor is, ha nincs a román állam által elismerve. Ott él 600 ezer magyar, akiknek a vérében van az autonómia” – ezt üzente Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke Crin Antonescu-nak, a Nemzeti Liberális Párt elnökének. Antal Árpád elmondta, rendkívüli módon zavarta ez a hisztéria, amelyet a román pártok keltettek a Brüsszelben megnyitott székelyföldi iroda kapcsán – számol be az Erdély.ma.

Porosodó kisebbségi törvény

A következményeket előre még nem láthatjuk, az RMDSZ radikalizálódása, amire Crin Antonescu hívta fel a figyelmet, azonban ténylegesen említésre méltó. Pedig nem mondható, hogy teljesen bebetonozva érezheti magát a Szövetség, hiszen a kisebbségi törvény kérdése sem tisztázott még.

A koalíciót veszélyeztetheti továbbá a szerdán, a szenátusban elfogadott törvény a romániai közterek elnevezéséről. Eszerint ugyanis a jövőben egy kormánybizottság feladata lesz megvizsgálni minden módosítást.

Bár a koalíciós megállapodás és Kelemen Hunor szerint még a parlament nyári szünete előtt szavazásra kell, hogy kerüljön az immár több, mint hat a törvényhozás különböző bizottságainak fiókjaiban porosodó törvény, a helyzet jelenlegi állása korántsem garantálja a tervezet osztatlan sikerét.

Az RMDSZ elnöke szerint a törvényjavaslatot már nem szükséges vitára bocsátani, hiszen már minden képviselőnek volt alkalma megismernie a tartalmát. Mivel plenáris vitára nincs szükség, a felelősségvállalással történő elfogadtatás lehet az egyetlen célszerű megoldás. Egyelőre nincs vita a koalíciós partnerek között a törvénytervezet tárgyában, az elfogadtatás módját azonban nem mindenki látja ugyanígy – olvashatjuk a Háromszék.ro-n.

Kérdés mindössze, hogy a fentebb ismertetett viták mennyire nyomják rá a bélyegüket a kisebbségi törvényre. Félő, hogy jobban, mint azt súlyuknál fogva ténylegesen megérdemelnék. Márpedig az RMDSZ rendíthetetlennek tűnik: a törvény el nem fogadása esetén a koalícióban történő részvételét nem fogja folytatni. Vagy ez is csak egy kísérlet a radikális szavazók megtartására?

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 16:44

A külügy is bekérette a román nagykövetet

MTI,

2011. május 31., kedd 17:20 | 1 órája frissítve

Bekérette a Külügyminisztériumba Ireny Comaroschit, Románia magyarországi nagykövetét Németh Zsolt. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára aggodalmát fejezte ki a napokban Kolozsvárott történtek miatt, tájékoztatott a tárca.

Az államtitkár a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett román felirat és zászló ügyét említett a diplomatának, valamint kifogásolta, hogy hétfőn a szobornál feltartóztatták a bukaresti magyar nagykövetet. Füzes Oszkár egy internetes civil kezdeményezéshez csatlakozva virágot akart tenni a tábla elé, hogy ne látszódjon a felirat, de egy rendőr felszólította, hogy csak a tábla mellé tehet virágot.

Németh Zsolt szerint ezek az események ellentétben állnak a két ország egyezményeivel, és ártanak a jószomszédi együttműködésnek.

Előző hétfőn jelent meg a tavaly restaurált Mátyás-szoborcsoport előtt egy olyan bronztábla, amely a magyarok számára sértő, és ezért vitatott idézetet tartalmaz Nicolae Iorga román történésztől. "A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult" – állt rajta.

Először 1932-ben került fel a szoborra ez az idézet, amelyet 1940-ben, Észak-Erdély Magyarországhoz kerülése után eltávolítottak, majd Gheorghe Funar volt nacionalista kolozsvári polgármester törvénytelenül helyeztette el ismét a táblát a szobor talapzatára 1992-ben.

A kolozsvári polgármesteri hivatal szerint törvényesen helyezték ki a táblát, Kelemen Hunor román művelődési miniszter szerint azonban a most elhelyezett feliratot nem hagyta jóvá az országos műemlékvédelmi bizottság, ezért törvénytelenül járt el a kolozsvári polgármesteri hivatal.

Kedden a román külügyminisztériumba kérették a magyar nagykövetet, hogy tájékoztatást kérjenek tőle arról, miért ad otthont a brüsszeli Magyar Régiók Háza a székelyföldi irodának. A Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok kezdeményezéseként megalakuló képviseleti irodát a nap folyamán nyitják meg.

Román nemzeti karszalag a szobornál

Egy nyugdíjas férfi kedden román nemzeti szalagot ragasztott a kolozsvári Mátyás király szoborcsoport talapzatára, két órával később a kolozsvári köztisztasági vállalat alkalmazottai eltávolították azt, írta kedden a kolozsvári Szabadság című napilap.

index.hu

Románia és Magyarország komoly áldozatot hozott, de gazdaságuk talpra áll

[ 2011. május 26., 23:56 ] [272]

Nouriel Roubini Nobel-díjas közgazdász

Románia és Magyarország komoly áldozatot hozott, fájdalmas intézkedéseket fogadtak el kormányaik, így gazdaságuk kezd talpra állni – jelentette ki Bukarestben Nouriel Roubini Nobel-díjas közgazdász.
A szakember egy csütörtökön Bukarestben rendezett konferencián tartott előadást. Bár Magyarországot is említette, a román gazdaságról fejtette ki véleményét.
Roubini szerint Románia azt tette, amit kellett, jó irányba halad a gazdasága, de folytatnia kell a reformokat, fenn kell tartania a szigorú adópolitikát még akkor is, ha választások következnek, ami nyomást gyakorol majd a politikusokra, hogy növeljék a kiadásokat.

 

Roubini szerint az „euróövezet peremén" krónikus nehézségekkel küszködik a gazdaság, több évbe telhet a kiküszöbölésük. Szerinte megoldást jelenthet egy olyan, több elemből álló intézkedéscsomag, amely ötvözi a kisebb átalakító intézkedéseket, a megszorításokat, a privatizációt és a szerkezeti reformokat.
A közgazdász kétségeinek adott hangot, hogy Románia fel tud-e készülni a 2015-ig a tervezett euróövezeti csatlakozásra. Szerinte nem számít az időpont, a legfontosabb az, hogy a román gazdaság legyen egészséges és stabil, amikor az euróövezet részévé válik. Ugyanis ha Románia is felkészületlenül lép be az eurózónába, mint ahogy Görögország tette, akkor csak súlyosbodni fog a helyzet – mondta Roubini.
MTI ,erdely.ma

Boc: régióátszervezés nélkül elesünk az uniós alapoktól

[ 2011. május 28., 20:09 ] [85]

Közigazgatási reform és a közigazgatási régiók átszervezése nélkül Románia 2013 – elesik az uniós alapoktól – mondta ma Félőxfürdőn Emil Boc, a Prefektusok és Alprefektusok Egyesületének találkozóján.
A kormányfő hangsúlyozta: a refomrmot nem lehet tovább halogatni. A miniszterelnök kijelentette: Románia hitelessé vált a kormány eddigi reform – intézkedéseinek köszönhetően. Szerinte a megszorítások nélkül az országban elmélyült volna a válság, a költségvetési hiány 14 százalékra ugrott volna.

Marosvásárhelyi Rádió,erdely.ma

A Székelyföldön kívül élő magyarság fennmaradásának biztosítása

[ 2011. május 26., 11:35 ] [67]

Hogyan továbbvinni a magyarságtudatot? Hogyan biztosítani a fennmaradást? A Székely Nemzeti Tanács egyik célkitűzése, hogy a székelyföldi megyékből olyan régiót hozzanak létre, amely az erdélyi magyarság számára egyfajta belső anyaországot jelent.
Ebben segítségükre vannak azok a települések, amelyek nem Székelyföld területén fekszenek, hanem olykor idegen környezetben, de magyar többségűek.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint, összesen 70 ilyen magyar többségű önkormányzattal számolhatunk Erdély területén.

erdely.ma

Transparency International: Romániában nem hatékony a korrupció elleni harc

 

Fennáll a veszélye, hogy Románia továbbra is a korrupció foglya marad, a korrupcióellenes hatóságok ugyan bátor felderítő akciókkal büszkélkedhetnek, ugyanakkor szelektíven működnek, ami kétségbe vonja a szavahihetőségüket – jelentette ki szerdán Victor Alistar, a Transparency International (TI) romániai szervezetének elnöke a korrupcióellenes küzdelem 2009 szeptembere és 2011 májusa közötti helyzetéről készített jelentés bemutatóján.

Fotó: Ilusztráció

„A korrupcióellenes küzdelemmel megbízott hatóságok és egyéb jogi szervek folyamatos nyomásnak vannak kitéve, amelyek célja, hogy kevésbé hatékonyan fejtsék ki tevékenységüket, illetve hogy oly módon járjanak el, hogy nyomozásaiknak ne csupán jogi, hanem politikai következményei is legyenek. A törvények érvényesítésével megbízott intézményekkel kapcsolatosan gyakran merül fel kritikaként, hogy passzívan viszonyulnak a feltárt korrupciós ügyekhez, így a közvéleményben az a kép alakult ki, hogy a közélet bizonyos szegmensei és egyes intézmények védettek a bűnügyi vizsgálatokkal szemben” – fejtette ki Alistar.

A TI Románia vezetője szerint a gazdasági válság növelte a korrupcióra való hajlandóságot. „A legtöbb korrupcióellenes intézkedés elsietett volt, nem képezte részét koherens politikának. A korrupcióellenes intézkedések jórészt inkább kirakatintézkedésnek minősíthetők, és propagandacélt szolgálnak ahelyett, hogy megteremtenék a közélet normalizálódásának feltételeit” – hangoztatta Victor Alistar.

A jogvédő szervezet elemzése szerint nem lehet a vonatkozó törvényeket, stratégiákat és politikákat érintő átlátható döntési folyamatokról beszélni, mivel hiányoztak az előzetes egyeztetések és hatástanulmányok, amelyek ahhoz vezethetnek, hogy az eredetileg jó szándékú politika előre nem látható eredményeket hozzon.

Victor Alistar szerint egyfelől a kormány formális és inkoherens döntései, másfelől a polgárok beletörődése eredményezte azt, hogy Romániában még mindig nem hatékony a korrupcióellenes küzdelem. A polgárok passzivitása ugyanakkor a közintézmények átláthatatlanságának és párbeszédtől való elzárkózásának az eredménye.

Az is probléma, hogy egyre kisebb mértékben hajtják végre az átláthatóságot biztosító törvényeket, például a közérdekű információkhoz való hozzájutást biztosító 544/2001-es jogszabályt vagy az átlátható döntéshozatalt rögzítő 53/2003-as törvényt.

A jogvédő szervezet vezetője arra is rámutatott, hogy a sajtó és a civil szervezetek is gyakran szembesültek azzal, hogy az érintettek jogsértő módon korlátozni kívánták a helyzet javítására tett kísérleteiket.

„Lejárató kampányokat indítottak egyes civil szervezetek ellen, nyomást gyakoroltak a sajtótrösztökre. Ehhez hozzáadódott a gazdasági nyomás, amelyet leginkább a helyi sajtó szenvedett meg, de a központi média is megérezte. A civil szervezetekre a strukturális alapokat kezelő hatóságokon keresztül gyakoroltak gazdasági nyomást. Ezek mind hozzájárultak a civil szféra és a sajtó társadalmi befolyásának csökkenéséhez” – mutatott rá Victor Alistar.

A jelentés egyik lényeges megállapítása az, hogy a vizsgált időszak jellemzője az volt, hogy a kormány a gazdasági válság minden áron való leküzdésére koncentrált, anélkül, hogy figyelt volna a következményekre. Ennek nyomán aggasztóan nőtt a polgárok közintézményekbe vetett bizalma, és azonnal romlott az általános erkölcsi szint.

Szerző(k): Balogh Levente, kronikar.ro

A sajtó mint bikacsök

 

ESZKÖZÖK:

Oligarchák markában, a titkosszolgálatok, a gazdaság és a politika hálójában működik a román média. Két nagy botrány azonban egy pillanatra nyilvánvalóvá tette az átlagpolgárok számára is, mire megy ki a játék.

Forrás: MTI/Kovács Attila

Ajánlat
OK.hu

Az utóbbi hetek fejleményei világosabbá tették azokat a motivációs mechanizmusokat, amelyek mélyen meghatározzák a román sajtó működését. Eddig is sejthető volt, hogy a gazdasági nyomásgyakorlás milyen fontos szerepet játszik abban, hogy mi milyen fogásban, milyen tagolásban kerül a sajtó nyilvánossága elé. Viszont a néhány hete kirobbant Adevarul-Coca-Cola, illetve az Antena-Negrea ügyek már nemcsak sejtetik, hanem nehezen félreérthető módon meg is mutatják a gazdasági cenzúra rutinos és cinikus gyakorlatát.

A történetek főszereplői most nem a politikusok, igaz, ez is némi árnyalásra szorul, mert nehéz eldönteni, ki számít politikusnak, és ki médiavállalkozónak. Dan Voiculescu Románia egyik leggazdagabb embere, a jelenleg ellenzéki Konzervatív Párt alapítója, akinek fontos érdekeltségei vannak a romániai energetikai szektorban. Hatalmas médiabirodalmának legbefolyásosabb darabjai az Antena 1, Antena 2 és Antena 3 televízió, illetve a Radio Zu, a nyomtatott sajtóban pedig a Jurnalul National és a Gazeta Sporturilor. Voiculescu birodalma három lábon áll, és ez nem egyedi: politika, gazdaság, média. Ugyanígy többféle érdekeltsége van Dinu Patriciunak, aki egyebek mellett a Rompetrol tulajdonosa. Ő konjunkturálisan szocialista, tartósan liberális kötődésekkel, Basescu elnök ellenfele, és nem mellékesen az Adevarul médiatröszt tulajdonosa. A tröszt nyomtatott sajtóban utazik, de már bejelentették, hogy idén elindul első televíziós csatornájuk, az Adevarul Tv is.

A különféle összesítésekben hol Patriciut, hol Sorin Ovidiu Vantut kiáltják ki a leggazdagabb románnak. Vantu a pénzügyi szektorban gazdagodott meg, neve kimozdíthatatlan az újságok címlapjáról. Ennek egyik oka, hogy egy célra tette fel életét: le akarja győzni Basescut. A kettejük harca ádáz, ádáz, hogy esterházysan fogalmazzak. Persze Vantu jelentős médiavállalkozó is, folyamatosan hallani zsarolási, megfélemlítési kísérleteiről, és senki sem lepődik meg azon, ha Vanturól ismét kiderül, hogy újságíróit nem is egyszerűen bértollnokoknak, hanem egyenesen ágyútölteléknek tekinti. Két hete letartóztatták, másnap nyilvános lett, hogy a talán legbefolyásosabb médiatröszt egy része, amely Vantu tulajdonában volt – a Realitatea-Catavencu csoport – átkerült egy másik vállalkozó, Elan Schwartzenberg kezébe. Hogy Vantu miért is szabadult meg birodalmának ékkövétől, a Realitatea hírtelevíziótól?

Itt rövid kitérőt kell tenni, és fel kell rajzolni a táblára még egy meghatározó médiajátékost: a román titkosszolgálati rendszert. Az érdekek elsősorban gazdaságiak, áttételesen politikaiak. A romániai titkosszolgálatok és a titkosszolgálatokon belüli rivális csoportok játszmái közvetlenül befolyásolják a médiatrösztök szerepvállalását is. Jelenleg a meghatározó romániai médiumok többsége Basescu- és PDL-, vagyis kormánypártellenes. Basescu elnök viszont jól tájékozott, és lojális embereket nevezett ki a titkosszolgálatok élére. Amikor Vantu azt mondja, letartóztatása mögött a román titkosszolgálatokon belüli harcok állnak, ezt valószínűleg nem csak retorikai fordulatnak szánja.

Végül, de nem utolsósorban pedig szót kell ejteni még egy fiatal milliárdosról, Bobby Paunescuról, aki mérsékelten PDL-közeli médiát működtet. Tulajdonában van az Evenimentul Zilei napilap, a Capital hetilap és a B1TV.

A fenti szereplőlista sommás és felszínes, de talán elég ahhoz, hogy hangulatképet adjon a viszonyokról. Ezt tovább árnyalhatja az ActiveWatch sajtófigyelő szervezet által összeállított és a hónap elején bemutatott nagyon izgalmas jelentés, amelynek egyik tanulsága, hogy a médiatrösztök nem nyilvánosságszolgáltatást árulnak, hanem leginkább arra szolgálnak, hogy gazdasági és közvetve politikai nyomást gyakoroljanak.

Ebben a csúszós-tapadós közegben nem érzik jól magukat a nagy nemzetközi sajtótrösztök. Tavaly februárban a Ringier eladta Bobby Paunescunak az Evenimentul Zilei napilapot és a Capital hetilapot. A Ringier megtartott ugyan magának pár bulvárlapot, de a minőségi román sajtóból kivonult. Télen a WAZ jelentette be, hogy elmegy Romániából, és eladja rangosnak számító lapját, a Romania Liberát is. A WAZ tulajdonosa, Bodo Hombach azzal magyarázta döntésüket, hogy a román sajtópiac torz, mert "az oligarchák nem a profittermelés érdekében vásárolnak újságokat és folyóiratokat, hanem sokkal inkább azért, hogy politikai befolyásra tegyenek szert". Általában megállapítható, hogy a trösztök a portfóliójukban egy orgánumot arra tartanak, hogy a bikacsök szerepét játssza, így segítik elő, hogy a szigorúan üzleti alapon működő termékeik kényszerhirdetőkhöz jussanak.

Eddig az elmélet. De hogyan működnek ezek gazdasági nyomásgyakorlási technikák a gyakorlatban? Valami mintha lenne a levegőben. Az utóbbi hónapokban több sztárújságíró migrált más médiához, másokról pedig tudni, már beadták, vagy hamarosan beadják felmondásukat. Az Adevarul tröszt példányszámai kevesebb mint felére csökkentek, a Jurnalul National és az Evenimentul Zilei is a pénzügyi válság jeleit mutatja.

Valószínűleg ez a felfokozottság is közrejátszott a két botrányban, amelyek résnyire ugyan, de széthúzták a függönyt, és megmutatták a román átlagpolgár számára is, mi zajlik a színfalak mögött. Két hete az Adevarul-Coca-Cola, múlt héten az Antena-Negrea eset borzolta a kedélyeket. A hónap közepén a romániai McCann-Erickson egyik vezetője e-mailben zsarolta meg az Adevarul napilapot, hogy amennyiben nem zárja le az ügynökség által képviselt Coca-Cola vezető termékének negatív egészségügyi hatásait taglaló cikksorozatát, nemcsak a Coca-Cola, de más, általuk képviselt márkák hirdetéseit is leállítja. A cikksorozat egy, az Adevarullal partnerségben lévő – vagyis nem az Adevarul tulajdonában lévő – független, erősen természettudatos portál, a Think Outside the Box felületein jelent meg. Első körben a tröszt értett a szóból, törölte a Think-re vezető hivatkozásokat, és nagyon gyorsan fel is mondta a független portállal való megállapodást. Második körben viszont az Adevarul visszavágott, és nyilvánossá tette az ügynökséggel való levelezését. Mindennek a sok hüledezésen kívül eredménye is lett: a McCann-Erickson bocsánatot kért és jelezte, hogy munkatársuk rosszul értelmezett buzgalmához a Coca-Colának tulajdonképpen semmi köze. A román Think és az Adevarul szakítása mégis véglegesnek tűnik, a portál vezetője, az egykori liberális EP-képviselő, Csíbi Magor nem kíván több román médiummal társulni. A Think egyébként saját magyar testvérlapot is működtet a Transindexszel valóegyüttműködésben.

A későbbi, Antena-Negrea botrány fajsúlyosabb, és még nem csengett le. Két hete Stelian Negrea újságíró válaszolt a meghívásra, és megjelent a román médiahatóság, a Consiliul National al Audiovizualului (CNA) előtt. Korábban a nagyobbik kormánypárthoz, a PDL-hez közeli Evenimentul Zilei több cikket is közzétett, amelynek lényege, hogy Stelian Negrea leleplezte a befolyásos, kormányellenes Antena-csoport nem lojális praktikáit. Negrea tavasszal még a trösztön belüli egyik gazdasági lap vezetője volt, aztán a televízióhoz került, és az úgynevezett tényfeltáró osztály vezetője lett. Két hónapig dolgozott itt, elég ködös szerződéses viszonyban. Aztán elege lett, és kipakolt. Azzal vádolja főnökeit, hogy zsarolással próbáltak pénzt és befolyást szerezni.

Negrea a CNA előtt újabb dokumentumokat mutatott be, szerződéseket, levelezéseket, és hangfelvételt is. A később az interneten is köröző hangfelvétel Negrea és közvetlen főnöke, az Antena-csoport vezetője, Codrut Seres (a fenti képen) közötti beszélgetést mutatja be. Ebben azt taglalják, mely  cégek ellen kell lejárató kampányt indítani, mert nem hirdetnek a tröszt felületein. "BRD: hirdet; Petrom: hirdet; BCR: hirdet; Pireaus: hirdet; OTP: le kell ellenőrizni; Rompetrol: erről korábban beszéltünk; Raiffeisen: hirdet; Orange: hirdet; Lukoil: nem hirdet; Vodafone: hirdet; Carrefour: le kell ellenőrizni; Gaz de France: nem hirdet, de kaptak egy ajánlatot" veszi sorba Seres, majd azokhoz a cégekhez ér, amelyeknek nincs szerződésük az Antena-csoporttal, és a következő kifejezéseket használja: "töröld le, égesd meg, b..szd szét."

Negrea arról számolt be, hogy közvetlen utasításokat kapott egy-egy cég vagy politikus inkriminálására, később a célpontok – a politikai-gazdasági konjunktúra változásával – változtak. A történet számtalan érdekes részlettel kecsegtet, a legfontosabb viszont az, hogy egy évvel a helyhatósági és parlamenti választások előtt vagyunk, a lapok példányszámai csökkennek, a vezető újságoknál elbocsátások vannak, az objektív, árnyalt, színvonalas tájékoztatás esélye pedig egyre csökken. Szász Attila, a médiahatóság RMDSZ-es tagja arról számolt be, hogy a televíziók közül a legkiegyensúlyozottabb a közszolgálati csatorna, minthogy ott erős maradt a szakmai ellenállás, de a hatalmi nyomás egyre nagyobb.

Mi marad az árnyalt romániai tájékozódás titka? Nem árt, ha vannak titkosszolgálati információid. Ha nincsenek, sok időt kell szánni az információk beszerzésére. Mintegy 40-50 blogot kell folyamatosan figyelni, és persze ott kell lenni a Twitteren is.

http://www.komment.hu/tartalom/20110523-velemeny-a-roman-media-titkosszolgalatok-es-oligarchak-kezeben-van.html?cmnt_page=1

Üzemanyagcsempészettel gyanúsít a DNA egy PDL-szenátort és egy államtitkárt

 

Adócsalás és csempészés gyanújával eljárást indított Mircea Banias konstancai demokrata-liberális párti (PDL) szenátor és Laurenţiu Mironescu, a belügyminisztérium főtitkára ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).

Mircea Banias

Mironescut hétfő délben Traian Igaş belügyminiszter fel is mentette tisztségéből. A DNA ügyészei részvételével a határrendészet helyi egységei mintegy ötven konstancai és bukaresti helyszínen tartottak házkutatást, köztük Banias – aki korábban a konstancai kikötőigazgatóság vezetője volt – és Mironescu lakásán is.

A gyanú szerint Banias és Mironescu, a vámhatóság számos alkalmazottjának közbenjárására több tucatnyi, Kínából érkezett üzemanyag-szállító hajót nem ellenőriztek a konstancai kikötőben. A mintegy negyven fős szervezett bűnözői csoport a hajók által szállított gázolajat Baniasék segítségével vagy el sem vámoltatta, vagy olyan kőolajszármazékként vámoltatta el, amely nem jövedékiadó-köteles. Az így behozott üzemanyagot aztán a feketepiacon értékesítették. Az ügyben a bukaresti törvényszéki ügyészség kezdett el vizsgálódni, ám később átvette a DNA, a nyomozati eredmények szerint ugyanis az államkasszának okozott kár két hónap alatt elérte az egymillió eurót.

Az ügyben már korábban őrizetbe vettek három személyt – köztük egy hajléktalant.

Baniast és Mironescut kedden hatósági őrizetben vitték a DNA bukaresti székházába kihallgatásra. Velük együtt Adrian Pătraşcut, a konstancai határátkelő hajókért felelős osztályának vezérigazgató-helyettesét is kihallgatták az ügyészek.

Banias a DNA-kihallgatást követően elmondta, befolyással üzérkedés gyanúja miatt indított ellene eljárást a korrupcióellenes hatóság. Az újságíróknak nyilatkozva kijelentette, nem érti, miért indult nyomozás ellene, mivel – saját bevallása szerint – nem beszélt a kikötői alkalmazottakkal, és semmit sem tud a kínai gázolajszállítmányokról. A Mironescuval fenntartott kapcsolatáról elmondta, barátok, 2005 óta pedig közös tengeri szállítmányozási céget üzemeltetnek. Az Euro Shipping Services Kft. nevű cégben harmadik társuk Ioan Bălan, a kikötői igazgatóság volt vezetője, akit idén januárban Anca Boagiu közlekedési miniszter a cég rossz menedzselésére hivatkozva leváltott. Bălan a PDL Konstanca megyei szervezetének tagja.

Emil Boc miniszterelnök a hatósági akciók hírére azonnal berendelte magához Traian Igaş belügyminisztert, aki a találkozót követően bejelentette: Laurenţiu Mironescut azonnali hatállyal felmentette tisztségéből.  A helyére ideiglenesen Alexandru Dumitrană eddigi belügyminisztériumi főtitkárhelyettest nevezte ki.

Mircea Geoană, a szenátus ellenzéki, szociáldemokrata párti (PSD) elnöke közölte, a DNA eddig nem tájékoztatta hivatalosan a felsőház vezetését a Banias ellen zajló eljárásról, ha azonban ez megtörténik – mint mondta – a szenátus a lehető legkomolyabban foglalkozik majd az üggyel. A hatályos jogszabályok értelmében ahhoz, hogy az ügyészség őrizetbe vehessen egy olyan honatyát, aki nem töltött be miniszteri tisztséget, vagy vádat emelhessen ellene, a parlament illetékes kamarájának beleegyezése is szükséges.

Azt is elmondta, hogy Banias tudomása szerint nincs azon kormánypárti szenátorok között, akik kapcsán felröppent a hír, hogy átállnának az ellenzékhez, tehát nem biztos, hogy politikai leszámolás áll az ügy hátterében.

Tény ugyanakkor, hogy Banias a PDL két héttel ezelőtti tisztújító kongresszusán a pártelnöki tisztségért vívott küzdelemben alulmaradt Vasile Blaga pártfőtitkárt, volt belügyminisztert támogatta, sőt a párt egyik alelnöki tisztségéért is indult, azonban nem kapott kellő számú szavazatot.

Victor Ponta, a PSD elnöke úgy véli, a PDL Banias példájával akart üzenni azon PDL-s honatyáknak, akik az átálláson gondolkodnak. Vagyonnyilatkozata alapján Banias tulajdonában három telek, két lakás, egy konstancai tengerparti lakóház, valamint egy 480 ezer lejes bankszámla van.

Zsarolással vádolja a kormányt az ellenzék

Politikai fegyverként használják fel az egyes vezető politikusok – így Verestóy Attila, Markó Béla és Şerban Mihăilescu elleni nyomozásokat – vélte hétfőn Crin Antonescu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke. Antonescu szerint egyes demokrata-liberális párti és UNPR-s honatyákat az ellenük zajló vizsgálatok kapcsán zsarol a kormány, hogy így tartsák őket a koalíció oldalán.

Victor Ponta, a PSD elnöke emlékeztetett: amíg Şerban Mihăilescu a PSD képviselője volt, szinte naponta beidézték a DNA-hoz. Mióta azonban átállt a kormányt támogató, a jelenlegi ellenzékből kilépett politikusok alapította UNPR-be, megszűnt a zaklatás.

kronika.ro

1 2 3
>