Archive

Category Archives for "RMDSZ"

A gulyás-udémérizmus praktikái (III.)

2012. MÁJUS 21. ÍRTA: CSÍKI SÁNDOR
A gulyás-udémérizmus jelöltjei fosztogatnak, aztán osztogatnak. Főleg abban jeleskednek, hogy különböző közpénzekből le-lecsípnek, majd azt saját kezűleg (lehetőleg minél nagyobb porverés közepette) átadják a népnek. Oly módon, hogy az istenadta azt higgye, a jelölttől kapta azt.
Pedig a gulyás-udémérizmus képviselőjének esze ágában sincs a sajátját adni addig, ameddig az európai uniós alapokból, a kormánypénzekből, a különböző pályázati forrásokból, de legfőképp az emberek által leadott adóból csipegethet. Merthogy otthonról sohasem visz: az hétszentség. Miközben a betevő falatjait is kínkeservesen megszerző ártatlan szavazó csak néz, mint a moziban, addig a gulyás-kommunizmus bőkezű jelöltje, ha már kellőképp megfejte az adófizetőt, elkezdi visszaadni annak azt, amit valójában tőle orzott el. Cirkuszi mutatvány és gulyásetetés közepette.
Természetesen soha nem köti a nép orrára azt, hogy honnan van az a szép summa, amivel nyomul. Miből fizette ki azokat az óriásplakátokat, amik darabonként 100 euróba kerülnek, amelyek tízesével verik ki a szemed, ha az utcára kimész. Holtbiztos: nem a jelölt családja spórolta ki azokat.
Miképpen az is biztos, hogy a gulyás-kommunizmus jelöltjének nem kell plakátolnia, s nem kell bannereket aggatnia a villanyoszlopokra, és nem kell kérdőívekkel házról házra járnia. Megteszik ezt helyette az órákról kivett diákok, a közpénzekből beetetett „paciensek”, a közalkalmazottak.
Zokszó nélkül. A gulyás-kommunizmus alattvalója ugyanis tudja, hogy a jelölt, miután fosztogatott (az adónkból), majd osztogatott (a miénkből), majdani győzelme esetén büntetni is fog. Hosszú kezeinek segítségével kegyetlenül „megereszti” azokat, akik nem kértek gulyás-praktikáiból.

r

Ellenzéki szerepre készül az RMDSZ a kormány bukása után

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzéki szerepre készül, de nem zárkózik el attól, hogy tárgyaljon az Ungureanu-kabinetet megbuktató, kormányzásra készülő szociálliberális szövetséggel (USL) – közölte Kelemen Hunor, a szövetség elnöke, miután péntek este Traian Basescu államfő kormányalakítási megbízást adott Victor Ponta szociáldemokrata pártelnöknek.

Kelemen Hunor hozzáfűzte, hogy a miniszterelnök-jelölt eddig nem kereste meg az RMDSZ-t. "Nem voltak tárgyalásaink a most kormányzásra készülő USL-lel. Az USL körül kialakult egy parlamenti többség, ezt felmutatták a bizalmatlansági indítvány elfogadásakor. Nem hiszem, hogy arról kell beszélnünk, hogy szükség lenne az RMDSZ-re. Nekik megvan a parlamenti többségük minden körülmények között, és lehetőségük van ezzel kormányt alakítani" – magyarázta az RMDSZ elnöke.

Az MTI kérdésére, mérlegeli-e az RMDSZ, hogy a parlamentben támogassa Victor Ponta leendő kormányát, Kelemen Hunor azt mondta, erről még nem tud nyilatkozni, ez a kormányprogramtól függ. "Vannak kérdések, amelyekről tárgyalhatunk. Tudunk tárgyalni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről, kisebbségi jogokról, sok mindenről. Ebben a pillanatban senkinek nem érdeke, hogy etnikai feszültséget szítson, de nem szeretnék előrefutni: eddig a pillanatig ilyen megkeresés nem volt" – mondta Kelemen Hunor.

Az RMDSZ az államfővel folytatott kormányalakítási konzultációkon előre hozott választásokat javasolt szeptemberre. Kelemen Hunor kifejtette: május végéig még lenne erre alkotmányos lehetőség (a parlament mandátumának utolsó hat hónapjában már nem lehetne előre hozott választásokat kiírni – tud.megj.), de hiányzik a politikai akarat. Mint mondta, az RMDSZ volt kormányzati partnerénél, a Demokrata Liberális Pártnál (PDL) erre nincs hajlandóság,  a másik oldal pedig egy új kormány beiktatása után ebben nem lesz érdekelt. "A helyes az lett volna, ha Romániában minél előbb parlamenti választások vannak, de ezt a magunk hét százalékával a parlamentben nem tudjuk előidézni" – összegzett az RMDSZ elnöke.

A Bukarestben dolgozó magyar kormányzati tisztségviselők további munkáját tudakoló kérdésre az RMDSZ elnöke úgy reagált: ez a politikában így szokott történni, egyik nap kormányon vagy, másik nap nem, erre föl kell készülni minden politikai szervezetnek. "A kormányon kívül is van élet, politikai munkánk ezzel nem ért véget. Rengeteg kormányzati tisztségviselőt fog ez érinteni, rengeteg szakpolitikusunk dolgozott a minisztériumokban, a különböző kormányzati intézményekben, és gondolom, egy új kormány, amennyiben az RMDSZ nincs kormányon, ezeket az embereket váltani fogja" – vélekedett Kelemen Hunor.

Az RMDSZ-nek miniszterelnök-helyettese, három minisztere és több mint tíz államtitkára volt a pénteki bizalmi szavazáson elbukott Ungureanu-kormányban. Ezen kívül több mint 40 kormányzati intézményben és számos megyei kormánybiztosi (prefektusi) hivatalban töltöttek be vezető tisztségeket az RMDSZ politikusai, akik tanácsosok, irodavezetők, szakértők százainak adtak munkát.

Kelemen Hunor hétfőre összehívta az RMDSZ területi elnökeinek konzultatív tanácsát. A kormányzati pozíció elvesztését a parlamenti frakciókban is megbeszélték, de a szövetség belső parlamentjét, a Szövetségi Képviselők Tanácsát (SZKT) nem áll szándékában összehívni. "Ahhoz kell az SZKT döntése, ha kormányzati szerepet vállal az RMDSZ, de ahhoz nem, ha a kormány elvesztette a politikai támogatottságát" – indokolta Kelemen Hunor.

hvg.hu

1

Közlemény

 

A Magyar Polgári Párt székelyudvarhelyi önkormányzati képviselői megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a 2012. április 26.-ra kezdeményezett rendkívüli tanácsülésről – amelyet Nyirő József székely apostol újratemetése kapcsán kezdeményeztek – az RMDSZ frakció testületileg távolmaradt, Bunta Levente polgármester pedig zsebre vágta a tanácsterem kulcsát, meggátolva ezáltal a megjelent tanácsosok, jegyző, illetve a hivatal munkatársainak bejutását a terembe.

Bunta Levente egykori KISZ-titkár nem hazudtolja meg önmagát és zsenge ifjúmunkás korában kialakított értékrendjét. A sajtónyilatkozataival ellentétben, már a Magyar Országgyűlés Hivatalának képviselőivel folytatott zárt ajtós megbeszélésen kinyilvánította abbéli meggyőződését, miszerint Nyirő József “antiszemita” és “nyilas” volt, illetve azt is, hogy akkor lesz Nyirő újratemetés Székelyudvarhelyen, ha pünkösdkor – természetesen véletlenül – nem szedeti fel a Márton Áron tér kockaköveit.

Tanulságos párhuzam, hogy a hírhedt Rajk László – kommunista belügyminiszter, az Államvédelmi Hatóság megalapítója, a koncepciós perek kezdeményezője –, aki vérszomjasan üldözte Nyirő Józsefet, udvarhelyi születésű!

Bunta Levente polgármester az élő bizonyítéka annak, hogy Rajk László szellemi utódai ma is itt élnek közöttünk. Ő viszont nem csizmadiamester, mint Rajk László édesapja, hanem – egészen elképesztő módon – polgármester!

A módszere pedig ugyanaz: megfélemlít, hazudik, koncepciós pereket és sajtóközleményeket gyárt, amelyekben visszaöklendezi negyven év hamis kommunista propagandáját. Ő az, aki még 2004-ben képes volt bíróságon is megtámadni a Nyirő József szobrát is magába foglaló Emlékezés Parkját Székelyudvarhelyen.

Ma újfent kiderült: huszonkét évvel a kommunista rezsim bukása után Rajk László szellemi örököse, és RMDSZ-es elvbarátai még mindig itt ülnek a nyakunkon! Csak a harcmodoruk változott. Manapság már nincs lehetőségük sem deportálni, sem fizikailag megsemmisíteni bennünket, ezért a lelkünket, mindannyiunk lelkét próbálják mérgezni!

Ezért is fontos a Nyirő-újratemetés: be kell bizonyítanunk, hogy nem Rajk, hanem Nyirő népe a többség Székelyudvarhelyen!

A Magyar Polgári Párt székelyudvarhelyi önkormányzati képviselői

Székelyudvarhely, 2012. április 26.

 

Nyirő József a székely Mikszáth
Rajk és a kommunista rezsim felakasztási parancsot adott ki ellene
A száműzetés gettójából lassan kitört Tormay Cécile, Wass Albert és Nyirő József. Nyirő József, a székely néplélek írója Pünkösdkor hazatér: hamvait különvonat szállítja Madridból Budapestre, majd Székelyudvarhelyre, ahol ünnepélyes keretek között újratemetik – mondta Takaró Mihály irodalomtörténész 2012. április 17-én Budapesten a Polgárok Házában.
A száműzött magyar irodalomról tartott előadás-sorozat 11. alkalmán az irodalomtörténész Nyirő József alakját idézte fel. Hangsúlyozta, hogy a méltatlanul száműzött íróinkat vissza kell hozni az emberek közgondolkodásába.  Nem elég elolvasnunk a műveket, tovább is kell adnunk azokat. Nyirő József a székely Mikszáth, aki soha nem akart világpolgár lenni. 1912-ben szentelték pappá, megszerezte a teológiai doktorátust, ám tanulmányait követően nem Rómába ment, hanem Kide faluba, ahol találkozott népével és a mély szegénységgel. Feladatául tűzte ki, hogy a székelységet megismertesse önmagával. Első prédikációján üres volt a templom, ennek ellenére megtartotta szentmiséjét, mert eszébe jutott az Ige, Ha Ti nem prédikáltok, a kövek szólalnak meg helyettetek. A székely irodalom legszebb írója, vagy ahogy Bóka László nevezte: a havasok királya 1945-ben Wass Alberttel együtt menekülésre kényszerült, mert a felakasztandó háborús bűnösök között találta magát.  Rajk László belügyminiszter körözést adott ki legjobbjaink ellen: próbálta kikérteni a már emigrációban tartózkodókat, többek között Dohnányi Ernőt, Wass Albertet, Szeleczky Zitát és Nyirő Józsefet. A Nyugat érdeme, hogy nem adta ki őket – hangsúlyozta Takaró Mihály.

A csíksomlyói búcsúba induló Boldogasszony zarándokvonattal érkeznek haza Nyirő József székely író hamvai

„Tégy velem Uram, Jóistenem, amit jónak látsz, (…) de áldd meg a magyarokat (…) ha a testemet nem is, de legalább a lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőbe.”
Május 24-én, reggel a Nyugati pályaudvarról indul a Nyirő emlékkocsival együtt a Boldogasszony Zarándokvonat. Máriaradnai megállás után érkezik meg Gyergyószentmiklósra, majd Pünkösd szombatján a zarándokvonattal együtt érkeznek meg Nyirő József hamvai Csíkszeredába. Innen díszkísérettel viszik át a Hargitán Székelyudvarhelyre, ahol Pünkösd vasárnap ünnepélyesen újratemetik.
Az író Székelyzsomboron született, 1933 és 1939 között élt Székelyudvarhelyen, majd 1953-ban hunyt el Madridban. Nyirő József (1889, Székelyzsombor – 1953, Madrid) a  Jézusfaragó ember, az Uz Bence, A sibói bölény, Az én népem és számos más mű szerzője, a „székely apostol”, ahogy madridi sírfeliratán állt, 1945-ben távozott külföldre. Az Isten igájában című regényéből ismerjük drámáját. A székely irodalom kiválósága Pünkösdkor – végrendelete értelmében – a szeretett anyaföldbe hazatér…

 

__________________________________________________________________________________________________

 

Tanulságos párhuzam, hogy éppen  a székelyudvarhelyi születésű (  édesapja állítólag egy helyi székely  csizmadiamester volt  )   Rajk László ( 1946. március 20-tól kommunista belügyminiszter volt, e posztján a "fasiszta és reakciós csoportok" üldözése címén létrehozta az ÁVO-t, és számos keresztény, magyar nemzeti és demokrata szellemű intézményt és szervezetet tiltott be, illetve oszlatott fel (mintegy 1500-at), megrendezte az első koncepciós pereket. )   vadászott  vérszomjasan Nyirő Józsefre.
Rajk László szellemi utódai mai is élnek közöttünk ,  Székelyudvarhelyen is, Budapesten is. Már nem feltétlenül csizmadiamesterek, hanem KISZ titkárokból és szakszervezeti bizalmikból átvedlett városvezetők, mint például Székelyudvarhelyen is.
Akik most éppen nem gyilkolnak, mert azt már/még nem lehet,  hanem az  udvarhelyi városházán  visszaböfögik az elmúlt negyven év hazug kommunista propagandáját Nyirő újratemetése kapcsán ( nyilas volt, antiszemita volt stb stb ) . Akik még 2004-ben képesek voltak bíróságon megtámadni a Nyirő szobrát is magába foglaló udvarhelyi Emlékezés Parkját.  De pünkösdkor  azért szeretnének ám  tülekedni a ravatalnál, hogy a választópolgár azért  lássa őket, biztos, ami biztos.  Aztán, ha változnak az idők, és netán visszatér az ő kommunista  világuk, ők lesznek az elsők,  akik kimennek az udvarhelyi temetőbe és ledöntik az újratemetett Nyirő síremlékét.
Ezért is fontos az újratemetés, hogy kiderüljön:  nem Rajk népe, hanem Nyirő népe Székelyudvarhely. És Budapest is.

1

Sărmăşagul pe drumul urbanizării – avagy Sarmaság a városiasodás útján (film)

Forrás: http://www.youtube.com/user/GraiulSalajului

4

Miért fog Sarmaságon kétszer annyiba kerülni a vezetékes víz?

Olvasd el a magyarázatot, egyenesen honnan ha nem máshonnan mint a hivatalos dokumentumokból, íme:

 

R O M Â N I A Avizat favorabil,

JUDETUL SĂLAJ Secretar comună,

COMUNA ȘĂRMĂȘAG ______________

CONSILIUL LOCAL

Nr.2510/20 iunie 2011

PROIECT DE HOTĂRÂRE

privind delegarea gestiunii serviciului de alimentare cu apă și canalizare către S.C. Compania de Apa Somes S.A. Cluj

Consiliul Local al Comunei Șărmășag,județul Sălaj întrunit în şedinţa ordinară din data de 29 iunie 2011;

Având în vedere:

– prevederile art. 11 alin.( 2) și ale art. 36 alin(2) litera „d” și “e” alin. (6) litera „a” , pct.14 , alin.( 7) litera „c”, din Legea nr. 215/2001 privind administraţia publică locală, republicată,cu modificările și completările ulterioare;

– Expunerea de motive cu nr.2509/20 iunie 2011;

– Raportul de specialitate nr.2508/20 iunie 2011 privind delegarea gestiunii serviciului de alimentare cu apă și canalizare către S.C. Compania de Apa Somes S.A. Cluj;

– Avizele comisiilor de specialitate …;

– prevederile art. 10 si art. 30 din Legea nr. 51/2006 a serviciilor comunitare de utilităţi publice, ale art. 17 , art. 18 alin (2) , articolele 21-24 și art. 41 alin(1) din Legea nr. 241/2006 privind serviciul de alimentare cu apă şi de canalizare;

– prevederile Contractului de delegare a gestiunii serviciului de alimentare cu apă si canalizare semnat între Asociația Regionala pentru Dezvoltarea Infrastructurii din Bazinul Someș-Tisa, a cărui membru este comuna Șărmășag și S.C Compania de Apă S.A;

– art. 59 din Ordonanta de Urgenta a Guvernului nr. 54/2006 , privind regimul contractelor de concesiune de bunuri proprietate publica , cu modificările si completările ulterioare;

În temeiul art. 45 alin 1 din Legea nr. 215/2001 privind administraţia publică locală, republicată,cu modificările și completările ulterioare,

Consiliul local adoptă prezenta,

H O T Ă R Â R E:

Art. 1 – Aprobă delegarea prin gestiune a bunurilor care alcătuiesc sistemul de alimentare cu apă si canalizare , proprietatea comunei Șărmășag, către Compania de Apa Somes S.A, conform anexei nr. 1, anexă care face parte integrantă din prezenta hotărâre.

Art. 2 –Se împuternicește Asociatia Regională pentru Dezvoltarea Infrastructurii din Bazinul Someș-Tisa, prin reprezentantul sau legal să semneze în numele și pentru comuna Șărmășag actul aditional la Contractul de delegare a gestiunii serviciului de alimentare cu apă și canalizare, încheiat cu Compania de Apă Someș S.A , care va avea ca obiect bunurile prevăzute în anexă, parte integranta a acestei hotărâri.

Art. 3- Durata concesiunii acestor bunuri către Compania de Apă Someș S.A este pe durata existenței Contractul de delegare a gestiunii serviciului de alimenatre cu apă si canalizare, semnat între Asociatia Regională pentru Dezvoltarea Infrastructurii din Bazinul Someș-Tisa, a cărui membru este comuna Șărmășag și S.C. Compania de Apă Someș S.A.

Art. 4- Cu ducerea la îndeplinire a prezentei hotărâri se încredințează primarul comunei și Asociatia Regională pentru Dezvoltarea Infrastructurii din Bazinul Someș-Tisa.

Art. 5 – Prezenta hotărâre se comunică cu :

-Institutia Prefectului Judetului Sălaj;

-Primarul comunei;

-Asociația Regională pentru Dezvoltarea Infrastructurii din Bazinul Someș-Tisa;

– Dosar ședință;

-Dosar hotărâri.-

INIȚIATOR PROIECT DE HOTĂRÂRE,

 

R O M Â N I A Avizat favorabil,

JUDETUL SĂLAJ Secretar comună,

COMUNA ŞĂRMĂŞAG _____________

CONSILIUL LOCAL

Nr.2563/24 iunie 2011

PROIECT DE HOTĂRÂRE

pentru concesionarea unor suprafete de teren proprietatea comunei ŞĂRMĂŞAG

Consiliul local al comunei ŞĂRMĂŞAG,judetul SĂLAJ întrunit în şedinţa ordinară din data de 29 iunie 2011;

Având în vedere:

– prevederile art.36(2),lit.”c”,alin.(5), lit.”b” din Legea nr.215/2001, privind administraţia publică locală, republicată, cu modificările şi completările ulterioare;

– prevederile O.U.G nr.34/2006,privind atribuirea contractelor de achiziție public, a contractelor de concesiune de lucrări publice și a contractelor de concesiune de servicii, aprobată cu modificări și completări prin Legea nr.337/2006, cu modificările și completările ulterioare;

– Studiul de oportunitate pentru concesionarea unor suprafete de teren proprietatea comunei Sarmasag;

– Raportul viceprimarului nr.2561/24 iunie 2011 cu privire la propunerea pentru concesionarea unor suprafete de teren proprietatea comunei, teren având categoria de folosință – pășune;

– Expunerea de motive a primarului comunei cu nr.2562/24 iunie 2011;

In temeiul art.45,(2),lit.”a”şi ale art.115, lit.”b”din Legea nr.215/2001,privind administratia publicã localã,republicată,cu modificările şi completările ulterioare,

Consiliul local al comunei Şărmăşag adoptă prezenta,

H O T Ă R Â R E:

Art.1. Aprobă concesionarea prin licitatie publica a suprafeței de 100 ha pășune, proprietatea privată a comunei, situată în localitățile Lompirt și Ilișua.

Art.2. Aproba Studiul de oportunitate si Caietul de sarcini privind concesionarea obiectivelor mentionate la art.1, conform anexei nr.1 si 2, anexe care fac parte integranta din prezenta hotarare.

Art.3.Pretul de pornire al licitatiei se stabileste la 0,8 lei/mp./an.

Art.4.Durata concesiunii este de 1 an de zile.

Art.5.Aproba constituirea Comisiei de evaluare a ofertelor si de organizare a licitatiei publice in vederea concesionarii obiectivului mentionat la art.1, în următoarea componență:

1.CSOBANKA ISTVAN ARPAD, viceprimarul comunei – presedinte;

2.OROIAN ANGELA RODICA, secretarul comunei – membru;

3.Reprezentantul D.G.F.P Sălaj – membru;

4.OLVEDI ARPAD,Inspector de specialitate Primaria comunei-membru;

5.DEMJEN ALEXANDRU,consilier local – membru;

Art.6.Cu ducerea la îndeplinire a prezentei hotărâri se încredinţează viceprimarul comunei domnul CSOBANKA ISTVA ARPAD.

Art.7.Persoana nemulțumită se poate adresa împotriva prezentei Hotărâri Tribunalului Sălaj în conformitate cu prevederile Legii nr.554/2004, privind contenciosul administrativ.

Art.8. Prezenta hotărâre se comunică cu:

– Instituţia prefectului judeţului Sălaj;

– Primarul comunei;

– Dosar concesiuni;

– Dosar hotărâri;

– Dosar şedinţă.

INIȚIATOR PROIECT DE HOTĂRÂRE,

CONSILIUL LOCAL AL COMUNEI ŞĂRMĂŞAG

JUDETUL SĂLAJ Anexa la HCL nr…../……

TABEL CU BUNURI PRODUSE PENTRU CONCESIONARE

Nr.

Crt

Denumire bunuri

Caracteristici

Cantitate

Nr. inv

Locaţia

Cod de clasificare

AN_PIF

Valoarea evoluată în contabilitate

Durata de amortizare

Observaţii

Statia Captare

1

Sarmasag

Put Nr.1

3m(diam)

1

Statia de Captare

Put Nr.2

3m(diam)

1

Statia de Captare

Put Nr.3

3m(diam)

1

Statia de Captare

Put Nr.4

3m(diam)

1

Statia de Captare

Put Nr.5

3m(diam)

1

Statia de Captare

Put Nr.6

3m(diam)

1

Statia de Captare

Put Nr.7

3m(diam)

1

Statia de Captare

Put Nr.8

0.25m(diam)

1

Statia de Captare

Pompa Submersibila

1.1 kw

1

Sarmasag

Pompa Submersibila

1.1 kw

1

Sarmasag

Nr.

Crt

Denumire bunuri

Caracteristici

Cantitate

Nr. inv

Locaţia

Cod de clasificare

AN_PIF

Valoarea evoluată în contabilitate

Durata de amortizare

Observaţii

Pompa Submersibila

1.1 kw

1

Sarmasag

Pompa Submersibila

1.1 kw

1

Sarmasag

Pompa Submersibila

1.1 kw

1

Sarmasag

Pompa Submersibila

1.1 kw

1

Sarmasag

Pompa Submersibila

1.1 kw

1

Sarmasag

Tablouri de comanda

1

Statia de Captare

Tablouri de comanda

1

Statia de Captare

Tablouri de comanda

1

Statia de Captare

Tablouri de comanda

1

Statia de Captare

Tablouri de comanda

1

Statia de Captare

Tablouri de comanda

1

Statia de Captare

Tablouri de comanda

1

Statia de Captare

Statie tratare

1

Statia de Captare

Nr.

Crt

Denumire bunuri

Caracteristici

Cantitate

Nr. inv

Locaţia

Cod de clasificare

AN_PIF

Valoarea evoluată în contabilitate

Durata de amortizare

Observaţii

Aerator

1

Statia de Captare

Aerator

1

Statia de Captare

Filtru

5

Statia de Captare

Pompa alimentare

Grunfos

15 kw

1

Statia de Captare

Pompa alimentare

Grunfos

15 kw

1

Statia de Captare

Pompa de spalare

Grunfos

4 kw

1

Statia de captare

Pompa de spalare

Grunfos

4 kw

1

Statia de captare

Pompa de spalare

Grunfos

4 kw

1

Statia de captare

Compresor

Simens

1

Statia de captare

Compresor

Simens

1

Statia de captare

Rerzervor AER

1

Statia de capatre

Rezervor APA B

2

Statia de capatre

Rezervor APA TR

1

Statia de capatre

Casa Poarta

1

St.Capt

Nr.

Crt

Denumire bunuri

Caracteristici

Cantitate

Nr. inv

Locaţia

Cod de clasificare

AN_PIF

Valoarea evoluată în contabilitate

Durata de amortizare

Observaţii

Statia de clorinare

1

Statia de capatre

Dozator Clor

1

Statia de capatre

Fosa Septica

1

Statia de capatre

Camin Apometru

1

Statia de capatre

Apometru

1

Statia de capatre

Conducta Canalizare

300(diam)

1

Statia de capatre

Camine Vizitare

1m(diam)

8

Statia de capatre

Conducta Adunctiune

200(diam)

600 ml

Statia de capatre

Tuburi Clori

3 Buc

Statia de capatre

Set Scule

1

Statia de capatre

Banc de lucru

1

Statia de capatre

Menghina

1

Statia de capatre

Tablou electric

1

Statia de capatre

Ventilator

2

St.Capt

Nr.

Crt

Denumire bunuri

Caracteristici

Cantitate

Nr. inv

Locaţia

Cod de clasificare

AN_PIF

Valoarea evoluată în contabilitate

Durata de amortizare

Observaţii

Conducta Adunctiune

200m(diam)

Statia de capatre

Conducta de distributie

32m(diam)

475

Strada

Morii

Conducta de distributie

160

320

Rezervor Compensare

500 mc

1

Strada

Pomilor

Rezervor Compensare

500 mc

1

Strada

Pomilor

Camin Vane

31

Sarmasag

Statie Pompare Apa Menajera

1

Papret

Pompa submersibila

Willo

2

Papret

Statie Pompare Apa Menajera

Pedrolo

2

Strada

Albinei

Conducta Pompare Apa Menajera

PE 110

1700

Papret

Conducta Pompare Apa Menajera

PE 110

273

Strada Parcului

Conducta PompareApaM

Otel 200

280

Strada

Parcului

Nr.

Crt

Denumire bunuri

Caracteristici

Cantitate

Nr. inv

Locaţia

Cod de clasificare

AN_PIF

Valoarea evoluată în contabilitate

Durata de amortizare

Observaţii

Conducta Pompare Apa Menajera

PE 75mm(diam)

135 ml

Strada Albinei

Canal Colector

Beton 300mm(diam)

Starda

Minerilor

Canal Colector

Strada

Florilor

Canal colector

Strada

Trandafirilor

Canal colector

Strada Parcului

Canal colector

Strada

Salajului

REȚEA ALIMENTARE CU APĂ

Conducta Polietilena

160mm/dm

764 ml

Strada

Primaverii

Conducta Polietilena

160mm/dm

200 ml

Starada

Turturelelor

Conducta Polietilena

32mm/dm

175 ml

Starada

Turturelelor

Conducta Polietilena

110mm/dm

343 ml

Starada

Viitorului

Conducta

Polietilina

32mm/dm

154 ml

Strada

Zorilor

Conducta

Polietilina

Denumire bunuri

50mm/dm

210 ml

Strada

Garoafelor

Nr.

Crt

Caracteristici

Cantitate

Nr. inv

Locaţia

Cod de clasificare

AN_PIF

Valoarea evoluată în contabilitate

Durata de amortizare

Observaţii

Conducta

Polietilina

32 mm/dm

215 ml

Strada

Salajului

Conducta

Polietilina

110 mm/dm

573 ml

Strada

Salajului

Conducta

Polietilina

160 mm/dm

825 ml

Strada

Salajului

Conducta

Polietilina

75 mm/dm

430 ml

Strada

Crinului

Conducta

Polietilina

160 mm/dm

1050 ml

Strada

Parcului

Conducta

Polietilina

110 mm/dm

990 ml

Strada

Minerilor

Conducta

Polietilina

110 mm/dm

400 ml

Strada

Florilor

Conducta

Polietilina

110 mm/dm

567 ml

Strada

Trandafirilor

Conducta

Polietilina

110 mm/dm

666 ml

Strada

Izvorului

Conducta

Polietilina

110 mm/dm

464 ml

Strada

Crasnei

Conducta

Polietilina

110 mm/dm

422 ml

Strada

Salcamului

Conducta

Polietilina

50 mm/dm

1120 ml

Strada

Albinei

Conducta

Polietilina

32 mm/dm

280 ml

Strada

Morii

Cond. Pol

50 mm/dm

400 ml

Str. Morii

Nr.

Crt

Denumire bunuri

Caracteristici

Cantitate

Nr. inv

Locaţia

Cod de clasificare

AN_PIF

Valoarea evoluată în contabilitate

Durata de amortizare

Observaţii

Conducta

Polietilina

90 mm/dm

150 ml

Strada

Morii

Conducta

Polietilina

110 mm/dm

147 ml

Strada

Garii

Conducta

Polietilina

90 mm/dm

390 ml

Strada

Garii

Conducta

Polietilina

50 mm/dm

100 ml

Strada

Garii

Conducta

Polietilina

63 mm/dm

561 ml

Strada

Garii

Conducta

Polietilina

160 mm/dm

278 ml

Strada

Teilor

Conducta

Polietilina

110 mm/dm

1032 ml

Strada

Teilor

Conducta

Polietilina

90 mm/dm

236 ml

Strada

Teilor

Conducta

Polietilina

50 mm/dm

321 ml

Strada

Rasaritului

Conducta

Polietilina

32 mm/dm

240 ml

Strada Viilor

Conducta

Polietilina

32 mm/dm

220 ml

Strada

Liliacului

Conducta

Polietilina

110 mm/dm

74 ml

Strada

Crizantema

Conducta

Polietilina

160 mm/dm

137 ml

Strada

Crizantema

Cond. Pol

32 mm/dm

224 ml

Str. Pietii

Nr.

Crt

Denumire bunuri

Caracteristici

Cantitate

Nr. inv

Locaţia

Cod de clasificare

AN_PIF

Valoarea evoluată în contabilitate

Durata de amortizare

Observaţii

Conducta

Polietilina

63 mm/dm

293 ml

Strada

Stadionului

Conducta

Polietilina

32 mm/dm

105 ml

Strada

Stadionului

Conducta

Polietilina

33 mm/dm

50 ml

Strada

Crinului

Conducta

Polietilina

110 mm/dm

157 ml

Strada

Castanilor

Conducta

Polietilina

40 mm/dm

220 ml

Strada

Mioritei

Conducta

Polietilina

32 mm/dm

205 ml

Strada

Pomilor

Conducta

Polietilina

160 mm/dm

369 ml

Strada

Amurgului

Conducta

Polietilina

50 mm/dm

150 ml

Strada

Teilor

REȚEAN COLECTARE APĂ MENAJERĂ

Retea de Colectare Apa Menajera PVC

250 mm/dm

260 m

Strada

Teilor

2005

Retea de Colectare Apa Menajera PVC

250 mm/dm

765 m

Strada

Garii

2005

Retea de Colectare Apa Menajera PVC

250 mm/dm

115 m

Strada

Crizantemelor

2005

Retea de Colectare Apa Menajera PVC

250 mm/dm

750 m

Strada

Primaverii

2005

Retea de Colectare Apa Menajera PVC

300 mm/dm

390 m

Strada Pietii

2005

Retea de Colectare Apa Menajera PVC

300 mm/dm

458 m

Strada

Stadionului

2005

Retea de Colectare Apa Menajera PVC

300 mm/dm

766 m

Strada

Turturelelor

2005

Retea de Colectare Apa Menajera PVC

300 mm/dm

1225 m

Strada Salajului

2005

Retea de Colectare Apa Menajera PVC

250 mm/dm

260 m

Strada Garii

2005

Retea de Colectare Apa Menajera PVC

300 mm/dm

334 m

Strada Viitorului

2005

Retea de Colectare Apa Menajera PVC

300 mm/dm

278 m

Strada

Zorilor

2005

Retea de Colectare Apa Menajera Beton

300 mm/dm

670 m

Strada Parcului

1999

Retea de Colectare Apa Menajera Beton

300 mm/dm

1650 m

Strada

Minerilor

1953

Retea de Colectare Apa Menajera Beton

250 mm/dm

303 m

Strada

Florilor

1953

Retea de Colectare Apa Menajera Beton

250 mm/dm

378 m

Strada

Trandafirilor

1953

Retea de Colectare Apa Menajera Beton

300 mm/dm

126 m

Strada

Salajului

1999

Retea de Colectare Apa Menajera Beton

300 mm/dm

80 m

Strada

Parcului

1996

Retea de Colectare Apa Menajera Beton

300 mm/dm

95 m

Strada Parcului

1996

 

CONSILIUL LOCAL AL COMUNEI ŞĂRMĂŞAG

JUDETUL SĂLAJ Anexa la HCL nr…../……

TABEL CU BUNURI PRODUSE PENTRU CONCESIONARE

Nr.

Crt

Denumire bunuri

Caracteristici

Cantitate

Nr. inv

Locaţia

Cod de clasificare

AN_PIF

Valoarea evoluată în contabilitate

Durata de amortizare

Observaţii

 

Retea de Colectare Apa Menajera

Viilor-Teilor

250 mm/dm

573 ml

 

Strada

Viilor

Teilor

 

2009-2010

     
 

Retea de Colectare Apa Menajera Teilor prin Salajului

250 mm/dm

354 ml

 

Stada

Teilor

Salajului

 

2009-2010

     
 

Retea de Colectare Apa Menajera Teilor-Mioritei

Rasarit-Garii

250 mm/dm

1778 ml

 

Strada

Teilor-Mioritei-Rasarituilui-Garii

 

2009-2010

     
 

Retea de Colectare Apa Menajera Crinului

250 mm/dm

573 ml

 

Strada

Crinului

 

2009-2010

     
 

Ret.de Col.Apa Men Izvorului Minerilor

250 mm/dm

1342 ml

 

Strada

Izvorului

Minerilor

 

2009-2010

     

R O M Â N I A

JUDEŢUL SĂLAJ

COMUNA ŞĂRMĂŞAG

CONSILIUL LOCAL

Nr.2638/ 29 iunie 2011

PROCES VERBAL

Încheiat azi, 29 iunie 2011, la sediul Primăriei Comunei Şărmăşag, cu ocazia şedinţei ordinare a Consiliului local al comunei Şărmăşag.

Din totalul de 15 membrii ai consiliului local sunt prezenţi:

1.BALOGH BELA

2.BERKI EDITH

3.BOTI SANDOR CSABA

4.CHEREJI NICOLAE

5.CSOBANKA ISTVAN ARPAD

6.DEMJEN ALEXANDRU

7.ERDEI ARVA KAROLY

8.KOVACS OTTO

9.KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS

10.SERESS CLARA CATALINA

11.SZONYI LEVENTE

12.ZSURSZAN GABOR ZSOLT

13.SZABO ZOLTAN

La şedinţa consiliului local sunt absenţi domnii LUCZA ISTVAN ATTILA şi VINCZE FRANCISC.

Convocarea şedinţei ordinare a consiliului s-a făcut în baza Dispoziţiei primarului nr.230 din 24 iunie 2011 şi a convocatorului înregistrat la numărul 2559 din 24 iunie 2011.

Lucrările şedinţei sunt deschise de către preşedintele de şedinţă, care prezintă ordinea de zi:

ORDINE DE ZI:

1.Proiect de hotărâre pentru rectificarea bugetului local al comunei prin virări de credite de pe un trimestru în altul al anului 2011.

2. Proiect de hotărâre pentru demolarea imobilului proprietate privată a comunei, situată în comuna Şărmăşag, str. Crizantemelor, nr.4.

3. Proiect de hotărâre privind revocarea Hotărârii Consiliului Local nr. 33/2011, pentru transmiterea în folosinţă gratuită doamnei HAZEENA MIRELA, medic medicină de familie, a imobilului – casă, domeniu privat al comunei Şărmăşag şi situat în localitatea Lompirt nr. 62.

4. Proiect de hotărâre privind revocarea Hotărârii Consiliului Local nr. 48/2011 privind arendarea suprafeţei de 100 ha păşune proprietatea comunei în favoarea Asociaţiei Crescătorilor de bovine – Lompirt.

5. Proiect de hotărâre privind închirierea prin licitaţie publică a imobilului – casă, domeniu privat al comunei Şărmăşag şi situat în localitatea Lompirt nr. 62.

6. Proiect de hotărâre privind concesionarea unei suprafeţe de 100 ha păşune proprietatea comunei.

7. Proiect de hotărâre privind delegarea gestiunii serviciului cu apă şi canalizare către S.C. Compania de Apă Someş S.A. Cluj.

8.Proiect de hotărâre privind închirierea fără licitaţie publică a unui spaţiu în suprafaţă de 62,7 mp pentru sediu secundar al Biroului Notarului Public Ghile Gavrilă, spaţiu situat în noua clădire a Primăriei comunei Şărmăşag

9. Proiect de hotărâre pentru întocmirea Stidiu de Fezabilitate – Amenajare spaţiu verde şi parcarea- Sediu primărie.

10. Proiect de hotărâre privind participarea comunei Şărmăşag la înfiinţarea Asociaţiei Gal Tovishat.

11.Probleme diverse

Preşedintele de şedinţă domnul SZONYI LEVENTE consultă consiliul dacă mai sunt şi alte probleme urgente ce nu suferă amânare, bineînţeles dacă sunt respectate şi prevederile art.45 din Legea nr.215/2001 privind existenţa raportului de specialitate al compartimentului de resort al aparatului de specialitate al primarului comunei şi dacă comisia de specialitate s-a pronunţat asupra problemei ce se constituie urgenţă.

Nefiind alte propuneri preşedintele de şedinţă supune la vot Ordinea de Zi, care este aprobată cu 13 voturi pentru: BALOGH BELA – pentru; BERKI EDITH – pentru; BOTI SANDOR CSABA – pentru; CHEREJI NICOLAE – pentru; CSOBANKA ISTVAN-ARPAD – pentru; DEMJEN ALEXANDRU – pentru; ERDEI ARVA KAROLY – pentru; KOVACS OTTO – pentru; KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS – pentru; SERESS CLARA CATALINA – pentru; SZONYI LEVENTE – pentru; SZABO ZOLTAN – pentru; ZSURZSAN GABOR ZSOLT –pentru.

Se trece la prezentarea primului punct al ordinii de zi, Proiect de hotărâre pentru rectificarea bugetului local al comunei prin virări de credite de pe un trimestru în altul al anului 2011.Se prezintă avizarea Comisiilor de specialitate a Consiliului local.

Nefiind discuţii preşedintele de şedinţă supune la vot proiectul de hotărâre care este aprobat cu 13 voturi pentru, după cum urmează: BALOGH BELA – pentru; BERKI EDITH – pentru; BOTI SANDOR CSABA-pentru; CHEREJI NICOLAE – pentru; CSOBANKA ISTVAN-ARPAD – pentru; DEMJEN ALEXANDRU – pentru; ERDEI ARVA KAROLY- pentru; KOVACS OTTO – pentru; KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS – pentru; SERESS CLARA CATALINA – pentru; SZONYI LEVENTE – pentru; LUCZA ISTVAN ATTILA – pentru; SZABO ZOLTAN – pentru; ZSURZSAN GABOR ZSOLT –pentru.

S-A ADOPTAT HOTĂRÂREA NR.49

În continuare se trece la prezentarea celui de-al doilea punct al ordinii de zi, Proiect de hotărâre pentru demolarea imobilului proprietate privată a comunei, situate în comuna Şărmăşag, str. Crizantemelor, nr.4.Se prezintă avizarea Comisiilor de specialitate a Consiliului local.

Comisia nr. III nu avizează favorabil în forma actuală proiectul de hotărâre.

Szabo Zoltan – propune ca imobilul situat pe strada Crizantemelor nr.4, să nu fie demolată şi propune ca să se reabiliteze, apoi să fie închiriată prin licitaţie.

Nefiind discuţii preşedintele de şedinţă supune la vot proiectul de hotărâre care este aprobat cu 7 voturi pentru, 2 voturi abţinere şi 4 voturi împotrivă după cum urmează: BALOGH BELA – împotrivă; BERKI EDITH – pentru; BOTI SANDOR CSABA-pentru; CHEREJI NICOLAE – pentru; CSOBANKA ISTVAN-ARPAD – împotrivă; DEMJEN ALEXANDRU – împotrivă; ERDEI ARVA KAROLY- se abţine; KOVACS OTTO – se abţine; KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS – pentru; SERESS CLARA CATALINA – pentru; SZONYI LEVENTE – pentru; SZABO ZOLTAN – împotrivă; ZSURZSAN GABOR ZSOLT –pentru.

S-A ADOPTAT HOTĂRÂREA NR.50

În continuare se trece la prezentarea celui de-al treilea punct al ordinii de zi,

Proiect de hotărâre privind revocarea Hotărârii Consiliului Local nr. 33/2011, pentru transmiterea în folosinţă gratuită doamnei HAZEENA MIRELA, medic medicină de familie, a imobilului casă, domeniu privat al comunei Şărmăşag şi situat în localitatea Lompirt nr. 62. Se prezintă avizarea Comisiilor de specialitate a Consiliului local.

Nefiind discuţii preşedintele de şedinţă supune la vot proiectul de hotărâre, care este aprobat cu 13 voturi pentru după cum urmează: BALOGH BELA – pentru; BERKI EDITH – pentru; BOTI SANDOR CSABA- pentru; CHEREJI NICOLAE – pentru; CSOBANKA ISTVAN-ARPAD – pentru; DEMJEN ALEXANDRU – pentru; ERDEI ARVA KAROLY- pentru; KOVACS OTTO – pentru; KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS – pentru; SERESS CLARA CATALINA – pentru; SZONYI LEVENTE – pentru; SZABO ZOLTAN – pentru; ZSURZSAN GABOR ZSOLT –pentru.

S-A ADOPTAT HOTĂRÂREA NR.51

În continuare se trece la prezentarea celui de-al patrulea punct al ordinii de zi,

Proiect de hotărâre privind revocarea Hotărârii Consiliului Local nr. 48/2011 privind arendarea suprafeţei de 100 ha păşune proprietatea comunei în favoarea Asociaţiei Crescătorilor de bovine – Lompirt. Se prezintă avizarea Comisiilor de specialitate a Consiliului local.

Nefiind discuţii preşedintele de şedinţă supune la vot proiectul de hotărâre care este aprobat cu 13 voturi pentru, după cum urmează: BALOGH BELA – pentru; BERKI EDITH – pentru; BOTI SANDOR CSABA – pentru; CHEREJI NICOLAE – pentru; CSOBANKA ISTVAN-ARPAD – pentru; DEMJEN ALEXANDRU – pentru; ERDEI ARVA KAROLY- pentru; KOVACS OTTO – pentru; KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS – pentru; SERESS CLARA CATALINA – pentru; SZONYI LEVENTE – pentru; SZABO ZOLTAN – pentru; ZSURZSAN GABOR ZSOLT –pentru.

S-A ADOPTAT HOTĂRÂREA NR.52

În continuare se trece la prezentarea punctului cinci din ordinii de zi, Proiect de hotărâre privind închirierea prin licitaţie publică a imobilului – casă, domeniu privat al comunei Şărmăşag şi situat în localitatea Lompirt nr. 62. Se prezintă avizarea Comisiilor de specialitate a Consiliului local. Se trece la discuţii.

Comisia nr. I avizează favorabil proiectul de hotărâre şi propune ca preţul de închiriere să fie de 0,8 lei mp/lună.

Nefiind discuţii preşedintele de şedinţă supune la vot proiectul de hotărâre, care este aprobat cu 13 voturi pentru, cu preţul de 0,8 lei/mp, după cum urmează: BALOGH BELA – pentru; BERKI EDITH – pentru; BOTI SANDOR CSABA – pentru; CHEREJI NICOLAE – pentru; CSOBANKA ISTVAN-ARPAD – pentru; DEMJEN ALEXANDRU – pentru; ERDEI ARVA KAROLY- pentru; KOVACS OTTO – pentru; KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS – pentru; SERESS CLARA CATALINA – pentru; SZONYI LEVENTE – pentru; SZABO ZOLTAN – pentru; ZSURZSAN GABOR ZSOLT – pentru.

S-A ADOPTAT HOTĂRÂREA NR.53

În continuare se trece la prezentarea punctului şase al ordinii de zi, Proiect de hotărâre privind concesionarea unei suprafeţe de 100 ha păşune proprietatea comunei. Se prezintă avizarea Comisiilor de specialitate a Consiliului local.

Comisia nr. I avizează favorabil proiectul de hotărâre şi propune ca preţul de concesionare să fie de 5 lei ha/an.

D-nul Szabo Zoltan referitor la revocarea unor hotărâri şi întocmirea altor proiecte de hotărâri în locul celor revocate, roagă pe secretarul comunei ca în viitor să fie mai atentă, să nu se întocmească proiecte de hotărâri care ulterior trebuiesc revocate.

Nefiind discuţii preşedintele de şedinţă supune la vot proiectul de hotărâre, care este aprobat cu 13 voturi pentru, cu preţul de concesionare de 5 lei/ha/an după cum urmează: BALOGH BELA – pentru; BERKI EDITH – pentru; BOTI SANDOR CSABA – pentru; CHEREJI NICOLAE – pentru; CSOBANKA ISTVAN-ARPAD – pentru; DEMJEN ALEXANDRU – pentru; ERDEI ARVA KAROLY- pentru; KOVACS OTTO – pentru; KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS – pentru; SERESS CLARA CATALINA – pentru; SZONYI LEVENTE – pentru; SZABO ZOLTAN – pentru; ZSURZSAN GABOR ZSOLT –pentru.

S-A ADOPTAT HOTĂRÂREA NR.54

În continuare se trece la prezentarea punctului şapte al ordinii de zi, Proiect de hotărâre privind delegarea gestiunii serviciului cu apă şi canalizare către S.C. Compania de Apă Someş S.A. Cluj. Se prezintă avizarea Comisiilor de specialitate a Consiliului local.

D-nul Szabo Zoltan – s-a înfiinţat acest serviciul, iar acum de ce se predă către SC Compania de Apă Someş SA Cluj?

D-nul primar – Reţeaua de apă şi canalizare s-a făcut printr-un proiect SAPARD, fapt pentru care timp de 5 ani trebuia să funcţioneze pe primărie. Din păcate staţia de epurare nu funcţionează la standardele normale, lunar suntem verificaţi de către Garda de Mediu, se plătesc amenzi deoarece analizele nu sunt corespunzătoare standardelor, se plătesc analizele pentru apă, astfel serviciul iese în pierdere, fapt pentru care am discutat cu SC Compania de Apă Someş SA Cluj care preia sistemul de apă şi canalizare împreună cu angajaţii. Referitor la preţul apei, acest preţ nu a fost hotărât nici până acum de primărie.

D-nul Kovacs Otto – la Serviciul de gospodărie s-a alocat o subvenţie de 400 mii lei, ce se întâmplă cu aceşti bani?

D-nul primar – Serviciul de Gospodărie nu va fi desfiinţată, doar partea de apă şi canal va fi predată. Compania de apă şi canal are rugămintea ca în caz de defect să fie ajutat de către utilajele primăriei.

Nefiind discuţii preşedintele de şedinţă supune la vot proiectul de hotărâre, care este aprobat cu 12 voturi pentru şi 1 vot abţinere, după cum urmează: BALOGH BELA – pentru; BERKI EDITH – pentru; BOTI SANDOR CSABA – pentru; CHEREJI NICOLAE – se abţine; CSOBANKA ISTVAN-ARPAD – pentru; DEMJEN ALEXANDRU – pentru; ERDEI ARVA KAROLY- pentru; KOVACS OTTO – pentru; KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS – pentru; SERESS CLARA CATALINA – pentru; SZONYI LEVENTE – pentru; SZABO ZOLTAN – pentru; ZSURZSAN GABOR ZSOLT –pentru.

S-A ADOPTAT HOTĂRÂREA NR.55

În continuare se trece la prezentarea următorului punct al ordinii de zi, Proiect de hotărâre privind închirierea fără licitaţie publică a unui spaţiu în suprafaţă de 62,7 mp pentru sediu secundar al Biroului Notarului Public Ghile Gavrilă, spaţiu situat în noua clădire a Primăriei comunei Şărmăşag. Se prezintă avizarea Comisiilor de specialitate a Consiliului local. Se trece la discuţii.

D-nul Szabo Zoltan – spune că la şedinţa de comisie a avut obiecţiune referitor la preţul de 4 lei/mp, susţinând că acest preţ este mic, el propunând ca preţul să fie de 8 lei/mp.

D-nul primar – prezintă art.110 din Legea nr.36/1995, care prevede următoarele: consiliile locale au obligaţia de a pune la dispoziţia notarilor publici la cererea acestora, spatiile necesare în vederea organizării şi funcţionării corespunzătoare a serviciilor publice pe care le prestează, prin închiriere, fără licitaţie.” Totodată menţionează că are contor separat pentru curent electric, iar după finalizarea lucrărilor curţii primăriei va avea şi intrare separată în incintă.

Nefiind discuţii preşedintele de şedinţă supune la vot proiectul de hotărâre, care este aprobat după cum urmează: BALOGH BELA – pentru 4 lei; BERKI EDITH – pentru 4 lei; BOTI SANDOR CSABA – pentru4 lei; CHEREJI NICOLAE – pentru 4 lei; CSOBANKA ISTVAN-ARPAD – pentru 8 lei; DEMJEN ALEXANDRU – se abţine; ERDEI ARVA KAROLY- pentru; KOVACS OTTO – pentru 4 lei; KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS – pentru 4 lei; SERESS CLARA CATALINA – pentru 4 lei; SZONYI LEVENTE – pentru 8 lei; SZABO ZOLTAN – pentru 8 lei; ZSURZSAN GABOR ZSOLT –pentru 4 lei.

S-A ADOPTAT HOTĂRÂREA NR.56

În continuare se trece la prezentarea următorului punct al ordinii de zi, Proiect de hotărâre pentru întocmirea Stidiu de Fezabilitate – Amenajare spaţiu verde şi parcarea- Sediu primărie. Se prezintă avizarea Comisiilor de specialitate a Consiliului local.

Nefiind discuţii preşedintele de şedinţă supune la vot proiectul de hotărâre, care este aprobat cu 13 voturi pentru, după cum urmează: BALOGH BELA – pentru; BERKI EDITH – pentru; BOTI SANDOR CSABA – pentru; CHEREJI NICOLAE – pentru; CSOBANKA ISTVAN-ARPAD – pentru; DEMJEN ALEXANDRU – pentru; ERDEI ARVA KAROLY- pentru; KOVACS OTTO – pentru; KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS – pentru; SERESS CLARA CATALINA – pentru; SZONYI LEVENTE – pentru; SZABO ZOLTAN – pentru; ZSURZSAN GABOR ZSOLT –pentru.

S-A ADOPTAT HOTĂRÂREA NR.57

În continuare se trece la prezentarea ultimului punct al ordinii de zi, Proiect de hotărâre privind participarea comunei Şărmăşag la înfiinţarea Asociaţiei Gal Tovishat. Se prezintă avizarea Comisiilor de specialitate a Consiliului local.

Nefiind discuţii preşedintele de şedinţă supune la vot proiectul de hotărâre, care este aprobat cu 13 voturi pentru, după cum urmează: BALOGH BELA – pentru; BERKI EDITH – pentru; BOTI SANDOR CSABA – pentru; CHEREJI NICOLAE – pentru; CSOBANKA ISTVAN-ARPAD – pentru; DEMJEN ALEXANDRU – pentru; ERDEI ARVA KAROLY- pentru; KOVACS OTTO – pentru; KOVACS ZOLTAN-SZABOLCS – pentru; SERESS CLARA CATALINA – pentru; SZONYI LEVENTE – pentru; SZABO ZOLTAN – pentru; ZSURZSAN GABOR ZSOLT –pentru.

S-A ADOPTAT HOTĂRÂREA NR.58

Fiind epuizate toate punctele la ordinea de zi se trece discutarea problemelor diverse.

D-nul Kovacs Otto – Sunt unele locuri pe străzile nou asfaltate unde drumul s-a deteriorat şi propune ca firma care a efectuat lucrările de asfaltare să repară drumul, iar la Grădiniţa nr. 1 din Şărmăşag, situat pe strada Castanilor, să se realizeze consolidarea gardului şi să se repară magazia de lemne

D-nul Chereji Nicolae – la Calmangerie pe strada Minerilor este probleme cu sistemul de canalizare şi cere ca sistemul de canalizare să se cureţe.

D-nul primar – sistemul de canalizare a mai fost curaţat şi se va curăţa.

D-nul Chereji Nicolae – aduce în discuţie împrejmuirea grădiniţei din zona minieră

D-nul primar – poarta este făcută, pe când începe noul an şcolar va fi aşezată.

D-nul Csobanka Istvan – spune că secretarul comunei a avut control, iar în Procesul-verbal s-a trecut că viceprimarul nu a depus raportul de activitate pe anul 2010, ceea ce s-a verificat ulterior şi raportul exista în dosar.

Secretarul comunei – spune că nu ştie ce s-a întâmplat şi că v- a înştiinţa pe cei care au fost în control că remedieze greşeala din Procesul-verbal referitor la raportul viceprimarului.

D-nul primar – înştiinţează pe consilieri că în data de 16 iulie 2001 se organizează Zilele oraşului Nagyhalasz, din Ungaria unde sunt invitaţi consilierii.

Se stabileşte ca următoare şedinţă ordinară a consiliului local să se ţină în data de 20 iulie 2011.

PREŞEDINTE DE ŞEDINŢĂ, SECRETAR COMUNĂ,

SZONYI LEVENTE ANGELA RODICA OROIAN

admin

Pro és kontra vélemények az új magyar párt megalakulásáról

JMV

Különféleképpen vélekednek az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) vezető politikusai az új magyar párt megjelenéséről. Mint ismeretes, a bukaresti törvényszék első fokon elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését, a táblabíróság azonban csütörtökön másodfokon jogerős döntéssel jóváhagyta a politikai alakulat bejegyzését.

Az EMNP bejegyzése az RMDSZ hátrányára befolyásolja majd a jövő évben tartandó helyhatósági és parlamenti választások eredményét – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter volt államfői tanácsos az Agerpres hírügynökségnek.

–A szövetség tagjakéntúgy vélem, hogy ilyen esetekben nem vitatható az igazságszolgáltató szervek döntése: amennyiben úgy ítélték meg, hogy a bejegyzésre javasolt politikai alakulat megfelel a törvényes előírásoknak, úgy el kell fogadnunk azt – tette hozzá a politikus. Mint kiemelte, a politikai palettán megjelent új szereplő nem szolgálja az RMDSZ és a magyar közösség javát, de a demokrácia részét képezi.

Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője lapunknak elmondta: nem lát semmi furcsaságot az új párt bejegyzésében. Mindamellett kiemelte Tőkés László Ideje van a szólásnak című könyvében, 1991-ben megjelent írást, amelynek kapcsán Máté elmondta: egyetért az Európai Parlament alelnöke által megfogalmazott szemponttal, miszerint egy kisebbség nem engedheti meg magának a fényűzést, hogy független részekre, több pártra szakadjon.

– Az Erdélyi Magyar Néppártot az MPP-hez hasonlónak tekintem. Kérdés, hogy mindazok, akik annak idején az RMDSZ, majd az MPP keretében nem tudtak érvényesülni, most az EMNP tagjaiként közös listákon mandátumot szerezhetnek? – vetette fel Máté András. Mint kifejtette, az RMDSZ közvélemény-kutatásai értelmében a soron következő választásokon a magyarság több mint 70 százaléka az RMDSZ-re szavazna.

Az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének vezetői nem aggódnak az új párt megjelenésének következményei miatt. – Az RMDSZ a választóközönségének felmutatható tettekre és megvalósításokra alapoz, és bízik az eredményeit értékelő polgárok bölcsességében – nyilatkozta az Agerpres-nek Tamás Sándor, a megyei szervezet elnöke. Mint kiemelte, a közösséget érintő fontos kérdésekben egyet kell értenie az érdekképviseleti szervezeteknek, hiszen a 2009-es választások alkalmával is bebizonyosodott, hogy együttműködve jobb eredményeket lehet elérni.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke üdvözölte az EMNP bejegyzésének tényét. Reményét fejezte ki, hogy az új politikai alakulat az MPP-vel együttműködve alternatívát jelenthet majd az RMDSZ-re. Szász Jenő örvendetesnek minősítette a romániai magyar társadalom demokratikus fejlődésének folyamatát, és említést tett arról, hogy az MPP szeptember 3-i kongresszusán olyan döntést fogadtak el, amelynek értelmében a magyar közösségen belüli rendszerváltás folyamatának érvényesítésére törekednek. A politikus úgy vélte, az RMDSZ baloldali politikájával szembeni alternatívát képező jobboldali szerveződés nagymértékben Tőkés Lászlótól függően valósulhat meg.

Az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, Keizer Róbert lapunknak elmondta: üdvözlik az EMNP hivatalos bejegyzését, ami Tőkés László álmának huszonegy év utáni beteljesülését jelenti. Az új párttal való leendő kapcsolatukról szólva megjegyezte, hogy előbb le kell tisztulnia a képnek: az EMNP-n múlik, hogy a bal vagy a jobb oldal mellé áll. Keizer reméli, nem viselkednek majd úgy, mint Magyarországon az MDF tette, hanem igazi európai néppárt szerepét fogják betölteni.

Kolozsvári Szabadság

Diktatúrától tart az MPP

Az MPP támogatja a jövő évi választások összevonását, ám azokat nem ősszel, hanem legkésőbb június elején kell megrendezni – fejtette ki Szász Jenő, a polgári párt elnöke Sepsiszentgyörgyön.
A 215-ös közigazgatási törvényre hivatkozott, amelynek három szakaszában is megjelenik, hogy az önkormányzati képviselők, a polgármesterek vagy megyei tanács-elnökök man­­­dátuma „csak háború vagy katasztrófa esetén hosszabbítható meg". „A helyzet valóban katasztrofális, de éppen ennek okozói szeretnék meghosszabbítani mandátumukat, s a törvény valójában természeti katasztrófákról beszél, amiről egyelőre nincs, s reméljük, nem is lesz szó" – fejtette ki a pártelnök.
Ha módosítják az említett törvényt, jogszerűvé tehetik az őszi választásokat, csakhogy éppen ezt nevezik hatalommal való visszaélésnek – mondta, és érvelésével ismét azt igyekezett alátámasztani, hogy szükség van az erdélyi magyar rendszerváltásra, az RMDSZ menesztésére.
A Háromszék kérdésére elmondta, a Demokrata Liberális Párt is csalódást okozott nekik, de magyar pártként ők az RMDSZ ellenzékének tekintik magukat, a magyar szövetség kormányzati felelősségét, antidemokratikus döntésekben való részvételét kérik számon, hiszen ha kiléptek volna a hatalomból, nem lehetett volna érvényesíteni a népnyúzó határozatokat.
A közigazgatási törvény önkényes megváltoztatása első lépés a diktatúra felé, az MPP ez ellen emeli fel szavát – hangsúlyozta Szász Jenő, aki azt is leszögezte, pártja soha nem lesz azonos platformon a baloldali szervezetekkel, ebben az esetben véletlenszerű, hogy ugyan­azt mondják, mint a Nemzeti Liberális Párt és a Szociál­demokrata Párt.
Farkas Réka
Háromszék

Félszeg háromszéki kéznyújtás (Az EMNP-vel igen, az MPP-vel nem tárgyalna Tamás Sándor)

Fontos nemzeti kérdésekben szükség lesz az összefogásra – véli Tamás Sándor, a háromszéki RMDSZ elnöke, akinek álláspontja különbözik a szövetség országos vezetőinek viszonyulásától: Kelemen Hunorral, illetve Markó Bélával vagy Borbély Lászlóval ellentétben, ő köszönti a frissen bejegyzett EMNP-t, együttműködést keres és ígér.

Nem szabad a fejünket a homokba dugnunk, tudomásul kell vennünk, az RMDSZ-en kívül is van politikai élet – mondta Tamás Sándor, aki szerint bebizonyosodott ugyan, hogy a három évvel ezelőtt bejegyzett MPP csak luftballon volt, ígéreteiket nem tudták beváltani, és ahol döntő pozíciót szereztek, ott nem jobban, de rosszabbul mennek a dolgok, ám ennek ellenére oda kell figyelni a hasonló kezdeményezésekre. Tamás Sándor kiemelte, tisztában vannak azzal, hogy az erdélyi magyarság szempontjából fontos kérdésekben: a népszámlálás ügyében, a marosvásárhelyi polgármester-jelöltállítás, illetve a parlamenti képviselet kérdésében tárgyalni kell. "Van­nak közös pontok, amelyeket meg kell találnunk, s emellett mindenki végezheti a dolgát, építkezhet" – fejtette ki Tamás Sándor. Háromszéken is van olyan település, ahol szükséges az összefogás, például a 99 százalékban magyarok lakta, de több mint másfél évtizede román polgármester által irányított Kőröspatakot csak így lehet visszaszerezni, már meg is állapodtak a helyi MPP-vel és más erőkkel, hogy egyetlen magyar jelöltet indítanak a jövő évi önkormányzati választásokon. Tamás Sándor azt is elmondta, személyesen is jó viszonyban van az EMNP megyei vezetőivel, de Toró T. Tiborral és Tőkés Lászlóval is, elismerte, ez az emberi tényező is be­folyásolja az eljövendő együttműködést. Nem ugyanez a helyzet az MPP-vel. "Nem megyünk olyan udvarra, ahol mérgezik a kutat" – fejtette ki, s hozzáfűzte: "Szász Jenővel és a párt háromszéki vezetőivel nem az a legnagyobb gond, hogy már csak alig másfél százalékos a támogatottságuk, hanem az, hogy rendkívül arrogánsak, nehéz velük szót érteni." Kezet nyújt tehát az új pártnak, annak ellenére, hogy az RMDSZ csúcsvezetése igen keményen bírálta az EMNP kezdeményezőit? – tettük fel a kérdést a szövetség háromszéki vezetőjének. "Hát igen, amíg le nem vágják a kezem" – jegyezte meg Tamás Sándor.

Háromszék, MPP-PRESS

Együtt indulhat az RMDSZ és az EMNT a választásokon?


Az RMDSZ nem zárja ki annak lehetőségét, hogy közös listán induljon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselőivel a jövő évi helyhatósági választásokon – mondta Kelemen Hunor széki látogatásán.
Az RMDSZ elnöke örvendetesnek tartja, hogy Tőkés László europarlamenti képviselő is azon a véleményen van, hogy közös listát kell állítaniuk a jövő évi választásokon.

Kolozsvári Rádió, erdely.ma

Nincs magyar egység Marosvásárhelyen

Kedden sajtótájékoztatón jelentette be a Magyar Polgári Párt megyei elnöke, László György, hogy egyelőre felfüggesztették a magyar szervezetek közötti egyeztető kerekasztalt, egyrészt mert kongresszusra készülnek, de azért is, mert az eddigi tárgyalások nem vezettek eredményre.
„Hét hónap után katasztrófának tekintem, hogy annyira jutottunk csupán, hogy egy szándéknyilatkozatot írtunk alá, azt is csak mi és az EMNT, amit az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megszegett. Tehát át kell értékelnünk a helyzetet, és megpróbáljuk újrakezdeni a tárgyalásokat". A megyei elnököt meglepte, hogy „az RMDSZ statútuma szerint a helyi szintű döntéseket municípiumok esetében az országos elnökség felülbírálja, illetve például a marosvásárhelyi szervezet csak javaslatokat tehet. Ez teljesen felfordította a kerekasztalt, most nem tudom, hogy tulajdonképpen kivel kell tárgyalnom".
Mint mondta, ezt az RMDSZ-nek kell elsősorban tisztáznia, hogy tényleg megegyezésre akarnak-e jutni. „Az RMDSZ ugyanis időt kért, hogy a megfelelő konzultációkat megtartsák a szövetségen belül, ezt megvárjuk. Remélem, egy konstruktívabb kerekasztalt tudunk létrehozni, ahol valóban konkrét döntések születnek" – tette hozzá.
Furcsállta, hogy az EMNT „egy RMDSZ-es tisztségviselőt javasol Marosvásárhely polgármesteri székébe, miközben éppen ők jöttek azzal a javaslattal, hogy pártsemleges személyiség legyen. Mi ehhez tartottuk magunkat, és éppen ők szegték meg, amikor az egészségügyi miniszter személyes tanácsadóját nevezték meg, aki nemrég SZKT- tag lett, tehát az RMDSZ tagja".
Ezzel kapcsolatban Szász Jenő, az MPP elnöke elmondta, hogy az RMDSZ, az MPP és az SZNT levelet küldött Bölöni Lászlóhoz, amelyben felkérték, fogadja el a jelöltséget Marosvásárhely polgármesteri tisztségére. Még nem kaptak választ, és amíg nem válaszol Bölöni, azt gondolják, korai lenne mind az RMDSZ, mind az EMNT részéről bármilyen lépés, mert ezzel „tönkretennének mindenfajta megegyezést".
Kijelentette: „Ha erővel, vagy különböző taktikai játékokkal próbálja valaki ráerőszakolni az akaratát másokra, nem fog sikerülni. Párton kívüli személyiségre van szükség. Az MPP Bölönire gondolt, da ha találnak egy Bölöni-kaliberű jelöltet, az MPP nyitott a tárgyalásokra. Ellenkező esetben, ha valamelyik szervezet a saját jelöltjét próbálja előtérbe helyezni, az MPP is hasonló módon fog válaszolni: saját jelöltet állít".

Mózes Edith
Népújság,  erdely.ma

Kiadja, vagy nem adja ki?

Zágoni vita az információkért

Damó Csaba, zágoni MPP-s tanácsos szerint közérdekű információk kiadását tagadta meg tőle a polgármester, ezért bíróságra adta az ügyet, és a megszületett végleges döntés értelmében az önkormányzat (a 2001/677-es törvény alapján) köteles a kért adatokat kiszolgáltatni. 2010 júniusában az oktatási, sport- és művelődési bizottság tagjaként Damó Csaba egy tanácsülésen az iskolánál zajló munkálatok kivizsgálását kérte. Mivel ebből semmi sem lett, októberben az idézett törvény alapján írásban kérte az önkormányzattól az iskolai munkálatokkal kapcsolatos tenderfüzet megtekintését – sikertelenül. Áprilisban azt szerette volna megtudni, hogy a legelőbérlők eleget tettek-e a tavalyi szerződés kitételeinek, de akkor sem kapta meg az információkat. Ezek után bíróságra adta az ügyet, az pedig kötelezte a polgármestert a kért adatok kiadására. Mivel az polgármester nem fellebbezett, az ítélet hatályba lépett. – Ha ezután sem történik semmi, akkor a megyei rendőrségnél teszek panaszt a polgármester ellen bírósági döntés végre nem hajtása miatt – szögezte le Damó. Kiss József polgármester elmondta, hogy Damó már „feljelentette az erdészetet, a civil szférát, és lassan nincs olyan szerv, ahová ne jelentette volna fel az önkormányzatot”, és mindez az önkormányzat munkáját akadályozza. Kiss kifejtette, a legelőkre vonatkozó szerződésekkel kapcsolatban a számvevőszék adatai alapján Damó megkapja a kért információkat 30 napon belől, az iskolaépítésre vonatkozó munkálatokat pedig, mivel uniós pénzről van szó, a hivatalos szervek ellenőrzik.

Székely Hírmondó

Tőkés kalandozásai

Miután kizárták Tõkést az RMDSZ-bõl, majd újra keblükre ölelték, aztán ismét szakítottak, most logikusan is következik az újabb összeölelkezés. Bár ezt maga Tõkés László pillanatnyilag nem jelenti ki, hanem szép lassan az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) területi szervezeteinek akciói révén igyekszik a köztudatba juttattni, hogy ne legyen megint õ az áruló. Ennek elsõ konkrét lépése, hogy Marosvásárhelyen az EMNT egy RMDSZ-es tisztségviselõt akar polgármesternek jelölni, nevezetesen dr. Vass Leventét, aki a nemrég lemondott egészségügyi miniszter, Cseke Attila tanácsadója volt. Elsõ körben õt is kérték fel Cseke helyére, amit éppen a polgármesteri székért való indulási szándékai miatt mondott vissza. A kolozsvári RMDSZ és az EMNT helyi szervezete ugyanakkor nyíltan vállalja már régebbrõl az együttmûködésük tényét. Igaz, ennek létjogosultságát a Kolozsváron egyre inkább felerõsödõ magyarellenes hangulat indokolttá is teszi. Vass Levente jelölésének bejelentése révén, lényegében az EMNT felrúgta a három szervezet (Magyar Polgári Párt (MPP), EMNT, RMDSZ) között folyó tárgyalás alapjait, amelynek az volt a célja, hogy e három szereplõ közös jelöltet állítson Marosvásárhelyen, és ezzel a Tõkés-féle pártkezdeményezés elvégezte a piszkos munkát, vagyis kizárta az MPP-t a tárgyalásról. Így egyre inkább politikai kalandozásnak tûnik az új párt bejegyzése. De akit vonz a konspirációs elmélet gyártás, az könnyen felállíthat egy másik forgatókönyvet. Az egész pártbejegyzés nem más, mint az RMDSZ és Tõkés közös stratégiája az MPP pozícióinak gyengítésére.

Sz.Ú.

Erőpolitika, ernyőpolitika

Akadályozza továbbra is Binder Levente polgári pártos Hargita megyei önkormányzati képviselő mandátumának érvényesítését a többségi RMDSZ-frakció. Binder a visszalépő dr. Vajna Imre helyét vette volna át, de a magyarság képviseletét kisajátítók jóvoltából a Magyar Polgári Párt frakció soraiból hónapok óta hiányzik egy képviselő. Az elnök egyszerűen nem teszi napirendre Binder Levente beiktatását. Korábban Csillag Péter megyei tanácsos mandátumát sem akarta igazolni, de egyéves pereskedés után a marosvásárhelyi ítélőtábla Csillag Péter javára döntött, s a megyei tanács komoly perköltségeket volt kénytelen fizetni közpénzből.
A demokrácia megcsúfolását a Polgári Élet szerkesztősége levélben jelezte Borboly Csaba elnöknek, aki válaszlevelében azt kifogásolta, hogy az utódlási kérdéskör nincsen pontosan szabályozva. Pedig a magyar-magyar viszony békés rendezése roppant egyszerű lenne, nem kell mást tenni, mint betartani a hatályban lévő román önkormányzati törvényeket. Ennek értelmében a következő tanácsülésen napirendre tűz Binder Levente mandátumának igazolását, a testület tudomásul veszi a szavazó polgárok akaratát és kész. Ezzel lezárulna a több hónapja zajló vita. Ugyanis az önkormányzati képviselő a választók bizalmából látja el feladatait, mandátumát nem veheti el tőle egy másik párt, de még a megyei elnök sem. Az MPP frakció többször terjesztett be határozati javaslatot ez ügyben, de Binder Levente mandátumának igazolását az RMDSZ akadályozza. Erőből lehet politizálni, kommunikálni, de nem érdemes, a partneri viszony kialakítása sokkal egészségesebb lenne mind két fél számára, amely feltétele a jó együttműködésnek. Az ernyőpolitika megbukott, de Borbolyék még nem akarják tudomásul venni.

Balázs Árpád, Polgári Élet

Lusta, félénk magyar elöljárók

 

Hivatalosan magyarul – Kétnyelvűség a polgármesteri hivatalokban címmel tartott Maros megye 9 kisrégiójában képzést a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO). A Bethlen Gábor-alap által támogatott programban mintegy 150 magyar önkormányzati tisztségviselő és közalkalmazott vett részt. A CEMO, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem nyelvészei úgy látják, a legtöbb helyen csak formailag teljesül a törvény biztosította kétnyelvűség. Szigeti Enikő főszervező szerint éppen a színmagyar települések elöljárói hanyagolják a leginkább az anyanyelvhasználatot. – INTERJÚ

Szigeti Enikő

– A legtöbb magyarlakta településen azt látni, hogy a homlokzati és helységnévtáblák kifüggesztésében kimerül a közigazgatási törvény alkalmazása. A tréningek során önök mit tapasztaltak?

– Nagyjából ugyanezt, azzal a különbséggel, hogy némely polgármesteri hivatalban az ajtókra is kikerültek a kétnyelvű táblák, illetve a színmagyar településeken értelemszerűen magyarul beszélnek az önkormányzathoz forduló személyekkel. Mindenki tud a tíz évvel ezelőtt megjelent, 215-ös számú közigazgatási törvényről, de ennek az anyanyelvi jogokra vonatkozó részeit ismerik a legkevésbé. Romániában a mai napig az az erőteljes hiedelem él, hogy ami hivatalos, az csakis román nyelvű lehet. Ha János bácsi nem tud románul, a magyar polgármesterhez címzett kérvényét nem írja anyanyelvén, inkább a szomszédhoz fordul, hogy az segítsen a fordításban. Ennél szomorúbb viszont, hogy a polgármester sem ismeri annyira az anyanyelvét, hogy írásban azon kommunikáljon. A kurzusok résztvevői kinevettek, amikor megkérdeztem, hogy polgármesterként, helyetteseként vagy jegyzőként az elmúlt évtizedben ki mit tett annak érdekében, hogy oszlassa szét a magyar nyelv másodrangúságára vonatkozó tévhitet a lakosság körében. Pedig egy egyszerű, egyoldalas felhívás kifüggesztésébe vagy egy, a település lakóihoz címzett levélbe került volna. Ha létezne egyéni felelősségvállalás, nem fordulna elő, hogy a színmagyar településeken benyújtott lakossági kérvények és formanyomtatványok alig egy százaléka íródjon magyar nyelven. Tudtam, hogy rosszul állunk ezen a területen, de abban reménykedtem, hogy ez az arány eléri az 5 százalékot. Csalódnom kellett, arról nem is beszélve, hogy a válaszok – melyek a törvény értelmében a kérvény nyelvén kell hogy íródjanak – még az egy százalékot sem érték el. Vagy mondjak mást: Maros megyében csak Vásárhelyen tartják be a törvényt, és fordítják le a közérdekű információnak minősülő tanácsi határozatokat. Hihetetlen, de azokban az önkormányzati testületekben, ahol egy-két román ajkú tanácsos is tevékenykedik, a gyűlések az állam nyelvén folynak, ritka az olyan magyar képviselő, aki anyanyelvén szólalna fel. A jegyzőkönyvet is kizárólag egy nyelven vezetik.

– Miként szembesültek az elöljárók az általuk tolerált hiányosságok feltárásával?

– A magyar nyelvhasználattal kapcsolatos törvényi cikkelyek fontossága sokakban csak a képzések során tudatosult. Ám akadtak olyan polgármesterek és jegyzők is, akik kioktatásként élték meg a nyelvészek, szociológusok, önkormányzati szakértők kérdéseit és útmutatóit. Olyan házigazdánk is volt, aki kivonult a tréningről, és a hivatal alkalmazottait is a terem elhagyására szólította fel. Holott mi nem vontunk senkit felelősségre, és nem is jelöltünk ki feladatokat. Csak elmondtuk, hogy a kétnyelvűség megvalósítása az egész magyar közösség kötelezettségévé kell hogy váljon.

– A magyar községek polgármesterei általában a román nemzetiségű jegyző ellenlépéseivel indokolják visszafogottságukat.

– Sok esetben valóban a román jegyző az, aki fékként nyilvánul meg. Ahol a polgármester nem áll a sarkára, ott a jegyző diktálja a törvényt. A Maros megyei magyar települések mintegy 80 százalékában román jegyző van. Olyan küküllőmenti magyar községben is jártunk, ahol az illető egyik rokonát alkalmaztatta anyakönyvvezetőnek, ebből kifolyólag a magyar párok esketése románul folyik. Egy másik említésre méltó túlkapás a helyi titkár részéről, hogy még a magyarországi testvértelepülésről kapott leveleket is kötelező módon román nyelvre fordíttatja a polgármesterrel. Hasonlóan negatív szerepet játszik a prefektúra is, amely nem a törvényesség fölött őrködik, inkább az anyanyelvvel kapcsolatos kezdeményezéseket próbálja elfojtani. Elmondtuk: elképzelhető, hogy visszadobnak néhány magyarul fogalmazott okiratot, de ha egy kistérség több önkormányzata bizonyos területeken egységesen lép fel, ezek a kiskirályok sem tudnak már oly vehemensen visszavágni. Sőt egy idő után beleunnának.

– Magyar polgármestereink nem tisztelik a törvényt? Vagy még rosszabb: fittyet hánynak anyanyelvükre?

– Egyszerűen nem érdekli őket. Több helyen is megkérdeztük, hogy amikor Marosvásárhely valamelyik állami intézményébe érkeznek településeik ügyeit intézni, zavarja-e őket a kétnyelvűség hiánya. A legtöbb jegyző és elöljáró nemmel válaszolt.

– Sok olyan magyar polgármesterrel lehet találkozni, aki mindig valami más tevékenységet tart fontosabbnak a kétnyelvűség alkalmazásánál. Útjavítás, vízvezetés, csatornázás stb…

– Ezzel szembesültünk mi is. „Hagyjanak engem békén, ne oktassanak a kétnyelvűségről, hisz milliárdos infrastrukturális beruházásaim vannak, most azokra kell összpontosítanom!” – jelentette ki az egyik, Marosvásárhely környéki nagyközség polgármestere. Gondolkodásmódjával nem volt egyedül, mások is előtérbe helyezik a látványos beruházásokat, holott a két ügy nem zárja ki egymást. A szórványban élők sokkal objektívebben látják a dolgokat. A dicsőszentmártoni RMDSZ elnöke meg is fogalmazta, amikor azt mondta, hogy a szövetségnek nem egy aszfaltozó vállalkozásként kell működnie.

– Az ügyintézés anyagi oldalát is szóba hozták?

– Azok, akiknek nem szívügyük a kétnyelvűség, igen. Érdekes, hogy nem a szegényebb települések elöljárói tették pénz kérdésévé a kétnyelvűség alkalmazását, hanem azokéi, ahol fürdőtelep, ipari park vagy bevásárlóközpont működik. Pedig ha a kérdés gyakorlati oldalát vesszük, a közigazgatás tele van sablonszövegekkel. Ezeket egyszer kell bepötyögni a számítógépbe, utána a másolási programmal lehetne ide-oda illeszteni – akárcsak a román nyelvű változat esetében.

– Voltak pozitív ellenpéldák?

– Minden helységben történtek jó dolgok is, de távolról sem annyi, amennyit a közigazgatási törvény lehetővé tesz. Az ellenpélda Kolozs megyéből érkezett, ahol igazán nem lehet túlzott magyarbarátsággal illetni a megyei hatóságokat. Ennek ellenére Körösfőn példamutató módon működik a kétnyelvűség.

– Amint elkészül a jelentés, bemutatják az RMDSZ vezetőségének?

– Abban az esetben, ha kíváncsiak rá. Azért mondom feltételes módban, mert a szervezet programjában ugyan szerepel az igazi kétnyelvűség megvalósítása, de én eddig semmiféle ez irányú, határozott stratégiát, netán utólagos számonkérést nem tapasztaltam. A legtöbb polgármester vagy helyettese még emlékszik arra a Markó Béla által írt körlevélre és magyar nyelvre fordított közigazgatási formanyomtatványokat tartalmazó CD-re, amit a volt RMDSZ-elnök még 2008-ban küldött szét, de a legtöbb helyen ezek a prototípusok a polgármesteri hivatal valamelyik fiókjában porosodnak.

Szerző(k): Szucher Ervin, kronika.ro

Hol voltak a Szövetségiek?

Boc úr, még amikor a polgármesteri szék megszerzésére indult a Rus úr ellenében a második fordulóban azt ígérte, hogy megoldja kolozsvári Főtér miatt kialakult problemát, amit Funar kialakított  volt.

Megválasztása után Boc úr mint újdonsűlt kolozsvári polgármester, neki is fogott az ígéretének a betartásához: szakembereket hívott össze, megbeszélések sorozatát indította el, kérte a kolozsvári polgárokat is, hogy csatlakozanak ennek az ügynek a megoldásához.  Az első pozitív lépések után a park kezdett megszépülni, a funari-gödrök pedig kezdtek betömődni és  annyi idő után végre egy nyugodt és békés légkör alakult ki a  kincses városunkban. Akkor a városi tanácsban a magyarságot képviselő tanácsosok annyira el voltak telve magukkal, annak ellenére, hogy Ők nem sokat csináltak, hiszen csak a Boc úr a polgármester, akart építkezni. Tudta jól s ha nem is tudta, érezte – a mostani polgármesterrel ellentétben – , hogy csak akkor tudná az építkezést folytatni, ha a békét keresi!

A kolozsvári magyar polgárok csak utólag tudták meg, hogy több terv is elkészült úgy a Főtér, mint a Mátyás Szoborcsoport kialakításáról. Ezek nagy része már akkor ismertek voltak a polgármesteri hivatalnál, de mindezek ellenére – a minket képviselők – erről nem informálták a választókat. Megelégedtek azzal, hogy ők mint a városi tanácsban leledzők esetleg ismerik, sőt csak nem lényeges megjegyzéseket tettek ezekre a tervekre, mint ahogy több személy előtt nemrég Csoma Botond is kijelentette, hogy csak a világító oszlopokkal volt-van némi ellenvetése, mondván: az oszlopok nem felelnek meg és nem egyeznek az eredeti tervvel.

Nahát valószínűleg azért sem lehetett minket tájékoztatni, mert lényegében a szövetségieknek tetszettek a tervek. Amikor aztán megvolt a tér hírtelen ráocsúdott szinte mindenki, hogy a kolozsvári magyar polgárok, magyar történelmi egyházak, civil szervezetek érdeke lett megcsúfolva. Mindenki láthatta saját szemével azt, hogy lényegében a szövetségiek is „rábólintottak” és azután csúsztattak. A kolozsvári polgárok érdekét nem a megígértek alapján képviselik, sőt megpróbálták kiszedni magukat s mint az ovisok szokták rákenték a másik félre… Sőt még egy tiltakozási kezdeményezést indítottak volna el, amellyel azután röhelyes helyzet határára kerültek, hiszen a kolozsvári magyar polgárok nemmel válaszoltak.

Ők is tudták és mi is, hogy ezt visszacsinálni már nem lehet és a főkolomposi szereppel gyanúsították éppen a szövetségieket, akik mindenki előtt eltusolni igyekeztek ezekről a dolgokról, hiszen a másik fél megmutatta, hogy a terveket a tanácsban mindenki megszavazta! Vajon amikor a tanácsban szavaztak akkor "hol voltak a szövetségi tanácsosok?”

Az ügy elcsendesült, de a kolozsvári magyar polgárok már kezdték szégyellni magukat a Mátyás szobor csoport kinézete miatt, a deszka minőségi romlása még jobban csúfította a szoborcsoportot. A deszkákkal körbe pócolt a szobor csoport láttán , a japán és más külföldi turisták is megjegyezték e furcsaságot.

A kolozsvári Magyar Polgári Párt megoldást keresve ezen ügynek a megoldása érdekében, az UNESCO-hoz írt nyílt levélben rámutatott, hogy fontos lenne a munkálatok befejezése., Emelett fotókat jutatott el Magyarországra, és az akkori elnököt is informáltuk a kolozsvári munkálatairól hiszen sajnos teljesen leálltak – több éven keresztül.

Vajon ekkor hol volt a szövetség?

A Magyar Polgári Párt rendszeresen „bombázta” a szövetségi tanácsosokat is, hogy lépjenek már fel ennek az ügynek a megoldásáért, és tegyenek konkrét lépéseket a felújítási  munkák folytatására. Kintről,  az UNESCO-tól is jöttek a nyomások, ami által végül a szövetségi alpolgármesternek, ha görcsösen, nehezen is – több év várakozás után – sikerült a munkálatokat befejeztetni.

Kisebb huza-vona után aztán egy nagy bulit szándékoztak rendezni, csak mivel köztudott volt, hogy a kolozsvári magyar polgárnak már szinte hányingerük van mindentől, az Erdély más részéről hozták az embereket, hogy legalább egyszer töltsék meg a Főteret, de ez is csak részben sikerült.

21 éven át szinte mindig rossz oldalról közelítették meg a többnyelvű táblák felállítását. A város bejáratainál felállításra kerülő táblák ügye, olyan téma, amely eddig szinte mindig csak a választások előtt került terítékre vagy mikor figyelem felkeltő esetleg elterelő hadjáratot kellett beindítani a szövetségieknek – más fontosabb dolgok álcázására. Sajnos mostanáig nem is prioritás ez az ügy. Megoldása pedig csak porhintés, mint a 21 év alatt sok minden, amit eddig tettek a népközösségért Vajon 21 év alatt "Hol volt az RMDSZ ?" Lásd a Iorga szövegű tábla-ügy is átcsapott a népközösségünk feje felett, annak ellenére, hogy a megyei tanácsból -tiltakozásként – kivonultak…

Akkor mikor köztudott dolog, hogy a kincses Kolozsvárra érkező  külföldi turistáknak közel 70%-ka az anyaországból érkezik, eddig nem igen hallatszott, hogy a szövetségi tanácsosok feléptek volna azért, hogy a Kultúráért ne 0,6 %-kot utaljanak ki és a népközösségbelieknek is arányosan jusson. Arról sem igen hallottunk a szövetségi tanácsosoktól, hogy szégyenletes 100 ezernyi eurót különítettek el a városi tanácsban a turisztikai „promoválásáért”. Ezen már nem is tudunk meglepődni hiszen szakembert,  műépitészt nem kérdezték meg a főtér átalakításával kapcsolatban, de még a városlakókkal sem ismertették a kikövezésről, mi a véleményük. A fákat kivágták, a zöldfelület helyére köpadka került. Aztán kiderült a térre nemcsak az alig használt jégpálya miatt, hanem a városi tanácsban már megtiltott sörsátrak miatt is volt szükség volt a tér elcsúfítására.

Senkit sem érdekel, hogy a nagykapacitású, zajos – jóval a megengedett 65 decibeles határ feletti – események, a központban lakókat egész nap zavarják  a magas zajszinttel.

Vajon ezalatt "hol voltak a szövetségi tanácsosok? Hát hol lehetek volna ? Hol is?

Hát a város pénztára előtt, hiszen a tanácsosaink annak rendje-módja szerint felvették a nekik kijáró juttatásokat – egy fityinget sem hagytak a városi pénztárban.

 Keizer Róbert.

Szatmáron és Váradon összefoghatnak, Kolozsváron kizárt a magyar együttműködés

Összefoghat a jövő nyáron rendezendő helyhatósági választásokon az RMDSZ, az MPP és az EMNP Nagyváradon és Szatmárnémetiben. Mint mondják, így lehet esélyük a polgármesteri tisztség megszerzésére. Kolozsváron eközben magyar–magyar verseny körvonalazódik.

„Minden megyének más-más sajátosságai vannak, így az, hogy Marosvásárhelyen nem jött létre az elképzelt háromoldalú együttműködés, nem föltétlenül jelenti, hogy máshol, például Biharban sincs rá esély” – fejtette ki Biró Rozália, az RMDSZ nagyváradi szervezetének elnöke, amikor arról faggattuk, lehet-e számítani az immár három pártból álló romániai magyar politikum összefogására a helyhatósági választásokon. „Én a nyitottság híve vagyok” – jelentette ki Nagyvárad alpolgármestere, aki maga is többször versenybe szállt az elöljárói székért. Hangsúlyozta: az RMDSZ nemcsak a saját tagjait képviseli, hanem az egész magyar közösséget, így a párbeszédre szükség lehet. „Az önkormányzati választások első fordulójában az RMDSZ szép eredményeket szokott elérni, ám ha a választási törvény módosul, a teljes kampánystratégiát át kell gondolni, ugyanis az eddigitől eltérő helyzet áll majd elő” – fejtegette, arra utalva, hogy jövőre várhatóan egyfordulós lesz a voksolás, s a legtöbb szavazatot begyűjtő jelölt lesz a polgármester.

Biró Rozália ugyanakkor emlékeztetett: 2000 óta a román pártok általában a második fordulóban szoktak összefogni, de ha egyfordulóssá válik a választás, fordulhat a kocka.

Korainak tartja a közös jelölt állításának kérdését eközben Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács partiumi régióelnöke, aki az alakulóban lévő Erdélyi Magyar Néppárt ügyeivel foglalkozik a térségben. „Már többször elmondtuk: nem rajtunk múlik, hogy barátok leszünk-e az RMDSZ-szel” – jelentette ki. Emlékeztetett: korábbi ajánlatuk – jelesül hogy közös előválasztás után állítsanak jelöltet a szövetséggel – még áll, egyébről korai beszélni. Zatykó szerint Marosvásárhelyen azért más a helyzet, mert ott akár polgármestert is adhat a városnak a magyar közösség. A magyarok által mindössze 27 százalékban lakott Váradon azonban szerinte ez nem valószínű. Lengyel György, a Magyar Polgári Párt Bihar megyei elnöke szerint is túlságosan korai a kérdés felvetése. Leszögezte: megvárják, amíg az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésre kerül, megalakítja helyi szervezeteit, mert elsősorban ettől függ, hogyan néz majd ki egy esetleges együttműködés az önkormányzati választásokon.

Együttműködés körvonalazódik Szatmáron

Nem árt leülni tárgyalni, hiszen veszélyeztetve lenne a polgármesteri szék, ha több magyar jelölt szállna ringbe – vallják egybehangzóan a három alakulat szatmárnémeti vezetői is. Konkrét lépések ez irányba azonban még nem történtek. Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök állítása szerint nem zárkózik el a konzultációtól, azonban úgy véli, a kérdést fordítva kell föltenni. Vagyis nem egyeztetések révén kell közösen jelölni valakit, hanem előbb azt kell megvizsgálni, hogy ki az, aki esélyes lehet a győzelemre. Csehi kifejtette: Ilyés Gyula az egyetlen, aki 100 ezer lakosnál több főt számláló romániai városban magyarként polgármester tudott lenni, ráadásul már a második mandátumát tölti, utalva rá, hogy ismét ő lehet a szövetség polgármesterjelöltje. Ilyés Gyula lapunk kérdésére, hogy vállalna-e még egy mandátumot, elmondta: az ő esetleges indulása még nyitott kérdés. Azt viszont megjegyezte, egyáltalán nem örül annak, hogy újabb magyar pártok jelennek meg a láthatáron, különösen a Tőkés Lászlóhoz köthető Erdélyi Magyar Néppártot nem nézi jó szemmel. „Ha az ördög ide is bedugja a farkát, akkor olyan sorsra juthatunk, mint Marosvásárhely, ahol az utóbbi két alkalommal kicsúszott a magyarok kezéből a polgármesterség. Vagy Székelyudvarhely, az ország egyetlen olyan megyei jogú városa, ahol minden képviselő magyar, azonban a viszálykodás miatt évek óta nem működik a tanács” – fogalmazott Ilyés.

Hegedűs Pál, az MPP Szatmár megyei szervezetének elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, túl korainak tartaná még a tárgyalások megkezdését, hisz a választásokig több mint egy év van még hátra. Kérdésünkre elmondta, nem tartja kizártnak, hogy az MPP más párt jelöltjét támogassa, hisz három évvel ezelőtt is az RMDSZ-es induló mögé sorakoztak föl a szatmárnémeti polgármester-választáskor és a megyei elnökre történő voksolásnál egyaránt. Veres-Kupán Enikő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szatmár megyei elnöke elmondta: még nem született döntés arról, hogy kit indít vagy kit támogat a bejegyzésre váró EMNP. A másik két magyar szervezettel való egyeztetéseket szükségesnek tartja, mivel nem kizárt, ez elengedhetetlenül fontos lesz ahhoz, hogy a polgármesteri vagy a megyei elnöki székbe ismét magyar nemzetiségű személy kerüljön.

Nincs összefogás Kolozsváron

Kolozsváron immár biztos, hogy nem lesz hárompárti összefogás a jövő nyáron esedékes helyhatósági választásokon. „Véleményem szerint a kolozsvári RMDSZ-nek mindenképp önálló polgármesterjelöltet kell indítania” – szögezte le a Krónika érdeklődésére Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Korai azonban még szerinte erről beszélni, hiszen még egy év áll a rendelkezésükre, hogy eldöntsék, versenybe szállnak-e a polgármesteri tisztségért folytatott küzdelemben, s ha igen, kit indítsanak. Máté ugyanakkor „a magyarság elleni bűnnek” tartaná, ha magyar–magyar verseny lesz a helyhatósági választásokon.

Márpedig biztosnak tűnik, hogy lesz verseny, hiszen az MPP kincses városi szervezete kedden este eldöntötte, önálló polgármesterjelöltet indít. Keizer Róbert, az MPP városi szervezetének elnöke a Krónika kérdésére nem fedte fel az elöljáróaspiráns nevét, mindössze annyit mondott, hogy gazdasági szakemberről van szó, akinek nevét hamarosan sajtótájékoztató keretében hozzák nyilvánosságra. A politikus ugyanakkor elmondta, azért döntöttek az önálló polgármesterjelölt állítása mellett, mivel a kolozsvári magyarság számaránya ezt lehetővé teszi, a kincses városban ugyanis nem kell ugyanazokkal a kockázatokkal számolni, mint Marosvásárhelyen vagy Szatmárnémetiben. „A nem egészen húszszázalékos kolozsvári magyarság nem tud saját polgármestert választani. Ahhoz azonban elegen vagyunk, hogy akár több pártot is bejuttassunk a helyi képviselő-testületbe” – fogalmazott Keizer Róbert, aki arra számít, hogy a verseny mozgósítani fogja a magyar szavazókat, és így több magyar tanácsost küldenek a városi közgyűlésbe.
„A helyhatósági választás igazi tétje a magyar szavazatok maximalizálása mellett az, hogy a következő négy évben hiteles és elkötelezett személyek képviseljenek bennünket a városi tanácsban. Jelen pillanatban bajban vagyunk, Erdély fővárosában nemcsak számbelileg, hanem minőségben is erősebb képviseletre van szükség” – fogalmazta meg lapunk érdeklődésére Gergely Balázs, a bejegyzésre váró Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnökségének a közép-erdélyi régiót képviselő tagja. Szerinte ezt a két szempontot szem előtt tartva kell majd meghozni a megfelelő döntéseket. „Meggyőződésem, hogy a tiszta lapokkal induló EMNP és az EMNT képviselői ezekhez a szempontokhoz felelősen fognak viszonyulni. Azon dolgozunk, hogy alázattal, konkrét tevékenységgel és eredményekkel bizonyítsuk: alkalmasak vagyunk a közösségszervezésre, netán annak képviseletére” – fejtette ki a politikus. Kérdésünkre, hogy a cél elérése érdekében együttműködnének-e az RMDSZ-szel, elmondta, ők megpróbáltak jó példát mutatni azáltal, hogy a Kolozsvári Magyar Napok életrehívásakor a rendezvény társszervezését felajánlották a Kolozs megyei RMDSZ-nek. „Bízunk benne, hogy igaz a mondás, miszerint amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten. Egy biztos, az együttműködés nem rajtunk fog múlni” – szögezte le Gergely Balázs.

Szerző(k): Babos Krisztina, Bálint Eszter, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya, kronika.ro

Szász Jenő szerint rossz a kisebbségi törvény

 

A kisebbségi törvény megszavazásának a megakadályozását tűzte ki célul Szász Jenő MPP-elnök. A politikus úgy véli, a hangzatos címén túl a rendelkezés nem tesz eleget a romániai magyarság elvárásainak. Szász tegnap Marosvásárhelyen kifejtette, azon túl, hogy egybegyűjti a már érvényben lévő törvényeket, a hat éve a parlament asztalán porosodó tervezet semmivel sem kínál többet.

„A jogszabály két negatívumot is tartalmaz – hívta fel a figyelmet. – Egyrészt az autonómiatanácsok fenntartására kiszabott többletadó kivetésével diszkriminálja a kisebbségeket, másrészt a jelenlegi parlamenti képviseletre bízza a testületek megalakítását. Lehetőséget kínál az RMDSZ-nek, hogy a parlamentből az autonómiatanácsokba is átmentse a befolyását.” Szász beismerte, nem túl népszerű intézkedés a kisebbségi törvény tervezetét piszkálni, de mint mondta, a romániai magyarság zöme nem is ismeri annak szövegét. „Hat éve is jeleztük, most is fontosnak érezzük lerántani a leplet erről a kisebbségi törvénybe bújtatott újabb RMDSZ-manőverről, amelynek célja további monopolhelyzetet teremteni a szövetség számára” – vélekedett Szász. Szerinte csak azért vált hirtelen ilyen sürgőssé a tervezet elfogadtatása az RMDSZ-nek, mert a párt csúcsvezetői érzik, hogy az erdélyi magyar politikában elveszítették a monopóliumukat.

„Az RMDSZ a PDL zsarolásával próbálja kierőszakolni a törvény megszavazását. Helyette inkább a kulturális autonómia megvalósításával kellene foglalkoznia, vagy a régiókat kellene átrajzoltassa úgy, hogy a Székelyföld egységes térséget képezzen” – tette hozzá. Szász kijelentette, az MPP minden eszközt megragad annak érdekében, hogy a törvényt ne lehessen elfogadtatni. Felhívást intéz a romániai politikai pártokhoz, de a nemzetközi fórumokat is tájékoztatja a tervezet hiányosságairól. Szász emlékeztetett, hat éve a Velencei Bizottság már egyetértet az MPP kifogásaival. Lapunk kérdésére, hogy miután megtorpedózza a kisebbségi törvénytervezetet, miként képzeli el az általa sokat emlegetett 2012-es összefogást, Szász kitérő választ adott. „Tudom, hogy az RMDSZ boszszankodna, de ezt a tervezetet nem szabad törvényerőre emelni. Soha nem a párt, hanem a közösség érdekében kell gondolkodni” – szögezte le.

„Csak sajnálni tudom Szász Jenőt, mert az RMDSZ-szel kel és az RMDSZ-szel fekszik” – reagált lapunk megkeresésére Kovács Péter, a szövetség főtitkára. „Szász Jenő úgy látja, ez a törvény az RMDSZ-nek kedvez, őt nem érdekli, hogy megszavazásából a romániai magyarság nyer. Mint ahogy azt sem érzékeli, hogy ez egy fontos lépés lehet a kulturális autonómia megteremtésében, illetve a végső cél, a területi autonómia elérésében” – mondta Kovács, aki szomorúnak tartja, hogy Szász többek között a PRM segítségét is kéri harcában.

Szerző(k): Szucher Ervin, kronika.ro

MPP-RMDSZ: elviekben közös polgármester-jelölt Marosvásárhelyen

A Maros megyei EMNT szerint az RMDSZ és az MPP megyei szervezeteivel elvi megállapodás született, hogy közösen indítanak polgármester-jelöltet Marosvásárhelyen, és hogy hétfőn együttműködési megállapodást írnak alá.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete által vasárnap nyilvánosságra hozott „Együttműködési megállapodás” szövege szerint a dokumentumot „a marosvásárhelyi magyar közösség iránti történelmi felelősség” jegyében dolgozták ki azt követően, hogy az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt képviselői több ízben találkoztak.

A dokumentum szerint a polgármester-jelöltnek „dinamikus, köztiszteletben álló, szakmailag felkészült, a város gondjaira megoldást nyújtó személynek kell lennie, aki politikai, vallási, civil hovatartozástól függetlenül támogatja a jó kezdeményezéseket, és képes fejleszteni a város gazdasági, kulturális, tudományos és szellemi életét”.

Az EMNT szerint a megállapodást hétfőn kellene aláírni az RMDSZ marosvásárhelyi székházában, az RMDSZ képviselői szerint azonban a tárgyalások nem jutottak el a dokumentum aláírásának fázisáig.

Kolozsvári Szabadság

Nem irta alá a megállapodást a közös polgármester jelöléséről az RMDSZ

Együttműködési megállapodás helyett csupán egy szándéknyilatkozatot fogadtak el Marosvásárhelyen a közös, magyar polgármesterjelöltről. Az RMDSZ ezt sem írta alá. A Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács marosvásárhelyi szervezetei elláták kézjegyükkel a dokumentumot. A politikai alakulatok még februárban ültek tárgyalóasztalhoz, hogy közös magyar polgármesterjelöltet állítsanak Marosvásárhelyen a jövő évi helyhatósági választásokon. A legutolsó tárgyaláson, csütörtökön úgy álltak fel az asztaltól, hogy ma aláírják az együttműködési megállapodást, de utolsó pillanatban az RMDSZ-t képviselő Benedek István, városi elnök visszakozott. Arra hivatkozva utasította vissza a szándéknyilatkozat aláírását, hogy ehhez az országos vezetés beleegyezését kell kérnie. A Magyar Polgári Párt szerint is az összefogás az egyetlen járható út, ahhoz hogy magyar polgármesterjelöltje legyen Marosvásárhelynek. A szervezet megyei elnöke, László György kifejtette, ők csak egy közös jelöltet tartanak elfogadhatónak, nem támogatják az RMDSZ jelöltjét.

Marosvásárhelyi Rádió

MPP-PRESS

1 2 3 17
>