Archive

Category Archives for "Református egyház"

Nyílt levél azokhoz, akik felelősséget vállalnak a szilágysági magyar oktatásért

 

Mintegy két évtizede tart az a „néma küzdelem”, amelyet egyéni, és közösségi életünk boldogulásáért naponként vívunk. Nemcsak elkobzott javaink visszaszolgáltatása, de a minket megillető jogaink megtartása úgy tűnik, egyre inkább nehézségekbe ütközik. Küzdelmünkben voltak és vannak, akik hathatósan támogattak. Erről a helyről is kifejezzük elismerésünket és köszönetünket, azok iránt, akik közösségi életük előmozdítói voltak, és maradtak.

Megdöbbenéssel vettük tudomásul a zilahi városi tanács, folyó év január 4.-én hozott határozatát, mely szerint a Kraszna utcai óvoda a 2012/ 2013. tanévtől a Zilahi Református Wesselényi Kollégium igazgatása alól átkerül a Simion Bărnuțiu iskola igazgatása alá. Az óvodának otthont adó épület a Zilahi Református Egyház tulajdona egy 2008.- ban keltezett visszaszolgáltatási határozat alapján. A Wesselényi Kollégium igazgatása alá kerülése pedig természetes következménye volt az erdélyi magyar oktatás tradíciójának.

Meglátásunk szerint városi tanács döntése egyrészt veszélybe sodorhatja fenti óvodában egyházi támogatással létrejött és fenntartott vállalásokat, másrészt felerősíti azon félelmünket, hogy mindeddig ismeretlen háttérerők a zilahi, de tágabb értelemben a szilágysági magyar oktatás ellehetetlenítését idézhetik elő.

Nem tehetjük, hogy ne szóljunk, és ne cselekedjünk felelősen nemzeti megmaradásunk e fontos pillérének megerősítése érdekében, különösen most, amikor azt tapasztaljuk, hogy veszélybe kerülhet a magyar oktatás jövője.

Felkérjük a politikai pártokat, egyesületeket, civil szervezeteket, hogy széleskörű együttműködéssel támogassák a több évszázadra visszanéző zilahi, szilágysági magyar oktatás megmaradását, jövőjét.

Meggyőződésünk, hogy eme emberpróbáló időben csakis az együttműködés szellemében fogant határozott fellépés következtében érhető el megnyugtató eredmény.

 

Zilah, 2012. Januárjában.

A Zilahi Református Gyülekezeti- Presbiteri Szövetség Ügyintéző Tanácsa

Ma van a Reformáció Napja

[ 2010. október 31., 07:19 ] [402]

1517. október 31 – Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes hangos kalapácsütésekkel – melyeket egész Európában hallani lehetett – kiszegezte a 95 tételét a wittenbergi vártemplom ajtajára. Luther ezen cselekedete előtt is már többször prédikált a búcsúcédulák kereskedelme ellen. De ezen a napon – miután a búcsúcédula instrukcióját elolvasta – írt egy levelet egyházi feletteseinek. Abban reménykedett, hogy a nézeteltéréseket és visszaéléseket megszüntetik. A levélhez csatolta 95 Tételét, melyet disputájának alapjául szánt.
Az, hogy Luther ezen a bizonyos napon a tételeit hangos kalapácsütésekkel valóban kiszegezte-e a wittenbergi vártemplom ajtajára, kérdéses. Ezt a pillanatot sok művész megörökítette. A kiszegezést és ennek ábrázolásait a XX. századig tényként kezelték. Nagy megrázkódtatást keltett az a gondoltat, amit 1961-ben Erwin Iserloh katolikus Luther-kutató tett. Azt állította, hogy a tételek kiszegezése csupán legenda, valóságalapja nincs.
Az első írásos emlék Melanchton Fülöp tollából származik, aki nem lehetett jelen az eseményen, hiszen csak 1518-ban lett Wittenbergben professzor. Luther maga viszont sosem ír erről a „szegezésről". E korban szokás volt a templomajtót, mint hirdetőtáblát használni. Luther előtt is többen szegeztek már ki ilyen-olyan tételeket, téziseket. Luther tételeit nem látta előzetesen sem püspök, sem más magas rangú főpap, így ez egyértelmű provokáció volt feléjük. A 95 tétel soha nem lett disputa (tudományos vita) tárgyává, de a tételek nagy port kavartak. A 95 tétel eredetije sosem került elő sem kézirat sem ősnyomtatvány formájában.
Luther tételeit püspökein kívül néhány barátjának is elküldte. A reakció nem volt azonnali. 1517 végére tételei nyomtatásban is megjelentek Lipcsében, Nürnbergben és Báselben egyaránt. Egyes humanista tudósok és fejedelmek egyetértettek vele, de a római kúria a tételeket teljes mértékben elutasította. Legnagyobb kritikát magától Tetzeltől kapta, aki már halállal is fenyegette és azt követelte, Luthert is égessék meg, mint Husz Jánost.
A püspökök reakciója lassú volt és óvatos. Először a pápát értesítették a „lázadásról", majd Luther feletteseit kérték meg, hogy csillapítsák le őt. A Luther által ismertetett hibákat néhány püspök a reformáció elején még elismerte.
Luther kénytelen az egyre növekvő nyomás miatt a tételeit további írásokkal pontosítani és tisztázni. 1518-ban Luther kifejtette, hogy tételeivel a visszaéléseket akarta megszüntetni, nem pedig a pápaság intézményeit megtámadni és megingatni.
A lavinát azonban már nem lehetett megállítani. A pápai kúria keményen reagált és 1518-ban megbízta az eretnekbíróságot Luther ügyének kivizsgálásával. 1519-ben még nem tesznek semmit Luther ellen, ugyanis a császár, I. Miksa meghal és az ország a császárválasztással van elfoglalva. V. Károly megválasztása után a harc újult erővel folyik tovább.

erdely.ma

Önerőből építkeznek a szórványban

Az állandóan csökkenő lélekszám ellenére pezseg a gyülekezeti élet a Hugyad megyei Rákosdon. A református híveket a marosvásárhelyi származású lelkész, Batizán Attila rázta fel.

Megbeszélés. Batizán Attila lelkipásztor az istentisztelet után is szóba áll híveivel
Fotó: A szerző felvétele

ár az utóbbi ötven évben több mint félezerről kétszázra csökkent a rákosdi reformátusok száma, a Hunyad megyei szórványgyülekezetben néhány éve ismét lüktet az élet. A Vajdahunyad várát védő szabad székelyek leszármazottait Batizán Attila marosvásárhelyi származású fiatal lelkész rázta fel, aki nem rémült meg a dél-erdélyi szórványgondok kezelésétől.

Tanulmányi eredményei alapján Besztercét, Szászrégent vagy akár Kolozsvárt is választhatta volna, de ő a Vajdahunyaddal szinte összenőtt kis falu mellett döntött, ahol a hívek kettős – felekezeti és etnikai – kisebbségben élnek. A kicsiny gyülekezet néhány éve kiharcolta az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőségénél, hogy saját lelkipásztora legyen. Továbbá önerőből, minimális külső segítséggel, teljesen felújította a templomot, kényelmessé és lakhatóvá tette a több mint 230 éves parókiát, felújította a gyülekezeti házat, melyben vendégszobákat alakítottak ki.

Amikor a vasárnap délelőtti istentisztelet véget ér, a hívek csendben elhagyják a padokat, majd a templomudvaron ismét a lelkészre szögezik a tekintetüket. A templom mellett, két sorban állva hallgatják Batizán Attila rövid beszédét, majd bejelentéseit. „Megszokták ezt a pár perces ceremóniát, sőt igényt is tartanak rá – mondja a lelkész. – Ilyenkor mindig akad megbeszélnivaló. Miután ennek is vége, kezet fogunk és elbúcsúzunk egymástól”. Ezúttal a nőszövetségi találkozó, a közelgő Hobó-előadás, és a nyári kirándulás szervezését tárgyalják.

Építkezés – minden szinten

A papíron 220, de valójában 160 hívet számláló szórványgyülekezetben pezseg az élet. Bár a templomlátogatók száma nem haladja meg az ötvenet, azoké, akik egyházukért bármikor készek valamit is mozdítani, jóval nagyobb. Ezt a parókia állapota is igazolja. Mint Batizán meséli, amikor 2004-ben Rákosdra került, a paplak állapota siralmas volt. „Hosszú hónapokig zsákokból öltözködtünk, míg rendbe tettük a parókiát. Aztán következett a templom tatarozása, a harangok villamosítása, az orgona feljavítása és a gyülekezeti ház felújítása. Jelenleg a ravatalozónál, a vendégszobáknál és a raktárnál tartunk” – sorolja a munkálatokat a fiatal lelkész.

A rákosdiak egyébként már 1781-ben is bebizonyították, hogy istenszerető és életrevaló emberek. Akkor a 16. században épült és 1780-ban leégett templomot egy év alatt építették újra. Mint a lelkipásztor hozzáteszi, Rákosdon a lelki építkezés is szépen halad: a hagyományos ünnepek mellett számos más esemény élénkíti a gyülekezeti életet. „Rengeteg rendezvényünk van: a gyülekezeti naptól a táborszervezésig, a falutalálkozótól a presbiteri konferenciáig, a nőszövetségi találkozótól a testvérgyülekezetek látogatásáig” – mondja Batizán Attila. Utóbbiról kifejti, hogy az emberi kapcsolatokra épül, és nem a segélyvárásra. A rákosdiak már akkor testvérgyülekezeti megállapodást kötöttek a nagyborosnyói reformátusokkal, amikor a Kovászna, illetve Hunyad megyei magyarok kapcsolatának erősítéséről nem is lehetett hallani.

Idéntől az egyházközség egy ingyenes gyülekezeti újságot is kiad, amelyben a helyi híreken túl az aktuális történelmi-egyházi eseményekről olvashatnak a hívek. Az első évfolyamában lévő Rákosdi Hírlevél immár a 23. számnál tart.

Nagyváros helyett szórvány

Dél-erdélyi szórványgyülekezetről lévén szó, Batizán Attila a magyar nyelv ápolását is küldetésének tekinti. Románul csak keresztelés, esketés és temetés alkalmával szólal meg – ha a család igényt tart erre. Az istentiszteleteket magyar nyelven tartja, prédikációjának rövidített változatát papíron kézbesíti azon presbiterek feleségeinek, akik ortodox vallásukat cserélték fel férjük hitére. Híveire azért is büszke, mert magyar iskola híján, Vajdahunyadra viszik be gyermekeiket anyanyelven tanulni. A lelkipásztor mindenkit arra buzdít, bátran használja anyanyelvét.

„Előttem általában magyarul szoktak beszélni az emberek, de maguk között gyakran átváltanak a románra. Egyszer két magyar atyafi közötti beszélgetésre lettem figyelmes. Az egyik éppen a nemrég vásárolt lovát dicsérte. Kérdeztem is, azért beszélnek románul, hogy ne sértsék meg a román tulajdonostól származó lovat? De ez nem új keletű probléma. Rábukkantam egy, a magyar világból származó, 1895-ös egyházi jegyzőkönyvre, melyben az állt, hogy sokan azért nem jönnek templomba, mert nem tudnak jól magyarul” – ecseteli a maival szinte azonos helyzetet a lelkész.

Mint Batizán Attila hangsúlyozza, szereti a szórványt, és úgy érzi, a hívek is megkedvelték. Erről a gyülekezet gondnoka, Fazakas József is megpróbál meggyőzni, amikor kijelenti, hogy bár tisztában van azzal, hogy egyetlen lelkész sem szeretne innen nyugdíjba vonulni, a rákosdiak nem engedik el papjukat. Fazakas, aki egyben egyházmegyei főgondnok is, viccesen teszi hozzá, hogy távozás esetén ő megértené a fiatal lelkészt, hisz Rákosdról nem lehet püspöki rangra törni. Tudván, hogy a helyieknek mennyire hiányzott a lelkipásztor, Batizán egyelőre nem is szándékozik távozni.

„A teológia elvégzése után a 16, frissen kikerült lelkész közül elsőnek választhattam. Kolozsvári, besztercei, szászrégeni gyülekezeteknél volt hely, mégis Hunyad megyét kértem, melyet mindig utolsónak szoktak elválasztani. Sosem féltem a szórványtól, már teológus koromban próbáltam szívemen viselni az elszigetelt magyarság sorsát” – indokolta a tanárai és kollégái által furcsállt döntést Batizán.

Miután megdicsérte rákosdi híveit, a lelkész áttér a hosdátiakra és a gyaláriakra. Előbbieknél kéthetente szolgál, utóbbiak között havonta egyszer fordul meg. „Nagyon szép templomunk van Gyaláron, de csak öt hívem maradt. Hosdáton mintegy nyolcvanan is lennének, de lelkesség, talpraesettség és adakozókedv szempontjából sajnos össze sem lehet hasonlítani őket a rákosdiakkal” – teszi hozzá a lelkész.

Szerző(k): Szucher Ervin , kronika.ro

Szociális hálót építene az új Királyhágómelléki püspök – film

A leköszönő püspök, immár európai parlamenti képviselő Tőkés László hirdetett igét az ünnepségen. Csűry István székfoglaló beszédében a gyógyító egyház fontosságát hangsúlyozta, és szorgalmazta az első par- tiumi református kórház és egy biztosítási rendszer létrehozását.

– Önmagunk fogjuk biztosítani azt, hogy be- tegeink ne haljanak meg oktalanul, szegé- nyeink ne maradjanak az utcán, és egy olyan fajta szociális hálót akarunk létrehozni, mun- katársaimmal együtt, amelyek ezt a boldo- gabb református jövőt hozzák létre, termé- szetesen ökumenikus kicsengéssel – hangsúlyozta Csűry István Királyhágómelléki Református Püspök.

Ionescu Nikolett
Duna TV

erdely.ma

1

Sarmaság községi szervezet Magyar Polgári Párt Közlemény

A Magyar Polgári Párt sarmasági szervezetének elnöksége felhívja tagságának és szimpatizánsainak figyelmét arra hogy tartsa tiszteletben Református egyházunk autonóm státusát és tartózkodjon attól hogy politikai szintérre vigye a presbiter választást. 

Meggyőződésünk hogy Egyházközségünk Presbitériuma a hithű egyháztagokkal karöltve hivatott lebonyolítani a választásokat.

Szabó Zoltán elnök,

Vincze Ferenc alelnök,

Balog Sándor alelnök.

Megalakult az egységes Magyar Református Egyház

Megalakult az egységes Magyar Református Egyház, miután az alkotmányozó zsinat tagjai pénteken délelőtt Debrecenben elfogadták az alkotmányt.

Az alkotmányt a magyarországi református egyházkerületek, a kárpátaljai, az erdélyi, a királyhágó-melléki és a délvidéki magyar református egyházrészek püspökei látták el kézjegyükkel. A szlovákiai magyar református egyház nem csatlakozott az új szervezethez, de képviselői jelen vannak Debrecenben és kinyilvánították együttműködési szándékukat.

A zsinat döntésével lényegében a Kárpát-medencei magyar református egyházrészek alkotmányjogi egységét mondta ki.

Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke üzenetben köszöntötte az alkotmányozó zsinatot. Az államfő szerint „a magyar igazolvány bevezetése óta nem történt hasonló horderejű lépés”, amely nem csak a protestánsok ügye, hanem a magyar nemzet egységét erősíti.

Kitekintő / Felvidék Ma / Református.ro

>