Archive

Category Archives for "PSD"

Mircea Geoana: „Csapda Székelyföld etnikai rögeszméje"

Székelyföld „etnikai rögeszméje csapda", hiszen az ott élő románok és magyarok érdeke elsősorban az, hogy a régió gazdasága fejlődjön – jelentette ki Mircea Geoana, a román szenátus elnöke.
Az ellenzéki szociáldemokrata párti politikus a Gandul című portálnak nyilatkozott. Kifejtette: Székelyföldnek meg kell adni az esélyt, hogy fejlődjön, ugyanis ez a legfontosabb kérdés az ott élő emberek számára. Geoana úgy vélte, hogy amennyiben az alacsony gazdasági teljesítményű, jelentős magyar lakosságú Maros, Hargita és Kovászna megyéket egy régióba tömörítenék, az ott élő embereket enklávé kialakításával elszigeteltségre és fejlődésképtelenségre ítélnék.
A szenátus elnöke – aki Romániában a második legmagasabb közjogi méltóság – szerint az RMDSZ által szorgalmazott Székelyföld-vita „hamis és anakronisztikus", amelyet Budapest is táplál. Szerinte az új magyar kormány elavult „poszt-Trianon retorikát" használ. Geoana példaként említette az új magyar alkotmányt, amely magyar nemzetről beszél, valamint magyar állampolgárságot „osztogat". Geoana úgy véli, hogy ilyen körülmények között az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem hasznos Románia számára.

Raluca Turcan, a román kormánykoalíció fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) parlamenti képviselője csütörtökön kijelentette: egyetlen román kormány sem lenne hajlandó elismerni a „képzeletbeli" Székelyföldet, ezért – mint mondta – nincs értelme, hogy az RMDSZ tovább erőltesse ezt a kérdést. A politikus hangsúlyozta, hogy személyes véleménye szerint a PD-L soha nem fog belemenni abba, hogy Székelyföld elismeréséről tárgyaljon.
A Romania libera című román napilap csütörtöki számában Sabina Fati publicista Románia tervezett területi-közigazgatási szerkezetének átalakításáról ír. Megállapítja, hogy a román kormánykoalíció fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) tervei szerint a romániai magyarok még ott is kisebbségbe szorulhatnak, ahol amúgy többségben lehetnének, utalva ezzel arra, hogy a jelentős magyar lakosságú Hargita, Kovászna és Maros megyéket másik három, jelentős román többségű megyéhez csatolnák. A lap szerint kompromisszumos megoldást jelenthet, ha a PD-L által óhajtott nyolc régió mellett létrejönne még egy Székelyföldön, amely magyar többségű lakossággal rendelkezne.
A publicista szerint a román politikusok „nevetséges sirámai" felszínre hozzák a nemzeti biztonságérzet hiányát egy olyan államban, amely 1918 óta képtelen szabadulni a felbomlás rémétől – olvasható a Romania liberában.

MTI , erdely.ma

Üzemanyagcsempészettel gyanúsít a DNA egy PDL-szenátort és egy államtitkárt

 

Adócsalás és csempészés gyanújával eljárást indított Mircea Banias konstancai demokrata-liberális párti (PDL) szenátor és Laurenţiu Mironescu, a belügyminisztérium főtitkára ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).

Mircea Banias

Mironescut hétfő délben Traian Igaş belügyminiszter fel is mentette tisztségéből. A DNA ügyészei részvételével a határrendészet helyi egységei mintegy ötven konstancai és bukaresti helyszínen tartottak házkutatást, köztük Banias – aki korábban a konstancai kikötőigazgatóság vezetője volt – és Mironescu lakásán is.

A gyanú szerint Banias és Mironescu, a vámhatóság számos alkalmazottjának közbenjárására több tucatnyi, Kínából érkezett üzemanyag-szállító hajót nem ellenőriztek a konstancai kikötőben. A mintegy negyven fős szervezett bűnözői csoport a hajók által szállított gázolajat Baniasék segítségével vagy el sem vámoltatta, vagy olyan kőolajszármazékként vámoltatta el, amely nem jövedékiadó-köteles. Az így behozott üzemanyagot aztán a feketepiacon értékesítették. Az ügyben a bukaresti törvényszéki ügyészség kezdett el vizsgálódni, ám később átvette a DNA, a nyomozati eredmények szerint ugyanis az államkasszának okozott kár két hónap alatt elérte az egymillió eurót.

Az ügyben már korábban őrizetbe vettek három személyt – köztük egy hajléktalant.

Baniast és Mironescut kedden hatósági őrizetben vitték a DNA bukaresti székházába kihallgatásra. Velük együtt Adrian Pătraşcut, a konstancai határátkelő hajókért felelős osztályának vezérigazgató-helyettesét is kihallgatták az ügyészek.

Banias a DNA-kihallgatást követően elmondta, befolyással üzérkedés gyanúja miatt indított ellene eljárást a korrupcióellenes hatóság. Az újságíróknak nyilatkozva kijelentette, nem érti, miért indult nyomozás ellene, mivel – saját bevallása szerint – nem beszélt a kikötői alkalmazottakkal, és semmit sem tud a kínai gázolajszállítmányokról. A Mironescuval fenntartott kapcsolatáról elmondta, barátok, 2005 óta pedig közös tengeri szállítmányozási céget üzemeltetnek. Az Euro Shipping Services Kft. nevű cégben harmadik társuk Ioan Bălan, a kikötői igazgatóság volt vezetője, akit idén januárban Anca Boagiu közlekedési miniszter a cég rossz menedzselésére hivatkozva leváltott. Bălan a PDL Konstanca megyei szervezetének tagja.

Emil Boc miniszterelnök a hatósági akciók hírére azonnal berendelte magához Traian Igaş belügyminisztert, aki a találkozót követően bejelentette: Laurenţiu Mironescut azonnali hatállyal felmentette tisztségéből.  A helyére ideiglenesen Alexandru Dumitrană eddigi belügyminisztériumi főtitkárhelyettest nevezte ki.

Mircea Geoană, a szenátus ellenzéki, szociáldemokrata párti (PSD) elnöke közölte, a DNA eddig nem tájékoztatta hivatalosan a felsőház vezetését a Banias ellen zajló eljárásról, ha azonban ez megtörténik – mint mondta – a szenátus a lehető legkomolyabban foglalkozik majd az üggyel. A hatályos jogszabályok értelmében ahhoz, hogy az ügyészség őrizetbe vehessen egy olyan honatyát, aki nem töltött be miniszteri tisztséget, vagy vádat emelhessen ellene, a parlament illetékes kamarájának beleegyezése is szükséges.

Azt is elmondta, hogy Banias tudomása szerint nincs azon kormánypárti szenátorok között, akik kapcsán felröppent a hír, hogy átállnának az ellenzékhez, tehát nem biztos, hogy politikai leszámolás áll az ügy hátterében.

Tény ugyanakkor, hogy Banias a PDL két héttel ezelőtti tisztújító kongresszusán a pártelnöki tisztségért vívott küzdelemben alulmaradt Vasile Blaga pártfőtitkárt, volt belügyminisztert támogatta, sőt a párt egyik alelnöki tisztségéért is indult, azonban nem kapott kellő számú szavazatot.

Victor Ponta, a PSD elnöke úgy véli, a PDL Banias példájával akart üzenni azon PDL-s honatyáknak, akik az átálláson gondolkodnak. Vagyonnyilatkozata alapján Banias tulajdonában három telek, két lakás, egy konstancai tengerparti lakóház, valamint egy 480 ezer lejes bankszámla van.

Zsarolással vádolja a kormányt az ellenzék

Politikai fegyverként használják fel az egyes vezető politikusok – így Verestóy Attila, Markó Béla és Şerban Mihăilescu elleni nyomozásokat – vélte hétfőn Crin Antonescu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke. Antonescu szerint egyes demokrata-liberális párti és UNPR-s honatyákat az ellenük zajló vizsgálatok kapcsán zsarol a kormány, hogy így tartsák őket a koalíció oldalán.

Victor Ponta, a PSD elnöke emlékeztetett: amíg Şerban Mihăilescu a PSD képviselője volt, szinte naponta beidézték a DNA-hoz. Mióta azonban átállt a kormányt támogató, a jelenlegi ellenzékből kilépett politikusok alapította UNPR-be, megszűnt a zaklatás.

kronika.ro

Băsescu átrajzolná a régiótérképet

 

Abbéli reményét fejezte ki Traian Băsescu egy csütörtöki gazdasági konferencián, hogy már 2012-ben megoldás születhet az ország adminisztratív átszervezésére. Az államelnök ugyanis úgy látja, nem hatékony az, ha a jelenlegi túl kis területeken, megyei szinteken születnek a döntések, ezek ugyanis nem járulnak hozzá az ország fejlődéséhez.

Sürgetett átszervezés. Traian Băsescu felszámolná a megyéket
Fotó: Mediafax

Leszögezte, a témát szóba fogja hozni a politikai pártokkal folytatott egyeztetésein is. Az államfő beismeri, hogy a lakosság többsége a jelenlegi közigazgatási formát támogatja.

„Nehéz azt mondani egy mostani megyeszékhely lakosainak, hogy településük megyei jogú város lesz, azonban nem az lesz a jövőben létrejövő régió fővárosa” – fogalmazta meg Traian Băsescu. Éppen ezért szerinte el kell magyarázni az embereknek, hogy az új rendszer milyen előnyökkel jár majd számukra is.
Az államfő ötletét illetően megoszlik a megyei közgyűléselnökök, illetve prefektusok véleménye is. Igaz, a kormány által delegált elöljárók teljes mellszélességgel támogatják a közigazgatás átszervezését, mint ahogy a demokrata-liberális önkormányzati elnökök is emellett foglalnak állást, miközben az ellenzéki pártokból kikerült tanácselnökök ellenzik a javaslatot, vagy éppen nem tartják időszerűnek azt.

Alin Tişe PDL-s Kolozs megyei közgyűléselnök egyetért például Băsescuval, s szerinte az átszervezés nyomán jóval több európai uniós pénzt lehetne lehívni. Hasonlóan vélekedik Florin Stamatian Kolozs megyei prefektus is, aki egyúttal azt javasolja, hogy a jelenlegi fejlesztési régiókban kellene gondolkodni. Ugyanez a helyzet a szintén demokrata-liberális vezetésű Temes megyében. Mircea Băcală prefektus leszögezte, Constantin Ostaficiuc tanácselnökkel egyetemben évek óta szajkózzák, hogy régiókra kellene felosztani az országot, ezeken belül ugyanis a megyék is gyorsabb fejlődésnek indulnának.

Bihar megyében már nem ennyire egyértelmű a helyzet. A kormány területi megbízottja, Gavrilă Ghilea azt mondja, hogy Băsescu javaslatát mielőbb gyakorlatba kellene ültetni. Ezzel szemben Radu Ţîrle nemzeti liberális párti megyei közgyűléselnök úgy látja, „hamis” a témafelvetés, mivel „nem a megyéken alapuló rendszer gátolja az ország fejlődését és a közigazgatás működését, hanem a bürokrácia és a központi hatóságok komolytalansága”. Szerinte lehet beszélni az adminisztratív átszervezésről, azonban semmiképp nem választási évben kell a témát megvitatni. Hasonlóan ellenzi a javaslatot Szilágy megye szociáldemokrata önkormányzati elnöke, Tiberiu Marc. Szerinte az ország jelen pillanatban nincs olyan helyzetben, hogy a közigazgatási döntéshozást távolabb vigye a lakosságtól.

Mint ismeretes, az RMDSZ már évekkel ezelőtt kidolgozott egy törvénytervezetet, amely a hagyományokat figyelembe véve több – szám szerint tizenhat –, a jelenleginél kisebb régióra osztaná fel az országot. Ennek értelmében Hargita, Kovászna és Maros megye saját régiót alkothatna, akárcsak Bihar, Szatmár és Szilágy megye. A jogszabályt tavaly a szenátus hallgatólagosan elfogadta – miután a határidőig nem sikerült megvitatni –, a témában döntéshozó kamarának minősülő képviselőházban azonban lényegesen nehezebb lesz keresztülvinni, mivel az ellenzék nacionalista kampányba kezdett ellene. Az RMDSZ minden esetre mostani kormányprioritásai közé is besorolta a fejlesztési régiók átszervezését.

Szerző(k): Bálint Eszter,kronika.ro

CURS-felmérés: az USL nyerné a választásokat, 5 százalékon az RMDSZ

 

A szavazatok abszolút többségével nyerné a parlamenti választásokat az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL), az RMDSZ mellett pedig a Nagy-Románia Párt (PRM) is bejutna a parlamentbe – derül ki a CURS legfrissebb felméréséből.

A CURS közvélemény-kutató pénteken közzétett felmérése elsősorban a Demokrata Liberális Párt (PDL) hétvégi tisztújító kongresszusa kapcsán vizsgálta a három pártelnök-jelölt népszerűségét.

Az eredményekből az derül ki, hogy a PDL-szavazók 57 százaléka Emil Boc jelenlegi pártelnököt tartja a legalkalmasabbnak a tisztség betöltésére, 34 százalékuk Vasile Blagát látná a pártelnöki tisztségben, 5 százalékuk pedig Theodor Paleologut.

Az USL-re szavazó megkérdezettek körében a Vasile Blaga a legnépszerűbb (46 százalék), majd következik Theodor Paleologu (12 százalék) és Emil Boc (9 százalék).

A pártpreferenciával kapcsolatos kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy ha a a következő vasárnap parlamenti választásokat tartanának, az USL 55 százalékot szerezne, a PDL 20 százalékot, a Dan Diaconescu vezette Néppárt (PP) 11 százalékot.

Az RMDSZ 5 százalékkal jutna be a parlamentbe, szintén a szavazatok 5 százalékára számíthat a PRM.

A megkérdezettek 62 százaléka biztosan elmenne szavazni, a nem szavazók, határozatlanok és a választ megtagadók aránya összesen 38 százalék.

A felmérés 2011 május 11-13-án készült, 800 nagykorú személy megkérdezésével. Az eredmények hibaszórása +/- 3,5 százalék.

Szerző(k): Hírösszefoglaló, kronika.ro

3

Visszautasítja a magyar nagykövetség Victor Ponta „durva, sértő minősítéseit”

 

Közleményben utasítja vissza a bukaresti magyar nagykövetség Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) pártelnök „kirívóan durva, sértő minősítéseit”, miután a politikus azt mondta: Traian Băsescu és Orbán Viktor „bolsevik, fasiszta, náci értékeket” vallanak, és stratégiát dolgoztak ki a romániai magyar közösség megosztására.

Victor Ponta PSD-elnök szerdán Piteşti-en azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy Traian Băsescu román államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök „közös stratégiát” dolgozott ki, hogy megossza a romániai magyar közösséget. Az RMDSZ ugyanis nem megfelelő partner sem a román államfő, sem a magyar miniszterelnök számára – vélte Ponta, aki szerint az említett stratégia értelmében az RMDSZ-t meg kell fenyegetni, meg kell zsarolni, vagy akár el kell távolítani.

A szociáldemokrata vezető szerint Băsescu és Orbán egyaránt „Tőkés László új pártjára”, a bejegyzésre váró Erdélyi Magyar Néppártra támaszkodik.

A politikus úgy vélte: ez a stratégia Románia ellen irányul, mivel ellentétben áll mind a „román többségnek, mind a magyar kisebbségnek az érdekeivel”.

Ponta szerint Băsescu és Orbán „személyes stratégiájáról” van szó, e két politikusban az a közös, hogy „bolsevik, fasiszta, náci értékeket” vallanak.

A Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége csütörtökön közleményt adott ki, amely szerint Victor Ponta alaptalan rágalmakkal és kirívóan durva, sértő minősítésekkel illette Magyarország miniszterelnökét, aki most egyben az Európai Unió Tanácsának soros elnöke is. „Magától értetődik, hogy kategorikusan visszautasítjuk e közléseket, amelyek tartalma és stílusa sem elfogadható két európai szomszéd ország kapcsolatában. Sajnálattal tapasztaljuk azt is, hogy Victor Ponta ismétlődően a magyar miniszterelnököt is belekeveri román belpolitikai célú fellépéseibe, alaptalan rágalmakat is felhasználva” – állt a közleményben.

Amennyiben ez így folytatódik, abból mindenkinek csak kára keletkezne – olvasható a nagykövetség közleményében, amely leszögezte: Magyarország, mind a soros EU-elnökség idején, mind a jövőben a két szomszédos uniós tagállam európai értékrendű, jószomszédi kapcsolatainak további érdemi fejlesztésére törekszik, függetlenül a két országban zajló belpolitikai folyamatoktól.

Nem ez az első eset, hogy a PSD elnöke egyszerre támadja Băsescut és Orbánt. Egy héttel korábban Victor Ponta azt mondta: a román államfő és a magyar miniszterelnök között létezik egy Románia elleni egyezség, amelynek része a bejegyzés előtt álló új erdélyi magyar párt támogatása az RMDSZ és Románia érdekei ellenében.

Korábban Ponta Kadhafi líbiai diktátorhoz hasonlította Orbánt és Băsescut.

kronika.ro

Geoana, a magyar alkotmányról

[ 2011. április 28., 13:08 ] [151]

Mircea Geoana, a szenátus elnöke egy blogbejegyzésében úgy értékeli, hogy a magyar alkotmány módosítása egy „lecke”, és azt mondja, „ha túl gyorsan nyomod a féket, azt kockáztatod, hogy az utasok a tetőbe ütik a fejüket”.
„Az az igazság, hogy jó lecke számunkra az, ami a magyar alkotmány módosítása körül történik. Ha túl gyorsan, túl váratlan intézkedéseket hozol, ha túl gyorsan nyomod a féket, azt kockáztatod, hogy az utasok a tetőbe ütik a fejüket. Talán nem véletlen, hogy nálunk is napirendre kerültek ismét az alkotmánymódosítással kapcsolatos tárgyalások, de ezúttal sokkal bizonytalanabbul. Ugyanakkor az is igaz, ha nehéz az élet, egyre kevesebb a pénz, nőnek a társadalmi feszültségek és egyre vitatottabbak a kormányzati döntések, életmagra kapnak a nacionalista, szélsőséges eszmék. Ez valahol érhető, ha mind többet veszel el az embertől, ő elmenekül valami olyasmibe, amit nem lehet megadózni, nem lehet rá áfát kiszabni: a büszkeségébe, identitásába, történelmébe. Mi több, pszichológiailag minden alkalommal visszatér abba az időbe, amikor jó volt az élete, fényes volt a jövője”, írja Geoană.
Úgy értékeli, a feszültségeket az élénkebb párbeszéddel, gazdasági partnerséggel lehet oldani.

Mircea Geoana szerint „több ponton jogosak az európai partnerek aggodalmai” és blogjában megjegyzi, az új magyar alkotmánnyal kapcsolatos legjelentősebb kifogás az, hogy Magyarország felelős a szomszédos államokban élő magyarokért.
„Úgy gondolom, a magyar alkotmány kapcsán megfogalmazott bírálatok nagy része jogos. Úgy gondolom, kevés jót hoz a jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzetben az ultrakonzervatív, nacionalista megközelítés. Ugyanakkor úgy gondolom, az Európai Unió nagy lehetőséget jelent, lehet, hogy az egyetlent, az összes tagország számára. Az európai modell és terv sikere nemcsak a partnerek számára fontos, de a globális makrogazdasági és politikai összefüggések szempontjából is. Egy erős, egységes Európa kiegyenlítheti a mérleget Kínával vagy Indiával”, írja Geoană.
Véleménye szerint a magyar alkotmány elfogadását az elmúlt évek gazdasági és társadalmi összefüggései szempontjából kell nézni.
„Magyarországnak feszült volt a kapcsolata az elmúlt években az IMF-fel, azzal a nemzetközi pénzintézettel, amelyet az összes gondokkal küszködő ország megkeresett és a tavaly év közepén Orbán Viktor miniszterelnök egy komoly megszorító tervet javasolt. Dicséretes a magyarok büszkesége, hogy saját erejükből próbálnak kilábalni a válságból, és vérre menően próbálnak alkalmazni egy ambiciózus, de szociális szempontból költséges programot. De mindezek az erőfeszítések sebeket ejtettek a polgárokon, és megnőtt az ultrakonzervatív, nacionalista politikák népszerűsége. A társadalmi, gazdasági gondokkal is magyarázható, a nacionalista Jobbik választási eredménye”, írja a szenátus elnöke.
Geaona szerint az EU-nak közbe kell lépnie, mert késlekedés nélkül büntetni kell mindent, ami eltér az európai többség véleményétől.
„Ha nem, tehetetlenül figyeljük mindannyian egy Trianon utáni doktrína kialakulását, amely egyaránt veszélyes az európai építményre és a magyarok szomszédaira. Éppen azért, hogy elkerüljük ezeket a felesleges és ártó feszültségeket 2002-ben aláírtuk a Románia és Magyarország közötti stratégiai partnerséget a XXI. századi Európáért”, mondotta Geoana.
A szenátus elnöke szerint a magyar alkotmány preambulumát, „amely leszögezi, hogy gyakorlatilag minden határon túli magyart képviselnek”, európai körökben úgy értékelik, hogy szinte irredenta beavatkozás más országok belügyeibe. „Nem gondolom, hogy az irredentizmus veszélye reális a XXI. században, amikor mindannyian az EU tagjai vagyunk. De a kérdés érvényes és komolyan kell venni. A legnagyobb veszély, hogy bátorítják a Magyarország határain kívül élő magyarok, főleg gazdasági és pénzügyi fusztrációit. Amikor az élet egyre drágább, csökkennek a jövedelmek, a vásárlóerő, amikor egyre rosszabb az életszínvonal, egyszerű megoldást ajánlanak a szomszéd államokban élő magyaroknak: a kollektív megoldáskeresés helyett az anyaországhoz fordulhatnak, amely az alaptörvényében vállal felelősséget sorsukért. Tehát nyitott a lehetőség mindenféle értelmezésre, amely feszültséghez vezethet a nemzeti közösségek között”, írja Geoana.

nyugatijelen.com,erdely.ma

Győz a korrupció?

[ 2011. március 28., 07:27 ] [481]

Teljes mértékben érthető Adrian Severin viselkedése. Miért mondjon le jól tejelő, zsíros állásáról olyasmiért, amiért szülőhazájában, Romániában nem szokás bűnhődni? Miért adná fel az előnyök egész sorával járó EP-képviselői tisztségét, amikor mások itthon ennél nagyobb összegek zsebre vágásáról sem kényszerültek számot adni, természetesnek számít az, hogy a magas polcra kerülők élnek, mi több, visszaélnek hatalmukkal? Miért várja el mindenki Adrian Severintől, hogy másképp viselkedjék, hogy Európát importálja Romániába ahelyett, hogy a hazai szokásjogot próbálná meghonosítani a jó öreg kontinens szívében?
Az egy héttel ezelőtt kirobbant botrány, amely várhatóan továbbgyűrűzik a következő napokra, hetekre is, újra megmutatta, mennyire távol áll az európai szellemiségtől a román politikum. No nem azért, mert Adrian Severin pénzt vágott zsebre szavazatáért, megtették ezt mások is, nagy hagyományokkal rendelkező országok képviselőivel is fordult elő, hogy engedtek a csábításnak. Csakhogy ők, ha lebuknak, szó nélkül és azonnal lemondanak, nem hivatkoznak az ártatlanság vélelmére, nem keresnek kiskapukat, hanem veszik a kalapjukat, és távoznak. Ahogy megtette ezt most is a másik két érintett képviselő.
Az egykori külügyminiszter, az eddig jó nevű, rendkívül befolyásos szociáldemokrata képviselő minél inkább próbálja magyarázni igazát, annál sárosabbá válik, sorra látnak napvilágot a képviselői, miniszteri fizetésével nehezen megmagyarázható, tetemes vagyonáról szóló hírek, lebuktatói mondják, nem véletlenül keresték, figyelték tevékenységét, tudták, hogy megvásárolható. Egyre zsugorodik hitele, de még súlyosabb, hogy székéhez való görcsös ragaszkodása, a lemondás merev elutasítása ismét olyan képet mutat Romániáról, amelyet eddig leplezni próbáltak a fejlett Nyugat előtt, Európa előtt, amely sorozatosan számon kéri Romániától a magas szintű korrupciót, politikusai romlottságát. Severin nem távozik, akkor sem, ha lezárják irodáját, ha az EP plénumának hátsó soraiba száműzik, ha kollégái hangosan kifütyülik. A jelek szerint fontosabb a képviselőként zsebre vágható nem kevés pénz, mint bár a tisztesség igen csekély maradékának megőrzése, vagy az, hogy ne rombolja tovább hazája ugyancsak rossz renoméját.

Adrian Severin története nem ért véget. Kérdés azonban, melyik elv győzedelmeskedik: Európának sikerül elvi, erkölcsi elvárásait ráerőltetnie a román képviselőre, vagy balkáni stiklizés kerekedik felül, és az igen kétes román értékrend, a korrupció teljes jogú tagjává válik a brüsszeli parlamentnek.

Farkas Réka, Háromszék, erdely.ma

Visszautasítja a Szociál – Liberális Szövetség vádjait Füzes Oszkár

[ 2011. március 17., 12:28 ] [185]

Visszautasítja és rosszindulatú félremagyarázásnak minősíti a Szociál – liberális unió vádjait Füzes Oszkár Magyarország bukaresti nagykövete, akit egyébként ma bekérettek a Román Külügyminisztériumba.
A Magyar diplomata ma délelőtt találkozik Doru Costea külügyi államtitkárral. A nagykövet egyébként a sajtóhoz is eljuttatta Orbán Viktor Március 15- szövegét, ezzel is bizonyítván a Magyar miniszterelnököt ért vádak alaptalanságát.

Marosvásárhelyi Rádió,erdely.ma

USL: Basescut és Bocot Orbán irányítja

[ 2011. március 17., 11:03 ] [355]

Több ezer ember tüntetett Bukarestben szerda délután a parlament épülete előtt a kormány által elfogadásra javasolt módosított munka törvénykönyve ellen tiltakozva.
A megmozduláson mintegy 8 ezer ember vett részt. A tüntetéssel párhuzamosan megkezdődött a román kormány ellen benyújtott ellenzéki bizalmatlansági indítvány vitája, amelyre azt követően került sor, hogy a kabinet parlamenti vita nélkül javasolta elfogadásra a törvénykönyvet.
A szakszervezetek szerint a jogszabály-tervezet „rabszolgasorba" taszítja a dolgozókat.

 

A bizalmatlansági indítvány elfogadása a kormány bukását jelentené, viszont amennyiben nem gyűl össze elegendő szavazat az indítvány megszavazásához, a jogszabály a parlament által elfogadottnak tekinthető.
Az esti órákban még nem kezdődött el a szavazás. A parlamenti vita elhúzódott, majd félbeszakadt, miután a román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PDL) egyeztetési szünetet kért. Ennek oka az volt, hogy az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) nevében Puiu Hasotti szenátor a napirend megváltoztatását kérte. Hasotti azt indítványozta, hogy a román parlament fogadjon el nyilatkozatot, amelyben elítéli Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek március 15. alkalmából az erdélyi ünnepségeken felolvasott üzenetét.
A parlamenti vita során az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség (USL) vezetői – Crin Antonescu liberális és Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök – többször is azzal vádolták Traian Basescu államfőt és Emil Boc miniszterelnököt, hogy „Magyarországról kapnak utasításokat Orbán Viktortól", és nem ítélik el a „szélsőséges" magyar megnyilvánulásokat. Ez utóbbiak közé sorolta az ellenzék azt a keddi esetet, amikor Csibi Barna csíkszeredai fiatalember a román 1848-as szabadságharcosok egyik hősét, Avram Iancut ábrázoló bábut „akasztott fel" a székelyföldi város közterületén.

impulzus.ro,erdely.ma

Kiborultak a román liberálisok Kövér autonómiabeszéde miatt

Újabb tizenkét ember tette le hétfőn délben a magyar állampolgársági esküt a csíkszeredai főkonzulátuson. Közben a román liberálisok bírálják Kövér László házelnököt, mert szombati marosvásárhelyi beszédében a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseit kifogástalannak nevezte, amely megfelel a Teremtő akaratának.

Nemcsak a magyar állampolgárságot igénylők, hanem a magyar nemzet számára is történelmi pillanat volt a hétfőn Csíkszeredában megtartott első állampolgársági eskütételi ünnepség – mondta Kövér László a ceremónia után. A frissen magyar állampolgárságot szerzett tizenkét személy között van egyebek között Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke is.

Kövér Lászlót egyébként bírálják a román liberálisok, mert szombaton Marosvásárhelyen Székelyföld területi autonómiája mellett foglalt állást. Crin  Antonescu, a román ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke hétfőn kijelentette a liberálisok, a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt alkotta Szociál-Liberális Szövetség (USL) nevében, hogy az ellenzéki pártszövetség tiltakozik Kövérnek a székelyföldi autonómiára vonatkozó kijelentései ellen, amelyek Antonescu szerint sértik a román alkotmányt, ezért "elfogadhatatlanok". Kövér László szombaton az erdélyi városban vette át a Székely Nemzeti Tanács által adományozott Gábor Áron-díjat. A román hírügynökségek szerint a magyar politikus beszédében a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseit jogszerűnek, célszerűnek és korszerűnek, erkölcsi szempontból teljesen kifogástalannak nevezte, amely megfelel a Teremtő akaratának. Antonescu kijelentette: azt üzenik Orbán Viktornak, hogy "Magyarországot kell vezetnie, és semmi egyebet, és jó lenne, ha csak Magyarország területén méri fel, mit akar az istenség".

MTI, index.hu

Betiltatná a személyeknevek használatát az utcák esetében Mircea Dusa

 

A szociáldemokrata párti képviselő egy olyan törvénytervezetet nyújt be az Alsóházhoz február elsején, amely tiltja, hogy a kultúra, a történelem vagy a tudomány terén jeleskedő személyek nevét viseljék az utcák. Mircea Dusa azért áll elő javaslatával, mert Csíkszerdában több román utcanevet is átkereszteltek, és most a Mihai Eminescu utcát Attilára akarják változtatni. Agerpres

http://www.evz.ro/detalii/stiri/dusa-lupta-cu-strada-attila-fosta-eminescu-918290.html

 

MPP-PRESS

Bojkottot hirdetett az MPP Egriben

 

Idén másodszorra is feloszlathatják a Szatmár megyei Egri község képviselő-testületét, mivel a mandátumok felével rendelkező Magyar Polgári Párt (MPP) nem kapott alpolgármesteri tisztséget, ezért a szervezet úgy döntött, nem vesz részt a képviselő-testület munkájában.

Mint ismert, július közepén időközi választást írtak ki a 2004-ben Batiz községtől különvált Egriben, mivel a korábbi képviselő-testület több alkalommal nem ült össze. Az új, 10 tanácsosból álló testületben az RMDSZ 3, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egy-egy képviselője kapott mandátumot, az MPP pedig 5 tanácsosi székhez jutott.

Mivel Szabó Elek RMDSZ-es polgármester és a helyi MPP között nem zökkenőmentes a viszony, a polgáriaknak nem sikerült alpolgármesteri tisztséget kapniuk. A legutóbbi ülésen az MPP-s tanácsosok nem jelentek meg, ezért csak a tanács fele szavazta meg alpolgármesternek a PSD-s Jáger Beátát. „Elvileg a határozatnak érvénytelennek kellene lennie, ám ezt majd a prefektúra és a bíróság dönti el” – magyarázta a kialakult helyzetet Hegedűs Pál, az MPP Szatmár megyei elnöke.

A politikus szerint az egri polgáriak elhatározták, egyetlen tanácsülésen sem jelennek meg, amíg nem állíthatnak alpolgármestert, hiszen ez járna nekik, mivel a tanácsban ők vannak többségben. „Akár azt is megkockáztatják, hogy amennyiben a frakció háromszor távol marad, a bíróság feloszlatja a képviselő-testületet. Újabb választást pedig már elég nehézkes kiírni, hiszen szorít az idő az országos tisztújításig” – fogalmazott Hegedűs. Ugyanakkor hozzátette: azt javasolta a polgári párt az egri tanácsosainak, hogy a helyi magyarság érdekében és polgári szellem szerint a község jövője érdekében döntsenek az ügyben.

Az egri MPP-sek a hét elején a megyei kormánybiztosi hivatalt is megkeresték, és kijelentették, addig nem kívánnak részt venni a falu vezetésében, amíg nem kapják meg a jogos jussukat.

Szerző(k): Végh Balázs , kronika.ro

5

Politikai aggódók – olvasd el !

Már a magyarországi választások első fordulója előtt sokan aggodalmaskodtak Erdélyben amiatt, vajon miként viszonyul második kormányzása idején a Fidesz az RMDSZ-hez, milyen változás várható a két alakulat egyáltalán nem felhőtlen kapcsolatában. Most, hogy az Orbán Viktor vezette alakulat kormányzati pozíciója ténykérdés, kétharmados parlamenti többsége valószínűsíthető, ez a féltő kíváncsiság tovább fokozódott, ráadásul nem csak magyar közegben.

iközben a liberális Varujan Vosganian Traian Băsescu parlamentiküszöb-emelő kezdeményezése nyomán azonosította a célkeresőben az RMDSZ-t – valljuk be, joggal –, Mircea Geoană már Băsescu–Orbán-paktumot vél körvonalazódni az RMDSZ elveszejtésére. A román szociáldemokraták bukott államfőjelöltjének, elnökének krokodilkönnyeiről elöljáróban annyit, hogy éppen ő berzenkedik erősen a jobboldal magyarországi térhódításával, a szélsőjobb előretörésével szemben, akinek egykori jobbkeze, Marian Vanghelie bukaresti PSD-elnök néhány nappal ezelőtt paktált le a szélsőségesen nacionalista, magyargyűlölő C. V. Tudor Nagy-Románia Pártjával.

Többek között ennek tudható be az is, hogy a megannyi nézeteltérés ellenére a mai napig nem bomlott fel az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, és hogy Orbán Viktor a választások első fordulóját megelőzően éppen a Tőkés László vezette EMNT-vel kötött stratégiai partnerséget. Lehet, hogy sokak figyelmét elkerülte, de miközben Szász Jenőt lefoglalják a belső ellenfeleinek eltávolításával járó teendők, az RMDSZ mára teljesen új vonalon, egyik háromszéki érdekcsoportja révén igyekszik becserkészni a fél lábbal már a hatalmon lévő Fideszt, de főleg annak szövetségesét, a KDNP-t.A lila láng által megégetett Geoană alaposan melléfog, amikor arról értekezik, hogy a Fidesz – horribile dictu: kart karba öltve Băsescuval – az RMDSZ gyengítésén, továbbá az MPP „feltuningolásán” fog munkálkodni. A Fidesznek akkor sem áll érdekében aláásni az RMDSZ pozícióit, ha erdélyi magyar ellenfeleik támogatása miatt Markóék évekkel ezelőtt kígyót-békát kiáltottak Orbánékra, ugyanakkor ne felejtsük el azt sem, hogy az RMDSZ és az EMNT tavalyi, Szász Jernő által erősen kárhoztatott összefogása nem a Cotroceni-palotában, hanem a Fidesz központi székházában kapott zöld jelzést.

Nos, akkor kiért is kell itt aggódni?

Szerző(k): Rostás Szabolcs , kronika.ro

5

Precedens nélküli eset Romániában: tisztségben levő honatya rács mögött

Előzetes letartóztatásba helyezték kedden Catalin Voicu szociáldemokrata párti szenátort, akit befolyással való üzérkedéssel, valamint kenőpénz elfogadásával gyanúsítanak.

A szenátor mentelmi jogát a múlt héten vonta meg a parlament felső háza, és így lehetővé vált a honatya letartóztatása. A tárgyalás kedden zajlott le a bukaresti legfelső bíróságon, amelynek bírái úgy határoztak, hogy indokolt az ügyészek kérése, és elrendelték Voicu harminc napra szóló előzetes letartóztatását. A szenátor 24 órán belül megfellebbezheti a döntést.

Az ügyészek szerint Voicu bírósági döntéseket és rendőrségi vizsgálatokat próbált meg befolyásolni két üzletember érdekében, akiktől „közbenjárásáért” pénzt fogadott el. Voicut az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben választották meg képviselőnek 2004-ben, majd a 2008-as parlamenti választások nyomán a szenátus tagja lett.

hirado.hu , erdely.ma

Gőrcső alatt az új kormány

A 2009. december 6-i elnökválasztás több szempontból is nóvumnak számított a romániai politikatörténetben. Egyrészt azért, mert a szabad választások eddigi legszorosabb eredményét hozta, hiszen mindössze hetvenezer szavazat választotta el a két jelöltet egymástól. A végső eredmény – Traian Băsescu államfő győzelme – pedig némileg meglepetésnek is számított. Egy másik újdonság a mindkét fordulóban tapasztalt magas választási részvétel, ami bebizonyította, hogy Románia sem kivétel választási magatartás szempontjából: amennyiben a lakosság érzékeli a választások fontosságát, megfordulhat a húsz éve lefelé ívelő szavazási kedv.

Nem utolsósorban az újdonságok között kell említést tennünk az alkotmánybíróság szerepvállalásáról is, hiszen először vett részt aktívan a választási eredmények alakításában, újraszámoltatva az érvénytelen szavazatokat. A beavatkozás ellenére a politikai elemzők nagy része megegyezett abban, hogy a döntés inkább a román demokrácia újralegitimálásának kísérlete, hiszen az újraszámlált érvénytelen szavazatok csak kis valószínűséggel befolyásolhatták volna a választások kimenetelét.

A választási eredmények kihirdetése után két kérdés foglalkoztatta a közvéleményt. Az első az elnök parlamenti támogatottságára vonatkozott, a másik pedig a jövendőbeli kormány összetételére, illetve a költségvetés mihamarabbi elfogadására. Mint tudjuk, a választások egy érdekes helyzetet eredményeztek, hiszen a politikai erők jelentős része a második mandátumáért induló Traian Băsescu ellen fogott össze, aki a papírformát felborítva ennek ellenére megnyerte a választásokat. Ez azonban nem jelentette azt, hogy az elnök parlamenti többséggel is rendelkezik, hiszen ellene sorakozott fel a Demokrata-Liberális Párton (PDL) kívül az összes parlamenti párt: a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Egy negatív forgatókönyv a jelenlegi helyzetben azonban semmi esetben sem kedvezett volna Románia jelenlegi gazdasági stabilitásának, hiszen az ország a Nemzetközi Valutaalaptól kapott kölcsönre számít, melynek folyósítása két fontos feltételtől függ: a politikai stabilitástól és a költségvetés mihamarabbi elfogadásától. Egy folytatódó kormányválság akár előrehozott parlamenti választásokat is jelenthetett volna. A választások után a régi-új államfő különböző eszközökkel kezdett neki a parlamenti többség kialakításának. Míg a PSD-vel és a PNL-vel folytatott tárgyalások hamar zátonyra futottak, mindkét alakulat vezetői kijelentették, kicsi az esélye, hogy a PDL mellett kormányzati szerepet vállaljanak, addig az RMDSZ az elmúlt 15 év politikájához híven – de a kampányban kinyilvánított álláspontja ellenére – nem utasította vissza a kormányzati szerepet. A PDL-RMDSZ, illetve kisebbségi képviselők által alkotott koalíció azonban még mindig nem volt elégséges egy többségi kormányzáshoz.

Az új Boc-kormány természetrajza

A kormányalapítással az államfő Emil Boc volt miniszterelnököt, a PDL elnökét bízta meg. Ez egyrészt azt jelentette, hogy a PDL nem fog semmilyen engedményt tenni a többi pártnak, másrészt pedig azt, hogy a 2004-es és 2008-as tapasztalatokhoz hasonlóan – a Stolojan és Stoica nevével fémjelzett liberális frakció beolvasztása, vagy a különböző szociáldemokrata politikusok kooptálása – megpróbálta kiszakítani a többséghez szükséges mandátumra valót a többi pártból. Egyes politikai elemzők szerint a Cătălin Voicu PSD-s szenátor ellen indított bűnügyi eljárás, illetve egyes PSD és PNL közeli politikusok vélhető miniszteri jelölései mind arra voltak hivatottak, hogy egyrészt csökkentsék a nagy pártok ellenállását, másrészt pedig, hogy megpróbálják lefejteni és közelebb csalogatni a gyengébb láncszemnek tekinthető politikusokat. Ezen utóbbi stratégiába illenek be azok a hírek, amelyek Adrian Sârbut hirdették a munkaügyi tárca várományosának, valamint Sebastian Vlădescu volt liberális politikus pénzügyminiszteri, vagy Gabriel Oprea volt szociáldemokrata politikus védelmi miniszteri jelölése.

A kormány biztonsága azonban nemcsak ezen múlott. Már a problémamentes bizottsági kihallgatások is arra engedtek következtetni, hogy az ellenzék nem fogja gátolni a kormány megválasztását. Továbbá a PNL nem adta jelét annak, hogy szigorú pártfegyelmet alkalmazna a szerdai vitán. A kormány elfogadására vonatkozó szavazás titkos, ilyen esetekben elvileg minden képviselő és szenátor saját lelkiismerete szerint szavazhat, anélkül, hogy a párt felelősségre vonhatná. Amennyiben a pártnak érdeke, hogy az összes képviselőjét ellenőrizze, arra szokták frakcióik tagjait kötelezni, hogy szavazás előtt megmutassák opciójukat a frakcióvezetőnek. Jelen esetben azonban egyik pártnak sem volt feltétlenül érdeke a most alakuló kormány megbuktatása, hiszen az nemcsak hogy előrehozott választásokat, de a Valutaalaptól kapott kölcsön tárgyalásának elnapolását is eredményezhette volna. A PSD által alkalmazott látható szavazás inkább saját sorainak rendezését és a potenciális árulók kiküszöbölését hivatott szolgálni, mint a kormány megbuktatását. Az elkövetkező évek politikáját véleményem szerint nem a sok esetben közhelyekkel és populista ígéretekkel teli kormányprogram, hanem a kormány összetétele alapján körvonalazhatjuk. Egyrészt Emil Boc miniszterelnöki jelölése arra enged következtetni, hogy Băsescu továbbra sem szeretné kiengedni kezei közül a kormányt – köztudott, hogy a volt miniszterelnök az elnök befolyása alatt áll -, sőt mi több Elena Udrea miniszteri pozíciójának megtartása és megerősítése, Cătălin Predoiu, Sebastian Vlădescu és Gabriel Oprea kinevezése mind-mind az elnök kormánybefolyásának növekedése felé mutat. Továbbá a találgatások és egyeztetések alatt láthatóvá vált, hogy az új kormány nem alakulhat meg a PDL erős emberei – Vasile Blaga, Adriean Videanu és Radu Berceanu – nélkül, akik egytől egyig megtarthatják, vagy visszakaphatják pozíciójukat. Visszagondolva a 2008-as kormányalakításra, emlékezhetünk, hogy az elnök ellenezte az öregebb gárda és a „gazdasági bárók” kinevezését. Ennek ellenére bevonta a fentieket a kormányba, mintegy megadva magát a párt igényeinek. A párt befolyásos emberei és Băsescu közötti megegyezés, mint látható, most sem változott. A fentiekkel ellentétben érdekességnek számít Teodor Baconschi és Mihail Dumitru jelölése. A Realitatea Tv összeállítása szerint az előbbi karrierdiplomata, aki az elnök emberének mondható, hiszen 2006 októbere és 2007 augusztusa között Băsescu tanácsadója volt. Ugyanakkor nem elhanyagolhatóak francia kapcsolatai sem, hiszen jelenleg Románia franciaországi nagykövete. Baconschi jelölését valamelyest magyarázza Mihail Dumitru nevének megjelenése is, aki a mezőgazdasági miniszteri poszt várományosa. Dumitru az uniós vidékfejlesztési program főtárgyalója Románia részéről. Ismerve a francia érdekeket a mezőgazdaság területén, Baconschi és Dumitru aktivitása egy erősödő francia-barát politikát eredményezhet. Érdemes visszatérni Elena Udrea miniszteri jelölésére is, hiszen az elmúlt évben korrupcióval gyanúsított politikus nemhogy kimaradt volna a kormányból, hanem egy kibővített tárca élére került. A turisztikai és regionális fejlesztési tárcák összevonása egyike a leggazdagabb tárcáknak, hiszen az infrastrukturális fejlesztések és uniós alapok jelentős része ezen a minisztériumon mennek majd keresztül.

Az összetételétől, programjától és a tegnap kapott átmenőjegytől függetlenül a jelenlegi kormány parlamenti támogatottsága a költségvetési szavazáson már jobban fog látszani.

Előrejelzés az RMDSZ kormányzati szerepéről

Mint már említettem, az RMDSZ kormányban való részvétele nem meglepő, hiszen az RMDSZ az elmúlt évtizedben következetesen a kormányzati szerep és képviselet mellett tette le a voksot. A jelen helyzet azonban több érdekes kérdést és problémát is felvet. Ezek közül a legfontosabb az, hogy az RMDSZ hogyan fogja menedzselni az újabb kormányzati szerepvállalás körül felmerülő belső és külső ellentéteket, másrészt pedig az, hogy milyen álláspontra helyezkedik az úgynevezett „verespataki kérdésben”.

Traian Băsescu államfő a második forduló előtti elnöki vitán, a PDL vezérkar pedig Adriean Videanu személyében már a múlt héten jelezte, hogy a verespataki aranylelőhely kiaknázása véleményük szerint Románia gazdasági prioritása. Ezzel szemben az RMDSZ és volt környezetvédelmi minisztere, Korodi Attila volt az, aki a projektet blokkolta. Ugyanakkor Korodi a kormányalapítási egyeztetések alatt egy az Evenimentul Zilei napilapnak adott nyilatkozatában is arra figyelmeztetett, hogy a projekt jelen esetben nem vállalható, hiszen nem szolgálja sem a környezeti, sem a fenntartható fejlődés szempontjait. Borbély László kinevezése egyrészt arra enged következtetni, hogy az RMDSZ nem vállalhatja már a Korodi-féle álláspontot, ezzel zöld utat adva a munkálatok elkezdésének. Ugyanakkor a volt környezetvédelmi miniszter kihagyása hierarchikus összecsapások eredménye is. Mind Borbély, mind Korodi a Tăriceanu-kormány volt minisztere, előbbi azonban erősebb embernek számít a szövetségen belül. Korodi esélyeit vélhetően az is csökkentette, hogy annak a Borboly Csaba által vezetett fiatal székelyföldi csoportnak a tagja, aki több esetben is kritizálta a jelenlegi vezetőség politikáját. Ugyanakkor a „Verespatak-ügy” megerősítheti a létező törésvonalat az RMDSZ és az EMNT között, hiszen az EMNT és Tőkés László betöltheti az űrt, amit Korodi háttérbe szorulásával az RMDSZ maga után hagyott.

Cseke Attila kinevezése a belső feszültségek szempontjából lehet érdekes. Cseke az RMDSZ bihari csoportjának tagja, amelyik talán a leghangosabban fejezte ki elégedetlenségét Kelemen Hunor államelnöki jelölésével kapcsolatban. A bihari szenátor miniszteri jelölése tehát akár békekötési ajánlatnak is tekinthető a központi RMDSZ részéről, hiszen az egészségügyi tárca nem „magyar ügy”, hanem fejlesztési, és az ezzel járó pénzosztási szempontokból tekinthető fontosnak. Kelemen Hunor kulturális tárcára való jelölése több szempontból is érdekes. Egyrészt a kulturális minisztérium „magyaroknak való átadása” elégedetlenséget generált nemcsak a Demokrata-Liberális Párton belül – sokan a kulturális minisztériumot a második külügyminisztériumként említik -, hanem megszólaltatta az ortodox egyházat is, amelyik aggodalmát fejezte ki egy más vallású miniszter kinevezése ellen. A kérdést az egyházak és a kultúra ügyének különválasztásával próbálják megoldani. Ugyanakkor elmondható, hogy nem beszélhetünk egy átütő ellenállásról, látszólag a román politikai elitnek a kulturális minisztérium nem fontos identifikációs elem, nem prioritás a nemzetépítés szempontjából. Másrészt az RMDSZ számára fontos eszközt jelenthet, hiszen az idetartozó programokkal – kultúrházak felújítása, kulturális programok támogatása -, ezek direkt ellenőrzésével szorosabbra foghatják a vidéki közösségeket. Ez a hatalommegőrzés szempontjából kiemelt prioritás. Harmadrészt, a miniszteri pozíció erősítheti Kelemen Hunor szervezeten belül betöltött szerepét is. Elnökválasztási szereplése mondhatni nem volt a legjobb, többen, köztük az RMDSZ vezető politikusai is támadták emiatt. A miniszteri poszt vélhetően ezeket a hangokat hivatott elhallgattatni.

Mi lesz a magyar összefogással?

A személyi kérdéseken túlmenően azonban beszélnünk kell az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának tartalmi pontjairól és következményeiről is. Verespatak kapcsán említettem, hogy a kormányzati szerepvállalás megerősítheti az RMDSZ és ellenzéke közötti törésvonalat. Ugyanakkor, ezen túlmenően, nyitott marad a kérdés, hogy a szövetség milyen stratégiát választ a „magyar összefogás” kapcsán, betartja-e az EMNT-vel aláírt egyezményben vállaltakat. Továbbá homály fedi a kormányba való belépés konkrét árát is, hiszen annak ellenére, hogy a két kormányzó politikai szervezet összeállított egy együttműködési nyilatkozatot, ennek tartalmáról azonban nem sok került a nyilvánosság elé. Az RMDSZ politikusai a decentralizációt és a kisebbségi törvény elfogadását említik kormányzási feltételként. Azonban egyik esetben sem kötnek ki pontos határidőket vagy konkrét tartalmi elemeket, az utóbbi még a kormányprogramba sem került be explicit módon. Ebből következően a jelen kormányzati szerepvállalás nem sok átütő eredménnyel kecsegtet olyan stratégiai kérdésekben, mint például az autonómia vagy a kisebbségi törvény – annak ellenére, hogy utóbbi jogszabály várhatóan valamilyen formában elfogadásra kerül.

Toró Tibor
(a szerző szociológus és politológus, a Sapientia-EMTE tanársegédje) , erdely.ma nyomán

>