Archive

Category Archives for "PNL"

PNL-képviselő: a román fél vásárolja ki Magyarország részét a Mátyás-szobor restaurálásából

 

A kolozsvári városi önkormányzat fizesse vissza azt a 400 ezer eurót, amivel Magyarország hozzájárult a Mátyás-szobor restaurálásához, így a magyar hivatalosságoknak nem lenne okuk a kolozsvári helyi vezetés zaklatására – javasolja Horea Uioreanu liberális (PNL) parlamenti képviselő.

Uioreanu hétfőn, sajtótájékoztatón elmondta: javasolni fogja a kolozsvári városi önkormányzat liberális frakciójának, hogy nyújtsanak be határozattervezetet annak a közel 400 ezer eurónak a visszafizetésére, amellyel a magyar állam hozzájárult a Mátyás-szoborcsoport restaurálásához. A parlamenti képviselő szerint ezáltal megszüntethető lenne a szobor elé helyezett Iorga-tábla által kiváltott helyi konfliktus, Budapestnek pedig többé nem lenne oka „fülön fogni a város vezetését”.

A liberális politikus úgy véli, az összeget egy költségvetési korrekció révén, a városi büdzséből kellene visszafizetni.

A Mátyás-szoborcsoport mintegy 800 ezer eurós restaurálási költségeit a magyar és a román kormány fele-fele arányban állta. A szobor restaurálása a tavalyi év végén fejeződött be.

Horea Uioreanu a Krónikának korábban adott interjúban sérelmezte, hogy „magyarországi hivatalos személyek beleütik az orrukat Románia belügyeibe”.

Szerző(k): Hírösszefoglaló, kronika.ro

Băsescu átrajzolná a régiótérképet

 

Abbéli reményét fejezte ki Traian Băsescu egy csütörtöki gazdasági konferencián, hogy már 2012-ben megoldás születhet az ország adminisztratív átszervezésére. Az államelnök ugyanis úgy látja, nem hatékony az, ha a jelenlegi túl kis területeken, megyei szinteken születnek a döntések, ezek ugyanis nem járulnak hozzá az ország fejlődéséhez.

Sürgetett átszervezés. Traian Băsescu felszámolná a megyéket
Fotó: Mediafax

Leszögezte, a témát szóba fogja hozni a politikai pártokkal folytatott egyeztetésein is. Az államfő beismeri, hogy a lakosság többsége a jelenlegi közigazgatási formát támogatja.

„Nehéz azt mondani egy mostani megyeszékhely lakosainak, hogy településük megyei jogú város lesz, azonban nem az lesz a jövőben létrejövő régió fővárosa” – fogalmazta meg Traian Băsescu. Éppen ezért szerinte el kell magyarázni az embereknek, hogy az új rendszer milyen előnyökkel jár majd számukra is.
Az államfő ötletét illetően megoszlik a megyei közgyűléselnökök, illetve prefektusok véleménye is. Igaz, a kormány által delegált elöljárók teljes mellszélességgel támogatják a közigazgatás átszervezését, mint ahogy a demokrata-liberális önkormányzati elnökök is emellett foglalnak állást, miközben az ellenzéki pártokból kikerült tanácselnökök ellenzik a javaslatot, vagy éppen nem tartják időszerűnek azt.

Alin Tişe PDL-s Kolozs megyei közgyűléselnök egyetért például Băsescuval, s szerinte az átszervezés nyomán jóval több európai uniós pénzt lehetne lehívni. Hasonlóan vélekedik Florin Stamatian Kolozs megyei prefektus is, aki egyúttal azt javasolja, hogy a jelenlegi fejlesztési régiókban kellene gondolkodni. Ugyanez a helyzet a szintén demokrata-liberális vezetésű Temes megyében. Mircea Băcală prefektus leszögezte, Constantin Ostaficiuc tanácselnökkel egyetemben évek óta szajkózzák, hogy régiókra kellene felosztani az országot, ezeken belül ugyanis a megyék is gyorsabb fejlődésnek indulnának.

Bihar megyében már nem ennyire egyértelmű a helyzet. A kormány területi megbízottja, Gavrilă Ghilea azt mondja, hogy Băsescu javaslatát mielőbb gyakorlatba kellene ültetni. Ezzel szemben Radu Ţîrle nemzeti liberális párti megyei közgyűléselnök úgy látja, „hamis” a témafelvetés, mivel „nem a megyéken alapuló rendszer gátolja az ország fejlődését és a közigazgatás működését, hanem a bürokrácia és a központi hatóságok komolytalansága”. Szerinte lehet beszélni az adminisztratív átszervezésről, azonban semmiképp nem választási évben kell a témát megvitatni. Hasonlóan ellenzi a javaslatot Szilágy megye szociáldemokrata önkormányzati elnöke, Tiberiu Marc. Szerinte az ország jelen pillanatban nincs olyan helyzetben, hogy a közigazgatási döntéshozást távolabb vigye a lakosságtól.

Mint ismeretes, az RMDSZ már évekkel ezelőtt kidolgozott egy törvénytervezetet, amely a hagyományokat figyelembe véve több – szám szerint tizenhat –, a jelenleginél kisebb régióra osztaná fel az országot. Ennek értelmében Hargita, Kovászna és Maros megye saját régiót alkothatna, akárcsak Bihar, Szatmár és Szilágy megye. A jogszabályt tavaly a szenátus hallgatólagosan elfogadta – miután a határidőig nem sikerült megvitatni –, a témában döntéshozó kamarának minősülő képviselőházban azonban lényegesen nehezebb lesz keresztülvinni, mivel az ellenzék nacionalista kampányba kezdett ellene. Az RMDSZ minden esetre mostani kormányprioritásai közé is besorolta a fejlesztési régiók átszervezését.

Szerző(k): Bálint Eszter,kronika.ro

Visszautasítja a Szociál – Liberális Szövetség vádjait Füzes Oszkár

[ 2011. március 17., 12:28 ] [185]

Visszautasítja és rosszindulatú félremagyarázásnak minősíti a Szociál – liberális unió vádjait Füzes Oszkár Magyarország bukaresti nagykövete, akit egyébként ma bekérettek a Román Külügyminisztériumba.
A Magyar diplomata ma délelőtt találkozik Doru Costea külügyi államtitkárral. A nagykövet egyébként a sajtóhoz is eljuttatta Orbán Viktor Március 15- szövegét, ezzel is bizonyítván a Magyar miniszterelnököt ért vádak alaptalanságát.

Marosvásárhelyi Rádió,erdely.ma

USL: Basescut és Bocot Orbán irányítja

[ 2011. március 17., 11:03 ] [355]

Több ezer ember tüntetett Bukarestben szerda délután a parlament épülete előtt a kormány által elfogadásra javasolt módosított munka törvénykönyve ellen tiltakozva.
A megmozduláson mintegy 8 ezer ember vett részt. A tüntetéssel párhuzamosan megkezdődött a román kormány ellen benyújtott ellenzéki bizalmatlansági indítvány vitája, amelyre azt követően került sor, hogy a kabinet parlamenti vita nélkül javasolta elfogadásra a törvénykönyvet.
A szakszervezetek szerint a jogszabály-tervezet „rabszolgasorba" taszítja a dolgozókat.

 

A bizalmatlansági indítvány elfogadása a kormány bukását jelentené, viszont amennyiben nem gyűl össze elegendő szavazat az indítvány megszavazásához, a jogszabály a parlament által elfogadottnak tekinthető.
Az esti órákban még nem kezdődött el a szavazás. A parlamenti vita elhúzódott, majd félbeszakadt, miután a román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PDL) egyeztetési szünetet kért. Ennek oka az volt, hogy az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) nevében Puiu Hasotti szenátor a napirend megváltoztatását kérte. Hasotti azt indítványozta, hogy a román parlament fogadjon el nyilatkozatot, amelyben elítéli Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek március 15. alkalmából az erdélyi ünnepségeken felolvasott üzenetét.
A parlamenti vita során az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség (USL) vezetői – Crin Antonescu liberális és Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök – többször is azzal vádolták Traian Basescu államfőt és Emil Boc miniszterelnököt, hogy „Magyarországról kapnak utasításokat Orbán Viktortól", és nem ítélik el a „szélsőséges" magyar megnyilvánulásokat. Ez utóbbiak közé sorolta az ellenzék azt a keddi esetet, amikor Csibi Barna csíkszeredai fiatalember a román 1848-as szabadságharcosok egyik hősét, Avram Iancut ábrázoló bábut „akasztott fel" a székelyföldi város közterületén.

impulzus.ro,erdely.ma

Kiborultak a román liberálisok Kövér autonómiabeszéde miatt

Újabb tizenkét ember tette le hétfőn délben a magyar állampolgársági esküt a csíkszeredai főkonzulátuson. Közben a román liberálisok bírálják Kövér László házelnököt, mert szombati marosvásárhelyi beszédében a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseit kifogástalannak nevezte, amely megfelel a Teremtő akaratának.

Nemcsak a magyar állampolgárságot igénylők, hanem a magyar nemzet számára is történelmi pillanat volt a hétfőn Csíkszeredában megtartott első állampolgársági eskütételi ünnepség – mondta Kövér László a ceremónia után. A frissen magyar állampolgárságot szerzett tizenkét személy között van egyebek között Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke is.

Kövér Lászlót egyébként bírálják a román liberálisok, mert szombaton Marosvásárhelyen Székelyföld területi autonómiája mellett foglalt állást. Crin  Antonescu, a román ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke hétfőn kijelentette a liberálisok, a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt alkotta Szociál-Liberális Szövetség (USL) nevében, hogy az ellenzéki pártszövetség tiltakozik Kövérnek a székelyföldi autonómiára vonatkozó kijelentései ellen, amelyek Antonescu szerint sértik a román alkotmányt, ezért "elfogadhatatlanok". Kövér László szombaton az erdélyi városban vette át a Székely Nemzeti Tanács által adományozott Gábor Áron-díjat. A román hírügynökségek szerint a magyar politikus beszédében a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseit jogszerűnek, célszerűnek és korszerűnek, erkölcsi szempontból teljesen kifogástalannak nevezte, amely megfelel a Teremtő akaratának. Antonescu kijelentette: azt üzenik Orbán Viktornak, hogy "Magyarországot kell vezetnie, és semmi egyebet, és jó lenne, ha csak Magyarország területén méri fel, mit akar az istenség".

MTI, index.hu

Bojkottot hirdetett az MPP Egriben

 

Idén másodszorra is feloszlathatják a Szatmár megyei Egri község képviselő-testületét, mivel a mandátumok felével rendelkező Magyar Polgári Párt (MPP) nem kapott alpolgármesteri tisztséget, ezért a szervezet úgy döntött, nem vesz részt a képviselő-testület munkájában.

Mint ismert, július közepén időközi választást írtak ki a 2004-ben Batiz községtől különvált Egriben, mivel a korábbi képviselő-testület több alkalommal nem ült össze. Az új, 10 tanácsosból álló testületben az RMDSZ 3, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egy-egy képviselője kapott mandátumot, az MPP pedig 5 tanácsosi székhez jutott.

Mivel Szabó Elek RMDSZ-es polgármester és a helyi MPP között nem zökkenőmentes a viszony, a polgáriaknak nem sikerült alpolgármesteri tisztséget kapniuk. A legutóbbi ülésen az MPP-s tanácsosok nem jelentek meg, ezért csak a tanács fele szavazta meg alpolgármesternek a PSD-s Jáger Beátát. „Elvileg a határozatnak érvénytelennek kellene lennie, ám ezt majd a prefektúra és a bíróság dönti el” – magyarázta a kialakult helyzetet Hegedűs Pál, az MPP Szatmár megyei elnöke.

A politikus szerint az egri polgáriak elhatározták, egyetlen tanácsülésen sem jelennek meg, amíg nem állíthatnak alpolgármestert, hiszen ez járna nekik, mivel a tanácsban ők vannak többségben. „Akár azt is megkockáztatják, hogy amennyiben a frakció háromszor távol marad, a bíróság feloszlatja a képviselő-testületet. Újabb választást pedig már elég nehézkes kiírni, hiszen szorít az idő az országos tisztújításig” – fogalmazott Hegedűs. Ugyanakkor hozzátette: azt javasolta a polgári párt az egri tanácsosainak, hogy a helyi magyarság érdekében és polgári szellem szerint a község jövője érdekében döntsenek az ügyben.

Az egri MPP-sek a hét elején a megyei kormánybiztosi hivatalt is megkeresték, és kijelentették, addig nem kívánnak részt venni a falu vezetésében, amíg nem kapják meg a jogos jussukat.

Szerző(k): Végh Balázs , kronika.ro

Szakértői kormányt akarnak a liberálisok

Szakértői kormányt akarnak a liberálisok

Csütörtök, 2010. május 06., 11.00

Crin Antonescu PNL-elnök kijelentette: a liberálisok a jelenlegi felállásban nem kormányozhatnak a PD-L-vel közösen, szerinte a liberális párt fertőzést kapna, ha egy romlott többséghez csatakozna, éppen ezért közgazdász vezette technokrata kormányt javasolt.

„Ismét arról beszélnek, hogy a Demokrata Liberális Párt (PD-L) egyes tagjai koalíciós kormányzást szeretnének a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), stb. A jelenlegi parlamenti többség romlott, és ahhoz csatlakozni nem mást jelent, mint megfertőződni. A PNL kész mindent megtenni ellenzéki párt minőségében, megoldásokat javasol, de semmiképpen nem hajlandó társulni a PD-L-vel és klientúrájával, a közvetlen felelősökkel, Traian Băsescu államelnökkel az élen, Románia kárára”, szögezte le sajtótájékoztatóján Crin Antonescu.

A PNL elnöke szerint jelenleg Románia irányítása a legsürgősebb, ezért a liberálisok egy közgazdász vezette technokrata kormányt javasolnak, 7-8 minisztériummal.

„Meggyőződésünk, hogy egy független személyiség, elismert szakértő, lehetőleg közgazdász által vezetett kormányra van szükség, 7-8 minisztériummal, amelyeket szintén technokraták vezetnének, olyanok, akik nem függnek a PD-L klientúrájától. Valós elemzést kellene végezniük Románia jelenlegi helyzetéről, vissza kellene térni a valósághoz, amelytől a jelenlegi kabinet rég eltávolodott, majd azonnali és határozott intézkedéseket kellene hoznia a helyzet fellendítése vagy legalábbis a zuhanás megakadályozása érdekében”, fejtett ki Antonescu.

Mint mondta, Romániának azonnal új kormányra lenne szüksége, nem pedig kormányátalakításra, szépítgetésre, olyan formulákra, amelyek révén a PD-L és klientúrája meghosszabbíthatná uralmát az ország fölött.

Arra a kérdésre, hogy a technokrata kormány kapcsán a Johannis-projektet javasolja-e ismét, Antonescu azt mondta: egyelőre nem egy bizonyos személyről beszél.

„Ötletként ismét megemlítem a Johannis-projektet, mert önök is felvetették, és elmondom, hogy akkor, amikor ugyanez a Boc-kormány a román gazdaság megnyomorításán dolgozott, Traian Băsescu nem vette figyelembe ez a javaslatot és a parlamenti többséget. Számomra, és liberális kollégáim számára sem feltétlenül jó a technokrata kormány, hiszen politikusok vagyunk, politikai pártként működünk, és természetes, hogy normális körülmények között a politikai pártok vezetik az országot, de Románia jelenlegi helyzetében jobb megoldást nem látunk”, ecsetelte a liberális vezető.

Antonescu tagadólag válaszolt arra a kérdésre, hogy kaptak-e konkrét kormányzási ajánlatot a PD-L-től.

„Nem, és nem is lehet szó róla, éppen elejét akarom venni ennek. (…) Nincs lehetőség a PD-L-vel való együttműködésre. A PD-L és Traian Băsescu hozta Romániát ebbe a helyzetbe”, mondta, kacagva a PNL elnöke.

Szerinte a szakértői kormánynak abból kellene kiindulnia, hogy semmiképpen nem szabad növelni az egységes adót és a hozzáadottérték-adót (TVA), sőt, megoldásokat kell keresnie, hogy legkésőbb ez év végén, jövő év elején ezeket csökkenteni lehessen, továbbá azonnal alkalmazni kellene a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által szorgalmazott intézkedéseket, mint az adózási bónuszt, az újra befektetett nyereség adómentessé tételét, a TVA csökkentését, akár 5 százalékra az építkezésben, valamint más területeken is.

„Ezt nem tudja megtenni a Boc-kormány és egyetlen PD-L-kabinet sem: egy valóban szigorú és hatékony költségcsökkentést, amely tulajdonképpen a klientúrát célozza. Egy független és tisztességes szakértőkből álló kabinet felleltározhatná és véget vethetne a narancssárga kamarilla által eszközölt képtelen kiadásoknak. Az nem lehet hogy 20 millió lakos fizesse saját zsebéből az egyetlen személy és párt köré szervezkedő kamarilla dőzsölését”, mondta a liberális politikus. 
(Mediafax), nyugatijelen.com

  • admin
  • 2010. május 6. csütörtök
  • PNL
5

Politikai aggódók – olvasd el !

Már a magyarországi választások első fordulója előtt sokan aggodalmaskodtak Erdélyben amiatt, vajon miként viszonyul második kormányzása idején a Fidesz az RMDSZ-hez, milyen változás várható a két alakulat egyáltalán nem felhőtlen kapcsolatában. Most, hogy az Orbán Viktor vezette alakulat kormányzati pozíciója ténykérdés, kétharmados parlamenti többsége valószínűsíthető, ez a féltő kíváncsiság tovább fokozódott, ráadásul nem csak magyar közegben.

iközben a liberális Varujan Vosganian Traian Băsescu parlamentiküszöb-emelő kezdeményezése nyomán azonosította a célkeresőben az RMDSZ-t – valljuk be, joggal –, Mircea Geoană már Băsescu–Orbán-paktumot vél körvonalazódni az RMDSZ elveszejtésére. A román szociáldemokraták bukott államfőjelöltjének, elnökének krokodilkönnyeiről elöljáróban annyit, hogy éppen ő berzenkedik erősen a jobboldal magyarországi térhódításával, a szélsőjobb előretörésével szemben, akinek egykori jobbkeze, Marian Vanghelie bukaresti PSD-elnök néhány nappal ezelőtt paktált le a szélsőségesen nacionalista, magyargyűlölő C. V. Tudor Nagy-Románia Pártjával.

Többek között ennek tudható be az is, hogy a megannyi nézeteltérés ellenére a mai napig nem bomlott fel az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, és hogy Orbán Viktor a választások első fordulóját megelőzően éppen a Tőkés László vezette EMNT-vel kötött stratégiai partnerséget. Lehet, hogy sokak figyelmét elkerülte, de miközben Szász Jenőt lefoglalják a belső ellenfeleinek eltávolításával járó teendők, az RMDSZ mára teljesen új vonalon, egyik háromszéki érdekcsoportja révén igyekszik becserkészni a fél lábbal már a hatalmon lévő Fideszt, de főleg annak szövetségesét, a KDNP-t.A lila láng által megégetett Geoană alaposan melléfog, amikor arról értekezik, hogy a Fidesz – horribile dictu: kart karba öltve Băsescuval – az RMDSZ gyengítésén, továbbá az MPP „feltuningolásán” fog munkálkodni. A Fidesznek akkor sem áll érdekében aláásni az RMDSZ pozícióit, ha erdélyi magyar ellenfeleik támogatása miatt Markóék évekkel ezelőtt kígyót-békát kiáltottak Orbánékra, ugyanakkor ne felejtsük el azt sem, hogy az RMDSZ és az EMNT tavalyi, Szász Jernő által erősen kárhoztatott összefogása nem a Cotroceni-palotában, hanem a Fidesz központi székházában kapott zöld jelzést.

Nos, akkor kiért is kell itt aggódni?

Szerző(k): Rostás Szabolcs , kronika.ro

Gőrcső alatt az új kormány

A 2009. december 6-i elnökválasztás több szempontból is nóvumnak számított a romániai politikatörténetben. Egyrészt azért, mert a szabad választások eddigi legszorosabb eredményét hozta, hiszen mindössze hetvenezer szavazat választotta el a két jelöltet egymástól. A végső eredmény – Traian Băsescu államfő győzelme – pedig némileg meglepetésnek is számított. Egy másik újdonság a mindkét fordulóban tapasztalt magas választási részvétel, ami bebizonyította, hogy Románia sem kivétel választási magatartás szempontjából: amennyiben a lakosság érzékeli a választások fontosságát, megfordulhat a húsz éve lefelé ívelő szavazási kedv.

Nem utolsósorban az újdonságok között kell említést tennünk az alkotmánybíróság szerepvállalásáról is, hiszen először vett részt aktívan a választási eredmények alakításában, újraszámoltatva az érvénytelen szavazatokat. A beavatkozás ellenére a politikai elemzők nagy része megegyezett abban, hogy a döntés inkább a román demokrácia újralegitimálásának kísérlete, hiszen az újraszámlált érvénytelen szavazatok csak kis valószínűséggel befolyásolhatták volna a választások kimenetelét.

A választási eredmények kihirdetése után két kérdés foglalkoztatta a közvéleményt. Az első az elnök parlamenti támogatottságára vonatkozott, a másik pedig a jövendőbeli kormány összetételére, illetve a költségvetés mihamarabbi elfogadására. Mint tudjuk, a választások egy érdekes helyzetet eredményeztek, hiszen a politikai erők jelentős része a második mandátumáért induló Traian Băsescu ellen fogott össze, aki a papírformát felborítva ennek ellenére megnyerte a választásokat. Ez azonban nem jelentette azt, hogy az elnök parlamenti többséggel is rendelkezik, hiszen ellene sorakozott fel a Demokrata-Liberális Párton (PDL) kívül az összes parlamenti párt: a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Egy negatív forgatókönyv a jelenlegi helyzetben azonban semmi esetben sem kedvezett volna Románia jelenlegi gazdasági stabilitásának, hiszen az ország a Nemzetközi Valutaalaptól kapott kölcsönre számít, melynek folyósítása két fontos feltételtől függ: a politikai stabilitástól és a költségvetés mihamarabbi elfogadásától. Egy folytatódó kormányválság akár előrehozott parlamenti választásokat is jelenthetett volna. A választások után a régi-új államfő különböző eszközökkel kezdett neki a parlamenti többség kialakításának. Míg a PSD-vel és a PNL-vel folytatott tárgyalások hamar zátonyra futottak, mindkét alakulat vezetői kijelentették, kicsi az esélye, hogy a PDL mellett kormányzati szerepet vállaljanak, addig az RMDSZ az elmúlt 15 év politikájához híven – de a kampányban kinyilvánított álláspontja ellenére – nem utasította vissza a kormányzati szerepet. A PDL-RMDSZ, illetve kisebbségi képviselők által alkotott koalíció azonban még mindig nem volt elégséges egy többségi kormányzáshoz.

Az új Boc-kormány természetrajza

A kormányalapítással az államfő Emil Boc volt miniszterelnököt, a PDL elnökét bízta meg. Ez egyrészt azt jelentette, hogy a PDL nem fog semmilyen engedményt tenni a többi pártnak, másrészt pedig azt, hogy a 2004-es és 2008-as tapasztalatokhoz hasonlóan – a Stolojan és Stoica nevével fémjelzett liberális frakció beolvasztása, vagy a különböző szociáldemokrata politikusok kooptálása – megpróbálta kiszakítani a többséghez szükséges mandátumra valót a többi pártból. Egyes politikai elemzők szerint a Cătălin Voicu PSD-s szenátor ellen indított bűnügyi eljárás, illetve egyes PSD és PNL közeli politikusok vélhető miniszteri jelölései mind arra voltak hivatottak, hogy egyrészt csökkentsék a nagy pártok ellenállását, másrészt pedig, hogy megpróbálják lefejteni és közelebb csalogatni a gyengébb láncszemnek tekinthető politikusokat. Ezen utóbbi stratégiába illenek be azok a hírek, amelyek Adrian Sârbut hirdették a munkaügyi tárca várományosának, valamint Sebastian Vlădescu volt liberális politikus pénzügyminiszteri, vagy Gabriel Oprea volt szociáldemokrata politikus védelmi miniszteri jelölése.

A kormány biztonsága azonban nemcsak ezen múlott. Már a problémamentes bizottsági kihallgatások is arra engedtek következtetni, hogy az ellenzék nem fogja gátolni a kormány megválasztását. Továbbá a PNL nem adta jelét annak, hogy szigorú pártfegyelmet alkalmazna a szerdai vitán. A kormány elfogadására vonatkozó szavazás titkos, ilyen esetekben elvileg minden képviselő és szenátor saját lelkiismerete szerint szavazhat, anélkül, hogy a párt felelősségre vonhatná. Amennyiben a pártnak érdeke, hogy az összes képviselőjét ellenőrizze, arra szokták frakcióik tagjait kötelezni, hogy szavazás előtt megmutassák opciójukat a frakcióvezetőnek. Jelen esetben azonban egyik pártnak sem volt feltétlenül érdeke a most alakuló kormány megbuktatása, hiszen az nemcsak hogy előrehozott választásokat, de a Valutaalaptól kapott kölcsön tárgyalásának elnapolását is eredményezhette volna. A PSD által alkalmazott látható szavazás inkább saját sorainak rendezését és a potenciális árulók kiküszöbölését hivatott szolgálni, mint a kormány megbuktatását. Az elkövetkező évek politikáját véleményem szerint nem a sok esetben közhelyekkel és populista ígéretekkel teli kormányprogram, hanem a kormány összetétele alapján körvonalazhatjuk. Egyrészt Emil Boc miniszterelnöki jelölése arra enged következtetni, hogy Băsescu továbbra sem szeretné kiengedni kezei közül a kormányt – köztudott, hogy a volt miniszterelnök az elnök befolyása alatt áll -, sőt mi több Elena Udrea miniszteri pozíciójának megtartása és megerősítése, Cătălin Predoiu, Sebastian Vlădescu és Gabriel Oprea kinevezése mind-mind az elnök kormánybefolyásának növekedése felé mutat. Továbbá a találgatások és egyeztetések alatt láthatóvá vált, hogy az új kormány nem alakulhat meg a PDL erős emberei – Vasile Blaga, Adriean Videanu és Radu Berceanu – nélkül, akik egytől egyig megtarthatják, vagy visszakaphatják pozíciójukat. Visszagondolva a 2008-as kormányalakításra, emlékezhetünk, hogy az elnök ellenezte az öregebb gárda és a „gazdasági bárók” kinevezését. Ennek ellenére bevonta a fentieket a kormányba, mintegy megadva magát a párt igényeinek. A párt befolyásos emberei és Băsescu közötti megegyezés, mint látható, most sem változott. A fentiekkel ellentétben érdekességnek számít Teodor Baconschi és Mihail Dumitru jelölése. A Realitatea Tv összeállítása szerint az előbbi karrierdiplomata, aki az elnök emberének mondható, hiszen 2006 októbere és 2007 augusztusa között Băsescu tanácsadója volt. Ugyanakkor nem elhanyagolhatóak francia kapcsolatai sem, hiszen jelenleg Románia franciaországi nagykövete. Baconschi jelölését valamelyest magyarázza Mihail Dumitru nevének megjelenése is, aki a mezőgazdasági miniszteri poszt várományosa. Dumitru az uniós vidékfejlesztési program főtárgyalója Románia részéről. Ismerve a francia érdekeket a mezőgazdaság területén, Baconschi és Dumitru aktivitása egy erősödő francia-barát politikát eredményezhet. Érdemes visszatérni Elena Udrea miniszteri jelölésére is, hiszen az elmúlt évben korrupcióval gyanúsított politikus nemhogy kimaradt volna a kormányból, hanem egy kibővített tárca élére került. A turisztikai és regionális fejlesztési tárcák összevonása egyike a leggazdagabb tárcáknak, hiszen az infrastrukturális fejlesztések és uniós alapok jelentős része ezen a minisztériumon mennek majd keresztül.

Az összetételétől, programjától és a tegnap kapott átmenőjegytől függetlenül a jelenlegi kormány parlamenti támogatottsága a költségvetési szavazáson már jobban fog látszani.

Előrejelzés az RMDSZ kormányzati szerepéről

Mint már említettem, az RMDSZ kormányban való részvétele nem meglepő, hiszen az RMDSZ az elmúlt évtizedben következetesen a kormányzati szerep és képviselet mellett tette le a voksot. A jelen helyzet azonban több érdekes kérdést és problémát is felvet. Ezek közül a legfontosabb az, hogy az RMDSZ hogyan fogja menedzselni az újabb kormányzati szerepvállalás körül felmerülő belső és külső ellentéteket, másrészt pedig az, hogy milyen álláspontra helyezkedik az úgynevezett „verespataki kérdésben”.

Traian Băsescu államfő a második forduló előtti elnöki vitán, a PDL vezérkar pedig Adriean Videanu személyében már a múlt héten jelezte, hogy a verespataki aranylelőhely kiaknázása véleményük szerint Románia gazdasági prioritása. Ezzel szemben az RMDSZ és volt környezetvédelmi minisztere, Korodi Attila volt az, aki a projektet blokkolta. Ugyanakkor Korodi a kormányalapítási egyeztetések alatt egy az Evenimentul Zilei napilapnak adott nyilatkozatában is arra figyelmeztetett, hogy a projekt jelen esetben nem vállalható, hiszen nem szolgálja sem a környezeti, sem a fenntartható fejlődés szempontjait. Borbély László kinevezése egyrészt arra enged következtetni, hogy az RMDSZ nem vállalhatja már a Korodi-féle álláspontot, ezzel zöld utat adva a munkálatok elkezdésének. Ugyanakkor a volt környezetvédelmi miniszter kihagyása hierarchikus összecsapások eredménye is. Mind Borbély, mind Korodi a Tăriceanu-kormány volt minisztere, előbbi azonban erősebb embernek számít a szövetségen belül. Korodi esélyeit vélhetően az is csökkentette, hogy annak a Borboly Csaba által vezetett fiatal székelyföldi csoportnak a tagja, aki több esetben is kritizálta a jelenlegi vezetőség politikáját. Ugyanakkor a „Verespatak-ügy” megerősítheti a létező törésvonalat az RMDSZ és az EMNT között, hiszen az EMNT és Tőkés László betöltheti az űrt, amit Korodi háttérbe szorulásával az RMDSZ maga után hagyott.

Cseke Attila kinevezése a belső feszültségek szempontjából lehet érdekes. Cseke az RMDSZ bihari csoportjának tagja, amelyik talán a leghangosabban fejezte ki elégedetlenségét Kelemen Hunor államelnöki jelölésével kapcsolatban. A bihari szenátor miniszteri jelölése tehát akár békekötési ajánlatnak is tekinthető a központi RMDSZ részéről, hiszen az egészségügyi tárca nem „magyar ügy”, hanem fejlesztési, és az ezzel járó pénzosztási szempontokból tekinthető fontosnak. Kelemen Hunor kulturális tárcára való jelölése több szempontból is érdekes. Egyrészt a kulturális minisztérium „magyaroknak való átadása” elégedetlenséget generált nemcsak a Demokrata-Liberális Párton belül – sokan a kulturális minisztériumot a második külügyminisztériumként említik -, hanem megszólaltatta az ortodox egyházat is, amelyik aggodalmát fejezte ki egy más vallású miniszter kinevezése ellen. A kérdést az egyházak és a kultúra ügyének különválasztásával próbálják megoldani. Ugyanakkor elmondható, hogy nem beszélhetünk egy átütő ellenállásról, látszólag a román politikai elitnek a kulturális minisztérium nem fontos identifikációs elem, nem prioritás a nemzetépítés szempontjából. Másrészt az RMDSZ számára fontos eszközt jelenthet, hiszen az idetartozó programokkal – kultúrházak felújítása, kulturális programok támogatása -, ezek direkt ellenőrzésével szorosabbra foghatják a vidéki közösségeket. Ez a hatalommegőrzés szempontjából kiemelt prioritás. Harmadrészt, a miniszteri pozíció erősítheti Kelemen Hunor szervezeten belül betöltött szerepét is. Elnökválasztási szereplése mondhatni nem volt a legjobb, többen, köztük az RMDSZ vezető politikusai is támadták emiatt. A miniszteri poszt vélhetően ezeket a hangokat hivatott elhallgattatni.

Mi lesz a magyar összefogással?

A személyi kérdéseken túlmenően azonban beszélnünk kell az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának tartalmi pontjairól és következményeiről is. Verespatak kapcsán említettem, hogy a kormányzati szerepvállalás megerősítheti az RMDSZ és ellenzéke közötti törésvonalat. Ugyanakkor, ezen túlmenően, nyitott marad a kérdés, hogy a szövetség milyen stratégiát választ a „magyar összefogás” kapcsán, betartja-e az EMNT-vel aláírt egyezményben vállaltakat. Továbbá homály fedi a kormányba való belépés konkrét árát is, hiszen annak ellenére, hogy a két kormányzó politikai szervezet összeállított egy együttműködési nyilatkozatot, ennek tartalmáról azonban nem sok került a nyilvánosság elé. Az RMDSZ politikusai a decentralizációt és a kisebbségi törvény elfogadását említik kormányzási feltételként. Azonban egyik esetben sem kötnek ki pontos határidőket vagy konkrét tartalmi elemeket, az utóbbi még a kormányprogramba sem került be explicit módon. Ebből következően a jelen kormányzati szerepvállalás nem sok átütő eredménnyel kecsegtet olyan stratégiai kérdésekben, mint például az autonómia vagy a kisebbségi törvény – annak ellenére, hogy utóbbi jogszabály várhatóan valamilyen formában elfogadásra kerül.

Toró Tibor
(a szerző szociológus és politológus, a Sapientia-EMTE tanársegédje) , erdely.ma nyomán

10

Hozzászólásból topic-nyitó,olvasd el szavazó!

Annak, aki nem tudta, vagy esetleg elfelejtette, hogyan is volt 2004 – ben , ajanlom figyelmebe a Hargita megyei MPP kozlemenyet:

Klaus Johannis „trójai faló”!

A Magyar Polgári Párt Hargita megyei szervezete elutasítja Klaus Johannis támogatását. A nagyszebeni polgármester a háttérben megbúvó posztkommunista erők „trójai falova”. Klaus Johannis 2004-ben az RMDSZ-szel, Verestóy Attilával és a Năstase-Hrebenciuc vezette szociáldemokratákkal közösen akadályozta meg a Magyar Polgári Szövetség indulását a helyhatósági választásokon. Az RMDSZ által utolsó pillanatban megszavaztatott új választási törvény miatt Hargita megyében a polgári szövetség jelöltjei a Német Fórum színeiben indultak. Jelöltjeink ellen Klaus Johannis felsőbb utasításra törvényszéki eljárást kezdeményezett.

Mircea Geoană pártjának kormányzása idején olyan főtanfelügyelő neveztek ki Hargita megyében, aki egy szót sem tud magyarul, és olyan nevelési tanfelügyelőt, akinek ortodox pópaként fölvállalt küldetése az elrománosítás, a magyar oktatás megsemmisítése.

Klaus Johannis – őseivel ellentétben – elutasítja az autonómiát.

Ne szavazzatok a Klaus Johannist támogató szövetségre!!

Csíkszereda-Székelyudvarhely-Gyergyószentmiklós, 2009. december 1

A Magyar Polgári Párt

Hargita megyei elnöksége nevében

Thamó Csaba

Geoană nem sieti el az RMDSZ bevonását

Egyhangúlag hagyta jóvá tegnapi ülésén Klaus Johannis támogatását és a liberálisokkal várhatóan ma megkötendő politikai megállapodást a Szociáldemokrata Párt országos ügyvezető elnöksége. Mircea Geoană pártelnök hangsúlyozta: a megállapodás szolid parlamenti többséget teremt Klaus Johannis kormánya mögé, a leendő kormányprogramban pedig liberális elvek is helyet kapnak.

Mindkét alakulat kijelölte azokat a személyeket, akiknek máig ki kell dolgozniuk a megállapodás részleteit. Az RMDSZ szerepéről Geoană elég szűkszavúan nyilatkozott. A Newsin hírügynökség szerint nem adott egyértelmű választ arra, hogy a szövetség része lesz-e a kormánykoalíciónak, mindössze annyit jegyzett meg: december 6-a után dől el, ki vesz majd részt a kormánykoalícióban.

Háromszék

Szövetség Basescu ellen, Johannis mellett

Aláírta tegnap a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt azt az egyezséget, amely a liberálisok részéről támogatást biztosít Mircea Geoană szociáldemokrata államfőjelöltnek az elnökválasztás második fordulójára. A liberálisok Johannis miniszterelnöki kinevezését szabták feltételül Mircea Geoană támogatásának fejében, a szociáldemokraták pedig elfogadták a javaslatot. Ugyancsak Johannis támogatásáról döntött kedden az RMDSZ, a szövetség ugyanakkor együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Liberális Párttal. Ebben ugyan tételesen nem szerepel, hogy a szövetség Geoană mellett áll ki, de a két alakulat elkötelezi magát Johannis támogatása mellett, és leszögezik: együtt vesznek részt egy új kormány létrehozásában.

A két legnagyobb ellenzéki alakulat közötti megállapodást Mircea Geoană szociáldemokrata és Crin Antonescu liberális pártvezér látta el kézjegyével a parlament épületében. Geoană megköszönte a liberálisoknak a támogatást, és úgy értékelte, hogy fontos lépést tettek a politikai stabilitás biztosítása érdekében. Leszögezte: szó sincs „tisztségeken való osztozkodást” jelentő politikai alkuról vagy a szavazatokkal való üzérkedésről. Szerinte a politikai erőknek és a társadalomnak arra kell összpontosítania erőfeszítéseit, hogy karácsonyig iktassák hivatalába az új kormányt, amelyet Klaus Johannis nagyszebeni polgármester vezet majd. A megállapodás aláírásakor Crin Antonescu azt hangsúlyozta: a két alakulat úgy írta alá ezt az együttműködést, hogy azt megelőzően nem osztozkodott a tisztségeken. Antonescu bízik abban, hogy az elnökválasztás december 6-án sorra kerülő második fordulója után új elnöke lesz az országnak.

A dokumentum főként gazdasági jellegű elveket rögzít, így például a felek elkötelezik magukat az adóterhek csökkentése — mint a gazdaság fejlesztésének egyik mozgatórugója —, a közigazgatási decentralizáció, a mezőgazdaság, az állami intézmények megreformálása mellett. A megállapodásban szerepel még a közpénzek hatékony és átlátható elköltésére, a fejlődés eredményeinek igazságos elosztására, a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek támogatására vonatkozó kötelezettség.

Nem sokkal a dokumentum aláírása után a külföldön tartózkodó Klaus Johannis sajtóközleményben reagált a fejleményekre, hangsúlyozva: megtiszteltetés számára az a javaslat, hogy a választások második fordulója után a kormányt vezesse. Mint mondta, kapcsolatban áll a pártvezetőkkel, hogy minden részletben megegyezzenek. Pozitív fejleménynek értékelte a szociáldemokraták és a liberálisok közötti megállapodást, mivel különböző doktrínájú és a választások első fordulójában szemben álló pártok döntöttek az együttműködés mellett annak érdekében, hogy megoldásokat találjanak Románia jelenlegi problémáira.

Igen élesen támadta az ellenzéki pártokat és a szerinte azokat háttérből irányító „mogulokat” Traian Băsescu államfő. Dinu Patriciu és Sorin Ovidiu Vântu magához rendelte a szociáldemokrata és liberális vezetőket, hogy ott állapodjanak meg az ország gazdasági és politikai stratégiájáról, a privatizáció folytatásáról — jelentette ki Băsescu. „Azt hiszi valaki, hogy az állampolgárok érdekeiről beszéltek a mogulok székhelyén?” — tette fel a kérdést. Az államfő azt is furcsállta, hogy az ellenzéki pártok nem hívták meg Klaus Johannist a megállapodás aláírására. Úgy tűnik, valóban kész tények elé állítják Johannist, és a háta mögött minden bizonnyal a mogulok állnak — szögezte le, cápákhoz hasolítva Dan Voiculescu, Dinu Patriciu és Sorin Ovidiu Vântu mágnásokat. Nem váratott magára a szociáldemokraták replikája sem: Victor Ponta, Mircea Geoană szóvivője hazugsággal, rágalmazással vádolta az államfőt.

Farcádi Botond, Háromszék , erdely.ma

>