Archive

Category Archives for "PDL"

Ma derül ki az áruló PDL-szenátorok neve

http://manna.ro/porta/ma-derul-ki-az-arulo-pdl-szenatorok-neve-2011-05-23.html
2011.05.23

Tetemes összeg fejében több PDL-szenátor átpártol az ellenzéki USL koalícióba – állítja Iulian Urban PDL-szenátor a ziare.com-nak adott interjújában.Urban nem árulta el azok nevét, akik a Demokrata-Liberális Pártból átlépnek a Szociál-Liberális Szövetségbe, ám annyit elmondott, hogy olyanokról van szó, akik Emil Boc-ot támogatták a pártelnöki kampányban.Iulian Urban szerint okos húzás volt az USL részéről szenátorokat – és nem képviselőket – megvásárolni, mivel így hétfőtől a Szenátusban ellenzéki többség lesz A szenátor hangot adott abbéli aggodalmának is, hogy a megváltozott erőviszonyok miatt elképzelhető lesz, hogy megszavazzák az államfő felfüggesztését is.Urban úgy véli, több demokrata-liberális szenátor szimpatizál az ellenzéki USL-lel, ezért nem jelennek meg a szavazásokon. "Többen vannak, akiket legalább olyan ritkán látunk, mint Crin Antonescut" – mondta Urban, aki szerint gyakran a megszavazandó javaslatok kezdeményezői sem jelennek meg.Mircia Giurgiu volt PDL-képviselő, aki a kisebbségi nyelven történő történelem- és földrajzoktatást ellenző javaslatot benyújtotta, a Realitatea hírtelevíziónak adott interjúban szintén azt mondta, hogy ezen a héten kiderül azoknak a PDL-s politikusoknak a neve, akik átpártolnak az ellenzékhez.manna.ro/realitatea

Bejegyezte: mpp-kolozs.blogspot.com dátum: 12:49

Üzemanyagcsempészettel gyanúsít a DNA egy PDL-szenátort és egy államtitkárt

 

Adócsalás és csempészés gyanújával eljárást indított Mircea Banias konstancai demokrata-liberális párti (PDL) szenátor és Laurenţiu Mironescu, a belügyminisztérium főtitkára ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).

Mircea Banias

Mironescut hétfő délben Traian Igaş belügyminiszter fel is mentette tisztségéből. A DNA ügyészei részvételével a határrendészet helyi egységei mintegy ötven konstancai és bukaresti helyszínen tartottak házkutatást, köztük Banias – aki korábban a konstancai kikötőigazgatóság vezetője volt – és Mironescu lakásán is.

A gyanú szerint Banias és Mironescu, a vámhatóság számos alkalmazottjának közbenjárására több tucatnyi, Kínából érkezett üzemanyag-szállító hajót nem ellenőriztek a konstancai kikötőben. A mintegy negyven fős szervezett bűnözői csoport a hajók által szállított gázolajat Baniasék segítségével vagy el sem vámoltatta, vagy olyan kőolajszármazékként vámoltatta el, amely nem jövedékiadó-köteles. Az így behozott üzemanyagot aztán a feketepiacon értékesítették. Az ügyben a bukaresti törvényszéki ügyészség kezdett el vizsgálódni, ám később átvette a DNA, a nyomozati eredmények szerint ugyanis az államkasszának okozott kár két hónap alatt elérte az egymillió eurót.

Az ügyben már korábban őrizetbe vettek három személyt – köztük egy hajléktalant.

Baniast és Mironescut kedden hatósági őrizetben vitték a DNA bukaresti székházába kihallgatásra. Velük együtt Adrian Pătraşcut, a konstancai határátkelő hajókért felelős osztályának vezérigazgató-helyettesét is kihallgatták az ügyészek.

Banias a DNA-kihallgatást követően elmondta, befolyással üzérkedés gyanúja miatt indított ellene eljárást a korrupcióellenes hatóság. Az újságíróknak nyilatkozva kijelentette, nem érti, miért indult nyomozás ellene, mivel – saját bevallása szerint – nem beszélt a kikötői alkalmazottakkal, és semmit sem tud a kínai gázolajszállítmányokról. A Mironescuval fenntartott kapcsolatáról elmondta, barátok, 2005 óta pedig közös tengeri szállítmányozási céget üzemeltetnek. Az Euro Shipping Services Kft. nevű cégben harmadik társuk Ioan Bălan, a kikötői igazgatóság volt vezetője, akit idén januárban Anca Boagiu közlekedési miniszter a cég rossz menedzselésére hivatkozva leváltott. Bălan a PDL Konstanca megyei szervezetének tagja.

Emil Boc miniszterelnök a hatósági akciók hírére azonnal berendelte magához Traian Igaş belügyminisztert, aki a találkozót követően bejelentette: Laurenţiu Mironescut azonnali hatállyal felmentette tisztségéből.  A helyére ideiglenesen Alexandru Dumitrană eddigi belügyminisztériumi főtitkárhelyettest nevezte ki.

Mircea Geoană, a szenátus ellenzéki, szociáldemokrata párti (PSD) elnöke közölte, a DNA eddig nem tájékoztatta hivatalosan a felsőház vezetését a Banias ellen zajló eljárásról, ha azonban ez megtörténik – mint mondta – a szenátus a lehető legkomolyabban foglalkozik majd az üggyel. A hatályos jogszabályok értelmében ahhoz, hogy az ügyészség őrizetbe vehessen egy olyan honatyát, aki nem töltött be miniszteri tisztséget, vagy vádat emelhessen ellene, a parlament illetékes kamarájának beleegyezése is szükséges.

Azt is elmondta, hogy Banias tudomása szerint nincs azon kormánypárti szenátorok között, akik kapcsán felröppent a hír, hogy átállnának az ellenzékhez, tehát nem biztos, hogy politikai leszámolás áll az ügy hátterében.

Tény ugyanakkor, hogy Banias a PDL két héttel ezelőtti tisztújító kongresszusán a pártelnöki tisztségért vívott küzdelemben alulmaradt Vasile Blaga pártfőtitkárt, volt belügyminisztert támogatta, sőt a párt egyik alelnöki tisztségéért is indult, azonban nem kapott kellő számú szavazatot.

Victor Ponta, a PSD elnöke úgy véli, a PDL Banias példájával akart üzenni azon PDL-s honatyáknak, akik az átálláson gondolkodnak. Vagyonnyilatkozata alapján Banias tulajdonában három telek, két lakás, egy konstancai tengerparti lakóház, valamint egy 480 ezer lejes bankszámla van.

Zsarolással vádolja a kormányt az ellenzék

Politikai fegyverként használják fel az egyes vezető politikusok – így Verestóy Attila, Markó Béla és Şerban Mihăilescu elleni nyomozásokat – vélte hétfőn Crin Antonescu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke. Antonescu szerint egyes demokrata-liberális párti és UNPR-s honatyákat az ellenük zajló vizsgálatok kapcsán zsarol a kormány, hogy így tartsák őket a koalíció oldalán.

Victor Ponta, a PSD elnöke emlékeztetett: amíg Şerban Mihăilescu a PSD képviselője volt, szinte naponta beidézték a DNA-hoz. Mióta azonban átállt a kormányt támogató, a jelenlegi ellenzékből kilépett politikusok alapította UNPR-be, megszűnt a zaklatás.

kronika.ro

Băsescu átrajzolná a régiótérképet

 

Abbéli reményét fejezte ki Traian Băsescu egy csütörtöki gazdasági konferencián, hogy már 2012-ben megoldás születhet az ország adminisztratív átszervezésére. Az államelnök ugyanis úgy látja, nem hatékony az, ha a jelenlegi túl kis területeken, megyei szinteken születnek a döntések, ezek ugyanis nem járulnak hozzá az ország fejlődéséhez.

Sürgetett átszervezés. Traian Băsescu felszámolná a megyéket
Fotó: Mediafax

Leszögezte, a témát szóba fogja hozni a politikai pártokkal folytatott egyeztetésein is. Az államfő beismeri, hogy a lakosság többsége a jelenlegi közigazgatási formát támogatja.

„Nehéz azt mondani egy mostani megyeszékhely lakosainak, hogy településük megyei jogú város lesz, azonban nem az lesz a jövőben létrejövő régió fővárosa” – fogalmazta meg Traian Băsescu. Éppen ezért szerinte el kell magyarázni az embereknek, hogy az új rendszer milyen előnyökkel jár majd számukra is.
Az államfő ötletét illetően megoszlik a megyei közgyűléselnökök, illetve prefektusok véleménye is. Igaz, a kormány által delegált elöljárók teljes mellszélességgel támogatják a közigazgatás átszervezését, mint ahogy a demokrata-liberális önkormányzati elnökök is emellett foglalnak állást, miközben az ellenzéki pártokból kikerült tanácselnökök ellenzik a javaslatot, vagy éppen nem tartják időszerűnek azt.

Alin Tişe PDL-s Kolozs megyei közgyűléselnök egyetért például Băsescuval, s szerinte az átszervezés nyomán jóval több európai uniós pénzt lehetne lehívni. Hasonlóan vélekedik Florin Stamatian Kolozs megyei prefektus is, aki egyúttal azt javasolja, hogy a jelenlegi fejlesztési régiókban kellene gondolkodni. Ugyanez a helyzet a szintén demokrata-liberális vezetésű Temes megyében. Mircea Băcală prefektus leszögezte, Constantin Ostaficiuc tanácselnökkel egyetemben évek óta szajkózzák, hogy régiókra kellene felosztani az országot, ezeken belül ugyanis a megyék is gyorsabb fejlődésnek indulnának.

Bihar megyében már nem ennyire egyértelmű a helyzet. A kormány területi megbízottja, Gavrilă Ghilea azt mondja, hogy Băsescu javaslatát mielőbb gyakorlatba kellene ültetni. Ezzel szemben Radu Ţîrle nemzeti liberális párti megyei közgyűléselnök úgy látja, „hamis” a témafelvetés, mivel „nem a megyéken alapuló rendszer gátolja az ország fejlődését és a közigazgatás működését, hanem a bürokrácia és a központi hatóságok komolytalansága”. Szerinte lehet beszélni az adminisztratív átszervezésről, azonban semmiképp nem választási évben kell a témát megvitatni. Hasonlóan ellenzi a javaslatot Szilágy megye szociáldemokrata önkormányzati elnöke, Tiberiu Marc. Szerinte az ország jelen pillanatban nincs olyan helyzetben, hogy a közigazgatási döntéshozást távolabb vigye a lakosságtól.

Mint ismeretes, az RMDSZ már évekkel ezelőtt kidolgozott egy törvénytervezetet, amely a hagyományokat figyelembe véve több – szám szerint tizenhat –, a jelenleginél kisebb régióra osztaná fel az országot. Ennek értelmében Hargita, Kovászna és Maros megye saját régiót alkothatna, akárcsak Bihar, Szatmár és Szilágy megye. A jogszabályt tavaly a szenátus hallgatólagosan elfogadta – miután a határidőig nem sikerült megvitatni –, a témában döntéshozó kamarának minősülő képviselőházban azonban lényegesen nehezebb lesz keresztülvinni, mivel az ellenzék nacionalista kampányba kezdett ellene. Az RMDSZ minden esetre mostani kormányprioritásai közé is besorolta a fejlesztési régiók átszervezését.

Szerző(k): Bálint Eszter,kronika.ro

Rendkívüli erőfeszítések Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáért

[ 2011. május 19., 15:42 ] [458]

A magyar EU-elnökség rendkívüli erőfeszítéseket tesz azért, hogy az EU-tagállamok foglalkozzanak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával; az övezet kiterjesztésének kérdése semmilyen összefüggésben nincs a schengeni rendszer felülvizsgálatát célzó kezdeményezésekkel – mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután megbeszéléseket folytatott román kollégájával.
A magyar diplomácia irányítója úgy fogalmazott: azon túlmenően, hogy az Európai Tanács júniusban megállapítja, mindkét ország teljesíti a technikai feltételeket, el kell érni, hogy politikai utalás legyen arra, hogy napirenden tartják a két ország felvételét az övezetbe.

Martonyi János megköszönte Teodor Baconschi román külügyminiszternek, hogy országa támogatta és támogatja a soros magyar EU-elnökséget, és megjegyezte, „nagyon sok közös érdek, közös szempont kapcsol össze minket az Európai Unióban".
MTI,erdely.ma

A román külügyminiszter Budapesten: a kisebbségi törvény kormányzati prioritás

A magyar EU-elnökség rendkívüli erőfeszítéseket tesz azért, hogy az EU-tagállamok foglalkozzanak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával; az övezet kiterjesztésének kérdése semmilyen összefüggésben nincs a schengeni rendszer felülvizsgálatát célzó kezdeményezésekkel – mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután megbeszéléseket folytatott román kollégájával.

A magyar diplomácia irányítója úgy fogalmazott: azon túlmenően, hogy az Európai Tanács júniusban megállapítja, mindkét ország teljesíti a technikai feltételeket, el kell érni, hogy politikai utalás legyen arra, hogy napirenden tartják a két ország felvételét a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezetbe.

Martonyi János megköszönte Teodor Baconschi román külügyminiszternek, hogy országa támogatta és támogatja a soros magyar EU-elnökséget, és megjegyezte, „nagyon sok közös érdek, közös szempont kapcsol össze minket az Európai Unióban”.

A magyar külügyminiszter azt mondta, a magyar EU-elnökség alapvető céljait Románia is osztja. Ezek közé sorolta a Duna-stratégiát, utalva arra, hogy a környezeti kockázatok kérdését együttesen kell kezelni. Nyilvánvalóan a közös célok között szerepel továbbá a roma-stratégia, a gazdasági törvényhozás, Horvátország mielőbbi EU-csatlakozása, valamint a minkét ország számára fontos politikák, így a kohéziós, a mezőgazdasági és energiapolitika fenntartása – tette hozzá.

Martonyi János elmondta, hogy a kétoldalú kereskedelemben óriási egyensúlyhiány alakult ki Magyarország javára, ezzel kapcsolatban a magyarországi román befektetések növelését javasolta kollégájának.

A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban azt mondta: Budapest örömmel fogadta, hogy „minden valószínűség szerint nem fenyegeti veszély” az oktatási törvény azon rendelkezéseit, amelyek a történelem és földrajz tantárgy anyanyelven történő oktatását teszik lehetővé. Hozzátette, hogy remélhetőleg rövidesen elfogadják a romániai magyarság számára nagyon lényeges kisebbségi törvényt.

Teodor Baconschi kijelentette, hogy Románia teljes mellszélességgel támogatta a magyar EU-elnökséget, megállapította ugyanakkor, hogy a magyar-román partnerségnek új dimenziókat kell nyernie.

Elmondta, Bukarest azt javasolta, hogy ősszel legyen közös magyar-román kormányülés a kétoldalú kapcsolatok teljes körének áttekintésére. Mint kifejtette, meg lehet vizsgálni egyebek mellett azt, hogyan lehet továbblépni a nemzetiségi együttműködésben.

A miniszter külön köszönetet mondott a magyarországi román ortodox egyház elismerése és támogatása érdekében tett erőfeszítésekért.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a kisebbségi törvény elfogadása a jelenlegi koalíciós kormány legfontosabb céljai közé tartozik, nem politikai nyomásra történik, „hiszünk abban, hogy ez egy igazságos törvényjavaslat”. A történelem és földrajz tárgyak kisebbségi nyelven történő oktatásával kapcsolatban arról beszélt: Románia élen jár azokban a törekvésekben, amelyek lehetővé kívánják tenni, hogy az oktatás minél több nyelven történjen, mint mondta, „az európai értékek mentén járunk el”.

Szerző(k): MTI,kronika.ro

Emil Boc maradt a PDL elnöke

 

Emil Boc pártelnöknek szavaztak újabb mandátumot a Demokrata Liberális Párt (PDL) hétvégi tisztújító kongresszusán. A három elnökjelölt közül a kezdettől fogva a legesélyesebbnek tartott jelenlegi miniszterelnök 868 szavazatot kapott a szombati pártelnökválasztáson, Vasile Blagát 499-en támogatták, míg Theodor Paleologu mögé mindössze 24 küldött sorakozott fel szavazatával. A kongresszuson megjelent Traian Băsescu államfő is, aki beszédében egyértelműen Emil Boc újraválasztása mellett foglalt állást. A kongresszus második napján az 1400 küldött megválasztotta a PDL alelnökeit is.

Emil Boc

A kongresszusi küldöttek előtt mondott beszédében Emil Boc kifejtette, megválasztása esetén három fő célt fog követni: tovább kívánja vinni az ország modernizációjának folyamatát, folytatni kívánja a kormányzást, valamint a PDL megreformálásán is dolgozni fog.

„Belső versengés folyik, ez azonban nem konfrontáció. Az összecsapás a párton kívül van, a Szociálliberális Unióval (USL), amelynek ott kell maradnia, ahol a helye van, vagyis ellenzékben” – fogalmazott Emil Boc, majd a megválasztása utáni felszólalásában hangsúlyozta: a PDL vezetésében szükség van a másik két elnökjelöltre, Vasile Blagára és Theodor Paleologura is.

A közgyűlésig az alakulat főtitkári tisztségét betöltő Blaga a párt megújulására helyezte a hangsúlyt, szerinte „új kezdetre” van szükség, hogy a jövő évi parlamenti választásokig a PDL-nek sikerüljön kormányon maradnia, majd megnyernie a választásokat. A politikus éles kritikával is illette a régi-új pártvezetést, szerinte az alakulat „nem működik”, az állandó tanács hosszú ideje semmiféle döntést nem volt képes meghozni, márpedig a 2012-es megmérettetések megnyeréséhez, a hatalom megtartásához alapvető stratégiai váltásra van szükség.

Kéz a kézben. Theodor Paleologu (balra) és Vasile Blaga ünnepli Emil Boc régi-új pártelnök győzelmét

Vereségét követően Blaga leszögezte: sem ő, sem a jelölését támogatók nem fogják elhagyni az alakulatot. Blaga kudarcát különben elsősorban Traian Băsescunak „köszönheti”, aki már korábban egyértelművé tette, hogy a Boc jelképezte folytonosságot támogatja a 2005-ig általa vezetett párt élén. A kongresszuson mondott beszédében az államfő – aki több alkalommal elérzékenyült, szeme könnybe lábadt – elismerően szólt a kormány eddigi tevékenységéről, a gazdasági megszorítások következetességéről, és a reformok folytatására biztatta a kormányt.

Hangsúlyozta: noha a PDL-n belül is többen a reformok lassítását szorgalmazzák választási megfontolásból, az ország átalakítását folytatni kell, ellenkező esetben a párt is veszíteni fog. „Románia többé nem viseli el a félmegoldásokat, és felelős politikusokra van szüksége, akik befejezik az elkezdett munkát. Ha megálltok, semmi esélyetek megnyerni a 2012-es parlamenti választásokat” – figyelmeztette híveit Băsescu, megköszönve Emil Bocnak, hogy miután hat évvel ezelőtt átadta neki a 13 százalékos népszerűségnek örvendő PDL irányítását, később sikerült 35–36 százalékra feltornásznia a támogatottságot.

Párton belüli források szerint egyébként az államfő a hétvégén többször találkozott Bockal, Blagával és támogatóikkal, akiket az egység fenntartására szólított.

A kongresszus második napján a küldöttek megválasztották a PDL első alelnökeit is, a négy tisztséget Roberta Anastase, Teodor Baconschi, Gheorghe Flutur és Sorin Frunzăverde tölti be.

A PDL főtitkárává Ioan Olteant választották.

Ugyanakkor a PDL frissen megválasztott 15 alelnöke között található Elena Udrea, Theodor Paleologu, Sever Voinescu, Dorin Florea és Monica Macovei.

Emil Boc távozhat a miniszterelnöki székből

A Mediafax hírügynökség demokrata liberális forrásokból úgy tudja: Traian Băsescu államfő új kormányt szeretne, ezért Emil Boc visszaadja miniszterelnöki megbízatását. Az idézett források szerint a párton belül megoszlanak a vélemények ezzel kapcsolatban: egyesek azt szeretnék, hogy Boc pártelnökként továbbra is kormányfő maradjon, mások azonban attól tartanak, hogy a Boc távozásával létrejövő új kormány nem lesz képes megszerezni a parlament támogatását.

kronika.ro

CURS-felmérés: az USL nyerné a választásokat, 5 százalékon az RMDSZ

 

A szavazatok abszolút többségével nyerné a parlamenti választásokat az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL), az RMDSZ mellett pedig a Nagy-Románia Párt (PRM) is bejutna a parlamentbe – derül ki a CURS legfrissebb felméréséből.

A CURS közvélemény-kutató pénteken közzétett felmérése elsősorban a Demokrata Liberális Párt (PDL) hétvégi tisztújító kongresszusa kapcsán vizsgálta a három pártelnök-jelölt népszerűségét.

Az eredményekből az derül ki, hogy a PDL-szavazók 57 százaléka Emil Boc jelenlegi pártelnököt tartja a legalkalmasabbnak a tisztség betöltésére, 34 százalékuk Vasile Blagát látná a pártelnöki tisztségben, 5 százalékuk pedig Theodor Paleologut.

Az USL-re szavazó megkérdezettek körében a Vasile Blaga a legnépszerűbb (46 százalék), majd következik Theodor Paleologu (12 százalék) és Emil Boc (9 százalék).

A pártpreferenciával kapcsolatos kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy ha a a következő vasárnap parlamenti választásokat tartanának, az USL 55 százalékot szerezne, a PDL 20 százalékot, a Dan Diaconescu vezette Néppárt (PP) 11 százalékot.

Az RMDSZ 5 százalékkal jutna be a parlamentbe, szintén a szavazatok 5 százalékára számíthat a PRM.

A megkérdezettek 62 százaléka biztosan elmenne szavazni, a nem szavazók, határozatlanok és a választ megtagadók aránya összesen 38 százalék.

A felmérés 2011 május 11-13-án készült, 800 nagykorú személy megkérdezésével. Az eredmények hibaszórása +/- 3,5 százalék.

Szerző(k): Hírösszefoglaló, kronika.ro

Baconschi az új magyar alkotmányról

[ 2011. április 28., 13:13 ] [161]

Az új magyar alkotmánnyal kapcsolatosan helytelen lenne e pillanatban bármiféle „nacionalista pánikkeltés" román részről, hiszen a két ország között nagyon jók a kapcsolatok, Bukarest és Budapest között zavartalan a párbeszéd a magyarországi alaptörvényről is – mondta az Evenimentul Zileinek adott nyilatkozatában Teodor Baconschi külügyminiszter.
A román diplomácia vezetőjével a bukaresti napilapban jelent meg interjú. Egy kérdés arra utal: Szlovákia aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a megszavazott új magyar alkotmány a magyar nemzet egységét hangsúlyozza.
A miniszter erre vonatkozó válaszában kifejti: jelen pillanatban nagyon jó a román-magyar viszony, ezt Bukarest ugyanolyan fontosnak tartja, mint a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó európai normák tiszteletben tartását.
„Azt szeretnénk, ha a magyarországi (román) kisebbségi közösségünk képviseltethetné magát a parlamentben. Párbeszédet folytatunk Budapesttel erről a kérdésről, akárcsak az új alkotmányról" – mondta Baconschi. Hangsúlyozta: lehetőség van arra, hogy az új alaptörvény szövegének eurokonform jellegét megvizsgálhassák mind a Velencei Bizottság, mind pedig „közvetlen párbeszéd" révén.

„Nem hiszem, hogy hasznos lenne e pillanatban a nacionalista pánikkeltés, annál is inkább, mivel nagyon jó az együttműködés a magyar féllel az európai uniós elnökség időszakában" – állapította meg a miniszter. Az együttműködés eredményei között említette az AGRI gázvezeték tervét és az Arad-Szeged gázvezetéket.
Hozzáfűzte azonban: Bukarest nyilvánvalóan reagálni fog bármilyen esetben, amikor eltérést lát az egész Európa által vallott demokratikus normáktól és kritériumoktól.
Az Adevărul című liberális napilap másfél újságoldalt szentel a témának, nagy fotókkal. A nagybetűs cím: Orbán császár országa. A tudósítás leírja az új alkotmány néhány fontos elemét, de eleve kommentáló mondatok kíséretében teszi. „Magyarországnak mostantól ultrakonzervatív alkotmánya lesz" – vezeti be beszámolóját a tudósító, Galambos Éva. A továbbiakban kifejti: Orbán Viktor és pártja olyan kitételeket helyezett el a szövegben, amelyek révén az alaptörvény azután is jelentős mértékű hatalmat biztosít számára, ha esetleg elveszíti a következő választásokat.
A tudósító szerint az ellenzék és a magyar lakosság nagy része bírálta az új alkotmányt. Először is azért – olvasható a lapban -, mert a kormánykoalíció elutasított bármiféle tárgyalást az ellenzékkel, és világos volt, hogy ez utóbbinak minden módosító javaslatát elutasítják. Másrészt azért, mert az Orbán-kormányzat ellenezte a népszavazást kiírását. A tudósító szerint azért is érte bírálat az alkotmányt, mert abban túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek a múltra.
A tudósító a továbbiakban elemzőkre hivatkozva jegyzi meg: az alaptörvény olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek Magyarországot autokráciává változtatnák. A cikk írója azt is megállapítja: a kisebbségi jogokat érintő fejezet nagy hátralépést jelent. Komoly hiányosság a lap szerint, hogy az nem szavatolja a kisebbségek anyanyelvének ápolását, valamint felszámolja a kisebbségi biztos posztját.

szatmar.ro/MTI,erdely.ma

Elfogadta a parlament a tanügyi törvényt

[ 2010. december 14., 15:07 ] [42]

A parlament elfogadta kedden az oktatási törvénytervezetet, miután úgy döntött, folytatja a korábban félbeszakadt felelősségvállalási folyamatot, és az ellenzék visszavonta a beterjesztett bizalmatlansági indítványt.
A PD-L és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció, amely a parlamentben a függetlenek és a nem magyar nemzeti kisebbségek képviselőinek támogatását is élvezi, a képviselőház és szenátus együttes ülésén megszavazta, hogy a korábban elkezdett felelősségvállalási folyamat – amely az alkotmánybíróság elé vitt jogi vita miatt szakadt meg – folytatódhat.
Elfogadottnak nyilvánítható a tanügyi törvény, miután a liberálisok visszavonták aláírásaikat az ennek kapcsán benyújtott bizalmatlansági indítványról, és ennek következtében a dokumnetum már nem létezik – jelentette ki Roberta Anastase képviselőházi elnök.

A bizalmatlansági indítványt jegyző 138 honatya közül 22-en visszavonták a dokumentról aláírásukat, és 116 kézjegy nem elegendő annak benyújtására és megvitatására.
Roberta Anastase kifejtette: a dokumentum érvényét vesztette, és mindjárt lejár a határidő, ameddig az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni az üggyel kapcsolatban, ami sürgősségi eljárás esetén két nap. A Szenátus elnöke, Mircea Geoana ma azt nyilatkozta, mindegy, milyen cselhez folyamodnak a hatalom képviselői, mert ha a jogszabály átmegy a parlamenten, a taláros testülethez fordul

MTI/ Marosvásárhelyi Rádió, erdely.ma

Blaga: március 27-én belépünk a Schengen-övezetbe

 

Blaga: március 27-én belépünk a Schengen-övezetbe

 

Szombat, 2010. május 08., 19.00

Vasile Blaga belügyminiszter megígérte, hogy jövő év március 27-én az ország belép a Schengen-övezetbe, és mindent megtesznek, hogy még idén decemberben teljesítsék a feltételeket.

Az uniós határátkelők biztonságossá tételéről a belügyminiszter elmondta: „Van egy üzenetem a moldovai testvéreinknek: az Európai Unió 2070 kilométeres határszakaszának biztonságossá tétele nem jelent sorompót a Pruton. Lesz biztonság és különleges ellenőrzés mindenhol, a Pruton is, de ugyanakkor sikerült megállapodást kötnünk a kishatárforgalomról.”

(Mediafax), nyugatijelen.com

Megmenekült a koalíció

honline
2010.05.06. 08:32
A nyugdíjtörvény szenátusi szavazása és a képviselőház oktatási bizottságának döntései miatt veszélybe került a kormánykoalíció szolidaritása. Pár órára remegett a léc a koalíció alatt, és veszélybe került az oktatási törvénytervezet néhány, a kisebbségek számára előnyös paragrafusa is.
„Megállapítottuk, hogy ebben a pillanatban veszélyben a koalíció szolidaritása” – mondta Markó a szenátusi ülés végén, és rámutatott, a plénum nem szavazott a többség akarata szerint. Nem volt 100 százalékos szolidaritás a koalícióban, és a képviselőházban az oktatási bizottságban elfogadták az ellenzék anyanyelvi oktatásra vonatkozó módosításait, egy PDL- s honatya támogatásával. Ez idő alatt a szenátus plénuma előtt zajlott a nyugdíjtörvény vitája, ahol a szövetség konzultációs szünetet kért, így felfüggesztették a munkálatokat.
„Párhuzamosan zajlott a két procedúra, de mi azt mondtuk, hogy ebben a pillanatban meg akarunk állni, tárgyalni akarunk kollégáinkkal és visszaállítani a koalíció szolidaritását. Mi fegyelmezettek vagyunk, s ha valamiben megállapodtunk partnereinkkel, betartjuk az egyezséget” – jelentette ki Markó a szünetben.
„Tárgyalunk a koalícióban. A megoldás egyszerű: vagy betartja a többség azt, amiben megállapodtunk, vagy mindenki szavaz a feje után, kompromittáljuk a parlamentet, mert nem tud majd átlátható tevékenységet felmutatni” – fejtette ki az RMDSZ elnöke.
Az oktatási bizottság tízperces tanácskozás után szavazta meg 16 igen, 14 nem vokssal és egy tartózkodással a PSD+PC és a PNL módosító javaslatát, amely a kormány által beterjesztett verzióval ellentétben előírja, hogy az iskolai oktatásban kötelező módon románul kell tanítani Románia történelmét és földrajzát, kivételt csak az elemi tagozat képez, ahol anyanyelvükön tanulhatják a két tantárgyat a kisebbségekhez tartozó diákok. A szenátorok megszakították a vitát, az RMDSZ-es Verestóy Attila javaslatára tárgyalási szünetet tartottak. Verestóy azzal érvelt, hogy a koalíción belül kell egyeztetni néhány kérdést. A szünet után a szenátus ülése véget ért, és az RMDSZ bejelentette, nem sikerült megállapodniuk.
Korodi Attila Hargita megyei parlamenti képviselő lapunk kérdésére válaszolva arról tájékoztatott, hogy az esti órákra sikerült megoldani a koalíciós félreértéseket. Mint mondta, a RMDSZ határozottan a megállapodások betartását kérte koalíciós partnerétől. Ennek eredményeként az oktatási bizottságban helyreállt a rend. A testület elfogadott egy olyan paragrafust, amely összeférhetetlen a PD-L-s honatya támogatásával elfogadott ellenzéki javaslattal, így erre a paragrafusra, miszerint Románia történelmét és földrajzát csak elemiben lehet anyanyelven oktatni, vissza kell térni. Korodi Attila arról tájékoztatott még, hogy a történtek után az ellenzéki képviselők kivonultak a bizottság üléséről.

honline.ro

1

Veszélyben a koalíció szolidaritása

 

Veszélyben a koalíció szolidaritása

Szerda, 2010. május 05., 19.20

Markó Béla, miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke szerdán kijelentette, a nyugdíjtörvény szenátusi szavazása és a képviselőház oktatási bizottságának döntései miatt veszélyben a koalíció szolidaritása.

„Megállapítottuk, hogy ebben a pillanatban veszélyben a koalíció szolidaritása”, mondotta Markó, a szenátusi ülés végén és rámutatott, a plénum nem szavazott a többség akarata szerint, nem volt 100 százalékos szolidaritás a koalícióban és a képviselőházban az oktatási bizottságban elfogadták az ellenzék, sőt egy PD-L-s honatya anyanyelvi oktatásra vonatkozó módosításait is.

„Párhuzamosan történt a két dolog, ezért mondtuk, hogy ebben a pillanatban meg akarunk állni, tárgyalni akarunk kollégáinkkal és visszaállítani a koalíció szolidaritását. Mi nagyon fegyelmezettek vagyunk, s ha valamiben megállapodtunk partnereinkkel, betartjuk az egyezséget”, mondotta Markó a szenátusi konzultációs szünetről, amelyet az RMDSZ kért.

Markó elmondta, nem kérte a koalíció összehívását, mert „nem éppen olyan súlyos a helyzet”, hogy ne lehessen javítani rajta, de ha nem orvosolják, arról is lehet szó.

„Tárgyalunk a koalícióban. A megoldás egyszerű: vagy betartja a többség azt, amiben megállapodtunk, vagy mindenki szavaz a feje után, kompromittáljuk a parlamentet, mert nem tud majd átlátható tevékenységet felmutatni”, fejtette ki az RMDSZ elnöke.

Hangsúlyozta ez nem jelenti, hogy az RMDSZ az ellenzékkel szavaz majd, de megpróbálja betömni a repedéseket.

Nem szeretném, ha visszatérnének azok az idők, amikor a szenátusban hiába volt majdnem 60 százalékos kormányzati többség, mindig összevissza szavaztak. Minden törvény minden cikkelyénél alkalmi szövetségek születtek, amelyek aztán eltűntek. (…) Egy koalícióban kompromisszumot kötsz és betartod azt. Nem tagadom, elégé megharagított bennünket az, ami a képviselőházban történt’”.

Elutasította egy új parlamenti többség körvonalazásának szükségességét. „Fel kell frissíteni a parlamenti többséget”, mondotta Markó.

A képviselőház oktatási bizottsága szerdán úgy döntött, csak elemiben lesz a kisebbségek anyanyelvén oktatható Románia történelme és földrajza, a gimnáziumban és líceumban kötelezően románul kell tanítani a két tantárgyat.

Ugyanakkor az egységes nyugdíjtörvény munkaügyi bizottság által visszautasított módosító javaslatait a függetlenek támogatásával elfogadta szerdán a szenátus plénuma

A szenátorok megszakították a vitát, az RMDSZ-es Veretóy Attila javaslatára tárgyalási szünetet tartottak, Verestóy azzal érvelt, hogy a koalíción belül kell egyeztetni néhány kérdést. A szünet után a szenátus ülése véget ért és az RMDSZ bejelentette, nem sikerült megállapodniuk.

(Mediafax), nyugatijelen.com

Tőkés – módosítani kell a kisebbségi törvényt

Módosítani kellene a kisebbségi törvényen, mert jelenlegi formájában „megosztottságot okozna a magyarok körében” — nyilatkozta tegnap Marosvásárhelyen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, aki azt is elmondta, felkérte az RMDSZ-t, változtasson a jogszabály-tervezeten.

„Jelenlegi formájában a törvény nem kielégítő. Főként a magyar közösség autonómiája terén kellene pontosítani, egyértelműsíteni, milyen hatásköreink lesznek az önkormányzásban. Gond az is, hogy közvetett vagy közvetlen módon a magyar közösség és az RMDSZ egybemosódik a tervezet szerint. A romániai magyarság politikájának nem az RMDSZ az alanya, hanem a magyar közösség egésze. Megengedhetetlen, hogy egy párt, legyen az az RMDSZ, vagy egy másik, kisajátítsa magának a magyar közösség képviseletét” — fejtette ki Tőkés.

Elmondta, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ülésén már javasolta a törvény felülvizsgálatát, és olyan jogszabály kidolgozását, amely a magyarság minden képviselője számára elfogadható. „Február 18-án, 19-én vagy 20-án újra ülésezik az EMEF, és ott ismét felvetjük a problémát. Nagyon rosszul esne nekünk, ha az RMDSZ jobban egyezne a D-LP-vel, mint a testvér magyar szervezetekkel és párttal” — szögezte le Tőkés.

„Súlyos történelmi helyzetben vagyunk, az RMDSZ egyoldalú politizálásának véget kell vetni. A magyarság egységét újra kell teremteni az RMDSZ-szel, az MPP-vel, minden politikai, civil, egyházi szerveződéssel együtt” — mondotta.

Háromszék , erdely.ma

A PD-L sürgeti a kisebbségi törvény megszavazását

A demokrata liberális alakulat honorálni szeretné az RMDSZ-el kötött protokoll egyik pontját annak érdekében, hogy megerősítse a kormányzási együttműködést.

A Kormány arra kéri fel a Parlamentet, hogy a következő ülésszak végéig fogadja el nemzeti kisebbségek törvényét, amely közel három éve leragadt a törvényhozás útvesztőiben, és azóta sem sikerült elfogadnia a két háznak. A demokrata liberálisok azt szeretnék, ha júniusig a Parlament döntésre jutna ebben a kérdésben is.

A nemzeti kisebbségek statútumát a Szenátus visszautasította. Jelen pillanatban a Képviselőháznak kellene megtárgyalnia a tervezetet, azonban több ízben is elutasították, mert a szakbizottságok szavazásakor eddig egyszer sem sikerült begyűjteni a kvórumot.

Az RMDSZ elnöke, Markó Béla a múlt héten kijelentette: a kisebbségi törvényt az RMDSZ prioritással vezette be a kormányzási programba. A Szövetség azt is szeretné, hogy a kisebbségi törvényben szerepeljen egy olyan kitétel is, amely biztosítja, hogy a kisebbségek képviselői is részt vegyenek a közhivatalok döntéshozatali procedúrájában.

Impulzus , erdely.ma

Zöld kis mosómacik

A PD-L seperc alatt felszerelte Borbély László irodájában a sósavpermetező szer- kentyűt. Az RMDSZ környezetvédelmi mi- niszterének még arra sem volt ideje, hogy tisztességesen kitakaríttassa az ország első környezetvédőjének járó irodáját, a román koalíciós partnerek a permetező mellé bon- bonként egy időzített bombát is toltak bőr- fotele alá. A bomba neve: Verespatak.

És az időzítő megállíthatatlanul ketyeg rajta. Nem mondhatnám, hogy a sajnálat rózsa- bimbójának rejtett bibéi cirógatják szívemet, némi együttérzés azonban csak bóklászik sötét lelkemben, mert Borbély korábban is azon kevés magyar miniszterek közé tartozott, akik bármikor szívesen válaszol- tak kérdéseimre.

Na, de nem erről akarok én itt graffitizni, hanem hogy Borbély László most azt sem tudja, miként másszon ki ebből a dézsából minél kevesebb forradással politikai arcán. Az már tuti, hogy a verespataki biznisz zsebpénzt csepegtető hajszálgyö- kereit a PD-L tavaly átvette a PSD-től. Amely bizti átbőgött egy éjszakát, de hát a beruházást finanszírozó RMGC-nek tök mindegy, hogy hívják a kormánypártot, a lényeg, hogy az illetők legalább öt évre előre bebetonozzák kormányzati szere- püket. A PD-L körül már meg is száradt a beton.

Ezért az elnökválasztás után szinte azonnal bedobták a köztudatba a verespataki töltött káposzta felmelegítését, s az ügyletet a hallottak alapján maga Traian Bă- sescu vette kézbe, miután hajlandó lenne bármikor a Legfelsőbb Védelmi Taná- cson keresztül meggyújtani a zöld lámpát az RMGC-nek. Amennyiben Borbély László karóhoz köti a négylábút.

Tény, hogy Korodi Attila regnálásának idejében az akkor szintén társ PD-L-t nem érdekelte Verespatak, a magyar környezetvédelmi miniszter simán leállíthatta az egész hóbelevancot, mert a tulajdonosok szerintem még reménykedtek a PSD visszatérésében, nem akarták elölről kezdeni a karitatív levesosztást. Most viszont Borbély biomassza helyzetbe süppedt, mert vagy ügyesen kimászik, vagy bele- buktatják a PD-L-sek.

És mivel Borbélynak van annyi esze, hogy inkább válassza az ügyes kitaktiká- zását, mint a magyar környezetvédelmi pályázatok szempontjából tragikus távozást, máris elkezdett dekázni a minisztérium bejárata előtt.

Számomra tiszta sor volt, amikor bejelentette, márciusban Verespatakra utazik, hogy meggyőződjék, vizsgálóbizottságot alakít, szeretne meggyőződni, s ameny- nyiben meggyőzik akkor oké a dolog.

Íme az internetes boríték, aláírom, hogy Borbély László és az RMDSZ meg lesz győzve. Már a többi magyar csúcsvezető sem annyira Verespatak-ellenes, újabban ezzel védőpajzsoznak, hogy győzzék meg őket.

Ne szórakozzunk. Verespatakon az RMGC eddig dollártízezreket ölt meggyőzésbe, tapasztalatból tudom, hogy kurva profi hasbebeszélő-csapat örökmécses pénztár- cával felfegyverkezve fagyasztja a hőzöngők agyvizét.

Románia kasszája most kong az ürességtől, kell a pénz. Az arany világpiaci ára rekordokat dönt, nincs az a kormány – bárhol Európában –, amely ne csorgatná nyálát egy ilyen lehetőségért. Tőlünk nyugatabbra is csak azért zöldeznek, mert nem náluk van a vén kontinens megmaradt, legjelentősebb arany- és ezüsttar- taléka.

Úgyhogy, ha jól belegondolok, Borbély László még emelt fővel is kimászhat a slamasztikából. Mert ha már koalíciós kényszer Verespatak, legalább magyar szempontból is ciánmosson ki néhány kilót.

Tetszik vagy sem, a világ továbbra is csak pénzről és hatalomról szól.

Irházi János
www.nyugatijelen.com , erdely.ma

>