Archive

Category Archives for "Orbán Viktor"

Bogár László: Óvatlan OVétlanítás

 

A Magyarország, a magyar kormány és legfőképpen az Orbán Viktor miniszterelnök elleni támadássorozat kritikus pontjához érkezett. Ezt talán a legegyértelműbben az Economist egyik írása fejezi ki, amely nemes egyszerűséggel így fogalmaz: „Mr. Orbán seems increasingly out of touch. His future will likely be decided not in the gilded corridors of the Hungarian parliament, but in Brussels and Washington DC.” Vagy­is: Orbán Viktor a partvonalon kívülre került, sorsa nem a magyar parlamentben, hanem Brüsszelben és Washingtonban fog eldőlni.

           Nos, ez valóban tiszta beszéd. A világ legtekintélyesebb globális orgánumainak egyike tehát világossá teszi, hogy – ha még bárkinek kételyei lettek volna ezzel kapcsolatban – a globális hatalmi rendszer számára tökéletesen érdektelen, hogy a magyar választó hogyan vélekedik Orbán Viktor sorsát illetően, mert az nem itt, hanem a birodalmi központokban dől el.

         Minden rosszban van valami jó, s ebben a most kavargó „rosszban” az a jó, hogy legalább eloszlat minden illúziót a nyugatias demokrácia működési mechanizmusait illetően. Vagyis egyértelművé teszi, hogy a „demokrácia” csak addig „működik”, amíg az érintettek ugyanazt gondolják és akarják, amit a globális hatalmi központok. Probléma akkor van, ha véletlenül nem azt akarják, akkor viszont először figyelmeztetés van, aztán fegyelmezés, aztán, ha ez sem használ, akkor felszámolás. Orbán Viktor sorsa most éppen ebbe az irányba látszik fordulni.

        Tegyük fel a kérdést, hogy miért! Válaszhoz úgy juthatunk, ha kicsit szélesebb történelmi horizonton próbáljuk megvizsgálni a kérdést. Orbán Viktor már a választások másnapján arról beszélt, hogy ami zajlik, az forradalom és szabadságharc, így az 1848-cal és 1956-tal való összevetés önként adódik. Mindkét esetben először azt hitte a magyarság, hogy egy új és jobb kormány megoldást hoz. Ám mindkét alkalommal kiderült, hogy a „rendszer” megváltoztatása nélkül az új kormány is tehetetlen. Amikor viszont nekiláttunk a rendszer átalakításának, forradalmunkat vérbe fojtotta és mindkét forradalom miniszterelnökét kivégeztette a birodalom. Annak ellenére, hogy mindkét személy, Batthyányi Lajos és Nagy Imre egyaránt a birodalom leghűségesebb híve és kiszolgálója volt egész addigi élete során.

        Van-e bátorságunk ezt a történelmi analógiát a mai helyzetre is alkalmazni? A politikai pályáját kezdő Orbán Viktor nemcsak egyszerűen a Nyugat globális birodalmának híve volt, de személyében a birodalom a „rendszerváltás” nevű pusztító konstrukciójának „csúcsfegyverét” vélte felfedezni. Globális véleményhatalmi rendszerével, a médiával az egekbe emelte, közép-európai politikai szupersztárt épített belőle. Ám 1993 őszén olyan drámai fordulat játszódott le, amely valójában a kiindulópontja a birodalom és Orbán Viktor közötti, ma már egyre pusztítóbb konfliktusnak. Hogy pontosan milyen lelki, erkölcsi és szellemi átalakulási folyamatok nyomán, azt soha nem fogjuk pontosan megtudni, de Orbán Viktor ettől kezdve újabb és újabb tanújelét adja annak, hogy – elismerve a birodalom létét és meghatározó szerepét – Magyarország számára a fennállónál kedvezőbb alkufeltételeket teremtene.

         A fordulat már akkor, 1993-ban is kiváltotta a birodalom megtorló dühét, és ennek következtében az akkor még fölényesen vezető Fidesz a nyolc hónappal későbbi választásokon a parlamentbe alig bejutni képes politikai páriává vált. Orbán azonban anteuszi alkat, akit a görög mitológia szerint mindig legyőztek ugyan, de amint a földdel érintkezett, abból újabb spirituális energiákat nyerve felpattant, és folytatta a küzdelmet.

          A birodalom 1998-ban ugyan nem akadályozta meg kormányra kerülését, de első kormányzásának tapasztalataiból okulva 2002-ben és 2006-ban már igen. Egyelőre nehéz pontosan meghatározni, hogy miért nem akadályozta meg 2010-es kétharmados győzelmét, de a fejlemények lassan kirajzolják ennek a körvonalait is. Feltehetőleg úgy gondolta, hogy a fényes győzelem valójában végzetes csapda Orbán Viktor számára. A globális pénzfegyverekkel vívott világháború ugyanis kritikus szakaszához érkezett. Mesterségesen keltett hisztériák segítségével bármelyik ország néhány hónap alatt romba dönthető. Úgy vélték tehát, hogy a játszma „csiki-csuki” jellegű lesz. Ha Orbán Viktor behódol, úgy az is kiváló a birodalom számára, mert anyagilag még inkább kifoszthatja az országot, és a behódolás tényével erkölcsileg kifoszthatja magát Orbán Viktort. Ha pedig hazáját védve ellenáll, az azért jó a birodalomnak, mert akkor végre megtorolhatja rajta minden eddigi sérelmét. És még egy táblát is akaszthat a nyakába a felirattal, így jár mindenki, aki a birodalommal dacolni mer. És Orbán az utóbbit választotta, ellenállt, és a birodalom megtorló dühe most megsemmisítéssel fenyegeti.

         1848 és 1956 példája jelzi, hogy minden ilyen kísérlet valójában az egész világhatalmi status quo megbontását jelenti, így esélye csak akkor van, ha egyfelől a nép teljes egységet és eltökéltséget mutat, másfelől sikerül olyan új szövetségi rendszer létrejöttét elősegíteni, amely védelmet nyújt a birodalmi megtorlással szemben. Mindkét történelmi kísérletünk azért bukott el, mert nem tudta egyszerre mindkét feltételt teljesíteni. És most is vesztésre állunk. A globális hatalmi rend azonban veszélyesen instabil állapotban van, a helyzet rövid idő alatt is drámaian megváltozhat. És kiderülhet, hogy az óvatlan OVétlanítás kísérlete a birodalom részéről „több mint bűn, hiba” volt…

Ez nem a ti dolgotok, ez a magyarok dolga

Király András

2011. május 31., kedd 19:30

A Széll Kálmán Társaság szervezésében értékelte kormánya elmúlt egy évét Orbán Viktor. A miniszterelnök büszke, de nem elégedett. A jövőt sötét színekkel festette le, háborúról beszélt, illetve ellenségről, akit arról lehet felismerni, hogy "ha nem győzzük le őt, ő győz le minket". Előtte Lánczi András beszélt arról, mi a különbség a jobb és a baloldal között, Demján Sándor pedig akrobataként egyensúlyozott.

"Imre, te inkább maradj ülve" – jelezte Tarlós István főpolgármester mozdulata, ahogy Pesti Imre fővárosi kormánymegbízott vállára helyezte a kezét, amikor próbálta elfoglalni a helyét a második sorban, a Széll Kálmán Társaság Gazdasági fordulat című konferenciáján. Az esemény sztárfelszólalója személyesen Orbán Viktor miniszterelnök volt, nem csoda, hogy a Fidesz parlamenti frakciója és a kormány is majdnem teljes létszámban képviseltette magát. Feltünően csak két miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt és Navracsics Tibor hiányzott, meg Lázár János frakcióvezető, őket Vizi E. Szilveszter MLSZ elnökségi tag, Pozsgay Imre, a nemrég még az előző fővárosi vezetéstől kapott támogatásai miatt támadott Csapó Gábor vizilabdás, a bulvárosabb érdeklődésűeket Palcsó Tamás és Benkő László zenészek pótolhatták.

Lehetetlenre vállalkozott

Bár a vendégeknek azt ajánlották, már negyed kettőre legyenek ott a két órára meghirdetett eseményen, az csak 14:16-kor kezdődött. Elsőként Lánczi András filozófus vállalkozott arra a szinte lehetetlen feladatra, hogy a kormány egyéves tevékenysége alapján megpróbálja elmagyarázni annak ideológiai hátterét.

"Egy kormány tevékenységét sokféleképpen lehet értékelni, például össze lehet hasonlítani a választási programot az eredményekkel, esetleg értékelni lehet, hogy mennyire felel meg a kormány szerkezete a feladatoknak, vagy értékelni lehet a szakpolitikákat" – mondta, majd közölte, hogy ő nem ezt fogja tenni. Ehelyett – igen messziről indítva – elkezdte felvázolni, mi lehet az az ideológiai háttér, amiből a kormányzat cselekszik. Az alapozás alapozásaként a könnyű végéről fogott a dologhoz, az ellenzék bírálatával kezdett – ez, tekintve a közönség összetételét, garantált siker volt. A szocialisták szerinte fasiszta-antifasiszta harcként fogják fel a helyzetet, mert rosszul értik a történelmet. Az LMP meg a hatvanas évek újbaloldali mozgalmaiból eredeztetve magát az individualista szabadság és a globalizmus pártja – ami amúgy meglepő megállapítás egy antiglobalista, kollektivista pártról.

02

Fotók: Barakonyi Szabolcs

Lánczi szerint Magyarország problémája, hogy a politika az elmúlt húsz évben azt a képzetet táplálta, a polgár az államtól függ. A szocialisták például – akik azért nem használták ki kétharmados győzelmüket a rendszer átalakítására, mert megfelelt nekik a rendszer – azt hazudták az embereknek, hogy mindenkinek jó lesz. A fenenagy liberális demokráciától meg elbizonytalanodott az állam, "vészesen megbomlott az egyén és a közösség közti egyensúly". Lánczi úgy gondolja, hogy "ma nincs egy olyan társadalmi csoport, amelyik úgy érzi, keveset vagy türhetetlenül keveset keres", a nép pedig úgy tekint a szerzett jogokra, mintha azok szerzett jogai lennének. Megtudtuk azt is, hogy az IMF rosszabb a náciknál, a szovjeteknél és a Habsburkogknál, mert "2008–2010 között soha nem látott módon korlátozódott a magyar szuverenitás".

Bal, jobb

A kormány úgy döntött, megváltoztatja az állam és a polgár viszonyát. Lánczi elmondta, az alacsony foglalkoztatás a Kádár-rendszer öröksége – ahol papíron teljes foglalkoztatás volt amúgy –, és a kádári Magyarország is jogállam volt. Az állam feladatát abban látja, hogy ösztökélje az embereket a jóra, mert "senki sem angyal". Magyarország baja, hogy jogásztársadalom. Ezt, ha szigorúak vagyunk, odaszúrásnak is vehetjük, végtére is a Fidesz képzeli úgy alapvetően, hogy elég jogszabályokat változtatni például a gazdaság működtetéséhez. "Ha a Barcelona tizenegy emberrel ilyen sikeres lehet, mire lehet képes tízmillió magyar?" – tette fel a záráshoz közeledve a kérdést, majd végre megtudtuk, mi a különbség a jobb és a baloldal között. Míg a baloldal azt hazudja az embereknek, hogy minden ember élete jobb lesz, a jobboldal azt ígéri, hogy minden ember élete jobb lesz.

Lánczi után Thomas Faustmann, az Audi Hungária ügyvezető igazgatója tartott termékbemutatót, mondandója lényege az volt, hogy az Audi Hungária jó vállalat. Őt Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke, a Trigránit Zrt. tulajdonosa, a nagy plázaépítő és a Skála-Coop egykori vezérigazgatója követte.

Lógó nyelvvel

Demján különös kötélmutatványt adott elő, amit talán ez a kiragadott idézet jelez a legjobban: "Benne volt az eredeti követelésünkben… illetve megállapodási javaslatunkban". Nyitásként azt mondta, nem volt szerencsés, hogy a kormány első egy éve egybeesett az uniós elnökségi félévvel, de gyorsan hozzátette, hogy az legalább "rendkívül sikeres" volt. "Európa nem toleráns a magyarokkal szemben, nem engedték, hogy a kormány növelje a költségvetési hiányt" – búslakodott. Igazán zavarba akkor jött, amikor a különadókról kellett beszélnie. A különadó kivetésével a kormány "helyesen cselekedett", az "szükséges lépés volt", aminek ő "nem örült", mert az "nem lehet módszere egy fejlődő gazdaságnak". Hogy mentse a menthetőt, a mondat végén megdícsérte a kormányt a helyi iparűzési adó szintjének mérsékléséért.

05

Demján nemcsak a kormánnyal, Lánczival szemben is igyekezett udvarias lenni, próbált nála is furábbakat mondani. "20-25 év múlva Európa lesz a harmadik világ" – mondta. Meg azt is, hogy "a jólét alapja a társadalmi költség csökkentése". "Akkor nincs szegénység, ha a polgárok legalább ötven százaléka jómódú" – érkezett az újabb bon mot. "Én ugyan nem szeretem a Horthy-rendszert, de ott egy egyetemi tanárnak cselédje volt" – mondta az oktatásról. A gegparádé lezárásaként pedig javasolta, hogy az állami ünnepeken ne csak tudósokat meg művészeket tüntessenek ki. "Miért nem tüntetnek ki egy nagyon tisztességes esztergályost vagy pékmestert?"

A régi idők iránti nosztalgia más tekintetben is felébredt. Demján szerint ideje állami vállalatokat alapítani, vagy "egy olyan társulást, mint a coop".

Kedves Sándor

Beszéde végén óvatos bírálatba kezdett. Nem érti, hogy miért alapított a Fidesz bérkommandót, ami "bizalmatlanság a vállalkozókkal szemben". Meg miért akarnak valakik vasárnapi zárva tartást. A plázák elleni támadást sem érti, Krakkóban például II. János Pál személyi titkára avatta az ottani Demján-plázában a gyerekfoglalkoztatót, és azt mondta, sokkal jobb ez, mintha az aluljárókban lennének. Pedig a vállalkozók is a Fideszt támogatták, hiszen "a Fideszen kívül nem volt kormányképes erő". Munkabéke kell, mondta zárásként, ehhez pedig társadalmi egyeztetés. Az jó, hogy mindenről kikérik a nép véleményét, de a civil társadalommal és az érdekvédelmi szervezetekkel is egyeztetni kéne.

09

"Beszéddel készültem, de inkább a vitához kaptam kedvet" – kezdte felszólalását Orbán Viktor, majd első lépésként bebizonyította, hogy egy erős akaratnak a logika sem jelenthet akadályt. Bérkommandóra azért van szükség, mondta, mert a kormány megalkotta új adórendszerét, amiben mindenki jobban jár, ezért nem engedhetik meg, hogy bárki rosszabbul járjon az új adórendszerrel, amivel mindenki jobban jár. "Ehhez nekünk segítségre van szükségünk, kedves Sándor, ezért arra kérlek benneteket, tartsátok be a megállapodást" – mondta.

Simogatott is. "Ez ugyan még nem a kormány álláspontja, csak a személyes véleményem", de Magyarországon még nem érett meg a helyzet a vasárnapi zárva tartásra. Most ugyanis ötnapi munkából még nem lehet megélni, és amíg ötnapi munkából nem lehet megélni, addig ez a kérdés nem aktuális.

Lebontottak minden gátat

A rövid reakció után belekezdett előre megírt beszédébe, amely nem nélkülözte a pátoszt. "Elegünk lett abból, hogy becsületes munkából nem lehet megélni, elegünk lett abból, hogy a rendszerváltás óta sohasem csináltunk végig semmit. Amit nappal felépítettünk, éjszaka lebontottuk" – mondta. Most viszont azt határozták el, hogy "minden gátat lebontunk".

Tartotta magát a kormány kommunikációs stratégiájához, azaz úgy tett, mintha az elmúlt egy évben a dolgok logikusan követték volna egymást, és a kormány elejétől a végéig előre kijelölt csapásirányon haladt volna. "Korábban hagytuk magunkat elbizonytalanítani, ha valakinek nem tetszett Párizsban, Brüsszelben vagy Londonban, amit csináltunk." A kormány eredeti gazdaságpolitikai elképzelése az államadósság eleresztése volt, de ez nem tetszett Brüsszelnek. Utána válságadókkal kísérletezett, ez nem tetszett Londonnak. Most, száznyolcvan fokos gazdaságpolitikai fordulat után a Széll Kálmán programban és a konvergenciaprogramban azokat a kiadásoldali csökkentéseket kívánják megvalósítani, amit az IMF – amivel a kormány látványosan szakított –eredetileg is javasolt. Mégis, Orbán szerint ha valaki kívülről akar diktálni, azt kell mondjuk "Ez nem a ti dolgotok, ez a magyarok dolga. Vagy ha kényesen európaiak akarunk lenni, azt kell mondani, szubszidiaritás."

08

Ezután felsorolta azokat a szimbolikus cselekedeteket, amiket a kormány az elmúlt egy évben végrehajtott. Az új alaptörvényt, a Széchenyi-tervet, a lakáshitelesek megmentéseként aposztrofált csomagot, amely alapján a lakáshitelesek pár évvel eltolhatják a visszafizetést.

Háború lesz

"Büszkék lehetünk, de elégedettek nem. Nem lazíthatunk, mert az a kormányzati teljesítmény, ami elég volt az elmúlt egy évben, igen kevés lesz a következő esztendőkben" – váltott váratlanul önkritikusra. A jövő nehézségeit jól jelzi a retorikai kép elsötétülése is. Orbán szerint az ország "háborúban áll", az eladósodottsággal és a munkanélküliséggel. "Az ellenséget onnan lehet felismerni, hogy ha mi nem győzzük le őt, ő győz le minket." Úgy néz ki, lövöldözés lesz.

2

Orbán: A nemzeti önbecsüléssel rendelkező országok az erősek

 

orbanviktor "A nemzeti önbecsüléssel rendelkező országok az erősek" címmel Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel közölt interjút pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung internetes kiadása. Az interjút – amely a német konzervatív napilap szombati számában jelenik meg – Georg Paul Hefty, az újság magyar származású szemleírója készítette, aki mindenekelőtt az új magyar alaptörvényről és Magyarország soros uniós elnöki tevékenységéről kérdezte a kormányfőt.

Orbán: Európa legegyszerűbb adórendszerét alakítottuk ki + képek

Az alkotmány lényegével kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az új alaptörvény szellemi kereteit és tartalmát az elmúlt két évtized tapasztalatai határozták meg. Mindezt – mint Orbán Viktor fogalmazott – egy mondatban lehet összefoglalni. "Ha egy ország saját önbecsülésében, saját magában nem biztos, ha nem ismeri saját szellemi alapjait, akkor gazdaságilag sem lehet sikeres" – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve: "Európában azok az országok lesznek erősek, amelyek nemzeti önértékelése, nemzeti önbecsülése erős." Az új alaptörvény ehhez a jövőhöz igazodik – fűzte hozzá.
Az alkotmánnyal szemben értelmiségi részről megfogalmazódott bírálatokat a kormányfő azzal magyarázta, hogy a szellemi struktúrák Magyarországon és Európa többi részében azonosak. Szavai szerint létezik egy olyan liberális szellemiség, amely le akarja építeni az összes hagyományos értéket. Ezzel szemben létezik egy konzervatív felfogás, amely meg akarja őrizni ezeket. Ez a szembenállás az értelmiségiek között ugyanúgy létezik, mint a médiában, az Európai Parlamentben éppúgy, mint az egész közvéleményben.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a Szent Korona miért szerepel az alaptörvény preambulumában, a kormányfő emlékeztetett: az állampolgároknak kiküldött 8 millió kérdőív magában foglalta azt a kérdést is, hogy mit tartalmazzon feltétlenül az alkotmány. A visszaküldött 900 ezer kérdőívben a koronát újra és újra megnevezték. Ennek kapcsán utalt azokra a vizsgálatokra is, amelyek azt voltak hivatottak kideríteni, hogy a művészeti, építészeti tárgyak közül melyik szimbolizálja legerőteljesebben a magyar nemzetet. Ezek sorában a korona messze az első helyen állt. "Ezért vált szükségessé, hogy az alaptörvényben tiszteletteljes módon megemlítsük" – fűzte hozzá Orbán Viktor.
A kormányfő elutasította azt a feltételezést, amely szerint a korona Nagy-Magyarországot testesíti meg, és ezáltal sérti az ország mai szomszédainak az érdekeit. Ennek kapcsán mindenekelőtt arra utalt, hogy az alaptörvénynek csak a magyar államhatárokon belül van hatálya. Tévedésnek nevezte azt is, hogy a korona Nagy-Magyarországot szimbolizálná. A miniszterelnök szerint nem létezik semmifajta Nagy-Magyarország. "Mi mindig a történelmi Magyarországról beszélünk" – hangsúlyozta a kormányfő, hozzáfűzve: az, hogy Magyarország korábban nem ugyanolyan nagyságú volt, nem ugyanarra a területre korlátozódott, mint ma, nem legenda, nem fikció vagy ideológia, hanem történelmi tény. "A korona tehát nem területeket szimbolizál, hanem valamennyi magyar összetartását" – szögezte le Orbán Viktor, hangsúlyozva: "Az összetartás ezen jelének semmi köze területi revízióra vonatkozó igényhez vagy vágyhoz."
Ugyancsak elutasította a miniszterelnök azt a feltételezést, amely szerint Isten említése az alaptörvényben a nem keresztény lakosság kirekesztését jelentené. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmány a himnusz első sorával kezdődik, és Isten említése csak ezen az egy helyen történik. A himnusz azonban valamennyi magyar számára fontos, a hívők számára éppúgy, mint a nem hívők számára, más vallások követői számára éppúgy, mint a keresztények számára. A himnuszt sok alkalommal minden magyar énekli, ezért senki nem érezheti magát kizárva – fogalmazott a miniszterelnök, aki ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Magyarország, Európa a jövőben vagy keresztény lesz, vagy nem fog létezni.
A magyar uniós elnökség által eddig elért eredmények közül a miniszterelnök kiemelte, hogy sikerült megállapodást elérni az energiapolitikáról. Utalt arra a rögzített alapelvre, amely szerint minden országnak két, egymástól független energiaforrással kell rendelkeznie. Szavai szerint Közép-Európának biztonsági garanciákra van szüksége. "Nem akarunk ismét ütközőállam lenni Nyugat-Európa és Oroszország között" – tette hozzá.
A miniszterelnök nagy eredményként emelte ki azt is, hogy sikerült megállapodni a többi 26 tagállammal arról a hat jogszabályról, amelyek szükségesek az európai gazdasági kormányzáshoz. Utalt arra is, hogy első ízben fogadnak el közös romastratégiát. Szavai szerint bizonyos, hogy erre az állam- és kormányfők júniusi csúcstalálkozóján sor kerül. A negyedik fő eredménynek azt nevezte, hogy sikerült fenntartani Horvátország reményét a csatlakozási folyamat lezárására, mégpedig olyan időben, amikor szembenállás tapasztalható az EU mindenfajta bővítésével.
A schengeni bővítéssel, illetve a határon túli magyarok érdekeivel kapcsolatos kérdésre válaszolva a kormányfő kifejtette: Magyarország stabilizáló szerepet kíván betölteni a térségben. Ehhez – mint hangsúlyozta – szolidaritáson alapuló szomszédsági politikára van szükség. Ezen az alapon akkor is támogatnánk a román és bolgár érdekeket, ha azok egyetlen határon túli magyart sem érintenének. Orbán Viktor úgy értékelte, hogy ez a politika sikert eredményezett. A magyar-román viszony évtizedek óta nem volt olyan jó, mint most, és ugyanez vonatkozik a magyar-horvát és a magyar-ukrán viszonyra. "A magyar-szlovák kapcsolatok is kevésbé mérgezettek, mint voltak egy éve" – fűzte hozzá.
Egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: ha a jelenlegi feltételek maradnak, Magyarország valószínűleg 2020-ban bevezetheti az eurót.

(MTI-fidesz.hu)

3

Visszautasítja a magyar nagykövetség Victor Ponta „durva, sértő minősítéseit”

 

Közleményben utasítja vissza a bukaresti magyar nagykövetség Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) pártelnök „kirívóan durva, sértő minősítéseit”, miután a politikus azt mondta: Traian Băsescu és Orbán Viktor „bolsevik, fasiszta, náci értékeket” vallanak, és stratégiát dolgoztak ki a romániai magyar közösség megosztására.

Victor Ponta PSD-elnök szerdán Piteşti-en azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy Traian Băsescu román államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök „közös stratégiát” dolgozott ki, hogy megossza a romániai magyar közösséget. Az RMDSZ ugyanis nem megfelelő partner sem a román államfő, sem a magyar miniszterelnök számára – vélte Ponta, aki szerint az említett stratégia értelmében az RMDSZ-t meg kell fenyegetni, meg kell zsarolni, vagy akár el kell távolítani.

A szociáldemokrata vezető szerint Băsescu és Orbán egyaránt „Tőkés László új pártjára”, a bejegyzésre váró Erdélyi Magyar Néppártra támaszkodik.

A politikus úgy vélte: ez a stratégia Románia ellen irányul, mivel ellentétben áll mind a „román többségnek, mind a magyar kisebbségnek az érdekeivel”.

Ponta szerint Băsescu és Orbán „személyes stratégiájáról” van szó, e két politikusban az a közös, hogy „bolsevik, fasiszta, náci értékeket” vallanak.

A Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége csütörtökön közleményt adott ki, amely szerint Victor Ponta alaptalan rágalmakkal és kirívóan durva, sértő minősítésekkel illette Magyarország miniszterelnökét, aki most egyben az Európai Unió Tanácsának soros elnöke is. „Magától értetődik, hogy kategorikusan visszautasítjuk e közléseket, amelyek tartalma és stílusa sem elfogadható két európai szomszéd ország kapcsolatában. Sajnálattal tapasztaljuk azt is, hogy Victor Ponta ismétlődően a magyar miniszterelnököt is belekeveri román belpolitikai célú fellépéseibe, alaptalan rágalmakat is felhasználva” – állt a közleményben.

Amennyiben ez így folytatódik, abból mindenkinek csak kára keletkezne – olvasható a nagykövetség közleményében, amely leszögezte: Magyarország, mind a soros EU-elnökség idején, mind a jövőben a két szomszédos uniós tagállam európai értékrendű, jószomszédi kapcsolatainak további érdemi fejlesztésére törekszik, függetlenül a két országban zajló belpolitikai folyamatoktól.

Nem ez az első eset, hogy a PSD elnöke egyszerre támadja Băsescut és Orbánt. Egy héttel korábban Victor Ponta azt mondta: a román államfő és a magyar miniszterelnök között létezik egy Románia elleni egyezség, amelynek része a bejegyzés előtt álló új erdélyi magyar párt támogatása az RMDSZ és Románia érdekei ellenében.

Korábban Ponta Kadhafi líbiai diktátorhoz hasonlította Orbánt és Băsescut.

kronika.ro

Orbán Viktor: Az újjászületés dokumentuma – film

[ 2011. április 24., 11:27 ] [66]

Nekünk, magyaroknak nagyböjt idején az újjászületés ígérete ad erőt az önmegtartóztatáshoz. Az újjászületésben ölt testet a kereszténység központi gondolata, a Megváltó kereszthalálának áldozata és az általa elnyert bűnbocsánat. A hosszú, hideg tél idején pedig a természet tavaszi újjászületése ad reményt, teszi elviselhetővé a várakozást. A húsvéti újjászületés így átvezet minket a bűnből a bűnbocsánatba, a sötétségből a fénybe, a várakozásból a beteljesedésbe.
Az idei húsvét a magyaroknak különösen fontos. Jézus Krisztus feltámadásán és a természet tavaszi megújulásán túl ebben az évben Magyarország újjászületését is ünnepeljük. Éppen egy éve döntöttek a választók arról, hogy a múltba visszahúzó, a megújulás útjában álló erőket sosem látott egységben leváltják, és felhatalmazást adnak egy új korszak megkezdéséhez.
Az egy év temérdek feladatot adott, és sok munkával telt mindannyiunknak. A számos megoldandó feladat közepette azonban nem feledhettük legsürgetőbb közös küldetésünket: a Magyarország újjászületése előtt álló akadályok lebontását. E munka kiindulópontja egy új, közös alaptörvény megalkotása volt. Kellő szerénységgel, de magabiztosan állíthatjuk: Magyarország új, húsvéthétfőn kihirdetendő alkotmánya a magyar újjászületés legfontosabb dokumentuma.

Védtelenség
A sors úgy hozta, hogy 1989-ben, ifjú rendszerváltóként, huszonéves fejjel már részese lehettem egy alkotmányozási kísérletnek. Mi, akik a Fideszt képviseltük a kerekasztal-megbeszélések során, úgy találtuk, hogy a kísérlet végül kudarcba fulladt, ezért nem írtuk alá az ott készült megállapodást, amely később az egypárti Országgyűlés alkotmánymódosításának alapjául szolgált. Mi azt – erényei ellenére is – a megalkuvás dokumentumának tartottuk. Azt a dokumentumot még a félelem és a bizonytalanság levegője hatotta át.
Ma már alig hisszük el, egy mai fiatal számára talán felfoghatatlan is, de akkor bizony még itt voltak az orosz katonák. Teljes felszereltséggel Magyarország területén állomásozott a szovjet hadsereg, felfegyverzetten működött az állampárt által irányított munkásőrség, és mint a levéltári iratokból pontosan tudjuk, működtek és politikai megbízásra figyelték az ellenzék tagjait a titkosszolgálatok is ugyanúgy, mint az előző negyven évben.
Ez teremtette meg a lehetőséget az akkor még erős befolyással rendelkező állampárt kulcsfiguráinak, hogy legalább részben megvédhessék alkotmányukat és hatalmukat, amit az akkori köznyelv – indokoltan – egyszerűen csak hatalomátmentésnek nevezett.
Mi azt akartuk, hogy a szovjet katonák menjenek haza, a munkásőrség szűnjön meg, a titkosszolgálatok ne figyelhessenek tisztességes embereket, és az egypártrendszert váltsa fel a többpártrendszer. Azt akartuk, hogy Magyarország szabad és független legyen. Az lebegett a szemünk előtt, hogy a pártállami diktatúrának mielőbb és örökre véget vessünk, és Magyarország végre meginduljon a szabad, demokratikus jogállam és a piacgazdaság útján. Úgy láttuk, hogy ehhez a készülő tervezet nem elég erős, túl sok maradt benne a régi rendszerből.
Ezért nem fogadtuk el az átmeneti alkotmányt, de tudtuk, hogy egy ideig együtt kell élnünk vele. Abban bíztunk, hogy a demokrácia és a szabadság rendszere majd legyengíti a kommunistákat, és akkor eljön az ideje az igazi alkotmányozásnak.
Az átmeneti alkotmány nem egészen egy évre betöltötte a szerepét, vagyis átsegítette az országot a szabadság világába. Többre azonban nem futotta…
Azonnal, már az Antall-kormány első napjaiban kiderült, hogy átmeneti alkotmánnyal nem lehet kormányozni az országot. Az MDF–SZDSZ-paktum sem segített ezen. Éles politikai verseny indult. A maguk módján mind a bukott kommunista rendszer jogutódjai, mind a rendszerváltók arra törekedtek, hogy elég erőssé váljanak az alkotmányozáshoz. Mindenki alkotmányozni akart vagy szeretett volna az elmúlt húsz évben, de más-más célból. Az állampárt örökösei azért, hogy visszaépítsék, a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva visszafoglalják saját régi pozícióikat. Mi, akik ragaszkodtunk a rendszerváltás eszméihez és céljaihoz, azért, hogy a múlt visszatérését végleg megakadályozzuk, és befejezzük a rendszerváltást.
Az MSZP–SZDSZ-koalíció is az alkotmányozás reményében jött létre. Hozzá is kezdtek. Menet közben kiderült, hogy különféle részérdekek, pártpolitikai megfontolások és viták miatt nem tudtak eljutni odáig, hogy befejezzék, amit elindítottak.
Az első polgári kormányban meg lett volna a szándék, de nem volt rá esélyünk, nem voltunk hozzá elég erősek. Be kellett érnünk a „több, mint kormányváltás, kevesebb, mint rendszerváltás” lehetőségével. Úgy gondolkodtunk, hogy meglévő erőnket inkább a bajban lévő gazdaság rendbetételére kell összpontosítanunk.
A 2002 utáni szocialista kormányoknak is szándékukban állt az alkotmányozás, meg is kezdték annak előkészítését. Azonban a hatalommal való visszaélésre épülő politikájukkal minden alapját lerombolták egy olyan társadalmi egyetértésnek és összefogásnak, ami az alkotmányozáshoz szükséges.
Közvetve mégis hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországnak ma új alkotmánya lehessen, mert éppen a 2006-os események tették világossá a magyarok számára, hogy az alkotmányunk – összes módosításával együtt is – a kudarcok alkotmánya, amely nem képes megvédeni minket semmitől. Nem tudott megvédeni minket a teljes eladósodástól, a politikai hazugságoktól, a hatalommal való visszaéléstől, a rendőri brutalitástól, a gazdaság teljes tönkretételétől, a spekulációtól, az offshore arisztokratáktól, a nokiásdobozos tolvajoktól, a bűnözőktől, a szélsőséges politikai alakulatoktól, a pénzügyi válságtól, egyszóval semmitől. A magyarok 2006-ban ébredtek rá Magyarország védtelenségére és arra, hogy ennek a védtelenségnek alapvető oka az erőtlen, átmeneti alkotmány.
Ezért döntöttek úgy 2010 tavaszán, hogy az átmenet korszakának véget kell vetni, és olyan összefogást kell teremteni, amely 20 év után végre képes erős és modern alkotmányt létrehozni és megújítani Magyarországot. Felismerték, hogy Magyarország megújulásához új alaptörvényre van szükség, amely kellő védelmet biztosít Magyarország és a magyarok számára, és korszerű válaszokat ad a XXI. század kihívásaira.
Csak az válhat erőssé, akinek van önbecsülése
Erőssé válhat-e az, és elérhet-e bármilyen fontos célt, akinek nincs önbecsülése, akinek az a jelmondata, hogy „Merjünk kicsik lenni!”? Az előző húsz évben megtanultuk, hogy esélye sincs. Csak az válhat erőssé, csak az vállalkozhat nagy dolgokra és járhat sikerrel, akinek van önbecsülése.
Mi, magyarok sok mindenbe belevágtunk az utóbbi húsz esztendőben, de nagyon kevés volt olyan, amit végig is vittünk, és még kevesebb, amit jól vittünk véghez. Hányszor bizonytalanodtunk el például az adózás, az egészségügy vagy az oktatás ügyében? Mindegyiknek nekirugaszkodtunk nem egyszer, nem kétszer, de mind ez idáig egyiknek a megújítását sem tudtuk sikerrel befejezni.
Hiányzott hozzá az önbecsülésünk. A nemzeti önbecsülésünk. Hiányzott, hogy büszkén meg tudjuk mondani, kik vagyunk, mi köt össze minket, mit akarunk; honnan jöttünk, és hová megyünk, mit tartunk jónak és mit rossznak. Amikor ezekre a kérdésekre kellett volna válaszolnunk, 45 éven át egy fegyverekkel ránk kényszerített idegen kultúra és gondolkodásmód válaszolt helyettünk. Hogyan is lehetett volna önbecsülésünk, amikor évtizedeken át arra szoktattak minket, hogy szégyellnünk kell magyar mivoltunkat! Arra a kérdésre tehát, hogy mi születhet újjá az alaptörvény által, a válasz az, hogy a magyarok önbecsülése.
Az újjászülető nemzeti önbecsülésünk felszabadítja energiáinkat. Felszabadítja a vállalkozó kedvet, a munkakedvet, a szellemi energiákat, bátorságot ad a családalapításhoz, a gyermekvállaláshoz. Nem a politika erejét és nem a hivatalok erejét növeli, hanem a magyar emberekét. Az emberek ereje teheti erőssé a gazdaságot, hozhat létre új munkahelyeket, amelyekből tisztességgel meg lehet élni. Az emberek ereje teremthet erős közbiztonságot, hogy ne kelljen félelemben élnie senkinek. Az emberek ereje nyújthat szociális biztonságot azoknak is, akik segítségre, gondoskodásra szorulnak. Az emberek ereje képes erőssé tenni és megvédeni a családokat attól, hogy a gyermekvállalást leküzdhetetlen nehézségnek lássák. A politika minderre nem képes, legfeljebb lehetőséget nyithat.
Ne feledjük, ma egyszerre kell szembenézni a nyugati gazdasági válság következményeivel, az előző kormányok által előidézett s ördögi körré váló adósságcsapda veszélyeivel, az átmeneti korszak húsz évének felgyülemlett ellentmondásaival, valamint az ezekből adódó politikai, társadalmi és morális feszültségekkel.
Ezért lehet majd döntő jelentősége, hogy teljesen új elemek épültek be az alaptörvénybe. Mostantól alkotmányos védelem alatt állnak az ország legfőbb gazdasági érdekei, a közbiztonság és a családok életfeltételei. Ez az alaptörvény ma Európa legmodernebb alaptörvénye. Nyugodt szívvel és emelt fővel mondhatjuk tehát, hogy a húsvéti alkotmány az újjászületés dokumentuma.
Küzdelem az emberekért
Mindezek alapján az eltelt húsz év egyik legnagyobb magyar sikerének tartom az új alaptörvény elkészítését és elfogadását. Nagy siker, mert hosszú és embert próbáló küzdelem árán jutottunk el idáig. Hányan akartak lebeszélni róla, és hányan támadnak miatta most is! Ez érthető. 1990 óta mindenki alkotmányozni akar. Érthető, ha sokakban dolgozik ma az az érzés, hogy nekik nem sikerült.
Másrészt az új alaptörvény egyszer s mindenkorra rázárja az ajtót a múltra, egy olyan világra, amelynek Magyarország és a magyarok nagy többsége ugyan vesztese lett, de azért számos haszonélvezője is volt. Ők érthető módon nem örülnek.
Az új alaptörvény meggátolja, hogy a jövőben bárki korlátlanul vegyen föl a magyarok nevében hiteleket, és eladósítsa az országot. A szocialisták ennek nem örülnek, mert az ő kormányzásuk, hatalmi rendszerük éppen erre a korlátlan hitelfelvételre épült. Az új alaptörvény megszüntet mindenféle kiváltságot és privilégiumot. Ennek érthetően nem örülnek azok, akik ezeket a kiváltságokat élvezték.
Van olyan politikai erő ma Magyarországon, amelyik azért nőtt meg és azért tudott bekerülni a parlamentbe, mert az előző kormányok és az alkotmány gyengesége miatt elszabadult a bűnözés Magyarországon. Ők érthetően nem örülnek annak, hogy az új alaptörvény szigorúan lép fel a bűnözés ellen, mert saját jelentőségük csökkenésétől tartanak.
Van olyan politikai erő is, amely abból építkezik, hogy a vita fontosabb, mint az egyetértés, azok a dolgok, amelyek elválasztják az embereket, fontosabbak azoknál, amelyek összekötik őket. Akik így gondolkodnak, érthetően nem örülnek annak, hogy az új alaptörvény azokat az értékeket (a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend) deklarálja és veszi védelmébe, amelyek összekötik az embereket. Érthetően nem örülnek ennek, mert ők a vitákban érdekeltek, a viták erősítik őket, míg a széles társadalmi egyetértés gyengíti a pozíciójukat.
Nyilván nem örülnek az új alaptörvénynek azok sem, akik a zavarosban szeretnek halászni, akik a magyar termőfölddel és vízkészlettel szeretnének spekulálni, szívesen adnának bármit idegen kézbe, mivel eddig is ebből gazdagodtak. Érthető, ha a spekulánsok, ügyeskedők, trükközők nem örülnek annak, hogy az új alaptörvény egyértelműen gátat szab ezeknek a törekvéseknek.
Vagyis mindazok, akiknek az átmeneti korszak és annak átmeneti alkotmánya saját magánérdekeik érvényesítését tette lehetővé, érthetően nem örülnek az új alaptörvénynek, amelyben a nagy többség érdeke, a közérdek érvényesül.
Ahhoz, hogy az emberek ereje növekedjen, a politikának hátrább kell lépnie. Ezért feleztük meg a politikusok számát, ezért üzenünk hadat a kiváltságoknak, a bürokráciának, ezért vontuk be az embereket az alkotmányozás folyamatába, és ezért fogjuk megkérdezni és meghallgatni őket ezentúl is minden fontos ügyben.
A politika és a politikusok szerepe nélkülözhetetlen, de végső soron csak az emberek tudják megújítani Magyarországot, és csak az emberek ereje gátolhatja meg, hogy a múlt, a hatalommal visszaélő politika visszatérjen, és újra tönkretegye az életünket.
Nekünk tehát folytatnunk kell a küzdelmet, amelynek az a célja, hogy az embereknek legyen erejük fölemelni Magyarországot, és jobbá tenni az életüket. Ebben a küzdelemben velünk szemben állnak a hatalommal visszaélők, a spekuláns haszonlesők, a bürokraták és mellettünk a korán kelők, a munkába igyekvők, a mindennapi munkából élők.
Az újjászületés dokumentumának küldetése az tehát, hogy visszaadja a nemzet önbecsülését, növelje az emberek erejét, s egyúttal csökkentse a politika szerepét. Ezért prüszkölnek tőle azok, akik eddig úgy érezték, hogy az emberek felett állnak, felhatalmazás nélkül láthatatlan építményeket emelhetnek, kiváltságosok és kivételezettek, bennfentes szakértők, vagyis mindazok, akik demokrácia helyett elitizmust vagy pártokráciát akarnak. Nem tetszik nekik, hogy az emberek ereje, befolyása nő, az övék pedig csökken. Semmi okunk nincs arra, hogy engedjünk nekik. A kívül- és felülállás politikája, a bojkottpolitika megbukott. Ideje visszakullogni az Országgyűlésbe és visszasomfordálni a közélet sűrűjébe, ha azt akarják, hogy valaki egyáltalán még odafigyeljen arra, amit gondolnak és mondanak.
Az ország döntött. Az új alaptörvény, az újjászületés dokumentuma szerint Magyarországon az emberek szava lesz az első, ők fogják megmondani, hogy merre és meddig.

Orbán Viktor


Orbán: megszűnik a „határon túli magyar” kifejezés – film

[ 2011. április 02., 11:01 ] [663]

Át kell gondolni a büntető törvénykönyvet – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök a hírTV Péntek8 című műsorában. A kormányfő beszélt arról is, hogy most Magyarországon a konzultációk révén nem csupán négyévente mondhatják el a véleményüket a polgárok.
Orbán Viktor kijelentette, hogy az ország teljes lakosságának kell olyan alkotmányt készíteni, ami mindenkinek tetszik. Az új alaptörvény védelmet jelent a hatalommal visszaélő politikával szemben – tette hozzá. Cohn-Benditnek a magyar alkotmánytervezetről alkotott véleménye kapcsán Orbán kijelentette, hogy ő sem szólt bele abba, hogy Franciaországnak milyen alaptörtvénye legyen.
A miniszterelnök a nagyobb költségvetési hiány kapcsán úgy vélekedett, hogy a központi költségvetés jól teljesített, míg az önkormányzatok hiánya nagyobb lett a vártnál. A magasabb önkormányzati hiány oka, hogy az előző kabinet kivéreztette őket és nem tudták befoltozni a büdzséjüket – tette hozzá. Szerinte a helyhatóságoknak kevesebb feladatot kell ellátniuk és szigorúbb gazdálkodást kell folytatniuk. Orbán szerint javult hazánk külföldi piaci megítélése, ezért a néhány százalékos eltérés nem rengette meg az országot.

Komoly viták vannak a Fideszben az önkormányzati adósságrendezés kapcsán, mivel nem érdemes ezt koloncként tovább vinnünk – hangsúlyozta a miniszterelnök. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, ahol mindenkinek vállalnia kell a felelősségét, az önkormányzatoknak is együtt kell működniük – tette hozzá.
„Nem csak négyévente mondhatják el a véleményüket a polgárok”
A miniszterelnök úgy látja, a nemzeti konzultáció nagyszerű érték, amely lehetőséget ad az embereknek, a hagyományos választás mellett, hogy különféle kérdésekben részt vegyenek az ország ügyeiben. Korábban a mindenkori kormányzatok négy évig azt csinálták, amit jónak láttak és utána jött a következő voksolás – mutatott rá. Orbán bejelentette, hogy lesznek még újabb konzultációk és így nem csupán négyévente mondhatják el a véleményüket a polgárok. A konzultációt ért kritikák kapcsán kijelentette, hogy nemzeti konzultációt eddig csak a Fidesz csinált. Hozzátette: „Aki nem szokott kapálni, annak a szájából rosszul hangzik, hogyan kell kapálni.”
Akiknek fontos volt az alkotmány, az részt vett a nemzeti konzultációban – hangsúlyozta Orbán. Szerinte egy alkotmányról szóló népszavazás esetén nem lehet a részletkérdésekre felelni. Orbán rámutatott arra, hogy a jogoknak és a kötelezettségeknek együtt kell járniuk.
Az önvédelemhez való jog kapcsán a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a többség erős alkotmányos alapokat szeretne a tulajdon védelméhez. Az önvédelem joga szélesedni fog, ennek az alkotmányos alapjait teremtjük meg – tette hozzá. A jelenlegi szabályozás nem a sértett helyzetéből indult ki, hanem az elkövetőt védte – mutatott rá a Fidesz elnöke. A miniszterelnök elmondta: át kell gondolni a büntető törvénykönyvet, amely folyamat demokratikus keretek között fog zajlani.
„Megszűnik a »határon túli magyar« mint olyan”
Arra a felvetésre, hogy eddig jog volt a munka, mostantól pedig kötelességgé válik az új alaptörvénnyel, úgy fogalmazott: Európában vannak olyan alkotmányok, amelyek azt mondják, hogy a munka kötelező, mi most „efelé indulunk el. Ezzel az alkotmány eddig nem foglalkozott” – fűzte hozzá. Szerinte mindenkinek, aki munkaképes, meg kell tudni találni a munkát, ha nem a magánszférában, akkor a közmunkaprogramon keresztül.
A kettős állampolgárság ügyéről hangsúlyozta: nem egyszerűen a szavazati jogról van szó. „Megszűnik a »határon túli magyar« mint olyan” – jelentette ki, hozzátéve az árnyalatnyi, de hangsúlyos különbségtételt, „határon túl élő magyarokról beszél a leendő alaptörvény is, Melbourne-től Csíkszeredáig”. Orbán kijelentette, az alkotmányozás után fog az Országgyűlés dönteni a választójogi törvényben arról, hogy a szavazati jog milyen formában kerüljön bevezetésre, de az biztos, hogy „közös a nyelvünk, a kultúránk, a származásunk”. „Hallom, amit az MSZP mond ebben az ügyben, de lényegi dolgokat eddig nem hallottam” – húzta alá a kormányfő.
A gyermekek után járó szavazati joggal kapcsolatos nemzeti konzultációs kérdés „elbukásával” kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, tudomásul veszi, hogy a válaszadók 74 százaléka szerint ez nem jár, de – mint mondta – hosszabb távon el kell azért gondolkodni azon, hogy hogyan számoljunk a jövővel. Egy jogi különlegességet is elmondott: ma 18 év a felnőtté válás alsó korhatára Magyarországon, de aki a 18. életéve betöltése előtt házasodik, az már szavazati joggal is bír.
Orbán Viktor a kisebbségek kapcsán kijelentette: a készülő alaptörvény körültekintően bánik ezzel a kérdéskörrel, tisztességesen jár el, hiszen a kisebbségeket államalkotó tényezőknek tekinti. A kormányfő hozzáfűzte: ugyanez vonatkozik a vallás kérdésére is. Az alkotmány kimondja, hogy tiszteletben tartjuk a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, de tiszteli az ettől eltérő vallásokat is. Orbán Viktor hangsúlyozta: az alkotmány közösséget akar teremteni, ezt szolgálta a nemzeti konzultáció is. Az alkotmány kapcsán felmerült népszavazás kapcsán kiemelte, hogy az megosztaná az embereket, így nem valósulna meg, hogy az alaptörvény mindenki alkotmánya legyen, holott ez a cél.
„A hatályos alkotmány nem védte meg az embereket”
A dokumentumban szereplő Magyarország elnevezéssel kapcsolatos kritikákra reagálva Orbán Viktor elmondta: aki a köztársaság szót hiányolja az alaptörvényből, az tájékozatlan, abban ugyanis szerepel, hogy hazánk államformája köztársaság. A forint alkotmányban való szerepeltetésének célja pedig az, hogy világossá tegyék, a nemzeti fizetőeszköz alkotmányos védelem alatt áll – fűzte hozzá.
A miniszterelnök szerint többek között azért gyenge a mostani alkotmány, mert nem demokratikus, a népnek nem volt beleszólása annak megalkotásába. Hiányosságait eddig az Alkotmánybíróság pótolta, de jelen helyzetben a nép által megválasztott parlamenti többség irányításával készül el az alaptörvény – jelentette ki. A hatályos alkotmány további hiányosságaként említette a kormányfő, hogy az nem védte meg az embereket, illetve a nemzeti vagyont, így ki lehetett fosztani az embereket, a jövőjüket zálogba lehetett adni. Mint mondta: ezért kell szerepeltetni az alkotmányban a nemzeti vagyont, és ezen túlmenően meghatározni az államadósság maximumát. Orbán Viktor szerint a következő években is nagyon körültekintően, gyors, biztos, stabil döntéseket kell hozni ebben a kérdéskörben. Az Alkotmánybíróság jogköre kapcsán még nincs állásfoglalás – fűzte hozzá.
A miniszterelnök kiemelte: Európa számára is világos lett, hogy hazánk erőteljes politikát folytat, gazdasága stabilizálására törekszik. Mint fogalmazott: „egy gödörből mászunk kifelé”, és az EU-ban is látják ezt a folyamatot. Ez a mindennapokban még nem érzékelhető oly mértékben, ezért türelmet kér a választópolgároktól – zárta gondolatait a miniszterelnök.

hírTV, MNO,erdely.ma

Orbán: az új alkotmány az egész nemzeté lesz

[ 2011. március 28., 15:27 ] [102]

A magyarok felelősséget éreznek a jövő iránt, bele akarnak szólni annak alakításába, erősek és elszántak a tekintetben, hogy saját kezükbe vegyék a sorsukat – mondta a miniszterelnök a parlamentben.
A nemzeti konzultáció sikere azt jelzi, hogy az új alkotmány az egész nemzeté lesz, hiszen a magyarok akarata és véleménye jut érvényre benne – mondta Orbán Viktor a nemzeti konzultáció eredményét ismertetve hétfőn az Országgyűlésben, kijelentve: ezért az új alkotmány kivételesen erős alaptörvény lesz.
"A magyarok felelősséget éreznek a jövő iránt, bele akarnak szólni annak alakításába, erősek és elszántak a tekintetben, hogy saját kezükbe vegyék a sorsukat, mindezen felül pedig egységesek abban, hogy milyen Magyarországon akarnak élni, milyen jövőt akarnak építeni, és azt milyen közös értékek alapján képzelik el" – értékelte az alkotmányozással kapcsolatos nemzeti konzultációt a miniszterelnök.

Nincs más hátra, mint az Országgyűlésben véghez vinni, amit az emberek akarnak – tette hozzá. A válaszadók 91 százaléka ért egyet abban, hogy a megújuló Magyarországon az alapvető kötelességeink ugyanolyan fontosak, mint az alapvető jogaink, tehát azokat is deklarálni kell az alaptörvényben – mondta Orbán Viktor.
Szintén több mint 90 százalékos egyetértés van arról, hogy a legfőbb közös értékeink számára, mint a család, a rend, az otthon, a munka és az egészség, kiemelt alkotmányos védelmet kell biztosítani. Ugyanekkora többség ért egyet abban, hogy a jövő nemzedékek iránt valamilyen formában alkotmányos kötelezettséget kell vállalni, vagyis alkotmányos garanciákat kell vállalni a jövő nemzedékek védelme érdekében – hangoztatta a miniszterelnök.
A magyar emberek minden eddiginél határozottabban megüzenték, hogy a magyar termőföld és víz nem eladó, sem most, sem később – mondta Orbán Viktor a nemzeti konzultáció keretében visszaküldött kérdőívek eredményét ismertetve.
Orbán Viktor szerint elárulják szavazóikat azok az ellenzéki pártok, amelyek tudatosan és előre elhatározottan kivonják magukat az alkotmányozásból.
"Sajnálatos, de vannak, akiknek tíz hónap sem volt elég, hogy elfogadják a magyar választók akaratát, továbbra is makacsul ellenszegülnek a változásnak, a megújulásnak" – mondta a kormányfő. Hozzátette: mivel ellenzéki pártok nem hajlandók megjeleníteni azokat az értékeket, amelyek képviseletére felhatalmazást kaptak, a kormánypártoknak különleges felelősségük van abban, hogy minden magyar ember érdekét szem előtt tartsák, azokét is, akik választott képviselőik révén nem tudják érvényesíteni őket.
Orbán Viktor ugyanakkor megköszönte Szili Katalin volt házelnöknek azt a „komoly és odaadó munkát", amelyet a politikus a nemzeti konzultáció során végzett, és így „kiállt választói és az ország mellett".

hirado.hu , erdely.ma

Orbán: Nehezebb lesz bevezetni az eurót, mint korábban hittük – film

[ 2011. február 09., 13:30 ] [48]

Nehezebb lesz bevezetni az eurót, mint korábban hittük – mondta Brüsszelben Orbán Viktor. A miniszterelnök erről az Európai Néppárt évnyitó rendezvényén beszélt. Fontosnak nevezte a közös valuta megmentését, de a megváltozott körülmények miatt nagyobb figyelmet kért az eurozónán kívüli országoknak is.
Ünnepelni hívta vezetőit a legnagyobb európai pártszövetség, a konzervatív Néppárt, de a válságról itt sem tudtak megfeledkezni.
„Vagy együtt dolgozunk, vagy elsüllyedünk – egyenként, külön-külön” Az Európai Bizottság elnöke ezekkel a komor szavakkal érzékeltette az összefogás szükségességét. Orbán Viktor szerint a múlt heti német-francia versenyképességi javaslattal éppen új választóvonalat készülnek húzni a tagországok között.

„A helyzet rendkívül veszélyes”, utalt az eurózóna országainak növekvő adósságállományára, és minden eszközt indokoltnak nevezett a közös valuta megmentésére. A minden eddiginél szorosabb együttműködés, az adó- bér- és nyugdíjpolitika tervezett összehangolása viszont nagyon megnehezítené az eurót még nem használó tagállamok helyzetét – mondta a magyar kormányfő.
“Nem tudunk gyorsan csatlakozni az euróövezethez, tovább tart a dolog, mint gondoltuk. A belépés feltételei szigorodnak és az eddigi követelmények mellett újakat is kérhetnek tőlünk” – mondta a magyar miniszetrelnök.
Orbán Viktor ezért azt kérte az uniós intézmények vezetőitől, hogy továbbra is 27 országban gondolkodjanak, és ne hagyják magukra a közös valutát még nem használó tízeket.

Duna Tv, erdely.ma

,

Megoszlanak a pártvélemények Orbán Viktor EP-nyilatkozatáról

Jobbik: a kormány hibája, hogy az elnökség nem hazánkról, hanem a médiatörvényről szól.

Szerző: Gótfalvai Krisztina, Váradi Béla, Szondi Vanda
Forrás: Híradó

2011.01.20. csütörtök 21:45

Orbán Viktor megvédte Magyarországot szerdán az Európai Parlamentben, és kiállt a magyarok demokratikus elkötelezettsége mellett. Ezt Szijjártó Péter mondta. A miniszterelnök szóvivője szerint az is nyilvánvalóvá vált, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatban pártalapú támadásról van szó.

„Szeretném világossá tenni, hogy a magyar nép és a magyar kormány demokratikus elkötelezettségének kétségbe vonása megsértése a magyar népnek” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.

Majd hozzátette: „Engedjék meg, hogy emlékeztessek arra a hozzászólásra, ami arra utalt, hogy Magyarország a diktatúra irányába mozdul el. Itt hallottam a saját fülemmel!”.

Ezt mondta szerdán a miniszterelnök a médiatörvényt ért bírálatokra. Orbán Viktor szerint a képviselők felvetéseiben sok tárgyi tévedés volt.

Az MSZP szerint Orbán Viktor szerdai beszéde jó alkalom lett volna, hogy javítson a szerintük példátlanul kedvezőtlenül induló magyar soros elnökség megítélésén.

„Orbán Viktor miniszterelnök úr nem használta ki ezt az alkalmat arra, hogy megtegye ezeket a lépéseket. Szereplése, annak tartalma és legalább annyira annak stílusa, tovább rontott saját kedvezőtlen megítélésén” – vélekedett Kovács László, az MSZP alelnöke.

Az LMP sajnálatosnak nevezte, hogy a vita nem a magyar uniós elnökségről, hanem a kormány intézkedéseinek kritikájáról szólt.

„Orbán Viktor nem érzi igazán az Európai Unióban szokásos politikai etikettnek a szabályait. Nem érzi, hogy az az offenzív, a másfajta véleményeket lekezelő, lesöprő hozzállása, amit a Fidesz Magyarországon folytat, az Európában nem dívik” – emelte ki Jávor Benedek LMP-s országgyűlési képviselő.

A Jobbik szintén úgy látja: a kormány hibája, hogy az elnökség nem Magyarországról, hanem a médiatörvényről szól.

„Azt mindenképpen fájlaljuk, hogy a soros EU-elnökség nem a magyarság számára stratégiai fontosságú kérdésekről szól, hanem a médiatörvényről” – mondta Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője.

A miniszterelnök szóvivője szerint a bal- és szélsőbaloldali pártok nem tudták megemészteni, hogy a magyar választók kétharmados felhatalmazást adtak egy jobbközépen álló polgári, kereszténydemokrata politikai erőnek.

„Egyértelműen bebizonyosodott, hogy egy pártalapon, politikai alapon indított támadásról van szó, amelynek a médiatörvény csak az ürügyéül szolgál” – véli Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője.

Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön német kollegájával tárgyalt, ahol szintén szóba került a médiatörvény.

„Mi abban állapodtunk meg, hogy alapos ismeret nélkül nem szabad egy törvényről semmilyen véleményt mondani” – tette hozzá Pintér Sándor belügyminiszter.

Pintér Sándor szerint sikerült a német belügyminisztert meggyőznie arról, hogy a jogszabály ki fogja állni az uniós törvényi próbát.

dunatv.hu

Orbán: Meg fogom védeni a hazámat!

Amikor megtámadják Magyarország demokratikus elkötelezettségét, akkor nekem alkotmányos kötelezettségem, hogy megvédjem az országot. Ebben nem ismerek kompromisszumot. Meg is fogom tenni – szögezte le Orbán Viktor újságírók előtt Strasbourgban. Mint fogalmazott, mindezt a józan ész alapján fogja megtenni.

Utoljára frissítve: 2011. január 19., 17:52

A magyar kormányfő elégedett volt az EP strasbourgi plenáris ülésének stílusával. "Sokkal rosszabbra számítottam. Arra is fel voltam készülve, hogy a Parlament fele kivonul" – jegyezte meg Orbán Viktor, kiemelve: a magyar elnökség programját még a leghevesebben támadók is támogatták. Hozzáfűzte azt is, a médiatörvény esetében világos a menetrend: először a bizottság ír egy levelet, melyben közli észrevételeit, amit a magyar kormány megfontol, majd ezt követően megkezdődik a konzultáció.
– Nem emlékszem olyan példára, mikor egy nemzet államfője azt mondta volna, hogy nemzeti hatáskörű kérdésben anélkül hajlandó változtatni, hogy büntetőeljárással erre rákényszerítenék – húzta alá a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor leszögezte azt is: számukra a médiatörvény nem presztízskérdés. "Ez nem szkander. Nem hiúság kérdése" – mondta, arra kérve a bizottságot, hogy vitassák meg, hol vannak a törvényben gondok. Mi az érveink erejében hiszünk – jegyezte meg.

Újságírói kérdésre reagálva kitért a médiatanács összetételére is. Kifejtette, demokratikus módon, a parlament kétharmados támogatásával választották meg, miközben más országokban a kormányfőnek van joga egyedül kinevezni a testület tagjait. Mint folytatta, Európában a kétharmados kormányzás szokatlan, nem lehetőséget látnak benne, hanem veszélyt.
Rámutatott arra is, hogy a magyar médiatörvény hatályban van. Mindezek ellenére a magyar újságokban a legbrutálisabb jelzőkkel illetik a kormányt és engem is, személyes becsületbe gázolva – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Mint folytatta, mindezek ellenére senki sem indított erre eljárást, a törvény ugyanis erre nem ad lehetőséget. A kormányfő emlékeztetett: az előző sajtótörvényt még 1986-ban az egypártrendszer idején alkották, melyben az újságírók védelme nem volt garantálva. a jelenlegi szabályozás nagyobb védelmet biztosít számukra.
Orbán Viktor kitért az EP-ben történt támadások egyikére. Mint fogalmazott, egy német képviselő azt közölte, totalitárius diktatúra van Magyarországon. Ilyen esetekben meg kell védenem a hazámat. Ebben nem ismerek kompromisszumot. Amikor megtámadják Magyarország demokratikus elkötelezettségét, akkor nekem alkotmányos kötelezettségem, hogy megvédjem az országot. Meg is fogom tenni – szögezte le.

(fidesz.hu)

Orbán Viktor Strasbourgban ismertette az uniós elnökség programját

Az elmúlt húsz év legnehezebb éve előtt áll az Európai Unió- mondta a kormányfő.

Szerző: Baraczka Eszter
Forrás: Duna TV Híradó

2011.01.19. szerda 12:26

Az elmúlt húsz év legnehezebb éve előtt áll az Európai Unió, mondta Orbán Viktor az Európai Parlamentben. A miniszterelnök délelőtt ismertette a magyar uniós elnökség programját. Ezekben a percekben a frakcióvezetők értékelik a hallottakat. Strasbourg-ból jelentkezik tudósítónk, Baraczka Eszter.

– Eszter, számítani lehetett arra, hogy magyar belpolitikai kérdésekrőlis vita lesz. Milyen volt a kormányfő beszéde és fogadtatása?

– A vita még zajlik, kemény bírálatok hangzottak el, mint ahogy erre számítottunk, de durvaság nem volt. A képviselők egy része leragasztott szájjal jelent meg, mások pedig egy magyar hetilap üres címoldalát mutatták fel , ők így tiltakoztak a médiatörvény miatt.  Jose Manuel Barroso elnök erre a hétre ígérte az Európai Bizottság konkrét aggályait. Orbán Viktor pedig arra tett ígéretet, ha Brüsszel szükségesnek látja, akkor a kormány módosítani fogja a médiatörvényt. A miniszterelnök ugyanakkor azt is kérte at Európai Parlamenttől, hogy ne keverjék össze a magyar belpolitikáról alkotott véleményüket a magyar elnökség munkájával, mert az nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára nézve káros lehet.

Az eddigi felszólalók kivétel nélkül támogatták a magyar elnökséget, amire Orbán Viktor azt mondta: Magyarország számára ez történelmi igazságtétel, a II. világháború után ugyanis Magyarország adta a legtöbb vért a demokráciáért. Ezért a mondatért tapsot is kapott.

dunatv,hu

Orbán: kezdődik a mulatság

[ 2011. január 07., 19:42 ] [152]

"Kezdődik a mulatság", így fogjuk fel a magyar EU-elnökséget – mondta Orbán Viktor Budapesten, az Európai Unió Házának hivatalos avatási ünnepségén. Csütörtökön volt vízkereszt napja, a remény napja, pénteken pedig kezdődik a farsang. „Mi is így fogjuk fel az elnökségünket: kezdődik a mulatság" – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy hat hónap múlva, a magyar elnökség végeztével pedig azt szeretnék mondani, „jó mulatság, férfi munka volt".
A második világháború után Magyarország volt Európában az az ország, amely a legtöbb vért és a legtöbb emberi életet adta a szabadságért és a demokráciáért – hangsúlyozta beszédében Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a véren és az emberi életeken kívül Magyarország adott még 200 ezer iskolázott, jól felkészült embert Európának és Amerikának, akik elmenekültek Magyarországról a megtorlások elől. Ezért szerinte történelmi és érzelmileg megindító pillanat a mostani, amikor Magyarország adhatja az Európai Unió soros elnökségét.
A magyar kormányfő azt mondta, más korszakban élünk, mint a pénzügyi-gazdasági válság előtt, ám benyomása szerint „még mindig nem vontuk le a megfelelő tanulságokat ebből a válságból", ugyanis még mindig sokan hiszik azt, hogy a válság után az élet úgy folytatódik, mint előtte. „Nekünk, politikusoknak az a felelősségünk, hogy egyértelműen és világosan megmondjuk az embereknek, hogy ez nem lehetséges", soha nem lesz a világ olyan már gazdaságilag, mint a válságot megelőzően, és az európaiak nem lesznek képesek a válság előtti erőfeszítéseikkel fenntartani az életszínvonalukat a válság utáni időszakban – hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve, hogy „mélyen és súlyosan" át kell szervezni az életünket.
"Nem lehet fenntartani a nyugdíjrendszereinket, nem lehet fenntartani a termelésünk versenyképességét, nem lehet fenntartani az életünk színvonalát a mostani szabályozásokkal" – mutatott rá Orbán Viktor, úgy fogalmazva: „ha többet temetünk, mint ahány keresztelőnk van, nem tarthatjuk fenn a versenyképességünket". Álláspontja szerint mindent újra kell gondolni a versenyképességhez. Hozzátette ugyanakkor, „semmi okunk nincs arra, hogy ne legyünk optimisták", az EU ugyanis ennél sokkal nagyobb dolgokat is megvalósított: egymást halomra gyilkoló népek polgáraiból a háború után barátokat csinált, térdre kényszerítette a Szovjetuniót, újraegyesítette Európát, és megteremtett például egy új világpénzt. A magyarok mindent meg fognak tenni azért, hogy az EU az új kihívásoknak eleget tegyen – hangsúlyozta.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a rendezvényen elmondta: akkor sikerülhet megteremteni az erős Európát, amelyet Magyarország is a zászlajára tűzött, ha összefognak az unió tagállamai – így a legnehezebb problémákra is megoldást találhatnak. Mint hangsúlyozta, bár az elmúlt időben fontos lépéseket tettek, még sok teendő vár a magyar elnökségre is, ezzel kapcsolatban megjegyezte: meggyőződése, hogy ez a fél év, „jó és gyümölcsöző" lesz.
Ez a hat hónap nemcsak Magyarországnak, de Európának is kritikus időszak – mondta. Az elnökségnek tovább kell vinnie a megkezdett reformokat – mondta az unió versenyképességét ösztönző EU 2020-ra és az európai szemeszterre célozva, amelynek során lehetővé válik a nemzeti költségvetések összehangolása. Mint fogalmazott, a sokszínűség az EU fontos értéke, amely abban is megjelenik, hogy minden elnökség egy kicsit más.
Hangsúlyozta: az uniónak sikerült a kommunizmus évtizedei után eltüntetni a határokat a kontinensen, és olyan vívmányokat ért el, mint a közös pénz, a közös piac és a tagállamok egysége. Azonban még mindig több kihívással kell szembenéznie az EU-nak, miközben a tagállamai azon dolgoznak, hogy szociális, gazdasági és környezeti szempontból is fenntartható jövőt építsenek a következő generációknak – tette hozzá.
A Bizottság elnöke kiemelte: lényeges az unió és a polgárok közötti bizalom helyreállítása, ezért az EU vezetőinek figyelniük kell arra, mit várnak tőlük az emberek. Az unió nemcsak Brüsszelben létezik – mondta, hozzáfűzve: az EU az Európai Unió Házában is jelen van. Ez a hely egy „agora", amely összehozza az embereket, és amely nemcsak a Bizottság, hanem egész Európa háza – vélekedett.
Sztavrosz Lambrinidisz, az Európai Parlament (EP) alelnöke beszédében hangsúlyozta: Brüsszelben és Strasbourgban olyan lényeges kérdésekről vitáznak, mint a mezőgazdaság, a vízpolitika, a környezetvédelem, a foglalkoztatás, a migráció vagy a terrorizmus elleni harc, és ennek a munkának a hatása az egész unióban érezhető. Azt mondta, az EU Házában ezeket a témákat is megvitatják majd az emberek. Ennek a helynek „élőnek" kell lennie, amit nem lesz könnyű elérni, mert ugyan jelenleg nagy figyelem irányul rá, de „holnaptól egy kamera sem lesz itt" – figyelmeztetett.
Az elnökségről szólva az EP alelnöke üdvözölte, hogy a magyar pártok egyetértenek az unió bővítésében, mivel véleménye szerint csak így lehet békét teremteni a kontinensen. A görög politikus kiemelte a szolidaritás fontosságát is, mint rámutatott, a tagállamoknak együtt kell megoldaniuk a problémáikat.
MTI

Orbán már 2020-ra fókuszál

 

2011. január 1., szombat 13:04

Mindenki erős Európát szeretne, és ennek szellemében az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az Európa 2020 stratégia sikeresen megvalósuljon – jelentette ki Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Tanács honlapján szombaton megjelent exkluzív interjúban.

Orbán Viktor elmondta, hogy a szombaton kezdődött féléves elnökségre való felkészülés során kiterjedt konzultációs sorozatot folytatott, így találkozott az összes többi tagállami miniszterelnökkel, és megbeszéléseket tartott a keleti partnerségben részt vevő országok vezetőivel és a balkáni térség több kormányfőjével is. "Azt tapasztaltam, hogy mindenki erős Európát szeretne, mert ez a nemzetek számára támaszt és erőforrást jelent" – hangsúlyozta Orbán Viktor.

"A kommunizmus bukása óta az előttünk álló év lesz Európa legnehezebb éve, ami komoly kihívást jelent. A magyar azonban sokat próbált nép, amely számos válságon túljutott már, így megerősíthetem: jó hír Európának, hogy ebben az időszakban magyar elnöksége lesz" – szögezte le a miniszterelnök.

Az elnökségi programból két konkrét kérdésre hívta fel a figyelmet: mint mondta, egyrészt esedékes egy közös, átfogó európai romastratégia megalkotása a magyar elnökség alatt, másrészt pedig a nyugat-balkáni országok számára "a térség stabilitása érdekében biztosítanunk kell az európai perspektívát".

A fokozott európai gazdasági együttműködéssel kapcsolatban Orbán kiemelte: "A világban elképesztő sebességű és mélységű átalakulás zajlik, és Európának az eddigieknél sokkal erősebb világversenyben kell helytállnia. A magyar elnökség alatt ismét fel kell mutatnunk, hogy Európa a piacgazdaság őshazája, és képes új, innovatív megoldások felé fordulni."

Úgy vélte, hogy "az emberek Európa és saját jövőjüket illetően elbizonytalanodtak. Jól érzékelik a veszélyeket, de a kiutat nem látják. Megoldásokat várnak elsősorban a gazdasági növekedés beindítására, új munkahelyek teremtésére, és a régiek megtartására. Ezért a következő időszakban egész Európának komoly megújulásra lesz szüksége."

A magyar miniszterelnök beszélt arról is, hogy "Európa számára különös jelentőségű a közös agrárpolitika jövője. Az Európai Unió versenyképessége elképzelhetetlen az európai hagyományoknak megfelelő, jól működő mezőgazdasági termelés nélkül. Nagyon fontos ezért, hogy előmozdítsuk a tagállamok konszenzusát az agrárpolitika megőrzéséről és továbbfejlesztésének irányairól."

Ami pedig a kohéziós politikát, vagyis az elmaradottabb térségek és ágazatok felzárkóztatását célzó rendszert illeti, Orbán Viktor kifejtette: "Elnökségünk számára fontos, hogy az unió ki tudjon lábalni az euró válságából. Ez azonban az összes uniós tagállam közötti fejlettségi különbségek problémája is, ami nagyon élesen felhívja a figyelmet arra, hogy Európának a kohéziós politika erősítésére van szüksége."

A magyar prioritások közé tartozó energiapolitikával kapcsolatban azt hangoztatta: "addig nem tekinthetünk az unióra erős globális szereplőként, amíg fel nem ismeri, hogy keleti fele energiafüggőségtől szenved. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk az energiafüggőség csökkentése érdekében, ami azt jelenti, hogy diverzifikálni kell a tüzelőanyag-forrásokat és a szállítási útvonalakat".

Arra a kérdésre, mivel járulhat hozzá a magyar elnökség a keleti szomszédok irányában folytatott uniós politikához, Orbán Viktor úgy válaszolt: "Ha az Európai Unió sikeres szereplő akar lenni a világporondon, akkor saját háza táján is sikeresnek kell lennie. Éppen ezért a keleti partnerség sikere olyan értékes erőforrás, amely jelentős mértékben erősítheti közösségünket. A jövő év első felében esedékes magyar EU-elnökség az egyik legfontosabb külpolitikai célkitűzésének tekinti a keleti partnerség előmozdítását, ezért jövő májusban még egy keleti partnerség csúcstalálkozót is rendezünk Budapesten."

Hangsúlyozta azt is: "Úgy gondoljuk, hogy a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások felgyorsítása és lezárása stratégiai jelentőségű, és Szerbia számára is nyitva kell hagyni az európai perspektívát. Emellett minden erőnkkel támogatni fogjuk, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a schengeni térséghez."

"Arra törekszem majd, hogy csökkentsem azt az oly fájdalmas távolságot, amely az európai eszme és az európai polgárok között ma létezik" – fogalmazott a miniszterelnök arra a kérdésre válaszolva, hogyan kommunikálja majd tevékenységét a magyar elnökség az uniós polgárok felé.

Jelezte: ahogyan az elnökség előtt tette, az elnökség féléve során ismét ellátogat mind a huszonhat tagállamba. "Találkozni fogok miniszterelnöktársaimmal, és mindenhol szót fogok emelni az erős Európa eszménye mellett, továbbá megpróbálom a magam eszközeivel is közelebb vinni az európai eszmét az európai polgárokhoz" – jelentette ki.

A spanyol-belga-magyar elnökségi trión belüli együttműködésről elmondta: Martonyi János külügyminiszter nemrégiben kétoldalú találkozót folytatott Brüsszelben spanyol, illetve belga kollégájával, és mindkettejükkel szoros együttműködésről állapodott meg a magyar elnökség idejére is.

"Lengyel barátainkkal is folyamatosan konzultálunk, és gyakorlatilag duót alkotunk, hiszen utánunk ők következnek az Európai Unió Tanácsának elnökségében" – tette hozzá Orbán Viktor.

index.hu

Mi múlik a magyarok ügyességén?

 

A gyengélkedő euró gatyába rázása, a szegénység csökkentése, az orosz gyanakvás legyűrése lesz többek között a 2011-es magyar EU-elnökség legfontosabb feladata. Mi múlik azon, hogy a magyar diplomaták mennyire ügyesen hozzák össze az EU vezetői között a kompromisszumokat? Összeszedtük a kormány előtt álló legfontosabb feladatokat.

Elvileg minden készen áll arra, hogy január 1-jén Magyarország átvegye az Európai Unió soros elnöki tisztségét. A munkások az utolsó simításokat végzik a gödöllői Grassalkovich-kastély felújításán, a legnagyobb német autógyártó konszern kedvezményes áron adott bérbe 200 autót a vendégek szállítására, Orbán Viktor miniszterelnök pedig az elmúlt hetekben körbejárta Európa fővárosait, hogy kollégáival egyeztessen az elnökség programjáról.

Bár a lisszaboni szerződés elfogadása óta valamivel egyszerűbb lett a soros elnök dolga – hiszen az EU-t diplomáciai találkozókon nem ő, hanem Herman van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke képviseli -, a soros elnökség nem lesz egyszerű feladat. Magyar politikusoknak és diplomatáknak kell majd levezényelniük az EU legfontosabb döntéshozó szervének különféle szintű üléseit, az állam- és kormányfők csúcstalálkozójától a legkisebb munkacsoport soron következő brüsszeli megbeszélésig.

Az Unió ráadásul nincs egyszerű helyzetben, a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság újabb hullámai miatt idén több tagállam is nemzetközi segítségre szorult, ami megrengette a közös valutába, az euróba vetett bizalmat. "Gondterhelt arcélek, mélyen barázdált homlokok, a bizonytalan jövőről szóló beszédek, segítséget sürgető és válságtanácskozásokba süllyedő államférfiak és államasszonyok fogadtak" – festett sötét képet a helyzetről az elnökség honlapján Orbán Viktor is.

Közös pénzügyeink

A fenyegető valutaválság miatt a magyar elnökség legfontosabb feladata az Európai Stabilitási Mechanizmusnak nevezett rendszer szabályainak kidolgozása lesz. Az euró stabilitásának védelmére szolgáló rendszer felállításáról már december 17-én, a tagállamok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján megszületett a politikai döntés (erről itt olvashat), de a részletes szabályok kidolgozása és elfogadtatása a magyar elnökség idejére marad.

Az állandó Európai Stabilitási Mechanizmus egy hitelkeret lesz, amely 2013 júniusától jönne létre, és váltaná fel a jelenlegi átmeneti alapot, amelyből Írországot is megmentették. Eseti alapon a nem eurót használó tagországok is csatlakozhatnának hozzá. A megegyezés szerint a kerethez csatlakozó országok csak a legvégső esetben és szigorú feltételek teljesítése esetén fordulhatnak a mentőalaphoz. A szigorú feltételek kikötése a németek törekvéseit tükrözi, az EU legnagyobb gazdaságaként ugyanis rájuk marad a mentőcsomagok költségeinek legnagyobb része.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Az egykori lovardából lett konferenciaterem – még több képért kattintson a fotóra!

A magyar uniós elnökség alatt fog beindulni a közös uniós gazdaságpolitika egy másik eleme, az úgynevezett Európai szemeszter. Ennek értelmében a tagállamoknak jövő tavasszal kell benyújtaniuk a következő (vagyis a 2012-es) költségvetés főbb számait, hogy a tagállamok kölcsönösen megismerhessék egymás terveit még a nemzeti jóváhagyás előtt. Ez biztosítja, hogy az egyes államok ne veszélyeztessék az unió pénzügyi stabilitását az egyéni terveikkel.

Reformprogramok

A magyar elnökség alatt emellett kiemelten feladat lesz a még márciusban elfogadott EU 2020 című fejlesztési stratégia nemzeti reformprogramjainak kidolgozása és egyeztetése. A magyar belpolitikára és gazdaságra is jelentős hatása lesz valószínűleg a magyar reformprogram februári bemutatása. A programokat épp a magyar elnökség végén, jövő júniusban értékeli majd az Európai Bizottság.

A célkitűzés szerint az európai államoknak 2020-ig 75 százalékra kellene növelniük az EU-n belüli átlagos foglalkoztatási rátát, a kutatási-fejlesztési kiadásokat pedig a GDP 3 százalékára kell feltornázni. 20 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, illetve 20 százalékosra növelni a megújuló energia arányát. Célkitűzés a korai iskolaelhagyók arányának 10 százalékra csökkentése, a diplomások arányának 40 százalékra növelése, de a terv része az is, hogy 20 millióval csökkenjen a szegénységi küszöb alatt élő európaiak száma.

A magyar elnökség az utolsó, szociális célkitűzésre helyezi a legnagyobb hangsúlyt, és annak keretében külön kíván foglalkozni a cigányság helyzetével, illetve kidolgozna egy külön EU-s stratégiát a 10-12 millióra becsült lélekszámú európai cigányság helyzetének javítására. Stratégiából kettő is készül: egy a brüsszeli intézményekben, egy pedig Budapesten. Az [origo] korábbi információi szerint a brüsszeliek csak bizottsági szinten fogalmaznának meg ajánlásokat, a magyar kormány viszont kötelező jellegű szabályokat szeretne.

Költségvetési vita

A britek már a legutóbbi brüsszeli csúcson megnyitották az EU következő, 2013 és 2020 közötti költségvetésének vitáját azzal, hogy levelet írtak (és ki is szivárogtatták a sajtónak), amelyben a hétéves költségvetés főösszegének korlátozását indítványozták. Ez bevett módszer, 2005-ben a "hatok bandája" néven emlegetett, a legnagyobb befizetőkből álló csoport (Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország és Ausztria) élt hasonló eszközzel, de végül csak részben jártak sikerrel.

Forrás: EPA/Olivier Hoslet
Orbán Viktor és Herman van Rompuy, a soros és az állandó elnök

A magyar elnökségnek 2011 első felében elvileg még nem kell a költségvetéssel foglalkoznia (egyelőre az Európai Bizottságnak kell kidolgoznia az első javaslatát), de a háttérben minden bizonnyal megindulnak majd az egyeztetések. A nettó befizető országok valószínűleg ismét a kiadások korlátozását követelik majd, ami a szegényebb keleti államoknak nem érdekük. Valószínűleg külön heves vita lesz a mezőgazdasági támogatásokról, ami Magyarország számára is húsbavágó lehet.

Lehetőség a Balkánnak

A magyar elnökség idején reális esély lehet az Unió újabb bővítésére, Horvátország csatlakozására. A magyar kormány célja, hogy Horvátországgal 2011 első félévében lezárják tárgyalásokat, de ha a tagállamok és az Európai Parlament képviselői is jóváhagyják a bővítést, akár a tényleges csatlakozás is megtörténhet a magyar elnökség idején. Martonyi János külügyminiszter ugyanakkor már korábban azt mondta: a bővítési folyamat Horvátország csatlakozásával sem áll le.

A bővítés Martonyi szerint azért fontos, mert perspektívát nyújt, így pedig stabilizálja a nyugat-balkáni országokat. Ez a magyar elnökség esetében azt jelenti, hogy sikerként lehet elkönyvelni, ha megindulnak a csatlakozási tárgyalások Macedóniával és Montenegróval. Utóbbira van is esély, de Macedónia tárgyalásait Görögország már öt éve blokkolja a két ország közti névvita miatt (Görögország egyik északi tartományát Makedóniának hívják).

Magyarország számára a vajdasági magyar kisebbség miatt is különösen fontos Szerbia helyzete. Belgrád 2011 január végére, tehát a magyar elnökség idejére ígérte a tagjelölti kérdőív kitöltését. A magyar kormány számára jelentős siker lenne, ha a jövő év első félévében Szerbia hivatalosan is tagjelöltté válhatna, és ki lenne tűzve a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontja. A helyzetet azonban bonyolítja a függetlenségét 2008-ban kikiáltó Koszovó, amelyet Belgrád (és több uniós tagállam) nem ismer el önálló államként.

Valószínűleg a magyar elnökségre marad Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának kérdése is. Az eredeti elképzelés szerint a két ország tavasszal csatlakozott volna a határok szabad átjárását lehetővé tevő egyezményhez, de a francia és a német belügyminiszter ennek elhalasztását kérte az Európai Bizottságtól. Az ügyben valószínűleg politikai döntést kell hozni, ami a magyar kormánynak ad feladatot, hiszen kompromisszumot kell találni az ellenérdekelt felek közt.

Keleti partnerség

Budapesten, a magyar elnökség idején lesz az úgynevezett Keleti Partnerség csúcstalálkozója. A 2008-ban indított program célja, hogy az EU szorosabbra fűzze gazdasági és politikai kapcsolatait hat egykori szovjet tagköztársasággal, Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Moldovával, Grúziával, Örményországgal és Azerbajdzsánnal. Az EU évente 600 millió eurót fordít arra, hogy támogassa a demokratikus intézményeket, illetve a gazdasági reformokat ezekben az államokban.

A budapesti csúcson várhatóan részt vesz Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is. Németh Zsolt külügyi államtitkár korábban azt mondta: örvendetes lenne, ha az orosz külügyminiszter is részt venne a találkozón. Ha ez megvalósulna, azzal a magyar kormány egy szimbolikus lépést tenne az Orbán Viktor által emlegetett, Európa és Oroszország közötti "nagy történelmi kiegyezés" felé. Moszkva ugyanis eddig barátságtalan kezdeményezésként tekintett a keleti partnerségre, ami szerintük nem más, mint kísérlet az EU érdekszférájának kiterjesztésére.

Herman van Rompuy december 21-én Budapesten a magyar elnökség feladatai közt említette a keleti partnerséget is, amelynek kulcsszerepe lehet az energiabiztonság szempontjából. Ezzel arra utalt, hogy Azerbajdzsán lehet az egyik megoldási lehetőség az orosz gáztól való függésre, csak meg kell oldani, hogy a Kaukázusból eljuthasson a gáz Európába. Erre már van egy, a magyar kormány által is támogatott kezdeményezés, az úgynevezett AGRI projekt, amely cseppfolyós azeri földgázt szállítana román kikötőkbe.

A magyar elnökség alatt természetesen a felsoroltakon kívül még sok más téma napirendre kerül majd. Ezek egy részéről részletesen olvashat Antal Dániel írásában a Komment.hu-n, az [origo] véleményoldalán.

origo.hu

Hihetetlenül nehéz dolga lesz Orbán Viktornak

[ 2010. december 29., 16:34 ] [240]

2010 a választások éve volt a Kárpát-medencében: elnökválasztás Ukrajnában, kormányváltás Magyarországon, nemzeti tanácsi választások a Vajdaságban, parlamenti választások Szlovákiában volt az első félév termése, ősszel pedig helyhatósági választások következtek északi illetve északkeleti szomszédainknál.
Mindezeken kívül számos érdekességgel és izgalommal szolgált az elmúlt év.
A nemzetpolitika rendszerváltása
A határon túli magyarok életét a helyi eseményeken túlmenően jelentősen befolyásolja az anyaországi kormányváltás. A kétharmados parlamenti támogatás birtokában a második Orbán-kormány gyors eredményeket mutatott fel a nemzetpolitika szimbolikus világában is. Ennek számos törvényi, intézményi és diplomáciai attribútuma van: a Nyilatkozat a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről, a Nemzeti Összetartozás Napja – amelyet kiemelt figyelem övezett a 90 éves trianoni évforduló révén – az egyszerűsített honosítási eljárás, a határon túli osztálykirándulások, a MÁÉRT ismételt összehívása, az intézményi és strukturális támogatási átalakítások. Bár kedvező folyamatok indultak be a területen az előző évekhez képest, számos kihívással kell még szembenézni, hogy a sok változás ne legyen kontraproduktív. Erről részletesen olvashat a Kitekintő novemberben megjelent nemzetpolitikai elemzőjében. Most pedig címszavakban vegyük sorra mi történt az elmúlt évben a Kárpát-medencében.

Szlovákia
Június 12-e meghatározó jelentőséggel bírt a szlovák politika és a felvidéki magyarok helyzetét illetően. A parlamenti választások napja ugyanis két egymástól jól elkülöníthető félre bontja 2010-et. Az első fél évben Robert Fico és Jan Slota nacionalista ténykedését és az olykor durva elemektől sem mentes választási kampányt konstatálhattuk. A választások azonban komolyan átrendezték a politikai küzdőteret. A Smer és az SNS megbukott, Meciarék és az MKP kiesett a parlamentből, míg új szereplőként jelentős támogatással megjelent a színen a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) és a magyar érdekek képviseletét átvevő Híd-Most.
A választásokat követően Iveta Radicová alakított négy párti kormányt az SDKÚ, SaS, KDH, és a Híd-Most részvételével. A második félév a kormány stabilitását megrendítő kérdések köré szerveződött. Először a kormányprogram megalkotása, majd az önkormányzati választásokon létrejövő furcsa szövetségek, illetve a főügyészválasztáson megingó koalíció borzolta a kedélyeket. A kormány egyelőre áll, s januártól életbe is lépnek az államháztartás rendbetételét célzó megszorító intézkedések is.
Fontos beszélni az MKP-Híd összecsapásokról is. Az elképesztő lendülettel induló kettős identitású Híd-Most júniusban még meggyőző támogatottsággal jutott be a parlamentbe, s kiszorította onnan az MKP-t. Az őszi helyhatósági választásokon azonban, a magyar etnikai párt revansot vett és mind a polgármesterek, mind a képviselői mandátumok számában felülmúlta a Hidat. Az, hogy mi szolgálja inkább a magyar érdekeket, illetve a szlovák-magyar megbékélést, az a jövő évnek is meghatározó kérdése marad.
A magyar-szlovák viszonyrendszert nézve a 2010-es év továbbra is fagyosnak volt mondható. Nem történt végleges „eredményhirdetés” a Sólyom-ügyben sem, és a nyelvtörvény és iskolatörvény kapcsán sem rendeződtek a nézeteltérések. A szlovák államfő tegnapi döntése eredményeként pedig még tovább húzódhat az ügyek megnyugtató elsimítása.
Ukrajna
2010 januárjában az elnökválasztás izgalmaival nyitották az évet. A szerencsétlenül manőverező Viktor Juscsenko elveszítette székét, azt meggyőző fölénnyel foglalta el Viktor Janukovics, aki a második fordulóban az azóta ismét korrupciós botrányba keveredett Julija Timosenkót szorította maga mögé. Az új elnök a kárpátaljai magyarok számára a legjobb megoldás volt, hatalomra kerülésében az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) is támogatta. Az UMDSZ és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) között továbbra is komoly ellentétek feszülnek, melyek az őszi helyhatósági választások eredményeiben is kiütköztek. Az önkormányzati választások véghajrájában beharangozott – kisebbségek számára kedvező fordulatot hozó – oktatásra, igazságszolgáltatásra és államigazgatásra vonatkozó nyelvhasználati törvény egyelőre még nem öltött testet, ez is 2011-re marad.
Románia
Bár idén nem vártak választások az országra, az újonnan felálló Boc-kabinet tevékenysége, a kormány-ellenzék párharc, a gazdasági események, és a romániai magyar politika tartogatott meglepetéseket. Ki tudná felsorolni, hány bizalmatlansági indítvány érkezett Emil Boc kormánya ellen? Bizonyára emlékezetes marad azonban az IMF romániai „szerepvállalása”. A megszorító intézkedések és az ennek nyomán meginduló megmozdulás hullám. Bár nyúzzák az állampolgárokat, a kedélyek viszonylagosan lenyugodtak.
A reformokat az oktatási szférában igyekeztek folytatni, ez azonban jelentős etnikai színezettel párosult. Az oktatási törvényt mellyel a magyar közösség mértékadó jogosítványokat nyer számos alkalommal gáncsolta az ellenzék vagy az alkotmánybíróság. Az RMDSZ a kormányból való kilépéssel is fenyegetett, erre azonban nem került sor. Az év végére egy hónapok óta levegőben lógó kérdésre is választ kaphattunk, nevezetesen, hogy Tőkés László vezetésével megalakult a harmadik romániai magyar párt is. Innentől fogva fokozottan érvényes, hogy nagyon okos politizálásra van szükség, annak érdekében, hogy a magyar érdekképviselet ne szenvedjen csorbát.
Szerbia
Az elmúlt év is megerősítette azt a paradox helyzetet, miszerint amíg két EU-tagállamhoz képest, ahol a magyar kisebbség helyzete nem feltétlenül felel meg az elvárható európai uniós normáknak, addig az EU-tagság küszöbén álló Szerbiában további kisebbségbarát intézkedéseket fogadnak el. Az Autonóm Tartomány 2009-es létrejöttét követően 2010-ben a magyar nemzeti tanácsokról megválasztására került sor déli szomszédunknál.
Közel sem olyan ellentmondásos a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy Szerbia csatlakozni kíván az EU-hoz és ennek érdekében jelentős lépéseket kell tennie a kisebbségi jogok érvényesítése terén. Szlovákiára és Romániára nem nehezedik már ilyen nyomás. Szlovákiában pedig a szélsőséges revizionizmus megnyilvánulásként értelmeznek minden ilyen irányú törekvést. (Részlet 2009-es írásunkból.)
A jogszabályi háttér megteremtését követően azért az látszik körvonalazódni, hogy még komoly – anyagi és politikai – előrelépéseknek kell következnie annak érdekében, hogy az elfogadott többletjogok gyakorlati megvalósulással párosuljanak. A VMSZ ezért a romániai csatlakozás szerencsétlenségeiből okulva, egyelőre sikeresen és hatékonyan hívja fel a nemzetközi közösség figyelmét a még létező hiányosságokra.
Továbbra is vegyes a kép
A röviden felvillantott események még továbbra is azt igazolják, hogy kilenc évtizeddel a magyar közösségek elszakítás után, illetve húsz évvel a rendszerváltás után még továbbra is szembesülnünk kell azzal, hogy a szomszédos országok többségében még nem sikerült megnyugtatóan rendezni a magyar kisebbségeket érintő kérdéseket. A magyar kormány hatékonyabb fellépést tanúsított idén, mint a korábbi években, viszont a többségi kormányok hajlandóságát ez sem tudja pótolni. A nemzetpolitika és a nemzeti kisebbségek védelme még napirenden marad a következő esztendőkben is. Az pedig, hogy mennyire fontos az Unió által szabott kisebbségi kritérium, Szerbia példája mutatja a legjobban.
kitekinto.hu,erdely.ma

1 2 3 5
>