Böjte Csaba beszélgetésre hívja azokat, akiket érdekel a Szent István-terv
[ 2011. március 02., 01:06 ] [154]
Amint azt a nagyszabású munkájában is megemlítette, Csaba testvér a Szent István-tervet egy kiindulási vitaanyagnak szánta, amelyhez építő jellegű hozzászólásokat, kiegészítő javaslatokat vár.
Éppen ezért, találkozóra hívja mindazokat, akik március 4-én, pénteken este 6 órára el tudnak jönni a csíksomlyói Szent István Gyermekvédelmi Központba (volt Gyerekotthon). A vita elindításában talán segíteni fog az erre a célra létrehozott Facebook-oldal is:
http://www.facebook.com/pages/Szent-Istv%C3%A1n-terv/136824659716458
Szent István-terv
Kárpát-medence közös hazánk, így természetes, hogy elfogultan, szívünkben sok-sok irgalommal szemléljük saját világunkat. De ha őszinték akarunk lenni, akkor a csodálatos szép természeti adottságok, az évszázados templomaink köré épült rendezett településeink, és a sok-sok kedves vendégfogadó, törekvő embertársunk érdeme, elismerése mellett is ki kell mondanunk, hogy nagyon sok gond, probléma van a szülőföldünkön. Az elmúlt években bejártam széltében-hosszában a Kárpát-medencét, és észrevételeimet, gondjaimat három csoportban fogalmazom meg.
Padláson talált múlt – film
Érsek Csaba nyergeit háromszékiek, Hargita megyeiek és magyarországiak egyaránt keresik.
Szerző: Szabó Zoltán
Forrás: Térkép
2011.02.04. péntek 20:59
Érsek Csaba még kisgyermekként, a családi ház padlásán kutatva talált rá dédapja huszárnyergére. Ez az esemény eldöntötte a sepsiszentgyörgyi fiatalember sorsát: mára ő a környék egyetlen nyeregkészítő mestere. Míves munkáiért Magyarországról is felkeresik.
„Egész kicsi koromtól foglalkoztam fafaragással, nagynénémtől tanultam. Fúrtam, faragtam, falun nőttem fel. Fiúgyermek, ha bicska kerül a kezébe, már farag. S mindig érdeklődéssel turkáltam a szerszámszín padlásán a régi szerszámok, a régi kacatok közt, s ott találtam meg, még gyerekként, ezt a nyeregvázat. Nagybátyáim, édesanyám testvérei elmondták, hogy ez dédnagyapám huszárnyerge, aki még a magyar világban volt lovas huszár. Elmentem akkor harcsafűrésszel a vállamon, kivágtam a fát, kifaragtam, majd ült egy darabig. Akkor megint hozzáfogtam, s megint faragtam. Addig, hogy összeállt egy ilyen nyereg, mint ez” – meséli Érsek Csaba.
Az összeállítást nézze meg videón!
dunatv.hu
Băsescu: dolgozni kellene
http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=33935
Traian Băsescu elnök tegnap részt vett a Bukaresti Értéktőzsde megalakulásának 15. évfordulóján, és nagyon élesen bírálta a hazai közállapotokat. Elmondta: a megszorító intézkedéseket az állam reformjának halogatása idézte elő, ideje tehát végre valóban elvégezni ezt a feladatot. Bírálta a politikusokat, akik szerinte (is) a maguk érdekeit a köz érdekei elé helyezik. Megemlítette, hogy pártállástól függetlenül szembe mennek a kormánnyal, amely felvállalta ezeket a reformokat, példának hozva fel, hogy miközben a kormány kénytelen volt megemelni a TVA-t, megszavazták, hogy az alapélelmiszerek általános forgalmi adóját vigyék le 5 százalékra. Még hajmeresztőbb szavazás volt nemrég a szenátusban: a kormányoldal honatyái is megszavazták, hogy az amúgy alacsonynak tekinthető 16 százalékos adókulcs 10 százalékra csökkenjen. Drámai hangon szólította fel őket, hogy tanúsítsanak több felelősségérzetet.
A gazdasági életben is eluralkodott egy olyan szemlélet, mondta, mely szerint a munka nem vezet az egyén boldogulásához. A kapitalizmus egyik legrosszabb velejáróját ápolja az ország, nevezetesen azt a hitet, hogy munka helyett spekulációból lehet megélni. Ezt a hozzáállást bátorította az elmúlt években az ingatlanspekulációk hozama, de éppen ez vezetett a mai világgazdasági válsághoz, mondta.
Érdekes, hogy mindezek az Orbán Viktor által is hangoztatott gondolatokra rímelnek, aki szintén a munka becsületének visszaállításától reméli Magyarország kilábalását a válságból.
Ami viszont a parlament tagjainak komolytalan hozzáállását illeti, abban tökéletesen igaza van. Sajnos, az egyéni választókerületes rendszer nem hozta meg a hozzáállásbeli megújulást, s elmondhatjuk, hogy a szenátorok és képviselők nagy része kizárólag azon munkálkodik, hogy a következő választáson is mandátumhoz jusson. Ezért aztán nagyon nehezen szavaznak meg olyasmit, amiért szemrehányást kaphatnának a választóktól. Tudunk olyan Szatmár megyei honatyáról, aki inkább nem mutatkozott az emberek között, miután a nyáron bevezették a megszorító intézkedéseket, de annál nagyobb örömmel szavazta meg az egységes adókulcs csökkentését. Tipikus hazai honatyai észjárás: két év múlva ismét választások lesznek.
Bizony, az államelnök tegnapi intelmeit nem ártana komolyan venni, ha az nem lenne utópia ebben az országban. Veres István
Támogatja az MPP a gazdatüntetést
2010 szeptember 02., csütörtök
Egyetért a háromszéki MPP a gazdák követeléseivel, ezért támogatja mai tiltakozó felvonulásukat is, a párt képviselői jelen lesznek a tüntetésen — közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Bálint József, az alakulat sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke.
Szerintük az állami támogatások megvonása, illetve azok ki nem fizetése a játékszabályok meccs közben történő megváltoztatásának felel meg, nehezíti a gazdák megélhetését, hiszen terményeik nem lehetnek versenyképesek a nagyobb támogatásban részesülő nyugati termelőktől származó áruval szemben. Bálint szerint a mezőgazdasági támogatások megvonásá nak másik veszélye, hogy Szé kelyföldön negatív folyamatot indíthat el: kihúzhatja a földet az emberek talpa alól. Ugyanis ha többé nem művelik meg a földet, eladják azt, így nem csak a jelenre, de a jövőre is veszélyt jelent az állam magatartása.
— Farcádi Botond/Háromszék, polgaripart.ro
Kövér a MÁÉRT után összehívja a KMKF-et
[ 2010. augusztus 23., 12:17 ] [22]
A Magyar Állandó Értekezlet után összehívja össze a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát a magyar Országgyűlés elnöke. Kövér László a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában működőképes és hasznos intézménynek nevezte a Szili Katalin kezdeményezésére létrejött fórumot, amelynek szerinte a Magyar Állandó Értekezlet mellett is lehet szerepe.
A szereposztást azonban tisztázni kell, és ehhez az állandó értekezletnek kell először összeülnie Kövér László szerint. A politikus arról is beszélt, hogy a Fidesz és a kormány támogatja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit, és elfogadhatatlannak tartja, ha egy határon túli magyar politikus azt mondja, hogy az autonómia nem aktuális, ahogy tette ezt például Bugár Béla, a Most-Híd elnöke.
Mint ismert, a Magyar Állandó Értekezlet a magyar és a határon túli magyar pártok egyeztető fórumaként működött 1998-tól egészen 2004 novemberéig, a kettős állampolgárság ügyében tartott népszavazás után azonban a szocialista-liberális kormány nem hívta össze. Szili Katalinnak, a magyar Országgyűlés elnökének kezdeményezésére alakult meg – mintegy pótolva a hiányt – a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amely Szili Katalin elnöklésével 2006-tól minden évben szeptemberben tartotta plenáris ülését, az év folyamán pedig szakmai munka folyt az egyes albizottságokban. Valamennyi határon túli magyar közösség képviselője és a magyarországi parlamenti pártok is bekapcsolódtak a munkába, feltűnő volt azonban a végrehajtó hatalom, a kormány képviselőinek távolmaradása.
A KMKF összehívása a magyar Országgyűlés elnökének jogkörébe tartozik, míg a MÁÉRT a magyar miniszterelnök vezetésével tanácskozik. Szakmai körökben felmerült az a javaslat, hogy a KMKF legyen a valamennyi országos, regionális és EP-képviselő találkozási helye, a MÁÉRT-ben pedig a magyar kormány és a határon túli magyar politikai képviselete tárgyaljon a KMKF stratégiai javaslatainak operatív végrehajtásáról.
Kövér László lesz a házelnök
2010. július 9., péntek 14:04 | Frissítve: 7 órája
A Fidesz információink szerint Kövér Lászlót jelöli az Országgyűlés elnökének. A jelölésről – amire már korábban is számítani lehetett – a párt Alcsútdobozon összehívott elnökségi ülése döntött. A testület csütörtök-pénteki találkozóján várhatóan azt is véglegesítik, hogy Tarlós István lesz a párt főpolgármester-jelöltje. Ezt egyébként már tavaly szeptemberben megígérte Orbán Viktor.
Kövér László házelnökségéről azóta szivárogtat a Fidesz, amióta eldőlt, hogy a mostani házelnök Schmitt Pál augusztustól köztársasági elnök lesz. Kövér házelnöki posztja már a választások előtt is felmerült.
A múlt héten a jelölés kapcsán kisebb izgalmat keltett az a hír, hogy Kövér László nem értett egyet Schmitt államfővé választásával. Kövér ezen összevitatkozott Orbán Viktor pártelnökkel is.
Az Index információja szerint azonban komolyan nem veszélyeztette a konfliktus Kövér házelnökségét. Egyikük sem akarta tovább élezni a feszültséget, márpedig a korábban kiszivárogtatott döntés elmaradása mindkettejüknek kínos lett volna.
Kövér László a párt 37 alapítója közül az utolsó belpolitikában aktív politikus Orbán Viktoron kívül.
,,Sarmaság gyöngyszeme” projekt beindítása – MPP-s javaslat a Sarmaság községi PUG (Proiect urbanistic general) – Általános urbanisztikai és fejlesztési tervbe foglalandókra
Meggyőződésünk az hogy Sarmaság község gazdasági fejlődése, ezáltal pedig gyerekeink, unokáink, közösségünk, helyi magyarságunk jövője most, ebben a pillanatban a Sarmaságiak által demokratikusan megválasztott vezetők kezében van.
Mi úgy látjuk hogy Sarmaság gazdasági biztonságát és jövőjét helyi és egyedi sajátosságaink felhasználásával, a szilva-szőlőtermesztés, a pálinkafőzés-borászat, a pincészet nemes hagyományaival és a faluturizmus által nyújtott kereskedelmi lehetőségekkel alapozhatjuk meg.
Szerintünk igenis adottak a lehetőségek arra hogy ezekre a ma már működő és helyi szinten komoly hagyományokkal rendelkező tevékenységekre építsük fel Sarmaság gazdaságát. Ahhoz hogy kialakuljon az egészséges mikrogazdasági környezet, vezetőinknek óriási lehetőség áll rendelkezésükre. A közérthetőség kedvéért, engedjenek meg nekünk pár általánosságot elmondani a mikrogazdaságok (régiók, helységek) gazdasági versenyképességéről.
Meghatározás: A sikeres gazdasági fejlődés egy állandó jelleggel megújuló folyamatnak kell lennie amely során a mikrogazdasági környezet úgy fejlődik hogy az lehetővé tegye a versenyzés egyre bonyolultabb formáit a helyi piaci résztvevők számára.
Az egészségesen működő mikrogazdasági környezet alapvető szinten a következő ,,Termelési tényezőkkel” kell rendelkezzék, amit általánosan úgy nevez a vonatkozó szakirodalom hogy ,,Hozzáférhetőség a legjobb minőségű üzleti termelési tényezőkhöz”.
Ezek nagyvonalakban a következők:
Tőkés: az EMNT nem tud egyetérteni azzal ahogy ma az RMDSZ politizál
Forrás: dunatv.huSokmindenben nem értettek egyet a felek az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) tegnapi ülésén, amelyen egyebek mellett az RMDSZ kormányzati részvételéről, az erdélyi magyar összefogás jelenéről és jövőjéről, illetve az EMEF működésének folytatásáról tárgyaltak Marosvásárhelyen – derül ki a Népújság mai lapszámából. Míg Markó Béla szerint az RMDSZ és az EMNT együtt tudnak dolgozni az elkövetkező időszakban, addig Tőkés László szerint a magyar összefogás veszélybe került.
A marosvásárhelyi napilap szerint az RMDSZ elnöke arról számolt be, hogy a tanácsko- záson elsősorban kölcsönös tájékoztatásra került sor, amelyen a szövetség képviselői a kormányzati szerepvállalás körülményeiről és feltételeiről számoltak be. Megbeszélték az államtitkári tisztségek, prefektusi, alprefektusi funkciók helyzetét, szóltak a dekoncentrált intézményekben elfoglalt helyekről és arról is tárgyaltak, hogy a jövőben hogyan, mi módon fognak együttműködni.
Markó Béla nem tagadta, hogy vannak véleménykülönbségek az RMDSZ és az EMNT között a kormányzati szerepvállalást illetően, de abban egyetértettek, hogy keresni kell az együttműködés útjait – írja a Népújság. Az RMDSZ elnöke szerint munkacsoportokban együtt dolgoznak az elkövetkező időszakban, és közösen készítenek elemzést a kisebbségi törvénytervezetről, a tanügyi reformról, decentralizációs problémákról és más fontos, a magyarságot érintő kérdésekről.
Magyarul tanulni, románul vizsgázni- sarmasági ember olvasd el !
Ami a román nyelv elsajátítását illeti közép- és egyetemi fokon, ugyancsak személyes (családi) érintettséggel, de közös tanulságként, hadd mondjam el, hogy a csíkszeredai Sapientia EMTE idei mérnök államvizsgázói (a régi rendszerű ötödévesek és az új — bolognai — negyedévesek), jóllehet minden tantárgyukat magyarul tanulták, de Bukarestben — idegen bizottság előtt — románul államvizsgáztak.
Románul kellett elkészíteniük a dolgozatukat, és tízperces ismertetéssel megvédeniük, majd hasonló időtartamban felelniük a feltett kérdésekre. Nem ismerem a többi évfolyam eredményeit, csak az unokámét, aki elmondta, hogy a tizenöt jelentkező közül nemhogy egyik sem kapott elégtelen osztályzatot, hanem hetesen alul egyikük sem vizsgázott. Többeket dicséretben is részesítettek a professzorok tájékozottságuk és otthonosságuk miatt a választott témájukban.
Azok a szülők tehát, valamint drágalátos csemetéik, akik agitálnak a magyar oktatás „újraegyesítéséért” a románnal, az egyéniségükből kimosódott nemzeti önérzetet jelzik, vagy a hitvány szolgalelkűséget, alighanem többségi sugallatra. Hasonlóan azokhoz, akik azért adják román iskolába gyermekeiket, mert „szegénykéket” túlterheli még egy tantárgy, nevezetesen a magyar nyelv és irodalom. Eközben elfelejtik, hogy a román ember is megveti a pecsovicsokat, és csak a teljes — anyanyelvvesztő — beolvadást fogadja el. Ha ez a kívánatos valamelyik nemzettársunknak, ne búsuljuk elvesztét.
Munkával segíteném nemzetemet
Valamikori református elemista, majd mikós diákként, aki Magyarországon tanultam tovább, felajánlom ingyenmunkámat székely nemzetemnek.
A budapesti műszaki egyetemen szerzett általános gépészmérnöki és általános textilgépész-mérnöki oklevelekkel, felsőfokú külkereskedelmi szakvizsgával és több idegennyelv-vizsgával rendelkezem, szeptember elején utazom Sepsiszentgyörgyre az érettségi találkozónkra. Az esetleg velem tárgyalni akaró személyekkel szeptember 5-én 14 órától 20 óráig (vonatom indulásáig) tudok találkozni. Ha a helyzet úgy alakulna, hogy folyamatos elfoglaltságom lenne, végleg hazaköltöznék. Magamról csak annyit, hogy valamikor a Budapesti Székely Kör elnöke voltam, szerveztem körutat Magyarországon a Mikó-kollégium kultúrcsoportjának, és közreműködtem a Mikó-szobor felállításának ügyintézésében.
Török Gyula, Budapest
Háromszék
Az EU- nak sokat kell tenni a Kárpát medencei helyzet javítására
A Kárpát-medencében címmel kommentárban foglalkozott a magyar kisebbségek helyzetével hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung, kiemelve, hogy az ott élő magyar kisebbségek jogai „nem éppen a legjobban állnak”. hirdetés
A német konzervatív napilap bécsi tudósítója, Reinhard Olt emlékeztetett Frank-Walter Steinmeier közelmúltban tett prágai, illetve budapesti látogatására. A német külügyminiszter mindkét helyszínen támadta a legnagyobb magyar ellenzéki párt elnökét. Orbán Viktor ugyanis a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnökével, Csáky Pállal közösen rendezett választási gyűlésen a Kárpát-medencei magyar képviselők számára egyesített platformot sürgetett az Európai Parlamentben.
Orbán mindezzel nem csak a magyar és a szlovák külügyminiszter legutóbbi, a két ország súlyosan megromlott viszonyának javítását célzó erőfeszítéseit zavarta meg – írta a lap, utalva arra is, hogy Ján Slota, a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt elnöke ennek nyomán ismét magyarellenes kirohanásokra ragadtatta magát, és felbőszülten reagált a szlovák miniszterelnök, Robert Fico is.
Olt kitért a trianoni egyezményre, amelynek nyomán Magyarország területe kétharmadát elvesztette a szomszédos országok javára, amelyekben ma is jelentős magyar kisebbségek élnek. Szlovákiában a magyarok száma meghaladja az 500 ezret, ami a szlovák lakosság 10 százaléka. Zömmel közvetlenül a Magyarországgal határos területeken élnek, s különböző hangerővel regionális önigazgatást követelnek, a cikkíró szerint a dél-tiroli autonómia mintájára.
2013 -ig Szász Jenő a Magyar Polgári Párt elnöke
Szombaton tartotta Gyergyószentmiklóson első kongresszusát a Magyar Polgári Párt. Miután a küldöttek többsége szavazati jogot adott a meghívottaknak is – amit a belső ellenzék szabályellenesnek minősített –, azok, akik fenntartásokat tápláltak Szász Jenő elnökségének megerősítése ellen, kivonultak a teremből.
A többszáz MPP-s önkormányzati tisztségviselő, települési tanácsos – akiket az elnökség meghívott az Országos Tanácskozásra –, szavazati joggal való felruházása várható volt, mert így Szász megvalósíthatta támogatói számának megtöbbszörözését.
Miután a küldöttek és a meghívottak egy része elhagyta a termet, a bent maradtak újraválasztották Szász Jenőt. Mandátuma négy évre szól.
erdely.ma
Hozzászólások