Archive

Category Archives for "MPP Kongresszus"

MPP-kongresszus Kézdivásárhelyen

Március 14-re összehívja Országos Tanácsát az MPP

A Magyar Polgári Párt legfőbb döntéshozó testületének ülését tartják a párt bejegyzésének harmadik évfordulóján, március 14-én Kézdivásárhelyen. Másnap az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra emlékeznek.

A kézdivásárhelyi Országos Tanács munkaülés és a párt születésnapja is egyben, március 15. előestéje okán ugyanakkor ünnepi rendezvény is. Éppen ezért másnap a Magyar Polgári Párt Kézdivásárhelyen tartja az 1848–49-es forradalom és szabadságharc központi megemlékező ünnepségét, ahová minden, az Országos Tanácson részt vevő küldöttet és meghívottat várnak – áll az MPP közleményében.
Az OT küldöttséget az idén is a tavalyi, Gyergyószentmiklóson megrendezett Országos Tanácsra delegált küldöttek alkotják, akiknek mandátuma az alapszabályzat értelmében érvényes. A szavazati joggal rendelkező küldöttek mellett az MPP önkormányzati tisztségviselői is meghívást kapnak a rendezvényre.
„Szervezetünk életében kiemelt fontosságú eseményre kerül sor, amikor – amellett, hogy közösen ünnepeljük meg a választás szabadságának, az erdélyi magyar pluralizmus jogi- és intézményes kerete megteremtésének harmadik évfordulóját – megbeszéljük a szervezetünket érintő fontos kérdéseket, áttekintjük az elmúlt időszakot, és közösen meghozzuk mindazon döntéseket, melyek az elkövetkező időszakban meghatározzák a Magyar Polgári Párt tevékenységének irányvonalát” – olvasható az MPP közleményében.
Az Országos Tanács elé az alábbi határozattervezetek kerülnek beterjesztésre: az országos önkormányzati testület létrehozása, a megyei szervezetek egyeztető fórumának megalapítása, a 2012-es helyhatósági választásokra való felkészüléssel kapcsolatos cselekvési ütemterv, illetve az erdélyi magyar nemzeti oldal létrehozásának kérdése. A rendezvény kiemelt vendége dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, a FIDESZ–Magyar Polgári Szövetség Választmányának elnöke.

Iochom Zsolt, hirmondo.ro

Kövér László: Az országzászló a magyarok összetartozását jelképezi

Abban a korban, amikor az első országzászlókat felemelték, szimbolikusan azt fejezték ki vele, hogy összetartozunk, és nem hagyjuk el határainkon túlra szorult magyar testvéreinket – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Szolnokon, ahol 1944-es lerombolása után a város új gyalogoshídjánál közadakozásból ismét felállították a nemzeti lobogót.

Az a kor még értette a szimbólumok nyelvét, és nem az állam finanszírozta, hanem az emberek adták össze a országzászlóra a pénzt, éppen úgy, mint az első világháborúban elesett hősök emlékművére valót – fogalmazott a Tisza hajósok terén összegyűlt több száz fős tömeg előtt az Országgyűlés fideszes elnöke.

Olykor valóban fillérenként gyűlt a pénz, és egyesek megélhetésükhöz képest jelentős áldozatot hoztak adományozásukkal – tette hozzá.

"A kommunisták, és kései utódaik mindig is megvetették a magyar nemzet történelmét, végképp elakarták törölni (…) azok emlékeivel együtt, akik mindent odaadtak ezért nemzetért" – fogalmazott Kövér László.

A parlament elnöke zárásként Pilinszky versét idézve a reményről beszélt, amely a miénk, "akik átéltük a XX. század rettenetes erőpróbáit, hajlandóak vagyunk emlékezni,(…) és akik követni igyekszünk a megmaradás útján ebben a lényegesen könnyebb korban az előttünk járókat, a rabokat és a hősöket". Szalay Ferenc, Szolnok fideszes polgármestere arról beszélt, hogy az országzászlót azért állították fel a Tiszavirág híd belvárosi hídfőjénél, az iskolák közelében, hogy a fiatalok a zászló tövében, élő történelemórákon is megismerkedhessenek a trianoni békediktátum Magyarországot romboló következményeivel.

A Tisza-parti megyeszékhelyen 1934-ben közadakozásból felállított ereklyés országzászló az Eötvös téren állt, a turulmadaras emlékmű a magyarság trianoni tragédiáját, s a szétszabdalt nemzet összetartozását jelképezte. A szimbólumot a Szolnokra 1944-ben bevonult szovjet Vörös Hadsereg katonái döntötték le.

Az új országzászlót a rendszerváltást követően több alkalommal is szerette volna a közösség újra felállíttatni. Végül a Szolnokért Egyesület kezdeményezésére közadakozásból gyűlt össze a pénz a nyolc méter magas zászlórúdon lengő nyolc négyzetméteres lobogóra.

Az országzászló avatása után az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat első látványos sikerét hozó szolnoki csatát idézték fel hadijáték keretében hazai és külföldi katonai hagyományőrzők.

mti

MPP-PRESS

MPP kongresszus lesz március 14-én.

 

A Magyar Polgári Párt Országos Tanácsa, a párt bejegyzésének harmadik évfordulóján, március 14-én ülésezik Kézdivásárhelyen. Az MPP legfőbb döntéshozó testületének munkaülése a párt születésnapja is egyben, március 15. előestéje okán ugyanakkor ünnepi rendezvény is. Ezért másnap az MPP Kézdivásárhelyen tartja az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékező központi ünnepségét. Az MPP Országos Tanácsa a többi között dönteni fog a 2012-es helyhatósági választásokra való felkészülés cselekvési ütemtervéről, valamint az erdélyi magyar nemzeti oldal létrehozásáról.

Kolozsvári Rádió

Székelyföld oszthatatlan és szent

Az MPP háromszéki vezetősége bírálja a helyi hatóságok azon javaslatát miszerint Bölön község átadjon egy több mint 2o hektáros területet Brassó megyének. Kulcsár Terza József elnök kiemelte, hogy egyes személyek, „felhatalmazás nélkül” Székelyföldet akarják ezáltal kisebbíteni. Az MPP háromszéki elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy Bölön község átadjon Brassó megyének több mint 2o hektár területet, hogy ezáltal rendezze az ott élő roma családok helyzetét. „Ezzel Székelyföld egy részét adnák át Brassó megyének és csak azért mert ott román romák laknak. Tudomásom szerint az RMDSZ kormányon van, nem tudja másképp ezt a kérdést megoldani?”, húzta alá Kulcsár Terza. Ugyanakkor kiemelte: mindenkinek meg kellene értenie, hogy Székelyföld oszthatatlan és szent.

Sepsi Rádió

MPP-PRESS

Szász Jenő: határozott irányvonalat kell követnünk

Beszélgetés Szász Jenő MPP-elökkel a gyergyói OT kapcsán

Elnök úr, milyen gondolatokkal indul az gyergyószentmiklósi újabb Országos Tanács munkálataira?
Egyetlen tétje a MPP kongresszusnak abban áll, hogy a párt legfelsőbb döntéshozó testületének el kell döntenie egyszer s mindörökre – mert ez mindannyiunk számára kötelező érvényű üzenet, vagy irányvonal – az MPP építi-e, erősíti-e szervezeti önállóságát az elkövetkező időszakban, avagy valamiféle különalkunak, más politikai alakulatoknak, csoportosulásoknak rendeli alá saját érdekeit, mozgásterét?
Mi a véleménye a tavalyi kongresszussal kapcsolatos bírósági döntésről, megérkezett-e meg Bukarestből az indoklás?

Nem tudok arról, hogy megérkezett volna, de ennek a döntésnek azért másodlagos a jelentősége, mert a nagyváradi barátaink bukaresti közbelépése olyan aktus, amely gyakorlatilag jogi álcába öltöztetett politikai lépés. Ez a kérdés az interjú első mondataihoz vezet vissza, vagyis hogy az MPP egy önálló, erős szervezet kíván-e lenni vagy alárendeljük más csoportosulások érdekeinek. Másképp nem látom értelmét, hogy miért volt fontos a nagyváradi kilenc személynek perelnie Bukarestben.
Mi a véleménye a médiában kezdett ellenkampányról, például a Tőkés András Önhöz intézett nyílt leveléről?
Tőkés András az MPP életében sajnos a múlté. Ő kiiratkozott a párt életéből, az EMNT érdekeinek rendelte alá a saját politikai jövőjét, most ott tevékenykedik, amihez sok sikert kívánok. Nyilatkozatait „EMNT-köntösben” írta, az MPP pedig önálló pártként kíván megerősödni, és ennek jegyében kell Gyergyószentmiklóson olyan döntéseket hoznunk, amely mindenki számára olyan kötelező érvénynyű, mint egy alkotmány, vagy megmásíthatatlan, mint az axióma. Mondhatnám úgy is, hogy a szervezet tízparancsolatának legfőbb parancsát kell megfogalmaznunk, azaz, hogy az MPP önálló politikai szervezet, amelynek célja a polgári-keresztény-nemzeti értékrend és az erdélyi magyarság politikai alternatívájának képviselete. Én azt gondolom, hogy ha valaki ettől a céltól bármilyen irányba eltér, az a Polgári Párt ellen dolgozik  és valaki mások érdekei szerint cselekszik. Ha Tőkés Andrásról valamilyen más gondolkodásmódot képvisel, erre neki joga van, de az MPP keretein kívül.
Nagyon RMDSZ-es „sugallatú” a Kelemen Attila felvetése miszerint Szász Jenő csak a Jobbik Magyarországért Párttal szövetkezhet…
Erre mondják, hogy „bolond likból, bolond szél fúj”, egyébként a magyarországi kampány hatással van a határon túli szerveződések életére is. Az RMDSZ-nek szűk a mozgástere, mert elmondhatjuk, hogy akár két-három mandátumra is berendezkedhet a Fidesz Magyarországon, és ez sok idő a politikában. Az RMDSZ-nek nincs más lehetősége, minthogy becsmérelje az egyetlen komoly versenytársát, az MPP-t. Egyébként az RMDSZ állandó helyezkedését mindenki ismeri, de tudniuk kell, hogy a balkáni politizálás nem fér bele a magyar politikai kultúrába. Azzal nem lehet sikert elérni, mint például 2002-ben, hogy az MSZP-nek szurkolnak, Medgyessy Péternek legelsőként gratulálnak, s most a Fidesz leghűségesebb szövetségeseként tetszelegnek. Ez a magatartás, köpönyegforgatás Bukarestben eladható, Budapesten kevésbé.
Mit várhat az MPP a magyarországi választások eredményétől?
Magasztosabb célokat várok, mint arról elmélkedni most, hogy mi lesz a feladata az MPP-nek Én azt várom, hogy a Fidesz- kormánnyal lehetőség nyíljon a nemzeti integráció programjának megvalósítására. A NATO-hoz való csatlakozás előtt azzal hitegettek, hogy jobb lesz az életünk, s az EU-s integráció meghozza a teljes jólétet a magyarságnak. Kiderült, hogy minkét esetben „híja van a dolognak”. Szükség van a nemzet integrációjára, hogy együttesen tudjunk gondolkodni arról a programról, annak végrehajtásáról, amely a Kárpát-medencét nemcsak kulturális, hanem gazdaságilag is egységes térként fogalmazza meg. Ebben az MPP jó szövetségesként a Fidesz Magyar Polgári Szövetség munkatársa lesz. — Fülöp D. Dénes / Polgári Élet, polgaripart.ro


Kövér László és Izsák Balázs levele


Köszöntő az erdélyi Magyar Polgári Párt Országos Tanácsának gyergyószentmiklósi ülésére
2010, április 10.

Tisztelt  Országos Tanács !
Tisztelt  Meghívottak !
Kedves Barátaink !

Mindannyiunk életében ideje van a választásoknak. A küszöbönálló magyarországi parlamenti választások miatt a Magyar Polgári Párt Országos Tanácsa ülésén személyesen ugyan nem tudok résztvenni, ám engedjék meg, hogy a Fidesz Országos Választmánya és a magam nevében ezúton küldjöm Önöknek szövetségesi üdvözletünket.
Rövidesen mindannyiunk életében lezárul nyolc nehéz esztendő, lezárul egy olyan időszak, amelyben minden becsületes magyar közösségi törekvésnek a Kárpát-medencében vesszőfutás volt a sorsa.
Így volt ez Magyarországon és Erdélyben egyaránt, egyformán emberpróbáló időket éltünk át és egyformán ismertük fel a Fidesz és az erdélyi Magyar Polgári Párt  politikai szövetségének eszmei alapjait képező igazságot, mely szerint a magyaroknak nincsenek határon inneni és túli külön ügyei, a magyaroknak – éljenek Budapesten, Gyergyszentmiklóson vagy bárhol máshol – nincs többféle sorsuk, hanem egyetlen magyar ügy és egyetlen magyar sorsközösség létezik.
Nyolc év rombolás és romlás eredményeképpen a magyar állam romokban hever, a magyar nemzet közössége, pedig  súlyos sebeket kapott. A kifosztott államot – mint a magyar emberek legfontosabb védőintézményét – újjá kell építeni, a lelkileg megkeseredett magyar nemzeti közösség sebeit be kell gyógyítani. Minden túlzás nélkül mondhatjuk, történelmi feladat előtt állunk, történelmi eséllyel és felelősséggel felruházva. A Kárpát-medencei magyar közösségek lelki, szellemi és anyagi erejének összpontosítására lesz szükségünk, mert az előttünk álló feladatokat csak közösen teljesíthetjük, az eséllyel csak közösen élhetünk és a felelősség is, bár nem egyenlően, de közösen terhel mindannyiunkat. A felelősség azért, hogy soha többé nem ismétlődhessen meg velünk vagy gyermeinkkel, unokáinkkal az, ami 2002 és 2010 között – például 2004 december 5-én vagy 2006 október 23-án – magyar emberekkel a Kárpát-medencében megtörténhetett.

Tisztelt Országos Tanács !
A bajok elhárítására mindig vannak módszerek. A legpusztítóbb tatárjárások után például IV. Béla királyunk felismerte, hogy az ismétlődő betöréseket csak úgy lehet megakadályozni, ha a sík magyar területekre addig többnyire akadálytalanul behatoló tatár seregek útjába új és újabb várakat építenek. Így vette kezdetét egy nagyon tudatos várépítkezés, mely várakból később csodálatos módon egyébként kifejlődött városaink fontos része.

Napjainkban, a parlamentáris demokráciákban Magyarországon és Erdélyben egyaránt már nem várakat, hanem magyar közösségeket kell építeni, közösségeket kell megerősíteni, nagyon tudatosan és következetesen. Gyakorlatilag az egyetlen elérhető ellenszer jelenlegi közös bajainkra illetve azok jövőbeli elhárítására, ha mi, politikusok, közéleti szerepet vállalók, társadalmi szervezetek és politikai pártok, települési vagy országos kormányzó erők megfelelő feltételek teremtünk arra, hogy a magyar emberek sokaságából érdekeik felismerésére és érvényesítésére képes, öntudatos magyar közösségek alakuljanak.
A Magyar Polgári Párt egy ilyen tudatos közösségépítésre hivatott Erdélyben, Székelyföldön. Többszörösen kisebbségi helyzetből kell elvégeznie ezt a feladatot, mostoha körülmények között, de az eredmény ebben a munkában soha nem a mennyiség, hanem a minőség függvénye. Így volt ez a Magyar Polgári Párt életében az elmúlt időszakban például Nyárádszeredában, ahol a még kisebbségben lévő polgári pártiaknak – köszönet érte Csíki Sándor barátunknak és társainak – sikerült elérniük, hogy egy magyar  többségi akarat ne bontsa le a magyar iskolát és az alatta lévő telket ne adja idegeneknek, így volt ez Makfalván, ahol a még szintén kisebbségben lévő polgári pártiak elérték – köszönet érte Vas Imre alpolgámester úrnak és társainak – hogy helyére kerüljön a székely zászló és megszégyenüljön egy alkalmatlan magyar többségi polgármester, így volt ez legutóbb Sepsiszentgyörgyön a Székely Önkormányzati Nagygyűlésen, ahol a Magyar Polgári Párt nagyszerű stratégiai szövetségese, a Székely Nemzeti Tanács hívására – köszönet érte Izsák Balázs elnök úrnak – a polgári pártiak megjelentek, és bár még kisebbségben, de minőségben mindenképpen pótolták a távolmaradókat. A „magyar összefogással” kampányoló magyarok idegenek segítségével megfosztották ugyan Bálint József sepsiszentgyörgyi alpolgármester urat tisztségétől, ám Ő és polgári párti társai nem adták fel és küzdelmüket siker koronázza, köszönet nekik a kitartásért és példamutatásért. A kaplonyi és a székelyudvarhelyi időközi önkormányzati választások eredményei szintén a minőséget és a jövőt jelzik. És vannak települések, mint például  Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, vagy azon, települések, ahol a már többségben lévő  MPP  az elmúlt időszakban bebizonyította cselekvőképességét és felelősségét.
Kedves Barátaink !
Ezekből a példákból merítsetek erőt és kitartást magatoknak, ezek a példák igazolják ugyanis, hogy jó úton jártok és jó irányba haladtok. Legyetek hűek azon közösséghez, amely bizalmával felruházott benneteket, legyetek következetesek céljaik megvalósításában, legyetek bölcsek politikai szövetségeseitek és politikai ellenfeleitek felismerésében, céljaitok érdekében legyetek készek a küzdelemre és legyetek készek az együttműködésre. Ezen az úton mindig számíthattok a szövetségesetek, a Fidesz támogatására.
Jó egészséget, eredményes munkát kívánok!
Budapest, 2010 április 10
Tisztelettel
dr. Kövér László
a Fidesz Országos Választmányának
elnöke

A Magyar Polgári Párt Országos Tanácsának

Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Küldöttek!
Kedves Vendégek!

A Székely Nemzeti Tanács nevében köszöntöm a Magyar Polgári Párt Országos Tanácsának munkálatait, egyben sajnálkozásomat fejezem ki, hogy eredeti szándékom ellenére, az utolsó pillanatban felmerült akadályok miatt, nem lehetek jelen.
Ezúton mondom el Önöknek, hogy a helyhatósági választás után a Magyar Polgári Párt jelenléte a székelyföldi közéletben, új helyzetet teremtett. A közéleti cselekvés mozgástere kitágult, és megnyílt az autonómiaküzdelem útja az önkormányzatok előtt is.
A területi autonómia vertikális hatalommegosztást jelent, azt jelenti, hogy a központi hatalom jogköröket ruházzon át a helyi, a regionális hatalomra, azaz Székelyföld önkormányzataira. Ezért azonban céltudatosan küzdenie kell annak, aki többlethatáskörökhöz akar jutni, vállalva akár a szembenállást, akár politikai konfrontációt a központi hatalommal. A székely autonómia valóra váltásának soron következő, megkerülhetetlen állomása éppen ezért: a székely önkormányzatok váljanak tudatos harcosaivá Székelyföld önkormányzásának! Küzdjenek meg azokért a többlethatáskörökért, amely jár nekik, nemcsak a demokrácia természetes követelményei szerint, nemcsak Románia nemzetközi kötelezettségvállalása alapján, de természetes következményeként a népakaratnak, amelyet Székelyföld választópolgárai az autonómia melletti népszavazáson jutattak kifejezésre.
A Székely Nemzeti Tanács ezért kezdeményezte a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívását és intézményesítését, mint a székely parlament előfutárát, és köszönettel állapítom meg, a Magyar Polgári Párt megértette ennek célját és értelmét, és következetes szövetségese volt a Székely Nemzeti Tanácsnak ebben a küzdelemben.
Azt kívánom Önöknek, hogy a következő helyhatósági választásokig erősítsék meg a Magyar Polgári Pártot, emelkedjenek felül a személyi vitákon, elfogadva a közélet első parancsának: Székelyföld autonómiája, mindenekfölött álló, nemzeti prioritás!
Kívánok Önöknek jó munkát, biztos utat, jó irányjelzőt és legfőképpen: megtartó és közösséget erősítő bizalmat egymásban!

Izsák Balázs

3

Magyar Polgári Párt – 2010- es számú határozat

MAGYAR POLGÁRI PÁRT ORSZÁGOS TANÁCS
2010-es számú HATÁROZAT
a Magyar Polgári Párt szervezeti önállóságának tárgyában

A Magyar Polgári Párt Országos Tanácsa, a 2010. április 10-én Gyergyószentmiklóson megtartott rendkívüli ülésén, az Alapszabályzat

ELHATÁROZZA

1. szakasz Kimondja a Párt szervezeti önállóságának, függetlenségének sérthetetlenségét.

2. szakasz Nem jelölhetőek, illetve nem választhatóak meg a Magyar Polgári Párt vezető tisztségeibe helyi, megyei vagy országos szinten olyan személyek, akik más, politikai célokat is követő szervezetnek, mozgalmak a tagjai vagy tisztségviselői.

3. szakasz Más, politikai célokat is követő szervezet tagjai csak a Magyar Polgári Párt és az illető szervezet között előzetesen országosan megkötött választási együttműködési megállapodást alapján jelöltethetik magukat helyi vagy országos szintű választásokon, az Alapszabályzat előírásaival összhangban.

4. szakasz Azon tagok ellen akik ezen határozatban foglaltakkal szemben bárminemű formában megnyilvánulnak fegyelmi eljárás indítódik, az Alapszabályzatnak megfelelően.

Ülésvezető Elnökség

Elnök ______________________
Tagok ______________________
______________________
______________________
______________________

Gyergyószentmiklós, 2010. április 10.

MPP

1

Magyar Polgári Párt – Állásfoglalás

A holnapi, 2010. április 11-i magyarországi választások kapcsán a Magyar Polgári Párt Országos Tanácsa kinyilvánítja abbéli reményét és meggyőződését, hogy a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség megszerzi a Magyar Országgyűlés kétharmados többségét, illetve, hogy nyolc év után Magyarországnak ismét nemzeti elkötelezettségű kormánya lesz. A nemzeti integráció megvalósításának érdekében a Magyar Polgári Párt a Fidesz-t tekinti testvéri szövetségesének, ennélfogva bízik abban, hogy az Orbán Viktor vezette alakulat mindenfajta kényszertől vagy nehéz politikai alkutól mentesen tudja megvalósítani a nemzeti ügyek politikájának intézményes hátterét. A Magyar Polgári Párt olyan nemzeti integrációt vár, amelynek keretében a tizenötmillió magyarban gondolkodás mellett az eljövendő magyar kormányzat egységes gazdasági térként kezeli a Kárpát-medencét. Románia és Szlovákia NATO-ba való belépése, illetve európai integrációja nem oldotta meg a kisebbségi kérdéseket sem Erdélyben, sem Felvidéken, a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek sorsa rendezetlen maradt. Az intézményes kapcsolattartás terén olyan testületet kell felállítani, amelybe nincs belekódolva születése pillanatától a különböző nehéz kompromisszumoknak a lehetősége. A Magyar Polgári Párt Országos Tanácsa jelen állásfoglalásában javasolja a Fidesz – Magyar Polgári Szövetségnek, hogy a kormányalakítást követően hozzon létre egy olyan intézményes keretet, amely valóban állhatatos és elszánt a nemzeti integráció kérdésében, olyan határon túli szövetségesekre építve, akik a nemzet sorsa iránt valóban elkötelezettek.
Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!

A Magyar Polgári Párt Országos Tanácsa

Gyergyószentmiklós, 2010. április 10 ,

polgaripart.ro

1

Szász Jenő beszéde az MPP Országos Tanácsának gyergyószentmiklósi ülésén

Tisztelt Országos Tanács, Kedves barátaim!

Köszöntöm a Magyar Polgári Párt legfőbb döntéshozó testületének szavazati joggal rendelkező küldötteit, valamint köszöntöm az ülésünkre meghívott, tanácskozási joggal rendelkező önkormányzati képviselőinket az Országos Tanács mai rendkívüli ülésén. Üdvözlöm a sajtó megjelent képviselőit, akiknek külön megköszönöm, ha mai ülésünkről hitelesen tájékoztatják a közvéleményt. Elöljáróban engedjenek meg néhány ügyrendi, eljárási észrevételt, szempontot. Biztosítani akarom minden tagtársunkat, hogy néhányak szándéka ellenére, a Magyar Polgári Párt politikai, szervezeti és személyi döntéseiről  soha nem párton kívül, hanem mindig párton belül, soha nem a legszűkebb körben, hanem mindig a lehető legszélesebb körben fogunk dönteni. A lehető legszélesebb körben biztosítjuk minden tagtársunk számára a véleménynyilvánítás jogát, mindig tiszteletben tartva és végrehajtva a demokratikus többség akaratát, még akkor is, ha ez néhány társunknak nincs ínyére, még akkor is, ha ezen ülésről való távolmaradásra buzdító néhány társunk súlyos sértéseket merészel azok fejéhez vágni, akik időt és fáradságot nem kímélve ma eljöttek ide, hogy közös dolgainkat megbeszéljük és eldöntsük. Mai ülésünk nem csak soron kívüli időpontja miatt minősül rendkívüli ülésnek, hanem azért is rendkívüli ez az ülés,mert tulajdonképpen a tavalyi ülésünk egyfajta „megismétlése”. Azért kell ismételnünk, mert velünk az a rendkívüli dolog történt, hogy miközben tudomásom szerint Romániában húsz esztendeje egyetlen politikai pártnak sem utasították vissza az alapszabály módosítása iránti kérelmét a bukaresti bíróságon, a Magyar Polgári Párt kérelmét  – egy esztendős huzavona után –  mégis  sikerült elutasítani. Nyilván ez azért van, mert a  többi  romániai politikai párt, beleértve az RMDSZ-t is, nagyon jogkövető,  húsz év alatt  egyetlen szabályt sem szegtek  meg,  a  Magyar Polgári Párttal ellentétben. Nekünk már 2004-ben megtanították, elsőre semmi nem sikerülhet, a 2004-es önkormányzati választásokon sem indulhattunk; csak négy évvel később, második nekifutásra, 2004-ben is azt mondták nekünk, 54 ezer aláírás ellenére, hogy jogszabályt sértettünk. Tehát edzettek vagyunk, így a tavalyi ülésünket ma úgymond megismételjük, döntéseinket ismét meghozzuk, módosított alapszabályzatunkat, ha aktuálissá válik, ismét benyújtjuk.

A bukaresti törvényszék elutasító döntését ismerjük, annak részletes írásbeli indoklását azonban még mindig nem kaptuk kézhez.  Ettől függetlenül, szándékom már korábban is az volt, hogy a bírósági döntés megszületése után, annak eredményétől függetlenül, az Országos Tanácsot haladéktalanul összehívom. Azért van erre szükség, mert a Magyar Polgári Pártot valójában nem egy  jogi probléma, hanem egy jogi problémának álcázott politikai probléma gyötri egy esztendeje. Egy esztendeje nem egy jogvita, hanem egy jogvitának álcázott ádáz politikai vita az eredője a pártunkon belüli feszültségeknek.  z az állapot árt a Magyar Polgári Pártnak és használ a párt ellenfeleinek, ezért ez az állapot tovább nem tűrhető és kötelességünk ezt az állapotot mielőbb felszámolni. A politikai vitákat pedig nem jogi úton, jogi döntésekkel, hanem politikai döntésekkel lehet és kell rendezni. Ezen politikai döntések meghozatalára Önök jogosultak, itt és most.
Ismétlés a tudás atyja – mondják, így az Országos Tanács ezen újabb ülésén ismételjük át, mi is történt a Magyar Polgári Párttal az elmúlt egy esztendőben és beszéljünk tisztán és világosan arról a politikai vitáról, amelyet ma le kell véglegesen zárnunk.

Tisztelt  Országos Tanács!
A Magyar Polgári Párton belül zajló politikai vita lényege két kérdésben foglalható össze:
1.) Megőrizzük-e a párt önállóságát és függetlenségét vagy alárendeljük a Magyar Polgári  Pártot külső politikai csoportok akaratának, törekvésének, vagy különböző különalkuk prédájává dobjuk?
2.) Megilleti-e a Magyar Polgári Pártot a szervezeti önvédelem joga azokkal szemben, akik a pártok politikai ellenfélnek tekintik? És miként gyakorolható ez a szervezeti önvédelmi jog ?
Ezen két kérdésre mai napon két választ kell adnunk. Ez a két válasz fogja meghatározni a Magyar Polgári Párt jövőbeli politikáját, stratégiáját és ez a két válasz fogja kijelölni a párt választott vezetőinek a cselekvését.
2009 február hónapjában, alig néhány héttel a Magyar Polgári Párt Országos Tanácsának első ülése előtt átrendeződőtt az erdélyi magyar politika térképe, mely átrendeződés lényeges kihatással volt pártunkra is.
A Magyar Polgári Párt korábbi szövetségese, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a politikai versenytársunk, az RMDSZ különalkut kötöttek egymással, így felbomlott az RMDSZ egyeduralmával szemben 2003 és 2008 között megszerveződő, intézményesülő és eredményesen működő erdélyi nemzeti ellenzék, az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt politikai szövetsége.
Az RMDSZ és az EMNT „ nemzeti összefogás” fedőnevű különalkujának a nyilvánosan bevallott, célja az volt, hogy az érintet felek europarlamenti mandátumát kockázat mentesen biztosítsa. Ezen céljukat a különalkut kötő felek elérték.
A nyilvánosan be nem vallott, talán az előbbinél fontosabb másik céljuk pedig az volt, hogy az EMNT maga alá gyűrje a korábbi szövetségeseit, az MPP-t és SZNT-t. A három nemzeti szervezet korábbi, egyenrangú és mellérendelt együttműködését egy hierarchikus, alá-fölé rendeltségi kapcsolatra változtassa, mely kapcsolatban az EMNT átveszi az irányítást korábbi szövetségesei felett. Az RMDSZ érdekelt volt az erdélyi nemzeti ellenzék meghasításában, az EMNT pedig úgy gondolta, képes bekebelezni korábbi szövetségeseit és így majd növeli a súlyát az RMDSZ-el szemben, vagy ami még tárgyilagosabban hangzik, hogy az RMDSZ-en belül.
A különalkut kötő felek, Markó Béla és Tőkés László illetve munkatársaik ezen nem nyilvános terve megvalósítása érdekében mindent megtettek. Ám a terv ezidáig nem sikerült.
Próbálták felcsalogatni az MPP-t az RMDSZ  europarlamenti lista negyedik helyére, hogy osztozzunk a különalku erkölcstelenségében és azt ne kritizálhassuk. Az első Országos Tanács ülésén igyekeztek  nekik tetsző vezetőséget ültetni az MPP élére és amikor az MPP többségi akaratába ütköztek, akkor próbálták az egész ülést botrányba fullasztani, majd jogilag vitatni a többség akaratát. Utána  létrehozták az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum nevű csapdának szánt gittegyletet, ahová mézes-mázos szavakkal hívtak az MPP és SZNT képviselőit, de nem saját jogon, hanem csak az EMNT színeiben, aztán megpróbálták eltulajdonítani az SZNT kezdeményezését a Székely Önkormányzati Nagygyűlések megrendezésére vonatkozóan, majd amikor ez nem sikerült nekik, akkor cserbenhagyták az egészet és távolmaradtak a sepsiszentgyörgyi Nagygyűlésről.
A Markó-Tőkés különalku, a „nemzeti összefogás” hazugsága a cserbenhagyott szentgyörgyi Nagygyűlés után mutatkozott meg teljes pőreségében, meztelenségében.  Hasonlóan ahhoz, amikor a viccbéli székely fiú megkérdezte az apját: „Apám, ejsze maga nem húzott alsónadrágot? / – Miért fiam, látszik valami? – / Igen, apám, mert felsőnadrágot sem húzott! /
Azzal, hogy az RMDSZ és az EMNT a  szentgyörgyi Székely Önkormányzati Naggyűlést cserbenhagyta, a Markó-Tőkés különalkuról végleg lefeslett a hazugság, és a „ nemzeti összefogás” fedőnevű akción nem maradt már sem felső, sem alsónadrág.
Ahogy lassan nyilvánvalóvá vált, hogy az MPP bedarálása nem működik, az EMNT átvette az RMDSZ korábbi szerepét és színfalak előtt és mögött heves rágalomhadjáratot indított az MPP ellen, illetve az EMNT azon aktivistái, akik egyidejűleg az MPP-nek is tagjai a párton belül minden többségi döntést vitatnak és politikailag vesztes küzdelmüket jogi eszközökkel próbálják mindenáron folytatni. Mindeközben Markó Béla és társai a Köcsög utcában elégedetten röhögnek a markukba, nekik már semmit nem kell tenniük csak hátradőlni, partnerük a „nemzeti összefogásban”, az EMNT szorgosan elvégzi a piszkos munkát. Az EMNT így süllyedt le az RMDSZ egyik platformjává!
Tőkés László az RMDSZ-el történő „nemzeti összefogás” hazugságával becsapta a választás szabadságáért küzdő erdélyi magyar emberek. Ahelyett hogy a Magyar Polgári Párttal akarna egy esztendeje leszámolni, Tőkés Lászlónak a saját lelkiismeretével kellene elszámolnia.
Az elmúlt esztendőben az MPP-re zúdított rágalmakból, mint az MPP elnöke, talán én kaptam a legtöbbet.
Hogy „illegitim vagyok”. Antidemokrata. Akarnok. Ámokfutó. Basescu elnök embere.  Markóék ügynöke, szélsőséges, nagymagyar, és legújabban a „Fidesztől eltávolodó, Jobbik támogató”.
Mindennek és mindennek az ellenkezőjének el lettem mondva, ami megerősített abban, hogy jó helyen állok.
Azt mondták, az MPP az elmúlt egy esztendőben agonizál, tetszhalott, talán már nem is létezik. Kövér László elnök úr köszöntőjében megemlített néhány példát az MPP életéből és eredményeiből, szebben és hitelesebben én sem tudnám összefoglalni mindazt, amire tényleg büszkék lehetünk.

Tisztelt Országos Tanács!
Van azonban két fájó pont, amiben úgy gondolom, magam is hibáztam.
A tavalyi Országos Tanács ülésén azt javasoltam Önöknek – és Önök elfogadták a javaslatomat – hogy a lehető legszélesebb demokratikus akaratnyilvánítás, a döntések lehető legerősebb politikai megalapozása érdekében az Országos Tanács küldöttein kívül a párt megválasztott önkormányzati képviselői is szavazhassanak. A hibát ott követtem el, hogy naív voltam és azt feltételeztem, ezért egyetlen párttársunk sem fordul bírósághoz, hiszen egyetlen párttársunkat sem sértheti, ha szavazati jogunkat nem szűkítjük, hanem kiterjesztjük. Azt gondoltam, egyik társunk sem sajnálja a másiktól a szavazati jogot. Tévedtem. Erkölcsi szégyellnivalót ezért nem érzek, de elismerem, hiba volt, függetlenül attól, hogy pontosan mi derül majd ki a bírósági döntésből és függetlenül attól is, hogy ezen ok hiányában másik ok miatt támadtak volna bennünket a bíróságon azok a társaink, akik nem hajlandók a párton belüli többségi döntést elfogadni.
Egy másik pont, ahol hibáztam, az a tavaly december 1-ei Cotroceni látogatás. Nem azzal hibáztunk, hogy két társammal együtt odamentünk, hanem azzal, hogy miután a polgármesterekkel és alpolgármesterekkel egyeztettem, előzetesen Önöknek egy körlevélben nem fejtettem ki pontosan a látogatás indokát.
El kellett volna mondanom előzetesen Önöknek, hogy az erdélyi magyar autonómia követelésére nincs erősebb hivatkozási alapunk, mint az 1918. december 1.-ei gyulafehérvári román nagygyűlésen tett román ígéretek. Annak a napnak az évfordulója a román honfitársainknak ünnep, nekünk, magyaroknak, egy beváltatlan adósság fordulónapja. Ahhoz, hogy mi is megbékéljünk azzal a nappal, 92 éves adósságát kellene velünk szemben rendezze a román állam. Erre az adósságra lehetőség szerint minden nap kellene emlékeztessük a román nemzetet, így különösen december 1-én, a mai napig  nem rendezett  adósság keletkezésének évfordulóin. Amíg nem lesz Erdélyben autonómiánk és amíg engem, az MPP elnökét, meghívnak a Cotroceni palotába, mindaddig el fogok oda menni december 1-én, nem koccintani, nem elveket feladni és „hazát” árulni hanem jelenlétünkkel emlékeztetni: hogy az adósság rendezése esedékes.

Tisztelt Országos Tanács!
Korábban azt mondtam, két kérdésre kell ma két választ adnunk.
Felteszem tehát (szavazásra) az első kérdést:
1.) Megőrizzük-e a párt önállóságát és függetlenségét vagy alárendeljük a Magyar Polgári  Pártot külső politikai csoportok akaratának és törekvésének, vagy esetleg azok külön alkuinak ? Tehát, ki ért egyet a párt önállóságának fontosságával?
Felteszem (szavazásra) a második kérdést:
2.) Megilleti-e a Magyar Polgári Pártot a szervezeti önvédelem joga azokkal szemben, akik a szervezetünket politikai ellenfélnek tekintik ?
Szervezeti önvédelmi jogunk gyakorlásának érdekében kérem, hogy a továbbiakban mondjunk véleményt arról, hogy egyetértenek-e azzal, hogy mindaddig, míg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem mondja fel az RMDSZ-el kötött különalkuját, míg az EMNT politikai ellenfelének tekinti az MPP-t, addig az EMNT keretében kifejtett tevékenység politikailag összeférhetetlen a Magyar Polgári Párt tagságával és az érintett személyek MPP-ben fennálló párttagságával!
(Köszönöm)

Tisztelt Országos Tanács!
Tisztelt Küldöttek!

Politikai nézeteimet, erényeimet és gyarlóságaimat egyaránt ismerik.
Elnökjelölti programom alapvetése a következő:
1. Mindent megteszek azért, hogy az MPP önállósága és függetlensége sértetlen maradjon, és mindenkor alávetem magam az MPP demokratikus többsége akaratának.
2. Mindent megteszek azért, hogy az MPP a 2012-ben esedékes önkormányzati választásokon növelje súlyát és jelenlétét, a parlamenti választásokon, pedig megkerülhetetlen tényezővé váljon.
3. Mindent megteszek azért, hogy a 2016-ban esedékes önkormányzati választásokon az MPP rendelkezzen a székelyföldi magyar szavazatok többségével  és az akkor esedékes  parlamenti választásokon a magyar erő vezető ereje legyen — MPP. polgaripart.ro

3

Szász Jenőt választották az MPP elnökévé

Szász Jenőt választotta elnökké a Magyar Polgári Párt küldöttsége a gyergyószentmiklósi Országos Tanácson. 124-en adtak le szavazatot, melyek közül csupán hárman voksoltak az alapító elnök ellen. A gyűlésen a párt belső ellenzéke nem vett részt, ugyanis a bihari küldöttek (Lengyel György, Morvai Miklós, Nagy István, Kali István és Borbély Zsolt Attila), valamint Gergely Balázs, Szász Jenő korábbi kihívója bojkottálták a tanácskozást. Őket a küldöttség kizárta a szervezetből az alapszabályzat megszegése miatt.

(hírszerk.) erdely.ma


Szász Jenő válasza Tőkés Lászlónak

Tisztelt Képviselő Úr!

Miután Ön nyílt levélben fordult az MPP tisztségviselőihez, illendőnek érzem, mint az MPP egyik országos tisztségviselője, hogy nyílt választ adjak a levelében foglaltakra.

Örülök, hogy elismeri a választás szabadságának a szükségességét és lehetőségét az erdélyi magyar politikiai közéletben. Ön személy szerint egy esztendővel ezelőtt élt is a választás szabadságával és különalkut kötött Markó Bélával, így annak az RMDSZ-nek lett az europarlamenti képviselője, amelyet amúgy a politikai képviselettel való visszaéléssel vádol. Ön egy esztendővel ezelőtt becsapta a választás szabadságáért küzdő erdélyi magyar embereket. Ön erkölcsi önfelmentésként egy esztendővel ezelőtt már bukottnak minősítette a Magyar Polgári Pártot, amire az alkutársa, Markó Béla, azzal erősített rá, hogy Önnel együtt úgymond majd lefedik az „MPP kis szegmensét”. Az Ön politikai hűtlensége után, az Ön jogilag nem létező szervezete, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, egy esztendeje politikai ellenségének tekinti a Magyar Polgári Pártot, és ott árt neki, ahol tud. Önnek, egy esztendeje, nem a Magyar Polgári Párttal kellene leszámolnia, hanem saját lelkiismeretével kellene elszámolnia.

Legutóbb, Markó Bélával, alkutársával együtt, távolmaradtak a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésről is, és az EMNT azt üzente nekünk, a nagygyűlés résztvevőinek, hogy a „nemzeti nagyfene dülleszti a mellünket”.

Ezek után, Önnek nincs lehetősége, nekünk pedig nincs szükségünk arra, Tisztelt Képviselő úr, hogy erkölcsileg kioktassa a választás szabadságának a védelmezőit. Titulálhat engem „ámokfutónak”, a Magyar Polgári Párt velem egyetértő demokratikus többségét nevezheti „kritikátlan követőknek”, ám mindez nem a valóságról, hanem csupán az Ön indulatairól állít ki látleletet.

A Magyar Polgári Párt legfőbb döntéshozó testülete, az Országos Tanács soron következő ülésén a demokratikus többség szabad meggyőződéséből fakadó szavazatával meghozza azokat a politikai és személyi döntéseket, amelyek a Magyar Polgári Párt szervezeti önállóságát szolgálják.

A demokratikus szabályok tiszteletben tartása érdekében, felkérem Képviselő urat, hogy ahelyett, hogy kívülről üzengetne nekünk és távolmaradásra bújtogatna, inkább szembesüljön azzal a valósággal, amelyet egy esztendeje nem hajlandó tudomásul venni.

Továbbra is bízva az erdélyi magyar politikán belül a „nemzeti pólus” szükségességében, maradok a párbeszéd híve,

Szász Jenő,
a Magyar Polgári Párt elnöke

Székelyudvarhely, 2010. április 8. , erdely.ma

Tőkés László levele az MPP tisztségviselőihez és önkormányzati képviselőihez

NY Í L T   L E V É L

a Magyar Polgári Párt országos, megyei és széki tisztségviselői, önkormányzati képviselői részére
A Párt alapító elnökének újabb ámokfutása késztet ismételt megszólalásra: menteni, ami még menthető.

A Magyar Polgári Pártot (MPP) a választás szabadságának jogos igénye hívta életre egy olyan politikai-társadalmi környezetben, amelyben ezt a politikai képviselet monopóliumát birtokló és azzal folyamatosan visszaélő RMDSZ-es csoport ellehetetlenítette.

Az elvek és értékek, valamint az azokat felvállaló és cselekvéseikben megjelenítő személyek versenye a magyar politikai képviselet eredményességét hivatott szolgálni. A választás szabadságát biztosítani hivatott többpártrendszer tehát nem maga a megoldás nemzeti közösségünk számbeli kisebbségi létéből fakadó gondjainak orvoslására, hanem felelős politikusok kezében csupán eszköz a hatékonyabb közösségi érdek- és jogérvényesítésre. Ugyanez az „eszköz” azonban felelőtlen pártpolitikusok kezében nem egyszer silány hatalmi eszközzé válik, személyes érdekeik és ambícióik kielégítésére.

A MPP alapító elnöke, a létrehozás folyamatában szerzett elévülhetetlen érdemei ellenére könnyűnek találtatott mind a választások alkalmával szükségestárgyalóképesség és következetesség, mind a békeidőben kívánatos építkezéshez szükséges kitartás és szorgalom, mind az aktív tagság összetartásához és csapatként való működtetéséhez szükséges belső jogkövetés iránti tisztelet és vezetői alázat szempontjából.

Nem kívánom az alapító elnök által elkövetett baklövések, a párt belső szabályait sorozatosan áthágó döntések és a polgári-nemzeti tábor különböző csoportosulásai közötti véleménykülönbségek elmélyítését eredményező ballépések hosszúra nyúló lajstromát összeállítani. Még csak arra, a Párt önkormányzati tisztségviselőinek címzett, meghívónak álcázott, szánalmaspolitikai manifesztumra sem kívánok érdemben reflektálni, amelyben az alapító elnök a bolsevik gyakorlatra jellemző ellenségkép felmutatásával próbálja elterelni a figyelmet saját pártvezetői inkompetenciájáról.

Szász Jenő szerint „jogvitáknak álcázott politikai vita” zajlik a Párt függetlenségének feladásáról, akik pedig a döntések törvényességét kérik számon, azok nem mások, mint RMDSZ-, újabban pedig Tőkés-ügynökök. Lelke rajta, hogyha botor módon immár legfőképpen bennem és az általam vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban véli felfedezni a pártépítés és a kibontakozás legfőbb akadályát.

Ezen levelem nem is a politikailag és erkölcsileg egyaránt bukott elnökhöz és kritikátlan követőihez, hanem sokkal inkább a kevésbé hangos, a Párt ügyét és ennek „ódiumát”, a szervezeti és önkormányzati munkával járó állandó ütközéseket nyilvánosan felvállaló tagokhoz szól. Hozzátok, akik a Pártban nem csupán személyes érvényesülési lehetőséget, hanem elsősorban a nemzetpolitika érvényesítésének áldott keretét látjátok. Mert a MPP elbukása alapító elnökének akarnoksága miatt a ti és a mi közös kudarcunk, azoké, akik az erdélyi magyar autonómia ügyét, a választás szabadságát és a demokráciát egyformán szükségesnek és fontosnak tartjuk. Márpedig egy olyan előkészítetlen Országos Tanács megtartása, amelynek célja nem az igazságszolgáltatás által megállapított szabálytalanságok kijavítása, hanem csupán szerecsenmosdatás, felelősségáthárítás és az alapító elnök bebetonozása, minden bizonnyal további helyrehozhatatlan károkat fog okozni, és közös dolgaink, a nemzeti tábor sorainak rendezését hosszú időre ellehetetleníti.

Ennek a közös felelősségnek a tudatában kérlek titeket, fontoljátok meg a mondottakat, és a legnagyobb jóhiszeműséggel se vállaljatok részt voluntarista elnökötök további ámokfutásában. Engedjétek meg javasolnom: csak akkor vágjatok bele az újabb, immár szabályosan összehívott és megtartott Országos Tanács megszervezésébe, amikor a legfontosabb kérdésekre – nem utolsó sorban a megmagyarázhatatlan december elsejei Cotroceni-i látogatásra – előzetesen megnyugtató választ találtok. Ebben az esetben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács testületi támogatására és stratégiai partnerségére is számíthattok. Több mint vétek: hiba volna nemzeti politikai táborunkat végképp kettészakítani.

Bölcs döntésetekben reménykedve, testvéri szeretettel küldöm jókívánságaimat:

Brüsszel, 2010. április 7.

Tőkés László
az EMNT elnöke,
EP-képviselő , erdely.ma

Országos tanácsot tart az MPP – a párt jövője a tét

Kivonultak. Bevonulnak?

Hét végén tartja tavalyi kongresszusa ismétlését a Magyar Polgári Párt. A Gyergyószentmiklóson sorra kerülő esemény napirendje ugyanaz lesz, mint az egy évvel ezelőttinek: módosítják az alapszabályzatot és tisztújítást tartanak. A párt belső ellenzéke felülkerekedett, és bírósági úton érvénytelenítette a 2009. március 14-én szintén Gyergyóban megrendezett Országos Tanács (OT) nevet viselő kongresszus döntéseit. Szász Jenő elnök szerint a párt jövőjéről határoznak.

Szász Jenő elnök a bírósági döntés után igen gyorsan összehívta az új kongresszust, ám úgy tűnik, ellentáborának ezúttal éppen a gyorsaság nem tetszik, többen ismét megfogalmazták törvényességi aggályaikat. „Ha a tavalyi OT-t ismételjük, akkor ugyanazok a küldöttek vehetnek részt, nincs, amiért újakat választani” — fogalmazta meg a párt egyik tagja, aki kétségesnek tartja, hogy a hirtelen összeverbuvált megyei üléseket sikerült szabályzatnak megfelelően, a tizenöt napos összehívást betartva megszervezni. Akad olyan MPP-s, aki szerint erre azért van szükség, hogy kiiktassanak minden olyan küldöttet, aki Szász Jenő ellen mert szólni vagy szavazni.

„Fontos lenne, hogy ezúttal teljesen jogszerűen az Országos Tanácsra kerüljön sor, mert az egyéves viszály nagyon sokat ártott a pártnak” — mondta Árus Zsolt, az MPP egyik korábbi alelnöke. Tőkés András ugyan már többször is lemondott, most azonban igen kemény hangú nyílt levélben bírálja Szász Jenőt, a demokrácia szabályainak felrúgásával és a párt szétverésével vádolja.

A háromszéki megyei szervezet ma 19 órától tartja küldöttjelölő ülését, Kulcsár Terza József elmondta, a megyét vele együtt huszonhatan képviselik Gyergyóban, a 91 fős testület ma nevesíti a küldötteket. Ma derül ki az is, kíván-e valaki pártelnöknek jelentkezni, és támogatják-e jelölését a háromszékiek, Kulcsár Terza József azonban nem tud ilyen személyről. Úgy tűnik, országos szinten sincs kihívója Szász Jenőnek, a kolozsvári Gergely Balázs, aki tavaly indult az elnökségért, most nem próbálkozik újra, sőt, mint közölte, valamennyi pártfunkciójáról lemondott, így küldöttként sem lesz jelen Gyergyóban.

Szász Jenő elnök szerint egyetlen fontos tétje van a szombati ülésnek: a küldöttek a szervezet önállósága mellett teszik le voksukat, ezt az utat kívánják folytatni, vagy azokat követik, akik alárendelnék a pártot különböző politikai alkuknak, más szervezetek érdekeinek. Ő bízik az önállóság győzedelmeskedésében, ellenkező esetben nem kíván további szerepet vállalni — mondta el a Háromszéknek. Le kell zárniuk egy fejezetet, és két évvel a választások előtt el kell kezdeniük készülni a megmérettetésre — hangsúlyozta.

Az MPP Országos Tanácsa szombaton 12 órakor kezdődik a gyergyószentmiklósi városi művelődési házban. Ezúttal szigorúan csak a küldöttek szavazhatnak, és várhatóan nagy meglepetések magán a kongresszuson nem lesznek.

Farkas Réka, Háromszék , erdely.ma

1

Április 10.- én tartja megismételt Kongresszusát a Magyar Polgári Párt

Egy évvel ezelőtt

Rendkívüli kongresszust tart a Magyar Polgári Párt április 10-én — erről döntött szerdai késő esti tanácskozásán az országos elnökség azt követően, hogy a bukaresti táblabíróság jóváhagyta a bihari szervezet fellebbezését, és nem iktatta a tavaly márciusi viharos kongresszus alapszabályzat-módosításait.

Ilyenformán győzött Szász Jenő ellenzéke, mely elérte, amit egy éve szeretne: új ülés és új választás megszervezését.

A Szász Jenő által irányított országos elnökség az a testület, mely az új kongresszus összehívásáról dönthetett — mondta el Bálint József, a párt egyik országos alelnöke, aki részt vett a tanácskozáson. A bírósági döntéstől függetlenül, Szász legitim elnöke az MPP-nek, mert a két évvel ezelőtt bejegyzett párt alapszabályzata szerint az alapító elnök mandátuma két esztendőt tart, ezt követően hatvan nap áll rendelkezésre, hogy megerősítsék a funkcióban, vagy újraválasszák. A hatvan nap május közepén telik le — mondta Bálint.

Az MPP-elnökség szerda esti ülésén tulajdonképpen Szász Jenő javaslatait hagyta jóvá: Gyergyószentmiklóson a kultúrházban rendezik meg a rendkívüli kongresszust, melyen szavazati joggal csak az alapszabályzat alapján kijelölt 144 küldött rendelkezik. Napirenden szerepel majd az alapszabályzat módosítása és a tisztújítás. Várják a bukaresti táblabíróság ítéletének indoklását, annak alapján döntenek arról, hogy milyen módon változtatnak a statútumon — fejtette ki Bálint. Ettől az indoklástól függ az is, megfellebbezik-e a fővárosi döntést vagy sem.

erdely.ma

A felperes kért halasztást az MPP bukaresti perében

Ismét halasztottak pénteken Bukarestben a Magyar Polgári Párt perében. Mint ismeretes, a párt gyergyószentmiklósi Országos Tanácskozásának (OT) lebonyolítását a Bihar megyei szervet szabályzatellenesnek ítélte meg, és az ott elfogadott dokumentumok érvénytelenné nyilvánítást kérte a bukaresti bíróságon.

Információink szerint a halasztást – meglepő módon – ezúttal a bihariak ügyvédje kérte, mivel az MPP Gyergyóban megválasztott elnökségét képviselő ügyvéd új dokumentumokat terjesztett a bíróság elé. Ezek tanulmányozására kért időt a felperes.

Amint arról a Krónika pénteki száma beszámol, a párt Szász Jenőhöz hű szárnya az elmúlt napokban nyilatkozatgyűjtéssel foglalatoskodott, azzal a céllal, hogy az OT résztvevői erősítsék meg a kongresszus lebonyolításának szabályszerű voltát. A nyilatkozatok aláíróinak azt kellett igazolniuk, hogy a Szász Jenő által a gyűlésterembe meginvitált személyek ugyanolyan szavazati joggal rendelkeztek, mint a területi szervezetek által gyűlésen kijelölt küldöttek.

Lengyel György, az MPP Bihar megyei szervezetének elnöke – az óvás egyik kezdeményezője – a Krónika érdeklődésére elmondta: tud a támogatásgyűjtő indítványáról, annak szövegét viszont nem látta. Úgy véli, ezzel a kezdeményezéssel Szász Jenő gyakorlatilag beismeri, hogy „valami nem volt rendben” a gyergyószentmiklósi gyűlésen.

Az ügyről a lap megkérdezte Szász Jenő pártelnököt is, aki tagadta, hogy tudomása lenne a kongresszuson részt vett küldöttek nyilatkozatainak utólagos öszzegyűjtéséről. „Jogi kérdésekkel nem foglalkozom, de ha létezik ilyen kezdeményezés, akkor ez bizonyára a pereskedés része, ám nem tudok róla” – fogalmazott a Krónikának Szász.

Kovács Csaba P. , erdely.ma

Halasztottak az MPP perben

A Bukaresti Törvényszéken ma (2009.május 8.)  lett volna esedékes a Magyar Polgári Párt gyergyószentmiklósi kongresszusán hozott határozatok jogi szentesítése. Mivel azonban a szervezés és lebonyolítás szabályossága ellen a Bihar megyei küldöttek óvást nyújtottak be, a bíróság helyt adott a felperes azon kérésének, hogy időt kaphasson az elnökség által beterjesztett dokumentumok tanulmányozására.

A bíró a következő tárgyalás időpontját június 5-re tűzte ki.

Kovács Csaba

2013 -ig Szász Jenő a Magyar Polgári Párt elnöke

Szombaton tartotta Gyergyószentmiklóson első kongresszusát a Magyar Polgári Párt. Miután a küldöttek többsége szavazati jogot adott a meghívottaknak is – amit a belső ellenzék szabályellenesnek minősített –, azok, akik fenntartásokat tápláltak Szász Jenő elnökségének megerősítése ellen, kivonultak a teremből.

A többszáz MPP-s önkormányzati tisztségviselő, települési tanácsos – akiket az elnökség meghívott az Országos Tanácskozásra –, szavazati joggal való felruházása várható volt, mert így Szász megvalósíthatta támogatói számának megtöbbszörözését.

Miután a küldöttek és a meghívottak egy része elhagyta a termet, a bent maradtak újraválasztották Szász Jenőt. Mandátuma négy évre szól.

erdely.ma

>