""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Mezőgazdaság

Pénzt terem a tövisfa!

http://www.szabadfold.hu/gazdanet/penzt_terem_a_tovisfa

Szőke Ferenc kísérlete már sokkal több, mint biztató. Félhektáros kökényültetvénye az idén fordul termőre.

Európában a kökény az egyik legelterjedtebb vadon termő gyümölcs, a sarkkör kivételével gyakorlatilag az egész földrészünkön ismert. Illetve csak papíron, mert a fejlettnek mondott Nyugat-Európában például szinte teljesen kiirtották az intenzív mezőgazdálkodással. Nálunk is erősen visszaszorulóban van, nagyon kevés az olyan gazda, aki becsüli. A népi elnevezései is mutatják, hogy nem tartozik a szántóvetők kedvencei közé, mondják tövisfának, boronafának, ekeakadálynak is.

Pedig a kökényt azon kevés növényeink között tartják számon, amelynek szinte minden porcikája hasznosítható. A levele, a kérge, a virága kiváló teaalapanyag, a gyümölcse pedig nyersen és feldolgozva egyaránt értékes. Lehet belőle készíteni lekvárt, befőttet, pálinkát, aszalványt – de korántsem csupán élvezeti értéke miatt fontos. Már az eleink is ismerték a gyógyhatását. Tudták például, hogy a virága roboráló, vérnyomáscsökkentő, vízhajtó, a terméséről pedig azt, hogy erősítő, méregtelenítő, zsírégető, nagyszerűen gyógyítja a bélhurutot, antioxidáns hatása pedig rendkívül magas.

A táplálkozástudományi kutatások fejlődésével a beltartalmi értékek vizsgálata is előtérbe került, s ezek szinte mindenben megerősítették a népi gyógyászat tapasztalatait – mondja Szőke Ferenc, a lövőpetri kertészmérnök, miközben a kökényültetvény felé autózunk.

Share

Fiatal gazdálkodók dilemmái

http://www.nyugatijelen.com/gazdasag/fiatal_gazdalkodok_dilemmai.php

Csütörtök, 2011. május 19., 11.00

Zsóri JánosSimonyifalván a 29 éves Zsóri János két testvérével, Attilával és Istvánnal közösen gazdálkodik 20 hektár bérelt földön. Amikor a falu főutcáján találkoztunk, traktorra felszerelt permetező géppel indult zabot gyomirtózni, bérmunkában.

Mivel saját földjük kevés van, a szükséges gépek egy részét sikerült ugyan megvásárolniuk, de továbbiakra is szükség lenne. János öccse, Attila a fiatal farmerek beindításának segítését célzó 112. intézkedés szerint kiírt pályázattal próbálkozott, de feladta. János szerint azért, mert az egész procedúra végtelenül bonyolultnak bizonyult, ezért visszalépett, lemondott a támogatásról.

Saját erőből vásárolták a traktor mellé szükséges vetőgépet, tárcsás boronát, de van egy ’70-es gyártmányú kombájnjuk is, amivel még lehet aratni.

Mivel a belvíz miatt ősszel nem lehetett elvégezni a mélyszántást, vetni sem tudtak, ezért a tavasszal megművelt földet fele-fele arányban vetették be kukoricával, illetve napraforgóval.

Visszalépett a papírmunka miatt

Zsóri János öccsét, Attilát arról kérdeztük, miért lépett vissza a pályázattól.

Share

Nyílt levél Tőkés Lászlónak

scrisoare deschisa

A nyílt levél pdf formátumban letölthető innen:  Scrisoare deschisa pt. dl. Tokes.

Share

MEGHÍVÓ – A VIDÉK ÉLNI AKAR! TÁRSADALMI VITA A 10 ÉVES VIDÉKSTRATÉGIÁRÓL

A VIDÉK ÉLNI AKAR! TÁRSADALMI VITA A 10 ÉVES VIDÉKSTRATÉGIÁRÓL

MEGHÍVÓ

Hazánk természeti adottságai  – termékeny földjeink, termál-, gyógy- és ivóvízbázisaink,  változatos természeti tájaink, élelmiszereink  – kiválóak, kultúránk kimeríthetetlenül gazdag.

Ma mégis a vidéki életfeltételek jelentős romlásának, a mezőgazdaság hanyatlásának vagyunk  tanúi.

A vidék további leépülésének megállítása érdekében gyors és alapvető gazdaság- és  társadalompolitikai fordulatra van szükség. Ezt szolgálja az eddig hiányzó Nemzeti  Vidékstratégia, amely hosszú távú jövőképet, világos alapelveket valamint cselekvési  programokat határoz meg a mezőgazdaság, a vidék és a gazdatársadalom újraélesztésére. A  Stratégia célja, hogy 2020-ig a vidék társadalmi és gazdasági folyamataiban látható és minden  érintett számára érezhető javulás következzen be.

Magyarország szándékaink szerint olyan ország lesz, ahol az európai sokszínű, minőségi  mezőgazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás válik általánossá. Úgy állít elő értékes,  egészséges, biztonságos  és génmódosítás-mentes élelmiszereket, hogy közben védi talajait,  ivóvízbázisait, az élővilágot, a tájat és benne az embert közösségeivel és kultúrájával.

Egyúttal munkát és megélhetést biztosít a lehető legtöbb állampolgár számára. Helyre  kívánjuk állítani a vidéki élet becsületét és vonzerejét, hogy újra büszkeség és öröm legyen  vidékinek lenni és vidéken élni!

Share

Pályázat erdősítésre és faültetésre

 

August 18, 2010 10:50:28 AM

To:
hirvivo@yahoogroups.com


 Augusztus 16-tól, hétfõtõl pályázni lehet az Országos Környezetvédelmi Alapnál faültetésre, erdõsítésre, az október 1-ig tartó kiírásra százmillió lejt fordítanak. Olyan volt mezõgazdasági területek ültethetõk be, amelyek más célra már nem használhatóak, sem kaszálónak, sem növénytermesztésre nem alkalmasak.

A teljes írás itt olvasható: http://erdely.ma/palyazatok.php?id=73038

BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 11:11 0 MEGJEGYZÉS

Share

Borászat „a dűlő mögött”

Szatmár megye egyik legjobb szőlőtermő vidéke, a Bükkalja lábánál fekvő Krasznabéltek borászatának újbóli fellendítését tűzte ki célul a Németországból hazatelepült Brutler házaspár.

rasznabéltekről, a Szatmárnémetiből Zilah felé vezető út mentén fekvő településről még a környékbeliek közül is kevesen tudják: közel ezeréves borászmúltra tekint vissza, és néhány évtizeddel ezelőtt még a környék leggazdagabb mezővárosának számított. A községen keresztülhaladó valóban nem sokat lát a hajdani szőlőhegyekből, mivel ezeket csak egy igen rossz, többnyire kizárólag terepjáróval járható úton lehet megközelíteni.

Megéri azonban kilátogatni: a pincesor mögött húzódó dombokon a szőlőültetvények jócskán megritkultak ugyan, az elharapódzó akácos pedig csak karót terem, mégis lebilincselő élményt kínál a táj. A dombtetőkről a szőlősökön túl ellátni a Bükk-hegységig, ugyanakkor a nézelődő elé tárul az itt kezdődő Alföld is. Krasznabéltekre a Rákóczi-féle szabadságharc után würtenbergi svábokat telepített a környék új ura, Károlyi Sándor gróf, a határrészeket pedig ma is régi sváb nevén emlegeti a lakosság.

Share

Falusi turizmus Burgenlanban – film

4,5 millió eurós forgalom Burgenlandban – falusi turizmusból. Egyre többen érdeklődnek a vidéki kikapcsolódás iránt, sokan a természet közelsége miatt, mások a borkóstolást részesítik előnyben.

Ez az osztrák család egy nagyvárosból érkezett. A szülők fontosnak tartják, hogy gyerekeik megismerjék a természet szépségét, és mindent, amit egy falusi porta nyújthat számukra. A család azért is szereti a falusi környezetet, mert arra a pár napra, amit itt töltenek, elmenekülhetnek a zajos nagyvárosból.

Burgenlandban 173 vállalkozás működik, ahol falusi turizmussal foglalkoznak a vendéglátók. A Burgenlandi Falusi Üdültetési Egyesület nagyban hozzájárul a porták népszerűsítéséhez. Ebbe a marketingtevékenység is beletartozik. Folyamatosan frissítik a honlapot, gyakori a sajtómegjelenés, és kétévente megújítják katalógusaikat. Itt Burgenlandban egyébként mind a 173 vállalkozás tagja az Egyesületnek.

Pehi Orsolya
Duna Tv, Térkép , erdely.ma

Share

Károly brit herceg: Erdély egy mezőgazdasági kincs

Mezőgazdaságilag, valamint hagyományos élelmiszerek termelése szempontjából, Erdély egy kincs, amely példát mutathat az egész világnak, mondta Szászkézd lakosainak Károly herceg, felhívva a figyelmet egyúttal arra is, hogy egy ilyen vidék törékeny lehet, és óvni kell.

A Nagy Britanniai Károly herceg Szászkézden, Maros megyében felavatott egy biotermék feldolgozó központot, melyet egy ház volt gabonatárolójában rendeztek be, és ahol a Nagy-Küküllő menti lakosok eladhatják majd hagyományos ételeiket és italaikat.

A brit korona örököse elmondta, hogy az ilyen rendszerek sokszor törékenynek bizonyulnak a fejlődés ritmusával szemben, és óvni kell ezeket, mert véleménye szerint egy megoldást jelentenek a jelenlegi gazdasági és környezeti válságra.

“Feltétlenül szükséges értékelni és óvni a kisméretű termelési rendszereket, mert ezek tulajdonképpen egy praktikus választ jelentenek a világméretű gazdasági és környezeti válságra, mellyel a mai világnak szembe kell néznie. Elképzelhetetlen mértékű tragédia lenne, hogy egy ilyen egyedi rendszer, a maga biodiverzitásával együtt, erdők, helyek, kulturális vagy népi hagyományok, elvesszen, éppen akkor, amikor a világ kezd ráébredni arra, hogy ökoszisztémái mennyire fontosak és értékesek az emberiség számára.” Károly herceg elmondta, hogy a gabonatároló átalakítása lehetővé teszi a lakosok számára, hogy termékeiket az Európai Unió által megszabott higiéniai feltételeknek és élelmiszerbiztonsági előírásoknak eleget tevő körülmények között értékesíthessék.

Share

Hogyan is kell eladni a bort ?

A székelyföldi borkóstolók, bemutatók egyik kedves vendége Tiffán Zsolt, akinek családja 1746 óta foglalkozik szőlő- és bortermesztéssel Villányban. Tiffán úgy járt a Székelyfölddel, mint sok más társa: az évi egyszeri látogatásból egyre gyakoribb utak lettek, s a baráti kör szaporodásával a Székelyföld iránti szeretete is egyre nőtt.

Villányban kétezer éve bizonyítottan termelnek bort, a Tiffán család Magyarország borászainak szűk élvonalába tartozik, s boraikkal, munkásságukkal kiérdemelt díjaik, kitüntetéseik felsorolása többmondatnyi terjedelmet venne igénybe. Az alábbi interjú egy többórás beszélgetés kivonata.

Share

Nem kötelező már a szakdiploma a pásztoroknak

Enyhítettek a mezőgazdasági termékeket előállító kis- és őstermelők kereskedelmi tevékenységét szabályozó szigorú feltételeken. Az új jogszabály értelmében nem kell az esztenákról alaprajzot, illetve termelésszervezési grafikont készíteni, valamint a pásztoroknak sem szükséges a szakdiploma.

Mint ismeretes, az EU-normákra épített törvénykezés drákói szigorral szabályozta a közfogyasztásra szánt élelmiszerek forgalmazását. , ami a kis- és őstermelők által megtermelt élelmiszerek piacokon, vásárokon történő szabad eladását illeti. Sok helyi termelő csődhelyzetbe került, mert egyszerűen nem tudott eleget tenni a jogi követelményeknek. A nemrég megjelent 13/2009-es kormányhatározat enyhít ugyan valamennyit a szigoron, ám a „csempézett esztena” elv továbbra is érvényesül.

Egyik lényeges módosítás, hogy olcsóbb lett az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság által kiállítandó engedély: ha mostanáig 300 lejt fizettek ezért a kistermelők, ezután csak 100 lejes illetéket kell lepengetniük azoknak a gazdáknak, akik termékeiket piacokon, vásárokon akarják értékesíteni. A jogszabály a faluturizmust elősegítő szándékkal beültetett újdonsága az is, hogy a panziótulajdonosok felszolgálhatják a vendéglátó-ipari létesítményeikben a saját állatállományuk termékeit, természetesen szigorú élelmiszerbiztonsági feltételek betartása mellett. Néhány esetben megemelték a forgalomba hozható mennyiségi korlátozásra vonatkozó számadatokat is, például az őstermelők ezután évi 10 ezer levágott csirkét vagy nyulat adhatnak el közfogyasztásra.

Share

Hozzászólások

Kategóriák