Pénzt terem a tövisfa!
http://www.szabadfold.hu/gazdanet/penzt_terem_a_tovisfa
Szőke Ferenc kísérlete már sokkal több, mint biztató. Félhektáros kökényültetvénye az idén fordul termőre.
Európában a kökény az egyik legelterjedtebb vadon termő gyümölcs, a sarkkör kivételével gyakorlatilag az egész földrészünkön ismert. Illetve csak papíron, mert a fejlettnek mondott Nyugat-Európában például szinte teljesen kiirtották az intenzív mezőgazdálkodással. Nálunk is erősen visszaszorulóban van, nagyon kevés az olyan gazda, aki becsüli. A népi elnevezései is mutatják, hogy nem tartozik a szántóvetők kedvencei közé, mondják tövisfának, boronafának, ekeakadálynak is.
Pedig a kökényt azon kevés növényeink között tartják számon, amelynek szinte minden porcikája hasznosítható. A levele, a kérge, a virága kiváló teaalapanyag, a gyümölcse pedig nyersen és feldolgozva egyaránt értékes. Lehet belőle készíteni lekvárt, befőttet, pálinkát, aszalványt – de korántsem csupán élvezeti értéke miatt fontos. Már az eleink is ismerték a gyógyhatását. Tudták például, hogy a virága roboráló, vérnyomáscsökkentő, vízhajtó, a terméséről pedig azt, hogy erősítő, méregtelenítő, zsírégető, nagyszerűen gyógyítja a bélhurutot, antioxidáns hatása pedig rendkívül magas.
– A táplálkozástudományi kutatások fejlődésével a beltartalmi értékek vizsgálata is előtérbe került, s ezek szinte mindenben megerősítették a népi gyógyászat tapasztalatait – mondja Szőke Ferenc, a lövőpetri kertészmérnök, miközben a kökényültetvény felé autózunk.
Fiatal gazdálkodók dilemmái
http://www.nyugatijelen.com/gazdasag/fiatal_gazdalkodok_dilemmai.php
Csütörtök, 2011. május 19., 11.00
Simonyifalván a 29 éves Zsóri János két testvérével, Attilával és Istvánnal közösen gazdálkodik 20 hektár bérelt földön. Amikor a falu főutcáján találkoztunk, traktorra felszerelt permetező géppel indult zabot gyomirtózni, bérmunkában.
Mivel saját földjük kevés van, a szükséges gépek egy részét sikerült ugyan megvásárolniuk, de továbbiakra is szükség lenne. János öccse, Attila a fiatal farmerek beindításának segítését célzó 112. intézkedés szerint kiírt pályázattal próbálkozott, de feladta. János szerint azért, mert az egész procedúra végtelenül bonyolultnak bizonyult, ezért visszalépett, lemondott a támogatásról.
Saját erőből vásárolták a traktor mellé szükséges vetőgépet, tárcsás boronát, de van egy ’70-es gyártmányú kombájnjuk is, amivel még lehet aratni.
Mivel a belvíz miatt ősszel nem lehetett elvégezni a mélyszántást, vetni sem tudtak, ezért a tavasszal megművelt földet fele-fele arányban vetették be kukoricával, illetve napraforgóval.
Visszalépett a papírmunka miatt
Zsóri János öccsét, Attilát arról kérdeztük, miért lépett vissza a pályázattól.
MEGHÍVÓ – A VIDÉK ÉLNI AKAR! TÁRSADALMI VITA A 10 ÉVES VIDÉKSTRATÉGIÁRÓL
A VIDÉK ÉLNI AKAR! TÁRSADALMI VITA A 10 ÉVES VIDÉKSTRATÉGIÁRÓL
MEGHÍVÓ
Hazánk természeti adottságai – termékeny földjeink, termál-, gyógy- és ivóvízbázisaink, változatos természeti tájaink, élelmiszereink – kiválóak, kultúránk kimeríthetetlenül gazdag.
Ma mégis a vidéki életfeltételek jelentős romlásának, a mezőgazdaság hanyatlásának vagyunk tanúi.
A vidék további leépülésének megállítása érdekében gyors és alapvető gazdaság- és társadalompolitikai fordulatra van szükség. Ezt szolgálja az eddig hiányzó Nemzeti Vidékstratégia, amely hosszú távú jövőképet, világos alapelveket valamint cselekvési programokat határoz meg a mezőgazdaság, a vidék és a gazdatársadalom újraélesztésére. A Stratégia célja, hogy 2020-ig a vidék társadalmi és gazdasági folyamataiban látható és minden érintett számára érezhető javulás következzen be.
Magyarország szándékaink szerint olyan ország lesz, ahol az európai sokszínű, minőségi mezőgazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás válik általánossá. Úgy állít elő értékes, egészséges, biztonságos és génmódosítás-mentes élelmiszereket, hogy közben védi talajait, ivóvízbázisait, az élővilágot, a tájat és benne az embert közösségeivel és kultúrájával.
Egyúttal munkát és megélhetést biztosít a lehető legtöbb állampolgár számára. Helyre kívánjuk állítani a vidéki élet becsületét és vonzerejét, hogy újra büszkeség és öröm legyen vidékinek lenni és vidéken élni!
Pályázat erdősítésre és faültetésre
August 18, 2010 10:50:28 AM
To:
hirvivo@yahoogroups.com
Augusztus 16-tól, hétfõtõl pályázni lehet az Országos Környezetvédelmi Alapnál faültetésre, erdõsítésre, az október 1-ig tartó kiírásra százmillió lejt fordítanak. Olyan volt mezõgazdasági területek ültethetõk be, amelyek más célra már nem használhatóak, sem kaszálónak, sem növénytermesztésre nem alkalmasak.
A teljes írás itt olvasható: http://erdely.ma/palyazatok.php?id=73038
BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 11:11 0 MEGJEGYZÉS
Borászat „a dűlő mögött”
Szatmár megye egyik legjobb szőlőtermő vidéke, a Bükkalja lábánál fekvő Krasznabéltek borászatának újbóli fellendítését tűzte ki célul a Németországból hazatelepült Brutler házaspár.
Telnek a hordók. A krasznabélteki borászat felélesztésén fáradoznak
Fotó: A szerző felvétele
rasznabéltekről, a Szatmárnémetiből Zilah felé vezető út mentén fekvő településről még a környékbeliek közül is kevesen tudják: közel ezeréves borászmúltra tekint vissza, és néhány évtizeddel ezelőtt még a környék leggazdagabb mezővárosának számított. A községen keresztülhaladó valóban nem sokat lát a hajdani szőlőhegyekből, mivel ezeket csak egy igen rossz, többnyire kizárólag terepjáróval járható úton lehet megközelíteni.
Megéri azonban kilátogatni: a pincesor mögött húzódó dombokon a szőlőültetvények jócskán megritkultak ugyan, az elharapódzó akácos pedig csak karót terem, mégis lebilincselő élményt kínál a táj. A dombtetőkről a szőlősökön túl ellátni a Bükk-hegységig, ugyanakkor a nézelődő elé tárul az itt kezdődő Alföld is. Krasznabéltekre a Rákóczi-féle szabadságharc után würtenbergi svábokat telepített a környék új ura, Károlyi Sándor gróf, a határrészeket pedig ma is régi sváb nevén emlegeti a lakosság.
Falusi turizmus Burgenlanban – film
4,5 millió eurós forgalom Burgenlandban – falusi turizmusból. Egyre többen érdeklődnek a vidéki kikapcsolódás iránt, sokan a természet közelsége miatt, mások a borkóstolást részesítik előnyben.
Ez az osztrák család egy nagyvárosból érkezett. A szülők fontosnak tartják, hogy gyerekeik megismerjék a természet szépségét, és mindent, amit egy falusi porta nyújthat számukra. A család azért is szereti a falusi környezetet, mert arra a pár napra, amit itt töltenek, elmenekülhetnek a zajos nagyvárosból.
Burgenlandban 173 vállalkozás működik, ahol falusi turizmussal foglalkoznak a vendéglátók. A Burgenlandi Falusi Üdültetési Egyesület nagyban hozzájárul a porták népszerűsítéséhez. Ebbe a marketingtevékenység is beletartozik. Folyamatosan frissítik a honlapot, gyakori a sajtómegjelenés, és kétévente megújítják katalógusaikat. Itt Burgenlandban egyébként mind a 173 vállalkozás tagja az Egyesületnek.
Pehi Orsolya
Duna Tv, Térkép , erdely.ma
,,Sarmaság gyöngyszeme” projekt beindítása – MPP-s javaslat a Sarmaság községi PUG (Proiect urbanistic general) – Általános urbanisztikai és fejlesztési tervbe foglalandókra
Meggyőződésünk az hogy Sarmaság község gazdasági fejlődése, ezáltal pedig gyerekeink, unokáink, közösségünk, helyi magyarságunk jövője most, ebben a pillanatban a Sarmaságiak által demokratikusan megválasztott vezetők kezében van.
Mi úgy látjuk hogy Sarmaság gazdasági biztonságát és jövőjét helyi és egyedi sajátosságaink felhasználásával, a szilva-szőlőtermesztés, a pálinkafőzés-borászat, a pincészet nemes hagyományaival és a faluturizmus által nyújtott kereskedelmi lehetőségekkel alapozhatjuk meg.
Szerintünk igenis adottak a lehetőségek arra hogy ezekre a ma már működő és helyi szinten komoly hagyományokkal rendelkező tevékenységekre építsük fel Sarmaság gazdaságát. Ahhoz hogy kialakuljon az egészséges mikrogazdasági környezet, vezetőinknek óriási lehetőség áll rendelkezésükre. A közérthetőség kedvéért, engedjenek meg nekünk pár általánosságot elmondani a mikrogazdaságok (régiók, helységek) gazdasági versenyképességéről.
Meghatározás: A sikeres gazdasági fejlődés egy állandó jelleggel megújuló folyamatnak kell lennie amely során a mikrogazdasági környezet úgy fejlődik hogy az lehetővé tegye a versenyzés egyre bonyolultabb formáit a helyi piaci résztvevők számára.
Az egészségesen működő mikrogazdasági környezet alapvető szinten a következő ,,Termelési tényezőkkel” kell rendelkezzék, amit általánosan úgy nevez a vonatkozó szakirodalom hogy ,,Hozzáférhetőség a legjobb minőségű üzleti termelési tényezőkhöz”.
Ezek nagyvonalakban a következők:
Károly brit herceg: Erdély egy mezőgazdasági kincs
Mezőgazdaságilag, valamint hagyományos élelmiszerek termelése szempontjából, Erdély egy kincs, amely példát mutathat az egész világnak, mondta Szászkézd lakosainak Károly herceg, felhívva a figyelmet egyúttal arra is, hogy egy ilyen vidék törékeny lehet, és óvni kell.
A Nagy Britanniai Károly herceg Szászkézden, Maros megyében felavatott egy biotermék feldolgozó központot, melyet egy ház volt gabonatárolójában rendeztek be, és ahol a Nagy-Küküllő menti lakosok eladhatják majd hagyományos ételeiket és italaikat.
A brit korona örököse elmondta, hogy az ilyen rendszerek sokszor törékenynek bizonyulnak a fejlődés ritmusával szemben, és óvni kell ezeket, mert véleménye szerint egy megoldást jelentenek a jelenlegi gazdasági és környezeti válságra.
“Feltétlenül szükséges értékelni és óvni a kisméretű termelési rendszereket, mert ezek tulajdonképpen egy praktikus választ jelentenek a világméretű gazdasági és környezeti válságra, mellyel a mai világnak szembe kell néznie. Elképzelhetetlen mértékű tragédia lenne, hogy egy ilyen egyedi rendszer, a maga biodiverzitásával együtt, erdők, helyek, kulturális vagy népi hagyományok, elvesszen, éppen akkor, amikor a világ kezd ráébredni arra, hogy ökoszisztémái mennyire fontosak és értékesek az emberiség számára.” Károly herceg elmondta, hogy a gabonatároló átalakítása lehetővé teszi a lakosok számára, hogy termékeiket az Európai Unió által megszabott higiéniai feltételeknek és élelmiszerbiztonsági előírásoknak eleget tevő körülmények között értékesíthessék.
Hogyan is kell eladni a bort ?
A székelyföldi borkóstolók, bemutatók egyik kedves vendége Tiffán Zsolt, akinek családja 1746 óta foglalkozik szőlő- és bortermesztéssel Villányban. Tiffán úgy járt a Székelyfölddel, mint sok más társa: az évi egyszeri látogatásból egyre gyakoribb utak lettek, s a baráti kör szaporodásával a Székelyföld iránti szeretete is egyre nőtt.
Villányban kétezer éve bizonyítottan termelnek bort, a Tiffán család Magyarország borászainak szűk élvonalába tartozik, s boraikkal, munkásságukkal kiérdemelt díjaik, kitüntetéseik felsorolása többmondatnyi terjedelmet venne igénybe. Az alábbi interjú egy többórás beszélgetés kivonata.
Nem kötelező már a szakdiploma a pásztoroknak
Enyhítettek a mezőgazdasági termékeket előállító kis- és őstermelők kereskedelmi tevékenységét szabályozó szigorú feltételeken. Az új jogszabály értelmében nem kell az esztenákról alaprajzot, illetve termelésszervezési grafikont készíteni, valamint a pásztoroknak sem szükséges a szakdiploma.
Mint ismeretes, az EU-normákra épített törvénykezés drákói szigorral szabályozta a közfogyasztásra szánt élelmiszerek forgalmazását. , ami a kis- és őstermelők által megtermelt élelmiszerek piacokon, vásárokon történő szabad eladását illeti. Sok helyi termelő csődhelyzetbe került, mert egyszerűen nem tudott eleget tenni a jogi követelményeknek. A nemrég megjelent 13/2009-es kormányhatározat enyhít ugyan valamennyit a szigoron, ám a „csempézett esztena” elv továbbra is érvényesül.
Egyik lényeges módosítás, hogy olcsóbb lett az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság által kiállítandó engedély: ha mostanáig 300 lejt fizettek ezért a kistermelők, ezután csak 100 lejes illetéket kell lepengetniük azoknak a gazdáknak, akik termékeiket piacokon, vásárokon akarják értékesíteni. A jogszabály a faluturizmust elősegítő szándékkal beültetett újdonsága az is, hogy a panziótulajdonosok felszolgálhatják a vendéglátó-ipari létesítményeikben a saját állatállományuk termékeit, természetesen szigorú élelmiszerbiztonsági feltételek betartása mellett. Néhány esetben megemelték a forgalomba hozható mennyiségi korlátozásra vonatkozó számadatokat is, például az őstermelők ezután évi 10 ezer levágott csirkét vagy nyulat adhatnak el közfogyasztásra.
Hozzászólások