Archive

Category Archives for "Marosvásárhely"

Nincs valós érv az előválasztások ellen – Interjú dr. Kincses Előddel

 

2012.02.20.

Pál Piroska

Központ, Maros megyei hetilap

 

„A magyarság által támogatott egyetlen független jelöltnek lenne esélye arra, hogy megszabadítsa a várost Fanyűvő Floreától” – jelentette ki Kincses. A kialakult helyzetről, az esetleges megoldásról és egy előválasztás megszervezéséről kérdezte a Központ munkatársa, az ismert marosvásárhelyi ügyvédet.
– Mi az ön véleménye a polgármester-jelöltség körül kialakult huzavonáról?
– A véleményem már nagyon régóta ismert, Tusványoson is előadtam: az az álláspontom, hogy a magyarságnak egyetlen közös jelöltet kellene támogatnia, mert csak így van esély arra, hogy visszaszerezzük Dorin Floreától a polgármesteri széket. Ami a közös jelölt személyét illeti, úgy vélem, előválasztáson kellene megkérdezni a vásárhelyieket, hogy a három – Smaranda Enache, dr. Vass Levente és dr. Benedek Imre –, vagy akár több számításba jöhető személy közül, kit találnak a legmegfelelőbbnek, és kinek van a legnagyobb támogatottsága.
– Ismeretes, hogy még két hete Vass Levente az EMNP és az RMDSZ közös kiszemeltje volt. Mit gondol ön, miért szeretné a szövetség „kisajátítani” a jelöltet?
– Téves az az álláspont, hogy Vass doktornak, mint RMDSZ-tagnak a szövetség színeiben kell majd indulnia a polgármesteri székért, a többieknek pedig kötelességük a „közös” jelölt mögé felsorakozni.

A helyzet az, hogy valójában az EMNT „találta ki” Vasst, ők nevezték meg jelöltjükként, de ma már Vass Levente és az RMDSZ vezérei egyaránt azt állítják, hogy kizárólag RMDSZ-színekben indulhat, mivel ők neveztették ki miniszteri tanácsosnak, s ráadásul most már SZKT-tag is.
– Az ön véleménye szerint az EMNP miért nem egy jobboldalinak számító párttal kívánt koalíciót/egyezséget kialakítani, és miért az RMDSZ-hez fordult?
– Én úgy gondolom, hogy nincsen jobboldali vagy baloldali polgármester, hisz ez egy közigazgatási szakértelmet igénylő feladat. Olyan problémák megoldásában, mint a vásárhelyi közszállítás megszervezése, a környezetvédelem, meg egyebek egyáltalán nem fontos az ideológiai hovatartozás.
– A történtek után lát-e esélyt a két kisebb párt – MPP, EMNP – együttműködésére, pontosabban arra, hogy közösen állítsanak jelöltet?
– Ebben a kérdésben nem vagyok illetékes állást foglalni. Viszont továbbra is kitartok azon véleményem mellett, hogy egyetlen közös jelölt mögé kell felsorakoznia a város magyarságának. Ezt pedig csak abban az esetben látom megoldhatónak, ha függetlenként indul az a jelölt. Akárki is legyen, kizárólag függetlenként igényelheti azt, hogy mindhárom politikai erő felsorakozzon mögéje. Számomra evidencia: Floreát csak közös polgármester-jelölt győzheti le, erre a kizárólagos RMDSZ-jelöltnek semmi esélye. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy egy olyan jelölt, akit nem támogat az RMDSZ, nem lehet polgármester – ez esetben nem Floreára gondolok.
– Ismeretes, hogy önnek van már tapasztalata előválasztások megszervezésében. Hogyan képzelné ezt el a 2012-es évben?
– A jelenlegi politikai konstelláció szerint valószínűleg a magyar jelölt ellenében egyetlen komoly román polgármester-jelöltet indítanának, így a román szavazópolgárokat magyarellenes retorikával lehetne harcba hívni. Meglátásom szerint ez alól Smaranda Enache jelöltsége mentesíthetne.
Megemlíteném, hogy amikor az előválasztást megszerveztük, a megmérettetés a tanácsosi listán szereplő nevek sorrendjét volt hivatott eldönteni. Akkor, 12 évvel ezelőtt 7500 személy vonult az urnákhoz az előválasztáson. Hogy mit jelent ez a részvételi arány, az abból derül ki, hogy az akkori magyar polgármester-jelöltre, Fodor Imrére, 35000-en szavaztak, tehát a magyar szavazók több mint 1/5-e nyilvánított véleményt az előválasztáson. A tanácsosi listára vonatkozó akció megszervezése sokkal nehézkesebb volt, ha jól emlékszem 45-50 személyt kellett rangsorolni a 13 befutó helyre. A polgármester-jelöltek esetében ez sokkal egyszerűbb lenne, hiszen csak három-négy személyről lenne szó.
– Hol lehetne megszervezni az előválasztásokat és kiknek a részvételével?
– 2000-ben az RMDSZ-körzetekben, különböző épületekben voltak az urnák felállítva – Bernády Ház, a templomok parókiáiban, még vendéglőben is…–, és úgy gondolom, most is meg lehetne szervezni ehhez hasonlóan. Az én elképzelésem szerint a megmérettetésen a három politikai erő egyenlő létszámban képviseltethetné magát, és jogosnak tartom azt, hogy a civil szervezetek is megfigyelőt állíthassanak. Fontos ez, mert biztosítani kell, hogy a pártok egymás körmére nézhessenek, így elkerülhető, hogy csalás történjen. Ugyanakkor az eredmények hűen tükröznék, hogy ki az, akit a város lakossága szívesen látna a polgármesteri székben.
– Mi a véleménye, esetleg egy közvélemény-kutatás is megtenné? Ön szerint melyik lenne megbízhatóbb, illetve költséghatékonyabb?
– Annak idején az előválasztást nulla lejből szerveztük meg, és ezt most is meg lehetne oldani. Ugyanakkor egy közvélemény-kutatás legalább 10.000 dollárba kerülne, és tudjuk, hogy országunkban ez igencsak manipulálható, általában olyan eredmény születik, amilyet a megrendelő szeretne. Tehát a legmegbízhatóbb és legdemokratikusabb megoldás az előválasztás. Ezt jól tudják az Egyesült Államokban, Franciaországban, de az RMDSZ is sok esetben szervezett előválasztást a Székelyföldön, tehát nem csak Marosvásárhelyen és Maros megyében, az én megyei elnökségem idején.
– Mit gondol, milyen mértékben lennének megmozgathatók a szavazópolgárok?
– Egy ilyen előválasztásnak mindenképp „formába hozó” szerepe lenne, és választási hangulatba hozná a vásárhelyi magyarságot, egyszersmind ismertebbé tenné a jelöltet. Természetesen az akción való részvétel lehetőségét nemcsak a magyar nemzetiségűeknek, hanem a románajkú lakosság számára is biztosítani kellene. Köztudott, minél nagyobb az előválasztáson való résztvevők száma, annál hitelesebb az eredmény.
– Véleménye szerint miért vonakodik mind az RMDSZ, mind a Néppárt a jelöltállítás eme módjától?
– Számomra teljesen érthetetlen ez a hozzáállás, hisz ha valóban azt szeretnék, hogy a legnépszerűbb és legesélyesebb jelölt induljon, akkor semmilyen érv sincs az előválasztások ellen. Ezért felkértem a polgármesteri székért indulni szándékozó három személyt is, hogy vállalják az előválasztáson való megméretkezést. A felkérésben az is szerepelt, hogy a vesztesek vállalják, hogy nem indulnak a polgármesteri székért, ilyen módon tehát biztosított lenne az, hogy ne oltsák ki kölcsönösen egymás esélyét. Amennyiben az RMDSZ továbbra is kézzel-lábbal hadakozik ez ellen, akkor az azt a román sajtóban megfogalmazott gyanút erősíti, hogy létezik egy háttéralku, miszerint Florea a PD-L színeiben marad Vásárhely polgármestere, míg Lokodi Edit RMDSZ-színekben Maros megye tanácselnöke.
– Ön szerint van-e reális esély arra, hogy Marosvásárhelyen magyar polgármester-jelölt nyerje meg a választásokat?
– Számomra, mint mondtam, a legfontosabb az, hogy a várost megszabadítsuk Dorin Floreától. Ha az előválasztást Vass doktor vagy Benedek doktor nyerné, bizonyítván erős támogatottságukat, és megtörténne az ellenjelöltek visszalépése, akkor igenis lenne rá reális esély. Amennyiben nem egyetlen jelölt mögé sorakozik fel a magyarság, szentül meg vagyok győződve, hogy Florea marad a következő négy évre is a polgármesteri székben.
Ismételten elmondom és jó lenne, ha ez nem maradna pusztába kiáltott szó: kizárólag a teljes magyarság által támogatott egyetlen független jelöltnek lenne esélye arra, hogy sikeres küzdelmet vívjon a jelenlegi polgármesterrel.

erdely.ma

Nincs magyar egység Marosvásárhelyen

Kedden sajtótájékoztatón jelentette be a Magyar Polgári Párt megyei elnöke, László György, hogy egyelőre felfüggesztették a magyar szervezetek közötti egyeztető kerekasztalt, egyrészt mert kongresszusra készülnek, de azért is, mert az eddigi tárgyalások nem vezettek eredményre.
„Hét hónap után katasztrófának tekintem, hogy annyira jutottunk csupán, hogy egy szándéknyilatkozatot írtunk alá, azt is csak mi és az EMNT, amit az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megszegett. Tehát át kell értékelnünk a helyzetet, és megpróbáljuk újrakezdeni a tárgyalásokat". A megyei elnököt meglepte, hogy „az RMDSZ statútuma szerint a helyi szintű döntéseket municípiumok esetében az országos elnökség felülbírálja, illetve például a marosvásárhelyi szervezet csak javaslatokat tehet. Ez teljesen felfordította a kerekasztalt, most nem tudom, hogy tulajdonképpen kivel kell tárgyalnom".
Mint mondta, ezt az RMDSZ-nek kell elsősorban tisztáznia, hogy tényleg megegyezésre akarnak-e jutni. „Az RMDSZ ugyanis időt kért, hogy a megfelelő konzultációkat megtartsák a szövetségen belül, ezt megvárjuk. Remélem, egy konstruktívabb kerekasztalt tudunk létrehozni, ahol valóban konkrét döntések születnek" – tette hozzá.
Furcsállta, hogy az EMNT „egy RMDSZ-es tisztségviselőt javasol Marosvásárhely polgármesteri székébe, miközben éppen ők jöttek azzal a javaslattal, hogy pártsemleges személyiség legyen. Mi ehhez tartottuk magunkat, és éppen ők szegték meg, amikor az egészségügyi miniszter személyes tanácsadóját nevezték meg, aki nemrég SZKT- tag lett, tehát az RMDSZ tagja".
Ezzel kapcsolatban Szász Jenő, az MPP elnöke elmondta, hogy az RMDSZ, az MPP és az SZNT levelet küldött Bölöni Lászlóhoz, amelyben felkérték, fogadja el a jelöltséget Marosvásárhely polgármesteri tisztségére. Még nem kaptak választ, és amíg nem válaszol Bölöni, azt gondolják, korai lenne mind az RMDSZ, mind az EMNT részéről bármilyen lépés, mert ezzel „tönkretennének mindenfajta megegyezést".
Kijelentette: „Ha erővel, vagy különböző taktikai játékokkal próbálja valaki ráerőszakolni az akaratát másokra, nem fog sikerülni. Párton kívüli személyiségre van szükség. Az MPP Bölönire gondolt, da ha találnak egy Bölöni-kaliberű jelöltet, az MPP nyitott a tárgyalásokra. Ellenkező esetben, ha valamelyik szervezet a saját jelöltjét próbálja előtérbe helyezni, az MPP is hasonló módon fog válaszolni: saját jelöltet állít".

Mózes Edith
Népújság,  erdely.ma

Szász Jenő: Bölöni László jó megoldás lenne

 

Bölöni László 2012-ben (is) jó megoldás lenne a marosvásárhelyiek számára polgármesternek – mondta az MPP elnöke, Szász Jenő. Amennyiben a volt kiváló labdarúgót csak a polgáriak és az EMNT támogatná, és Bölöni is vállalná a megmérettetést, akkor jelölnék a tisztségre. „Az MPP 2008-ban is szerette volna megnyerni Bölöni Lászlót (fotó), de akkor és azóta is azt mondta, hogy csak akkor vállalná a polgármesterjelöltséget, ha a magyar közösség képviselői konszenzussal támogatják. Úgy gondolom, 2008-hoz képest most fordítva kell cselekednünk: előbb egyezzenek meg a magyar politikai alakulatok, hogy mindannyian támogatják Bölönit, és csak utána keressük meg őt személyesen. Bölöni László nemcsak pártok feletti, hanem etnikumok feletti jelölt lenne, őt a románság is elfogadná, és jó követe lenne a városnak a nagyvilágban is. Ha az RMDSZ-szel nem sikerül megegyezni, de Bölöni László vállalná a megmérettetést akkor is, ha csak az MPP és az EMNT támogatását élvezné, akkor is jelölnénk őt, és vele szemben RMDSZ-jelöltet indítani öngól lenne”– fogalmazott az MPP elnöke, Szász Jenő marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján.

Gáspár Botond, Vásárhelyi Hírlap

Magyarul a tanácsülésen

Kemény szavakkal illette hétfői sajtótájékoztatóján a kovásznai MPP-szervezet a város RMDSZ-es vezetését. „Az RMDSZ Kovásznán is ugyanazt a kétszínű látszat- és látványpolitikát folytatja, mint országos szinten. A közösség érdeke itt is csak másodlagos, esetleg harmadlagos. A legfőbb cél a hatalom megtartása, az egyéni gazdasági érdekek érvényesítése" – hangoztatta Ferencz Botond tanácstag, városi MPP-elnök. Az MPP úgy látja, az ígéretek ellenére lényeges, alapvető előrelépés nem történt a városban. A megvalósított befektetésekkel sem elégedettek, szerintük a valós érték többszörösét fizették ki bizonyos munkálatokra. Látvány- és látszatberuházások történnek – állapították meg. A magyar nyelv közhivatali használatának jogát nem lehet érvényesíteni Kovászán, még a tanácsülések is csak román nyelven folynak – erről beszélt Kulcsár-Terza József megyei MPP-elnök. Ferencz Botond kijelentette: a következő tanácsüléstől kezdődően az MPP-frakció csak magyarul fog szólalni. A magánkézbe juttatott közterületekkel is gondok adódtak, sok esetben a törvényesség határát súrolták – jegyezték meg. Szó esett a körforgalmakról, az MPP úgy véli, ezek inkább akadályozzák, veszélyeztetik a forgalmat. Végső soron azt kifogásolták, hogy az MPP-s tanácstagokat nem választják be a közhasznú cégek vezetőtanácsaiba, mivel oda politikai alapon jelölnek ki személyeket.
Bokor Gábor

MPP-s össztűz az RMDSZ-re

A hét elején Kovásznán, tegnap Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen tartottak sajtótájékoztatót a Magyar Polgári Párt helyi szervezetei. A három helyszínen nem a polgáriak megvalósításairól esett szó, a közös elem az RMDSZ kritizálása volt, illetve Rácz Károly ismételten az ártatlanságát próbálta bizonygatni.

Kovásznán Ferenc Botond helyi MPP-elnök, Fülöp Csaba alelnök és Kulcsár-Terza József, a párt megyei vezetője többek között azt rótta fel a fürdővárosi RMDSZnek, hogy a körforgalmak veszélyeztetik a közlekedést, hogy a kultúrotthon nincs befejezve, és hogy „a városvezetés a törvényesség határát súrolva közterületeket juttatott magánkézbe”. Kifogásolták, hogy a tanácsüléseken nem érvényesítik a magyar nyelv közhivatali használatának jogát. A tanácsosok jelezték, frakciójuk a következő ülésen nem lesz hajlandó románul megszólalni, majd azon meggyőződésüknek adtak hangot, hogy pártbeli hovatartozásuk miatt diszkriminálják őket, ugyanis nem választják be az önkormányzatnak alárendelt intézmények vezetőtanácsaiba. Az útjavításokkal is elégedetlenek, mert – mint mondták – nem tudják, „mennyi az ára”.

Az MPP-majálisnak nem volt politikai töltete

Sepsiszentgyörgyön Bálint József városi MPP-elnök ugyancsak az RMDSZ kezét vélte felfedezni abban, hogy az általuk szervezett hétvégi, „politikamentes” majálison, amelyen mint – egy két-háromszáz ember vett részt, nem léphetett fel a Kónya Ádám Művelődési Ház égisze alatt működő Fenyőcske együttes. Bálint szerint ezt a ház vezetője, Dulányi B. Aladár tiltotta meg az együttesnek. Lapunk az érintett fél véleményét is szerette volna kikérni, ám az igazgató lapzártánkig nem volt elérhető.

SZH

MPP-PRESS

Az RMDSZ nem írta alá az együttműködési megállapodást Marosvásárhelyen

 

Csak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei vezetői írták alá azt az együttműködési megállapodást, amelyet hétfő délelőtt az RMDSZ székházában mind a három félnek szentesítenie kellett volna. Különböző jóváhagyások hiányára hivatkozva, a szövetség marosvásárhelyi elnöke, Benedek István nem látta el kézjegyével azt a hárompontos egyezményt, amely a jövő évi helyhatósági választásokra tervezett együttműködés alapjaként szolgált volna. A felek mindenekelőtt egy olyan szövetséget hoztak volna létre, mely valós esélyt teremtene a 2008-ban elveszített önkormányzati többség visszaállítására, illetve arra, hogy tizenkét év után ismét magyar polgármester kerüljön a vegyes lakosságú nagyváros élére.

Benedek István (középen) szerint sok mindent kell még tisztázni
Fotó: A szerző felvétele

Az együttműködési megállapodás helyett „hasznos beszélgetés” született, ahogy Benedek jellemezte a hétfői találkozót. Az RMDSZ elnöke szerint sok mindent kell még tisztázni, ráadásul az általa vezetett szervezet szigorú szabályok alapján működik. Egyike ezeknek éppen az, hogy kulcskérdésekben az elnök nem hozhat döntést a választmány megkerülésével. Ennek ellenére Benedek István bizakodó és hajlik az együttműködésre. „Az együttműködés megvalósul, mert nekünk is érdekünk, hogy közös jelöltet állítsunk” – fogalmazott.

Egy dokumentum két olvasatban

A sorozatos egyeztetések ellenére a felek más-másként értelmezik a közös jelöltállítást. „Az én olvasatomban mind a három fél jön a saját jelöltjével, és azok közül választjuk ki a legmegfelelőbbet” – véli Benedek István.

Az MPP másként látja a helyzetet: László György elnök szerint mindhárom alakulatnak le kellene mondania az egyéni ambíciókról és közös, pártfüggetlen jelölttel kellene előrukkolniuk. „Olyannal,  amilyen három esztendővel ezelőtt lett volna Bölöni László” – példálózott a polgáriak vezetője Szász Jenő pártelnök 2008-ban tett javaslatával. A marosvásárhelyi politikai életben semmiféle tisztséggel nem rendelkező kisebbik magyar párt vezetője ugyanakkor kifejtette, hogy amennyiben nem sikerül független jelöltet találni, csoportosulása nem támogat egy „RMDSZ-es pártkatonát”.

A Krónika kérdésére, hogy a közös jelölt akár egy román nemzetiségű személy is lehetne, mint például Smaranda Enache, aki nemrég jelentette be, hogy versenybe száll a polgármesteri szék megszerzéséért, Jakab István, az EMNT elnöke határozott nemmel válaszolt. „Világosan kifejtettük, hogy kimondottan magyar polgármestert szeretnénk” – szögezte le, elvetve a magyarság körében nagy megbecsülésnek örülő emberjogi harcos támogatási lehetőségét.

Két fronton harcol Benedek

Az egyensúlyteremtésben a leghálátlanabb feladat éppen a legnagyobb politikai párt vezetőjére, Benedek Istvánra vár. Az orvos-politikusnak nem csak a két ellenzéki alakulattal kell megtalálnia a közös hangnemet és jelöltet, hanem a maga szervezetében is meg kell vívnia a harcát.

Marosvásárhelyen már évek óta feszült a viszony a városi és a megyei szervezet vezetői között, vagy legjobb esetben akadozik a kommunikáció. Hétfőn reggel Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei ügyvezető alelnöke még semmit nem tudott a tervezett együttműködési aláírásról. Később is csak annyiról értesült, hogy „az EMNT meghívta a sajtót az RMDSZ székházába”. A nemzeti tanács címéről érkező meghívóban a szövegezők említést tesznek arról, hogy az RMDSZ tárgyalócsoportjának egyik tagja Brassai volt. Az ügyvezető alelnök viszont cáfolta, hogy vele más magyar pártok képviselői valaha is konzultáltak volna a közös jelöltállítás kérdésében.

A Krónika értesülései szerint a hét végén az RMDSZ csúcsvezetői közül is néhányan „leszóltak” Benedeknek, hogy ne szövetkezzen az ellenzékkel.

„Azzal váltunk el Benedek Istvántól a csütörtöki, utolsó tárgyalásunk után, amelyre éppen nálunk, a Demokrácia Központban került sor, hogy a megyei elnök beleegyezése nélkül is aláírja a megállapodást” – emlékeztetett Kali István, az EMNT alelnöke.

kronika.ro

SZNT: egy polgármesterjelöltet támogassanak a magyar szervezetek Marosvásárhelyen

 

Egyeztetések folynak a magyar szervezetek között arról, hogy a 2012-es helyhatósági választásokon ugyanazt a polgármesterjelöltet támogassák Marosvásárhelyen – jelentette ki kedden a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) marosszéki szervezetének újdonsült elnöke, Biró Zsolt.

Biró Zsolt, a Marosszéki Székely Tanács új elnöke, és Izsák Balázs SZNT-elnök
Fotó: Gönczi Ákos

Az SZNT azt szeretné, hogy a magyar politikai szervezetek egyetlen polgármesterjelöltet támogassanak Marosvásárhelyen, a jövő évi önkormányzati választásokon, mondta Biró Zsolt.

A Marosszéki Székely Tanács kedden megválasztott elnöke a Krónikának elmondta: néhány hete elkezdődött egy egyeztetés, amelyen az RMDSZ, az SZNT, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), illetve a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselőinek remélhetőleg sikerül megállapodniuk arról, hogy ugyanazt a jelöltet támogassák majd a polgármester-választáson.

„Az egyeztetések célja kompromisszumos megoldást találni arra, hogy a 2012-es önkormányzati választásokon a marosvásárhelyi magyarok szavazatai ne osztódjanak szét több jelölt között, hogy sikerüljön egy mindenki által támogatott polgármesterjelöltet indítani, akinek így reális esélye lehet a városvezetői tisztség elnyerésére” – nyilatkozta Biró Zsolt a Krónikának.

Hozzátette: egyelőre az elején tartanak az egyeztetésnek, történtek ugyan javaslatok, de konkrét nevekről egyelőre nem esett szó.

Benedek István, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke szerint a szövetség egyetért a közös jelöltállítással, a polgármesterjelöltet azonban az RMDSZ-nek kell adnia. „Beleegyezünk, hogy közös jelölt legyen, de neki a többséget kell képviselnie, ez pedig az RMDSZ” – fogalmazott.

Biró Zsolt a Marosszéki Székely Tanács új elnöke

A Marosszéki Székely Tanács kedden tartotta tisztújító ülését, amelyen Biró Zsoltot választották meg elnöknek. A 41 éves újságíró, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának szerkesztője nyolc éve tagja az SZNT-nek, és Fodor Imrét váltja a tanács élén, aki nyolc évig töltötte be az elnöki tisztséget.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke a keddi sajtótájékoztatón örvendetesnek nevezte, hogy egy pártoktól független személyt választottak marosszéki elnöknek, mivel ez összhangban van az SZNT pártfüggetlen jellegével, pártok fölötti célkitűzésével, azzal, hogy a politikai alakulatokat megállapodásra bírja.

László György, a Maros megyei MPP elnöke is támogatja az elképzelést, szerinte azonban a jelöltnek függetlennek kell lennie. „Lehet szó egy párttagról is, de függetlenként kell jelöltetnie magát. Egyeztetünk az RMDSZ-szel, és ha nem jutunk megállapodásra, más pártokkal – akár román alakulatokkal is – tárgyalhatunk ez ügyben” – mondta László György.

Izsák: diszkriminatívak népszámlálási kérdőívek

A marosvásárhelyi sajtóértekezleten az is elhangzott, hogy az SZNT diszkriminatívnak tartja az idei népszámlálási űrlapokat, mivel azok lehetővé teszik, hogy a magyarok székelyeknek vallják magukat, noha ez utóbbi nem nemzetiség, hanem regionális identitás.

Izsák Balázs SZNT-elnök hangsúlyozta: a székelység egy regionális identitás kifejeződése, a székelyek a magyarsághoz tartoznak. Mint mondta: azért diszkriminatívak a népszámlálási kérdőívek, mivel csak a magyarok esetében tartalmazzák a regionális identitást is. „A románok számára nem szerepel a kérdőíveken, hogy oltyánoknak vagy mócoknak, vagy bánátiaknak vallják magukat” – tette hozzá Izsák.

Az SZNT-vezetők elmondták: arra biztatják a székelyeket, hogy vallják magukat magyarnak a népszámláláson.

Átvilágítják a vezetőséget

A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy az SZNT megtiltaná, hogy az 1989 előtti pártaktivisták és a Szekuritátéval együttműködő személyek vezető tisztséget töltsenek be a tanácsban. Izsák Balázs elmondta, ezzel kapcsolatban határozattervezetet terjeszt majd az SZNT június elején, Marosvásárhelyen esedékes küldöttgyűlése elé.

A tervezet szerint az állandó bizottság tizenöt tagjának az országos átvilágító testület (CNSAS) által kell bizonyítaniuk, hogy nem működtek együtt a Szekuritátéval, az elnököknek és az alelnököknek pedig azt is igazolniuk kell, hogy nem voltak a Román Kommunista Párt aktivistái vagy tisztségviselői.

Szerző(k): Krónika

Hátrányos megkülönböztetés éri a magyar diákokat Marosvásárhelyen

[ 2011. május 13., 17:15 ] [171]

A romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács megállapítása szerint hátrányos megkülönböztetésben van részük a marosvásárhelyi magyar iskolásoknak – írja a Krónika. Nemcsak az épületek homlokzatáról hiányoznak a törvény által előírt kétnyelvű táblák, a bizottság tagjai megállapították, hogy a folyosókon, laboratóriumokban és kabinetekben sem érvényesül a kétnyelvűség.
A testület azok után foglalt állást, hogy szülői panaszok nyomán négy megyeszékhelyi általános iskolába látogatott el.
A diszkriminációellenes bizottság megrovásban részesítette a vizsgált iskolákat, és három hónapos határidőt szabott az ügy rendezésére. A testület látogatása során volt olyan iskolaigazgató, aki megígérte, hogy kihelyezik a kétnyelvű táblákat, de akadt olyan is, aki teljesen elzárkózott ettől.

„Mivel nemcsak a marosvásárhelyi tanintézetekről van szó, minisztériumi szinten kellene lépni" – nyilatkozta a CNCD elnöke, Asztalos Csaba. Sajnos a 215-ös törvény sem egyértelmű, ezért az iskolaigazgatók, a tanfelügyelőség és az önkormányzat egymásra mutogat az ügyben. Mi több, a tíz évvel ezelőtt meghozott rendelkezés bírságról sem szól, ezért egyesek nem tekintik kötelezőnek a betartását – tette hozzá.

hirado.hu,  erdely.ma

Kőrösi Csoma Sándor – Emléknap Marosvásárhelyen

[ 2011. április 03., 08:57 ] [61]

Kőrösi Csoma Sándor halálának évfordulója alkalmából különleges eseményre kerül sor Marosvásárhelyen a Bernády Kulturális Központban , 2011 április 9-én, szombaton, délután 6 órától.
A világhírű orientalista útját és emlékét két olyan rendkívüli meghívott idézi, akik személyesen jártak Csoma nyomában és fotókkal, vetítéssel dokumentálják élményeiket.
Az emlékezés első részében kerül sor Sütő Zsolt Tibetvörös című fotóinstallációjának bemutatására. Sütő Zsolt marosvásárhelyi származású fotográfus volt az első, aki három hónap alatt végigjárta az erdélyi polihisztor teljes Kis-Tibeti útját.

Ezt követően a budapesti Irimiás Balázs, tokiói építész mutatja be a Csoma szobája című előadást. Irimiás Balázs 2007-ben egy kerékpártúrán fedezte fel, Indiában, a négyezer méter magasban a romokban lévő erődítményt és benne Csoma szobáját. Azóta azon munkálkodik, hogy az összedőléstől megmentsék és helyreállítsák az emlékhelyet.
A szervezők szeretettel várnak mindenkit, a belépés díjtalan.

marosvásárhelyi.info,erdely.ma

Nem engedélyezik a huszárfelvonulást Marosvásárhelyen

[ 2011. március 10., 09:06 ] [603]

Több magyar szervezet és alakulat felvonulását engedélyezte március 15-ére Marosvásárhelyen a Polgármesteri Hivatal. A Magyar Polgári Párt március 15-ére tervezett, huszárok részvételével zajló eseményt azonban nem engedélyezte.
Polgármesteri Hivatal nem ért egyet azzal, hogy Sárpatak felől lóháton érkezzenek. A marosvásárhelyi tanács döntése értelmében tilos a városban és az országúton a vontató állatokkal való közlekedés – indokolta a döntést a Polgármesteri Hivatal engedélyeztetési bizottságának tagja, Valentin Bretfelean.
Kolozsvári Rádió

erdely.ma

2

Kivágták a fákat Marosvásárhely egyik terén – film

[ 2011. február 05., 20:59 ] [5]

Marosvásárhely múltja és történelmi arculata elleni támadásnak nevezte Borbély László, hogy a román városvezetés kivágatta a Bolyai térről a fákat.
Az önkormányzat szakbizottsága nem engedélyezte a fakivágást, és a civil szervezetek is tiltakoznak.
Borbély László környezetvédelmi miniszter elmondta: „Van itt hagyománya annak is, hogy szép parkjaink vannak, sajnos elég kevés. Nyilvánvaló ezt egyesek egyszerűen nem veszik figyelembe, és el akarják törölni, és olyan új imázst adni a városnak, ami már ne nézzen vissza a múltba”.

erdely.ma

Az Új Jobboldal bevette Marosvásárhelyt

[ 2010. november 27., 10:25 ] [119]

Az Új Jobboldal Kolozsváron
Fotó: Bíró Zoltán, MTI

A szélsőjobboldali szervezet így az Erdély Romániával való egyesülését kimondó Gyulafehérvári Naggyűlés évfordulóján délelőtt 11 órától a Polgármesteri Hivatal által meghirdetett rendezvényekhez csatlakozva felvonulhat Marosvásárhelyen.
Korábban mind az RMDSZ, mind a Magyar Polgári Párt részéről arra szólították fel a város polgármesterét, hogy ne engedélyezze a felvonulást. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette: a szélsőséges szervezet a románok elnyomásának valótlan és nevetséges vádjával próbálja egymás ellen uszítani a magyar és román ajkú lakosságot.

A Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezetének elnöke, László György sajtóközleményében azt állítja: a tüntetés engedélyezésével Dorin Florea megszegte beiktatásakor tett ígéretét, miszerint minden marosvásárhelyi polgármestere lesz, ugyanakkor a városon kívűlről érkező román szélsőségesek támogatásával olyan veszélyes helyzetet teremt, amilyenre 1990 márciusában volt precedens.

Marosvásárhelyi Rádió,erdely.ma

Fekete-március parazsát szítják – A marosvásárhelyi MPP közleménye

[ 2010. november 24., 16:35 ] [430]

A szélsőségesen magyarellenes és antiszemita, a Vasgárda elveit nyíltan magának valló és felvállaló Új Jobb (Noua Dreapta), húsz évvel Fekete-március után idén a december 1-én Marosvásárhelyen szervezett rendezvényt tervez, hogy az ünneplés leple alatt órákon át gyalázza és sértegesse a város lakosságának fele részét kitevő magyarságot, és a békében együtt élő különböző nemzetiségű állampolgárokat egymás ellen uszítsa a „románok elnyomatásának” valótlan és nevetséges vádjával.
Az Új Jobb tiltakozásra felszólító felhívása az alábbi linken olvasható:

http://www.nouadreapta.org/actiuni_prezentare.php?idx=328

Marosvásárhelynek nincs szüksége egy újabb feszültségkeltésre, hogy e szélsőséges szervezet uszításával egy újabb március 20-át idézzen elő éppen annak 20-ik évfordulóján. Nem tűrheti Marosvásárhely polgársága ezt, kiváltképpen olyanok részéről, akik nem is itt élnek, csak az uszítás idejére szállítják őket ide, és nem nekik kell viselniük cselekedeteik kiszámíthatatlan következményeit.
Elfogadhatatlan és mindannyiunk, minden békében egymás mellett élni kívánó marosvásárhelyinek és Erdély minden lakosának közös felelőssége, hogy ne engedjük, hogy ez a szervezet a tavalyi sepsiszentgyörgyi, a várost felforgató fellépése után ezúttal városunkat célba véve most már minden december 1-ét arra használjon fel, hogy hagyományt teremtsen a gyűlöletkeltésnek.

Ölvedi Zsolt – A Magyar Polgári Párt Marosvásárhelyi Szervezetének alelnöke

erdely.ma

Szász Jenő elnök úr beszéde- Magyarok XXI – című konferencián



Szász Jenő elnök úr beszéde, mely elhangzott Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság Elnöke által 2010. október 19-én Marosvásárhelyen megtartott Magyarok XXI – című konferencián

Tisztelt Köztársasági Elnök úr!
Tisztelt Meghívottak! Kedves barátaim!

Nincs külön magyarországi és külön határon túli magyar ügy. Csak egy magyar ügy. És ha ez így van, akkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az általunk vallott egységes magyar világ eszménye és valósága a Kárpát-medencében nem csak nyelvi, kulturális, mentális egységen alapul, hanem egyfajta politikai sorsközösségen is, amelyen belül a gondok is azonosak: a népképviselettel való gátlástalan visszaélés és a közösség idegen érdekeknek történő könyörtelen kiszolgáltatása nem pusztán magyarországi politikai jelenség, amely az országhatároknál megáll, hanem kisebbségi magyar politika jelenidejű valósága is. Széplelkűségből fakadó illúzióknak, tájékozatlanságból eredő naivitásoknak és pótcselekvésként használt kettős mércéknek már nincsen tovább helye.

Éppen ezért az egy magyar világ jegyében kérjük, hogy az alkotmányozási folyamatban vegyék figyelembe a határon túli magyarok véleményét is, hiszen az autonómia törekvéseket a magyar alkotmányban szentesíteni kell, az anyaországot, mint oltalmazó hatalmat, ezirányú kötelezettségekkel kell felruházni.
Magyarországnak az így vállalt kötelezettségeinek eleget kell tennie úgy a magyar-magyar, mint a nemzetközi kapcsolatokban.
És így Erdélyben illetve Székelyföldön támogatásra érdemes a hármas szintű autonómiatörekvés, amelyet zászlójára tűzött a választás szabadságát hirdető Magyar Polgári Párt, mely párt Székelyföld regionális státusát a romániai régiók kialakításának folyamatában, lakosságának azon történelmi óhajára alapozva szorgalmazza, hogy az autonómiát több rendben igényelte.

Az állampolgári kérdés kapcsán, a köszönet hangján túlmenően szorgalmazzuk ennek tartalmi kibontását is. Mert az állampolgárság kiterjesztésének legnagyobb hozadéka, egy valamennyi magyar embert számbavevő kataszter felállítása. Szabó Dezső mondja, hogy „Minden magyar felelős minden magyarért”. Így az állampolgárság többek között jelenti a választójogot és a választhatóság jogát is. Tehát szükségesnek tartjuk, hogy mi, erdélyi és székelyföldi magyarok teljes joggal részt vegyünk és részt vállalhassunk a magyarországi általános választásokon. Mi nem a felsőház visszaállítását/életrehívását, hanem a képviselőházban a határon túli magyar közösségek számára fenntartott helyek biztosítását szorgalmazzuk.

És ha állampolgárság, akkor szólnunk kell a munkavállalás és a szociális védőháló kiterjesztéséről is. Ha állampolgárság, akkor az nem  csak jogokról, hanem kötelezettségekről is szól. Így például, ha hozzájárulunk a kockázati közösség kiterjesztéséhez és befizetővé válunk, akkor ki kell terjeszteni számunkra az egészségügyi ellátást is. És ha a befizetések során az Országos Egészségügyi Pénztár több tízezer, esetleg százezer ügyféllel bővül, akkor máris aktuális a költségek racionalizálása érdekében egy, az OEP által finanszírozott székelyudvarhelyi kórház felállítása.
Igen, szóltam a védőháló kiterjesztéséről, mert a demográfiai kérdések még súlyosabbak határon túl, mint az anyaországban. Mert Székelyföld addig magyartöbbségű, amíg itt él 700-800 ezer magyar, míg Magyarország akkor is magyar, ha nem tíz millió fölötti, hanem éppen tíz millió alatti a lakósság lélekszáma.

Idehaza is lényegi lépésekre van szükség. Véleményünk szerint a szórványvidék magyar gyerekeit Székelyföldre kell hozni tanulás céljából. Ha itt szocializálódnak, , itt vernek gyökeret, kevésbé veszélyezteti őket az asszimiláció illetve a kivándorlás veszélye. Fel kell állítani a szórványkollégiumokat Székelyföldön és az otthon maradt gyerekek számára egyaránt. Talán ez volna a járható út a csángó gyerekek/fiatalok esetében is. Valamennyi székelyföldi városnak részt kell vállalnia ebben a programban.
Közös erővel tovább kell fejlesztenünk a Sapientia és a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája által működtetett egyetemi hálózatot. Kötelességünk küzdenünk az Állami Magyar egyetem visszaállításáért.

A legsikeresebb erdélyi magyar sportágakat is támogatni kell. Ez erősíti az itt élő emberek hitét, önbecsülését és székelyföld hírét és tekintélyét is segíti. A fiataloknak példát állít. Így törekedni kell arra és minden eszközzel támogatni kell, hogy a mindenkori „román” bajnok például jégkorongban és teremfutballban székely csapat legyen.
Javasolom egy jégkorong- illetve egy futballakadémia felállítását  Csíkszeredában illetve Székelyudvarhelyen. Ezek komoly háttérintézményei lehetnek a magyarországi élsportnak. És a székely-magyar válogatott mérkőzésekkel erősíteni tudjuk az együvé tartozás élményét is..

Székelyföld gazdasági törekvéseit erősíti, ha magyar állami tulajdonban lévő vállalat(ok) (pl. MVM) biomassza alapú, zöld energia termelését célzó hőerőműveket telepít Gyergyó-, Udvarhely-, Csík- és Kézdiszék központjaiba. Ezen erőművek hátországát biztosítaná a jóváhagyott üzemtervek szerinti ésszerű erdőgazdálkodás. Sőt, a hulladék fának ma nincs is más piaca. Hargita megye energiaszükséglete 40MW/év. Egy-egy 10 MWattos erőművel számolva elmondhatjuk, hogy komoly lépést teszünk a régió energetikai függőségének lazításában is.
De magyarországi tőkével kellene értékesíteni továbbá a víz-és ásványvíz kincseinkben, illetve a turizmusban rejlő lehetőségeket is.

Repülőteret Székelyföldnek! Erre a legalkalmasabb terület Székelyudvarhely és Csíkszereda közötti 13/A országút mellett fekvő, Cekend-tető. A magyar –magyar kapcsolatok legfontosabb infrastrukturális megvalósítása lenne. A reptérnek kijelölt hely gyakorlatilag Székelyföld mértani közepe és egy órára csökkentené a Budapest-Székelyföld utat. A nagy út, egy rövid utazás és „schengen” után Székelyföld gyakorlatilag a magyar világ részévé válik.

A székelyföldi és erdélyi gazdák megsegítésére, az általuk megtermelt javak értékesítésére érdemes lenne felépíteni egy SZÖVETKEZETI HÁLÓZATOT. A gazdáknak a dolguk a termelés, a szövetkezeté pedig az értékesítés volna.

SZÉKELY PÉNZ; azaz pénzt helyettesítő utalvány bevezetése:
A mai romániai gazdasági helyzetben elengedhetetlen a székelyföldi, erdélyi kis- és középvállalatok megsegítése. Amikor az ország eladósodott, amikor a kereskedelmi bankok kizárólag csak az államot hitelezik, fel kell állítani egy szövetkezeti bankot, amely a nagy erdővagyonokkal rendelkező közbirtokosságok bevonásával (részvényesekké válnának) és a „székely pénz” –pénzt helyettesítő utalvány- kibocsátásával segíteni tud a munkahelyek megtartásának és gyarapításának szempontjából oly fontos vállalkozásoknak.

És, hogy éljünk – tovább éljünk a modern világ eszközeivel javaslom, hogy Székelyföld autonómiatörekvéseit erősítendő, filmesítsük meg a székelység több, mint ezeréves szabadságharcát. A példa kedvéért mondom, hogy kérjünk föl Csaba királyfi szerepére egy Mel Gibson-i szereplőt és egy hollywoodi produkcióval feledtessük „drakulát” és helyezzük a világ szeme elé a székelyek „szabadságharcát”.

Ez és hasonló feladatok (melyeknek további felsorolását az idő rövidsége nem teszi lehetővé) elvégzésére javaslom informálisan egy székelyföldi és egy erdélyi „kormányhivatal” (alapítványi vagy egyesületi formában) felállítását, mellyel érzékelhetővé tesszük az itt élő magyarság számára, hogy a „jövő elkezdődött”.
A nemzeti integráció rajtunk is áll, de Magyarország, mint édes-anyaország nélkül mindez elképzelhetetlen.

Adja a Jó Isten, hogy így legyen!

Marosvásárhely, 2010. október 19.
Szász Jenő
a Magyar Polgári Párt elnöke

Székházat avat Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Párt

2010 október 08., péntek

Az MPP Maros megyei szervezete, illetve a párt marosvásárhelyi szervezetének nyújt hajlékot mostantól a Marosvásárhely, Iskola (Aurel Filimon) utca 28 szám alatti ingatlan. Szervezeteink többször kérelmezték már székház kiutalását, de törvényadta jogunkat eddig mind a Maros megyei Tanács, mind a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal megtagadta. Most azonban örömmel jelenthetjük, hogy támogatóinknak és tagságunk áldozatvállalásának köszönhetően  sikerült hajlékot teremtenünk. Ünnep tehát a székházavató és egyben új korszak kezdete is. Irodáink a jövőben napi rendszerességgel fogadják tagságunkat, szimpatizánsainkat és bárkit, aki hozzánk fordul segítségért, tanácsért. A székház ugyanakkor a városi és megyei szervezet számára biztosít minden körülményt a hatékony munka kifejtéséhez. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy székházigényünkről nem mondtunk le, de ameddig jobb belátásra bírjuk a megye és város vezetőit (ha hamarabb nem, hát a 2012-es Önkormányzati Választások alkalmával) tevékenységünket a fent említett címen a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi irodájában folytatjuk.
Az esemény alkalmával a sajtó képviselőit is szeretettel várjuk. Tájékoztatót tart a párt országos elnöke Szász Jenő, aki a román belpolitikai helyzetet értékeli és a magyar-magyar kapcsolatok tükrében világít rá a polgári párt célkitűzéseire. Az MPP marosvásárhelyi elnöke: Kelemen Ferenc a város, míg László György megyei elnök a Maros megyei prioritásokról beszél.
Meghívottunk Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke, aki a Budapesten sorra kerülő SZNT ülés napirendi pontjairól és az autonómiatörekvések menetéről számol be.
Várjuk Önöket az Iskola (Aurel Filimon) utca 28 szám alatt, október 9.-én  szombaton, déli 12 órakor.
Marosvásárhely, 2010. október 7.                                                  

László György,                                                                  
elnök,                                                                      
MPP Maros megye, polgaripart.ro

A tizedik tanévét kezdte a Sapientia – film

[ 2010. szeptember 19., 21:44 ] [359]

Magyarország legjelentősebb határon túli beruházásának tartják Székelyföldön a magyar kormány finanszírozásával alapított és fenntartott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet.
A 10. jubileumi tanévben több mint 800 elsőéves hallgató kezdte meg egyetemi tanulmányait Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen.
– Beteljesedett. Van akkreditált egyetemünk! A tíz év története egy mondatban azt hiszem, hogy ennyit jelentene. Van lehetősége a fiataloknak, hogy tovább tanuljanak – fogalmazott a Híradónak Dávid László rektor.

Méghozzá a szülőföldön, magyar anyanyelven és szakmai akkreditációval rendelkező egyetemen. A végleges akkreditációhoz még a politikai döntés, a törvénytervezet kidolgozása és parlamenti elfogadás is szükséges. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke azt mondta: a magyar kormány a határokon átívelő egységes oktatási rendszer kialakítását tűzte ki célul.
– Természetesen rövid, közép és hosszú távon egy szoros együttműködésben, egymásért felelősséget vállalva dolgozik a határon túli és az anyaországbeli magyarság. Minden feltételben segíteni kívánjuk a határon túli magyar fiatalokat – jelentette ki Jakab István.
A budapesti Corvinus Egyetemmel közösen már idéntől mesterképzést is indítottak Csíkszeredában.
Csúcs Mária

Duna Televízió, erdely.ma

  

Új elnök a városi szervezet élén

 

2010 május 17., hétfő

Marosvásárhely – A szervezett építését és jobb megjelenítését tűzte ki célul a Magyar Polgári Párt (MPP) marosvásárhelyi és Maros megyei szervezete.
Az MPP marosvásárhelyi szervezetének, második összehívásra vált határozóképesé, tisztújító közgyűlésén felolvasott beszámolójában, Kiss István a szervezet leköszönő elnöke, többek között rámutatott az MPP által szervezett tiltakozó megmozdulásokra, olyan ügyekben, mint a Gusa szobor marosvásárhelyi felállítása, a magyar tannyelvű osztályoknak leosztott helyek száma, a magyarellenes megnyilvánulásaiért is ismert Lazar Ladariu publicista díszpolgárrá avatása. A leköszönő elnök szerint az új elnökség legfontosabb feladata a szervezetépítés lesz.
„Mi, ha alternatívát akarunk, egy operatív szerkezetre van szükség”, nyilatkozta László György az MPP Maros megyei szervezetének elnöke, ismertetve, hogy ez év decemberéig 135 helyi szervezetet szeretnének létesíteni a megyében.
A felszólalok, megfogalmazták egy megyei szintű politika kidolgozásának, a fiatalítás és eredmények felmutatásának szükségességét. Elhangzott az is, hogy a párt nem a szervezetépítés, hanem a tevékenységeken keresztül fog épülni, vélemény mellyel a többség nem értett egyet.
A közgyűlés Kelemen Ferencet személyében jelölte ki a marosvásárhelyi szervezet új elnökét és mivel fiatalításról is szó eset, a harmincnégy éves Őlvedi Zsolt lett az alelnök. Kiss István, a leköszönő elnök, nem volt jelölhető mivel jelenleg az MPP országos alelnöke.

— Erdély Online

>