Archive

Category Archives for "Markó Béla"

Üzemanyagcsempészettel gyanúsít a DNA egy PDL-szenátort és egy államtitkárt

 

Adócsalás és csempészés gyanújával eljárást indított Mircea Banias konstancai demokrata-liberális párti (PDL) szenátor és Laurenţiu Mironescu, a belügyminisztérium főtitkára ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).

Mircea Banias

Mironescut hétfő délben Traian Igaş belügyminiszter fel is mentette tisztségéből. A DNA ügyészei részvételével a határrendészet helyi egységei mintegy ötven konstancai és bukaresti helyszínen tartottak házkutatást, köztük Banias – aki korábban a konstancai kikötőigazgatóság vezetője volt – és Mironescu lakásán is.

A gyanú szerint Banias és Mironescu, a vámhatóság számos alkalmazottjának közbenjárására több tucatnyi, Kínából érkezett üzemanyag-szállító hajót nem ellenőriztek a konstancai kikötőben. A mintegy negyven fős szervezett bűnözői csoport a hajók által szállított gázolajat Baniasék segítségével vagy el sem vámoltatta, vagy olyan kőolajszármazékként vámoltatta el, amely nem jövedékiadó-köteles. Az így behozott üzemanyagot aztán a feketepiacon értékesítették. Az ügyben a bukaresti törvényszéki ügyészség kezdett el vizsgálódni, ám később átvette a DNA, a nyomozati eredmények szerint ugyanis az államkasszának okozott kár két hónap alatt elérte az egymillió eurót.

Az ügyben már korábban őrizetbe vettek három személyt – köztük egy hajléktalant.

Baniast és Mironescut kedden hatósági őrizetben vitték a DNA bukaresti székházába kihallgatásra. Velük együtt Adrian Pătraşcut, a konstancai határátkelő hajókért felelős osztályának vezérigazgató-helyettesét is kihallgatták az ügyészek.

Banias a DNA-kihallgatást követően elmondta, befolyással üzérkedés gyanúja miatt indított ellene eljárást a korrupcióellenes hatóság. Az újságíróknak nyilatkozva kijelentette, nem érti, miért indult nyomozás ellene, mivel – saját bevallása szerint – nem beszélt a kikötői alkalmazottakkal, és semmit sem tud a kínai gázolajszállítmányokról. A Mironescuval fenntartott kapcsolatáról elmondta, barátok, 2005 óta pedig közös tengeri szállítmányozási céget üzemeltetnek. Az Euro Shipping Services Kft. nevű cégben harmadik társuk Ioan Bălan, a kikötői igazgatóság volt vezetője, akit idén januárban Anca Boagiu közlekedési miniszter a cég rossz menedzselésére hivatkozva leváltott. Bălan a PDL Konstanca megyei szervezetének tagja.

Emil Boc miniszterelnök a hatósági akciók hírére azonnal berendelte magához Traian Igaş belügyminisztert, aki a találkozót követően bejelentette: Laurenţiu Mironescut azonnali hatállyal felmentette tisztségéből.  A helyére ideiglenesen Alexandru Dumitrană eddigi belügyminisztériumi főtitkárhelyettest nevezte ki.

Mircea Geoană, a szenátus ellenzéki, szociáldemokrata párti (PSD) elnöke közölte, a DNA eddig nem tájékoztatta hivatalosan a felsőház vezetését a Banias ellen zajló eljárásról, ha azonban ez megtörténik – mint mondta – a szenátus a lehető legkomolyabban foglalkozik majd az üggyel. A hatályos jogszabályok értelmében ahhoz, hogy az ügyészség őrizetbe vehessen egy olyan honatyát, aki nem töltött be miniszteri tisztséget, vagy vádat emelhessen ellene, a parlament illetékes kamarájának beleegyezése is szükséges.

Azt is elmondta, hogy Banias tudomása szerint nincs azon kormánypárti szenátorok között, akik kapcsán felröppent a hír, hogy átállnának az ellenzékhez, tehát nem biztos, hogy politikai leszámolás áll az ügy hátterében.

Tény ugyanakkor, hogy Banias a PDL két héttel ezelőtti tisztújító kongresszusán a pártelnöki tisztségért vívott küzdelemben alulmaradt Vasile Blaga pártfőtitkárt, volt belügyminisztert támogatta, sőt a párt egyik alelnöki tisztségéért is indult, azonban nem kapott kellő számú szavazatot.

Victor Ponta, a PSD elnöke úgy véli, a PDL Banias példájával akart üzenni azon PDL-s honatyáknak, akik az átálláson gondolkodnak. Vagyonnyilatkozata alapján Banias tulajdonában három telek, két lakás, egy konstancai tengerparti lakóház, valamint egy 480 ezer lejes bankszámla van.

Zsarolással vádolja a kormányt az ellenzék

Politikai fegyverként használják fel az egyes vezető politikusok – így Verestóy Attila, Markó Béla és Şerban Mihăilescu elleni nyomozásokat – vélte hétfőn Crin Antonescu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke. Antonescu szerint egyes demokrata-liberális párti és UNPR-s honatyákat az ellenük zajló vizsgálatok kapcsán zsarol a kormány, hogy így tartsák őket a koalíció oldalán.

Victor Ponta, a PSD elnöke emlékeztetett: amíg Şerban Mihăilescu a PSD képviselője volt, szinte naponta beidézték a DNA-hoz. Mióta azonban átállt a kormányt támogató, a jelenlegi ellenzékből kilépett politikusok alapította UNPR-be, megszűnt a zaklatás.

kronika.ro

Most már Markó Béla sem hagyja szó nélkül a Fidesz akcióját

[ 2011. május 17., 13:42 ] [216]

A magyar kormány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) viszonyáról beszélt hétfőn este Markó Béla, a szövetség volt elnöke az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) Többszemközt című műsorában.
A politikus úgy látja: az RMDSZ-nek az elmúlt időszakban szembe kellett néznie azzal, hogy Magyarország és a magyar kormány részéről barátságtalan üzenetek, „rossz, szubjektív szimpátiák, valamint ellenszenvek alapján" meghozott döntések születnek.
Elmondta: a Magyarországról származó megosztási törekvések dacára a szövetség a februári kongresszus után is jóhiszeműen viszonyult a Fideszhez és a magyar kormányhoz. Az új elnöknek (Kelemen Hunornak) és általában az RMDSZ-nek a kongresszus után az volt a kötelessége, hogy jóhiszemű legyen – tette hozzá Markó.

"Most viszont már tényleg azt kell mondanom: itt az idő, hogy egy-két dologról nagyon nyersen és keményen elmondjuk a véleményünket" – utalt az Iskola Alapítvány körül kialakult helyzetre Markó Béla.
Mint mondta, rossz és szubjektív döntésnek tartja azt, hogy az ösztöndíjak odaítélésének rendszerét próbálják megváltoztatni, mások kezébe adni. Annak idején az RMDSZ rendkívül sokat dolgozott azért, hogy Romániában is lehetővé váljon az oktatási-nevelési támogatások folyósítása, hiszen az akkori Nastase-kormány meg akarta akadályozni, hogy a szülők maguk kapják meg a pénzt – mondta. „Itt mi ezt elértük, politikailag kiküzdöttük, és elértük azt is, hogy elfogadták: Romániában lesz egy szervezet, amely az ösztöndíjakat osztja, és ez az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítvány" – mondta az RMDSZ volt elnöke.
Szerinte sok probléma lesz még abból, hogy „valakik bele akarnak nyúlni az erdélyi magyar politikai életbe, és nevetséges, rossz, veszedelmes megfontolásból át akarnak rendezni, el akarnak rontani valamit".
A szövetség nem hagyhatja szó nélkül ezeket a kiszorítási kísérleteket – szögezte le a politikus. „Lassan oda jutunk, hogy most már mindenki igazgatni, rángatni akar minket. Azt, hogy a románok a történelem folyamán és az elmúlt húsz évben ezt sokszor megpróbálták, ez rendben van, de oda ne jussunk, hogy most már Magyarország irányából is ilyen szándékok érjenek" – mondta Markó Béla.
stop.hu/MTI

erdely.ma

„Veszélyes és ostoba játékot játszik a Fidesz” – interjú Markó Bélával

[ 2010. december 17., 20:36 ] [207]

Fideszes hátszéllel szeretnék megosztani a romániai magyarság politikai képviseletét, de ezzel csak azt érhetik el, hogy végül megszűnik a parlamenti képviseletünk – mondta a Hírszerzőnek adott interjújában Markó Béla. Az RMDSZ elnöke tizennyolc év után távozik a szövetség éléről.
– Miért most távozik? Korábban is lett volna rá alkalma, ígérte is, mégis maradt.
– Az elmúlt 18 évben valóban többször fontolgattam a lépést, de nyilvánosan soha nem mondtam, hogy vissza fogok vonulni. Annyit igen, hogy nem tervezem hosszúra a politikai pályámat, mert szerintem író embernek, alkotó értelmiséginek nem kell hosszasan a politikában ragadnia. Aztán egy idő után rájöttem, jobb, ha ilyeneket nem mondok.
– De miért most?
– Tizennyolc éve vagyok az RMDSZ elnöke, 1989 decembere óta politizálok, bőven elég volt. Felnőttek új politikus nemzedékek, akik eleve ezt a pályát választották, nekik is módot kell már adni a szemléletük érvényesítésére.

– Mi az RMDSZ legnagyobb sikere és kudarca az elmúlt időszakban?
– A legnagyobb siker szerintem maga az RMDSZ léte: hogy sikerült egy folyamatos, egységes parlamenti képviseletet biztosítani a romániai magyarság számára. Ez az egység csorbult, csökkent az utóbbi időben, de folyamatosan ugyanolyan súllyal bírt. Kérdés persze, hogy ezzel mit értünk el: ezt mindenkinek módjában áll megítélni, ez klasszikusan a félig tele, félig üres pohár esete: hosszan beszélhetünk arról, ami benne van a pohárban, és arról is, ami még hiányzik.
Azt gondolom, politikailag azért az erdélyi magyar vezetők eredménye, hogy a román politikai életben mára nem lehet eltekinteni az RMDSZ-től, legyen az egy fontos parlamenti döntés, vagy egy kormánykoalíció – ezt nem én, hanem román politikusok mondják. Változni is sok minden változott, ma már a magyar nyelv nyilvánosan használható, teljes körű az iskolahálózat, széles körű egyetemi oktatás van, és az új oktatási törvényben az eddigi tiltásokat is eltöröljük.
– A román kormány hosszú ideig mostohagyerekként kezelte a magyarlakta területeket a fejlesztések szempontjából, ez mennyire változott?
– Az RMDSZ kormányzati részvételének fontos eredménye, hogy ez mára megváltozott. Kiegyenlítettük a korábbi hátrányos helyzetet, bár nem dolgoztuk le teljesen a lemaradást. Romániában kézi vezérléssel történik a költségvetés elosztása, ezért is nagyon fontos, hogy ott legyünk a kormányban, mert sajnos még ma is Bukarestben mondják meg, hogy egy erdélyi megyében milyen útfejlesztésre kerüljön sor. Mára leküzdöttük a hátrányt.
– Na és mi volt a kudarc?
– Maradjunk az infrastruktúránál: Erdélyben korábban nem volt autópálya. Elértük 2004-ben, hogy elkészült az észak-erdélyi autópálya terve, megkötötték a szerződést is. 2010-re el is kellett volna készülnie 200-300 kilométer autópályának a határtól, ehhez képest van ötven. Ez fölfogható kudarcnak is. Az autonómia ügyében is keveset haladtunk előre.
– Az RMDSZ nem is beszélt sokáig az autonómiáról, majd amikor más, rivális politikai erők elkezdték követelni, önök is programjuk részévé tették. De minta mindig is fél szívvel támogatták volna.
– A riválisainknak ez mindig is komoly vádja volt az RMDSZ-szel szemben, hogy mi nem vívtuk ki az autonómiát. De ez kezdettől fogva nem volt igaz. Az autonómia a programunkban is benne volt. De valóban volt egy alapvető különbség: az RMDSZ cselekvési helyzetben volt: a parlamentben politizáltunk, el kellett érni eredményeket, majd 1996-ban kormányzásra is vállalkoztunk. Minden pillanatban szembesültünk azzal, hogy mit lehet kinyilatkoztatni, és mit megvalósítani. Ebben a helyzetben nem azt tartottuk fontosnak, hogy naponta kiabáljuk ennek fontosságáról, sőt valóban úgy éreztük, hogy néha más, fontos célok érdekében megéri kicsit nem beszélni róla. De engem egy 1995-ben Londonban tartott előadásomért az autonómiáról a román szenátus határozatban ítélt el, tehát nem igaz, hogy soha nem beszéltünk róla.
– Egyszer Szász Jenő Magyar Polgári Pártja formájában már kapott kihívót fideszes hátszéllel az RMDSZ, most itt egy másik, Tőkés László új mozgalma formájában, szintén a Fidesz-kormány által megtámogatva. Ez most mennyire jelent komoly kihívást? Nem fenyeget az a helyzet, hogy megoszlanak a szavazatok és elvész a parlamenti képviselet?
– Ahogy maga is mondta: ebben a kezdeményezésben éppen a budapesti hátszél az aggasztó. Ez elég erős, sőt tudomásom szerint döntő tényező: Tőkés Lászlóék nem fogtak volna pártalakításba, ha nem kaptak volna támogatást egy úgynevezett Demokrácia Központ-hálózatot hozzanak létre. Én ezt egy rendkívül felelőtlen döntésnek tartom, főleg annak fényében, hogy 2007-ben – igaz, sok vitával – mi egyezségre léptünk Tőkés Lászlóval. Lehet erről azt mondani, hogy ez csak egy deklaratív tett volt…
– Ők ezt mondják, hogy nem teljesült belőle szinte semmi.
– Közös listát indítottunk az EP-választásokon, bejutott három képviselőnk, köztük Tőkés László. Elismerem, ez közös érdek volt, de nem lehet azt mondani, hogy nem hajlottunk a kompromisszumra. Ezen az úton lehetett volna továbbmenni, az összefogás lenne a szándék. De itt nem erről van szó, hanem hogy ki veri jobban fejbe a másikat. A cél az RMDSZ eljelentéktelenítése, szétszedése egy új párttal. De az RMDSZ tud nyitni, és ki tudunk terjeszteni egy közös ernyőt mindazok felé, akik politizálni akarnak.
– A mindenkori magyar kormányok mennyire játszottak a határon túli magyar politika megosztására? Minden kormánynak megvoltak a maga által kedvelt szervezetei, még ha ezek nem is egyeztek a választók preferenciáival. Önről például köztudott, hogy a baloldali kormányokkal ápolt jó viszonyt.
– Rám nagyon sok magyarországi politikus azért „haragszik", mert mindenkit zavart, hogy az RMDSZ önálló politikát folytat. Én senkinek nem engedtem, hogy diktáljon, se Budapestről, se Bukarestből, miközben szinte mindenki megpróbálta. Bukarestben hamarabb rájöttek, hogy ez nem megy, Magyarországról folyamatos volt a sértődöttség, hogy nem tudtak ránk telefonálni, hogy „fiúk adjatok már ki egy nyilatkozatot", vagy csináljátok ezt, vagy azt. Számtalan példát hozhatnék fel ezekre a próbálkozásokra – akiben volt bölcsesség, előbb-utóbb rájött, hogy ez nem megy. Valóban, nekem a szememre hányják, hogy a baloldali-liberális kormányokkal jó volt a viszonyom, de mit kellett volna tenni, ha nyolc évig ilyen kormánya volt Magyarországnak? Ellenzékbe kellett volna vinnem az erdélyi magyarságot? Szükségünk volt az anyaország támogatására, ezt kellett szem előtt tartanom. Számunkra a magyar kormány nem egyik, vagy másik párt kormánya, hanem Magyarországé. Lehet prédikálni a határon túli magyarok pluralizmusáról, de azt szeretném, hogy aki ezt prédikálja, otthon is eszerint cselekedjen. Számunkra két fontos tényező van: az 5 százalékos parlamenti küszöb, és a 6,9 százalékos romániai magyarság – ezen belül kell értelmezni a pluralizmust Erdélyben.
– De szükség van még etnikai alapon szerveződő pártokra? A Híd, szlovák-magyar vegyes formáció sokkal sikeresebb volt, mint az etnikai alapú Magyar Koalíció Pártja. A szlovákiai magyar választók jelentős része láthatóan pragmatikusan gondolkozik: arra szavaz, akitől fejlesztést, hatékony képviseletet remél.
– Én mindig azt mondtam, hogy egy entitásként működni akaró közösségnek szüksége van egységes képviseletre – hogy milyen formában, arról persze lehet beszélni. Mert vannak sajátos érdekek. Azt is illúziónak tartom, hogy amikor az etnikumok közti viszony már megoldódóban van, nem olyan fontos ez a képviselet. Ez egy naiv szemléletből táplálkozik, abból, hogy a történelem előre megy: a történelem visszafelé is mehet. Ha a román parlamentben most nincs ott az RMDSZ, és úgy csinálnak egy új oktatási törvényt, a nacionalizmus (főleg a gazdasági válság miatt) pillanatok alatt fölgerjed, és amit már elértünk, egy pillanat alatt visszavehető. Ezért van szükség az érdekképviseleti egységre. Szlovákiában valószínűleg arról van szó, hogy a magyar párt több éven át nem tudott eredményt elérni ellenzékben, miközben nőtt a feszültség szlovákok és magyarok között, és a magyarok a párbeszédre szavaztak inkább a feszültség helyett. Vagyis van két lehetőség, de Budapesten sajnos most éppen a harmadikon, a legostobábbon gondolkoznak.
– Hogy érti?
– Etnikai képviseletet akarnak, de azt viszont megosztva. Ezáltal magunkat verjük szét. Kárpátalján is ez történt, sikerült tökéletesen kettészakítani a magyarságot.
– De legalábbis időnként az erdélyi magyarok is túllépnek az etnikai korlátokon: amikor Traian Basescu elnök megbuktatásáról vagy újraválasztásáról volt szó, az RMDSZ jelöltje, és felhívásai ellenére is nagy részük a román elnökre szavazott. Talán azért, mert Basescu sok fejlesztést ígért.
– Gazdasági racionalitás volt emögött, meg egy olyan politikusi attitűd, ami Basescu személyében tetszett a magyaroknak. Ez nagy tanulság volt. De alig telt el egy év, és ugyanezen emberek egy része azért szid minket, hogy miért léptünk koalícióra Basescuval.
– A határon túli magyaroknak juttatott pénzeket mennyire pártalapon osztják? Most eléggé nagy a felháborodás azok között, akik nem kaptak. Mennyire próbálják a magyar kormányok kézből etetni a határon túli szervezeteket?
– Legyünk őszinték: teljes elfogulatlanságot sosem lehetett érvényesíteni. De ezek a támogatások működtek időnként jobban, időnként rosszabbul, valamikor kikérték a véleményünket, és figyelembe is vették, most egyelőre úgy tűnik, a rosszabb változat érvényesül. A Szülőföld Alap pályázatainál a kuratóriumokban részt vevő kollégáinkkal egyszerűen közölték, hogy ez van, ezek a szervezetek kapnak és kész, nem vették figyelembe a döntéseinket. A Látó című irodalmi lap sem kapott egy fillért sem – vagy azt hitték, hogy még én vagyok a főszerkesztő (holott 2005 óta már nem), vagy azt gondolták, a lap ideológiai, irodalmi hol-állásánál fogva nem támogatandó, holott kiváló gárda dolgozik ott, a főszerkesztő Kossuth-díjas költő. Szeretném azt hinni, hogy ezek balesetek, de úgy tűnik, nem csak a politikát, a kultúrát is át akarják rendezni, ami azon túl, hogy ostobaság, nem is szokott sikerülni, csak ellenállást vált ki.
– Nem érzi úgy, hogy a magyar kormányok hajlamosak egyfajta paternalista szemlélettel viszonyulni a határon túliakhoz, akik még biztos népviseletben járnak, hátrányos helyzetűek, nem tudnak önállóan dönteni?
– Mindig az volt az érzésem, hogy a magyar politika a ló egyik oldaláról a másikra esik, biztos valamilyen történelmi frusztráltság az oka. Hol azzal kell szembesülnünk, hogy „ti most már önállóak vagytok, nem támogatunk titeket", hol azzal, hogy „támogatunk, de úgy, ahogy mi akarjuk, mi jobban tudjuk, és különben is nálunk van a pénz" – ami persze igaz. De biztosan van valami nagyságrendi probléma a magyar kormányok szemléletében.
– Ezt hogy érti?
– Vegyünk például engem: egy 22 milliós lakosú, 230 ezer négyzetkilométer alapterületű ország egyetlen miniszterelnök-helyettese vagyok, valós és erős hatáskörökkel. Elég nagy befolyással tudok lenni a román kormány döntéseire. A román művelődési tárcát magyar politikus vezeti. Magyarországon ezek még mindig nem tudatosultak. Felnőttek a határon túli közösségek, és szó sincs róla, hogy valami paternalizmust rájuk lehetne erőltetni. De sajnos való igaz, hogy egyesek még vállalják ezt a gyerekszerepet: rohangálnak Budapestre, és hozzák a híreket, hogy engem X támogat, őt Y, pontosan lehet tudni, hogy ki támogatja Szász Jenőt, ki Tőkés Lászlót.
– És most? Vissza az irodalmi életbe? A Látó szerkesztőségébe?
– A Látót már mások szerkesztik, bár barátaim, nem megyek vissza. Egyelőre a politikából sem lépek ki teljesen, a közéletből még kevésbé. Megtartom a kormánytisztségemet, amíg az RMDSZ úgy akarja, és a kormány bírja szusszal – ez nem biztos, hogy hosszú idő lesz. De a parlamentben is szenátori mandátumom van 2012-ig. Könyvkiadás, lapkiadás, és hasonlók – ezekkel akarok majd foglalkozni.
Kósa András
hirszerzo.hu,erdely.ma

Markó távozik az RMDSZ éléről

 

http://nol.hu/kulfold/marko_tavozik_az_rmdsz_elerol

Nem kívánja magát újrajelöltetni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöki posztjára a februári nagyváradi kongresszuson Markó Béla.

NOL/MTI| 2010. december 11.

Ezt maga a szövetség elnöke jelentete be szombaton Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén. Markó Béla leszögezte, nem akarja távol tartani magát a politikától. Az elmúlt csaknem két évtized alatt szerzett tapasztalatait az RMDSZ – ha akarja – hasznosítani tudja az erdélyi magyar közösség javára. A leköszönő elnök szavait az SZKT résztvevői vastapssal fogadták. Hogy kik pályáznak a februárban megüresedő elnöki székre, arról az RMDSZ még ma bejelentést tesz. Markó Béla 1990 óta szenátor a román törvényhozásban, és tizenhét éven át töltötte be az RMDSZ elnöki tisztségét.

BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 12:12 0 MEGJEGYZÉS

Tisztújítás előtt az RMDSZ

Két hét múlva jelenti be Markó Béla, hogy pályázik-e újra az elnöki székre.

Szerző: Baranyi László
Forrás: Híradó

2010.11.27. szombat 20:34

Tisztújításra készül az RMDSZ. Markó Béla azt ígérte: két hét múlva jelenti be, indul-e újabb elnöki mandátumért a szövetség februári kongresszusán.

Ezúttal a területi szervezetek elnökei tanácskoztak Marosvásárhelyen a kongresszusi dokumentumok előkészítéséről és a küldöttválasztás menetéről.

– Én ebben aztán igazán semmi természetelleneset nem látok – így reagált a 18 éve hivatalban lévő RMDSZ-elnök arra, hogy Eckstein-Kovács Péter, a román államfő kisebbségügyi tanácsosa megpályázza a szervezet elnöki tisztségét. December 11-ére összehívták a szövetség miniparlamentjét: Markó Béla ott fogja bejelenteni, ő maga akar-e újrázni.

– Nem kell ezt semmiféle ceremóniához kötni, de azt gondolom, hogy akkor kell tudniuk a szövetségi képviselőtanácsi tagoknak is, hogy az RMDSZ elnöke akarja-e tovább jelöltetni magát, vagy nem – mondta Markó Béla.

A területi elnökök tanácskozásán a tisztségét – miniszteri megbízatása idejére – felfüggesztett ügyvezető elnök, Kelemen Hunor is részt vett. A romániai sajtó tudni véli, hogy Markó Béla őt szeretné utódjául.

– Azokat az elveket, módosító indítványokat, amelyeket én szeretnék viszontlátni az alapszabályzatban, letettem, és arról ma délután fogunk beszélni, a területi elnököknek is ezt a változatot be fogom én mutatni, de még túl korai lenne december 11-e előtt egyébről nyilatkozni, például arról, hogy én indulok, vagy nem indulok – Fogalmazott Kelemen Hunor.

Az RMDSZ vezetői furcsállják, hogy a magyar kormány az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra bízta a magyar állampolgárság igénylésével kapcsolatos tájékoztató munkát. Szerintük ezt a feladatot a státusirodák hálózata is elláthatja, amelyet az RMDSZ működtetett.

dunatv.hu

Erdélyről nem az Országgyűlésben szavaznak – Interjú Markó Bélával

[ 2010. november 22., 09:18 ] [471]

Egyelőre kitart a kormányzati részvétel mellett az RMDSZ, de további megszorításokat nem hajlandó támogatni – mondta a Népszabadságnak Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A román kormány miniszterelnök-helyettese örömmel vette a MÁÉRT újraindítását, bár egyelőre még nem világos, hogy az együttműködés miről szól majd.
– Nemrég megingott a román kormánykoalíció az oktatási törvény miatt. Jogszabály most sincs. Többség van?
– Az oktatási törvény szakítópróba a számukra. Az nem lehetséges, hogy az RMDSZ kormányzati felelősséget vállaljon az ország általános problémáinak a megoldására – ráadásul ezek a megoldások egyáltalán nem népszerűek –, és mindeközben az oktatási rendszer reformja, ezen belül az anyanyelvű oktatási jogok bővítése ne haladjon előre. Ha a koalíció nem tudja összeszedni magát, az baljós előjel a jövőre nézve, és valószínűleg már ezért sem tudna az RMDSZ tovább menni.
– Meddig hajlandók várni?
– Az oktatási törvény kér dése a következő hetekben eldől. A kormány egy kivételes, de alkotmányos módszert választott a törvény elfogadására. Romániá ban lehetőség van sürgős esetekben arra, hogy a kormány felelősséget vállaljon egy törvénytervezetért.

– Két hete vetették fel a többség kérdését, ön most újabb néhány hét haladékról beszél…
– Akkor úgy tűnt, hogy napok alatt ide vagy oda lehet billenteni a helyzetet. Most kialakult egy esély, éspedig hogy folytatódhat a felelősségvállalási eljárás, ha az alkotmánybíróság igenlőleg válaszol a miniszterelnök kérdésére. Ebben az esetben egy­két hét alatt végleges formájában kikerülhet a törvény a parlamentből.
– Az átállás a másik oldalra fel sem merül az RMDSZ számára?
– Az ellenzék egyszerre hí vogat minket, és ezzel egyidejű leg olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyekből kiderül: nem támogatnák az ország történelmének és földrajzának az anyanyelvi oktatását. Márpedig ez számunkra az egyik kulcskérdés.
– Ezért türelmes az RMDSZ?
– Egyáltalán nem vagyunk türelmesek. A kormánykoalíció felbomlása és a kormány esetleges bukása gazdasági földrengést idézhetne elő Romániában, így szerintem méltánytalan dolog az RMDSZ től számon kérni, hogy miért ad néhány hetet a koalíciónak, hogy összeszedje magát.
– Az RMDSZ-t sokan bírálják a kormányzás miatt. Mit mond az elégedetleneknek?
– Sajnos még nem dőlt el,hogy Európa össze tudja e szedni magát. Ez kihat Romániára is. Egyelőre azt tudjuk, hogy a közszféra fizetései a nyáron csökkentett összegekhez képest 15 százalékkal nőnek, illetve a minimálbért megemeljük 670 lejre. 2012 re szeretnénk visszahozni a fizetéseket legalább az eredeti szintre. További meg­ szorításokban nem gondolkozunk, és nem is tudnánk elfogadni.
– Nem fél, hogy ellenfelei kihasználják az RMDSZ helyzetét?
– Ezt egyszer már megél tem, 2004 és 2008 között. Miközben vezető politikusainkat a kormányzati gondok kötik le, a saját közösségünkkel nem beszélünk eleget. Hagyjuk, hogy mások beszéljenek arról, mit csinálunk mi, és ezt egyáltalán nem jóindulattal teszik. Akármilyen sok energiába kerül, amikor csak lehet, otthon kell lenni, Erdélyben.
– Néhány napja a szélsőjobboldali Székely Gárda felvetésére népszavazási kezdeményezés indult Csíkszereda román nevének eltörlésére. Egyetért a javaslattal?
– Egyik legnagyobb elégté telem – újból és újból –, hogyha végigmegyek Erdélyen, ma már nagyon sok helységnek a nevét kiírják magyarul, nemcsak Székelyföldön, hanem szórványvidéken is. Ami a népszavazást illeti, ezek tetszetős, népszerűség hajhászó kezdeményezések, amelyek többek közt arra hivatottak, hogy elfedjék: a helységnevek tekintetében milyen hatalmas előrelépés történt az elmúlt húsz esztendőben. Egyetlen gondom van vele, ami a magyar szélsőjobb befolyását is illeti: nem a magyar Országgyűlésben kell megszavazni, hanem a román parlamentben.
– Mi a véleménye az Orbán-kormány új nemzetstratégiájáról?
– Feltétlenül jónak tartom a MÁÉRT újbóli összehívását. A hosszú távú stratégiai döntések nem ott születnek, viszont egyetértést lehet kialakítani bizonyos döntésekkel vagy elvi irányokkal kapcsolatban. Ennél is fontosabb, hogy találkozunk különböző, kisebbségi helyzetben élő magyar vezetőkkel, és véleményt cserélhetünk. Ilyen szempontból méltányolom, hogy egy sok évre elszakadt szálat fölvettek és összefűztek. A kettős állampolgárság kérdése ma már Romániában természetes, nem olyan nagy a tétje, mint korábban, persze az érzelmi vonatkozáson túl. Más kérdésekben még nem teljesen világos, hogy mi, hogyan lesz.
* * *
Az új oktatási törvény lehetővé tenné, hogy a kisebbségekhez tartozó diákok, így a magyarok is anyanyelvükön tanulják Románia földrajzát és történelmét, illetve anyanyelvükön vizsgázzanak e két tárgyból is. A jogszabály tervezete fél éve elakadt a szenátus oktatási bizottságában, ahol az ellenzék többségben van. Ezért október végén, a kormányzó RMDSZ sürgetésére Emil Boc kabinetje gyorsított eljárással, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással, törvényhozási vita nélkül próbálta elfogadtatni a törvényt. A szenátus ellenzéki elnöke megóvta az eljárást, az alkotmányossági vita azóta tart. Ha az alkotmánybíróság a szenátus elnökének ad igazat, folytatni kell a „rendes” törvényhozási vitát, miközben a Házban a koalíciónak egyetlen szavazat többsége van.

nol.hu, erdely.ma

Markó: Nagy dilemma, hogy folytatnom kell-e az RMDSZ élén

[ 2010. október 21., 23:14 ] [417]

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tegnap egy rádióinterjúban azt mondta: „valóban hatalmas dilemmát” jelent számára, hogy folytatnia kell-e tevékenységét az RMDSZ élén. Hozzáfűzte: még nem döntött arról, hogy versenybe száll-e egy újabb elnöki mandátumért a 2011. februári kongresszuson.
Az RMDSZ szövetségi elnöke azt követően nyilatkozta ezt, hogy a Gândul napilap azt írta, Markó Béla lemondhat a megmérettetésről a szervezet jövő évi kongresszusán. A lap tudni véli, Markó Kelemen Hunort támogatná az RMDSZ elnöki tisztségére, de nem kizárt, hogy Borbély László is versenybe száll.
„2011 februárjában tisztújító kongresszust tart az RMDSZ. Ha folytatni akarom elnöki tevékenységemet, újabb mandátumra kellene pályáznom. Jelenleg még nem döntöttem erről. 1989 decembere óta vagyok a politikai életben, és valóban hatalmas dilemma számomra, hogy folytatnom kell-e, de, a megfelelő pillanatban döntök erről” – nyilatkozta Markó.

A Gândul napilapnak RMDSZ-en belüli források azt nyilatkozták, hogy Markó Béla Kelemen Hunor művelődési minisztert, az RMDSZ ügyvezető elnökét támogatná az elnöki tisztségért folyó versenyben. „Markó Béla vissza akar vonulni. Jelenleg ez a helyzet, de, persze, még változhat”, nyilatkozták a források.
Ugyanezen források szerint, amennyiben Markó úgy látja, hogy az általa támogatott jelöltnek nem lesz elég ereje, hogy megnyerje a belső harcot, akkor maga száll versenybe az elnöki tisztségért.
„Az ellenfelek tábora még nem eléggé körülhatárolt. A szövetségen belül Borbély László indulásáról beszélnek, de szóba került még Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető neve is” – állítja a Gândul.
A lap szerint a Markóhoz közel álló Borbély szeretne az RMDSZ élére kerülni, és kérte is a szövetségi elnököt, hogy őt nevezze meg utódjaként.
„Miután elutasították kérését, Borbély a szövetségen belül kampányol, alternatívát kínál a Markó-féle politizálásra. A kongresszuson Borbély a Demokrata Liberális Párttal való szakítást szorgalmazhatja a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal való szövetkezést javasolva.
Néhány demokrata liberális politikus egyébként azt állítja, hogy 2008-ban Borbély javasolta, hogy szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt, pedig Markó nem támogatta a kormánybuktatást. Másfelől Borbély kollégái azt állítják, hogy tulajdonképpen az ügyvezető elnöki tisztséget szeretné megszerezni a környezetvédelmi miniszter, ha ezt megkapná, nem is szállna versenybe az elnöki székért” – írja a Gândul.
Borbély László szerdán azt mondta: Markó Béla egyelőre nem döntött az esetleges jelöltségéről. Mint mondta, ő jelenleg nem érdekelt a jövő évi kongresszus jelöltségeinek ügyében.
www.nyugatijelen.com, erdely.ma

Írja meg a véleményét a fentiek kapcsán! Név:
Hozzászólás:
A művelet eredménye: 2 plusz 7 ?
Hozzászóló: menasagh (2010-10-22 09:50:05)Nem az a baj, hogy egymás közül melyiküket választják, hisz így is-úgy is csak a köreikből kerülhet valaki a polcra viszont az csalás és törvénysértő, hogy a kongresszusra delegált egyéneket nem a választók a saját személyes aláírásuk alapján küldik.
Hozzászóló: wa1907 (2010-10-22 09:39:25)Olvasva az eddigi hozzászólásokat azt a következtetést vontam le hogy mindenki úgy látja hogy az RMDSZ jelenlegi vezetőségének el kellene hagyni a hajót.( még nem sülyed de…… ). A nagy kérdés hogy ki vagy kik vegyék át a helyüket.Szerintem nem lenne ideális ha M. Béla utódja a jelenlegi vezetésből kerülne ki. Amit el tudok képzelni az egy olyan politikus újgeneráció akik egy új hullámot és mentalitást képviselnek, konkrétabban a 30-40 év közöttiekre gondolok, akiket a kommunizmus és a román politika még nem tudott annyira megfertőzni.A legfőbb dolog, midenféle egyebet félre téve, hogy RMDSZ vagy nem RMDSZ, a következő választásokra 1 párt vagy tömörűlés vagy kell képviselje az erdélyi magyarságot.
Hozzászóló: quercusos (2010-10-22 09:13:31)Úgy néz ki, hogy csupán számára dilemma a folytatás… Elvbarátai is feláldoznák, ha csak egy reménysugár is létezik az etnobiz srl megmentésére. Valójában eddig is csak bábu, pojáca volt. Igazából a hiányában jövünk majd rá mennyire nem hiányzik…
Hozzászóló: tizedes (2010-10-22 08:43:23)Olyan ember vezette a romániai magyarság érdekképviseletét,akinek a nyilvánvaló dolgok is dilemmát jelentenek.
Hozzászóló: Lúdas Matyi (2010-10-22 08:36:20)Minimum 10 évre le kell sittelni, mert megérdemli és a dilemmája is elmúlik.
Hozzászóló: Szilard (2010-10-22 07:51:56)Szerintem meg aztan mindegy ki kerul az RMDSZ elere, teljesen mindegy, ugyis ezek a sablonos arcok iranyitjak az egesz bandat, akinek meg ellenvetese van, azt utnak engedik. Ha mar tenyleg Marko bacsi visszavonul, azon mar csak mosolyogni lehet, hogy Borbely, Kelemen esetleg Borboly legyen az utod.Korodi Attilaban latok meg valami kepzeloerot dehat gondolom o inkabb csenben meghuzza magat. At kellene szitalni az egesz RMDSZ reszvenytarsasagot, teljes megujulas kell, hanem minden felesleges es ertelmetlen es ezt 20 ev alatt sikeresen be is bizonyitottak
Hozzászóló: krox (2010-10-22 07:13:00)Markó Béla fölépítette a pártot.
A falka ivaréretté lett.
Acsarognak, vicsorognak rendesen, és az öregre törnek.
Borbély? Frusztrált, hogy csak miniszter lehetett, de pártvezér nem.
Nagy Zsolt? Csak négy évvel ezelőtt beszéltek róla. Akkor még miniszter volt, mára csak vállalkozik. Erdélyi magyar tévét, gyurcsánypénzen, meg talán IT-kereskedik.
Korodi? Mint Nagy Zsolt, bár ő még képviselő.
Olosz? Markó tette nagy energetikussá és frakcióvezetővé. El fog adni bármit, ha zsét lát érte.
Borboj? Szászjenő kategória.
Hordószónok. Ha le kell írja, abból megbukik. Játékos. Csíkban könnyű neki.
Rendszert kellene váltania a romániai magyarságnak. Ehhez vezetők is kellenek. Markó pártkatonái erre alkalmatlanok.
Markó a gazzal fölvert őszi tarlót hagyja maga után.
Hozzászóló: hajnalosan (2010-10-22 06:07:49)nem kell, Béla bácsi, nem kell
nem szabad 🙂
Hozzászóló: laza (2010-10-22 03:52:43)Szavazásról és választásról már szó sincs. Miért nem dirakt módon választják őt is, mint az államelnököt. Mérettessen meg. Utána pofázzon.
Hozzászóló: laza (2010-10-22 03:29:17)Markó igenis csinált, kedves Zoltán! Nézzen körül, elfogyó magyarság, lefejezett értelmiség, koldus szegénység, munkanélküliség, stb. Mind az őkelme uralkodása alatt történt. Ezzel el kell számolnia.
Hozzászóló: Jo vizhang (2010-10-22 00:43:57)…hogy Borboly Csaba? Szegenynek a kisugarzasa is vetekszik a matt fekete dobozeval. Amugy nekem is nagy dilemmam van: nem tudom eldönteni melyik elökelöbb, ö vagy a csizmam. Talan az utolso hasznosabb.
Hozzászóló: Mária (2010-10-22 00:36:43)NINCS megfelelő utód! Kelemen halovány minden szempontból, karizma nélküli, motyorászó eszközember. Borbély tevékeny, nyüzsgő típus, de nem politikusi alkat. Borboly közröhej…
Hozzászóló: Dr. C (2010-10-22 00:36:09)Húzzon el, persze, de mi lesz utánna?
Mint a fenti cikkből is kiderül, jön a klónja Kelemen Hunor, vagy Borbély László? Nem mindegy?
Politikailag és autonómia ügyben semmi változás nem lesz.
Elsősorban a céljainkat kellene felülértékelni, egy lemondás, felmondás, kirugás nem segít! Az RMDSZ-nek vele vagy nélküle, semmi esélye 2012-ben bekerülni a Parlamentbe. És sajnos, bármilyen más magyar pártnak sem!
Hozzászóló: Arena (2010-10-22 00:33:54)Jaj szegfűs Béla bá, há itt ne hagyj bennünket, mert akkor végképp eldemokratizálódunk és elpluralizálódunk, még a judemerájos szegfűbű is tulipán fogy nyílani, amit már nem fogunk eeviselni! Nehogy visszagyere nekünk Kézdivásárhelyre, maradj csak ott Bukakestbe.
Hozzászóló: firkász (2010-10-22 00:09:56)következik a markó-talanitás ötödik évszaka – sajnos, attilátlanul is! – és igazán nagy dilemmája: költőnk és kora lesz, s a fekete zongora… hajrá!
Hozzászóló: Attila (2010-10-21 23:57:41)Ha ezekben egy kicsi emberseg lenne mar regen bocsanatot kertek volna az erdelyi magyarsagtol es csendben elhuznanak. Kelemen vagy Borbely semiben sem kulomb a Markonal. Remelem a leheto leghamarabb eltunnek.
Hozzászóló: wa1907 (2010-10-21 23:47:55)Markó Úr!
Ha már távozik akkor remélem hogy a többiek is rászánják magukat erre a nagy lépésre.
Hozzászóló: Zoltán (2010-10-21 23:31:46)Bécike… Húzz a gázba… eleget ültél ott, s nem csináltál semmit… Viszlát a könyvesboltban, verseskötet után…
Hozzászóló: Armada (2010-10-21 23:31:29)Na persze…Béla bá majd versirásból fogja tengetni hátralevő napjait…
Hozzászóló: Háromszéki (2010-10-21 23:22:19)Narkó elvtárs, hadd segítsek ebben a "nagy dilemmájában": húzzon el a sunyiba minél előbb!!! Javasolnám mondjuk a Holdat, ott épp az ön egészségének megfelelő körülményeket talál, mi meg majdcsak megvigasztalódunk valahogy… No, menjen Isten hírivel!

Megkezdte bukaresti látogatását Schmitt Pál

[ 2010. október 18., 12:43 ] [405]

 Az elnök koszorút helyezett el Bukarestben, az Ismeretlen Katona szobránál. A tervek szerint a Magyar Hősök Emlékművét is megkoszorúzza. Schmitt Pál tárgyalni fog Traian Basescu elnökkel, Emil Boc kormányfővel, a Szenátus elnökével, Mircea Geoană-val, a Képviselőház elnökével, Roberta Anastase-val.
Délután Schmitt Pál Marosvásárhelyre érkezik, itt találkozik az erdélyi magyar közélet képviselőivel. A Kultúrpalotában ma este sorra kerülő koncert és az azt követő állófogadás házigazdája a Magyar Köztársaság elnöke. Schmitt Pál az est folyamán külön-külön, négyszemközt találkozik a magyar pártok vezetőivel, Markó Béla RMDSZ elnökkel és Szász Jenő MPP elnökkel, valamint Tőkés László EMNT és Izsák Balázs SZNT elnökkel. Holnap munkareggeli keretében fogadja a magyar történelmi egyházak el0ljáróit a magyar köztársasági elnök.
Ezt követően kerül sor a Magyarok XXI nevet viselő konferenciára, szintén az Elnöki Hivatal szervezésében. Schmitt Pál délelőtt 11 órától mond beszédet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi épületének aulájában. Fél 12-kor a kampusz udvarán teszik le az új bentlakás alapkövét. Délután a fennállásának 10-ik évfordulóját ünneplő Partiumi Keresztény Egyetem vendége lesz a magyar államfő.
Marosvásárhelyi Rádió , erdely.ma

Káros az RMDSZ kormányzati szerepvállalása

[ 2010. augusztus 26., 07:33 ] [422]

Az MPP a Nép Ügyvédjénél jelentette fel a kormányt, és kérte az önkormányzatok alkalmazottjainak számát korlátozó 2010/63-as sürgősségi kormányrendelet felülvizsgálatát. Az Ombudsmani Hivatal eljuttatta az alkotmánybírósághoz a polgáriak kifogásait, és várható, a közeljövőben kivizsgálják, megfelel-e az alaptörvény rendelkezéseinek a jogszabály — nyilatkozta Kovács István, az MPP egyik háromszéki vezető politikusa.
Kovács István elmondta, az RMDSZ felelős a jelenlegi helyzetért, részt vesz egy olyan katasztrofális kormányzásban, amely nemcsak Székelyföld területi autonómiáját nem hajlandó elfogadni, de az önkormányzatiságot, a helyi, megyei tanácsok jelenlegi, igen csekély hatáskörét is tovább csorbítja. Kovács István szerint a magyarság vesztesége többszörös, hisz nemzetpolitikai szempontból fontos kulturális intézmények — színházak, könyvtárak, folyóiratok, múzeumok stb. — léte vált kérdésessé a leépítések miatt, és az RMDSZ asszisztál az identitás megőrzésében jelentős szerepet betöltő egyházak támogatásának folyamatos csökkenéséhez is.
A szövetség kormányzati szerepvállalása tehát nem csak káros, de egyenesen nemzetromboló — fejtette ki Kovács István, aki felszólította Markó Béláékat, ne saját érdekeiket tekintsék szempontnak, hanem azt, ami az erdélyi magyarság számára fontos, és legalább most, az utolsó órában lépjenek, ne legyenek többé cinkosok az elmúlt húsz esztendő leggyengébb román kormányzásában.

Farkas Réka, Háromszék , erdely.ma

2

Szász Jenő nyílt levél Markó Bélához

2010 június 09., szerda

Romániai Magyar Demokrata Szövetség

Markó Béla elnök részére

Tisztelt Elnök Úr!

A választópolgárok akaratából 2008 óta az erdélyi magyarságnak kettős politikai képviselete van: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, mint kormányzó politikai erő, illetve a Magyar Polgári Párt, mint ellenzéki politikai erő.
Ez akkor is így van, ha Ön két esztendeje azzal taktikázik, hogy látványosan nem akar tudomást venni arról a tényről, hogy Önnek és pártjának a romániai magyarság felett gyakorolt tizennyolc esztendős politikai monopóliuma megszűnt, így nem akarja tudomásul venni a székelyföldi választópolgárok negyven százalékának akaratát sem. A valóságtól elzárkózó magatartása sok kárt okoz az erdélyi magyarságnak, ennek a magatartásnak például egyik fájó eredménye, hogy Marosvásárhelynek ma nincs magyar polgármestere, mert Ön és pártja gondolkodás nélkül elvetették a Magyar Polgári Párt azon javaslatát, amely biztosította volna, hogy Bölöni László visszaszerezze azt a polgármesteri széket, amit az RMDSZ a magyarságnak elveszített.
Bukaresti kormányzati szerepvállalásaival az RMDSZ 14 éven át egy hibás, az ország eladósításához vezető kormánypolitikának volt részese, most pedig abban segédkeznek, hogy a korábbi hibás politika árát népnyúzó kormányintézkedések révén a lakossággal fizettessék meg. Ezen felelőtlen politikájukkal az erdélyi magyar társadalom nagy részét, tanárainkat, egészségügyi dolgozóinkat, közalkalmazottainkat, nyugdíjasainkat, a falvaink népét mély megélhetési válságba sodorják.
Ebben a gazdasági-társadalmi vészhelyzetben, legalább most, a huszonnegyedik órában kérem, fontolják meg és fogadják el a Magyar Polgári Párt következő javaslatait:
1.)    Minden magyar irányítású helyi és megyei önkormányzatban 2010. június 30. napjáig  haladéktalanul vizsgáljuk meg, hogy a helyi bevételekből, egyéb tartalékokból miként tudunk jogszerűen átcsoportosítani forrásokat arra, hogy az érintett önkormányzatok területén dolgozó közalkalmazottak, illetve nyugdíjasok részére egészben vagy részben pótoljuk a bércsökkentések okozta veszteségeket. Ebben a megoldáskeresésben a Magyar Polgári Párt felajánlja az RMDSZ-nek teljeskörű és feltétlen politikai együttműködését és támogatását!
2.)    A román kormány által az erdélyi magyarságnak szánt, de az RMDSZ által bitorolt, minden romániai magyar adófizető által befizetett adólejeiből képzett évi öt millió euró pénzügyi alapot a 2010-es és 2011-es években kizárólag szociális, ifjúságvédelmi és időseink támogatására fordítsuk oly módon, hogy a pénzügyi alap felhasználásáról ne a politika, hanem Böjte Csaba atya vezetésével egy köztiszteletnek örvendő, szociális segélyezésben jártas személyekből álló testület döntsön. Az RMDSZ fentiek szerint haladéktalanul kezdeményezze az erdélyi magyarságot megillető adólejek felhasználására vonatkozó kormányrendelet módosítását.
3.)     A Magyar Polgári Párt által kidolgozott asszimetrikus regionalizmus elvei alapján az RMDSZ kezdeményezze az ország új közigazgatási átszervezését, mely folyamat  eredményeként  a központi közigazgatás, a túlburjánzó bürokrácia a jelenlegihez képest egyharmadára csökkenhet és az így felszabaduló költségek tehermentesítik a központi költségvetést, illetve annak bér- és nyugdíjalapjait, így a nyugdíjasok és a közalkalmazottak visszakaphatják, amit Önök elvettek tőlük.. Mint ismeretes, a Magyar Polgári Párt a következő tizenkét régiót nevesítette: Észak-Moldva-Bukovina, Dél-Moldva, Munténia, Olténia, Dobrudzsa, Bánság, Partium (Körös-vidék), Észak-Erdély, Máramaros, Dél-Erdély, Székelyföld és Bukarest. A Magyar Polgári Párt ebben a kérdéskörben is készen áll átfogó politikai és szakmai támogatást nyújtani az RMDSZ-nek.
Tisztelt Elnök Úr!
Amennyiben a jelenlegi súlyos helyzetben az RMDSZ-nek nincs készsége vagy képessége a fenti intézkedések megtételére, akkor kétséget kizáróan megállapítható, hogy az Önök Bukarestben nem osztogatnak, hanem fosztogatnak és, hogy bukaresti kormányzati jelenlétük nem használ, hanem árt az erdélyi magyarságnak.

Válaszát várva, tisztelettel

Szász Jenő
a Magyar Polgári Párt elnöke
Székelyudvarhely, 2010. június 8.

Szász Jenő: Markó Bélának nem áll jól a szénája Budapesten

Ma, 2010. április 22-én, Székelyudvarhelyen tartott sajtótájékoztatóján Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke kijelentette: furcsállja, hogy egyszeriben mindenki “fidesz”-es lett Erdélyben és felhívta az RMDSZ figyelmét, hogy a Kárpátokon innen nem működik a politikai prostitúció. Elmondása szerint Markó Bélának nem áll jól a szénája Budapesten, ezért az RMDSZ egyes feltörekvő politikusa azzal lobbizik a magyar fővárosban, hogy nem ápol jó viszonyt Markó Béla RMDSZ elnökkel. Budapesten nem felejtették el, hogy Markó Béla elsőként gratulált 2002-ben Medgyessy Péternek, 2006-ban pedig az MSZP-SZDSZ koalíciónak, és elragadtatva példátlannak ítélte meg, hogy régiónkban nem fordult még elő, hogy ugyanaz a koalíció egymást követő két alkalommal is kormányt alakíthasson. A Magyar Polgári Párt elnöke elítélendőnek tartja, hogy olyan személyek forgolódnak most a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség körül, akik korábban az MSZP-SZDSZ balliberális koalíció erdélyi helytartói voltak és politikai hűtlenségből jelesre vizsgáztak. Ugyanakkor felhívta Markó Béla figyelmét, hogy ami Bukarestben “eladható”, arra Budapesten nincs kereslet.

Molnár Miklós sajtóreferens , polgaripart.ro

Az önkormányzatisághoz ragaszkodik az RMDSZ

Távlati célkitűzései közül a decentralizációt tudja leginkább megvalósítani az RMDSZ a kormánykoalíció tagjaként. Erről beszélt Markó Béla miniszterelnök-helyettes a szövetség polgármestereinek marosvásárhelyi találkozóján. Mint mondta: az RMDSZ-nek nemcsak a közigazgatás működtetésére, hanem annak megváltoztatására is fel kell használnia kormányzati és önkormányzati hatalmát.

„Minden miniszter, államtitkár most költi el azt a pénzt, ami az ő minisztériumában rendelkezésre áll” – így magyarázza az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának elnöke a polgármesteri találkozó időzítését és a kormányzati tisztségviselők meghívását. Romániában az idén kerülnek önkormányzati hatáskörbe a kórházak és az iskolák: a tanácskozáson a decentralizációval járó tennivalókat is megvitatták.

„Az RMDSZ részéről az egyik legfontosabb elvárás az, hogy a döntéseket tudjuk minél közelebb meghozni az emberekhez” – mondja Borboly Csaba, az RMDSZ országos önkormányzati tanácsának elnöke.

Markó Béla szerint a bukaresti kormánynak kötelessége volt a parlament karcsúsításáról tartott népszavazás eredménye alapján alkotmánymódosítást kezdeményezni, de az RMDSZ ragaszkodik a kétkamarás törvényhozáshoz és a valós önkormányzatisághoz.

„Egy jó megoldás az lenne, hogyha a szenátus az egyfajta regionális képviselet lenne. De ismétlem, azért a jövőt nem úgy kell elképzelni, hogy – regionális képviselettel, szenátussal, vagy szenátus nélkül, de – továbbra is Bukarestben intézik az ügyeinket, hanem úgy, hogy itt intézzük a dolgainkat” – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke.

Markó Béla azt üzente bírálóinak: az RMDSZ valóban kis lépésekkel halad, de ez még mindig jobb, mint mozdulatlanul álmodozni a nagy ugrásról.

Baranyi László
Duna Tv/Híradó , erdely.ma

Hozzászóló: Ágoston (2010-04-25 13:12:14)

naés zárómondatát – rá nézve – találónak tartom.

Hozzászóló: István (2010-04-25 12:58:30)

Marco Polo szerint az önkormányzatok hatáskörébe kerülnek az iskolák és a kórházak. És akkor mi van? A tanügyminisztérium dönt tanárok alkalmazásáról, tantervről, igazgatókinevezésekről, iskolaösszevonásokról, a helyhatóság fizet. Még akkor is, ha Bucuresti-ben minden évben új tanügyi reformat találnak ki, legjobb esetben megvárjaaz új reform az új minisztert. Marco Belo mit szól ezekhez a fejetlenül végrehajtott “reformokhoz”? A kormányban, mint annak második embere, ő felel az oktatásért. Szerintem nem felel, csak a zsebét töltik éppen, pénzt számol és nincs ideje a magyar oktatással sem foglalkozni, hát még a teljes romániaival.
A korházak ügye még érdekeseebb. Az egészségügyi biztositási rendszer átalakitása nélkül a kórházak önkormányzati fenntartása csak csődhöz vezethet. Cseke bevezetett mindenféle vizitdijat (Fecőtól ellesni a marhaságokat, amelyek a magyar egészségügy csődjéhez vezettek, és alkalmazni azokat siker reményében= gyengeelméjűség), ha a beteg biztositója nem az ellátó intézménynek fizet, hanem a megyei egészségügyi biztositók Bucuresti-ből preferenciálisan leosztott pénzecskéket utalgatnak néha-néha az intézményeknek, az a romániai egészségügyi ellátás végét jelenti.

Hozzászóló: Árus Zsolt (2010-04-25 12:48:27)

Beszélni lehet, de számítani csak a tettek számítanak.
Nézzük meg az önkormányzatok mennyiben azok. Meg lehet kérdezni egy polgármestert, hogy ha alkalmazni akar egy szakemebert, akkor megengedik-e neki Bukarestből. Vagy meg lehet kérdezni az összes közintézmény-vezetőt, hogy tapsoltak-e, amikor Bukarestben egy okos kitalálta, hogy mostantól rend lesz, pénzt kifizetni csak a hónap utolsó hetében lehet, de akkor is csak azokat a számlákat egyenlíthetik ki, amelyeket előzetesen beterveztek. Egy igazi agyrém, nemde? Ezt nevezik decentralizációnak?
Nem utolsósorban: folyton arról beszélnek, hogy a kórházakat át fogják adni a helyi önkormányzatok kezelésébe, s hogy ez fájdalmas folyamat lesz. Egy esetben lehet fájdalmas: ha nem adják velük együtt azt a pénzt is, amit eddig a kormány költött rájuk. Ha ugyanis a pénzt is adnák, akkor az önkormányzatok garantáltan jobban tudnának gazdálkodni azzal. A következtetés logikus: ismét csak a feladatot akarják átruházni, a pénzt megtartják maguknak.

Hozzászóló: naés (2010-04-25 12:44:11)

Ágostonnak:

Teljesen félreértett – mert úgy akarta. A legkönnyebb.
Ha falun egy ember elhasít egy deszkát vagy hasábfát még nem biztos hogy adót kellene fizetni érte de nem fizetnek, mert nem erkölcsös adófizetők s én ezt támogatom. Én nem arra céloztam. Hanem arra, hogy ha valahol felvisít a cirkula az első, második vagy tizedik szomszéd máris hegyezi a fülét. vajon mit mesterkednek ott? vanon fizetnek-e adót? vajon lopják-e a villanyt? És feljelentik.
És ha valakihez külföldi vendég érkezik, máris lesik – főleg Pünkösd körül – hogy fizettek-e a házigazdának vagy csak zarándokként kaptak ingyenszállást vagy rokonok, barátok?. És ha valami gyanús, akkor feljelentik. Erre céloztam, Ágoston úr, s nem hiszem, hogy nem értette. A magyarok zöme irigy, rosszul van a mások sikerétől.Önt is bizgeti, ha az RMDSZ valamit dolgozik, mert az MPP seholsincs?
Milyen lenyúlásppártiságról beszél látatlanban? Honnan tudja miből, hogyan és mennyiből élek? A sorait elolvasva, lehet hogy ön sokkal többet költhet havonta mint én, a jól keresők közül valónak sejtem – önt idéztem.
Elképesztő fejeket hordoznak a lábak ezen a földön.

Hozzászóló: Ágoston (2010-04-25 12:14:42)

Tudja, naés, vannak rendtartáspártiak, és lenyúláspártiak. Önt az utóbbiak közül valónak sejtem.
Azon azonban Ön is elgondolkodhat, hogy kik kiabálnak jobban a színvonalas, jól felszerelt és karbantartott iskolák és egészségügyi ellátás után. Szerintem azok, akik úgy hasítanak deszkát, és adnak ki szobákat, hogy az így szerzett jövedelmükből semmit sem tennének a közösbe.
Amíg nem lesznek erkölcsös adófizetőink, akik számon is kérik adólejeik útját, hanem csak az adó- és illetékbevételeket saját zsebpénzként elkezelő politikacsinálók, addig tovább masírozunk a gödör mélye felé.

Hozzászóló: Momo (2010-04-25 11:53:58)

Ennek a Borbolynak hány tisztsége van ? Beszélni sem tud! De pénzt költeni igen ! És Markó “bukaresti kormányról ” beszél ravaszul, de hát az ő maga! Kormányfőhelyettes !

Hozzászóló: naés (2010-04-25 11:27:26)

Már megint baj ha dolgoznak?
A rosszindulatú hozzászólásokból jut eszembe, hogy nem is az RMDSZ hibái sértenek egyeseket hanem az, hogy egyáltalán létezik és működik. Jobban mint a Szász Jenő siserehada. Az ilyen hozzászólásokat olvasva jut eszembe, hogy honnan kerülhetnek ki azok az emberek, akik a szomszédjukat beárulják ha több időre külföldi vendéget fogad a lakásában vagy ha falun észreveszik, hogy elhasít két-három deszkát. Már kisiparosadót fizettetnének vele. De nem a hatóság, hanem a szomszédság. Ezek juttak eszembe a lenti hozzászólásokat olvasva.

Hozzászóló: zsebpénzvezér (2010-04-25 09:40:04)

Borboj:
“Minden miniszter, államtitkár most költi el azt a pénzt”
“a döntéseket tudjuk minél közelebb meghozni az emberekhez”

Hozzászóló: kétség (2010-04-25 08:38:32)

S prefektusokkal mit tesz Markó? Mi lesz, ha majd szépen beakasztnak az “önkormányoknak”? Mi lesz, ha majd megtámadják a helyi kezdeményezéseket, terveket?

Hozzászóló: Laci (2010-04-25 00:43:39)

Az Rmdsz kis lépésekkel halad.Ez jó vicc mert miota kormányon vannak nem értek el semmit.

Hozzászóló: Janos (2010-04-24 23:48:42)

marco megint hazudott, amikor azt mondta “az rmdsz valoban kislepesekkel halad”… Ugyanis nem halad. (Hacsak nem tekintsuk haladasnak a klientura zsebkitomeset)
Ahogy nincsen kormanyon, mindent visszacsinalnak abbol, amit kormanyzasuk alatt elertek, sot mi tobb meg tobbet rontanak a volt kolegaik.
Az egyetlen ami valamilyen haladas lenne, az az AUTONOMIA! A tobbi elvtarsias porhintes marco elvtarsek.
Egyebkent marco csak akkor nem hazudik, ha nem mozog a szaja.

Hozzászóló: Nono (2010-04-24 23:45:20)

Az önkormányzatiság, decentralizáció nem autonómia ! Szavakkal lehet zsonglőrködni politikusként. Ezt a Bukaresttel kapcsolatos szójátékot is sokszor használja Markó. Bizony Bukarestben dől el a legtöbb dolog, szerepet vállaltak ebben a rossz kormányban (is) a mi politikusaink! Hivatalosan “önkormányzatok” Romániában nincsenek,csak városi és megyei tanácsok, élükön kisebb-nagyobb helyi kiskirályokkal. Nézzetek csak körül!

Az MPP folytatná az együttműködést a Fidesszel

Szász Jenő örül annak, hogy a magyarországi választásokat fölényesen nyerő Fidesz törvényben kívánja megadni a magyar állampolgárságot a határon túli magyarságnak. A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette: bízik abban, hogy a magyarországi kormányváltás után olyan gazdasági, kulturális és egészségügyi projektek is készülnek, melyek a nemzeti integrációt erősítik.

Mint mondta, nagy reményeket fűz a fideszes kormányzáshoz, valamint a Fidesz és az MPP további együttműködéséhez, erre vonatkozó konkrét terveit még nem fejti ki, hogy nyilatkozataival ne befolyásolja a Fidesz helyzetét a második fordulóban.

Tamás Sándorról, a Kovászna Megyei Tanács elnökéről és Antal Árpádról, Sepsiszentgyörgy polgármesteréről pedig elmondta, ezek a politikusok 2008-ban úgy kampányoltak az MPP ellen, hogy azt állították: az MPP fideszes érdekeltségű vállalkozókat szeretne a térségbe hívni, ami árthat a térség gazdasági életének és a lakosságnak.A polgári párt elnöke ugyanakkor sajnálatosnak tartja azt a tényt, hogy a Fidesz sikerét most olyan politikusok is üdvözlik, akik korábban nem támogatták a jobboldaliakat. „Olyan emberek lettek Fidesz-szimpatizánsok, akik alig néhány évvel ezelőtt még a magyarországi balliberális kormánynak voltak a támogatói” – jegyezte meg Szász. Példaként Markó Béla RMDSZ-elnököt említette, akinek szerinte „nem áll jól a szénája” Magyarországon, ugyanis a megbízhatóság, a kiszámíthatóság, a következetesség és a tisztesség sem jellemzi a politikust.

Szerző(k): Csáki Emese , kronika.ro

4

Magyar Polgári Párt – Közlemény

A Magyar Polgári Párt megrökönyödve, de nem teljesen meglepve nyugtázta, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke „őszintén” gratulált a Fidesz – Magyar Polgári Szövetségnek és elnökének, Orbán Viktor úrnak a magyarországi országgyűlési választások első fordulója után. Az RMDSZ elnöke ezt megtette 2002-ben és 2006-ban is, csak akkor éppen a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség ellenfeleinek, az MSZP-SZDSZ koalíciónak címezve a gratulációkat.

A 2002. április 2.-i közleményében Markó Béla kifejtette, hogy „a romániai magyarságot képviselő szövetség jól ismeri a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége vezetőségét, jó politikai és személyes kapcsolatokat tartottak fenn az elmúlt években mindkettővel”, ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy “ha a második forduló után MSZP-SZDSZ koalíció alakíthat kormányt, jól tudunk majd együttműködni a bennünket közösen érintő kérdésekben.

A 2006. április 23.-i közleményében az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott az MSZP-SZDSZ koalíció győzelmével kapcsolatban, hogy “tudomásom szerint a régiónkban nem fordult elő, hogy ugyanaz a koalíció egymást követő két alkalommal is kormányt alakítson, ez egyféle stabilitás jele is, a választók nem érezték, hogy váltani kell“, illetve, hogy “szeretnék minél előbb találkozni az új kormány miniszterelnökével és embereivel, hogy a határon túli támogatáspolitikát, illetve más kérdéseket is megbeszélhessünk.”

Ezzel szemben 2010. április 14.-én az áll az RMDSZ hivatalos honlapján, hogy “őszintén gratulálok a Fidesz – Magyar Polgári Párt nagyarányú győzelméhez az országgyűlési választások első fordulójában. Úgy vélem, hogy ez az eredmény megteremtette a feltételeit a határon túli magyarsággal kapcsolatos egyértelmű, határozott reform-elképzelések érvényesítésének is.”


Azt, hogy az RMDSZ elnöke a Fidesz – Magyar Polgári Párt-nak gratulál a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség helyett, a Magyar Polgári Párt freud-i elszólásként értékeli. Markó Béla elnök úrnak jók a megérzései azzal kapcsolatban, amit Kövér László, a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke a Magyar Polgári Párt Országos Tanácsához intézett levelében így fogalmazott meg: “Legyetek hűek azon közösséghez, amely bizalmával felruházott benneteket, legyetek következetesek céljaik megvalósításában, legyetek bölcsek politikai szövetségeseitek és politikai ellenfeleitek felismerésében, céljaitok érdekében legyetek készek a küzdelemre és legyetek készek az együttműködésre. Ezen az úton mindig számíthattok a szövetségesetek, a Fidesz támogatására.”

Azt viszont, hogy az RMDSZ a politikai prostitúcióját, a pillanatnyi érdekeik szerinti pálfordulásait igyekszik a határokon túl, Magyarországon is meghonosítani, a Magyar Polgári Párt elítélendőnek és nemkívánatosnak tartja, abbéli reményének, illetve meggyőződésének adva hangot, hogy Budapest nem Bukarest.

a Magyar Polgári Párt sajtóirodája

Székelyudvarhely, 2010. április 15.

Külön ünnep, külön gyász

Egyre inkább úgy tűnik, kevés a gyakorlati hozadéka a tavaly életre hívott és oly nagyon ünnepelt magyar összefogásnak. Pillanatnyi célját — az eredményes közös szereplést az EP-választásokon — elérte, ám azóta szinte nem akadt olyan kérdés, amelyben egyetértettek volna a felek. Nem sorakoztak fel a Tőkés László által megálmodott módon a nagy és szent ügyek mellé, mi több, az éppen ezek kapcsán élesedő nézetkülönbségek csak erősítik a széthúzást.

Az autonómia-munkacsoportot életre hívták, ám munkájuk jó esetben is csak vánszorog, eddig eredménynek a látszatát sem sikerült felmutatniuk. Nem született megállapodás sem tavaly, sem idén a székelyföldi önkormányzati nagygyűlések ügyében, a politikai szekértáborok külön-külön rendezvényeken hangoztatták zengzetes autonómiakövetelő szólamaikat. Nincs közös tervezés, közös cselekvés, egyetértés a legalapvetőbb kérdésekben sem, így nem csodálkozhatunk azon, hogy külön emlékeznek a húsz esztendővel ezelőtti tragikus marosvásárhelyi eseményekre.

Tőkés László és az EMNT idejekorán elkezdte többnapos megemlékező rendezvénysorozata szervezését, céltudatosan a húsz évvel ezelőtti rendszerváltás folyamatába illesztették Marosvásárhely fekete márciusának felidézését. Jelképesen is fontos momentum, hogy társszervezőjükké szegődött a Smaranda Enache nevével fémjelzett Pro Europa Liga, gyertyás felvonulással, majd konferenciával, neves előadókkal emlékeznek 1990 márciusára.

Az RMDSZ nem volt hajlandó „közösködni”, Markó Béla kijelentette, ő semmiféle fáklyás menetnek nem híve, s kiderült, számukra nem kívánatos efféle megemlékezésen részt venni. Az RMDSZ egy tizenegy órás dokumentumfilm levetítése során, az ezt követő beszélgetésen idézi fel a húsz évvel ezelőtti történéseket.

Nehezen megmagyarázható, miért van szükség a külön-külön emlékezésre. Nem mondhatjuk, hogy az RMDSZ szabadulni próbál a nyomasztó évfordulótól, hisz több alkalommal idézték az elmúlt napokban az egykori eseményeket, és kérték a dokumentumok titkosításának feloldását is. Mégis, úgy tűnik, a hatalom részeseiként a szelídebb, kevéssé látványos múltidézést tartják időszerűnek. Került hát ismét valami, ami elválaszt nemcsak magyart a romántól, de közvetlenül is érintett magyart a magyartól. Újabb alkalom, hogy bebizonyosodjék: nemcsak ünnepelni, de emlékezni, gyászolni sem tudunk közösen.

Farkas Réka, Háromszék , erdely.ma

1 2 3
>