""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Magyarország

Ilyen is van – Burányi Roland plébános kitiltotta a Keceli polgármestert!

A Sátán kutyái – Bayer Zsolt álláspontja

Nem ismerős? Nem kristálytiszta hát minden? Mi kell még, hogy világossá váljék mindenki számára, mi is zajlik valójában?
„A Sátán alapvető célja az ember rabszolgaságból való szabadulásának megakadályozása. Emellett persze örömet okoznak neki az apró bosszankodások éppúgy, mint a nagy ívű disznóságok. Két módszert alkalmaz: a rendetlenségben békességre, belenyugvásra ösztönöz, a rendre való törekvés ellen háborút szít. Mindkét módszerhez ugyanazokat az eszközöket használja: rágalmazás, hitelrontás, valósághamisítás.”
Nem ismerős? Nem kristálytiszta hát minden? Mi kell még, hogy világossá váljék mindenki számára, mi is zajlik valójában? Nézzük a Sátán másik nevét s másik meghatározását:
„A diabolosz egészen pontosan olyan személyt jelent, aki a kapcsolatokat szétszakítja, a dolgokat összezavarja, s a rendet felborítja (dia-balló = szét-dob / szét-vet).”
Világos-e nekünk mindaz, ami a korabeli görögöknek világos volt? Világos-e, miért és mivel van tele ismét a nyugati sajtó? Emlékszik-e még valaki arra a pillanatra, amikor 1956-ban meglincseltek pár ávóst Budapesten, és a New York Times másnap jelentette, hogy a magyar fővárosban antiszemita pogromok zajlanak? Emlékszik-e még valaki arra a pillanatra, amikor még el sem bontották a lakiteleki sátor tartóoszlopait, s a New York Times már jelentette, hogy a egy kis magyar településen erősen nacionalista és antiszemita jellegű találkozóra került sor, amelyre nem hívták meg a polgári-radikális ellenzéket? Emlékeztek? S ha igen, akkor értitek? Csoóri írja, még talán 1990-ben:
„1974-ben egy írószövetségi vitában Czine Mihály, Fekete Gyula, Nagy László, Sánta Ferenc és én hevesen összecsaptunk a hivatalos hatalmat képviselő Pándi Pálékkal. Véletlenül úgy adódott, hogy a vitában egymás után soroltam föl E. Fehér Pált, Pándit és Rényi Pétert. Másnap már egész Budapest az »újnépiek és az újnemzetiek« lázadásától visszhangzott. Nem a butaság, nem a hatalom és nem is a nemzeti érzéketlenséget támadó ellenzéket fedezték föl bennünk, hanem a fajgyűlöletet. »Zászlót bontottak az antiszemiták! Kimutatták végre a foguk fehérét!«” Majd negyven év telt el azóta, s a minap úgy lettem antiszemita, hogy egymás után leírtam: Cohen meg Cohn-Bendit meg Schiff. Tényleg minden ugyanaz. Lépkedünk ugyanabba a folyóba, állandóan… S közben azt mondja Rolf Mützenich, az SPD valamilyen szóvivője, hogy az új alkotmány „botrányos, és szakítást jelent az európai demokratikus hagyományokkal”. Nem jelent szakítást, tisztelt Mützenich pajtás. Maga hazudik. Vagy azért, mert fogalma sincs, miről beszél, vagy azért, mert gazember. S ha éppen tudni akarja, mi jelent szakítást az európai demokratikus hagyományokkal, hát elárulom magának: az, amikor a németországi foci-világbajnokság idején a maguk sajtója attól rettegett, hogy a meccsekre járó németek túl sok nemzeti zászlót visznek magukkal, és ebből még baj lehet. Ahol ennyi a barom, Mützenich úr, ott maga tényleg fel sem tűnik. És nincs már messze a pillanat, amikor a németek is felébrednek abból a hipnotikus álomból, amibe a magukfélék varázsolták őket a második világháború után…
A Times meg azt írja, hogy „egyetlen centet sem szabadna folyósítani, amíg a szégyenteljes alkotmány érvényben marad”. Nohát, nohát… Tényleg? Hát akkor ne folyósítsatok, ti szerencsétlen, beteg idióták. Úgyis minden újabb kölcsön egy adósságátütemezés, nem igaz? Az egész rendszer alapjaiban rothadt széjjel, az egész rendszer az újabb és újabb hitelek felvételétől függ, az egész rendszer egy mocskos pilótajáték, csak ti, szerencsétlen hülyék ott a Timesnál még nem vettétek észre. Helyette áruljátok egy fontért templomaitokat, mert elfogyott belőle a nép, s a maradék „angol” középosztály vidékre menekül, mert ott még angol lehet. A brit birodalom maradéka vívja élet-halál harcát a „pakik” tengerében, s lassan rádöbben, hová is vezetett a „multikulti”.
Hogy is írta Csoóri? „Különös, de ezek a lapok évtizedekig még csak le sem néztek bennünket; valójában azt se tudták, hogy létezünk, hogy vergődünk és hogy nem mi lovagoljuk-e meg a szélmalmainkat. Újabban viszont már a lelkünk legtitkosabb zugaiba is neves tudósítókat küldenek. A New York Times, a Washington Post, a Le Monde, a Die Presse, a Die Zeit és a társaik lassan-lassan már jobban ismerik gondolatainkat és érzel­meinket, mint jómagunk. Éppen ezért minket már fölösleges is megkérdezni magunkról, mert az árnyalt igazságok nem mindenkinek kedveznének, és csak megzavarhatnák az olvasókat.” Így bizony…
Idehaza meg eközben a Nagy Operaházi Tüntetésen azt mondja Majtényi, hogy „sokkal jobb sors a bukott miniszterelnöké, mint a népharag által eltávolított diktátoré”. Nagy igazság ez, Majtényi úr, s hálából adok én is egyet cserébe: sokkal jobb tüntetéseken hazugságokat ordibálni a mikrofonba, mint megdögleni egy polgárháborúban. Ez az én jó tanácsom maguknak.
Hüvelyezzék az értelmét, mi is azt tesszük a maga igazságának rejtett üzenetével. S hogy könnyebb legyen, elárulom: lassan itt az idő, hogy kivonulunk az utcára száz- vagy sok százezren. A kormány mellett. Nem mintha nem volna kritikánk, de amit ezzel a kormánnyal művelnek idehaza és külföldön a Sátán kutyái, az egészen egyszerűen tűrhetetlen.

Bogár László: Óvatlan OVétlanítás

 

A Magyarország, a magyar kormány és legfőképpen az Orbán Viktor miniszterelnök elleni támadássorozat kritikus pontjához érkezett. Ezt talán a legegyértelműbben az Economist egyik írása fejezi ki, amely nemes egyszerűséggel így fogalmaz: „Mr. Orbán seems increasingly out of touch. His future will likely be decided not in the gilded corridors of the Hungarian parliament, but in Brussels and Washington DC.” Vagy­is: Orbán Viktor a partvonalon kívülre került, sorsa nem a magyar parlamentben, hanem Brüsszelben és Washingtonban fog eldőlni.

           Nos, ez valóban tiszta beszéd. A világ legtekintélyesebb globális orgánumainak egyike tehát világossá teszi, hogy – ha még bárkinek kételyei lettek volna ezzel kapcsolatban – a globális hatalmi rendszer számára tökéletesen érdektelen, hogy a magyar választó hogyan vélekedik Orbán Viktor sorsát illetően, mert az nem itt, hanem a birodalmi központokban dől el.

         Minden rosszban van valami jó, s ebben a most kavargó „rosszban” az a jó, hogy legalább eloszlat minden illúziót a nyugatias demokrácia működési mechanizmusait illetően. Vagyis egyértelművé teszi, hogy a „demokrácia” csak addig „működik”, amíg az érintettek ugyanazt gondolják és akarják, amit a globális hatalmi központok. Probléma akkor van, ha véletlenül nem azt akarják, akkor viszont először figyelmeztetés van, aztán fegyelmezés, aztán, ha ez sem használ, akkor felszámolás. Orbán Viktor sorsa most éppen ebbe az irányba látszik fordulni.

Románia és Magyarország között nincs diplomáciai háború

http://www.mno.hu/portal/791497
2011. június 17. 22:17

MNO – GB

Románia és Magyarország között nincs diplomáciai háború, a két ország stratégiai partnere egymásnak, a román–magyar megbékélés számos európai ország számára modellértékűvé vált – jelentette ki Teodor Baconschi román külügyminiszter egy helyi portálnak adott interjúban.

A bukaresti diplomácia vezetőjét a Ziare.com nevű román hírportál idézte pénteken. Baconschi arra a megjegyzésre válaszolt, hogy a román sajtó egy része diplomáciai háborúként értelmezte a két ország között a tervezett romániai területi-közigazgatási átalakítás kapcsán felmerült nézetkülönbséget. A román külügyminisztérium csütörtökön szokatlannak és nem helyénvalónak minősítette Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes álláspontját, amely szerint az etnikai arányok tudatos megváltoztatását jelentené a tervezett új romániai régióbeosztás. (MTI)

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 23:47

A külügy is bekérette a román nagykövetet

MTI,

2011. május 31., kedd 17:20 | 1 órája frissítve

Bekérette a Külügyminisztériumba Ireny Comaroschit, Románia magyarországi nagykövetét Németh Zsolt. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára aggodalmát fejezte ki a napokban Kolozsvárott történtek miatt, tájékoztatott a tárca.

Az államtitkár a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett román felirat és zászló ügyét említett a diplomatának, valamint kifogásolta, hogy hétfőn a szobornál feltartóztatták a bukaresti magyar nagykövetet. Füzes Oszkár egy internetes civil kezdeményezéshez csatlakozva virágot akart tenni a tábla elé, hogy ne látszódjon a felirat, de egy rendőr felszólította, hogy csak a tábla mellé tehet virágot.

Németh Zsolt szerint ezek az események ellentétben állnak a két ország egyezményeivel, és ártanak a jószomszédi együttműködésnek.

Előző hétfőn jelent meg a tavaly restaurált Mátyás-szoborcsoport előtt egy olyan bronztábla, amely a magyarok számára sértő, és ezért vitatott idézetet tartalmaz Nicolae Iorga román történésztől. "A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult" – állt rajta.

Először 1932-ben került fel a szoborra ez az idézet, amelyet 1940-ben, Észak-Erdély Magyarországhoz kerülése után eltávolítottak, majd Gheorghe Funar volt nacionalista kolozsvári polgármester törvénytelenül helyeztette el ismét a táblát a szobor talapzatára 1992-ben.

Románia és Magyarország komoly áldozatot hozott, de gazdaságuk talpra áll

[ 2011. május 26., 23:56 ] [272]

Nouriel Roubini Nobel-díjas közgazdász

Románia és Magyarország komoly áldozatot hozott, fájdalmas intézkedéseket fogadtak el kormányaik, így gazdaságuk kezd talpra állni – jelentette ki Bukarestben Nouriel Roubini Nobel-díjas közgazdász.
A szakember egy csütörtökön Bukarestben rendezett konferencián tartott előadást. Bár Magyarországot is említette, a román gazdaságról fejtette ki véleményét.
Roubini szerint Románia azt tette, amit kellett, jó irányba halad a gazdasága, de folytatnia kell a reformokat, fenn kell tartania a szigorú adópolitikát még akkor is, ha választások következnek, ami nyomást gyakorol majd a politikusokra, hogy növeljék a kiadásokat.

 

Roubini szerint az „euróövezet peremén" krónikus nehézségekkel küszködik a gazdaság, több évbe telhet a kiküszöbölésük. Szerinte megoldást jelenthet egy olyan, több elemből álló intézkedéscsomag, amely ötvözi a kisebb átalakító intézkedéseket, a megszorításokat, a privatizációt és a szerkezeti reformokat.
A közgazdász kétségeinek adott hangot, hogy Románia fel tud-e készülni a 2015-ig a tervezett euróövezeti csatlakozásra. Szerinte nem számít az időpont, a legfontosabb az, hogy a román gazdaság legyen egészséges és stabil, amikor az euróövezet részévé válik. Ugyanis ha Románia is felkészületlenül lép be az eurózónába, mint ahogy Görögország tette, akkor csak súlyosbodni fog a helyzet – mondta Roubini.
MTI ,erdely.ma

Rendkívüli erőfeszítések Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáért

[ 2011. május 19., 15:42 ] [458]

A magyar EU-elnökség rendkívüli erőfeszítéseket tesz azért, hogy az EU-tagállamok foglalkozzanak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával; az övezet kiterjesztésének kérdése semmilyen összefüggésben nincs a schengeni rendszer felülvizsgálatát célzó kezdeményezésekkel – mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután megbeszéléseket folytatott román kollégájával.
A magyar diplomácia irányítója úgy fogalmazott: azon túlmenően, hogy az Európai Tanács júniusban megállapítja, mindkét ország teljesíti a technikai feltételeket, el kell érni, hogy politikai utalás legyen arra, hogy napirenden tartják a két ország felvételét az övezetbe.

Martonyi János megköszönte Teodor Baconschi román külügyminiszternek, hogy országa támogatta és támogatja a soros magyar EU-elnökséget, és megjegyezte, „nagyon sok közös érdek, közös szempont kapcsol össze minket az Európai Unióban".
MTI,erdely.ma

A román külügyminiszter Budapesten: a kisebbségi törvény kormányzati prioritás

A magyar EU-elnökség rendkívüli erőfeszítéseket tesz azért, hogy az EU-tagállamok foglalkozzanak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával; az övezet kiterjesztésének kérdése semmilyen összefüggésben nincs a schengeni rendszer felülvizsgálatát célzó kezdeményezésekkel – mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután megbeszéléseket folytatott román kollégájával.

A magyar diplomácia irányítója úgy fogalmazott: azon túlmenően, hogy az Európai Tanács júniusban megállapítja, mindkét ország teljesíti a technikai feltételeket, el kell érni, hogy politikai utalás legyen arra, hogy napirenden tartják a két ország felvételét a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezetbe.

Martonyi János megköszönte Teodor Baconschi román külügyminiszternek, hogy országa támogatta és támogatja a soros magyar EU-elnökséget, és megjegyezte, „nagyon sok közös érdek, közös szempont kapcsol össze minket az Európai Unióban”.

A magyar külügyminiszter azt mondta, a magyar EU-elnökség alapvető céljait Románia is osztja. Ezek közé sorolta a Duna-stratégiát, utalva arra, hogy a környezeti kockázatok kérdését együttesen kell kezelni. Nyilvánvalóan a közös célok között szerepel továbbá a roma-stratégia, a gazdasági törvényhozás, Horvátország mielőbbi EU-csatlakozása, valamint a minkét ország számára fontos politikák, így a kohéziós, a mezőgazdasági és energiapolitika fenntartása – tette hozzá.

Orbán: A nemzeti önbecsüléssel rendelkező országok az erősek

 

orbanviktor "A nemzeti önbecsüléssel rendelkező országok az erősek" címmel Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel közölt interjút pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung internetes kiadása. Az interjút – amely a német konzervatív napilap szombati számában jelenik meg – Georg Paul Hefty, az újság magyar származású szemleírója készítette, aki mindenekelőtt az új magyar alaptörvényről és Magyarország soros uniós elnöki tevékenységéről kérdezte a kormányfőt.

Orbán: Európa legegyszerűbb adórendszerét alakítottuk ki + képek

Elbúcsúzhat Samu képviselő a parlamenttől?

 

2011. május 10., kedd 17:35

Bár a Jobbik és jogerősen szabadságvesztésre ítélt Samu Tamás Gergő is vitatja az ítélet jogosságát, a törvények értelmében meg kell fosztani mandátumától a parlamenti képviselőt. Ha magától nem mond le, az Országgyűlés kétharmada dönt. Nem dönthet másként.

DVETT20090530026

Samu Tamás Gergő

Jogerősen tíz hónapszabadságvesztésre ítélte Samu Tamás Gergő jobbikos  országgyűlési képviselőt a Fővárosi Bíróság, két évre felfüggesztve. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló, 1990. évi LV. törvény 17. paragrafusa szerint meg kell szüntetni annak a képviselőnek a mandátumát, akit szándékos bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek.

Az Országgyűlés mentelmi bizottságának tájékoztatása szerint a jogerős ítéletet meghozó bíróságnak soron kívül tájékoztatnia kell az ítéletről az Országgyűlés elnökét, aki ezt követően a mentelmi bizottság elé utalja az ügyet. Amennyiben a képviselő önként nem mond le mandátumáról, a ház kétharmados többséggel megfoszthatja attól. Mivel a törvény megfogalmazása egyértelmű, a döntés is csak egy irányú lehet. 1990 óta két esetben ítéltek országgyűlési képviselőt jogerősen szabadságvesztésre, a fideszes Várhegyi Attila és az MDF-es Lengyel Zoltán önként lemondott mandátumáról.

hirdetés

Gyurcsány mentelmi jogának felfüggesztését kéri a Legfőbb Ügyészség

[ 2011. április 29., 18:24 ] [77]

Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte a Legfőbb Ügyészség. Ezt a volt miniszterelnök jelentette be pénteken a Facebookon, jelezve egyúttal: lemond mentelmi jogáról. „A Legfőbb Ügyészség mentelmi jogom felfüggesztését kezdeményezte. Ahogy korábban ígértem, lemondok mentelmi jogomról. Arra kérem a parlamentet, hogy adjon ki az ügyészségnek" – írta a szocialista politikus, hozzátéve: a tájékoztatás szerint hivatali visszaéléssel gyanúsítják. A volt kormányfő – mint fogalmaz – csak feltételezni tudja, milyen ügyben, de az értesítésben megnevezett büntetőügy a sukorói kaszinóberuházást fedi.
"Ha a bíróságon kell megküzdeni önmagamért, politikámért, vagy éppen politikai ellenfeleimmel, hát legyen. Állok elébe" – közölte Gyurcsány Ferenc a közösségi oldalon.
Hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt, gyanúsítotti kihallgatása érdekében kérte a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését – közölte az MTI-vel a Legfőbb Ügyészség pénteken. Az ügyészség emlékeztetett: a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 2009. áprilisa óta folytat nyomozást összefüggésben egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok cseréjével. A nyomozás során eddig öt gyanúsítottat hallgattak ki és számos más nyomozati cselekmény is történt.

Megoszlanak a pártvélemények Orbán Viktor EP-nyilatkozatáról

Jobbik: a kormány hibája, hogy az elnökség nem hazánkról, hanem a médiatörvényről szól.

Szerző: Gótfalvai Krisztina, Váradi Béla, Szondi Vanda
Forrás: Híradó

2011.01.20. csütörtök 21:45

Orbán Viktor megvédte Magyarországot szerdán az Európai Parlamentben, és kiállt a magyarok demokratikus elkötelezettsége mellett. Ezt Szijjártó Péter mondta. A miniszterelnök szóvivője szerint az is nyilvánvalóvá vált, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatban pártalapú támadásról van szó.

„Szeretném világossá tenni, hogy a magyar nép és a magyar kormány demokratikus elkötelezettségének kétségbe vonása megsértése a magyar népnek” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.

Majd hozzátette: „Engedjék meg, hogy emlékeztessek arra a hozzászólásra, ami arra utalt, hogy Magyarország a diktatúra irányába mozdul el. Itt hallottam a saját fülemmel!”.

Ezt mondta szerdán a miniszterelnök a médiatörvényt ért bírálatokra. Orbán Viktor szerint a képviselők felvetéseiben sok tárgyi tévedés volt.

Az MSZP szerint Orbán Viktor szerdai beszéde jó alkalom lett volna, hogy javítson a szerintük példátlanul kedvezőtlenül induló magyar soros elnökség megítélésén.

„Orbán Viktor miniszterelnök úr nem használta ki ezt az alkalmat arra, hogy megtegye ezeket a lépéseket. Szereplése, annak tartalma és legalább annyira annak stílusa, tovább rontott saját kedvezőtlen megítélésén” – vélekedett Kovács László, az MSZP alelnöke.

Orbán Viktor Strasbourgban ismertette az uniós elnökség programját

Az elmúlt húsz év legnehezebb éve előtt áll az Európai Unió- mondta a kormányfő.

Szerző: Baraczka Eszter
Forrás: Duna TV Híradó

2011.01.19. szerda 12:26

Az elmúlt húsz év legnehezebb éve előtt áll az Európai Unió, mondta Orbán Viktor az Európai Parlamentben. A miniszterelnök délelőtt ismertette a magyar uniós elnökség programját. Ezekben a percekben a frakcióvezetők értékelik a hallottakat. Strasbourg-ból jelentkezik tudósítónk, Baraczka Eszter.

– Eszter, számítani lehetett arra, hogy magyar belpolitikai kérdésekrőlis vita lesz. Milyen volt a kormányfő beszéde és fogadtatása?

– A vita még zajlik, kemény bírálatok hangzottak el, mint ahogy erre számítottunk, de durvaság nem volt. A képviselők egy része leragasztott szájjal jelent meg, mások pedig egy magyar hetilap üres címoldalát mutatták fel , ők így tiltakoztak a médiatörvény miatt.  Jose Manuel Barroso elnök erre a hétre ígérte az Európai Bizottság konkrét aggályait. Orbán Viktor pedig arra tett ígéretet, ha Brüsszel szükségesnek látja, akkor a kormány módosítani fogja a médiatörvényt. A miniszterelnök ugyanakkor azt is kérte at Európai Parlamenttől, hogy ne keverjék össze a magyar belpolitikáról alkotott véleményüket a magyar elnökség munkájával, mert az nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára nézve káros lehet.

Orbán már 2020-ra fókuszál

 

2011. január 1., szombat 13:04

Mindenki erős Európát szeretne, és ennek szellemében az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az Európa 2020 stratégia sikeresen megvalósuljon – jelentette ki Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Tanács honlapján szombaton megjelent exkluzív interjúban.

Orbán Viktor elmondta, hogy a szombaton kezdődött féléves elnökségre való felkészülés során kiterjedt konzultációs sorozatot folytatott, így találkozott az összes többi tagállami miniszterelnökkel, és megbeszéléseket tartott a keleti partnerségben részt vevő országok vezetőivel és a balkáni térség több kormányfőjével is. "Azt tapasztaltam, hogy mindenki erős Európát szeretne, mert ez a nemzetek számára támaszt és erőforrást jelent" – hangsúlyozta Orbán Viktor.

"A kommunizmus bukása óta az előttünk álló év lesz Európa legnehezebb éve, ami komoly kihívást jelent. A magyar azonban sokat próbált nép, amely számos válságon túljutott már, így megerősíthetem: jó hír Európának, hogy ebben az időszakban magyar elnöksége lesz" – szögezte le a miniszterelnök.

Az elnökségi programból két konkrét kérdésre hívta fel a figyelmet: mint mondta, egyrészt esedékes egy közös, átfogó európai romastratégia megalkotása a magyar elnökség alatt, másrészt pedig a nyugat-balkáni országok számára "a térség stabilitása érdekében biztosítanunk kell az európai perspektívát".

Mi múlik a magyarok ügyességén?

 

A gyengélkedő euró gatyába rázása, a szegénység csökkentése, az orosz gyanakvás legyűrése lesz többek között a 2011-es magyar EU-elnökség legfontosabb feladata. Mi múlik azon, hogy a magyar diplomaták mennyire ügyesen hozzák össze az EU vezetői között a kompromisszumokat? Összeszedtük a kormány előtt álló legfontosabb feladatokat.

Elvileg minden készen áll arra, hogy január 1-jén Magyarország átvegye az Európai Unió soros elnöki tisztségét. A munkások az utolsó simításokat végzik a gödöllői Grassalkovich-kastély felújításán, a legnagyobb német autógyártó konszern kedvezményes áron adott bérbe 200 autót a vendégek szállítására, Orbán Viktor miniszterelnök pedig az elmúlt hetekben körbejárta Európa fővárosait, hogy kollégáival egyeztessen az elnökség programjáról.

Bár a lisszaboni szerződés elfogadása óta valamivel egyszerűbb lett a soros elnök dolga – hiszen az EU-t diplomáciai találkozókon nem ő, hanem Herman van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke képviseli -, a soros elnökség nem lesz egyszerű feladat. Magyar politikusoknak és diplomatáknak kell majd levezényelniük az EU legfontosabb döntéshozó szervének különféle szintű üléseit, az állam- és kormányfők csúcstalálkozójától a legkisebb munkacsoport soron következő brüsszeli megbeszélésig.

Hozzászólások

Kategóriák