Archive

Category Archives for "Magyarország"

A Sátán kutyái – Bayer Zsolt álláspontja

Nem ismerős? Nem kristálytiszta hát minden? Mi kell még, hogy világossá váljék mindenki számára, mi is zajlik valójában?
„A Sátán alapvető célja az ember rabszolgaságból való szabadulásának megakadályozása. Emellett persze örömet okoznak neki az apró bosszankodások éppúgy, mint a nagy ívű disznóságok. Két módszert alkalmaz: a rendetlenségben békességre, belenyugvásra ösztönöz, a rendre való törekvés ellen háborút szít. Mindkét módszerhez ugyanazokat az eszközöket használja: rágalmazás, hitelrontás, valósághamisítás.”
Nem ismerős? Nem kristálytiszta hát minden? Mi kell még, hogy világossá váljék mindenki számára, mi is zajlik valójában? Nézzük a Sátán másik nevét s másik meghatározását:
„A diabolosz egészen pontosan olyan személyt jelent, aki a kapcsolatokat szétszakítja, a dolgokat összezavarja, s a rendet felborítja (dia-balló = szét-dob / szét-vet).”
Világos-e nekünk mindaz, ami a korabeli görögöknek világos volt? Világos-e, miért és mivel van tele ismét a nyugati sajtó? Emlékszik-e még valaki arra a pillanatra, amikor 1956-ban meglincseltek pár ávóst Budapesten, és a New York Times másnap jelentette, hogy a magyar fővárosban antiszemita pogromok zajlanak? Emlékszik-e még valaki arra a pillanatra, amikor még el sem bontották a lakiteleki sátor tartóoszlopait, s a New York Times már jelentette, hogy a egy kis magyar településen erősen nacionalista és antiszemita jellegű találkozóra került sor, amelyre nem hívták meg a polgári-radikális ellenzéket? Emlékeztek? S ha igen, akkor értitek? Csoóri írja, még talán 1990-ben:
„1974-ben egy írószövetségi vitában Czine Mihály, Fekete Gyula, Nagy László, Sánta Ferenc és én hevesen összecsaptunk a hivatalos hatalmat képviselő Pándi Pálékkal. Véletlenül úgy adódott, hogy a vitában egymás után soroltam föl E. Fehér Pált, Pándit és Rényi Pétert. Másnap már egész Budapest az »újnépiek és az újnemzetiek« lázadásától visszhangzott. Nem a butaság, nem a hatalom és nem is a nemzeti érzéketlenséget támadó ellenzéket fedezték föl bennünk, hanem a fajgyűlöletet. »Zászlót bontottak az antiszemiták! Kimutatták végre a foguk fehérét!«” Majd negyven év telt el azóta, s a minap úgy lettem antiszemita, hogy egymás után leírtam: Cohen meg Cohn-Bendit meg Schiff. Tényleg minden ugyanaz. Lépkedünk ugyanabba a folyóba, állandóan… S közben azt mondja Rolf Mützenich, az SPD valamilyen szóvivője, hogy az új alkotmány „botrányos, és szakítást jelent az európai demokratikus hagyományokkal”. Nem jelent szakítást, tisztelt Mützenich pajtás. Maga hazudik. Vagy azért, mert fogalma sincs, miről beszél, vagy azért, mert gazember. S ha éppen tudni akarja, mi jelent szakítást az európai demokratikus hagyományokkal, hát elárulom magának: az, amikor a németországi foci-világbajnokság idején a maguk sajtója attól rettegett, hogy a meccsekre járó németek túl sok nemzeti zászlót visznek magukkal, és ebből még baj lehet. Ahol ennyi a barom, Mützenich úr, ott maga tényleg fel sem tűnik. És nincs már messze a pillanat, amikor a németek is felébrednek abból a hipnotikus álomból, amibe a magukfélék varázsolták őket a második világháború után…
A Times meg azt írja, hogy „egyetlen centet sem szabadna folyósítani, amíg a szégyenteljes alkotmány érvényben marad”. Nohát, nohát… Tényleg? Hát akkor ne folyósítsatok, ti szerencsétlen, beteg idióták. Úgyis minden újabb kölcsön egy adósságátütemezés, nem igaz? Az egész rendszer alapjaiban rothadt széjjel, az egész rendszer az újabb és újabb hitelek felvételétől függ, az egész rendszer egy mocskos pilótajáték, csak ti, szerencsétlen hülyék ott a Timesnál még nem vettétek észre. Helyette áruljátok egy fontért templomaitokat, mert elfogyott belőle a nép, s a maradék „angol” középosztály vidékre menekül, mert ott még angol lehet. A brit birodalom maradéka vívja élet-halál harcát a „pakik” tengerében, s lassan rádöbben, hová is vezetett a „multikulti”.
Hogy is írta Csoóri? „Különös, de ezek a lapok évtizedekig még csak le sem néztek bennünket; valójában azt se tudták, hogy létezünk, hogy vergődünk és hogy nem mi lovagoljuk-e meg a szélmalmainkat. Újabban viszont már a lelkünk legtitkosabb zugaiba is neves tudósítókat küldenek. A New York Times, a Washington Post, a Le Monde, a Die Presse, a Die Zeit és a társaik lassan-lassan már jobban ismerik gondolatainkat és érzel­meinket, mint jómagunk. Éppen ezért minket már fölösleges is megkérdezni magunkról, mert az árnyalt igazságok nem mindenkinek kedveznének, és csak megzavarhatnák az olvasókat.” Így bizony…
Idehaza meg eközben a Nagy Operaházi Tüntetésen azt mondja Majtényi, hogy „sokkal jobb sors a bukott miniszterelnöké, mint a népharag által eltávolított diktátoré”. Nagy igazság ez, Majtényi úr, s hálából adok én is egyet cserébe: sokkal jobb tüntetéseken hazugságokat ordibálni a mikrofonba, mint megdögleni egy polgárháborúban. Ez az én jó tanácsom maguknak.
Hüvelyezzék az értelmét, mi is azt tesszük a maga igazságának rejtett üzenetével. S hogy könnyebb legyen, elárulom: lassan itt az idő, hogy kivonulunk az utcára száz- vagy sok százezren. A kormány mellett. Nem mintha nem volna kritikánk, de amit ezzel a kormánnyal művelnek idehaza és külföldön a Sátán kutyái, az egészen egyszerűen tűrhetetlen.

— Bayer Zsolt, Magyar Hírlap

Bogár László: Óvatlan OVétlanítás

 

A Magyarország, a magyar kormány és legfőképpen az Orbán Viktor miniszterelnök elleni támadássorozat kritikus pontjához érkezett. Ezt talán a legegyértelműbben az Economist egyik írása fejezi ki, amely nemes egyszerűséggel így fogalmaz: „Mr. Orbán seems increasingly out of touch. His future will likely be decided not in the gilded corridors of the Hungarian parliament, but in Brussels and Washington DC.” Vagy­is: Orbán Viktor a partvonalon kívülre került, sorsa nem a magyar parlamentben, hanem Brüsszelben és Washingtonban fog eldőlni.

           Nos, ez valóban tiszta beszéd. A világ legtekintélyesebb globális orgánumainak egyike tehát világossá teszi, hogy – ha még bárkinek kételyei lettek volna ezzel kapcsolatban – a globális hatalmi rendszer számára tökéletesen érdektelen, hogy a magyar választó hogyan vélekedik Orbán Viktor sorsát illetően, mert az nem itt, hanem a birodalmi központokban dől el.

         Minden rosszban van valami jó, s ebben a most kavargó „rosszban” az a jó, hogy legalább eloszlat minden illúziót a nyugatias demokrácia működési mechanizmusait illetően. Vagyis egyértelművé teszi, hogy a „demokrácia” csak addig „működik”, amíg az érintettek ugyanazt gondolják és akarják, amit a globális hatalmi központok. Probléma akkor van, ha véletlenül nem azt akarják, akkor viszont először figyelmeztetés van, aztán fegyelmezés, aztán, ha ez sem használ, akkor felszámolás. Orbán Viktor sorsa most éppen ebbe az irányba látszik fordulni.

        Tegyük fel a kérdést, hogy miért! Válaszhoz úgy juthatunk, ha kicsit szélesebb történelmi horizonton próbáljuk megvizsgálni a kérdést. Orbán Viktor már a választások másnapján arról beszélt, hogy ami zajlik, az forradalom és szabadságharc, így az 1848-cal és 1956-tal való összevetés önként adódik. Mindkét esetben először azt hitte a magyarság, hogy egy új és jobb kormány megoldást hoz. Ám mindkét alkalommal kiderült, hogy a „rendszer” megváltoztatása nélkül az új kormány is tehetetlen. Amikor viszont nekiláttunk a rendszer átalakításának, forradalmunkat vérbe fojtotta és mindkét forradalom miniszterelnökét kivégeztette a birodalom. Annak ellenére, hogy mindkét személy, Batthyányi Lajos és Nagy Imre egyaránt a birodalom leghűségesebb híve és kiszolgálója volt egész addigi élete során.

        Van-e bátorságunk ezt a történelmi analógiát a mai helyzetre is alkalmazni? A politikai pályáját kezdő Orbán Viktor nemcsak egyszerűen a Nyugat globális birodalmának híve volt, de személyében a birodalom a „rendszerváltás” nevű pusztító konstrukciójának „csúcsfegyverét” vélte felfedezni. Globális véleményhatalmi rendszerével, a médiával az egekbe emelte, közép-európai politikai szupersztárt épített belőle. Ám 1993 őszén olyan drámai fordulat játszódott le, amely valójában a kiindulópontja a birodalom és Orbán Viktor közötti, ma már egyre pusztítóbb konfliktusnak. Hogy pontosan milyen lelki, erkölcsi és szellemi átalakulási folyamatok nyomán, azt soha nem fogjuk pontosan megtudni, de Orbán Viktor ettől kezdve újabb és újabb tanújelét adja annak, hogy – elismerve a birodalom létét és meghatározó szerepét – Magyarország számára a fennállónál kedvezőbb alkufeltételeket teremtene.

         A fordulat már akkor, 1993-ban is kiváltotta a birodalom megtorló dühét, és ennek következtében az akkor még fölényesen vezető Fidesz a nyolc hónappal későbbi választásokon a parlamentbe alig bejutni képes politikai páriává vált. Orbán azonban anteuszi alkat, akit a görög mitológia szerint mindig legyőztek ugyan, de amint a földdel érintkezett, abból újabb spirituális energiákat nyerve felpattant, és folytatta a küzdelmet.

          A birodalom 1998-ban ugyan nem akadályozta meg kormányra kerülését, de első kormányzásának tapasztalataiból okulva 2002-ben és 2006-ban már igen. Egyelőre nehéz pontosan meghatározni, hogy miért nem akadályozta meg 2010-es kétharmados győzelmét, de a fejlemények lassan kirajzolják ennek a körvonalait is. Feltehetőleg úgy gondolta, hogy a fényes győzelem valójában végzetes csapda Orbán Viktor számára. A globális pénzfegyverekkel vívott világháború ugyanis kritikus szakaszához érkezett. Mesterségesen keltett hisztériák segítségével bármelyik ország néhány hónap alatt romba dönthető. Úgy vélték tehát, hogy a játszma „csiki-csuki” jellegű lesz. Ha Orbán Viktor behódol, úgy az is kiváló a birodalom számára, mert anyagilag még inkább kifoszthatja az országot, és a behódolás tényével erkölcsileg kifoszthatja magát Orbán Viktort. Ha pedig hazáját védve ellenáll, az azért jó a birodalomnak, mert akkor végre megtorolhatja rajta minden eddigi sérelmét. És még egy táblát is akaszthat a nyakába a felirattal, így jár mindenki, aki a birodalommal dacolni mer. És Orbán az utóbbit választotta, ellenállt, és a birodalom megtorló dühe most megsemmisítéssel fenyegeti.

         1848 és 1956 példája jelzi, hogy minden ilyen kísérlet valójában az egész világhatalmi status quo megbontását jelenti, így esélye csak akkor van, ha egyfelől a nép teljes egységet és eltökéltséget mutat, másfelől sikerül olyan új szövetségi rendszer létrejöttét elősegíteni, amely védelmet nyújt a birodalmi megtorlással szemben. Mindkét történelmi kísérletünk azért bukott el, mert nem tudta egyszerre mindkét feltételt teljesíteni. És most is vesztésre állunk. A globális hatalmi rend azonban veszélyesen instabil állapotban van, a helyzet rövid idő alatt is drámaian megváltozhat. És kiderülhet, hogy az óvatlan OVétlanítás kísérlete a birodalom részéről „több mint bűn, hiba” volt…

Románia és Magyarország között nincs diplomáciai háború

http://www.mno.hu/portal/791497
2011. június 17. 22:17

MNO – GB

Románia és Magyarország között nincs diplomáciai háború, a két ország stratégiai partnere egymásnak, a román–magyar megbékélés számos európai ország számára modellértékűvé vált – jelentette ki Teodor Baconschi román külügyminiszter egy helyi portálnak adott interjúban.

A bukaresti diplomácia vezetőjét a Ziare.com nevű román hírportál idézte pénteken. Baconschi arra a megjegyzésre válaszolt, hogy a román sajtó egy része diplomáciai háborúként értelmezte a két ország között a tervezett romániai területi-közigazgatási átalakítás kapcsán felmerült nézetkülönbséget. A román külügyminisztérium csütörtökön szokatlannak és nem helyénvalónak minősítette Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes álláspontját, amely szerint az etnikai arányok tudatos megváltoztatását jelentené a tervezett új romániai régióbeosztás. (MTI)

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 23:47

A külügy is bekérette a román nagykövetet

MTI,

2011. május 31., kedd 17:20 | 1 órája frissítve

Bekérette a Külügyminisztériumba Ireny Comaroschit, Románia magyarországi nagykövetét Németh Zsolt. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára aggodalmát fejezte ki a napokban Kolozsvárott történtek miatt, tájékoztatott a tárca.

Az államtitkár a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett román felirat és zászló ügyét említett a diplomatának, valamint kifogásolta, hogy hétfőn a szobornál feltartóztatták a bukaresti magyar nagykövetet. Füzes Oszkár egy internetes civil kezdeményezéshez csatlakozva virágot akart tenni a tábla elé, hogy ne látszódjon a felirat, de egy rendőr felszólította, hogy csak a tábla mellé tehet virágot.

Németh Zsolt szerint ezek az események ellentétben állnak a két ország egyezményeivel, és ártanak a jószomszédi együttműködésnek.

Előző hétfőn jelent meg a tavaly restaurált Mátyás-szoborcsoport előtt egy olyan bronztábla, amely a magyarok számára sértő, és ezért vitatott idézetet tartalmaz Nicolae Iorga román történésztől. "A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult" – állt rajta.

Először 1932-ben került fel a szoborra ez az idézet, amelyet 1940-ben, Észak-Erdély Magyarországhoz kerülése után eltávolítottak, majd Gheorghe Funar volt nacionalista kolozsvári polgármester törvénytelenül helyeztette el ismét a táblát a szobor talapzatára 1992-ben.

A kolozsvári polgármesteri hivatal szerint törvényesen helyezték ki a táblát, Kelemen Hunor román művelődési miniszter szerint azonban a most elhelyezett feliratot nem hagyta jóvá az országos műemlékvédelmi bizottság, ezért törvénytelenül járt el a kolozsvári polgármesteri hivatal.

Kedden a román külügyminisztériumba kérették a magyar nagykövetet, hogy tájékoztatást kérjenek tőle arról, miért ad otthont a brüsszeli Magyar Régiók Háza a székelyföldi irodának. A Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok kezdeményezéseként megalakuló képviseleti irodát a nap folyamán nyitják meg.

Román nemzeti karszalag a szobornál

Egy nyugdíjas férfi kedden román nemzeti szalagot ragasztott a kolozsvári Mátyás király szoborcsoport talapzatára, két órával később a kolozsvári köztisztasági vállalat alkalmazottai eltávolították azt, írta kedden a kolozsvári Szabadság című napilap.

index.hu

Románia és Magyarország komoly áldozatot hozott, de gazdaságuk talpra áll

[ 2011. május 26., 23:56 ] [272]

Nouriel Roubini Nobel-díjas közgazdász

Románia és Magyarország komoly áldozatot hozott, fájdalmas intézkedéseket fogadtak el kormányaik, így gazdaságuk kezd talpra állni – jelentette ki Bukarestben Nouriel Roubini Nobel-díjas közgazdász.
A szakember egy csütörtökön Bukarestben rendezett konferencián tartott előadást. Bár Magyarországot is említette, a román gazdaságról fejtette ki véleményét.
Roubini szerint Románia azt tette, amit kellett, jó irányba halad a gazdasága, de folytatnia kell a reformokat, fenn kell tartania a szigorú adópolitikát még akkor is, ha választások következnek, ami nyomást gyakorol majd a politikusokra, hogy növeljék a kiadásokat.

 

Roubini szerint az „euróövezet peremén" krónikus nehézségekkel küszködik a gazdaság, több évbe telhet a kiküszöbölésük. Szerinte megoldást jelenthet egy olyan, több elemből álló intézkedéscsomag, amely ötvözi a kisebb átalakító intézkedéseket, a megszorításokat, a privatizációt és a szerkezeti reformokat.
A közgazdász kétségeinek adott hangot, hogy Románia fel tud-e készülni a 2015-ig a tervezett euróövezeti csatlakozásra. Szerinte nem számít az időpont, a legfontosabb az, hogy a román gazdaság legyen egészséges és stabil, amikor az euróövezet részévé válik. Ugyanis ha Románia is felkészületlenül lép be az eurózónába, mint ahogy Görögország tette, akkor csak súlyosbodni fog a helyzet – mondta Roubini.
MTI ,erdely.ma

Rendkívüli erőfeszítések Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáért

[ 2011. május 19., 15:42 ] [458]

A magyar EU-elnökség rendkívüli erőfeszítéseket tesz azért, hogy az EU-tagállamok foglalkozzanak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával; az övezet kiterjesztésének kérdése semmilyen összefüggésben nincs a schengeni rendszer felülvizsgálatát célzó kezdeményezésekkel – mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután megbeszéléseket folytatott román kollégájával.
A magyar diplomácia irányítója úgy fogalmazott: azon túlmenően, hogy az Európai Tanács júniusban megállapítja, mindkét ország teljesíti a technikai feltételeket, el kell érni, hogy politikai utalás legyen arra, hogy napirenden tartják a két ország felvételét az övezetbe.

Martonyi János megköszönte Teodor Baconschi román külügyminiszternek, hogy országa támogatta és támogatja a soros magyar EU-elnökséget, és megjegyezte, „nagyon sok közös érdek, közös szempont kapcsol össze minket az Európai Unióban".
MTI,erdely.ma

A román külügyminiszter Budapesten: a kisebbségi törvény kormányzati prioritás

A magyar EU-elnökség rendkívüli erőfeszítéseket tesz azért, hogy az EU-tagállamok foglalkozzanak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával; az övezet kiterjesztésének kérdése semmilyen összefüggésben nincs a schengeni rendszer felülvizsgálatát célzó kezdeményezésekkel – mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután megbeszéléseket folytatott román kollégájával.

A magyar diplomácia irányítója úgy fogalmazott: azon túlmenően, hogy az Európai Tanács júniusban megállapítja, mindkét ország teljesíti a technikai feltételeket, el kell érni, hogy politikai utalás legyen arra, hogy napirenden tartják a két ország felvételét a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezetbe.

Martonyi János megköszönte Teodor Baconschi román külügyminiszternek, hogy országa támogatta és támogatja a soros magyar EU-elnökséget, és megjegyezte, „nagyon sok közös érdek, közös szempont kapcsol össze minket az Európai Unióban”.

A magyar külügyminiszter azt mondta, a magyar EU-elnökség alapvető céljait Románia is osztja. Ezek közé sorolta a Duna-stratégiát, utalva arra, hogy a környezeti kockázatok kérdését együttesen kell kezelni. Nyilvánvalóan a közös célok között szerepel továbbá a roma-stratégia, a gazdasági törvényhozás, Horvátország mielőbbi EU-csatlakozása, valamint a minkét ország számára fontos politikák, így a kohéziós, a mezőgazdasági és energiapolitika fenntartása – tette hozzá.

Martonyi János elmondta, hogy a kétoldalú kereskedelemben óriási egyensúlyhiány alakult ki Magyarország javára, ezzel kapcsolatban a magyarországi román befektetések növelését javasolta kollégájának.

A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban azt mondta: Budapest örömmel fogadta, hogy „minden valószínűség szerint nem fenyegeti veszély” az oktatási törvény azon rendelkezéseit, amelyek a történelem és földrajz tantárgy anyanyelven történő oktatását teszik lehetővé. Hozzátette, hogy remélhetőleg rövidesen elfogadják a romániai magyarság számára nagyon lényeges kisebbségi törvényt.

Teodor Baconschi kijelentette, hogy Románia teljes mellszélességgel támogatta a magyar EU-elnökséget, megállapította ugyanakkor, hogy a magyar-román partnerségnek új dimenziókat kell nyernie.

Elmondta, Bukarest azt javasolta, hogy ősszel legyen közös magyar-román kormányülés a kétoldalú kapcsolatok teljes körének áttekintésére. Mint kifejtette, meg lehet vizsgálni egyebek mellett azt, hogyan lehet továbblépni a nemzetiségi együttműködésben.

A miniszter külön köszönetet mondott a magyarországi román ortodox egyház elismerése és támogatása érdekében tett erőfeszítésekért.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a kisebbségi törvény elfogadása a jelenlegi koalíciós kormány legfontosabb céljai közé tartozik, nem politikai nyomásra történik, „hiszünk abban, hogy ez egy igazságos törvényjavaslat”. A történelem és földrajz tárgyak kisebbségi nyelven történő oktatásával kapcsolatban arról beszélt: Románia élen jár azokban a törekvésekben, amelyek lehetővé kívánják tenni, hogy az oktatás minél több nyelven történjen, mint mondta, „az európai értékek mentén járunk el”.

Szerző(k): MTI,kronika.ro

2

Orbán: A nemzeti önbecsüléssel rendelkező országok az erősek

 

orbanviktor "A nemzeti önbecsüléssel rendelkező országok az erősek" címmel Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel közölt interjút pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung internetes kiadása. Az interjút – amely a német konzervatív napilap szombati számában jelenik meg – Georg Paul Hefty, az újság magyar származású szemleírója készítette, aki mindenekelőtt az új magyar alaptörvényről és Magyarország soros uniós elnöki tevékenységéről kérdezte a kormányfőt.

Orbán: Európa legegyszerűbb adórendszerét alakítottuk ki + képek

Az alkotmány lényegével kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az új alaptörvény szellemi kereteit és tartalmát az elmúlt két évtized tapasztalatai határozták meg. Mindezt – mint Orbán Viktor fogalmazott – egy mondatban lehet összefoglalni. "Ha egy ország saját önbecsülésében, saját magában nem biztos, ha nem ismeri saját szellemi alapjait, akkor gazdaságilag sem lehet sikeres" – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve: "Európában azok az országok lesznek erősek, amelyek nemzeti önértékelése, nemzeti önbecsülése erős." Az új alaptörvény ehhez a jövőhöz igazodik – fűzte hozzá.
Az alkotmánnyal szemben értelmiségi részről megfogalmazódott bírálatokat a kormányfő azzal magyarázta, hogy a szellemi struktúrák Magyarországon és Európa többi részében azonosak. Szavai szerint létezik egy olyan liberális szellemiség, amely le akarja építeni az összes hagyományos értéket. Ezzel szemben létezik egy konzervatív felfogás, amely meg akarja őrizni ezeket. Ez a szembenállás az értelmiségiek között ugyanúgy létezik, mint a médiában, az Európai Parlamentben éppúgy, mint az egész közvéleményben.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a Szent Korona miért szerepel az alaptörvény preambulumában, a kormányfő emlékeztetett: az állampolgároknak kiküldött 8 millió kérdőív magában foglalta azt a kérdést is, hogy mit tartalmazzon feltétlenül az alkotmány. A visszaküldött 900 ezer kérdőívben a koronát újra és újra megnevezték. Ennek kapcsán utalt azokra a vizsgálatokra is, amelyek azt voltak hivatottak kideríteni, hogy a művészeti, építészeti tárgyak közül melyik szimbolizálja legerőteljesebben a magyar nemzetet. Ezek sorában a korona messze az első helyen állt. "Ezért vált szükségessé, hogy az alaptörvényben tiszteletteljes módon megemlítsük" – fűzte hozzá Orbán Viktor.
A kormányfő elutasította azt a feltételezést, amely szerint a korona Nagy-Magyarországot testesíti meg, és ezáltal sérti az ország mai szomszédainak az érdekeit. Ennek kapcsán mindenekelőtt arra utalt, hogy az alaptörvénynek csak a magyar államhatárokon belül van hatálya. Tévedésnek nevezte azt is, hogy a korona Nagy-Magyarországot szimbolizálná. A miniszterelnök szerint nem létezik semmifajta Nagy-Magyarország. "Mi mindig a történelmi Magyarországról beszélünk" – hangsúlyozta a kormányfő, hozzáfűzve: az, hogy Magyarország korábban nem ugyanolyan nagyságú volt, nem ugyanarra a területre korlátozódott, mint ma, nem legenda, nem fikció vagy ideológia, hanem történelmi tény. "A korona tehát nem területeket szimbolizál, hanem valamennyi magyar összetartását" – szögezte le Orbán Viktor, hangsúlyozva: "Az összetartás ezen jelének semmi köze területi revízióra vonatkozó igényhez vagy vágyhoz."
Ugyancsak elutasította a miniszterelnök azt a feltételezést, amely szerint Isten említése az alaptörvényben a nem keresztény lakosság kirekesztését jelentené. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmány a himnusz első sorával kezdődik, és Isten említése csak ezen az egy helyen történik. A himnusz azonban valamennyi magyar számára fontos, a hívők számára éppúgy, mint a nem hívők számára, más vallások követői számára éppúgy, mint a keresztények számára. A himnuszt sok alkalommal minden magyar énekli, ezért senki nem érezheti magát kizárva – fogalmazott a miniszterelnök, aki ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Magyarország, Európa a jövőben vagy keresztény lesz, vagy nem fog létezni.
A magyar uniós elnökség által eddig elért eredmények közül a miniszterelnök kiemelte, hogy sikerült megállapodást elérni az energiapolitikáról. Utalt arra a rögzített alapelvre, amely szerint minden országnak két, egymástól független energiaforrással kell rendelkeznie. Szavai szerint Közép-Európának biztonsági garanciákra van szüksége. "Nem akarunk ismét ütközőállam lenni Nyugat-Európa és Oroszország között" – tette hozzá.
A miniszterelnök nagy eredményként emelte ki azt is, hogy sikerült megállapodni a többi 26 tagállammal arról a hat jogszabályról, amelyek szükségesek az európai gazdasági kormányzáshoz. Utalt arra is, hogy első ízben fogadnak el közös romastratégiát. Szavai szerint bizonyos, hogy erre az állam- és kormányfők júniusi csúcstalálkozóján sor kerül. A negyedik fő eredménynek azt nevezte, hogy sikerült fenntartani Horvátország reményét a csatlakozási folyamat lezárására, mégpedig olyan időben, amikor szembenállás tapasztalható az EU mindenfajta bővítésével.
A schengeni bővítéssel, illetve a határon túli magyarok érdekeivel kapcsolatos kérdésre válaszolva a kormányfő kifejtette: Magyarország stabilizáló szerepet kíván betölteni a térségben. Ehhez – mint hangsúlyozta – szolidaritáson alapuló szomszédsági politikára van szükség. Ezen az alapon akkor is támogatnánk a román és bolgár érdekeket, ha azok egyetlen határon túli magyart sem érintenének. Orbán Viktor úgy értékelte, hogy ez a politika sikert eredményezett. A magyar-román viszony évtizedek óta nem volt olyan jó, mint most, és ugyanez vonatkozik a magyar-horvát és a magyar-ukrán viszonyra. "A magyar-szlovák kapcsolatok is kevésbé mérgezettek, mint voltak egy éve" – fűzte hozzá.
Egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: ha a jelenlegi feltételek maradnak, Magyarország valószínűleg 2020-ban bevezetheti az eurót.

(MTI-fidesz.hu)

Elbúcsúzhat Samu képviselő a parlamenttől?

 

2011. május 10., kedd 17:35

Bár a Jobbik és jogerősen szabadságvesztésre ítélt Samu Tamás Gergő is vitatja az ítélet jogosságát, a törvények értelmében meg kell fosztani mandátumától a parlamenti képviselőt. Ha magától nem mond le, az Országgyűlés kétharmada dönt. Nem dönthet másként.

DVETT20090530026

Samu Tamás Gergő

Jogerősen tíz hónapszabadságvesztésre ítélte Samu Tamás Gergő jobbikos  országgyűlési képviselőt a Fővárosi Bíróság, két évre felfüggesztve. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló, 1990. évi LV. törvény 17. paragrafusa szerint meg kell szüntetni annak a képviselőnek a mandátumát, akit szándékos bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek.

Az Országgyűlés mentelmi bizottságának tájékoztatása szerint a jogerős ítéletet meghozó bíróságnak soron kívül tájékoztatnia kell az ítéletről az Országgyűlés elnökét, aki ezt követően a mentelmi bizottság elé utalja az ügyet. Amennyiben a képviselő önként nem mond le mandátumáról, a ház kétharmados többséggel megfoszthatja attól. Mivel a törvény megfogalmazása egyértelmű, a döntés is csak egy irányú lehet. 1990 óta két esetben ítéltek országgyűlési képviselőt jogerősen szabadságvesztésre, a fideszes Várhegyi Attila és az MDF-es Lengyel Zoltán önként lemondott mandátumáról.

hirdetés

A Jobbik vizsgálja

Hogy Samu lemond-e, még nem dőlt el. A képviselő csak annyit nyilatkozott megkeresésünkre, hogy a párt vizsgálja a jogi körülményeket. A Jobbik közleménye szerint a képviselő rendkívüli jogorvoslattal él az ügyben. A közleményben a semmisségi törvényre is hivatkoztak, amit "a rendőrterror, illetve a koncepciós jellegű, egyértelműen hamis ítéletek miatt" fogadott el az Országgyűlés.

A semmisségi törvény ugyanakkor csak és kizárólag a 2006. szeptember 17. és október 24. között elkövetett cselekményekkel kapcsolatos ítéletekre vonatkozik, Samut pedig egy 2008. március 15-ei eset miatt ítéltek szabadságvesztésre. A rendkívüli felülvizsgálati kérelemnek sincs halasztó hatálya a jogerős ítéletekre, mondta az Indexnek Rubovszky György, a mentelmi bizottság elnöke. Szerinte a bizottság lefolytatja munkáját, amit legfeljebb az ítélet megsemmisítése befolyásolhat.

Rubovszky szerint a törvény értelmezése egyértelmű, jogerős szabadságvesztésről szól, annak sincs jelentősége, hogy Samut felfüggesztett börtönre ítélték. 2002-ben Várhegyi, 2009-ben Lengyel is felfüggesztettet kapott, mégis mindketten lemondtak mandátumukról. Ha Samu magától nem mond le, a mentelmi bizottság a vonatkozó törvények és a házszabály értelmében visszahívását fogja javasolni.

Samu a Jobbik összes képviselőjéhez hasonlóan listán szerzett mandátumot, így annak betöltéséről lemondása vagy visszahívása után a Jobbik rendelkezhet.

Rés a pajzson

A Fővárosi Bíróság kedd délelőtt ítélte el hivatalos személy elleni erőszak miatt Samu Tamás Gergőt, aki 2008. március 15-én a rendőrökre támadt. A másodfokú bíróság nagyrészt helybenhagyta az októberben első fokon kiszabott tíz hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztést és a 300 ezer forintos pénzbüntetést. Ugyanakkor annyiban súlyosította a korábbi döntést, hogy mellőzte a büntetett előélet alóli előzetes mentesítést, a csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak vádpontjában pedig még a társtettesi elkövetést is megállapította.

A vádlott 2008. március 15-én este a Belvárosban a tömegből a rendőrök felé dobott tárgyakat, és egy rendőr pajzsába belerúgott. Néhány hónappal korábban pedig garázdaságot követett el, amiért 2008 szeptemberében jogerősen 45 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte a bíróság.

Samu Tamás Gergő a nyomozás során még tagadott, az elsőfokú bírósági tárgyaláson azonban már elismerte a terhére rótt cselekményeket, és akkor az utolsó szó jogán hangsúlyozta, hogy megbánta tettét, sőt már a cselekmény helyszínén érezte, hogy helytelen, amit csinál, ezért önként abbahagyta. Ugyanakkor azonban nem érezte magát bűnösnek, és elsődlegesen védője is felmentést indítványozott, arra hivatkozva: a vádlott alappal gondolhatta, hogy a rendőrség jogszerűtlenül lép fel a tüntetőkkel szemben.

index.hu

Gyurcsány mentelmi jogának felfüggesztését kéri a Legfőbb Ügyészség

[ 2011. április 29., 18:24 ] [77]

Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte a Legfőbb Ügyészség. Ezt a volt miniszterelnök jelentette be pénteken a Facebookon, jelezve egyúttal: lemond mentelmi jogáról. „A Legfőbb Ügyészség mentelmi jogom felfüggesztését kezdeményezte. Ahogy korábban ígértem, lemondok mentelmi jogomról. Arra kérem a parlamentet, hogy adjon ki az ügyészségnek" – írta a szocialista politikus, hozzátéve: a tájékoztatás szerint hivatali visszaéléssel gyanúsítják. A volt kormányfő – mint fogalmaz – csak feltételezni tudja, milyen ügyben, de az értesítésben megnevezett büntetőügy a sukorói kaszinóberuházást fedi.
"Ha a bíróságon kell megküzdeni önmagamért, politikámért, vagy éppen politikai ellenfeleimmel, hát legyen. Állok elébe" – közölte Gyurcsány Ferenc a közösségi oldalon.
Hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt, gyanúsítotti kihallgatása érdekében kérte a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését – közölte az MTI-vel a Legfőbb Ügyészség pénteken. Az ügyészség emlékeztetett: a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 2009. áprilisa óta folytat nyomozást összefüggésben egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok cseréjével. A nyomozás során eddig öt gyanúsítottat hallgattak ki és számos más nyomozati cselekmény is történt.

A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben különböző – mentelmi jogot nem sértő – eljárási cselekményeket végzett el, összegyűjtve a szükséges bizonyítékokat. „Mindezek alapján a hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúját állapította meg" – tartalmazza az ügyészség közleménye.
Mint írták, „Gyurcsány Ferenc országgyűlés képviselő gyanúsítotti kihallgatásához mentelmi jogának a felfüggesztése szükséges", ezért a legfőbb ügyész kezdeményezte azt az Országgyűlés elnökénél.
Az LMP 2009 októberében jelentette fel Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt hivatali visszaélés miatt. A legfőbb ügyészhez címzett feljelentésében a párt arra hivatkozott, hogy a sukorói King’s City-beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos tavaly novemberben arról beszélt: küszöbön áll Gyurcsány Ferenc büntetőjogi felelősségre vonása a sukorói ingatlanügyben. A fideszes politikus kifejtette, Schiffer András feljelentésében egyrészt azt írta, Gyurcsány utasítást adott a sukorói telekcsere lebonyolítására. A másik tényállási elem pedig azzal kapcsolatos, hogy a sukorói kaszinóberuházást annak ellenére nyilvánították nemzetgazdasági szempontból kiemeltté, hogy a koncessziós szerződést csak hónapokkal később, 2009 októberében írta alá Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter, így Gyurcsány Ferenc tudta, hogy a kiemeltté nyilvánítással jogszabályt sért – közölte.

(MTI), erdely.ma

Megoszlanak a pártvélemények Orbán Viktor EP-nyilatkozatáról

Jobbik: a kormány hibája, hogy az elnökség nem hazánkról, hanem a médiatörvényről szól.

Szerző: Gótfalvai Krisztina, Váradi Béla, Szondi Vanda
Forrás: Híradó

2011.01.20. csütörtök 21:45

Orbán Viktor megvédte Magyarországot szerdán az Európai Parlamentben, és kiállt a magyarok demokratikus elkötelezettsége mellett. Ezt Szijjártó Péter mondta. A miniszterelnök szóvivője szerint az is nyilvánvalóvá vált, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatban pártalapú támadásról van szó.

„Szeretném világossá tenni, hogy a magyar nép és a magyar kormány demokratikus elkötelezettségének kétségbe vonása megsértése a magyar népnek” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.

Majd hozzátette: „Engedjék meg, hogy emlékeztessek arra a hozzászólásra, ami arra utalt, hogy Magyarország a diktatúra irányába mozdul el. Itt hallottam a saját fülemmel!”.

Ezt mondta szerdán a miniszterelnök a médiatörvényt ért bírálatokra. Orbán Viktor szerint a képviselők felvetéseiben sok tárgyi tévedés volt.

Az MSZP szerint Orbán Viktor szerdai beszéde jó alkalom lett volna, hogy javítson a szerintük példátlanul kedvezőtlenül induló magyar soros elnökség megítélésén.

„Orbán Viktor miniszterelnök úr nem használta ki ezt az alkalmat arra, hogy megtegye ezeket a lépéseket. Szereplése, annak tartalma és legalább annyira annak stílusa, tovább rontott saját kedvezőtlen megítélésén” – vélekedett Kovács László, az MSZP alelnöke.

Az LMP sajnálatosnak nevezte, hogy a vita nem a magyar uniós elnökségről, hanem a kormány intézkedéseinek kritikájáról szólt.

„Orbán Viktor nem érzi igazán az Európai Unióban szokásos politikai etikettnek a szabályait. Nem érzi, hogy az az offenzív, a másfajta véleményeket lekezelő, lesöprő hozzállása, amit a Fidesz Magyarországon folytat, az Európában nem dívik” – emelte ki Jávor Benedek LMP-s országgyűlési képviselő.

A Jobbik szintén úgy látja: a kormány hibája, hogy az elnökség nem Magyarországról, hanem a médiatörvényről szól.

„Azt mindenképpen fájlaljuk, hogy a soros EU-elnökség nem a magyarság számára stratégiai fontosságú kérdésekről szól, hanem a médiatörvényről” – mondta Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője.

A miniszterelnök szóvivője szerint a bal- és szélsőbaloldali pártok nem tudták megemészteni, hogy a magyar választók kétharmados felhatalmazást adtak egy jobbközépen álló polgári, kereszténydemokrata politikai erőnek.

„Egyértelműen bebizonyosodott, hogy egy pártalapon, politikai alapon indított támadásról van szó, amelynek a médiatörvény csak az ürügyéül szolgál” – véli Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője.

Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön német kollegájával tárgyalt, ahol szintén szóba került a médiatörvény.

„Mi abban állapodtunk meg, hogy alapos ismeret nélkül nem szabad egy törvényről semmilyen véleményt mondani” – tette hozzá Pintér Sándor belügyminiszter.

Pintér Sándor szerint sikerült a német belügyminisztert meggyőznie arról, hogy a jogszabály ki fogja állni az uniós törvényi próbát.

dunatv.hu

Orbán Viktor Strasbourgban ismertette az uniós elnökség programját

Az elmúlt húsz év legnehezebb éve előtt áll az Európai Unió- mondta a kormányfő.

Szerző: Baraczka Eszter
Forrás: Duna TV Híradó

2011.01.19. szerda 12:26

Az elmúlt húsz év legnehezebb éve előtt áll az Európai Unió, mondta Orbán Viktor az Európai Parlamentben. A miniszterelnök délelőtt ismertette a magyar uniós elnökség programját. Ezekben a percekben a frakcióvezetők értékelik a hallottakat. Strasbourg-ból jelentkezik tudósítónk, Baraczka Eszter.

– Eszter, számítani lehetett arra, hogy magyar belpolitikai kérdésekrőlis vita lesz. Milyen volt a kormányfő beszéde és fogadtatása?

– A vita még zajlik, kemény bírálatok hangzottak el, mint ahogy erre számítottunk, de durvaság nem volt. A képviselők egy része leragasztott szájjal jelent meg, mások pedig egy magyar hetilap üres címoldalát mutatták fel , ők így tiltakoztak a médiatörvény miatt.  Jose Manuel Barroso elnök erre a hétre ígérte az Európai Bizottság konkrét aggályait. Orbán Viktor pedig arra tett ígéretet, ha Brüsszel szükségesnek látja, akkor a kormány módosítani fogja a médiatörvényt. A miniszterelnök ugyanakkor azt is kérte at Európai Parlamenttől, hogy ne keverjék össze a magyar belpolitikáról alkotott véleményüket a magyar elnökség munkájával, mert az nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára nézve káros lehet.

Az eddigi felszólalók kivétel nélkül támogatták a magyar elnökséget, amire Orbán Viktor azt mondta: Magyarország számára ez történelmi igazságtétel, a II. világháború után ugyanis Magyarország adta a legtöbb vért a demokráciáért. Ezért a mondatért tapsot is kapott.

dunatv,hu

Orbán már 2020-ra fókuszál

 

2011. január 1., szombat 13:04

Mindenki erős Európát szeretne, és ennek szellemében az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az Európa 2020 stratégia sikeresen megvalósuljon – jelentette ki Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Tanács honlapján szombaton megjelent exkluzív interjúban.

Orbán Viktor elmondta, hogy a szombaton kezdődött féléves elnökségre való felkészülés során kiterjedt konzultációs sorozatot folytatott, így találkozott az összes többi tagállami miniszterelnökkel, és megbeszéléseket tartott a keleti partnerségben részt vevő országok vezetőivel és a balkáni térség több kormányfőjével is. "Azt tapasztaltam, hogy mindenki erős Európát szeretne, mert ez a nemzetek számára támaszt és erőforrást jelent" – hangsúlyozta Orbán Viktor.

"A kommunizmus bukása óta az előttünk álló év lesz Európa legnehezebb éve, ami komoly kihívást jelent. A magyar azonban sokat próbált nép, amely számos válságon túljutott már, így megerősíthetem: jó hír Európának, hogy ebben az időszakban magyar elnöksége lesz" – szögezte le a miniszterelnök.

Az elnökségi programból két konkrét kérdésre hívta fel a figyelmet: mint mondta, egyrészt esedékes egy közös, átfogó európai romastratégia megalkotása a magyar elnökség alatt, másrészt pedig a nyugat-balkáni országok számára "a térség stabilitása érdekében biztosítanunk kell az európai perspektívát".

A fokozott európai gazdasági együttműködéssel kapcsolatban Orbán kiemelte: "A világban elképesztő sebességű és mélységű átalakulás zajlik, és Európának az eddigieknél sokkal erősebb világversenyben kell helytállnia. A magyar elnökség alatt ismét fel kell mutatnunk, hogy Európa a piacgazdaság őshazája, és képes új, innovatív megoldások felé fordulni."

Úgy vélte, hogy "az emberek Európa és saját jövőjüket illetően elbizonytalanodtak. Jól érzékelik a veszélyeket, de a kiutat nem látják. Megoldásokat várnak elsősorban a gazdasági növekedés beindítására, új munkahelyek teremtésére, és a régiek megtartására. Ezért a következő időszakban egész Európának komoly megújulásra lesz szüksége."

A magyar miniszterelnök beszélt arról is, hogy "Európa számára különös jelentőségű a közös agrárpolitika jövője. Az Európai Unió versenyképessége elképzelhetetlen az európai hagyományoknak megfelelő, jól működő mezőgazdasági termelés nélkül. Nagyon fontos ezért, hogy előmozdítsuk a tagállamok konszenzusát az agrárpolitika megőrzéséről és továbbfejlesztésének irányairól."

Ami pedig a kohéziós politikát, vagyis az elmaradottabb térségek és ágazatok felzárkóztatását célzó rendszert illeti, Orbán Viktor kifejtette: "Elnökségünk számára fontos, hogy az unió ki tudjon lábalni az euró válságából. Ez azonban az összes uniós tagállam közötti fejlettségi különbségek problémája is, ami nagyon élesen felhívja a figyelmet arra, hogy Európának a kohéziós politika erősítésére van szüksége."

A magyar prioritások közé tartozó energiapolitikával kapcsolatban azt hangoztatta: "addig nem tekinthetünk az unióra erős globális szereplőként, amíg fel nem ismeri, hogy keleti fele energiafüggőségtől szenved. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk az energiafüggőség csökkentése érdekében, ami azt jelenti, hogy diverzifikálni kell a tüzelőanyag-forrásokat és a szállítási útvonalakat".

Arra a kérdésre, mivel járulhat hozzá a magyar elnökség a keleti szomszédok irányában folytatott uniós politikához, Orbán Viktor úgy válaszolt: "Ha az Európai Unió sikeres szereplő akar lenni a világporondon, akkor saját háza táján is sikeresnek kell lennie. Éppen ezért a keleti partnerség sikere olyan értékes erőforrás, amely jelentős mértékben erősítheti közösségünket. A jövő év első felében esedékes magyar EU-elnökség az egyik legfontosabb külpolitikai célkitűzésének tekinti a keleti partnerség előmozdítását, ezért jövő májusban még egy keleti partnerség csúcstalálkozót is rendezünk Budapesten."

Hangsúlyozta azt is: "Úgy gondoljuk, hogy a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások felgyorsítása és lezárása stratégiai jelentőségű, és Szerbia számára is nyitva kell hagyni az európai perspektívát. Emellett minden erőnkkel támogatni fogjuk, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a schengeni térséghez."

"Arra törekszem majd, hogy csökkentsem azt az oly fájdalmas távolságot, amely az európai eszme és az európai polgárok között ma létezik" – fogalmazott a miniszterelnök arra a kérdésre válaszolva, hogyan kommunikálja majd tevékenységét a magyar elnökség az uniós polgárok felé.

Jelezte: ahogyan az elnökség előtt tette, az elnökség féléve során ismét ellátogat mind a huszonhat tagállamba. "Találkozni fogok miniszterelnöktársaimmal, és mindenhol szót fogok emelni az erős Európa eszménye mellett, továbbá megpróbálom a magam eszközeivel is közelebb vinni az európai eszmét az európai polgárokhoz" – jelentette ki.

A spanyol-belga-magyar elnökségi trión belüli együttműködésről elmondta: Martonyi János külügyminiszter nemrégiben kétoldalú találkozót folytatott Brüsszelben spanyol, illetve belga kollégájával, és mindkettejükkel szoros együttműködésről állapodott meg a magyar elnökség idejére is.

"Lengyel barátainkkal is folyamatosan konzultálunk, és gyakorlatilag duót alkotunk, hiszen utánunk ők következnek az Európai Unió Tanácsának elnökségében" – tette hozzá Orbán Viktor.

index.hu

Mi múlik a magyarok ügyességén?

 

A gyengélkedő euró gatyába rázása, a szegénység csökkentése, az orosz gyanakvás legyűrése lesz többek között a 2011-es magyar EU-elnökség legfontosabb feladata. Mi múlik azon, hogy a magyar diplomaták mennyire ügyesen hozzák össze az EU vezetői között a kompromisszumokat? Összeszedtük a kormány előtt álló legfontosabb feladatokat.

Elvileg minden készen áll arra, hogy január 1-jén Magyarország átvegye az Európai Unió soros elnöki tisztségét. A munkások az utolsó simításokat végzik a gödöllői Grassalkovich-kastély felújításán, a legnagyobb német autógyártó konszern kedvezményes áron adott bérbe 200 autót a vendégek szállítására, Orbán Viktor miniszterelnök pedig az elmúlt hetekben körbejárta Európa fővárosait, hogy kollégáival egyeztessen az elnökség programjáról.

Bár a lisszaboni szerződés elfogadása óta valamivel egyszerűbb lett a soros elnök dolga – hiszen az EU-t diplomáciai találkozókon nem ő, hanem Herman van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke képviseli -, a soros elnökség nem lesz egyszerű feladat. Magyar politikusoknak és diplomatáknak kell majd levezényelniük az EU legfontosabb döntéshozó szervének különféle szintű üléseit, az állam- és kormányfők csúcstalálkozójától a legkisebb munkacsoport soron következő brüsszeli megbeszélésig.

Az Unió ráadásul nincs egyszerű helyzetben, a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság újabb hullámai miatt idén több tagállam is nemzetközi segítségre szorult, ami megrengette a közös valutába, az euróba vetett bizalmat. "Gondterhelt arcélek, mélyen barázdált homlokok, a bizonytalan jövőről szóló beszédek, segítséget sürgető és válságtanácskozásokba süllyedő államférfiak és államasszonyok fogadtak" – festett sötét képet a helyzetről az elnökség honlapján Orbán Viktor is.

Közös pénzügyeink

A fenyegető valutaválság miatt a magyar elnökség legfontosabb feladata az Európai Stabilitási Mechanizmusnak nevezett rendszer szabályainak kidolgozása lesz. Az euró stabilitásának védelmére szolgáló rendszer felállításáról már december 17-én, a tagállamok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján megszületett a politikai döntés (erről itt olvashat), de a részletes szabályok kidolgozása és elfogadtatása a magyar elnökség idejére marad.

Az állandó Európai Stabilitási Mechanizmus egy hitelkeret lesz, amely 2013 júniusától jönne létre, és váltaná fel a jelenlegi átmeneti alapot, amelyből Írországot is megmentették. Eseti alapon a nem eurót használó tagországok is csatlakozhatnának hozzá. A megegyezés szerint a kerethez csatlakozó országok csak a legvégső esetben és szigorú feltételek teljesítése esetén fordulhatnak a mentőalaphoz. A szigorú feltételek kikötése a németek törekvéseit tükrözi, az EU legnagyobb gazdaságaként ugyanis rájuk marad a mentőcsomagok költségeinek legnagyobb része.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Az egykori lovardából lett konferenciaterem – még több képért kattintson a fotóra!

A magyar uniós elnökség alatt fog beindulni a közös uniós gazdaságpolitika egy másik eleme, az úgynevezett Európai szemeszter. Ennek értelmében a tagállamoknak jövő tavasszal kell benyújtaniuk a következő (vagyis a 2012-es) költségvetés főbb számait, hogy a tagállamok kölcsönösen megismerhessék egymás terveit még a nemzeti jóváhagyás előtt. Ez biztosítja, hogy az egyes államok ne veszélyeztessék az unió pénzügyi stabilitását az egyéni terveikkel.

Reformprogramok

A magyar elnökség alatt emellett kiemelten feladat lesz a még márciusban elfogadott EU 2020 című fejlesztési stratégia nemzeti reformprogramjainak kidolgozása és egyeztetése. A magyar belpolitikára és gazdaságra is jelentős hatása lesz valószínűleg a magyar reformprogram februári bemutatása. A programokat épp a magyar elnökség végén, jövő júniusban értékeli majd az Európai Bizottság.

A célkitűzés szerint az európai államoknak 2020-ig 75 százalékra kellene növelniük az EU-n belüli átlagos foglalkoztatási rátát, a kutatási-fejlesztési kiadásokat pedig a GDP 3 százalékára kell feltornázni. 20 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, illetve 20 százalékosra növelni a megújuló energia arányát. Célkitűzés a korai iskolaelhagyók arányának 10 százalékra csökkentése, a diplomások arányának 40 százalékra növelése, de a terv része az is, hogy 20 millióval csökkenjen a szegénységi küszöb alatt élő európaiak száma.

A magyar elnökség az utolsó, szociális célkitűzésre helyezi a legnagyobb hangsúlyt, és annak keretében külön kíván foglalkozni a cigányság helyzetével, illetve kidolgozna egy külön EU-s stratégiát a 10-12 millióra becsült lélekszámú európai cigányság helyzetének javítására. Stratégiából kettő is készül: egy a brüsszeli intézményekben, egy pedig Budapesten. Az [origo] korábbi információi szerint a brüsszeliek csak bizottsági szinten fogalmaznának meg ajánlásokat, a magyar kormány viszont kötelező jellegű szabályokat szeretne.

Költségvetési vita

A britek már a legutóbbi brüsszeli csúcson megnyitották az EU következő, 2013 és 2020 közötti költségvetésének vitáját azzal, hogy levelet írtak (és ki is szivárogtatták a sajtónak), amelyben a hétéves költségvetés főösszegének korlátozását indítványozták. Ez bevett módszer, 2005-ben a "hatok bandája" néven emlegetett, a legnagyobb befizetőkből álló csoport (Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország és Ausztria) élt hasonló eszközzel, de végül csak részben jártak sikerrel.

Forrás: EPA/Olivier Hoslet
Orbán Viktor és Herman van Rompuy, a soros és az állandó elnök

A magyar elnökségnek 2011 első felében elvileg még nem kell a költségvetéssel foglalkoznia (egyelőre az Európai Bizottságnak kell kidolgoznia az első javaslatát), de a háttérben minden bizonnyal megindulnak majd az egyeztetések. A nettó befizető országok valószínűleg ismét a kiadások korlátozását követelik majd, ami a szegényebb keleti államoknak nem érdekük. Valószínűleg külön heves vita lesz a mezőgazdasági támogatásokról, ami Magyarország számára is húsbavágó lehet.

Lehetőség a Balkánnak

A magyar elnökség idején reális esély lehet az Unió újabb bővítésére, Horvátország csatlakozására. A magyar kormány célja, hogy Horvátországgal 2011 első félévében lezárják tárgyalásokat, de ha a tagállamok és az Európai Parlament képviselői is jóváhagyják a bővítést, akár a tényleges csatlakozás is megtörténhet a magyar elnökség idején. Martonyi János külügyminiszter ugyanakkor már korábban azt mondta: a bővítési folyamat Horvátország csatlakozásával sem áll le.

A bővítés Martonyi szerint azért fontos, mert perspektívát nyújt, így pedig stabilizálja a nyugat-balkáni országokat. Ez a magyar elnökség esetében azt jelenti, hogy sikerként lehet elkönyvelni, ha megindulnak a csatlakozási tárgyalások Macedóniával és Montenegróval. Utóbbira van is esély, de Macedónia tárgyalásait Görögország már öt éve blokkolja a két ország közti névvita miatt (Görögország egyik északi tartományát Makedóniának hívják).

Magyarország számára a vajdasági magyar kisebbség miatt is különösen fontos Szerbia helyzete. Belgrád 2011 január végére, tehát a magyar elnökség idejére ígérte a tagjelölti kérdőív kitöltését. A magyar kormány számára jelentős siker lenne, ha a jövő év első félévében Szerbia hivatalosan is tagjelöltté válhatna, és ki lenne tűzve a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontja. A helyzetet azonban bonyolítja a függetlenségét 2008-ban kikiáltó Koszovó, amelyet Belgrád (és több uniós tagállam) nem ismer el önálló államként.

Valószínűleg a magyar elnökségre marad Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának kérdése is. Az eredeti elképzelés szerint a két ország tavasszal csatlakozott volna a határok szabad átjárását lehetővé tevő egyezményhez, de a francia és a német belügyminiszter ennek elhalasztását kérte az Európai Bizottságtól. Az ügyben valószínűleg politikai döntést kell hozni, ami a magyar kormánynak ad feladatot, hiszen kompromisszumot kell találni az ellenérdekelt felek közt.

Keleti partnerség

Budapesten, a magyar elnökség idején lesz az úgynevezett Keleti Partnerség csúcstalálkozója. A 2008-ban indított program célja, hogy az EU szorosabbra fűzze gazdasági és politikai kapcsolatait hat egykori szovjet tagköztársasággal, Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Moldovával, Grúziával, Örményországgal és Azerbajdzsánnal. Az EU évente 600 millió eurót fordít arra, hogy támogassa a demokratikus intézményeket, illetve a gazdasági reformokat ezekben az államokban.

A budapesti csúcson várhatóan részt vesz Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is. Németh Zsolt külügyi államtitkár korábban azt mondta: örvendetes lenne, ha az orosz külügyminiszter is részt venne a találkozón. Ha ez megvalósulna, azzal a magyar kormány egy szimbolikus lépést tenne az Orbán Viktor által emlegetett, Európa és Oroszország közötti "nagy történelmi kiegyezés" felé. Moszkva ugyanis eddig barátságtalan kezdeményezésként tekintett a keleti partnerségre, ami szerintük nem más, mint kísérlet az EU érdekszférájának kiterjesztésére.

Herman van Rompuy december 21-én Budapesten a magyar elnökség feladatai közt említette a keleti partnerséget is, amelynek kulcsszerepe lehet az energiabiztonság szempontjából. Ezzel arra utalt, hogy Azerbajdzsán lehet az egyik megoldási lehetőség az orosz gáztól való függésre, csak meg kell oldani, hogy a Kaukázusból eljuthasson a gáz Európába. Erre már van egy, a magyar kormány által is támogatott kezdeményezés, az úgynevezett AGRI projekt, amely cseppfolyós azeri földgázt szállítana román kikötőkbe.

A magyar elnökség alatt természetesen a felsoroltakon kívül még sok más téma napirendre kerül majd. Ezek egy részéről részletesen olvashat Antal Dániel írásában a Komment.hu-n, az [origo] véleményoldalán.

origo.hu

>