""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Magyarnak lenni

Hungarian Shadow Dancers – Britains got talent S07E01. Klikkelj alábbi linkre és nézd meg a videómegosztón!

 
Nézd meg a zsüri értékelésével együtt is!
 

Budapest szerint Bunta Levente nem a magyar álláspontot erősíti a Nyírő-ügyben

2012. május 19.
A Nyírő József újratemetésével kapcsolatban kialakult „magyar-román szakmai és politikai vitában” Bunta Levente, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere „és társai” nem a magyar álláspontot erősítik – vélekedik az Országgyűlés Hivatala.
Fráter Olivér, a Nyírő-újratemetés országgyűlési hivatali megbízottja közleményében kifejtette: a polgármester már a személyes tárgyalásokon is Nyírő József „nyilas múltjával és a vele szemben megfogalmazott antiszemitizmus vádjával kapcsolatosan rendkívül erős felvetéssel élt”. Hozzáfűzték: utóbb a román hatóságok és a román média is fasisztának, nyilasnak és antiszemitának minősítették az egykori írót. 
Mint hangsúlyozták, Bunta Levente nyilvánosan megtámadta a Nyírő József újratemetését kezdeményező Székelyudvarhelyért Alapítvány elnökét és a magyar Országgyűlés elnökét, az újratemetés védnökét. Ezek után a román hatóságok már azt kifogásolták, hogy a tervezett újratemetés „jobboldali ceremónia” lesz – jegyezték meg.
A közleményben rámutattak, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal alárendeltségébe tartozó városi könyvtár igazgatója kijelentette, nem indokolt, hogy az intézmény felvegye Nyírő József nevét. Ezek után román civil szervezetek azt követelték, tiltsák meg Székelyföldön, hogy bármelyik közintézmény Nyírő nevét viselhesse – írták.
A hivatal arra is kitért, hogy a Bunta Levente „pártjához közel álló bukaresti magyar lap”, az Új Magyar Szó arról cikkezett, hogy Nyírő József háborús bűnös, és „ugyanezt a hamis vádat hangoztatja a román sajtó Nyírő-ellenes része is”. Mint kiemelték, bíznak abban, hogy a jövőben a Nyírő Józseffel kapcsolatban kialakult magyar-román vitában „minden magyar ember a magyar álláspontot” erősíti.
A hivatal sürgeti a román hatóságokat, hogy egyértelműen közöljék, a Nyírő József újratemetésével kapcsolatban eddigiekben kifejezett egyet nem értésük mit jelent: megtiltják Nyirő József földi maradványainak Romániába bevitelét, vagy azt, hogy nem értenek egyet ugyan az újratemetéssel, de tudomásul veszik a megtartását.
Amint a román hatóságok közlik válaszukat, a magyar fél „haladéktalanul tájékoztatja a közvéleményt” az újratemetéssel kapcsolatos helyzetről – írták. Kiemelték, ha nem engedik be Romániába Nyírő József földi maradványait, a magyar fél olyan megoldást keres, amely „nem csorbítja sem a román jogrendet, sem Nyírő József tisztelőinek lelki várakozásait”.
Az 1953-ban emigrációban elhunyt író madridi sírjának feltárását a magyar Országgyűlés kezdeményezte. Az újratemetést az Országgyűlés Hivatalának közreműködésével a Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány szervezi. Nyírő hamvait május 23-án ravatalozzák a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, onnan a Boldogasszony Zarándokvonat kegyeleti kocsijában szállítják a Székelyföldre, majd a tervek szerint május 27-én, vasárnap temetik újra a székelyudvarhelyi római katolikus temetőben.
A budapesti külügyminisztérium szerdán azt tudatta, hogy a román külügy bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét Németh Zsolt külügyi államtitkárnak az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő bírálata és Nyírő József tervezett újratemetése ügyében. Füzes Oszkár misszióvezető távollétében Balázs Ádám ideiglenes ügyvivő tett eleget a kérésnek. A tájékoztatás szerint román részről kifogásolták Németh Zsoltnak az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő korábbi kritikáját, továbbá mind tartalmi, mind szervezési szempontból nehezményezték Nyírő József tervezett újratemetését.
A szervezők pénteken Székelyudvarhelyen bejelentették, hogy a városban folytatódnak Nyírő József pünkösd vasárnapjára tervezett újratemetésének előkészületei. Szerző(k): MTI

Közlemény

 

A Magyar Polgári Párt székelyudvarhelyi önkormányzati képviselői megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a 2012. április 26.-ra kezdeményezett rendkívüli tanácsülésről – amelyet Nyirő József székely apostol újratemetése kapcsán kezdeményeztek – az RMDSZ frakció testületileg távolmaradt, Bunta Levente polgármester pedig zsebre vágta a tanácsterem kulcsát, meggátolva ezáltal a megjelent tanácsosok, jegyző, illetve a hivatal munkatársainak bejutását a terembe.

Bunta Levente egykori KISZ-titkár nem hazudtolja meg önmagát és zsenge ifjúmunkás korában kialakított értékrendjét. A sajtónyilatkozataival ellentétben, már a Magyar Országgyűlés Hivatalának képviselőivel folytatott zárt ajtós megbeszélésen kinyilvánította abbéli meggyőződését, miszerint Nyirő József “antiszemita” és “nyilas” volt, illetve azt is, hogy akkor lesz Nyirő újratemetés Székelyudvarhelyen, ha pünkösdkor – természetesen véletlenül – nem szedeti fel a Márton Áron tér kockaköveit.

Tanulságos párhuzam, hogy a hírhedt Rajk László – kommunista belügyminiszter, az Államvédelmi Hatóság megalapítója, a koncepciós perek kezdeményezője –, aki vérszomjasan üldözte Nyirő Józsefet, udvarhelyi születésű!

Bunta Levente polgármester az élő bizonyítéka annak, hogy Rajk László szellemi utódai ma is itt élnek közöttünk. Ő viszont nem csizmadiamester, mint Rajk László édesapja, hanem – egészen elképesztő módon – polgármester!

Bogár László: Óvatlan OVétlanítás

 

A Magyarország, a magyar kormány és legfőképpen az Orbán Viktor miniszterelnök elleni támadássorozat kritikus pontjához érkezett. Ezt talán a legegyértelműbben az Economist egyik írása fejezi ki, amely nemes egyszerűséggel így fogalmaz: „Mr. Orbán seems increasingly out of touch. His future will likely be decided not in the gilded corridors of the Hungarian parliament, but in Brussels and Washington DC.” Vagy­is: Orbán Viktor a partvonalon kívülre került, sorsa nem a magyar parlamentben, hanem Brüsszelben és Washingtonban fog eldőlni.

           Nos, ez valóban tiszta beszéd. A világ legtekintélyesebb globális orgánumainak egyike tehát világossá teszi, hogy – ha még bárkinek kételyei lettek volna ezzel kapcsolatban – a globális hatalmi rendszer számára tökéletesen érdektelen, hogy a magyar választó hogyan vélekedik Orbán Viktor sorsát illetően, mert az nem itt, hanem a birodalmi központokban dől el.

         Minden rosszban van valami jó, s ebben a most kavargó „rosszban” az a jó, hogy legalább eloszlat minden illúziót a nyugatias demokrácia működési mechanizmusait illetően. Vagyis egyértelművé teszi, hogy a „demokrácia” csak addig „működik”, amíg az érintettek ugyanazt gondolják és akarják, amit a globális hatalmi központok. Probléma akkor van, ha véletlenül nem azt akarják, akkor viszont először figyelmeztetés van, aztán fegyelmezés, aztán, ha ez sem használ, akkor felszámolás. Orbán Viktor sorsa most éppen ebbe az irányba látszik fordulni.

Nyílt levél azokhoz, akik felelősséget vállalnak a szilágysági magyar oktatásért

 

Mintegy két évtizede tart az a „néma küzdelem”, amelyet egyéni, és közösségi életünk boldogulásáért naponként vívunk. Nemcsak elkobzott javaink visszaszolgáltatása, de a minket megillető jogaink megtartása úgy tűnik, egyre inkább nehézségekbe ütközik. Küzdelmünkben voltak és vannak, akik hathatósan támogattak. Erről a helyről is kifejezzük elismerésünket és köszönetünket, azok iránt, akik közösségi életük előmozdítói voltak, és maradtak.

Megdöbbenéssel vettük tudomásul a zilahi városi tanács, folyó év január 4.-én hozott határozatát, mely szerint a Kraszna utcai óvoda a 2012/ 2013. tanévtől a Zilahi Református Wesselényi Kollégium igazgatása alól átkerül a Simion Bărnuțiu iskola igazgatása alá. Az óvodának otthont adó épület a Zilahi Református Egyház tulajdona egy 2008.- ban keltezett visszaszolgáltatási határozat alapján. A Wesselényi Kollégium igazgatása alá kerülése pedig természetes következménye volt az erdélyi magyar oktatás tradíciójának.

Meglátásunk szerint városi tanács döntése egyrészt veszélybe sodorhatja fenti óvodában egyházi támogatással létrejött és fenntartott vállalásokat, másrészt felerősíti azon félelmünket, hogy mindeddig ismeretlen háttérerők a zilahi, de tágabb értelemben a szilágysági magyar oktatás ellehetetlenítését idézhetik elő.

Felavatták a Történelmi Vitézi Rend Kolozsvári székének zászlaját – a román sajtó érthetetlen dűhrohama

Vitézi zászlószentelés és tomboló magyarellenesség Kolozsváron

Augusztus 28-án, a vasárnapi szentmise keretében, a kolozsvári Szent Mihály templomban Kovács Sándor főesperes felszentelte a Történelmi Vitézi Rend Kolozsvári székének zászlaját. A rend jelenlévő mintegy ötven tagja – közöttük v. Hunyadi László főkapitány, v. Lázár Elemér erdélyi törzskapitány és v. Tokay Rozália, a kolozsvári szék főhadnagya – a szentmisét követően csoportképet készített Mátyás király szobra előtt, majd közös ebéden vett részt.

Ennyi lehetne annak az eseménynek a tényszerű beszámolója, amelyen a hírek szerint egyetlen kolozsvári magyar médium tudósítója sem jelent meg (két napilap, két rádióadás, helyi tévé, országos tévé, Duna tévé).  Annál nagyobb számban jelentek meg a román újságok, amelyek másnapi, hétfői számukban olyan tomboló  magyarellenes hangulatot keltve, egymással versengve uszítottak a Vitézi Rend, Horthy Miklós kormányzó, a kolozsvári és az erdélyi vitézek, amilyet 1990 tavasza óta alig tapasztalhattunk.

A CotidianulEgy magyar szervezet egy templomban szentelte fel zászlajátcímmel és esküt tevő Magyar Gárda alakulatot ábrázoló fényképpel „tudósít”.

12-régiót-akar-az MPP

http://www.polgaripart.ro/belfoldi-hirek/12-regiot-akar-az-mpp.html

2011 jún.17

Az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke, Kulcsár Terza József úgy véli, fontos, hogy a régiók politikai tárgyalások során, a lakosság népszavazás útján történő megkérdezésével alakuljanak ki, a történelmi, kulturális, kisebbségi identitások tiszteletben tartásával. Az MPP aszimmetrikus régiósítást javasol, szerintük 12 régiónak kell léteznie: Észak-Moldva-Bukovina, Dél-Moldva, Munténia, Olténia, Dobrudzsa, Bánság, Partium, Észak-Erdély, Máramaros, Dél-Erdély, Bukarest és Székelyföld Székely Hírmondó

Egyes visszhangok a régiós átszervezéssel kapcsolatos Semjén-nyilatkozatról

 

http://www.szekelyhon.ro/szekely-vilag/vegyes-visszhangok-a-regios-atszervezessel-kapcsolatos-semjen-nyilatkozatrol

SZŐCS LÓRÁNT

2011. június 17.,

Vegyes visszhangot keltett a pénteki romániai sajtóban Semjén Zsoltnak a romániai régiós átalakítással kapcsolatos nyilatkozata.

romania_ujraosztasa_b

A magyar kormány támogatja az RMDSZ álláspontját

A magyar kormány támogatja a romániai magyarság egységes álláspontját az erdélyi régiók felosztásáról – mondta Répás Zsuzsanna szerdán Budapesten. A magyarországi nemzetpolitikai helyettes államtitkár kiemelte: az RMDSZ megfogalmazott egy javaslatot, ami 16 megyére vonatkozna, ezzel szemben a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PD-L) egy nyolc régiós felosztást hirdetett meg. Ezt az RMDSZ egyértelműen elutasítja, ahogy a többi magyar szereplő is, mert az eddig hagyományosan magyar többségű területek elvesztését, és politikai visszalépést jelentene.
A magyar kormány odaáll az egységes fellépés mögé, a magyar szereplők számíthatnak támogatására – jelentette ki. A PD-L elképzelése szerint a romániai magyarság csaknem 90 százaléka két külön megyébe tartozna. Az egyikben a jelentős magyar lakossággal rendelkező jelenlegi három megye, Hargita, Kovászna és Maros egy közigazgatási egységet alkotna a mostani Szeben, Brassó és Fehér megyékkel, így az újonnan létrehozandó „óriásmegyében" a magyarság aránya a 30 százalékot sem érné el. A másik megyébe tartozna a jelenlegi Kolozs, Beszterce-Naszód, Szilágy, Máramaros, Bihar és Szatmár megye. Ebben a régióban a magyarság számaránya a 20 százalékot sem éri el.

Paprika Rádió/MTI, erdely.ma

Robbanhat a koalíció a régióátszervezés miatt

 

Éles vita folyik a kormányoldal és az ellenzék, valamint a koalíció háza táján a Románia közigazgatási felosztását célzó elképzelések kapcsán. Mint ismeretes, a nagyobbik koalíciós alakulat (PDL) Traian Băsescu államfő régióátszervezési elképzelését pártolja, miszerint a jelenlegi nyolc fejlesztési régióból jönne létre ugyanannyi számú megye, ez a felosztás azonban a többségében magyarok lakta erdélyi megyék beolvadását eredményezné. További vitára ad alkalmat ugyanakkor, hogy a demokrata-liberálisok fontolgatják: felelősségvállalással terjesztik a parlament elé az ország új közigazgatási-területi térképéről szóló jogszabályt.

Ioan Oltean, a PDL főtitkára pénteken arról beszélt, a nyolc régióval számoló törvényt a kormány már június végéig felelősségvállalással fogadtatná el, és bár erről végleges döntés egyelőre nem született a koalícióban, már tárgyalnak róla. A besztercei politikus szerint a nyolc régió székhelye Kolozsvár, Brassó, Temesvár, Craiova, Konstanca, Iaşi, Ploieşti és Bukarest lenne.

Románia és a romániai magyarság: hol a határ?

http://kitekinto.hu/karpat-medence/2011/06/04/romania_es_a_romaniai_magyarsag_hol_a_hatar/#komment
ZSÁR VIRÁG   2011. június 4.,
A román és romániai magyarság közötti vita erőteljes felélénkülése nemcsak megszínezte, de meg is terhelte az eddig meglehetősen rendezettnek tűnő kapcsolatot. A vita több apró részletből áll össze, amelyek akár a román és magyar állam közötti kapcsolatok romlását is maguk után vonhatják.

Eseménydúsnak mondhatjuk az elmúlt hetet az erdélyi-romániai hírek terén – még ha nem is pozitív értelemben. Érezhető, hogy tabukat döntögetünk, de kérdés, hogy jó-e az időzítés és az eszközkészlet?

Hányatott sorsú Mátyás-szobor

Vegyük először górcső alá az eddig magyar-magyar macska-egér játék tárgyává vált kolozsvári Mátyás-szobor kálváriáját. A hét elején került ki a kolozsvári önkormányzat jóvoltából egy felirat a román és magyar állam együttműködése során felújított köztéri szoboregyüttesre Nicolae Iorga román történésznek Mátyás királyról mondott egyik vitatott idézete: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult".

Kattintson és nézegessen képeket Kolozsvárról!

Az Erdély.ma szerint először 1932-ben került fel a szoborra ez az idézet, amelyet 1940-ben Észak-Erdélynek Magyarországhoz kerülése után eltávolítottak, majd Gheorghe Funar nacionalista volt kolozsvári polgármester helyeztette el ismét a táblát a szobor talapzatára 1992-ben törvénytelenül.

A magyarokat soha nem tudták tönkretenni

 

2011. június 4., szombat 18:26

"Most, hogy az önzés, a hatalomvágy, a kapzsiság és a nemzetárulás bandériumait nyolc év tarolás és pusztítás után kiszorítottuk, jobb jövőt remélve ünnepelhetjük a nemzeti összetartozást, hiszen ígéretünkhöz híven a 2010-ben alakult új Országgyűlés első döntéseivel biztosította a magyar állampolgárságot minden magyarnak, aki nem Magyarországon él, és őseinek földjét nem kívánja elhagyni" – mondta Kövér László az ópusztaszeri Árpád-emlékmű előtt elmondott, nemzeti összetartozás napi beszédében.

Kövér László Ópusztaszeren

Az ünnepi megemlékezések beszédei soha nem múlnak el aktuális áthallások nélkül, a parlament elnöke azonban a szokásosnál is direktebben, lényegében a kormány nagyratörő ambícióinak hátterét vázolta fel a Trianon-emléknapon.

Kövér, Árpád-emlékmű

“A világméretű átalakulásból csak a nagyon erős, önmaguk újjáépítésére képes nemzetek tudnak nyertesen kikerülni, Magyarország azonban sajátos többletenergiával rendelkezik: a Kárpát-medencében vagy a világon bárhol élő magyarok erőforrásai, és nem tehertételei a magyar államnak” – mondta Kövér. A bajt, vagyis a világgazdasági válságot Kövér szerint azok okozták, akik tagadták a nemzeti értékek védelmét, csak a piacban hittek, most pedig nem győzik védeni nemzeti értékeiket – érzékeltette Kövér, hogy a magyar kormány nem akarja ezt a hibát elkövetni. Nem egymás üzleti partnerei vagyunk, nem szerződések kötnek össze, hanem mélyebb, szorosabb kötelék, mondta Kövér.

Trianon brit szemmel: későn tudatosult az igazságtalan döntés – film

Bryan Caltredge szerint Trianon után több politikus is elismerte: a határok módosítása Magyarország szempontjából rendkívül igazságtalanul történt.
Sokat jelent a múlt a magyaroknak, de minden országnak joga, hogy tiszteletben tartsa a múltját, és tanuljon belőle – mondta Bryan Caltredge brit történész a Ma Reggel című műsorban.
A történész úgy vélte: az antanthatalmak nem akarták kifejezetten megbüntetni a magyarokat, csak a németek esetében merült fel ez a lehetőség. Ausztriára és Magyarországra úgy tekintettek, mint a kisebbik szövetségesre, és azt tartották, nem jószántából vettek részt a háborúban. Caltredge szerint a trianoni békediktátumban nem volt büntető szándék. Valóban szigorú volt és igazságtalan volt – hangsúlyozta a történész -, de ez több tényező okozta. Ennek egyik oka volt a békekonferencia felépítése, valamint hogy a Kun Béla-féle Tanácsköztársaságot nem hívták meg a tárgyalásokra. Mire nagy nehezen megalakult egy demokratikusnak nevezhető kormány, ddigra a békekonferenciának gyakorlatilag vége volt – tette hozzá.

Kövér László: a magyarok összetartozását ünnepeljük ma

Kövér László szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban tartott megemlékezést a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából.
A mai nap nem trianoni szétszóratásunkat gyászoljuk, hanem a túlélését, az újrakezdést és a magyarok összetartozását ünnepeljük – jelentette ki Kövér László szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban.
Eljött hát az idő, hogy ne csak arra emlékezzünk, amit elveszítettünk, hanem azt is ünnepeljük, amit újra megleltünk – mondta az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából rendezett megemlékezésen az Árpád-emlékmű előtt.

erdely.ma

A magyarság legnagyobb tragédiája – Kádár Gyula álláspontja

 

Még ma is kényes kérdés Trianon, mert a történelmi Magyarország egykori nemzetiségei új hazához jutottak, míg az őshonos magyarság saját szülőföldjén hazátlanná vált, elvesztette hazaállamát, államországba, idegen uralom alá került.
Természetesen, a nyerteseket zavarja, ha valaki emlegetni meri az 1920-as területrablást. A békediktátum jogtalansága abból fakad, a magyarságnak nem biztosították a népszavazás jogát, hogy önmaga dönthessen – az önrendelkezés elve alapján – saját sorsáról. A magyar békedelegáció vezetője – gróf Apponyi Albert – Párizsban hiába kérte a népszavazás jogát, hiába jelentette ki, hogy annak eredményét a magyar nép feltétel nélkül elfogadja, nem adtak lehetőséget erre. Mivel Magyarország soknemzetiségű állam volt, ezért sokan egyértelműnek tartják azt, hogy jogos volt feldarabolni, mert a történelmi jognál erősebb az etnikai. Nos, ellenpéldáért nem kell messze menni. Annak ellenére, hogy Csehország egyik régiója német többségűvé vált, a német lakosság mégsem élhetett a csehektől való elszakadás jogával, mivel az általuk (utólag) benépesített terület a középkori cseh állam része volt. Tehát az erdélyi románságnál nagyobb lélekszámú német lakosság a történelmi jog alapján cseh uralom alatt maradt, miközben a hasonló helyzetű, a lakosság enyhe többségét alkotó erdélyi románok az etnikai elv alapján elszakíthatták Kelet-Magyarország területét. Tették ezt az önrendelkezési jogra hivatkozva, míg a magyarság történelmi jogára senki nem volt kíváncsi.
A magyar nép azonban nemcsak a történelmi jogát nem érvényesíthette, de az etnikai és a gazdasági elvet sem. A területrablók jogtalanul vették el Magyarország történelmi területének 70 százalékát és hajtották uralmuk alá a magyar nép közel egyharmadát. Az etnikai elv érvényesülése esetén a határ menti magyar többségű régiók Magyarországnál maradhattak volna, ha a határok megvonásánál érvényesítették volna az etnikai elvet. A magyarság némely részét, mint valami nyájat, úgy hajtották idegen fennhatóság alá. Tették ezt akkor, amikor Wilson amerikai elnök arra figyelmeztette szövetségeseit, hogy egyetlen népcsoportot se engedjenek idegen uralom alá jutni annak megkérdezése nélkül. Amikor az amerikai diplomácia felfigyelt a gátlástalan területrabló békeszerződések kidolgozására, nem volt hajlandó tovább részt vállalni azok munkálatain, és nem írta alá a trianoni diktátumot.

Hozzászólások

Kategóriák