Archive

Category Archives for "Magyarnak lenni"

Budapest szerint Bunta Levente nem a magyar álláspontot erősíti a Nyírő-ügyben

2012. május 19.
A Nyírő József újratemetésével kapcsolatban kialakult „magyar-román szakmai és politikai vitában” Bunta Levente, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere „és társai” nem a magyar álláspontot erősítik – vélekedik az Országgyűlés Hivatala.
Fráter Olivér, a Nyírő-újratemetés országgyűlési hivatali megbízottja közleményében kifejtette: a polgármester már a személyes tárgyalásokon is Nyírő József „nyilas múltjával és a vele szemben megfogalmazott antiszemitizmus vádjával kapcsolatosan rendkívül erős felvetéssel élt”. Hozzáfűzték: utóbb a román hatóságok és a román média is fasisztának, nyilasnak és antiszemitának minősítették az egykori írót. 
Mint hangsúlyozták, Bunta Levente nyilvánosan megtámadta a Nyírő József újratemetését kezdeményező Székelyudvarhelyért Alapítvány elnökét és a magyar Országgyűlés elnökét, az újratemetés védnökét. Ezek után a román hatóságok már azt kifogásolták, hogy a tervezett újratemetés „jobboldali ceremónia” lesz – jegyezték meg.
A közleményben rámutattak, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal alárendeltségébe tartozó városi könyvtár igazgatója kijelentette, nem indokolt, hogy az intézmény felvegye Nyírő József nevét. Ezek után román civil szervezetek azt követelték, tiltsák meg Székelyföldön, hogy bármelyik közintézmény Nyírő nevét viselhesse – írták.
A hivatal arra is kitért, hogy a Bunta Levente „pártjához közel álló bukaresti magyar lap”, az Új Magyar Szó arról cikkezett, hogy Nyírő József háborús bűnös, és „ugyanezt a hamis vádat hangoztatja a román sajtó Nyírő-ellenes része is”. Mint kiemelték, bíznak abban, hogy a jövőben a Nyírő Józseffel kapcsolatban kialakult magyar-román vitában „minden magyar ember a magyar álláspontot” erősíti.
A hivatal sürgeti a román hatóságokat, hogy egyértelműen közöljék, a Nyírő József újratemetésével kapcsolatban eddigiekben kifejezett egyet nem értésük mit jelent: megtiltják Nyirő József földi maradványainak Romániába bevitelét, vagy azt, hogy nem értenek egyet ugyan az újratemetéssel, de tudomásul veszik a megtartását.
Amint a román hatóságok közlik válaszukat, a magyar fél „haladéktalanul tájékoztatja a közvéleményt” az újratemetéssel kapcsolatos helyzetről – írták. Kiemelték, ha nem engedik be Romániába Nyírő József földi maradványait, a magyar fél olyan megoldást keres, amely „nem csorbítja sem a román jogrendet, sem Nyírő József tisztelőinek lelki várakozásait”.
Az 1953-ban emigrációban elhunyt író madridi sírjának feltárását a magyar Országgyűlés kezdeményezte. Az újratemetést az Országgyűlés Hivatalának közreműködésével a Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány szervezi. Nyírő hamvait május 23-án ravatalozzák a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, onnan a Boldogasszony Zarándokvonat kegyeleti kocsijában szállítják a Székelyföldre, majd a tervek szerint május 27-én, vasárnap temetik újra a székelyudvarhelyi római katolikus temetőben.
A budapesti külügyminisztérium szerdán azt tudatta, hogy a román külügy bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét Németh Zsolt külügyi államtitkárnak az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő bírálata és Nyírő József tervezett újratemetése ügyében. Füzes Oszkár misszióvezető távollétében Balázs Ádám ideiglenes ügyvivő tett eleget a kérésnek. A tájékoztatás szerint román részről kifogásolták Németh Zsoltnak az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő korábbi kritikáját, továbbá mind tartalmi, mind szervezési szempontból nehezményezték Nyírő József tervezett újratemetését.
A szervezők pénteken Székelyudvarhelyen bejelentették, hogy a városban folytatódnak Nyírő József pünkösd vasárnapjára tervezett újratemetésének előkészületei. Szerző(k): MTI

1

Közlemény

 

A Magyar Polgári Párt székelyudvarhelyi önkormányzati képviselői megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a 2012. április 26.-ra kezdeményezett rendkívüli tanácsülésről – amelyet Nyirő József székely apostol újratemetése kapcsán kezdeményeztek – az RMDSZ frakció testületileg távolmaradt, Bunta Levente polgármester pedig zsebre vágta a tanácsterem kulcsát, meggátolva ezáltal a megjelent tanácsosok, jegyző, illetve a hivatal munkatársainak bejutását a terembe.

Bunta Levente egykori KISZ-titkár nem hazudtolja meg önmagát és zsenge ifjúmunkás korában kialakított értékrendjét. A sajtónyilatkozataival ellentétben, már a Magyar Országgyűlés Hivatalának képviselőivel folytatott zárt ajtós megbeszélésen kinyilvánította abbéli meggyőződését, miszerint Nyirő József “antiszemita” és “nyilas” volt, illetve azt is, hogy akkor lesz Nyirő újratemetés Székelyudvarhelyen, ha pünkösdkor – természetesen véletlenül – nem szedeti fel a Márton Áron tér kockaköveit.

Tanulságos párhuzam, hogy a hírhedt Rajk László – kommunista belügyminiszter, az Államvédelmi Hatóság megalapítója, a koncepciós perek kezdeményezője –, aki vérszomjasan üldözte Nyirő Józsefet, udvarhelyi születésű!

Bunta Levente polgármester az élő bizonyítéka annak, hogy Rajk László szellemi utódai ma is itt élnek közöttünk. Ő viszont nem csizmadiamester, mint Rajk László édesapja, hanem – egészen elképesztő módon – polgármester!

A módszere pedig ugyanaz: megfélemlít, hazudik, koncepciós pereket és sajtóközleményeket gyárt, amelyekben visszaöklendezi negyven év hamis kommunista propagandáját. Ő az, aki még 2004-ben képes volt bíróságon is megtámadni a Nyirő József szobrát is magába foglaló Emlékezés Parkját Székelyudvarhelyen.

Ma újfent kiderült: huszonkét évvel a kommunista rezsim bukása után Rajk László szellemi örököse, és RMDSZ-es elvbarátai még mindig itt ülnek a nyakunkon! Csak a harcmodoruk változott. Manapság már nincs lehetőségük sem deportálni, sem fizikailag megsemmisíteni bennünket, ezért a lelkünket, mindannyiunk lelkét próbálják mérgezni!

Ezért is fontos a Nyirő-újratemetés: be kell bizonyítanunk, hogy nem Rajk, hanem Nyirő népe a többség Székelyudvarhelyen!

A Magyar Polgári Párt székelyudvarhelyi önkormányzati képviselői

Székelyudvarhely, 2012. április 26.

 

Nyirő József a székely Mikszáth
Rajk és a kommunista rezsim felakasztási parancsot adott ki ellene
A száműzetés gettójából lassan kitört Tormay Cécile, Wass Albert és Nyirő József. Nyirő József, a székely néplélek írója Pünkösdkor hazatér: hamvait különvonat szállítja Madridból Budapestre, majd Székelyudvarhelyre, ahol ünnepélyes keretek között újratemetik – mondta Takaró Mihály irodalomtörténész 2012. április 17-én Budapesten a Polgárok Házában.
A száműzött magyar irodalomról tartott előadás-sorozat 11. alkalmán az irodalomtörténész Nyirő József alakját idézte fel. Hangsúlyozta, hogy a méltatlanul száműzött íróinkat vissza kell hozni az emberek közgondolkodásába.  Nem elég elolvasnunk a műveket, tovább is kell adnunk azokat. Nyirő József a székely Mikszáth, aki soha nem akart világpolgár lenni. 1912-ben szentelték pappá, megszerezte a teológiai doktorátust, ám tanulmányait követően nem Rómába ment, hanem Kide faluba, ahol találkozott népével és a mély szegénységgel. Feladatául tűzte ki, hogy a székelységet megismertesse önmagával. Első prédikációján üres volt a templom, ennek ellenére megtartotta szentmiséjét, mert eszébe jutott az Ige, Ha Ti nem prédikáltok, a kövek szólalnak meg helyettetek. A székely irodalom legszebb írója, vagy ahogy Bóka László nevezte: a havasok királya 1945-ben Wass Alberttel együtt menekülésre kényszerült, mert a felakasztandó háborús bűnösök között találta magát.  Rajk László belügyminiszter körözést adott ki legjobbjaink ellen: próbálta kikérteni a már emigrációban tartózkodókat, többek között Dohnányi Ernőt, Wass Albertet, Szeleczky Zitát és Nyirő Józsefet. A Nyugat érdeme, hogy nem adta ki őket – hangsúlyozta Takaró Mihály.

A csíksomlyói búcsúba induló Boldogasszony zarándokvonattal érkeznek haza Nyirő József székely író hamvai

„Tégy velem Uram, Jóistenem, amit jónak látsz, (…) de áldd meg a magyarokat (…) ha a testemet nem is, de legalább a lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőbe.”
Május 24-én, reggel a Nyugati pályaudvarról indul a Nyirő emlékkocsival együtt a Boldogasszony Zarándokvonat. Máriaradnai megállás után érkezik meg Gyergyószentmiklósra, majd Pünkösd szombatján a zarándokvonattal együtt érkeznek meg Nyirő József hamvai Csíkszeredába. Innen díszkísérettel viszik át a Hargitán Székelyudvarhelyre, ahol Pünkösd vasárnap ünnepélyesen újratemetik.
Az író Székelyzsomboron született, 1933 és 1939 között élt Székelyudvarhelyen, majd 1953-ban hunyt el Madridban. Nyirő József (1889, Székelyzsombor – 1953, Madrid) a  Jézusfaragó ember, az Uz Bence, A sibói bölény, Az én népem és számos más mű szerzője, a „székely apostol”, ahogy madridi sírfeliratán állt, 1945-ben távozott külföldre. Az Isten igájában című regényéből ismerjük drámáját. A székely irodalom kiválósága Pünkösdkor – végrendelete értelmében – a szeretett anyaföldbe hazatér…

 

__________________________________________________________________________________________________

 

Tanulságos párhuzam, hogy éppen  a székelyudvarhelyi születésű (  édesapja állítólag egy helyi székely  csizmadiamester volt  )   Rajk László ( 1946. március 20-tól kommunista belügyminiszter volt, e posztján a "fasiszta és reakciós csoportok" üldözése címén létrehozta az ÁVO-t, és számos keresztény, magyar nemzeti és demokrata szellemű intézményt és szervezetet tiltott be, illetve oszlatott fel (mintegy 1500-at), megrendezte az első koncepciós pereket. )   vadászott  vérszomjasan Nyirő Józsefre.
Rajk László szellemi utódai mai is élnek közöttünk ,  Székelyudvarhelyen is, Budapesten is. Már nem feltétlenül csizmadiamesterek, hanem KISZ titkárokból és szakszervezeti bizalmikból átvedlett városvezetők, mint például Székelyudvarhelyen is.
Akik most éppen nem gyilkolnak, mert azt már/még nem lehet,  hanem az  udvarhelyi városházán  visszaböfögik az elmúlt negyven év hazug kommunista propagandáját Nyirő újratemetése kapcsán ( nyilas volt, antiszemita volt stb stb ) . Akik még 2004-ben képesek voltak bíróságon megtámadni a Nyirő szobrát is magába foglaló udvarhelyi Emlékezés Parkját.  De pünkösdkor  azért szeretnének ám  tülekedni a ravatalnál, hogy a választópolgár azért  lássa őket, biztos, ami biztos.  Aztán, ha változnak az idők, és netán visszatér az ő kommunista  világuk, ők lesznek az elsők,  akik kimennek az udvarhelyi temetőbe és ledöntik az újratemetett Nyirő síremlékét.
Ezért is fontos az újratemetés, hogy kiderüljön:  nem Rajk népe, hanem Nyirő népe Székelyudvarhely. És Budapest is.

Bogár László: Óvatlan OVétlanítás

 

A Magyarország, a magyar kormány és legfőképpen az Orbán Viktor miniszterelnök elleni támadássorozat kritikus pontjához érkezett. Ezt talán a legegyértelműbben az Economist egyik írása fejezi ki, amely nemes egyszerűséggel így fogalmaz: „Mr. Orbán seems increasingly out of touch. His future will likely be decided not in the gilded corridors of the Hungarian parliament, but in Brussels and Washington DC.” Vagy­is: Orbán Viktor a partvonalon kívülre került, sorsa nem a magyar parlamentben, hanem Brüsszelben és Washingtonban fog eldőlni.

           Nos, ez valóban tiszta beszéd. A világ legtekintélyesebb globális orgánumainak egyike tehát világossá teszi, hogy – ha még bárkinek kételyei lettek volna ezzel kapcsolatban – a globális hatalmi rendszer számára tökéletesen érdektelen, hogy a magyar választó hogyan vélekedik Orbán Viktor sorsát illetően, mert az nem itt, hanem a birodalmi központokban dől el.

         Minden rosszban van valami jó, s ebben a most kavargó „rosszban” az a jó, hogy legalább eloszlat minden illúziót a nyugatias demokrácia működési mechanizmusait illetően. Vagyis egyértelművé teszi, hogy a „demokrácia” csak addig „működik”, amíg az érintettek ugyanazt gondolják és akarják, amit a globális hatalmi központok. Probléma akkor van, ha véletlenül nem azt akarják, akkor viszont először figyelmeztetés van, aztán fegyelmezés, aztán, ha ez sem használ, akkor felszámolás. Orbán Viktor sorsa most éppen ebbe az irányba látszik fordulni.

        Tegyük fel a kérdést, hogy miért! Válaszhoz úgy juthatunk, ha kicsit szélesebb történelmi horizonton próbáljuk megvizsgálni a kérdést. Orbán Viktor már a választások másnapján arról beszélt, hogy ami zajlik, az forradalom és szabadságharc, így az 1848-cal és 1956-tal való összevetés önként adódik. Mindkét esetben először azt hitte a magyarság, hogy egy új és jobb kormány megoldást hoz. Ám mindkét alkalommal kiderült, hogy a „rendszer” megváltoztatása nélkül az új kormány is tehetetlen. Amikor viszont nekiláttunk a rendszer átalakításának, forradalmunkat vérbe fojtotta és mindkét forradalom miniszterelnökét kivégeztette a birodalom. Annak ellenére, hogy mindkét személy, Batthyányi Lajos és Nagy Imre egyaránt a birodalom leghűségesebb híve és kiszolgálója volt egész addigi élete során.

        Van-e bátorságunk ezt a történelmi analógiát a mai helyzetre is alkalmazni? A politikai pályáját kezdő Orbán Viktor nemcsak egyszerűen a Nyugat globális birodalmának híve volt, de személyében a birodalom a „rendszerváltás” nevű pusztító konstrukciójának „csúcsfegyverét” vélte felfedezni. Globális véleményhatalmi rendszerével, a médiával az egekbe emelte, közép-európai politikai szupersztárt épített belőle. Ám 1993 őszén olyan drámai fordulat játszódott le, amely valójában a kiindulópontja a birodalom és Orbán Viktor közötti, ma már egyre pusztítóbb konfliktusnak. Hogy pontosan milyen lelki, erkölcsi és szellemi átalakulási folyamatok nyomán, azt soha nem fogjuk pontosan megtudni, de Orbán Viktor ettől kezdve újabb és újabb tanújelét adja annak, hogy – elismerve a birodalom létét és meghatározó szerepét – Magyarország számára a fennállónál kedvezőbb alkufeltételeket teremtene.

         A fordulat már akkor, 1993-ban is kiváltotta a birodalom megtorló dühét, és ennek következtében az akkor még fölényesen vezető Fidesz a nyolc hónappal későbbi választásokon a parlamentbe alig bejutni képes politikai páriává vált. Orbán azonban anteuszi alkat, akit a görög mitológia szerint mindig legyőztek ugyan, de amint a földdel érintkezett, abból újabb spirituális energiákat nyerve felpattant, és folytatta a küzdelmet.

          A birodalom 1998-ban ugyan nem akadályozta meg kormányra kerülését, de első kormányzásának tapasztalataiból okulva 2002-ben és 2006-ban már igen. Egyelőre nehéz pontosan meghatározni, hogy miért nem akadályozta meg 2010-es kétharmados győzelmét, de a fejlemények lassan kirajzolják ennek a körvonalait is. Feltehetőleg úgy gondolta, hogy a fényes győzelem valójában végzetes csapda Orbán Viktor számára. A globális pénzfegyverekkel vívott világháború ugyanis kritikus szakaszához érkezett. Mesterségesen keltett hisztériák segítségével bármelyik ország néhány hónap alatt romba dönthető. Úgy vélték tehát, hogy a játszma „csiki-csuki” jellegű lesz. Ha Orbán Viktor behódol, úgy az is kiváló a birodalom számára, mert anyagilag még inkább kifoszthatja az országot, és a behódolás tényével erkölcsileg kifoszthatja magát Orbán Viktort. Ha pedig hazáját védve ellenáll, az azért jó a birodalomnak, mert akkor végre megtorolhatja rajta minden eddigi sérelmét. És még egy táblát is akaszthat a nyakába a felirattal, így jár mindenki, aki a birodalommal dacolni mer. És Orbán az utóbbit választotta, ellenállt, és a birodalom megtorló dühe most megsemmisítéssel fenyegeti.

         1848 és 1956 példája jelzi, hogy minden ilyen kísérlet valójában az egész világhatalmi status quo megbontását jelenti, így esélye csak akkor van, ha egyfelől a nép teljes egységet és eltökéltséget mutat, másfelől sikerül olyan új szövetségi rendszer létrejöttét elősegíteni, amely védelmet nyújt a birodalmi megtorlással szemben. Mindkét történelmi kísérletünk azért bukott el, mert nem tudta egyszerre mindkét feltételt teljesíteni. És most is vesztésre állunk. A globális hatalmi rend azonban veszélyesen instabil állapotban van, a helyzet rövid idő alatt is drámaian megváltozhat. És kiderülhet, hogy az óvatlan OVétlanítás kísérlete a birodalom részéről „több mint bűn, hiba” volt…

Nyílt levél azokhoz, akik felelősséget vállalnak a szilágysági magyar oktatásért

 

Mintegy két évtizede tart az a „néma küzdelem”, amelyet egyéni, és közösségi életünk boldogulásáért naponként vívunk. Nemcsak elkobzott javaink visszaszolgáltatása, de a minket megillető jogaink megtartása úgy tűnik, egyre inkább nehézségekbe ütközik. Küzdelmünkben voltak és vannak, akik hathatósan támogattak. Erről a helyről is kifejezzük elismerésünket és köszönetünket, azok iránt, akik közösségi életük előmozdítói voltak, és maradtak.

Megdöbbenéssel vettük tudomásul a zilahi városi tanács, folyó év január 4.-én hozott határozatát, mely szerint a Kraszna utcai óvoda a 2012/ 2013. tanévtől a Zilahi Református Wesselényi Kollégium igazgatása alól átkerül a Simion Bărnuțiu iskola igazgatása alá. Az óvodának otthont adó épület a Zilahi Református Egyház tulajdona egy 2008.- ban keltezett visszaszolgáltatási határozat alapján. A Wesselényi Kollégium igazgatása alá kerülése pedig természetes következménye volt az erdélyi magyar oktatás tradíciójának.

Meglátásunk szerint városi tanács döntése egyrészt veszélybe sodorhatja fenti óvodában egyházi támogatással létrejött és fenntartott vállalásokat, másrészt felerősíti azon félelmünket, hogy mindeddig ismeretlen háttérerők a zilahi, de tágabb értelemben a szilágysági magyar oktatás ellehetetlenítését idézhetik elő.

Nem tehetjük, hogy ne szóljunk, és ne cselekedjünk felelősen nemzeti megmaradásunk e fontos pillérének megerősítése érdekében, különösen most, amikor azt tapasztaljuk, hogy veszélybe kerülhet a magyar oktatás jövője.

Felkérjük a politikai pártokat, egyesületeket, civil szervezeteket, hogy széleskörű együttműködéssel támogassák a több évszázadra visszanéző zilahi, szilágysági magyar oktatás megmaradását, jövőjét.

Meggyőződésünk, hogy eme emberpróbáló időben csakis az együttműködés szellemében fogant határozott fellépés következtében érhető el megnyugtató eredmény.

 

Zilah, 2012. Januárjában.

A Zilahi Református Gyülekezeti- Presbiteri Szövetség Ügyintéző Tanácsa

Felavatták a Történelmi Vitézi Rend Kolozsvári székének zászlaját – a román sajtó érthetetlen dűhrohama

Vitézi zászlószentelés és tomboló magyarellenesség Kolozsváron

Augusztus 28-án, a vasárnapi szentmise keretében, a kolozsvári Szent Mihály templomban Kovács Sándor főesperes felszentelte a Történelmi Vitézi Rend Kolozsvári székének zászlaját. A rend jelenlévő mintegy ötven tagja – közöttük v. Hunyadi László főkapitány, v. Lázár Elemér erdélyi törzskapitány és v. Tokay Rozália, a kolozsvári szék főhadnagya – a szentmisét követően csoportképet készített Mátyás király szobra előtt, majd közös ebéden vett részt.

Ennyi lehetne annak az eseménynek a tényszerű beszámolója, amelyen a hírek szerint egyetlen kolozsvári magyar médium tudósítója sem jelent meg (két napilap, két rádióadás, helyi tévé, országos tévé, Duna tévé).  Annál nagyobb számban jelentek meg a román újságok, amelyek másnapi, hétfői számukban olyan tomboló  magyarellenes hangulatot keltve, egymással versengve uszítottak a Vitézi Rend, Horthy Miklós kormányzó, a kolozsvári és az erdélyi vitézek, amilyet 1990 tavasza óta alig tapasztalhattunk.

A CotidianulEgy magyar szervezet egy templomban szentelte fel zászlajátcímmel és esküt tevő Magyar Gárda alakulatot ábrázoló fényképpel „tudósít”.

A Stiri de Cluj – ilyen címmel szólítja meg olvasóit: A zsidógyilkos Horthy Miklós által alapított Vitézi Rend Kolozsváron, a Szent Mihály templomban szentelte fel zászlaját.  A fényképekkel és videóval is szemléltetett írás részletesen ismerteti a magyarországi zsidótörvényeket, valamint azt, hogy „Horthy Miklóst, Magyarország fasiszta vezetőjét több tízezer romániai, magyarországi, lengyelországi és szlovákiai zsidó haláláért teszik felelőssé”. A cikk végére uszítássá fokozódik a félretájékoztatás: „Történészek írják, hogy Horthy Miklós aláírására, az Auschwitz-Birkenau-i táborokban 40.000-50.000 zsidót gyilkoltak meg.”

A Realitatea – átveszi a Cotidianul Magyar Gárdás fényképét, és tudósításának címét, lényegét.

A Napoca News – már címében háborús bűnösnek nevezi Horthy Miklóst: A kolozsvári magyarok egy olyan szervezet zászlaját szentelték fel, amelyet a háborús bűnös Horthy Miklós alapított.

A Ziarul Faclia  – címlapon indít: A kolozsvári neo-Horthysták felszentelték harci zászlójukat, majd megjegyzi, hogy a zászlószentelést tudatosan időzítették volna a második bécsi döntés évfordulójára. (augusztus 30. – sic! – szerk. megj.)

A Gazeta de Cluj – amint azt pár héttel korábban, a Kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társulatával szemben tette, most is élen jár az uszításban. Címoldalon nemzetbiztonsági veszélyt sugalló üzenettel (Kolozsváron a Rend a gyutacsot gyújtja), és egy főtéri fényképpel manipulál, népviseletbe öltözött, hadrenben álló székely tömeggel keltve félelmet a félretájékoztatott román olvasókban.

A Magyarok Világszövetsége tiltakozik a Vitézi Rendnek és alapítójának, Horthy Miklós kormányzónak minősíthetetlen besározása ellen, és szolidaritásáról biztosítja mindazon magyar közösségeket, amelyekben ez a minden ok nélküli, gátlástalan uszítás okkal kelthet félelmet.

Egyben felhívja a nemzetközi közösség figyelmet a magyarellenességnek erre a megengedhetetlen megnyilvánulására.

MVSZ Sajtószolgálat

7278/110829

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 0:37

12-régiót-akar-az MPP

http://www.polgaripart.ro/belfoldi-hirek/12-regiot-akar-az-mpp.html

2011 jún.17

Az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke, Kulcsár Terza József úgy véli, fontos, hogy a régiók politikai tárgyalások során, a lakosság népszavazás útján történő megkérdezésével alakuljanak ki, a történelmi, kulturális, kisebbségi identitások tiszteletben tartásával. Az MPP aszimmetrikus régiósítást javasol, szerintük 12 régiónak kell léteznie: Észak-Moldva-Bukovina, Dél-Moldva, Munténia, Olténia, Dobrudzsa, Bánság, Partium, Észak-Erdély, Máramaros, Dél-Erdély, Bukarest és Székelyföld Székely Hírmondó

Egyes visszhangok a régiós átszervezéssel kapcsolatos Semjén-nyilatkozatról

 

http://www.szekelyhon.ro/szekely-vilag/vegyes-visszhangok-a-regios-atszervezessel-kapcsolatos-semjen-nyilatkozatrol

SZŐCS LÓRÁNT

2011. június 17.,

Vegyes visszhangot keltett a pénteki romániai sajtóban Semjén Zsoltnak a romániai régiós átalakítással kapcsolatos nyilatkozata.

romania_ujraosztasa_b

A pénteki híradások idézik Emil Boc miniszterelnöknek a B1 televíziós csatornán előző este elhangzott megállapítását, amely szerint a közigazgatási átszervezés kizárólag a román államra tartozik.
A România Liberă című napilap vezércikkében a magyar miniszterelnök-helyettesnek azokra a megállapításaira reagál, amelyek szerint a régiók tervezett átalakítása az etnikai arányok tudatos megváltoztatását, a székely és az erdélyi magyar megmaradás súlyos veszélyeztetését jelentené. Ezért a magyarság számára élet-halál kérdése a székelyföldi magyarlakta megyék egy közigazgatási egységbe kerülése. A lap szerkesztője, Cristian Câmpeanu ezeket a megállapításokat „túlzásnak”, sőt, egyenesen „ostobaságnak” minősíti. Hangsúlyozza, hogy az átalakítás révén egyáltalán nem módosul Románia etnikai térképe, így például – mint fogalmaz – Kovászna és Hargita megye továbbra is egyben marad, ugyanott, ahol jelenleg is van.
Az, ami valóban változik – idézi az újságírót az MTI  –, nem más, mint az ország közigazgatási beosztása. A lap szerkesztője szerint „csupán” a románok és a magyarok közötti politikai kapcsolat változik meg az átalakítás nyomán. Arra utal, hogy a jelenlegi megyei beosztás keretében a magyar többségű Hargita és Kovászna megyében szerinte már létezik „egyfajta politikai autonómia”, amennyiben a magyarok jelentősen tudják befolyásolni a megyei önkormányzatok döntéseit. 
A szerző szerint ez a fajta „politikai autonómia” fog megszűnni az újfajta közigazgatási keretben, emiatt a szerző teljesen jogosnak tartja a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) azt a félelmét, hogy a magyarok helyhatósági szinten sokat veszítenek majd politikai súlyukból.
A România Liberă vezércikkírója szükségesnek látja, hogy a román kormány tudomásul vegye mindezt, és próbáljon a magyarokkal együtt olyan megoldást keresni, amely képes megfelelni a magyarok „politikai autonómia” iránti igényeinek, akárcsak a regionális fejlődés követelményeinek, tekintettel arra, hogy – mint fogalmaz – a székely megyék gazdaságilag gyengén fejlettek.
„Más szóval, a magyarok számára fel kellene ajánlani, hogy valamilyen formában gyakorolhassák a politikai ellenőrzést az olyan körzetek felett, ahol többségben élnek…, sőt, azt a területet akár Székelyföldnek is nevezhetik, ha akarják” – olvasható a cikkben, amelynek szerzője szerint ennek érdekében el lehetne fogadni egy adott fejlesztési régión belül valamiféle „különleges közigazgatási szubstruktúrát”.
Ily módon a magyarok aggodalmai mérséklődhetnének, a román kormány számára pedig elhárulna az akadály az átszervezési projekt megvalósítása elől – véli a România Liberă újságírója.
Az Evenimentul Zilei tudósításként közöl olyan cikket, amelyben térképrajzon is illusztrálja: az RMDSZ által elképzelt régiós változat kísértetiesen egybeesik azzal a területtel, amelyet annak idején a bécsi döntés (1940) révén szakítottak ki a magyarok Romániából. 
Ugyanennek a lapnak a vezércikkében Silviu Sergiu újságíró azt fejtegeti, hogy szerinte nem kell félnie Romániának a „magyar rosszfiúktól”. Ahhoz ugyanis, hogy a Trianon után elvesztett Erdélyt a magyarok visszaszerezhessék, fel kellene oszlania az Európai Uniónak, össze kellene omlania a NATO-nak – állapítja meg. Kifejti: az EU hevesen ellenez minden olyan politikát, amely a szegregációs törekvéseknek kedvez, a NATO pedig nem tűr el semmiféle viszályforrást sem tagállamain belül, sem tagállamai között.

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 23:07

A magyar kormány támogatja az RMDSZ álláspontját

A magyar kormány támogatja a romániai magyarság egységes álláspontját az erdélyi régiók felosztásáról – mondta Répás Zsuzsanna szerdán Budapesten. A magyarországi nemzetpolitikai helyettes államtitkár kiemelte: az RMDSZ megfogalmazott egy javaslatot, ami 16 megyére vonatkozna, ezzel szemben a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PD-L) egy nyolc régiós felosztást hirdetett meg. Ezt az RMDSZ egyértelműen elutasítja, ahogy a többi magyar szereplő is, mert az eddig hagyományosan magyar többségű területek elvesztését, és politikai visszalépést jelentene.
A magyar kormány odaáll az egységes fellépés mögé, a magyar szereplők számíthatnak támogatására – jelentette ki. A PD-L elképzelése szerint a romániai magyarság csaknem 90 százaléka két külön megyébe tartozna. Az egyikben a jelentős magyar lakossággal rendelkező jelenlegi három megye, Hargita, Kovászna és Maros egy közigazgatási egységet alkotna a mostani Szeben, Brassó és Fehér megyékkel, így az újonnan létrehozandó „óriásmegyében" a magyarság aránya a 30 százalékot sem érné el. A másik megyébe tartozna a jelenlegi Kolozs, Beszterce-Naszód, Szilágy, Máramaros, Bihar és Szatmár megye. Ebben a régióban a magyarság számaránya a 20 százalékot sem éri el.

Paprika Rádió/MTI, erdely.ma

Robbanhat a koalíció a régióátszervezés miatt

 

Éles vita folyik a kormányoldal és az ellenzék, valamint a koalíció háza táján a Románia közigazgatási felosztását célzó elképzelések kapcsán. Mint ismeretes, a nagyobbik koalíciós alakulat (PDL) Traian Băsescu államfő régióátszervezési elképzelését pártolja, miszerint a jelenlegi nyolc fejlesztési régióból jönne létre ugyanannyi számú megye, ez a felosztás azonban a többségében magyarok lakta erdélyi megyék beolvadását eredményezné. További vitára ad alkalmat ugyanakkor, hogy a demokrata-liberálisok fontolgatják: felelősségvállalással terjesztik a parlament elé az ország új közigazgatási-területi térképéről szóló jogszabályt.

Ioan Oltean, a PDL főtitkára pénteken arról beszélt, a nyolc régióval számoló törvényt a kormány már június végéig felelősségvállalással fogadtatná el, és bár erről végleges döntés egyelőre nem született a koalícióban, már tárgyalnak róla. A besztercei politikus szerint a nyolc régió székhelye Kolozsvár, Brassó, Temesvár, Craiova, Konstanca, Iaşi, Ploieşti és Bukarest lenne.

Ioan Oltean szerint a Boc-kormány azt javasolja, hogy a jelenlegi 41 helyett csak nyolc, a mostani fejlesztési régiók határait követő megye létesüljön, mivel ezáltal sokkal jobb hatásfokkal lehet lehívni és hasznosítani az EU-alapokat. „Mi azt szeretnénk, ha a 2012-es helyhatósági választások már az új régiós felosztás szerint zajlanának. Amikor azt mondom, hogy »mi«, akkor a PDL-re és a jelenlegi kormányzati többségre gondolok” – fogalmazott Oltean. A PDL főtitkára annak ellenére nyilatkozott így, hogy az RMDSZ álláspontja nem egyezik a nagyobbik kormánypártéval az új közigazgatási felosztás kérdésében, ugyanis a szövetség tervezete szerint az országot fejlesztési és makrorégiókra osztanák fel. Így a jelenlegi nyolc helyett 16 fejlesztési régió jönne létre, valamint öt makrorégió. Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkotna és Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Máramaros, illetve Beszterce-Naszód megyével együtt alkotnák az ötös számú makrorégiót.

Markó Béla kormányfő-helyettes Oltean nyilatkozatára reagálva leszögezte, a nyolcrégiós tervezet csak a PDL szándékait tükrözi, amelyet az RMDSZ nem támogat, és amíg erről nem történik megállapodás a koalícióban, fölösleges felelősségvállalásról beszélni. Az RMDSZ korábbi elnöke közölte, egyeztetett az ügyben Emil Boc miniszterelnökkel, a PDL elnökével, aki elmondta, Oltean nem a demokraták, hanem csak személyes elképzelését vázolta a régióátszervezés mikéntjéről és menetrendjéről. Markó egyébként úgy véli, a nyolc fejlesztési régió túl nagy méretű ahhoz, hogy hatékony lehessen, mivel eddig sem bizonyultak működőképesnek, határaik műviek, és nem sikerült megfelelő gazdasági fejlesztési stratégiákkal sem előállniuk. „Az RMDSZ azzal sem ért egyet, hogy a jelenleg többségében magyarok lakta vidékek beleolvadjanak egy rendkívül nagy, román többségű régióba” – szögezte le a politikus.

Dél-Tirol státusával példálóznak

Állásfoglalásban utasította el a PDL tervezetét a hét végén az RMDSZ Háromszéki területi szervezetének állandó tanácsa, amely szerint a demokraták elképzelése gyakorlatilag a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék beolvasztását jelentené. A testület úgy véli, Romániában szükség van a közigazgatási reformra, ezt azonban tárgyalásnak és széleskörű társadalmi konzultációnak kell megelőznie, az RMDSZ tervezete pedig a régiók történelmi, kulturális, társadalmi, szociális és gazdasági sajátosságait figyelembe véve javasolja az átszervezést. „Az egyetlen elfogadható változat, hogy Székelyföld Dél-Tirolhoz hasonlóan, speciális státussal rendelkező régiót alkosson, és a Partium és Szilágyság is egy entitás legyen” – szögezi le a háromszéki RMDSZ. Édler András Kovászna megyei parlamenti képviselő kerek-perec leszögezte: ha a PDL a nyolcrégiós közigazgatási törvénytervezetért vállalna felelősséget a parlamentben, akkor megszavazná az ellenzék bizalmatlansági indítványát.

A honatya azonban hozzátette: bízik abban, hogy sikerül kompromiszszumra jutni a koalícióban a kérdésben. Máté András kolozsvári képviselő, az RMDSZ alsóházi frakciójának vezetője ugyanakkor leszögezte: csak akkor értene egyet a PDL tervezetével, ha abban a dél-tirolihoz hasonló területi autonómiával ruháznák fel a Székelyföldet. Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnök eközben a Krónikának elmondta: ő sem ért egyet a PDL elképzelésével, hiszen ez lényegében felszámolná a jelenlegi megyéket, a fejlesztési régiókat pedig egyetlen hatalmas megyévé alakítaná. Eközben a szövetség megtartaná a megyefelosztást, mindössze a fejlesztési régiók számát növelné, így hasonló fejlettségű, gazdasági-kulturális jellemzőkkel rendelkező, kisebb és életképesebb közigazgatási egységek jönnének létre. Csehi szerint a demokraták terve nyomán a kisebb térségek elveszítenék identitásukat, továbbá a nagy megyéken belül a fejlettebb régiók még dinamikusabb fejlődésnek indulnának a kevésbé fejlettek rovására. „Az egyes megyéknek más-más irányt kell követniük.

Szatmárnak például élnie kell az abból adódó lehetőségekkel, hogy határ menti megye, ha viszont a székhelye átkerülne Kolozsvárra, nem biztos, hogy kellő hangsúlyt fektetnének a határon átívelő kezdeményezésekre. Mindemellett igen megnehezítené az emberek dolgát, ha problémáikat Szatmárnémeti helyett Kolozsváron kellene intézniük” – állapította meg lapunknak Csehi. Elutasítja a PDL elképzeléseit Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke is, aki szerint a jelenlegi, Brassó-központú, hat megyéből álló 7-es fejlesztési régió túl nagy és működésképtelen. Hangsúlyozta: több európai projekt megvalósítási kísérlete során bebizonyosodott, hogy a hat megye nem tud együttműködni. Az RMDSZ-es tisztségviselő szerint ehelyett jóval megfelelőbb lenne egy kisebb régió, amelyet Maros, Kovászna és Hargita megye alkotna, központja pedig Marosvásárhely lenne.

Băsescu konzultál a pártokkal

Eközben a Székely Nemzeti Tanács szerint a román kormánynak az ország regionális felosztására vonatkozó elképzelése antidemokratikus, ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival, sérti a Székelyföld lakóinak akaratát és érdekeit, és egyértelműen a nemzetiségi arányok erőszakos megváltoztatását célozza. Izsák Balázs elnök közölte: a Székelyföld minden polgárának, a székely önkormányzatoknak a leghatározottabban tiltakozniuk kell, és fel kell készülniük akár az állampolgári engedetlenségre, utcai tüntetésekre is az új régiós felosztás ellen. Ezzel egy időben az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) a hét végén „rálicitált” a kormánypártokra, és bemutatta önálló régióátszervezési projektjét. A balliberális pártszövetség ugyancsak a jelenlegi nyolc fejlesztési régióból hozná létre az új közigazgatási egységeket, amelyeket a kormány által kinevezett prefektusok irányítanának.

Victor Ponta szociáldemokrata elnök közölte, 2012 és 2016 között régiótanácsok jönnének létre, amelynek elnökét közvetlenül választanák meg az ott élő választópolgárok, a régiós testületek pedig önálló költségvetéssel és végrehajtói hatáskörrel rendelkeznének. Az USL másik társelnöke, Crin Antonescu liberális pártelnök meglebegtette: ha a Boc-kormány a PDL által előterjesztett formában, lakossági konzultáció nélkül fogadja el az új közigazgatási határokat, az ellenzék utcára hívja a polgárokat, hogy így tiltakozzanak a tervezet ellen. Traian Băsescu államfő egyébként június 21-ére konzultációra hívta a parlamenti pártokat Románia közigazgatási-területi átszervezése tárgyában. n

Antal: Dorin Florea kérjen bocsánatot!

Bocsánatkérésre szólította fel Dorin Floreát Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere amiatt, hogy Marosvásárhely PDL-s elöljárója azt mondta: Kovászna és Hargita megyével ugyanabba a régióba tartozni olyan, mintha „két fogyatékossal látnál munkához”. Antal szerint az amúgy Kovászna megyei születésű Florea valótlanságokat állít, hiszen Maros megyében az egy főre eső össztermék (GDP) nem magasabb, mint Hargita és Kovászna megyében, ugyanakkor ha a viszonylag szegény Maros a gazdagabb Brassóval és Szebennel tömörülne régióba, akkor az egy főre eső GDP magasabb lesz, emiatt a régió kevesebb támogatást kapna az EU-tól. „Ha Dorin Florea elég információval rendelkezne az uniós támogatási rendszerről, akkor éppen azért szállna síkra, hogy Maros megye két olyan megyével alkosson egy régiót, amelyekkel nemcsak kulturális és történelmi szempontból tartoznak együvé, hanem gazdasági fejlettség szempontjából is egy szinten vannak, mert így sokkal több pénzt tud lehívni” – szögezte le Sepsiszentgyörgy polgármestere.

Bíró Blanka , kronika.ro

1

Románia és a romániai magyarság: hol a határ?

http://kitekinto.hu/karpat-medence/2011/06/04/romania_es_a_romaniai_magyarsag_hol_a_hatar/#komment
ZSÁR VIRÁG   2011. június 4.,
A román és romániai magyarság közötti vita erőteljes felélénkülése nemcsak megszínezte, de meg is terhelte az eddig meglehetősen rendezettnek tűnő kapcsolatot. A vita több apró részletből áll össze, amelyek akár a román és magyar állam közötti kapcsolatok romlását is maguk után vonhatják.

Eseménydúsnak mondhatjuk az elmúlt hetet az erdélyi-romániai hírek terén – még ha nem is pozitív értelemben. Érezhető, hogy tabukat döntögetünk, de kérdés, hogy jó-e az időzítés és az eszközkészlet?

Hányatott sorsú Mátyás-szobor

Vegyük először górcső alá az eddig magyar-magyar macska-egér játék tárgyává vált kolozsvári Mátyás-szobor kálváriáját. A hét elején került ki a kolozsvári önkormányzat jóvoltából egy felirat a román és magyar állam együttműködése során felújított köztéri szoboregyüttesre Nicolae Iorga román történésznek Mátyás királyról mondott egyik vitatott idézete: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult".

Kattintson és nézegessen képeket Kolozsvárról!

Az Erdély.ma szerint először 1932-ben került fel a szoborra ez az idézet, amelyet 1940-ben Észak-Erdélynek Magyarországhoz kerülése után eltávolítottak, majd Gheorghe Funar nacionalista volt kolozsvári polgármester helyeztette el ismét a táblát a szobor talapzatára 1992-ben törvénytelenül.

Bár a kolozsvári önkormányzat állítása szerint ez alkalommal jogosan helyezték el a feliratot, Kelemen Hunor, Románia kultuszminisztere egyelőre vitatja ezt az állítást.

Jó szándékkal és némi humorral megáldott kolozsváriak hirdették meg válaszul a virág elhelyezésének akcióját a fent említett feliratra. Órákon belül a helyszínen volt Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, akit azonban a tábla őrzésére kirendelt rendőr (!!!) figyelmeztetett, hogy a feliratra nem teheti csokrát.

Mindeközben a másik oldal sem maradt tétlen: egy román férfi még kedden piros-sárga-kék szalagot ragasztott a szoborra, amelyen arról lehet olvasni, , miként „győzte le Ştefan cel Mare Magyarország Királyát” – írja a Krónika. A köztisztasági vállalat alkalmazottai azonban ezt két piros-fehér-zöld szalagos koszorúval együtt eltávolították.

Visszatérve a bukaresti magyar nagykövethez, Füzes Oszkár a napokban tárgyalt a román külügyminisztériummal, ahol ígéretet kapott a román kormánytól a tábla kihelyezésének körülményeire vonatkozó vizsgálat lefolytatására. Mindeközben azonban többen felemelték hangjukat az ellen, hogy magyarok, illetve Magyarország kíván Románia és Kolozsvár belügyeibe beavatkozni.

Székelyföld Brüsszelben

Az összeütközés másik ürügyét Székelyföld a minap Brüsszelben megnyílt képviseleteszolgáltatta. A tiltakozók érvelése a következőkön alapul: először is Székelyföld  szerintük nem létező entitás, ami így, ezen a néven nem tarthat fenn képviseletet; másodsorban pedig az iroda a Magyar Régiók Házában nyílt meg, ami a román-magyar kapcsolatoknak egyáltalán nem tehet jót – olvashatjuk a Háromszék.ro oldalon. Bár a román külügyminisztérium kérte, hogy Magyarország – úgyszólván – határolódjon el a kezdeményezéstől, a megnyitón a három erdélyi EP képviselőn kívül Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes, és még néhány néppárti képviselő is tiszteletét tette.

Immár Brüsszelben is népszerűsítik Székelyföldet

A román ellenzék ezért otthon egyenesen Tőkés László román állampolgárságának megvonására buzdított, valamint levelet írt Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnökének, illetve José Manuel Barroso-nak, az Európai Bizottság elnökének abból a célból, hogy ne ismerjék el Székelyföld brüsszeli képviseletét.

Mindeközben fontos észrevenni, hogy míg az iroda a térség turizmusának és gazdaságának fellendítése érdekében jött létre, a román ellenzék könnyen politikai tőkét tudott kovácsolni belőle: elérte, hogy Teodor Basescu román elnök és Emil Boc miniszterelnök maguk is elhatárolódjanak a kezdeményezéstől, éket verve ezáltal a jelenlegi koalíciós partnerek közé.

Mindez pedig a kérdés radikalizálódásához is vezethet. „Székelyföld létezik akkor is, ha nincs a román állam által elismerve. Ott él 600 ezer magyar, akiknek a vérében van az autonómia” – ezt üzente Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke Crin Antonescu-nak, a Nemzeti Liberális Párt elnökének. Antal Árpád elmondta, rendkívüli módon zavarta ez a hisztéria, amelyet a román pártok keltettek a Brüsszelben megnyitott székelyföldi iroda kapcsán – számol be az Erdély.ma.

Porosodó kisebbségi törvény

A következményeket előre még nem láthatjuk, az RMDSZ radikalizálódása, amire Crin Antonescu hívta fel a figyelmet, azonban ténylegesen említésre méltó. Pedig nem mondható, hogy teljesen bebetonozva érezheti magát a Szövetség, hiszen a kisebbségi törvény kérdése sem tisztázott még.

A koalíciót veszélyeztetheti továbbá a szerdán, a szenátusban elfogadott törvény a romániai közterek elnevezéséről. Eszerint ugyanis a jövőben egy kormánybizottság feladata lesz megvizsgálni minden módosítást.

Bár a koalíciós megállapodás és Kelemen Hunor szerint még a parlament nyári szünete előtt szavazásra kell, hogy kerüljön az immár több, mint hat a törvényhozás különböző bizottságainak fiókjaiban porosodó törvény, a helyzet jelenlegi állása korántsem garantálja a tervezet osztatlan sikerét.

Az RMDSZ elnöke szerint a törvényjavaslatot már nem szükséges vitára bocsátani, hiszen már minden képviselőnek volt alkalma megismernie a tartalmát. Mivel plenáris vitára nincs szükség, a felelősségvállalással történő elfogadtatás lehet az egyetlen célszerű megoldás. Egyelőre nincs vita a koalíciós partnerek között a törvénytervezet tárgyában, az elfogadtatás módját azonban nem mindenki látja ugyanígy – olvashatjuk a Háromszék.ro-n.

Kérdés mindössze, hogy a fentebb ismertetett viták mennyire nyomják rá a bélyegüket a kisebbségi törvényre. Félő, hogy jobban, mint azt súlyuknál fogva ténylegesen megérdemelnék. Márpedig az RMDSZ rendíthetetlennek tűnik: a törvény el nem fogadása esetén a koalícióban történő részvételét nem fogja folytatni. Vagy ez is csak egy kísérlet a radikális szavazók megtartására?

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 16:44

A magyarokat soha nem tudták tönkretenni

 

2011. június 4., szombat 18:26

"Most, hogy az önzés, a hatalomvágy, a kapzsiság és a nemzetárulás bandériumait nyolc év tarolás és pusztítás után kiszorítottuk, jobb jövőt remélve ünnepelhetjük a nemzeti összetartozást, hiszen ígéretünkhöz híven a 2010-ben alakult új Országgyűlés első döntéseivel biztosította a magyar állampolgárságot minden magyarnak, aki nem Magyarországon él, és őseinek földjét nem kívánja elhagyni" – mondta Kövér László az ópusztaszeri Árpád-emlékmű előtt elmondott, nemzeti összetartozás napi beszédében.

Kövér László Ópusztaszeren

Az ünnepi megemlékezések beszédei soha nem múlnak el aktuális áthallások nélkül, a parlament elnöke azonban a szokásosnál is direktebben, lényegében a kormány nagyratörő ambícióinak hátterét vázolta fel a Trianon-emléknapon.

Kövér, Árpád-emlékmű

“A világméretű átalakulásból csak a nagyon erős, önmaguk újjáépítésére képes nemzetek tudnak nyertesen kikerülni, Magyarország azonban sajátos többletenergiával rendelkezik: a Kárpát-medencében vagy a világon bárhol élő magyarok erőforrásai, és nem tehertételei a magyar államnak” – mondta Kövér. A bajt, vagyis a világgazdasági válságot Kövér szerint azok okozták, akik tagadták a nemzeti értékek védelmét, csak a piacban hittek, most pedig nem győzik védeni nemzeti értékeiket – érzékeltette Kövér, hogy a magyar kormány nem akarja ezt a hibát elkövetni. Nem egymás üzleti partnerei vagyunk, nem szerződések kötnek össze, hanem mélyebb, szorosabb kötelék, mondta Kövér.

Deutsch és lovagok

Kövér arról is beszélt, hogy a cserben hagyó a cserben hagyott sorsára jut, illetve, hogy a magyarság ereje konokságában, a mindig újrakezdés varázslatos képességében rejlik. “Soha nem tudtak úgy tönkretenni minket, hogy ne tudjunk újra talpraállni”.

Deutsch és Nagy-Magyarország

Általánosabb volt Deutsch Tamás megemlékezése Szegeden, aki arról beszélt, a kormány eddigi legfontosabb intézkedése volt a magyar állampolgárság kiterjesztése, aminek következtében már kilencvenezren kértek magyar állampolgárságot, és aminek köszönhetően megtapasztalhajuk az összetartozás örömét.

Lázár János Hódmezővásárhelyen azt mondta, azok számára, akik ma állampolgársági esküt tesznek, vége a jelzős szerkezetes magyarságnak; a mai eskü valódi választóvonal az egész magyarság életében. “Ez az utolsó alkalom, amikor a ma esküt tevőket bárki megkülönböztetheti nemzettársaitól.”

index.hu

Trianon brit szemmel: későn tudatosult az igazságtalan döntés – film

Bryan Caltredge szerint Trianon után több politikus is elismerte: a határok módosítása Magyarország szempontjából rendkívül igazságtalanul történt.
Sokat jelent a múlt a magyaroknak, de minden országnak joga, hogy tiszteletben tartsa a múltját, és tanuljon belőle – mondta Bryan Caltredge brit történész a Ma Reggel című műsorban.
A történész úgy vélte: az antanthatalmak nem akarták kifejezetten megbüntetni a magyarokat, csak a németek esetében merült fel ez a lehetőség. Ausztriára és Magyarországra úgy tekintettek, mint a kisebbik szövetségesre, és azt tartották, nem jószántából vettek részt a háborúban. Caltredge szerint a trianoni békediktátumban nem volt büntető szándék. Valóban szigorú volt és igazságtalan volt – hangsúlyozta a történész -, de ez több tényező okozta. Ennek egyik oka volt a békekonferencia felépítése, valamint hogy a Kun Béla-féle Tanácsköztársaságot nem hívták meg a tárgyalásokra. Mire nagy nehezen megalakult egy demokratikusnak nevezhető kormány, ddigra a békekonferenciának gyakorlatilag vége volt – tette hozzá.

A részletek megalkotásával foglalkozó bizottságok gyakorlatilag nem foglalkoztak Magyarország sorsával. Azzal voltak elfoglalva, hogy létrehozzák a demokratikus Csehszlovákiát és Jugoszláviát. Nem foglalkoztak azzal, hogy 3 millió magyar a határok elmozdításával gyakorlatilag a túloldalon találja magát. Amikor ez előtérbe került, már túl késő volt – folytatta Bryan Caltredge.
Hozzátette: az eredeti elképzelés szerint egy nagy találkozót terveztek a vesztesek és a győztesek számára. Ekkor méltányossági alapon korrigáltak volna a feltételeken. Ez azonban elmaradt, így az utódállamok gyakorlatilag többet kaptak, mint amennyit eredetileg akartak.
A brit történész szerint később több politikus is elismerte: a határok módosítása Magyarország szempontjából rendkívül igazságtalanul történt.
A Bryan Caltredge úgy látja: a magyarok egész történelmük során azt érezték, hogy szigetet képeznek a környező népek között. „Sziget a kultúrájuk, sziget a nyelvük. Márpedig a szigetnépek mindig nagyobb nyugtalansággal figyelik szomszédaikat.”
A monarchia nemzetiségekkel szembeni politikájával kapcsolatban hangsúlyozta: annak tudatában, hogy a környező országoknak erős barátaik voltak, „beláthatjuk, hogy a magyarok hibás magatartása nem agresszív, hanem védekező stratégia volt.”


hirado.hu,erdely.ma

Kövér László: a magyarok összetartozását ünnepeljük ma

Kövér László szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban tartott megemlékezést a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából.
A mai nap nem trianoni szétszóratásunkat gyászoljuk, hanem a túlélését, az újrakezdést és a magyarok összetartozását ünnepeljük – jelentette ki Kövér László szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban.
Eljött hát az idő, hogy ne csak arra emlékezzünk, amit elveszítettünk, hanem azt is ünnepeljük, amit újra megleltünk – mondta az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából rendezett megemlékezésen az Árpád-emlékmű előtt.

erdely.ma

A magyarság legnagyobb tragédiája – Kádár Gyula álláspontja

 

Még ma is kényes kérdés Trianon, mert a történelmi Magyarország egykori nemzetiségei új hazához jutottak, míg az őshonos magyarság saját szülőföldjén hazátlanná vált, elvesztette hazaállamát, államországba, idegen uralom alá került.
Természetesen, a nyerteseket zavarja, ha valaki emlegetni meri az 1920-as területrablást. A békediktátum jogtalansága abból fakad, a magyarságnak nem biztosították a népszavazás jogát, hogy önmaga dönthessen – az önrendelkezés elve alapján – saját sorsáról. A magyar békedelegáció vezetője – gróf Apponyi Albert – Párizsban hiába kérte a népszavazás jogát, hiába jelentette ki, hogy annak eredményét a magyar nép feltétel nélkül elfogadja, nem adtak lehetőséget erre. Mivel Magyarország soknemzetiségű állam volt, ezért sokan egyértelműnek tartják azt, hogy jogos volt feldarabolni, mert a történelmi jognál erősebb az etnikai. Nos, ellenpéldáért nem kell messze menni. Annak ellenére, hogy Csehország egyik régiója német többségűvé vált, a német lakosság mégsem élhetett a csehektől való elszakadás jogával, mivel az általuk (utólag) benépesített terület a középkori cseh állam része volt. Tehát az erdélyi románságnál nagyobb lélekszámú német lakosság a történelmi jog alapján cseh uralom alatt maradt, miközben a hasonló helyzetű, a lakosság enyhe többségét alkotó erdélyi románok az etnikai elv alapján elszakíthatták Kelet-Magyarország területét. Tették ezt az önrendelkezési jogra hivatkozva, míg a magyarság történelmi jogára senki nem volt kíváncsi.
A magyar nép azonban nemcsak a történelmi jogát nem érvényesíthette, de az etnikai és a gazdasági elvet sem. A területrablók jogtalanul vették el Magyarország történelmi területének 70 százalékát és hajtották uralmuk alá a magyar nép közel egyharmadát. Az etnikai elv érvényesülése esetén a határ menti magyar többségű régiók Magyarországnál maradhattak volna, ha a határok megvonásánál érvényesítették volna az etnikai elvet. A magyarság némely részét, mint valami nyájat, úgy hajtották idegen fennhatóság alá. Tették ezt akkor, amikor Wilson amerikai elnök arra figyelmeztette szövetségeseit, hogy egyetlen népcsoportot se engedjenek idegen uralom alá jutni annak megkérdezése nélkül. Amikor az amerikai diplomácia felfigyelt a gátlástalan területrabló békeszerződések kidolgozására, nem volt hajlandó tovább részt vállalni azok munkálatain, és nem írta alá a trianoni diktátumot.

 

Mindenki veszített
Mivel a demokratikus elvek, jogok érvényesülését a békeszerződés kidolgozása során nem biztosították, ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy 1920. június 4-én délután 4 óra 15 perckor, a versailles-i kastélykertben – a Nagy-Trianon palotában – igazságtalan diktátumot kényszeríttettek a magyar népre. Ma már egyértelmű, hogy a nagyhatalmakat nem érdekelte az igazságos határok kialakítása. Így vált Trianon Európa, elsősorban Közép-Kelet Európa tragédiájává is. Ez abból adódik, hogy nem tették lehetővé a népszavazást, nem érdekelt senkit az etnikai határok kialakítása, az elcsatolt területeken élőknek nem biztosítottak autonómiát. Ha nem így jártak volna el, akkor bizony másképp alakult volna e térség népeinek történelme. A kompromisszumos megegyezés, az érdekek kölcsönös tiszteletben tartása elvezetett volna e régió népeinek föderatív, konföderatív szövetkezéséhez, Közép-Európa egységéhez, mert a becsületes módon kialakított nemzetállamok egyesítették volna erőiket, és nem szolgáltatták volna ki magukat a hitleri Németország katonai, politikai és gazdaság érdekeinek, talán a sztálini hegemóniát is megúszhatták volna. Elmondható, hogy a trianoni diktátum területrabló jellege miatt minden ország rajtavesztett. Gondoljunk csak arra, hogy Antonescu Romániája milyen óriási létszámú haderővel harcolt a németek oldalán. Ha Magyarországot nem csonkítják meg, akkor a két háború közti évtizedekben nem kényszerül revizionista politikát folytatni.
Elképzelhető lett volna Magyarország gazdasági, politikai egységének a megőrzése. Lehetett volna Svájc mintájára kantonizálni, autonóm egységekre osztani. Ha igazságos, kompromisszumos, és minden fél igényeit figyelembe véve hoznak döntéseket, akkor a trianoni diktátumot ma békeszerződésnek neveznénk. Trianonnak a hódítók és a meghódítottak is vesztesei, mert Közép-Európa szétdarabolása visszavetette e térség gazdasági életének gyors fejlődését, és ez az életszínvonalban is jól érzékelhető.
Jogos volt-e az etnikai elv?
Trianont megelőzően, 1918. december elsején a gyulafehérvári erdélyi román nagygyűlés vezetői az önrendelkezés magasztos elvére hivatkozva mondták ki az 53,8 százalékarányban románok által is lakott Erdély, Bánság és a Partium elszakítását Magyarországtól. Egy olyan országtól, amely elődeit befogadta, ahová a 13. századtól kezdve telepedtek át a Kárpátokon túli területekről. Mivel az enyhe román többség nem volt garancia arra, hogy népszavazással lehessen dönteni Erdély sorsáról, ezért a román politikai elit Erdélyben sem merte vállalni a népakarat kinyilvánítását. Tudták azt, hogy Erdélyt, a magasabb életszínvonalat biztosító hazát, nem mindenki cserélné fel az elmaradott óromániaival. Elsősorban a magyarországi szociáldemokraták, a szervezett munkásság gondolkodott így.
A nagyhatalmak egy soknemzetiségűvé, 55 százalékarányban magyarlakta ezeréves országot daraboltak fel úgy, hogy helyébe ugyancsak többnemzetiségű államokat alakítottak ki. A szlovákiai államrészben a szlovákok száma mindössze 47,6 százalékarányú, míg a szerb hegemónia alá került területeken, ideértve Horvátországot is, a szerbek aránya csupán 25 százalék volt. A Romániának ajándékozott területeken élő románság számaránya is alulmaradt a történelmi Magyarország területén élő magyarságénak.
Azok az új „nemzetállamok", amelyek az igazságtalan diktátummal születtek, jórészt felbomlottak, részben a második világháború küszöbén, majd végleg a 20. század utolsó évtizedében. Csehszlovákia, Jugoszlávia ma már egy múló történelmi emlék. Az utóbbi területén jelenleg hét ország osztozik. E nemzetállam felbomlásához – az 1990-es években – négy véres háború vezetett. Romániától még 1940-ben elvették a két százalékban „ősromán" Kadrilátert, Dél-Dobrudzsát, Bukovina északi részét, és Moldva déli megyéit Ukrajnához csatolták, míg a Prut és a Dnyeszter közti területeken kialakult a Moldáviai Köztársaság, amely a gagauzoknak széles körű területi autonómiát biztosít, míg a Dnyeszter mente állam az államban. Románia azonban megtarthatta Kelet-Magyarország történelmi területeit, a Bánság kétharmadát, a történelmi Partiumot és a történelmi Erdélyt. Ez utóbbi területen uralma alatt tartja a 80 százalékarányban ma is székely magyarok által lakott Szé­kelyföldet úgy, hogy még a hivatalos okmányokban sem lehet leírni e történelmi régió nevét.
Hazugsággal kreált államok
Az utódállamok jogtalanul jutottak az ezeréves Magyarország területéhez, mert azok sem gazdasági, sem történelmi elv alapján nem kapcsolódtak hozzájuk. Az igazságtalan határokat a franciák diktálták, őket csak az újonnan létrehozott államok érdekeinek kielégítése, a francia hatalmi befolyás biztosítása motiválta. Néhány politikus gerinctelen hazudozása, mint például Beneš, Brătianu és Clemenceau szerepe igen jelentős volt abban, hogy egy történelmileg, gazdaságilag, földrajzilag egységes országot, egy nemzetet szétdaraboljanak. Természetesen, a politikai haszonlesésnek, félrevezetésnek azért lehetett eredménye, mert a nagyhatalmakat nem érdekelte az önrendelkezés magasztos elve.
Közép-Kelet Európa legnagyobb tragédiájáról mondta Henri Pozzi francia újságíró, hogy e diktátum kikényszerítésben szereplő politikusok egykor a világtörténelem szégyenpadjára kerülnek. Lloyd George, a békediktátum angol aláírója rádöbbent arra, hogy hamis és hazug dokumentumok alapján döntöttek. Lord Sydemann szintén a döbbenet hangján állapította meg, hogy a világháborúért egy olyan államot büntettek a legkegyetlenebbül, amelynek a legkevesebb felelőssége volt abban. Reméli, egyszer kiderül, hogy e szörnyű igazságtalanság mögött milyen befolyás, milyen érdekek húzódtak. Cherfis francia tábornok és író úgy érezte, hogy olyan történelmi országot vertek szét, amely a törökök ellen évszázadokon át bástyaként védte Európát. Úgy gondolta, hogy e diktátum Franciaország szégyene lesz. Eva Maria Barki nemzetközi jogász szerint Trianon az önrendelkezési jog súlyos megsértését jelenti.
Kádár Gyula, Háromszék ,erdely.ma

1 2 3 17
>