""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Magyar összefogás

Nincs valós érv az előválasztások ellen – Interjú dr. Kincses Előddel

 

2012.02.20.

Pál Piroska

Központ, Maros megyei hetilap

 

„A magyarság által támogatott egyetlen független jelöltnek lenne esélye arra, hogy megszabadítsa a várost Fanyűvő Floreától” – jelentette ki Kincses. A kialakult helyzetről, az esetleges megoldásról és egy előválasztás megszervezéséről kérdezte a Központ munkatársa, az ismert marosvásárhelyi ügyvédet.
– Mi az ön véleménye a polgármester-jelöltség körül kialakult huzavonáról?
– A véleményem már nagyon régóta ismert, Tusványoson is előadtam: az az álláspontom, hogy a magyarságnak egyetlen közös jelöltet kellene támogatnia, mert csak így van esély arra, hogy visszaszerezzük Dorin Floreától a polgármesteri széket. Ami a közös jelölt személyét illeti, úgy vélem, előválasztáson kellene megkérdezni a vásárhelyieket, hogy a három – Smaranda Enache, dr. Vass Levente és dr. Benedek Imre –, vagy akár több számításba jöhető személy közül, kit találnak a legmegfelelőbbnek, és kinek van a legnagyobb támogatottsága.
– Ismeretes, hogy még két hete Vass Levente az EMNP és az RMDSZ közös kiszemeltje volt. Mit gondol ön, miért szeretné a szövetség „kisajátítani” a jelöltet?
– Téves az az álláspont, hogy Vass doktornak, mint RMDSZ-tagnak a szövetség színeiben kell majd indulnia a polgármesteri székért, a többieknek pedig kötelességük a „közös” jelölt mögé felsorakozni.

Tanítás határok nélkül

Hatvan anyaországi pedagógus öt éve minden vasárnap a határokon túl tanít.

Szerző: Ionescu Nikolett
Forrás: Térkép
2010.05.13. csütörtök 14:15

Öt éve a Vasárnapi Iskola mozgalom részeseként hatvan magyarországi pedagógus jár a határon túlra, hogy a magyarlakta településeken történelmet, irodalmat tanítsanak a magyar gyerekeknek.

A mozgalom, a jelentkező pedagógusok önkéntes munkáján alapul, térítést nem kapnak érte. Utazási költségeiket pályázati pénzekből, adományokból fedezik.

 

dunatv.hu

Erdély.ma, avagy a hírportálos manipuláció?

Írta: Fülöp D. Dénes

2010. április 20. kedd 13:41

Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy hónapok óta az önmagát jobboldalinak becézett Erdély.ma hírportál szerkesztője módszeres manipulációval beállt azok sorába, akik tűzzel-vassal a Magyar Polgári Párt és annak elnöke lejáratásán munkálkodnak. Azt sem értettük igazán, hogy az RMDSZ-t bíráló a Polgári Élet hetilapot miért tiltotta, iktatta ki hírportáljáról? Viszont tudjuk azt, hogy előszeretettel vezető helyen közli az olyan írásoknak, amelyek az MPP-t mocskolják, vagy egybemossák annak felelősségét, hogy az RMDSZ nem képes a párbeszédre, vagy saját ígéretét megszegve, nem jelenik meg egy olyan fontos eseményen, mint a sepsiszentgyörgyi székely nagygyűlés, stb.

Az EMNT nyilatkozata a magyarországi választások kapcsán

NY I L A T K O Z A T
A közkeletű mondás szerint: „nem engedünk a ’48-ból”. Ehhez hasonlóan az ’56-ból és a ’89-ből sem engedhetünk. Befejezetlen forradalmainkat be kell fejeznünk. A húsz évvel ezelőtt elkezdődött rendszerváltozást folytatnunk kell és be kell tetőznünk.

Az eltelt két évtizedben, különösképpen pedig az utóbbi 7 (8) „szűk esztendőben” bebizonyosodott, hogy a kommunizmus visszahúzó örökségétől szabadulni képtelen MSZP–SZDSZ utódkommunista kormányzat erre a történelmi-politikai feladatra alkalmatlan. A bukásra ítélt magyarországi posztkommunista rezsim nemcsak saját országát döntötte romba, de az egész Kárpát-medencei magyarságot sorsára hagyta.

Pártpolitika és szűken vett országpolitika helyett magyar nemzetpolitikában gondolkozunk – egy nemzetpolitikai rendszerváltozás és a határokon átívelő nemzetegyesítés jegyében. Ebben a vonatkozásban az április 11-i választásoknak éppen akkora a tétje, mint a húsz évvel ezelőtti – félresikerült – rendszerváltozásnak.

Az európai integrációval egyirányú magyar integráció viszonyai közepette, az európai kisebbségpolitikai szemléletváltozással párhuzamosan, a külhoni magyar politika gyökeres megváltoztatására van szükség, melynek legfőbb letéteményese a Fidesz–KDNP választási szövetség. Aki ma Magyarországon a Fideszt választja, az nem csupán a pártok egyikére, hanem a nemzetre szavaz.

Külön ünnep, külön gyász

Egyre inkább úgy tűnik, kevés a gyakorlati hozadéka a tavaly életre hívott és oly nagyon ünnepelt magyar összefogásnak. Pillanatnyi célját — az eredményes közös szereplést az EP-választásokon — elérte, ám azóta szinte nem akadt olyan kérdés, amelyben egyetértettek volna a felek. Nem sorakoztak fel a Tőkés László által megálmodott módon a nagy és szent ügyek mellé, mi több, az éppen ezek kapcsán élesedő nézetkülönbségek csak erősítik a széthúzást.

Az autonómia-munkacsoportot életre hívták, ám munkájuk jó esetben is csak vánszorog, eddig eredménynek a látszatát sem sikerült felmutatniuk. Nem született megállapodás sem tavaly, sem idén a székelyföldi önkormányzati nagygyűlések ügyében, a politikai szekértáborok külön-külön rendezvényeken hangoztatták zengzetes autonómiakövetelő szólamaikat. Nincs közös tervezés, közös cselekvés, egyetértés a legalapvetőbb kérdésekben sem, így nem csodálkozhatunk azon, hogy külön emlékeznek a húsz esztendővel ezelőtti tragikus marosvásárhelyi eseményekre.

Tőkés László és az EMNT idejekorán elkezdte többnapos megemlékező rendezvénysorozata szervezését, céltudatosan a húsz évvel ezelőtti rendszerváltás folyamatába illesztették Marosvásárhely fekete márciusának felidézését. Jelképesen is fontos momentum, hogy társszervezőjükké szegődött a Smaranda Enache nevével fémjelzett Pro Europa Liga, gyertyás felvonulással, majd konferenciával, neves előadókkal emlékeznek 1990 márciusára.

Olvasói kérésre – pincefeltörés a Sarmaság-i hegyen

  1. Empépések, tik még mindig ünnepeltek?
    Jó hogy nektek semmi gondotok, bezzeg nekem jól elrontották a kedvemet.
    Az éjszaka feltörték a pincémet. Már harmadjára!
    Éjjen a magyar szabadság!
    Éjjen a haza!

  2. admin kerlek tedd ki utobbi hozzaszolast topicnak!

    Óhajodat teljesítem sarmasagi mert igazából én is kíváncsi vagyok ki művelhette ezt pincéinkkel. Hátha közös erővel ki fogjuk tudni deríteni az elkövetők kilétét…

    Admin.

Karhatalmi erődemonstráció zajlik Marosvásárhelyen

Marosvásárhely, 1990. március 21.

Most jövünk a városközpontból (kedd, 17:40 az email beérkezése – szerk.), ahol a kinti mínusz 2 fokon is kezd mind jobban forrósodni a hangulat, a félelemkeltés nagymesterei máris kenyérbe léptek. Kékruhások tömeges áradata lepte el Marosvásárhelyt. Az uniformisba bújtatott hivatalos szervek minden méretben és mennyiségben elözönlötték a város szinte minden részét.

A város több pontján is rendőrautók vesztegelnek, teszik mindezt teljes nyugalommal, közpénzeken és fölötte rendkívül ráérősen. Amúgy a főtéren keresztül szinte percenként, megszámlálhatatlan mennyiségben haladnak át a rendőrautók, és ez így zajlott menetrendszerűen az elmúlt több mint másfél órában. Mikor negyedórával ezelőtt eljöttünk a városközpontból, mintegy búcsúzóul, egyszerre még két újabb rendőrségi Logan húzott el villámsebesen mellettünk. Eközben a rend kivezényelt jámbor őrei, a főtér két oldalán, valamint a Vár szomszédságában több diszkréten leparkolt rendőrautóból, egy rendőrségi rohamkocsiból, az utcáról, meg minden lehetséges és egyéb lehetetlen helyekről, továbbra is árgus tekintettel leselkedtek mindenre és mindenkire, aki él és még merészel mozogni. Azt remélik, hogy a népet, a leváltottat, így lehet még jobban kikezdeni, ráncba szedni, szellemiekben is aprópénzre váltani!

Orbán Viktor a nemzet zászlói előtt

Orbán Viktor támogatóinak és híveinek hatalmas sereglete előtt tartotta meg évértékelő beszédét. Előadása kiegyensúlyozott és egy jelentős társadalmi átalakítás előkészítéséhez méltóan emelkedett volt, markáns értekezés, a szónok magabiztos, a maga és pártja elé tornyosuló kihívások ismerője, és a tévéközvetítés idején jó volt leolvasni az arcokról az érdeklődés és az együttgondolkodás jeleit.

A beszéd eszme- és témakörei nagyjából ismeretesek — erre mondják ellenfelei, hogy nem mondott semmi újat —, éppen ezért e sorok írója arról szól, ami Orbán Viktor évértékelő szövegére ráérthető vagy éppenséggel hiányzott belőle.

Itt van például az elszakított nemzetrészek soraiban könnyen félreérthető szövegszerkesztés: szó sem esett a határokon kívül rekedt magyarokról. Ennek véleményem szerint elsősorban nem beszédterjedelmi problémák voltak a kiváltói, hanem egyrészt az, hogy éppen ezekben a hetekben-hónapokban került sor „nemzeti határbejárási” fellépésekre — a figyelmet elsősorban Vajdaságra irányítva, ahol legtöbb a baj —, s az ilyen alkalmakkor részletesen kifejtette a kormányzás felelősségét vállaló kormányváltók álláspontját, másrészt a kettős állampolgárság részletezéséig nyújtózkodó téma szétforgácsolná a véleményeket, az oly gyakran hallható-olvasható véleményektől, hogy a Kárpát-medence egészét vissza Magyarországnak, addig elmenően, hogy a szocializmus építésének dicső esztendeiben és az előző húsz évben megvezetett tömegek újra az ország románokkal történő elözönlésétől tartsanak, a nyugdíj- és betegbiztosítási összegek elorzása miatt torzsalkodjanak. És harmadsorban: a választásokat s az ezt követő változásokat a csonka ország állampolgárainak szavazataival kell megnyerni.

Tőkés – módosítani kell a kisebbségi törvényt

Módosítani kellene a kisebbségi törvényen, mert jelenlegi formájában „megosztottságot okozna a magyarok körében” — nyilatkozta tegnap Marosvásárhelyen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, aki azt is elmondta, felkérte az RMDSZ-t, változtasson a jogszabály-tervezeten.

„Jelenlegi formájában a törvény nem kielégítő. Főként a magyar közösség autonómiája terén kellene pontosítani, egyértelműsíteni, milyen hatásköreink lesznek az önkormányzásban. Gond az is, hogy közvetett vagy közvetlen módon a magyar közösség és az RMDSZ egybemosódik a tervezet szerint. A romániai magyarság politikájának nem az RMDSZ az alanya, hanem a magyar közösség egésze. Megengedhetetlen, hogy egy párt, legyen az az RMDSZ, vagy egy másik, kisajátítsa magának a magyar közösség képviseletét” — fejtette ki Tőkés.

Elmondta, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ülésén már javasolta a törvény felülvizsgálatát, és olyan jogszabály kidolgozását, amely a magyarság minden képviselője számára elfogadható. „Február 18-án, 19-én vagy 20-án újra ülésezik az EMEF, és ott ismét felvetjük a problémát. Nagyon rosszul esne nekünk, ha az RMDSZ jobban egyezne a D-LP-vel, mint a testvér magyar szervezetekkel és párttal” — szögezte le Tőkés.

Nemzeti ügy a szórványstratégia

Megalakult a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának Szórvány munkacsoportja – jelentette be Németh Zsolt. Az Országgyűlés külügyi és határon túli bizottságának elnöke azt mondta: kizárólag a világ magyar közösségeinek megtartásával jöhet létre hiteles nemzetpolitika.

„Mi nagyon határozottan elvárjuk a magyar politikai elittől, hogy üljünk le és néhány nemzeti minimumban egyezzünk meg” – mondta Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadója.

A szórványban élő magyarok megmaradásához iskolákra és egyházi közösségekre van szükség.

„Ahol nincs anyanyelvi oktatás, ott gyakorlatilag eltűnik az anyanyelv, ahol nincs anyanyelvi igehirdetés és egyház valamint szolgálat, az ugyancsak veszélybe kerül” – tette hozzá Vetési László.

Csak néhány adat a szórványmagyarságról: Két és fél millióan élnek a nyugati diaszpórában. A másfél millió amerikai és kétszázezer izraeli magyar közül egyre kevesebben őrzik nyelvünket. A romániai szórványmagyarságot félmilliósra becsülik. 100 ezren az úgynevezett őshonos szórványhoz, a moldvai csángó közösséghez tartoznak.

„Szükséges felállítani egy nemzeti intézményrendszert, amelyik ezt a szórványmunkát végezni fogja. Meggyőződésem szerint annak az irodahálózatnak, amely a határon túl egyébként nyomaiban létezik – itt a státuszirodákra gondolok -, azoknak fontos szerepe lenne ebben” – hangsúlyozta Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi És Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács üzenete az RMDSZ 20. évfordulóján


AZ AUTONÓMIÁT CSAK MAGYAR ÖSSZEFOGÁSSAL ÉRHETJÜK EL


Húszéves az RMDSZ – hirdeti plakát, meghívó, színpadi díszlet. Ünnepel a párt. Mi közünk hozzá? – gondolják sokan, a hallgatag és közömbös többség. Nem a mi ünnepünk – állapítják meg rezignáltan a csalódottak.

Érthető a vegyes érzés – a helyes azonban mégsem ez. Mert nem a „párt ünnepe” ez, hanem mindazoké, akik húsz évvel ezelőtt bíztak a Magyar Demokrata Szövetségben. Sokan voltunk akkor. A kezdeti krónikák hatszázezer tagot jegyeznek, az első választási megmérettetés statisztikája pedig több mint egymillió szavazatót mutat. Az ő ünnepük tehát ez a mai emlékezés. Vagyis a miénk. Akik húsz esztendővel ezelőtt egy minden erdélyi magyart befogadó, erejét sokszínűségéből merítő és a magyar szolidaritásra épülő érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet létrehozására szövetkeztünk, annak felépítésén, működtetésén fáradoztunk – a „nem vagyunk egyformák, de összetartozunk” jegyében.

Az RMDSZ húszéves fejlődéstörténete azonban mást mutat. A befogadó, a politikai sokszínűséget értékként tételező, a különböző véleményeket, a másként gondolkodást integrálni képes, a közös célokért egységesen cselekvő szövetség már jóideje a múlté. Az egységes erdélyi magyar politikai képviselet szétesett, romjait csendesen belepi az emlékezés és befedi az öncélú sikerpropaganda. Az alapító atyák szétszéledtek. Az ügyesebbek a régi név alatt, új tartalommal, mások viszont új név alatt, de a régi célokért, nagyrészük azonban félreállt vagy félreállíttatott.

Az alkotmányossági tévhit

Van egy makacsul visszatérő tévhit azoknak a hamis érveknek a sorában, amelyekre az autonómia ellenében szokás hivatkozni. Eszerint Székelyföld területi autonómiája ellentétes Románia hatályos alkotmányával. Ennek éppen az ellenkezője az igaz: a Székely Nemzeti Tanács által elfogadott és Románia parlamentje elé terjesztett törvénytervezetnek, Székelyföld autonómia statútumának megvan az alkotmányos alapja. A statútum tizenkettedik pontja hivatkozik is erre: Székelyföld autonóm régió a jelen törvény alapján jön létre az Önkormányzati Tanács megalakulásakor, mely autonóm közigazgatási hatóságot, az Alkotmány 117. szakasza (3) bekezdésének, valamint a szerves törvénynek számító jelen Statútum előírásainak alapján, a régió szavazati jogú polgárai szabad és általános választással, titkos és közvetlen szavazással hozzák létre.

Ezek után nézzük meg, mit tartalmaz az alkotmányos előírás, amire a tervezet hivatkozik. Íme: „Autonóm közigazgatási hatóságokat szerves törvénnyel lehet létrehozni.” (*1)

Akik nem ismerik a Székely Nemzeti Tanács törvénytervezetét, és az alkotmány idézett rendelkezését, azok az alkotmány első szakaszával érvelnek az autonómia ellen, amely kimondja, hogy Románia egységes, oszthatatlan, szuverén nemzetállam. (*2)


Nyilvánvaló, hogy egy autonóm közigazgatási hatóság létrehozása az alkotmány alapján nem sérti, és nem is sértheti az alkotmányt, ha abból a feltételezésből indulunk ki, hogy az alkotmányos előírások között nem lehet ellentmondás.

Tőkés: az EMNT nem tud egyetérteni azzal ahogy ma az RMDSZ politizál

Forrás: dunatv.hu

Sokmindenben nem értettek egyet a felek az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) tegnapi ülésén, amelyen egyebek mellett az RMDSZ kormányzati részvételéről, az erdélyi magyar összefogás jelenéről és jövőjéről, illetve az EMEF működésének folytatásáról tárgyaltak Marosvásárhelyen – derül ki a Népújság mai lapszámából. Míg Markó Béla szerint az RMDSZ és az EMNT együtt tudnak dolgozni az elkövetkező időszakban, addig Tőkés László szerint a magyar összefogás veszélybe került.

A marosvásárhelyi napilap szerint az RMDSZ elnöke arról számolt be, hogy a tanácsko- záson elsősorban kölcsönös tájékoztatásra került sor, amelyen a szövetség képviselői a kormányzati szerepvállalás körülményeiről és feltételeiről számoltak be. Megbeszélték az államtitkári tisztségek, prefektusi, alprefektusi funkciók helyzetét, szóltak a dekoncentrált intézményekben elfoglalt helyekről és arról is tárgyaltak, hogy a jövőben hogyan, mi módon fognak együttműködni.

Markó Béla nem tagadta, hogy vannak véleménykülönbségek az RMDSZ és az EMNT között a kormányzati szerepvállalást illetően, de abban egyetértettek, hogy keresni kell az együttműködés útjait – írja a Népújság. Az RMDSZ elnöke szerint munkacsoportokban együtt dolgoznak az elkövetkező időszakban, és közösen készítenek elemzést a kisebbségi törvénytervezetről, a tanügyi reformról, decentralizációs problémákról és más fontos, a magyarságot érintő kérdésekről.

Mindenki a magyarok ellen

A legtöbb, az elmúlt évek eseményeit felelevenítő összefoglalás,

elemzés úgy kezdődik, hogy eseménydús évet zártunk… Ez 2009-ben sincsen másképp, sőt. A Kárpát-medence rendkívül eseménydús és változatos évet hagy napokon belül a háta mögött. Egy képzeletbeli esemény-verseny élén az alábbiak végeznének: választások sorozata, összefogás és szakadás, illetve autonómia és jogtiprás. (A gazdasági válság egész évben érzékelhető morális, erkölcsi és gazdasági hatásaira nem tér ki az összeállítás – pedig sajnos ez is előkelő helyezést érdemelne.)

Választások éve

A 2008-as év végi összefoglaló hasábjain – Románia esetében – már használtuk a választások éve jelzőt, de a 2009-es esztendő sokkal több jogalapot ad a cím ismételt dobogós helyre kerülésére. Az év során elnökválasztások zajlottak, tavasszal Szlovákiában, ősszel Romániában. Az előbbi nem a magyar kisebbség preferencia szerint végződött, hiszen Iveta Radicova ellenzéki jelölt szoros közdelemben, de végül is alulmaradt az öt éve regnáló Ivan Gasparoviccsal szemben. Az utóbbi esetben – az RMDSZ igen ügyes belpolitikai(!) érdekérvényesítési képességei miatt – viszont a két rossz közül talán sikerült(?) a kisebbiket megcsípni. Nyáron az európai parlamenti választások tartogattak izgalmakat; az ideig-óráig 22+6 kárpát-medencei képviselő rendelkező magyarság, végül 22+5 képviselőt delegálhatott az európai döntéshozatal gépezetébe, ami így is szép sikerként könyvelhető el. A választások sorát bővíti még a szlovák helyhatósági választások, illetve a választások nélkül zajlott ismételt romániai kormányalakítás is.

Tőkés László az elmúlt esztendőről – film

Az erdélyi magyarság jövőjét csak egy, a nemzeti érdekeken alapuló Kárpát-medencei magyar összefogás teremtheti meg – jelentette ki az elmúlt esztendőt értékelveTőkés László.

Tőkés László szerint sikeres volt az erdélyi magyar összefogás a 2009-es európai parlamenti választásokon Romániában. Az EP-képviselő úgy véli: az államelnök-választáson az együttműködés kudarcot vallott.

„A mostani magyar kormányzatpolitikai tájékozódás csupán toldozása- foldozása az eddigi megalázkodó kisebbségpolitikának, nekünk gyökeres változásra, demokratikus újulásra van szükség kisebbségpolitikai téren” – fogalmazott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

Ez az önálló magyar oktatás, az autonómia és a demográfiai mutatók javítását jelenti. Tőkés örvendetesnek nevezte azt, hogy húsz évvel a rendszerváltás után végre megtörtént a 89-es mártírváros, Temesvár méltóságának visszaállítása.

„Temesvár szellemének rehabilitációját könyvelhetjük el az idén. Az összefogás és a rendszerváltás egyenes vonalán való előrehaladás azaz két irány, amely a jövő felé mutat” fogalmazott az EP-képviselő.

Az erdélyi magyarság jövőjét csak egy, a nemzeti érdekeken alapuló Kárpát-medencei magyar összefogás teremtheti meg – mondta Tőkés László.

Duna TV , erdely.ma

Hozzászólások

Kategóriák