Archive

Category Archives for "Magyar nemzetpolitika"

Bogár László: Óvatlan OVétlanítás

 

A Magyarország, a magyar kormány és legfőképpen az Orbán Viktor miniszterelnök elleni támadássorozat kritikus pontjához érkezett. Ezt talán a legegyértelműbben az Economist egyik írása fejezi ki, amely nemes egyszerűséggel így fogalmaz: „Mr. Orbán seems increasingly out of touch. His future will likely be decided not in the gilded corridors of the Hungarian parliament, but in Brussels and Washington DC.” Vagy­is: Orbán Viktor a partvonalon kívülre került, sorsa nem a magyar parlamentben, hanem Brüsszelben és Washingtonban fog eldőlni.

           Nos, ez valóban tiszta beszéd. A világ legtekintélyesebb globális orgánumainak egyike tehát világossá teszi, hogy – ha még bárkinek kételyei lettek volna ezzel kapcsolatban – a globális hatalmi rendszer számára tökéletesen érdektelen, hogy a magyar választó hogyan vélekedik Orbán Viktor sorsát illetően, mert az nem itt, hanem a birodalmi központokban dől el.

         Minden rosszban van valami jó, s ebben a most kavargó „rosszban” az a jó, hogy legalább eloszlat minden illúziót a nyugatias demokrácia működési mechanizmusait illetően. Vagyis egyértelművé teszi, hogy a „demokrácia” csak addig „működik”, amíg az érintettek ugyanazt gondolják és akarják, amit a globális hatalmi központok. Probléma akkor van, ha véletlenül nem azt akarják, akkor viszont először figyelmeztetés van, aztán fegyelmezés, aztán, ha ez sem használ, akkor felszámolás. Orbán Viktor sorsa most éppen ebbe az irányba látszik fordulni.

        Tegyük fel a kérdést, hogy miért! Válaszhoz úgy juthatunk, ha kicsit szélesebb történelmi horizonton próbáljuk megvizsgálni a kérdést. Orbán Viktor már a választások másnapján arról beszélt, hogy ami zajlik, az forradalom és szabadságharc, így az 1848-cal és 1956-tal való összevetés önként adódik. Mindkét esetben először azt hitte a magyarság, hogy egy új és jobb kormány megoldást hoz. Ám mindkét alkalommal kiderült, hogy a „rendszer” megváltoztatása nélkül az új kormány is tehetetlen. Amikor viszont nekiláttunk a rendszer átalakításának, forradalmunkat vérbe fojtotta és mindkét forradalom miniszterelnökét kivégeztette a birodalom. Annak ellenére, hogy mindkét személy, Batthyányi Lajos és Nagy Imre egyaránt a birodalom leghűségesebb híve és kiszolgálója volt egész addigi élete során.

        Van-e bátorságunk ezt a történelmi analógiát a mai helyzetre is alkalmazni? A politikai pályáját kezdő Orbán Viktor nemcsak egyszerűen a Nyugat globális birodalmának híve volt, de személyében a birodalom a „rendszerváltás” nevű pusztító konstrukciójának „csúcsfegyverét” vélte felfedezni. Globális véleményhatalmi rendszerével, a médiával az egekbe emelte, közép-európai politikai szupersztárt épített belőle. Ám 1993 őszén olyan drámai fordulat játszódott le, amely valójában a kiindulópontja a birodalom és Orbán Viktor közötti, ma már egyre pusztítóbb konfliktusnak. Hogy pontosan milyen lelki, erkölcsi és szellemi átalakulási folyamatok nyomán, azt soha nem fogjuk pontosan megtudni, de Orbán Viktor ettől kezdve újabb és újabb tanújelét adja annak, hogy – elismerve a birodalom létét és meghatározó szerepét – Magyarország számára a fennállónál kedvezőbb alkufeltételeket teremtene.

         A fordulat már akkor, 1993-ban is kiváltotta a birodalom megtorló dühét, és ennek következtében az akkor még fölényesen vezető Fidesz a nyolc hónappal későbbi választásokon a parlamentbe alig bejutni képes politikai páriává vált. Orbán azonban anteuszi alkat, akit a görög mitológia szerint mindig legyőztek ugyan, de amint a földdel érintkezett, abból újabb spirituális energiákat nyerve felpattant, és folytatta a küzdelmet.

          A birodalom 1998-ban ugyan nem akadályozta meg kormányra kerülését, de első kormányzásának tapasztalataiból okulva 2002-ben és 2006-ban már igen. Egyelőre nehéz pontosan meghatározni, hogy miért nem akadályozta meg 2010-es kétharmados győzelmét, de a fejlemények lassan kirajzolják ennek a körvonalait is. Feltehetőleg úgy gondolta, hogy a fényes győzelem valójában végzetes csapda Orbán Viktor számára. A globális pénzfegyverekkel vívott világháború ugyanis kritikus szakaszához érkezett. Mesterségesen keltett hisztériák segítségével bármelyik ország néhány hónap alatt romba dönthető. Úgy vélték tehát, hogy a játszma „csiki-csuki” jellegű lesz. Ha Orbán Viktor behódol, úgy az is kiváló a birodalom számára, mert anyagilag még inkább kifoszthatja az országot, és a behódolás tényével erkölcsileg kifoszthatja magát Orbán Viktort. Ha pedig hazáját védve ellenáll, az azért jó a birodalomnak, mert akkor végre megtorolhatja rajta minden eddigi sérelmét. És még egy táblát is akaszthat a nyakába a felirattal, így jár mindenki, aki a birodalommal dacolni mer. És Orbán az utóbbit választotta, ellenállt, és a birodalom megtorló dühe most megsemmisítéssel fenyegeti.

         1848 és 1956 példája jelzi, hogy minden ilyen kísérlet valójában az egész világhatalmi status quo megbontását jelenti, így esélye csak akkor van, ha egyfelől a nép teljes egységet és eltökéltséget mutat, másfelől sikerül olyan új szövetségi rendszer létrejöttét elősegíteni, amely védelmet nyújt a birodalmi megtorlással szemben. Mindkét történelmi kísérletünk azért bukott el, mert nem tudta egyszerre mindkét feltételt teljesíteni. És most is vesztésre állunk. A globális hatalmi rend azonban veszélyesen instabil állapotban van, a helyzet rövid idő alatt is drámaian megváltozhat. És kiderülhet, hogy az óvatlan OVétlanítás kísérlete a birodalom részéről „több mint bűn, hiba” volt…

Szász Jenő külhoni választókerületeket szeretne a magyarországi választáskor


A pénteken lezajlott Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsot követő munkaebéden Szász Jenő kisebb vitát okozott az új magyar választási törvény kapcsán vázolt felvetéseivel. A Magyar Polgári Párt elnöke szerint az új magyarországi választási törvény lehetővé kellene tegye hogy, – román mintára – százezer külhoni magyar állampolgár egyéni választókerületet alkotva önálló képviselőt választhasson a magyar parlamentbe.

A munkaebéden az európai polgári kezdeményezésről is szó esett. Született egy elvi megállapodás, amely leszögezi: az autonómia nem jár területi követeléssel, hanem elsősorban azt az európai elvet követi, hogy a döntések ott szülessenek, ahol az adott közösség mindennapjait éli. A dokumentumban ugyanakkor leszögezik, az autonómia nem öncél, hanem eszköz a magyarság kezében, amelyet nem a többség ellen, hanem saját megmaradása és gyarapodása érdekében használhat.

A Liszabonni Szerződésben előírt lehetőség, a legalább egymillió európai választópolgár által támogatott polgári kezdeményezés kérdésében az autonómiatanács tagjai igyekeztek dűlőre jutni egy közös álláspont érdekében. Végezetül abban maradtak, hogy a KMAT nemsokára külön ülést szentel e tárgykörnek.

A találkozón részt vett a KMAT elnökeként Tőkés László EP-alelnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) alapító elnöke. Délvidékről Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDP) elnöke, Felvidékről Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, Kárpátaljáról Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Horvátországból Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke, továbbá a KMAT szakértői is jelen voltak a tanácson. Transindex.ro

Az autonómia iránti elkötelezettség jeleként értékeljük az MPP gesztusát

Közlemény

A Marosszéki Székely Tanács üdvözli a Magyar Polgári Párt bejelentését, mely szerint az autonómia iránt elkötelezett jelölteket javasolnak mind Marosvásárhely, mind pedig Maros megye esetében a jövőre esedékes önkormányzati választásokra.

Az a tény, hogy a Magyar Polgári Párt országos és helyi vezetői is kiemelték, hogy pártok felett álló független és autonómiáknak elkötelezett személyekben gondolkodnak, mind Marosvásárhely, mind Maros megye esetében tökéletesen egybecseng azokkal a közösségi elvárásokkal, amely az autonómiaküzdelem alapját képezi. Mint ismert, a Székely Nemzeti Tanács 2003-as újjáalakulása óta következetesen képviseli az autonómiatörekvéseket, és pártállástól függetlenül arra ösztönöz most is minden jelöltet, önkormányzati tisztségviselőt, hogy vállalják fel a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés határozatainak végrehajtását.

Valljuk: megmaradásunk egyetlen záloga az önrendelkezés, és ez számunkra Székelyföld területi autonómiáját jelenti. Tudjuk, hogy Székelyföld ma nem az, ami lehetne, és nem olyan, amilyen lehetne. Nekünk most az a dolgunk, hogy tisztán lássuk és mindenkinek elmondjuk, milyen jövőt szeretnénk gyermekeinknek. Az a dolgunk, hogy elmondjuk román barátainknak is: az autonómia nem az ördögtől való. Elmondjuk, hogy Bolzano, annak a Dél-Tirolnak a fővárosa, amire mi oly gyakran hivatkozunk, olasz többségű város. Lehet tehát az autonóm Székelyföld fővárosa Marosvásárhely.

De mielőtt honfitársainkat meggyőznénk, a magunk sorait kell rendezni, hiszen győzni csak az erősek szoktak, de legfőképp azok, akik hittel és összetartással állnak ki a célokért. A cél pedig nem lehet öncél, nem a vezetők kiszolgálása és a hatalom átmentése a tét, hanem mindannyiunk boldogulása. Mindannyiunk azt jelenti, hogy nincs kicsi és nincs nagy, nincs gyenge és nincs erős, de van erkölcsi tartás és kölcsönös felelősségérzet.

Ez a felelősségérzet kell áthassa gondolatainkat, és ezen felelősségérzethez kívánok kellő bölcsességet mindannyiunknak, akik Marosvásárhely és Maros megye sorsáért felelősek vagyunk.

Marosvásárhely, 2011. október 23.

Biró Zsolt,

Marosszék Székely Tanácsának elnöke

MPP-PRESS

Kövér László: a magyar nemzet nem mondhat le egyetlen részéről sem

Kövér László szerint a magyar nemzet nem mondhat le egyetlen részéről sem, és a szlovákiai magyarok szellemi és kulturális értelemben a magyar nemzethez, Magyarországhoz tartoznak.
Az Országgyűlés elnöke erről egy lapinterjúban beszélt, amely a prágai, illetve a pozsonyi Hospodárské Noviny című gazdasági napilapokban jelent meg hétfőn.
Arra válaszolva, vajon meg tudja-e érteni, hogy az új magyar kormány határon túli magyarokat érintő politikája problémát okozhat a szlovák politikusoknak, még ha nem is nacionalisták, mint Ján Slota, Kövér kifejtette: „sajnos", minden szlovák politikusban van egy kis Slota, mégpedig azért, mert félnek Slotától, így figyelembe veszik nézeteit.
„Nagyobb önbizalomra lenne szükségük a szlovák kollégáknak. Értjük, hogy nem mondhatnak le azokról a területekről, amelyeket a trianoni szerződésnek köszönhetően kaptak, s amelyeken Szlovákia létrejött. De a magyar nemzet sem mondhat le egyetlen részéről sem, a szlovákiai magyarok szellemi és kulturális értelemben hozzánk tartoznak. És szintén nem mondhat le (a magyar nemzet) történelmének és kultúrájának azon részéről, amelyek ezzel a területtel kötik össze" – jelentette ki az Országgyűlés elnöke.
„A nemzet egysége a határokra való tekintet nélkül is kialakítható és megtartható, főleg az egyesülő Európában" – mondta Kövér. Hozzátette: ő otthon érzi magát Komáromban és, átmenve a hídon, Révkomáromban is. Otthon érzi magát Kolozsvár főterén is. „Szellemi, kulturális vagy történelmi értelemben ez az én hazám is" – szögezte le a politikus.
Az interjúban Kövér emlékeztetett: Magyarország a magyar-szlovák alapszerződés óta már sokszor, ismételten elismerte a mai államhatárok érvényességét. Szerinte – ami a nemzeti kérdést illeti – a Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt, illetve a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia sokkal radikálisabbak, mint a Vona Gábor irányította Jobbik. Ilyen szempontból Szlovákiában a nacionalizmus erős kártya, míg Magyarországon ez nem olyan horderejű téma.

hirado.hu,erdely.ma

A magyarokat soha nem tudták tönkretenni

 

2011. június 4., szombat 18:26

"Most, hogy az önzés, a hatalomvágy, a kapzsiság és a nemzetárulás bandériumait nyolc év tarolás és pusztítás után kiszorítottuk, jobb jövőt remélve ünnepelhetjük a nemzeti összetartozást, hiszen ígéretünkhöz híven a 2010-ben alakult új Országgyűlés első döntéseivel biztosította a magyar állampolgárságot minden magyarnak, aki nem Magyarországon él, és őseinek földjét nem kívánja elhagyni" – mondta Kövér László az ópusztaszeri Árpád-emlékmű előtt elmondott, nemzeti összetartozás napi beszédében.

Kövér László Ópusztaszeren

Az ünnepi megemlékezések beszédei soha nem múlnak el aktuális áthallások nélkül, a parlament elnöke azonban a szokásosnál is direktebben, lényegében a kormány nagyratörő ambícióinak hátterét vázolta fel a Trianon-emléknapon.

Kövér, Árpád-emlékmű

“A világméretű átalakulásból csak a nagyon erős, önmaguk újjáépítésére képes nemzetek tudnak nyertesen kikerülni, Magyarország azonban sajátos többletenergiával rendelkezik: a Kárpát-medencében vagy a világon bárhol élő magyarok erőforrásai, és nem tehertételei a magyar államnak” – mondta Kövér. A bajt, vagyis a világgazdasági válságot Kövér szerint azok okozták, akik tagadták a nemzeti értékek védelmét, csak a piacban hittek, most pedig nem győzik védeni nemzeti értékeiket – érzékeltette Kövér, hogy a magyar kormány nem akarja ezt a hibát elkövetni. Nem egymás üzleti partnerei vagyunk, nem szerződések kötnek össze, hanem mélyebb, szorosabb kötelék, mondta Kövér.

Deutsch és lovagok

Kövér arról is beszélt, hogy a cserben hagyó a cserben hagyott sorsára jut, illetve, hogy a magyarság ereje konokságában, a mindig újrakezdés varázslatos képességében rejlik. “Soha nem tudtak úgy tönkretenni minket, hogy ne tudjunk újra talpraállni”.

Deutsch és Nagy-Magyarország

Általánosabb volt Deutsch Tamás megemlékezése Szegeden, aki arról beszélt, a kormány eddigi legfontosabb intézkedése volt a magyar állampolgárság kiterjesztése, aminek következtében már kilencvenezren kértek magyar állampolgárságot, és aminek köszönhetően megtapasztalhajuk az összetartozás örömét.

Lázár János Hódmezővásárhelyen azt mondta, azok számára, akik ma állampolgársági esküt tesznek, vége a jelzős szerkezetes magyarságnak; a mai eskü valódi választóvonal az egész magyarság életében. “Ez az utolsó alkalom, amikor a ma esküt tevőket bárki megkülönböztetheti nemzettársaitól.”

index.hu

Kövér László: a magyarok összetartozását ünnepeljük ma

Kövér László szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban tartott megemlékezést a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából.
A mai nap nem trianoni szétszóratásunkat gyászoljuk, hanem a túlélését, az újrakezdést és a magyarok összetartozását ünnepeljük – jelentette ki Kövér László szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban.
Eljött hát az idő, hogy ne csak arra emlékezzünk, amit elveszítettünk, hanem azt is ünnepeljük, amit újra megleltünk – mondta az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából rendezett megemlékezésen az Árpád-emlékmű előtt.

erdely.ma

A Székelyföldön kívül élő magyarság fennmaradásának biztosítása

[ 2011. május 26., 11:35 ] [67]

Hogyan továbbvinni a magyarságtudatot? Hogyan biztosítani a fennmaradást? A Székely Nemzeti Tanács egyik célkitűzése, hogy a székelyföldi megyékből olyan régiót hozzanak létre, amely az erdélyi magyarság számára egyfajta belső anyaországot jelent.
Ebben segítségükre vannak azok a települések, amelyek nem Székelyföld területén fekszenek, hanem olykor idegen környezetben, de magyar többségűek.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint, összesen 70 ilyen magyar többségű önkormányzattal számolhatunk Erdély területén.

erdely.ma

2

Orbán: A nemzeti önbecsüléssel rendelkező országok az erősek

 

orbanviktor "A nemzeti önbecsüléssel rendelkező országok az erősek" címmel Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel közölt interjút pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung internetes kiadása. Az interjút – amely a német konzervatív napilap szombati számában jelenik meg – Georg Paul Hefty, az újság magyar származású szemleírója készítette, aki mindenekelőtt az új magyar alaptörvényről és Magyarország soros uniós elnöki tevékenységéről kérdezte a kormányfőt.

Orbán: Európa legegyszerűbb adórendszerét alakítottuk ki + képek

Az alkotmány lényegével kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az új alaptörvény szellemi kereteit és tartalmát az elmúlt két évtized tapasztalatai határozták meg. Mindezt – mint Orbán Viktor fogalmazott – egy mondatban lehet összefoglalni. "Ha egy ország saját önbecsülésében, saját magában nem biztos, ha nem ismeri saját szellemi alapjait, akkor gazdaságilag sem lehet sikeres" – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve: "Európában azok az országok lesznek erősek, amelyek nemzeti önértékelése, nemzeti önbecsülése erős." Az új alaptörvény ehhez a jövőhöz igazodik – fűzte hozzá.
Az alkotmánnyal szemben értelmiségi részről megfogalmazódott bírálatokat a kormányfő azzal magyarázta, hogy a szellemi struktúrák Magyarországon és Európa többi részében azonosak. Szavai szerint létezik egy olyan liberális szellemiség, amely le akarja építeni az összes hagyományos értéket. Ezzel szemben létezik egy konzervatív felfogás, amely meg akarja őrizni ezeket. Ez a szembenállás az értelmiségiek között ugyanúgy létezik, mint a médiában, az Európai Parlamentben éppúgy, mint az egész közvéleményben.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a Szent Korona miért szerepel az alaptörvény preambulumában, a kormányfő emlékeztetett: az állampolgároknak kiküldött 8 millió kérdőív magában foglalta azt a kérdést is, hogy mit tartalmazzon feltétlenül az alkotmány. A visszaküldött 900 ezer kérdőívben a koronát újra és újra megnevezték. Ennek kapcsán utalt azokra a vizsgálatokra is, amelyek azt voltak hivatottak kideríteni, hogy a művészeti, építészeti tárgyak közül melyik szimbolizálja legerőteljesebben a magyar nemzetet. Ezek sorában a korona messze az első helyen állt. "Ezért vált szükségessé, hogy az alaptörvényben tiszteletteljes módon megemlítsük" – fűzte hozzá Orbán Viktor.
A kormányfő elutasította azt a feltételezést, amely szerint a korona Nagy-Magyarországot testesíti meg, és ezáltal sérti az ország mai szomszédainak az érdekeit. Ennek kapcsán mindenekelőtt arra utalt, hogy az alaptörvénynek csak a magyar államhatárokon belül van hatálya. Tévedésnek nevezte azt is, hogy a korona Nagy-Magyarországot szimbolizálná. A miniszterelnök szerint nem létezik semmifajta Nagy-Magyarország. "Mi mindig a történelmi Magyarországról beszélünk" – hangsúlyozta a kormányfő, hozzáfűzve: az, hogy Magyarország korábban nem ugyanolyan nagyságú volt, nem ugyanarra a területre korlátozódott, mint ma, nem legenda, nem fikció vagy ideológia, hanem történelmi tény. "A korona tehát nem területeket szimbolizál, hanem valamennyi magyar összetartását" – szögezte le Orbán Viktor, hangsúlyozva: "Az összetartás ezen jelének semmi köze területi revízióra vonatkozó igényhez vagy vágyhoz."
Ugyancsak elutasította a miniszterelnök azt a feltételezést, amely szerint Isten említése az alaptörvényben a nem keresztény lakosság kirekesztését jelentené. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmány a himnusz első sorával kezdődik, és Isten említése csak ezen az egy helyen történik. A himnusz azonban valamennyi magyar számára fontos, a hívők számára éppúgy, mint a nem hívők számára, más vallások követői számára éppúgy, mint a keresztények számára. A himnuszt sok alkalommal minden magyar énekli, ezért senki nem érezheti magát kizárva – fogalmazott a miniszterelnök, aki ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Magyarország, Európa a jövőben vagy keresztény lesz, vagy nem fog létezni.
A magyar uniós elnökség által eddig elért eredmények közül a miniszterelnök kiemelte, hogy sikerült megállapodást elérni az energiapolitikáról. Utalt arra a rögzített alapelvre, amely szerint minden országnak két, egymástól független energiaforrással kell rendelkeznie. Szavai szerint Közép-Európának biztonsági garanciákra van szüksége. "Nem akarunk ismét ütközőállam lenni Nyugat-Európa és Oroszország között" – tette hozzá.
A miniszterelnök nagy eredményként emelte ki azt is, hogy sikerült megállapodni a többi 26 tagállammal arról a hat jogszabályról, amelyek szükségesek az európai gazdasági kormányzáshoz. Utalt arra is, hogy első ízben fogadnak el közös romastratégiát. Szavai szerint bizonyos, hogy erre az állam- és kormányfők júniusi csúcstalálkozóján sor kerül. A negyedik fő eredménynek azt nevezte, hogy sikerült fenntartani Horvátország reményét a csatlakozási folyamat lezárására, mégpedig olyan időben, amikor szembenállás tapasztalható az EU mindenfajta bővítésével.
A schengeni bővítéssel, illetve a határon túli magyarok érdekeivel kapcsolatos kérdésre válaszolva a kormányfő kifejtette: Magyarország stabilizáló szerepet kíván betölteni a térségben. Ehhez – mint hangsúlyozta – szolidaritáson alapuló szomszédsági politikára van szükség. Ezen az alapon akkor is támogatnánk a román és bolgár érdekeket, ha azok egyetlen határon túli magyart sem érintenének. Orbán Viktor úgy értékelte, hogy ez a politika sikert eredményezett. A magyar-román viszony évtizedek óta nem volt olyan jó, mint most, és ugyanez vonatkozik a magyar-horvát és a magyar-ukrán viszonyra. "A magyar-szlovák kapcsolatok is kevésbé mérgezettek, mint voltak egy éve" – fűzte hozzá.
Egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: ha a jelenlegi feltételek maradnak, Magyarország valószínűleg 2020-ban bevezetheti az eurót.

(MTI-fidesz.hu)

Megjelent a határon túli oktatási-nevelési támogatások pályázata

 

2011 május 06., péntek

Miniszteri biztos: megjelent a határon túli oktatási-nevelési támogatások pályázata
– Megjelent a határon túli oktatási-nevelési támogatások pályázati felhívása, a kérelmeket június 30-ig lehet benyújtani. Újdonság, hogy az idei évtől óvodások után is kérhető a támogatás.
Ulicsák Szilárd miniszteri biztos az MTI-nek elmondta, hogy a korábbi esztendők tapasztalatai alapján körülbelül 5-6 milliárdos támogatással számolnak. Újdonság, hogy az idei évtől az óvodások után is igényelhető az évi húszezer forintos támogatás.
A biztos közlése szerint a támogatás azon gyermekek után kérhető, akik magyar nyelvű oktatási intézménybe, vagy óvodába járnak, illetve, ha ez napi bejárással nem elérhető, akkor fakultatív, eseti magyar oktatáson, foglalkozáson vesznek részt, és erről igazolást mutatnak be.
A forrásokat koordináló Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezetője elmondta, szeretnék a jelenlegi rendszert modernizálni. Eddig a támogatásokat jelentős arányban, például Erdélyben 80 százalékban, készpénzben fizették ki, s a járulékos és postaköltség illetve az egyéb lebonyolítói költségek elérték a 10-30 százalékot. Ezt ötmilliárdos támogatásnál, átlag húsz százalékkal számolva több mint 500 millió forintot tett ki. Azt szeretnék, ha az érintettek közvetlenül, bankszámlára kapnák meg a támogatásokat, ezért tárgyalásokat folytatnak, hogy minél kedvezőbb feltételek mellett, akár ingyenesen bankszámlát nyithassanak a támogatási összeg fogadására, ami mellé ingyenesen bankkártya is járna, s az utalás is térítésmentes lenne.
A magyar államháztartásnak nem érdeke, hogy külföldi postai szolgáltatásokat finanszírozzon – jegyezte meg, hozzátéve: az új rendszer akár már ősztől, az új iskolaévre, a támogatások utalására életbe léphetne. Jelezte: így ezentúl nem a határon túli szervezetek számára fogják átutalni a támogatásokat. Ezek a szervezetek a szakmai munkát végzik, szórják a pályázati űrlapokat az iskolákba, feldolgozzák az adatokat, és jelzik a támogatásra javasoltak körét.
A rendszer így sokkal átláthatóbbá válik – mutatott rá.
Ulicsák Szilárd hangsúlyozta: szigorodni fognak a helyszíni ellenőrzések is ezzel párhuzamosan. E téren is együttműködnek a kinti szakmai szervezetekkel, az első ellenőrzések őszre várhatók.
Jelezte: lesz változás a koordináló szervezeteknél is, "a korábban kicsit mesterségesen létrehozott alapítványok helyett" Erdélyben a Romániai Magyar Pedagógusszövetség, Felvidéken a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség, míg Kárpátalján a korábbi döntésnek megfelelően Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség jótékonysági alapítványa végzi a munkát.
Kitért arra is, hogy május közepéig megjelennek a nyári programok pályázati kiírásai. Szeretnék egyre inkább az elektronikus pályáztatás felé ösztönözni a kérelmezőket.
A keretösszeg 1,2 milliárd forint lesz – közölte. Hozzáfűzte: előző évben a nyílt pályázat még 2 milliárd volt, de akkor ebben benne voltak a nagyobb szervezetek, intézmények is. Most ők kikerültek ebből a körből, és meghívásos pályázaton normatív támogatást kapnak, így a kisebb pályázók számára nagyobb tér adódik. Azt szeretnék, hogy minél nagyobb arányban már a programok lebonyolítása előtt megérkezzenek a támogatások, és minél kisebb legyen az utófinanszírozottak aránya.
A Bethlen Gábor Alap a Szülőföld Alap, mint elkülönített állami pénzalap jogutódja, számláját január 1-én megnyitották. A költségvetési törvény első körben 1,2 milliárd forintot rendelt az alapba, a teljes 12 milliárdos forrás szakaszosan érkezik majd. Ennek oka, hogy az összeg a KIM fejezeti előirányzatai között szerepel, és fokozatosan épülhet be az alap költségvetésébe. Jövőre azonban már eleve a teljes összeg az alaphoz kerül.
Ulicsák Szilárd felidézte, hogy a határon túli magyar források koordinálásáért felelős Bethlen Gábor Alapkezelőt április 18-án bejegyezte a Fővárosi Bíróság. Kiemelte, hogy az alapkezelő 100 százalékos állami tulajdonú, kiemelten közhasznú, nonprofit cég. A kiemelt közhasznú minősítésnek köszönhetően jövő évtől lehetőség nyílik majd az egyszázalékos felajánlások fogadására is, ami jelentős pluszforrás lehet.
A miniszteri biztos hangsúlyozta: azt szeretnék, hogy vége legyen annak a gyakorlatnak, hogy különböző bugyrokból, átláthatatlanul mennek a támogatások határon túlra.

— MTI, polgariprt.ro

Meghirdették a „Szülőföldön magyarul” pályázatcsomagot

[ 2011. május 04., 19:33 ] [841]

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. meghirdeti a „Szülőföldön magyarul” című
pályázatát a nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatás,
illetve hallgatói támogatás igénylésére a 2010/2011-es tanévre. A pályázat célja: a romániai magyar nyelvű oktatás és nevelés támogatása.
A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás.
Pályázók köre:

1.Nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatásban részesülhet az az óvodás, aki Romániában működő óvodában magyar nyelvű képzésben vesz részt.
2.Nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatásban részesülhet az az általános és középiskolás tanuló, aki Romániában működő oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányait magyar nyelven folytatja, valamint az, aki fakultatív magyar nyelvű oktatásban részesül, mivel a lakóhelyéhez tartozó, napi bejárással elérhető oktatási intézményben nincs magyar nyelvű tagozat. Azok a nappali tagozatos középiskolás tanulók, akik a pályázat benyújtásának határidejéig -2011. június 30-ig – 18. életévüket betöltötték, egyedi elbírálással részesülhetnek a támogatásban.
3.Hallgatói támogatásban részesülhet az a hallgató, aki Romániában működő
felsőoktatási intézményben alapfokú vagy magiszteri tanulmányait magyar nyelven folytatja.

Pályázatból kizárandók köre:
1.aki nem tesz eleget a pályázati felhívás feltételeinek;
2.aki pályázatát a megadott határidőn túl, illetve hiányosan nyújtja be, és a
felszólításban szereplő határidőn belül sem pótolja a hiányosságokat.
Pályázható támogatás összege és jogcíme:
A. NEVELÉSI, OKTATÁSI TÁMOGATÁS – 20.000 Ft-nak megfelelő RON összegű
nevelési, oktatási támogatásban részesülhet az a tanuló és óvodás, aki romániai alap- vagy középfokú oktatási intézménybe vagy óvodába jár, és magyar nyelven tanul. A fakultatív oktatásban résztvevők pályázatai egyéni elbírálás alá esnek.
B. TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZ TÁMOGATÁS – 2.400 Ft-nak megfelelő RON összegű tankönyv- és taneszköz támogatásban részesülhet az a tanuló és óvodás,
aki romániai alap- vagy középfokú oktatási intézménybe vagy óvodába jár, és
magyar nyelven tanul. A fakultatív oktatásban résztvevők pályázatai egyéni elbírálás alá esnek.
C. HALLGATÓI TÁMOGATÁS – 2.800 Ft-nak megfelelő RON összegű
támogatásban részesülhet az a hallgató, aki Romániában működő felsőoktatási
intézményben tanulmányait egészben, vagy részben magyar nyelven folytatja.
Az A. és B. pontok alatt megjelölt támogatások együtt pályázhatók, egy pályázati csomagban. A C. pont alatt megjelölt támogatási forma különálló pályázati csomagot alkot. A fentiek szerinti jogosultságok igazolása, valamint a pályázati feltételek teljesítése esetén az A. és B. pontokban megjelölt támogatás egyidejűleg is elnyerhető.
A támogatás a 2010/2011-es tanévre egy alkalommal igényelhető.
A pályázat benyújtásának határideje: 2011.május 4 – június 30. (postabélyegző dátuma) A hiányosan beadott pályázatok hiánypótlását a hiánypótlásra való felszólítás átvételétől számított 15 napon belül be kell küldeni a pályázati irodáknak.
A pályázás módja:
A pályázatokat csak a Pályázati Iroda által kidolgozott adatlapon lehet benyújtani. Az A. és B. pontokban megjelölt támogatásokra vonatkozó pályázati feltételek: – megfelelően kitöltött pályázati adatlap; – kötelezően csatolandó mellékletek, úgy mint:
a.) a törvényes képviselő személyazonosító okiratának fénymásolata;
b.) a tanuló/óvodás születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata;
c.) a tanuló/óvodás iskolalátogatási / óvodalátogatási igazolásának eredeti példánya, amely tartalmazza az adott osztály/ tagozat/ csoport tannyelvének megjelölését.
d.) a moldvai magyarok magyar tannyelvű oktatásban való részvétele esetében,
iskolai magyar óra látogatást igazoló irat, vagy ennek hiányában a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a Szeret-Klézse Alapítvány által kiállított magyar tannyelvű oktatásban való részvételt igazoló irat eredeti példánya.
A C. pontban megjelölt támogatásra vonatkozó pályázati feltételek:
– megfelelően kitöltött pályázati adatlap;
– kötelezően csatolandó mellékletek, úgy mint:
a.) a pályázó személyazonosító okiratának fénymásolata;
b.) a hallgató jogviszonyát igazoló okirat eredeti példánya, amely tartalmazza az adott tagozat/ csoport tannyelvének megjelölését, vagy a magyarul hallgatott tárgy(ak) nevét.
A megítélt támogatási összeg banki átutalással történik, melyről postai úton kap tájékoztatást.
Lebonyolító szervezet: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége
530241 Csíkszereda, Tapolca utca 20. Tel/fax: 0266 371377 E-mail: rmpsz@rmpsz.ro
Pályázatok benyújtásának módja:
A pályázatot postai úton, ajánlott levél formájában 1 (egy) eredeti példányban, zárt borítékban kell benyújtani a következő címre:
Teleki Oktatási Központ
545500 Szováta, Rózsák útja 147., Pf.1
Pályázati adatlapok beszerezhetők:
a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége irodáiban, az RMPSZ területi képviselőinél, vagy letölthetők a www.szulofoldonmagyarul.ro honlapról vagy innen
és innen.
Pályázat elbírálási és eljárási rend:
A beérkezett pályázatokról a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége ellenőrzés és feldolgozás után javaslatot tesz a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-nek, aki döntési javaslatát a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény alapján a Bizottság elé terjeszti.
További tájékoztatás az RMPSZ irodájától kérhető a 0266371377, a Teleki Oktatási Központtól a 0265570725 számokon, vagy a külön ebből a célból elindításra kerülő, 2011. május 15-től ingyenesen hívható, 0800800395 számon kérhető.
* * *
A pályázati űrlapoknak a jogosultakhoz való eljuttatásáról megkérdeztük a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnökét, Burus Siklódi Botondot:
– Idén lesznek-e az előző évekhez hasonló módon kiosztott formanyomtatványok?
Burus Siklódi Botond:
– Természetesen idén is eljuttatjuk a pályázati csomagokat az iskolákba, akárcsak a korábbi években, és számítunk pedagóguskollégáink jóhiszemű együttműködésére.
Minél rövidebb időn belül igyekszünk eljuttatni a csomagokat a helyszínekre, hogy az érdeklődők kellő időben benyújthassák pályázataikat.
Addig is türelmüket kérjük, aki pedig nagyon igyekszik (türelmetlensége érthető!), azt/azokat arra kérjük, hogy a pályázati adatlapot a honlapról letöltve majd teljes körűen kitöltve és a kötelező mellékletekkel ellátva postán juttassa el a Teleki Oktatási

Központ honlapon megadott címére.

Időben érkeznek a határon túlra szánt támogatások – Közlemény

[ 2011. május 02., 08:10 ] [309]

A határon túli magyarság forrásait a jövőben kezelő Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. bejegyzése a Fővárosi Bíróságon 2011 április 18-án megtörtént. Az Alapkezelőt a Magyar Államkincstár ezen a héten ugyancsak nyilvántartásba vette és biztosította a folyószámla megnyitását. Így a Bethlen Zrt. a többi állami céghez és államháztartási körben lévő intézményhez hasonlóan, teljesen átlátható módon a Kincstáron keresztül bonyolítja pénzügyeit, és elhárultak az akadályok a pályázatok kiírása elől is.
A pályázatok szakmai előkészítése azonban már az Alapkezelő bejegyzése előtt megtörtént. Április 30-án indult hivatalosan útjára a Határtalanul! tanulmányi kirándulások pályázati kiírása a magyarországi iskolák számára, amelyre június 3-ig, illetve június 17-ig lehet pályázni. Az április 30-i kiírást követő egy napon belül több mint 470 érdeklődő kereste fel a honlapot, így minden bizonnyal szép számmal várhatunk érvényes pályázatokat.
A „Szülőföldön magyarul” oktatás-nevelési pályázatok szakmai előkészítése szintén befejezés előtt áll. Tekintettel arra, hogy az eddigi gyakorlat szerint a jogosult határon túli magyar általános- és középiskolai diákok valamint egyetemi hallgatók a következő tanév szeptemberétől jutottak hozzá a támogatáshoz, a lebonyolításban részt vevő szakmai szervezetek segítségével ezt a határidőt idén is tartani fogjuk. Ennek első lépéseként a pályázatot a jövő hét folyamán a szakmai szervezetek segítségével megjelenteti a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

A nyártól esedékes határon túli programokra, illetve civil és szakmai szervezetek támogatására szolgáló nyílt pályázati forrásokat előre láthatóan május közepén fogjuk kiírni. Itt is jelentős érdeklődésre számítunk.
Budapest, 2011. május 1.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közös közleménye ,erdely.ma

Kövér László nem tud határon túli pártok anyagi támogatásáról

[ 2011. május 02., 11:25 ] [173]

Kövér Lászlónak nincs tudomása arról, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna – írta hétfő számában az Új Magyar Szó (ÚMSZ), amely erről kérdezte az Országgyűlés ülnökét.
"Nincs arról tudomásom, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna" – jelentette ki az ÚMSZ kérdésére a házelnök a hét végén Szatmárnémetiben.
A fideszes politikust a lap annak kapcsán kérdezte, hogy – mint a lap fogalmaz – jelenleg a magyar kormánnyal szerződésben álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) demokrácia központjaiban is zajlik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése. A lap emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is támogatásáról biztosította Tőkés Lászlót, az EMNT vezetőjét.

A magyar nyelvű bukaresti napilap tudni véli:az EMNP megalakítása után a demokrácia-központok pártszékházakká változnak. Az ÚMSZ-nek adott válaszában Kövér László a többpárti demokrácia fontosságát hangsúlyozta, és Délvidéket hozta fel példaként. „Lám, a magyarság ott is több pártban politizál, mégis sikeres!" – jelentette ki Kövér László. A Magyar Országgyűlés elnöke Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnökkel és Ilyés Gyula polgármesterrel folytatott pénteki megbeszélése után tartott sajtóértekezletet Szatmárnémetiben.
A magyarországi politikus a Szatmári béke aláírásának háromszázadik évfordulója alkalmából rendezett közös kiállítás megnyitásán vett részt a Szamos-parti városban. A megnyitón Rákóczi Ferencet idézte: „A szabadság csak azzal biztosított, ha a szomszéd egyetért vele!” Kövér beszédében fontosnak nevezte a jószomszédi kapcsolatokat, szerinte a magyar–román együttműködést egyre több területre kellene kiterjeszteni.

MTI,erdely.ma

2

„Magyar pénz“ csak ősztől

[ 2011. május 01., 07:54 ] [127]

Veress László, Kövér Lászlónak, a Magyar Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke a Szatmári Magyar Hírlapnak elmondta, a Szülőföldön magyarul elnevezésű pályázat szeptemberben indul. „A támogatási programot a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) veszi át az Iskola Alapítványtól, ám a kiírás és elbírálás mikéntje továbbra is változatlan marad“ – hangsúlyozta a magyarországi tisztviselő.
Veress arról is beszélt kizárólag a Szatmári Magyar Hírlapnak, hogy idén először az óvodásoknak is jár a támogatás. „Az intézkedéstől azt várjuk, ösztönzőleg hat majd a szülőkre, és gyerekeiket a továbbiakban is magyar tannyelvű oktatási intézménybe íratják“ – fogalmazott a kabinetvezető.
Megtudtuk, a pályázati kiírás idén is három hónapig tart, a pénzügyek kezelését pedig kizárólagosan az egyik magyarországi érdekeltségű hazai bank veszi át. A tervek szerint Erdélynek 5 milliárd forintos keretet biztosítanak. Kövér László lapunknak kifejtette, a pályázati kiírás objektív okok miatt késett, ugyanis a magyar gazdaság jelenleg nagyon komoly gondokkal küszködik. „Tűzoltó-tevékenységgel sikerült stabilizálnunk a gazdaságot, és előkészítenünk a közeljövőben várható növekedést. Tudom, hogy nagyon sokan számítottak erre a pénzre, és az összeg hiánya komoly gondokat okoz a családok életében. Arra kérek mindenkit, legyen türelemmel, nem fog elmaradni a támogatás“ – tette hozzá a házelnök.

Szatmári Magyar Hírlap , erdely.ma

Baconschi az új magyar alkotmányról

[ 2011. április 28., 13:13 ] [161]

Az új magyar alkotmánnyal kapcsolatosan helytelen lenne e pillanatban bármiféle „nacionalista pánikkeltés" román részről, hiszen a két ország között nagyon jók a kapcsolatok, Bukarest és Budapest között zavartalan a párbeszéd a magyarországi alaptörvényről is – mondta az Evenimentul Zileinek adott nyilatkozatában Teodor Baconschi külügyminiszter.
A román diplomácia vezetőjével a bukaresti napilapban jelent meg interjú. Egy kérdés arra utal: Szlovákia aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a megszavazott új magyar alkotmány a magyar nemzet egységét hangsúlyozza.
A miniszter erre vonatkozó válaszában kifejti: jelen pillanatban nagyon jó a román-magyar viszony, ezt Bukarest ugyanolyan fontosnak tartja, mint a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó európai normák tiszteletben tartását.
„Azt szeretnénk, ha a magyarországi (román) kisebbségi közösségünk képviseltethetné magát a parlamentben. Párbeszédet folytatunk Budapesttel erről a kérdésről, akárcsak az új alkotmányról" – mondta Baconschi. Hangsúlyozta: lehetőség van arra, hogy az új alaptörvény szövegének eurokonform jellegét megvizsgálhassák mind a Velencei Bizottság, mind pedig „közvetlen párbeszéd" révén.

„Nem hiszem, hogy hasznos lenne e pillanatban a nacionalista pánikkeltés, annál is inkább, mivel nagyon jó az együttműködés a magyar féllel az európai uniós elnökség időszakában" – állapította meg a miniszter. Az együttműködés eredményei között említette az AGRI gázvezeték tervét és az Arad-Szeged gázvezetéket.
Hozzáfűzte azonban: Bukarest nyilvánvalóan reagálni fog bármilyen esetben, amikor eltérést lát az egész Európa által vallott demokratikus normáktól és kritériumoktól.
Az Adevărul című liberális napilap másfél újságoldalt szentel a témának, nagy fotókkal. A nagybetűs cím: Orbán császár országa. A tudósítás leírja az új alkotmány néhány fontos elemét, de eleve kommentáló mondatok kíséretében teszi. „Magyarországnak mostantól ultrakonzervatív alkotmánya lesz" – vezeti be beszámolóját a tudósító, Galambos Éva. A továbbiakban kifejti: Orbán Viktor és pártja olyan kitételeket helyezett el a szövegben, amelyek révén az alaptörvény azután is jelentős mértékű hatalmat biztosít számára, ha esetleg elveszíti a következő választásokat.
A tudósító szerint az ellenzék és a magyar lakosság nagy része bírálta az új alkotmányt. Először is azért – olvasható a lapban -, mert a kormánykoalíció elutasított bármiféle tárgyalást az ellenzékkel, és világos volt, hogy ez utóbbinak minden módosító javaslatát elutasítják. Másrészt azért, mert az Orbán-kormányzat ellenezte a népszavazást kiírását. A tudósító szerint azért is érte bírálat az alkotmányt, mert abban túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek a múltra.
A tudósító a továbbiakban elemzőkre hivatkozva jegyzi meg: az alaptörvény olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek Magyarországot autokráciává változtatnák. A cikk írója azt is megállapítja: a kisebbségi jogokat érintő fejezet nagy hátralépést jelent. Komoly hiányosság a lap szerint, hogy az nem szavatolja a kisebbségek anyanyelvének ápolását, valamint felszámolja a kisebbségi biztos posztját.

szatmar.ro/MTI,erdely.ma

Geoana, a magyar alkotmányról

[ 2011. április 28., 13:08 ] [151]

Mircea Geoana, a szenátus elnöke egy blogbejegyzésében úgy értékeli, hogy a magyar alkotmány módosítása egy „lecke”, és azt mondja, „ha túl gyorsan nyomod a féket, azt kockáztatod, hogy az utasok a tetőbe ütik a fejüket”.
„Az az igazság, hogy jó lecke számunkra az, ami a magyar alkotmány módosítása körül történik. Ha túl gyorsan, túl váratlan intézkedéseket hozol, ha túl gyorsan nyomod a féket, azt kockáztatod, hogy az utasok a tetőbe ütik a fejüket. Talán nem véletlen, hogy nálunk is napirendre kerültek ismét az alkotmánymódosítással kapcsolatos tárgyalások, de ezúttal sokkal bizonytalanabbul. Ugyanakkor az is igaz, ha nehéz az élet, egyre kevesebb a pénz, nőnek a társadalmi feszültségek és egyre vitatottabbak a kormányzati döntések, életmagra kapnak a nacionalista, szélsőséges eszmék. Ez valahol érhető, ha mind többet veszel el az embertől, ő elmenekül valami olyasmibe, amit nem lehet megadózni, nem lehet rá áfát kiszabni: a büszkeségébe, identitásába, történelmébe. Mi több, pszichológiailag minden alkalommal visszatér abba az időbe, amikor jó volt az élete, fényes volt a jövője”, írja Geoană.
Úgy értékeli, a feszültségeket az élénkebb párbeszéddel, gazdasági partnerséggel lehet oldani.

Mircea Geoana szerint „több ponton jogosak az európai partnerek aggodalmai” és blogjában megjegyzi, az új magyar alkotmánnyal kapcsolatos legjelentősebb kifogás az, hogy Magyarország felelős a szomszédos államokban élő magyarokért.
„Úgy gondolom, a magyar alkotmány kapcsán megfogalmazott bírálatok nagy része jogos. Úgy gondolom, kevés jót hoz a jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzetben az ultrakonzervatív, nacionalista megközelítés. Ugyanakkor úgy gondolom, az Európai Unió nagy lehetőséget jelent, lehet, hogy az egyetlent, az összes tagország számára. Az európai modell és terv sikere nemcsak a partnerek számára fontos, de a globális makrogazdasági és politikai összefüggések szempontjából is. Egy erős, egységes Európa kiegyenlítheti a mérleget Kínával vagy Indiával”, írja Geoană.
Véleménye szerint a magyar alkotmány elfogadását az elmúlt évek gazdasági és társadalmi összefüggései szempontjából kell nézni.
„Magyarországnak feszült volt a kapcsolata az elmúlt években az IMF-fel, azzal a nemzetközi pénzintézettel, amelyet az összes gondokkal küszködő ország megkeresett és a tavaly év közepén Orbán Viktor miniszterelnök egy komoly megszorító tervet javasolt. Dicséretes a magyarok büszkesége, hogy saját erejükből próbálnak kilábalni a válságból, és vérre menően próbálnak alkalmazni egy ambiciózus, de szociális szempontból költséges programot. De mindezek az erőfeszítések sebeket ejtettek a polgárokon, és megnőtt az ultrakonzervatív, nacionalista politikák népszerűsége. A társadalmi, gazdasági gondokkal is magyarázható, a nacionalista Jobbik választási eredménye”, írja a szenátus elnöke.
Geaona szerint az EU-nak közbe kell lépnie, mert késlekedés nélkül büntetni kell mindent, ami eltér az európai többség véleményétől.
„Ha nem, tehetetlenül figyeljük mindannyian egy Trianon utáni doktrína kialakulását, amely egyaránt veszélyes az európai építményre és a magyarok szomszédaira. Éppen azért, hogy elkerüljük ezeket a felesleges és ártó feszültségeket 2002-ben aláírtuk a Románia és Magyarország közötti stratégiai partnerséget a XXI. századi Európáért”, mondotta Geoana.
A szenátus elnöke szerint a magyar alkotmány preambulumát, „amely leszögezi, hogy gyakorlatilag minden határon túli magyart képviselnek”, európai körökben úgy értékelik, hogy szinte irredenta beavatkozás más országok belügyeibe. „Nem gondolom, hogy az irredentizmus veszélye reális a XXI. században, amikor mindannyian az EU tagjai vagyunk. De a kérdés érvényes és komolyan kell venni. A legnagyobb veszély, hogy bátorítják a Magyarország határain kívül élő magyarok, főleg gazdasági és pénzügyi fusztrációit. Amikor az élet egyre drágább, csökkennek a jövedelmek, a vásárlóerő, amikor egyre rosszabb az életszínvonal, egyszerű megoldást ajánlanak a szomszéd államokban élő magyaroknak: a kollektív megoldáskeresés helyett az anyaországhoz fordulhatnak, amely az alaptörvényében vállal felelősséget sorsukért. Tehát nyitott a lehetőség mindenféle értelmezésre, amely feszültséghez vezethet a nemzeti közösségek között”, írja Geoana.

nyugatijelen.com,erdely.ma

Építsük közösen a régi-új vidéket!

2011. április 14. 12:35

A helyi adottságokra épülő gazdaságot támogatjuk – hangsúlyozta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a tihanyi Premium Hungaricum Ház megnyitóján, a Premium Hungarica díjak átadásán csütörtökön.

Az államtitkár kiemelte: a régi, jól bevált értékekre építhetjük a vidék jövőjét. Az agrár- és vidékfejlesztésben új irányokat kell követni. A tradíciót, a Kárpát-medence kiváló ökológiai adottságait és értékeit ki kell használni – fűzte hozzá Ángyán József.

A vidék újraéledését az segíti, ha kiaknázzuk a helyi lehetőségeket, ezért a kormány is a helyi adottságokra támaszkodó, abból építkező gazdaságot támogatja – hangsúlyozta az államtitkár.

fotó: Horváth Ernő

Fontos, hogy vegyük lajstromba saját értékeinket, és segítsük azok kibontakozását – fogalmazott a politikus, majd hozzátette: az állam támogatja azokat a csírákat, kezdeményezéseket, melyek a helyi értékekből indulnak ki.Ángyán József elmondta: az úgynevezett vidék alkotmányát, tehát a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepciót hathetes társadalmi vitára bocsátották, azt remélve, hogy májusig minden érintett részt vesz a jövő vidékének alakításában. A stratégia célja, hogy tíz évre kijelölje a hazai agrárgazdaság és vidékfejlesztés főbb irányait – tette hozzá az államtitkár. A tavalyi tűzoltás után, most már az új stratégia mentén építkezhetünk tovább. A hungarikum törvény mielőbbi elfogadásával – folytatta Ángyán József – a magyar produktumok törvényes védelmének és a hungarikum rendszer jogi garanciáinak megteremtése a cél. A Prémium Hungarica díjat idén 18-an vehették át.

(kormany.hu)

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 13:52

1 2 3 8
>