Archive

Category Archives for "MÁÉRT"

A terepmunka gyümölcse

2011. JANUÁR 30., VASÁRNAP

Az elmúlt időszakban újra terítékre került, hogy mit is vár az MPP tisztségviselőitől a tagság.

A MÁÉRT újraélesztői most egy gesztust tettek a polgáriak felé, amely következtében a Kolozs megyei MPP ügyvezető elnökét, Simon Csaba urat – akinek személyében az MPP egyik országos alelnökét is tiszteljük – beválasztották az egyik szakosztályba. Itt a közösségépítés és a felekezetekkel való kapcsolattartás módszereinek a kidolgozási stratégiájában lenne partnere a többi szakosztályi tagnak. Ebből az alkalomból kérdeztük Simon Csabát:
– Tisztelt alelnök úr, a MÁÉRT- szakosztályába való beválasztása mit jelent Ön és az MPP számára?
– Első sorban szeretném megköszönni a bizalmat az országos elnökségnek! Másodsorban e szakosztályba való bekerülésemet nagy megtiszteltetésnek veszem, mert az új magyar kormány kezdeményezései számomra fontosak voltak eddig is. Ugyanakkor e szakosztályi tagságom kötelességet is ró rám!
– A MÁÉRT szakosztályaiba nagyjából szinte mindegyik politikai vagy civil szerveződés küldött tagokat, mennyiben lesz jobb ha most egy nagy csoport dolgozik a közös terveken?
– Hiszem, hogy a többi szakosztályi tag is hasonlóan érez, mert nekik sem lehet érdemtelen, hogy a népközösségünk számára olyan fontos stratégiát közösen sikerül-e majd a MÁÉRT vezetőségének az asztalára tegyük.
– A polgári pártban Önnek a feladatai közzé tartozik a Szórvány felekezeti és közösségi szinten való kapcsolattartása is, a MÁÉRT szakosztályában is lehetősége lesz az eddigi tapasztalatából a többi tagnak is átadni?
– Szakosztályi szinten ez a terület kesztyűként megegyezik az eddigi feladataimmal. A hétfői tanácskozás(jan 31. szerk megjegz.) lényegében inkább az ismerkedés és az alapelvek leszögezése lesz. AZ MPP-nek már az indulásnál hasonló tervei voltak és két éve a terepen végzett munkám eredményei pedig szintén fontos kiindulási pontok lehet mindenki számára.
– A Kolozs megyei szakosztályok eddigi munkája , eredményei mennyiben segítheti a MÁÉRT munkáját?
– Azt ajánlom ne fussunk annyira előre, mert a MÁÉRT-ban sokrétű és sokszintű a probléma felvetés. Nekem az egyik al-szakosztályba lesz lehetőségem, hogy bemutassam mindazt, amiben közös pontokat, érdekeket lehetne kialakítani.
– Ezzel azt akarja mondani, hogy nem bízik az al-szakosztályi csoportba?
– A probléma nem így tevődik fel! Eddigi munkánkat sokan nem ismerik, részben azért mert a sajtó nem az "építőmunkára" figyel, hanem csak a "hírekre" részben pedig azért mert egyfajta öncenzurát alkalmaznak, amiért ha a polgáriakról még lenne is hírük, nem igazán teszik ki a lapjukba , nehogy más politikai csoport vezetőit megsértsék . Ezért előbb arra kell időt fordítani hogy bemutassuk egymásnak az eddigi tevékenységüket, pozitív példákon keresztül.
– Ha a többiek nem igénylik ezt a fajta közelítést?
– Nem valószínű! Mi is figyelünk másokra, és az eddig eltelt időszakban pedig sok esetben mások is "átvettek" olyan dolgokat, amit mi már bemutattunk.
– Ez azt jelentené, hogy feltétel nélkül megosztaná az eddigi tapasztalatait?
– Megint elmegyünk a probléma mellett, A MÁÉRT által kihírdetettek értelmében az anyaországnak fontos, hogy a népközösségen belül konszenzus legyen! Ez viszont nem azt jelenti, hogy feladjuk a pártnak a programját. Egyedüli magyar párt lévén a többségiek felé is üzennünk kell, hiszen mi itt élünk és ezután is itt akarunk élni, az erdélyi tájakon. A mi akaratunk is fontos kell legyen mindazok számára, akik a konszenzusra törekednek. Nem érdekünk a tömeges népközösségi "mozgás" Erről kell meggyőződjön az, aki velünk leül egy asztalhoz. Nem a megmaradás a fontos, hanem a népközösségi fejlődés!
– Ez új szeleket hozna a köreinkbe, részletezné?
– Eddigi tevékenységeink ebbe az irányba mutatnak, lásd a Csép Sándor Kolozs megyei MPP elnök komoly tevékenységét amelyet az Áldás Népesség projektben csúcsosodik, vagy a Keizer Róbert kolozsvári MPP elnök által vezetett szakember csoportok gazdasági, turisztikai, stb tevékenységeit, vagy a Csüdöm Ferencz megyei MPP elnökségi tagja által vezetett Kalotaszeg futbal bajnokságot, vagy a Pávai Mária által vezetett Egyenlő Esély szakosztály hathatós tevékenységét és nem utolsó sorban az Ifjú Polgár szervezet munkálkodását. Mindezek a népközösség fejlődésért ezidáig sok ezer munkaórát tudnak maguk mögött.
– Ezek szerint mások nem dolgoznak?
– Éppen ezért gondoljuk úgy, hogy az erőinket ne forgácsoljuk fel az által, hogy egymásban ne egyenlő partnert lássunk, hogy az eddigi munkánk ne vesszen kárba. Mi eddig semmilyen támogatást sem kaptunk és mégis elvégeztük mindazt, amit vállaltunk!
– Térjünk vissza a MÁÉRT-ba elvégezendő feladatokra, miben látja a jövőbeni munkát?
– Számunkra a jövő nemzedék egészséges körülmények között való fejlődése a legfontosabb és a párt programba is ez első helyen áll, A fiatalokkal a közösségi szellem elfogadtatása komoly befektetést igényel. Ez pedig nemcsak szellemi, hanem anyagi befektetést igényel. Erre a mostani körülmények között nem igen van lehetőség, így komolyan kellene venni az alapok tartalékolási feltételeit és a helyes elosztása helyett inkább a hasznos befektetésre kellene koncentrálni! Ezt fontosnak tartom az al-szakosztályon belüli munkánkban.
– Miután visszatér hol fogja folytatni?
– Mi eddig is mentünk a magunk útján! Ha az al-szakosztály keretében hasznos, alkalmazható változásokat észlelünk igyekszünk majd az ott elhatározottak szellemében korrekciókat, javításokat eszközölni a mi munkánkba is, de arra nem leszünk hajlandóak, hogy felvegyük a bólogatójánosok pozicióját. Ha mi is pozitívan állunk a dolgokhoz, elvárjuk, hogy a csoport többi tagjai is hasonlóan cselekedjenek. (lejegyezte GBI, Erdélyi Polgár)

BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 23:09 0 MEGJEGYZÉS

5

MÁÉRT: A szórványszakbizottság is ülést tart

[ 2011. január 29., 18:27 ] [55]

Hétfőn ülésezik a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Kárpát-medencei szórvány albizottsága. Fő témái között az egységes Kárpát-medencei magyar szórványstratégia kidolgozása, és a moldvai csángók helyzetének megvitatása szerepel.
A MÁÉRT-ben négy szakbizottság működik: oktatási és kulturális, gazdaságfejlesztési és önkormányzati, külügyi és jogi szakbizottság. A negyedik a már említett, hétfőn ülésező szórványszakbizottság.
A hatéves szünet után tavaly november 5-én életre hívott MÁÉRT-tal párhuzamosan működik a másik „magyar-magyar intézmény", a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) is, melynek állandó bizottsága szerdán ülésezett. Az ülés egyben felkészülés volt a március 11-én tartandó plenáris ülésre is.

Kitekintő/Felvidék.ma,erdely.ma

Autonómiastratégia kidolgozását tűzte ki célul a MÁÉRT – AUDIÓ

[ 2011. január 22., 21:42 ] [415]

Egységes Kárpát-medence autonómiastra- tégia megalkotása, a határon túli magyarság anyagi támogatását biztosító Bethlen Gábor Alap, az egyszerűsített honosítás és Ma- gyarország uniós elnökségével összefüggő kérdések szerepeltek a MÁÉRT külügyi és jogi bizottságának pénteki ülésén.
Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint a testület olyan autonómiakoncepció kidol- gozására fog törekedni, amely tekintettel van a nemzetközi példákra és az egyes országok sajátosságaira.
A külügyi államtitkár hozzátette: „eltérő jogi, közigazgatási keretek között kell az egyes magyar közösségek autonómiájukat megvalósítsák, de a magyar kormány elkötelezett az autonómiastratégia megvalósításai iránt”.

Hallgassa meg Nádori Teodóra összeállítását, amely a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában hangzott el:

erdely.ma

Az egyszerűsített honosítás tapasztalatait is megtárgyalják

[ 2011. január 10., 13:06 ] [292]

Az egyszerűsített honosítás tapasztalatairól, a kisebbségi vegyes bizottságokról és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szakbizottságairól lesz szó a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság keddi ülésén – mondta el Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár.
Kifejtette: örömmel látják, hogy a kedvezményes honosítás ügyintézése problémamentesen zajlik, de az eddigi tapasztalatokat, fejleményeket szeretnék áttekinteni. Napirenden szerepel még a Bethlen Gábor Alap, amelyről december 23-án fogadott el törvényt az Országgyűlés. A bizottság tagjait az alap indulásáról tájékoztatják, illetve arról, hogyan alakul át az eddigi támogatási rendszer, milyen nyilvántartást működtetnek, hogyan szeretnék az adatszolgáltatást megvalósítani az egyes államtitkárságok között. Megjegyezte: az alaphoz kapcsolódó alapkezelő nonprofit zrt. létrehozása is folyamatban van, várhatóan egy hónapon belül megkezdheti munkáját.
Téma lesz a Máért szakbizottsági rendszere. A helyettes államtitkár felidézte, hogy tavaly a Máért ülésén négy szakbizottság felállításáról döntöttek, az oktatási és kulturális, a gazdasági és önkormányzati, a külügyi és jogi, illetve a szórványtestület. Utóbbinak két albizottsága lesz, az egyik a kárpát-medencei szórványmagyarsággal, a másik a nyugati diaszpórával foglalkozik majd. A diaszpóra szakbizottság kivételével mindegyik testület még januárban ülésezik, a diaszpóratestület pedig várhatóan februárban tanácskozik. A szakbizottság munkájában a Máért tagszervezetei mellett a kormányzat képviselői is jelen lesznek – hangsúlyozta.
A tárcaközi bizottság negyedik témája a vegyes bizottságok munkája lesz. Répás Zsuzsanna elmondta, hogy összesen hat kisebbségi vegyes bizottság ülése várható az első félévben, először a magyar–szlovák vegyes bizottság tart majd ülést.
A kormány augusztus 27-i hatállyal hozta létre a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottságot (NPTB) a kölcsönös felelősség és figyelem elvén nyugvó nemzetpolitikai tevékenység összehangolására. A testület elnöke Semjén Zsolt, a miniszterelnök általános helyettese, alelnöke pedig Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Az NPTB feladata – a kormányhatározat szerint – egy, a kormány nemzetpolitikai tevékenységét segítő kölcsönös tájékoztatáson alapuló, egységes információs rendszer létrehozása, a nemzetpolitikai vonatkozású feladatok végrehajtásának koordinálása és értékelése, az egyes minisztériumok külhoni magyarokat érintő tervezési tevékenységének összehangolása, a központi államigazgatási szervek külhoni magyarokat érintő tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, és javaslattétel a kormány számára a nemzetpolitikai vonatkozású feladatok végrehajtása során a forrásigény összehangolt tervezésére és a pénzfelhasználás ellenőrzésére.
A bizottságban képviselteti magát a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkári, illetve parlamenti államtitkári szinten. A bizottságban helyet foglal a KSH elnöke is. A kormány határozatában felkérte a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetőjét, hogy személyesen vagy delegáltja útján állandó meghívottként vegyen részt az NPTB munkájában. A testület legalább negyedévente tart teljes ülést.
MTI ,erdely.ma

Az Országgyűlés elnöke jövőre összehívja a KMKF-et

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma az Országgyűlés saját intézményéve.

Feldolgozta: SzZ
Forrás: MTI

2010.11.26. péntek 8:48

Kövér László a jövő év elején hívja össze a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF). A házelnök azt mondta, a megbeszélésen meg kell vitatni, hogy miként lehet a KMKF-et és a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) egymás mellett működtetni.

A szervezet megtartását firtató kérdésre azt válaszolta, az nem az ő jóindulatától függ, országgyűlési határozat hozta létre az intézményt. Mint mondta, már illő is lett volna, hogy ülést tartson a fórum, de mivel a MÁÉRT-et a kormány összehívta, nem látta értelmét annak, hogy tartalom, valóságos napirend nélkül tartson szimbolikus ülést a KMKF.
Az Országgyűlés elnöke reményét fejezte ki, hogy az első ülésen már tudnak olyan indítványokról tárgyalni, amelyek a nemzetpolitika szervezeti rendszerének jövőbeni működtetésére tesznek javaslatot.
Kövér László felvetette: nem biztos, hogy ugyanazon szereplőket kell tömörítenie a KMKF-nek és a MÁÉRT-nak.
Előbbi a törvényhozás mellett működtethető, konzultatív szervezet lehetne, utóbbi pedig az operatív nemzetpolitika irányításában, a kormány végrehajtó hatalmának gyakorlásában lehetne egyfajta kontrolláló, tanácsadó szerv – mondta.
A házelnök szerint el kell dönteni azt is, hogy milyen, a világ magyarjainak nevét, címét nyilvántartó köztestületet hozzanak létre; az egy egyéb, a nemzetpolitikát érintő állami feladatokat is ellátó, költségvetési pénzekből, ellenőrzötten működő szerv lehetne. Utalt arra, hogy ezt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vetette fel, rámutatva arra, hogy léteznek olyan típusú funkciói a nemzetpolitikának, amelyeket nem feltétlenül a kormánynak kell ellátnia.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2004. szeptember 10-én alakult meg a különböző kárpát-medencei országok országos vagy tartományi, megyei szinten megválasztott képviselőinek és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyar képviselők egyeztető fórumaként. Azokból az országokból, ahol nincs országos parlamentbe megválasztott képviselő, vagy számuk nem éri el a négyet, az Országgyűlés elnöke a regionális, vagy ennek megfelelő szintű választásokon mandátumot szerzett képviselők közül annyit hív meg, hogy az adott országból a KMKF munkájában részt vevő képviselők száma elérje a négy főt.
Az Országgyűlés minden frakciója három képviselőt, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága három, az Európai Parlament frakciónként egy-egy képviselőt delegált a fórumba. Az Országgyűlés 2008. márciusában határozatot fogadott el, amelynek alapján a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) az Országgyűlés saját állandó intézményévé vált, hogy parlamenti ciklusokon átívelően működhessen.
A KMKF elnöke az Országgyűlés elnöke, szervezetét és működését a KMKF által elfogadott statútum szabályozza. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) Állandó Bizottsága 2010. március 4-én tartotta utolsó ülését a 2006-2010 közötti magyarországi országgyűlési ciklusban. Az ülés foglalkozott a határon túli magyar közösségek helyzetének egyes aktuális kérdéseivel és az elé terjesztett szakpolitikai koncepciókkal, továbbá áttekintette a KMKF eddigi tevékenységének eredményeit.

dunatv.hu

Semjén: Minden magyarért meg fogunk küzdeni – film

Magyarország soros uniós elnöksége egy lehetőség a magyarság hangsúlyos megjelenésére.

Szerző: Pintér Attila
Forrás: Heti Hírmondó

2010.11.08. hétfő 10:21

Magyarország soros uniós elnöksége egy lehetőség arra, hogy a határon túli magyarság ügyei hangsúlyosan megjelenjenek. A szavazati jog kérdése a nemzeti egység megőrzése érdekében maradt ki a MÁÉRT zárónyilatkozatából. Az összmagyar regisztert pedig jelentős nemzetközi erőforrásnak szánja a kormányzat.

A Magyar Állandó Értekezlet után a tanácskozás tanulságairól és a nemzetpolitikában várható lépésekről is nyilatkozott Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának vasárnap este.

Magyarország lesz az Unió soros elnöke, tehát az EU ügyei itt fognak “intéződni”. Ez pedig egy lehetőséget ad arra, hogy úgy koordináljuk a dolgokat, hogy a határon túli magyarság, illetve általában a kisebbség szempontjai hangsúlyosan megjelenjenek – így reagált Semjén Zsolt a Duna Televízió felvetésére, miszerint milyen lehetőségnek tartják Magyarország uniós elnökségét a határon túli magyar szervezetek.

A miniszterelnök-helyettes Szerbiát hozta példaként, mint ahol megvalósult a kulturális autonómia egy formája. Nyilvánvaló, hogy ezt a magyar kormány nagyra értékeli és támogatja Szerbiát abbéli törekvésében, hogy mihamarabb az Európai Unió tagjává válhasson. “Ez a jó szerb-magyar viszony üdvös kihatással van a vajdasági magyarságra; az irántuk tett szerb gesztusok pedig üdvös kihatással vannak a magyar-szerb kapcsolatokra” – mondta Semjén Zsolt.

Miért maradt ki a szavazati jog?

A MÁÉRT zárónyilatkozatában szó van az egyszerűsített honosítási eljárásról, az oktatási törekvésekről és az autonómiáról, Magyarország soros uniós elnökségéről. S bár volt egy szavazás a témáról, mégsem került bele a záródokumentumba a határon túli magyaroknak adandó választójog. Miért nem? – hangzott a Heti Hírmondó kérdése.

A mostani MÁÉRT záró nyilatkozata valóban egy történelmi dokumentum volt, megvalósult a nemzeti egység; részint a magyarországi politika, részint a határon túli és az emigráció politikájának tekintetében – reagált a miniszterelnök-helyettes. Olyan szervezetek, amelyek pengeváltásban vannak egymással, azok is aláírták a magyarság legfontosabb kérdéseivel foglalkozó zárónyilatkozatot.

Azt megerősítette Semjén Zsolt: a nyugati emigráció részéről valóban felvetették, hogy a határon túli magyarság szavazati jogát vegye bele záródokumentumába a MÁÉRT. Ő ezt a kérdést véleménynyilvánító szavazásra bocsátotta, és kiderült: minden határon túli magyar szervezet ragaszkodik ahhoz, hogy szavazati jogot kapjanak a magyar állampolgársággal. Ám ez a pont nem volt része a záródokumentum eredeti tervezetének.

“Ha ezt beerőltetem egy többségi szavazással, tehát hogy ez kerüljön be a záródokumentumba, akkor nincs meg a teljes egység, mert bizonyos magyarországi politikai párt ezt kritikusan szemlélte. Nyilván a szocialista pártnak komoly problémát okozott volna ennek ilyen formában való elfogadása, szerintem a delegáltaknak nem is nagyon lett volna mandátuma, hogy ebben a kérdésben ilyen értelmű állásfoglalást tegyenek” – ismertette a hátteret a kormányzati politikus, hozzátéve: a nemzeti egységet a záródokumentum kapcsán mindennél előbbre valónak tartotta, hiszen a magyarságot érintő minden fontos kérdés belekerült a nyilatkozatba.

Jelentős erőforrásnak szánják az összmagyar regisztert

Miért fontos az összmagyar regiszter létrehozása, amelynek tervét szintén bejelentette a Magyar Állandó Értekezlet ülésén? – hangzott a Heti Hírmondó kérdése.

“Ez a szívem csücske” – reagált Semjén Zsolt. A regiszter létrehozását azért tartja fontosnak, mert a magyar nemzet világnemzet lett, abból kifolyólag, hogy az emigráció szétszórtan él a világban. A nyugati magyarság, az emigráció megtartása pediglen speciális kapcsolatokat igényel – a negyedik, ötödik generációtól már nem reális elvárni, hogy úgy beszéljenek magyarul, mint az itthoniak.

“Ezért az egyik javaslatom, hogy az emigráns szervezetekben, mondjuk az Egyesült Államokban, legyen a magyar mellett egy angol nyelvű szekció is, ahol a negyedik ötödik generációs magyarokat kell megtartani a magyarságban – még ha az angol nyelviségben is” – magyarázta Semjén Zsolt, hozzátéve: a lengyelek ugyanezt a stratégiát követik.

A tervezett regisztert pedig arra használnák, hogy személyesen elérjenek minden magyart, bárhol él a világban – küldve nekik üzeneteket a magyar társadalomról, vagy nemzeti ünnepeken ünnepi üzenetet például ismert költemények formájában. “Ez a fajta kapcsolattartás az ő identitásukat megerősíti. Gazdasági beruházás esetén meg lehet nézni, hogy az adott térségben hol vannak magyarok, akiknek a befolyása, kapcsolatrendszere segítség lehet ilyen szempontból is. De az sem elhanyagolható, hogy ha van egy magyar ügy – mondjuk a szlovák nyelvtörvény, ami sérelmes a szlovákiai magyarság, tehát az egyetemes magyarság számára – akkor mozgósíthatjuk a világ magyarságát a magyar ügy mellett. Óriási erő van ebben” – érvelt a miniszterelnök-helyettes.

Csak azt zavarja, akinek nem inge-gatyája a magyarság

A Heti Hírmondó felvetésére, hogy számít-e arra, ez az elképzelés vitákat fog kiváltani, Semjén Zsolt úgy reagált: ez azoknál válthat ki vitát, “akiknek ez a nemzet se inge, se gatyája”.

“Akinek magyar szíve van, az csak helyesnek tarthatja, hogy a világban élő magyarokat megtartsuk a magyarságban, a magyarsággal szimpatizáló embereket magunkhoz tudjuk kötni, az identitásukat megerősítsük; és mi rossz van abban, ha Magyarország a világban szétszóratásban élő magyaroknak magyar üzeneteket küld? Ennél pozitívabb dolog a Földön nincsen…Nem beszélve arról, hogyha más országok ezt megtehetik, akkor megtehetjük mi is. Erre mondtam azt, hogy minden magyarért meg fogunk küzdeni” – hangzott Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Heti Hírmondónak adott nyilatkozatában.

dunatv.hu

MÁÉRT 2010 – Semjén Zsolt miniszterelnök – helyettes beszéde – film

Semjén: példátlan nemzeti egység valósult meg a Magyar Állandó Értekezleten

2010. november 05. 19:36

A Máért résztvevői üdvözlik a nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárság megszerzéséről szóló törvényeket – mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes

Oldal nyomtatásaSzövegméret növeléseSzövegméret csökkentéseOldal továbbküldése

Elítélték a szlovák nyelvtörvényt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagjai abban a zárónyilatkozatban, amelyet a tanácskozás minden résztvevője ellátott pénteken kézjegyével. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: példátlan magyar nemzeti egység valósult meg a Máérten az anyaország pártjai és a határon túli magyarság, illetve a nyugati emigráció szervezetei között.

Semjén Zsolt a zárónyilatkozatot ismertető péntek esti sajtóértekezleten kiemelte: a tagok elítélték a szlovák államnyelvtörvényt diszkriminatív, félelemkeltő szellemisége miatt. Megállapították, hogy a törvény a tervezett módosítások ellenére továbbra is tartalmazza a kisebbségi magyar nyelvhasználatot korlátozó rendelkezéseket, szankciókat. Egyben reményüket fejezték ki, hogy a szlovák kormány figyelembe veszi majd a Velencei Bizottság ajánlásait a jogszabály módosításakor.
Az aláírók ugyancsak reményüknek adtak hangot, hogy Romániában hamarosan elfogadják az új oktatási törvényt, amely több ponton javítja a magyar oktatás helyzetét, s továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását. Fontosnak tartják továbbá Székelyföld sajátos közigazgatási jogállásának kialakítását – ismertette a nyilatkozatot a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt

A résztvevők üdvözölték a közvetlen demokratikus választás útján alakult új Vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot, a kulturális autonómia ezen szervének létrejötte álláspontjuk szerint előremutató és biztató jel az egész Kárpát-medencei magyarság számára. Remélik, hogy a vajdasági magyarokra nézve hátrányos észak-bácskai és észak-bánáti közigazgatási körzethatárok mielőbb módosítják. Aggodalmukat fejezték ki ugyanakkor a kárpátaljai magyar oktatás, különösen a magyar tannyelvű egyházi líceumok helyzete miatt. A felek támogatják a muravidéki magyar közösség érdekeit szolgáló általános szlovéniai nemzetiségi törvény elfogadását, s üdvözlik a magyar kormány elkötelezettségét a szórványkérdés, illetve a diaszpórában élők megszólítása mellett. Felhívják a figyelmet arra, hogy a nyugati magyarság megmaradása érdekében cselekvési terv kidolgozására van szükség, s a (a magyarok kapcsolattartását segítő) nemzeti regiszter létrehozása a nemzet minden tagjának érdeke.
A Máért résztvevői üdvözölték a nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárság megszerzéséről szóló törvényeket. Rögzítették, hogy üdvözlik a budapesti kormány eddigi nemzetpolitikai tevékenységét, s egyetértenek abban, hogy a két törvény valóban a nemzeti összetartozás erősítését szolgálja. A jelenlévők állást foglaltak az autonómia különböző formái, mint stratégiai célkitűzés mellett, s megállapodtak abban is: a könnyített honosítás bevezetésével összhangban a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt is módosítani kell, s az oktatási-nevelési támogatást kiterjeszteni az óvodásokra is. Felhívják a figyelmet a 2011-12-ben esedékes népszámlálások fontosságára, s az 1956-os forradalom 55. évfordulójának a világ magyarságának bevonásával történő megünneplésére.
Semjén Zsolt elmondta, hogy a jövőben négy szakbizottság kezdi meg munkáját: a külügyi és jogi szakbizottság, amelynek feladata a hazai jogszabályok mellett a környező országok magyarságot érintő törvényeinek véleményezése lesz. Emellett rendszeresen ülésezik majd az oktatási és kulturális, a gazdaságfejlesztési és önkormányzati, valamint a szórványbizottság.
A résztvevők kiemelték, hogy a tanácskozás a nemzeti érdekek képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fóruma, amely a közös gondolkodást és a magyar nemzetet érintő döntések közös meghozatalát szolgálja.
A kormányfő helyettese úgy összegezte, hogy a Máért pénteki, kilencedik ülése, amelyet hatéves szünet után tartottak, össznemzeti szempontból rendkívüli jelentőségű és rendkívül sikeres volt.

Forrás: hirado.hu/MTI

fidesz.hu

MÁÉRT 2010 – Orbán Viktor miniszterelnök beszéde – film

A miniszterelnök parlamenti beszédében előrevetítette a jövő év lehetőségeit, rávilágított a realista nemzetpolitika szükségességére és emlékeztette a hallgatóközönséget arra, hogy igen is létezik egységes magyar nemzet

Oldal nyomtatásaSzövegméret növeléseSzövegméret csökkentéseOldal továbbküldése

A miniszterelnök szerint tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség, amelyben egy percre sem szabad elfelejteni, hogy az "egységes magyar nemzet létezik". Orbán Viktor a hatéves szünet után pénteken a Parlamentben összeülő Magyar Állandó Értekezleten (Máért) azt mondta: a Máért léte azt mutatja, megvan bennünk a szándék, hogy a magyarok könyveit együtt írjuk.

Orbán Viktor

A Máért nélküli korszaknak vége van – jelentette ki beszédében a kormányfő, aki szerint az ma már történelmi tény, hogy a magyar nemzet túlélte megcsonkítását, így minden oka megvan arra, hogy a nagy nemzetek sorába tartozónak gondolja magát. Úgy látja, a Máért léte azt mutatja, "megvan bennünk a szándék", hogy a magyarok könyveit együtt írjuk. "Ha külön-külön kezdjük írni, akkor az útjaink elválnak, és a mi gyermekeink és unokáink már nem egy nagy nemzet könyveit írják" – hívta fel a figyelmet.

A miniszterelnök elmondta: a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazást úgy értelmezte, az akkor hatalmat gyakorlók arra akarták rávenni az embereket, hogy "külön-külön írjuk a magyar nemzet nagy könyvét". Orbán Viktor szavai szerint ez egy beteges politika. Az idei országgyűlési választás azonban válasz volt 2004. december 5-re, szakítottak ezzel a beteges gondolkodásmóddal – hangsúlyozta.

Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a 2004-es népszavazáson az igenek többségben voltak a nemekhez képest, és ez erkölcsi kötelességet jelent azon kormány számára, amely először kap lehetőséget ennek kijavítására, hogy meg is tegye. Felidézte, a parlamentben nagyon nagy arányú támogatást kapott a kettős állampolgárságról szóló javaslat.

Orbán Viktor kiemelte, szakítani kell a hamis realistákkal, akik azt állítják, Magyarország sorsa önmagán kívül dől el; ebben a gondolkodásmódban ugyanis nincs jövő.

Tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség, amelynek kiindulópontja, hogy egy percre sem szabad elfelejteni: az "egységes magyar nemzet létezik" – mondta, hozzátéve, ez a garancia arra, hogy soha többet ne lehessen a nemzetpolitikában olyan hibákat elkövetni, mint amilyenek az elmúlt hat évben megnyomorították sokmillió magyar ember életét. Hozzátette: ezeknek a hibáknak az elkerülésére soha vissza nem térő lehetőségünk és esélyünk van.

Orbán Viktor, nemzetközi sajtótájékoztató

Kiemelte: arról szó sem lehet, hogy a nemzetpolitikai szempontokat és nemzetstratégiai érdekeket a külpolitikai reláció érdekei alá rendeljék. Pont fordítva, az összes külpolitikai relációt annak fényében kell alakítani, hogy a nemzetstratégiai felfogásból mi következik.

Ugyanakkor az is világos, hogy a nemzetközi kapcsolatok rendszere radikálisan változóban van. A korábban nagyon gyakran ideológiamotivált kapcsolatrendszerek át fogják adni helyüket az ideológiamenteseknek. Nekünk szerinte semmi okunk nincs arra, hogy továbbra is ideológiai szempontokon alapuló kapcsolatrendszert építsünk ki olyan országokkal, akikkel egyébként mindenki pragmatika alapján építi kapcsolatrendszerét.

Az előttünk álló jövőben a kormányfő szerint az együttműködés leginkább kézen fekvő terepe a gazdaság lesz. Magyarország speciális küldetése, túl azon, hogy törődik a saját nemzetpolitikájával, egy kárpát-medencei politika kialakításával, egy közép-európai együttműködés kialakítása is. A magyarországi politika és nemzetpolitika után – folytatta – a mi küldetésünk egy közép-európai politika megteremtése: a gazdaságban, az infrastruktúrában, a fejlesztéspolitikában, s talán a katonai együttműködés lehetősége sem zárható ki, természetesen a NATO és az unió keretein belül – fejtette ki.

A magyar politikai rendszer áprilisban előállt stabilitása adta lehetőségtől – mint mondta – nem szabad megijedni, és nem is kell bevárni bizonyos intézkedésekkel a Magyarországnál stabilabbnak tűnő háttérrel rendelkező országokat. Példaként a bankadót említette, hozzátéve: mindenki tudta, előbb-utóbb lesz bankadó, de Magyarországnak sem ideje, sem lehetősége, sem szüksége nem volt arra, hogy bevárja Európa többi országát.

A többi intézkedéssel is mind így állunk – közölte. Azok az intézkedések, amelyek némi értetlenséget, furcsálkodást váltanak ki, mind indokoltak a jövő szempontjából, s előbb-utóbb meg fognak jelenni más, a nyugati kultúrkörhöz tartozó államok döntéseiben is – vélekedett.

Rámutatott: az előttünk áll év döntő, a megnyíló lehetőségek kihasználása pedig erkölcsi kötelesség. Ez az egy év áll rendelkezésre, hogy Magyarország megújuljon – fűzte hozzá. Ez a megújulás éve, meg kell őrizni a lelki erőt, a magyar nép által a választásokon létrehozott egységet és az akcióképességet, a gyorsaságot, az éles látást, a hidegvér és a gyors cselekvésre való képességet – sorolta.

Az egy dolog, hogy bekövetkezett egy óriási politikai változás, de a politikai változás és annak jegyében elvégzendő munka két különböző dolog – hívta fel a figyelmet, megjegyezve: nem tekintenek úgy, hogy a magyar emberek elvárásainak, igényeinek eleget tettek volna, pusztán azért, mert megnyerték kétszer a választást, s hatalmas parlamenti többségük van. A magyar kormány ennek szellemében végzi munkáját – emelte ki a kormányfő.

Orbán Viktor a modellértékű változtatások között említette az arányos adórendszer bevezetését, az együttműködésen alapuló gazdaságpolitikát, amely a nemzetközi nagytőke részvételére is igényt tart a teherviselésben, a nyugdíjreformot, valamint a közigazgatás átalakítását, amelyet az elkövetkező egy évben végre kell hajtani. Ide sorolta a Máért összehívását és a kettős állampolgárságról szóló törvény végrehajtását is. Utóbbival kapcsolatban elmondta: eddig csak a döntés született meg, a végrehajtás még nem kezdődött el.

hirado.hu

fidesz.hu

MÁÉRT 2010 – Szász Jenő beszéde

A IX. Magyar Állandó Értekezleten első alkalommal vehetett részt az MPP küldöttsége, hasonlóképpen először volt jelen  az EMNT is.

A két küldöttség egymás mellett foglalt helyet és jól képviselték az erdélyi nemzeti ellenzéki oldalt.

Az MPP elnökének felszólalása a MÁÉRT-en  alábbiakban olvasható.

,,Budapest, 2010. november 5. MÁÉRT ülés

Tisztelt Magyar Állandó Értekezlet !

A mai Máért az újrakezdés lehetősége.

És ha újrakezdés, akkor érdemes rögzítenünk, honnan, milyen állapotból indulunk és hová akarunk megérkezni. Ugyanis nem pusztán az elmúlt nyolc esztendő útvesztésének lezárására, hanem az elmúlt 20 év vagy akár elmúlt 90 év gyötrelmes útkeresés korrekciójára is valós lehetőség nyílik. Páratlan lehetőség ez, amely lehetőséghez páratlan felelősségünk is társul. Mert mindannyian egyszer az utókor szemébe kell nézzünk és választ adjunk arra a kérdésre, mi, magyar politikusok mit csináltunk és milyen eredménnyel az 1990 utáni évtizedekben.

Engedjék meg, hogy fentiek jegyében -röviden – néhány elvi szempontot ajánljak az Értekezlet figyelmébe, majd a napirendi pontokhoz kapcsolódóan néhány konkrét javaslatom is volna:

Ami az állapotainkat illeti: 2010-ben a magyar nemzetpolitika állapota és teljesítménye nem rosszabb, de nem is jobb Magyarország elmúlt húsz évének gazdaságpolitikai, társadalompolitikai, külpolitikai teljesítményénél. Azaz siralmas. Ez a tény is jelzi sorsközösségünket, azt, hogy nincs úgynevezett határon túli és inneni magyar világ hanem egyetlen magyar világ van, az elmúlt években nem úgynevezett magyar „ szétfejlődés” hanem azonos irányba történő magyar hanyatlás zajlott. Szóval alapvető létmutatóinkban – demográfia, gazdasági erőforrásainkkal való rendelkezés, szociális szétziláltság – ugyanolyan siralmas állapotban vagyunk mint Magyarország társadalma.

Csupán egyetlen alapvető különbség van közöttünk: míg Magyarországnak, a magyar társadalomnak talán van még néhány húsz esztendőnyi ideje és ereje, hogy az elmúlt nyolc, húsz vagy ki tudja hány év kártételeit jóvátegye, kijavítsa, nekünk – Kárpát-medencei magyar közösségeknek – egyszerűen nincs már sem időnk, sem erőnk újabb és újabb húsz évekre. Mert elfogyunk, eltűnünk a térképről és beteljesedik rajtunk a mondás, hogy a probléma soha nem oldódik meg, csak egy idő után elveszíti az aktualitását.

Fentiek okán, javasolni szeretném, közös magyar ügyeinkben soha, senki ne használjon kettős politikai és erkölcsi mércét. Semjén miniszterelnökhelyettes úr megnyitójában nagyon pontosan fogalmazott: a Kárpát-medencei magyar politikában nem minden magyar, ami annak látszik !

Ahogy Magyarországon voltak politikusok akik visszaéltek a népképviselettel, voltak akik könyörtelenül kiszolgáltatták a magyarországi embereket idegen érdekeknek, úgy a Kárpát-medencében is , és Erdélyben is – hogy szűkebb pátriámról beszéljek – voltak olyanok, akik magyarként nem a magyar érdekeket képviselték, képviselik az idegenségben, hanem az idegen érdekeket képviselnek a magyarság körében.

Kérem tehát nem szem elől téveszteni, hogy a magyar nemzet érdekei iránti árulás nem áll meg Magyarország államhatárainál, a Kárpát-medencei magyar közösségekeink belpolitikai viszonyaiban nem álomvilági állapotok, hanem a magyarországihoz hasonló eszmei, ideológiai és politikai harcok dúlnak.

Kérem tehát a magyarországi barátainkat, ne kényszerítsenek ránk olyan politikát, amelyet ők maguk Magyarországon nem folytatnak. Magyarországon a nemzeti együttműködés rendszere nem az elvtelenségen, nem önbecsapáson és nem furfangos kirekesztésen alapul, így a nemzeti összefogásnak Erdélyben sem ezeken kell alapulnia.

A Magyar Polgári Párt készen áll hiteles, érdemi és mellérendelt  nemzeti együttműködésre az RMDSZ-el, az EMNT-vel és az SZNT-vel. Arra viszont nem állunk készen és soha nem is fogjuk megtenni , hogy visszaélve az erdélyi magyarság, a választóink politikai együttműködésre irányuló óhajaival, vágyaival, hamis összefogási  látszatokat teremtsünk és becsapjuk az erdélyi embereket.

Másik megfontolásra javasolt elvi szempont, Tisztelt Értekezlet, annak tudatosítása, felismerése, hogy napjainkban – 1990 óta első alkalommal – a Kárpát-medencei magyar közösségekben a szociális veszélyeztetettség és fenyegetettség erősebb mint az etnikai fenyegetettség és veszélyeztetettség. Napjainkban sajnos nagyon sok kisebbségi magyar családban nem az a kérdés, milyen tannyelvű iskolába járjon a gyerek, hanem az a kérdés, van-e amit csomagolni neki tízóraira ? Ennek ténynek beláthatatlan politikai következményei lehetnek a magyar politikai érdekképviseletre nézve. Felvidék és Kárpátalja legutóbbi magyar választási eredményei jól tükrözik a helyzetet és vészjóslóak Erdélyre nézve.

Fentiek okán, meg kell állapítanunk, hogy a Magyar Állam által 1990-ben a Kárpát-medencei magyarság részére meghirdetett etnopolitikai ajánlata kifulladóban van, ezen ajánlat sürgős megújításra, szociális elemekkel való megerősítésre szorul. Erre soha nem látott lehetőség a magyar állampolgárság kiterjesztése, a magyar állam teherbíró képessége és magyarországi társadalom szociális ingerküszöbének korlátai között.

Fentiekkel szorosan összefüggnek a konkrét napirendi pontokhoz kapcsolódó  javaslataink:

1. 1.) Az oktatás –nevelési támogatások területén állítsuk vissza az eredeti állapot, azaz az első Orbán-kormány alatt a lebonyolításra kijelölt kárpát-medencei magyar pedagógusszervezetek kapják vissza maradéktalanul azt a lehetőséget, amitől 2003-ban pártalapítványok javára megfosztották őket. Ez így méltányos, célszerű és szakszerű.

2. 2.) A státustörvénynek az állampolgársági törvénnyel történő harmonizációja keretében ne feledkezzünk meg visszahelyezni a státustörvény szövegébe azt, amit a 2002 utáni magyarországi kormányzat – néhány határon túli szövetségese aktív támogatásával és helyeslése mellett – kidobott a törvényből: az „ egységes magyar nemzet „fogalmát .

3. 3.) Javasoljuk, hogy a magyarországi alkotmányozási folyamat lezárása után , az új magyar-magyar kapcsolatok intézményrendszerének kialakulása és megszilárdulása után, a státustörvényt alakítsuk át olyan sarkalatos és európai mércéknek is mérhető kétharmados jogszabállyá, amely 1945 óta első alkalommal egységes szerkezetbe foglalt törvényi védettséget és keretet ad a Magyar Állam és a határain kívül élő magyar nemzetrészek kapcsolatának.

Végezetül, egy tiszteletteljes utolsó javaslatom volna. A MÁÉRT mai üléséről erkölcsi és politikai értelemben nagyon hiányzik valaki: az a közképviseleti szervezet, amely Erdélyben, a legnehezebb időkben, 2006-ban, a székelyföldi autonómiatörekvések mögé jogilag kétségbevonhatatlan módon, helyi népszavazás keretében, több mint negyedmillió székely ember akaratát tudta állítani. Páratlan, a Kárpát-medencében egyedülálló teljesítmény az, amit a Székely Nemzeti Tanács fel tud mutatni.

Kérem Önöket, hogy erkölcsi és politikai megfontolásból közmegegyezéssel találjuk meg azt a jogi megoldást, amely révén a MÁÉRT következő ülésén már a Székely Nemzeti Tanács képviselőit is köszönthetjük köreinkben.

Köszönöm a figyelmüket.

Szász Jenő
a Magyar Polgári Párt elnöke”

Orbán tárgyilagos, realista nemzetpolitikát szeretne

Az egységes bel- és nemzetpolitika után egy közép-európai politikát kell megteremteni.

Feldolgozta: SzZ
Forrás: MTI

2010.11.05. péntek 15:42

A miniszterelnök szerint tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség, amelyben egy percre sem szabad elfelejteni, hogy az "egységes magyar nemzet létezik". Orbán Viktor a hatéves szünet után pénteken a Parlamentben összeülő Magyar Állandó Értekezleten azt mondta: a Máért léte azt mutatja, megvan bennünk a szándék, hogy a magyarok könyveit együtt írjuk.

A Máért nélküli korszaknak vége van – jelentette ki beszédében a kormányfő, aki szerint az ma már történelmi tény, hogy a magyar nemzet túlélte megcsonkítását, így minden oka megvan arra, hogy a nagy nemzetek sorába tartozónak gondolja magát. Úgy látja, a Máért léte azt mutatja, "megvan bennünk a szándék", hogy a magyarok könyveit együtt írjuk. "Ha külön-külön kezdjük írni, akkor az útjaink elválnak, és a mi gyermekeink és unokáink már nem egy nagy nemzet könyveit írják" – hívta fel a figyelmet.
A miniszterelnök elmondta: a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazást úgy értelmezte, az akkor hatalmat gyakorlók arra akarták rávenni az embereket, hogy "külön-külön írjuk a magyar nemzet nagy könyvét". Orbán Viktor szavai szerint ez egy beteges politika. Az idei országgyűlési választás azonban válasz volt 2004. december 5-re, szakítottak ezzel a beteges gondolkodásmóddal – hangsúlyozta. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a 2004-es népszavazáson az igenek többségben voltak a nemekhez képest, és ez erkölcsi kötelességet jelent azon kormány számára, amely először kap lehetőséget ennek kijavítására, hogy meg is tegye. Felidézte, a parlamentben nagyon nagy arányú támogatást kapott a kettős állampolgárságról szóló javaslat.
Orbán Viktor kiemelte, szakítani kell a hamis realistákkal, akik azt állítják, Magyarország sorsa önmagán kívül dől el; ebben a gondolkodásmódban ugyanis nincs jövő.
Tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség, amelynek kiindulópontja, hogy egy percre sem szabad elfelejteni: az "egységes magyar nemzet létezik" – mondta, hozzátéve, ez a garancia arra, hogy soha többet ne lehessen a nemzetpolitikában olyan hibákat elkövetni, mint amilyenek az elmúlt hat évben megnyomorították sokmillió magyar ember életét. Hozzátette: ezeknek a hibáknak az elkerülésére soha vissza nem térő lehetőségünk és esélyünk van.
Kiemelte: arról szó sem lehet, hogy a nemzetpolitikai szempontokat és nemzetstratégiai érdekeket a külpolitikai reláció érdekei alá rendeljék. Pont fordítva, az összes külpolitikai relációt annak fényében kell alakítani, hogy a nemzetstratégiai felfogásból mi következik. Ugyanakkor az is világos, hogy a nemzetközi kapcsolatok rendszere radikálisan változóban van. A korábban nagyon gyakran ideológiamotivált kapcsolatrendszerek át fogják adni helyüket az ideológiamenteseknek. Nekünk szerinte semmi okunk nincs arra, hogy továbbra is ideológiai szempontokon alapuló kapcsolatrendszert építsünk ki olyan országokkal, akikkel egyébként mindenki pragmatika alapján építi kapcsolatrendszerét.
Az előttünk álló jövőben a kormányfő szerint az együttműködés leginkább kézen fekvő terepe a gazdaság lesz. Magyarország speciális küldetése, túl azon, hogy törődik a saját nemzetpolitikájával, egy kárpát-medencei politika kialakításával, egy közép-európai együttműködés kialakítása is. A magyarországi politika és nemzetpolitika után – folytatta – a mi küldetésünk egy közép-európai politika megteremtése: a gazdaságban, az infrastruktúrában, a fejlesztéspolitikában, s talán a katonai együttműködés lehetősége sem zárható ki, természetesen a NATO és az unió keretein belül – fejtette ki.
A magyar politikai rendszer áprilisban előállt stabilitása adta lehetőségtől – mint mondta – nem szabad megijedni, és nem is kell bevárni bizonyos intézkedésekkel a Magyarországnál stabilabbnak tűnő háttérrel rendelkező országokat. Példaként a bankadót említette, hozzátéve: mindenki tudta, előbb-utóbb lesz bankadó, de Magyarországnak sem ideje, sem lehetősége, sem szüksége nem volt arra, hogy bevárja Európa többi országát. A többi intézkedéssel is mind így állunk – közölte. Azok az intézkedések, amelyek némi értetlenséget, furcsálkodást váltanak ki, mind indokoltak a jövő szempontjából, s előbb-utóbb meg fognak jelenni más, a nyugati kultúrkörhöz tartozó államok döntéseiben is – vélekedett.
Rámutatott: az előttünk áll év döntő, a megnyíló lehetőségek kihasználása pedig erkölcsi kötelesség. Ez az egy év áll rendelkezésre, hogy Magyarország megújuljon – fűzte hozzá. Ez a megújulás éve, meg kell őrizni a lelki erőt, a magyar nép által a választásokon létrehozott egységet és az akcióképességet, a gyorsaságot, az éles látást, a hidegvér és a gyors cselekvésre való képességet – sorolta.
Az egy dolog, hogy bekövetkezett egy óriási politikai változás, de a politikai változás és annak jegyében elvégzendő munka két különböző dolog – hívta fel a figyelmet, megjegyezve: nem tekintenek úgy, hogy a magyar emberek elvárásainak, igényeinek eleget tettek volna, pusztán azért, mert megnyerték kétszer a választást, s hatalmas parlamenti többségük van. A magyar kormány ennek szellemében végzi munkáját – emelte ki a kormányfő.
Orbán Viktor a modellértékű változtatások között említette az arányos adórendszer bevezetését, az együttműködésen alapuló gazdaságpolitikát, amely a nemzetközi nagytőke részvételére is igényt tart a teherviselésben, a nyugdíjreformot, valamint a közigazgatás átalakítását, amelyet az elkövetkező egy évben végre kell hajtani. Ide sorolta a Máért összehívását és a kettős állampolgárságról szóló törvény végrehajtását is. Utóbbival kapcsolatban elmondta: eddig csak a döntés született meg, a végrehajtás még nem kezdődött el.

dunatv.hu

Kövér a MÁÉRT után összehívja a KMKF-et

[ 2010. augusztus 23., 12:17 ] [22]

A Magyar Állandó Értekezlet után összehívja össze a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát a magyar Országgyűlés elnöke. Kövér László a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában működőképes és hasznos intézménynek nevezte a Szili Katalin kezdeményezésére létrejött fórumot, amelynek szerinte a Magyar Állandó Értekezlet mellett is lehet szerepe.
A szereposztást azonban tisztázni kell, és ehhez az állandó értekezletnek kell először összeülnie Kövér László szerint. A politikus arról is beszélt, hogy a Fidesz és a kormány támogatja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit, és elfogadhatatlannak tartja, ha egy határon túli magyar politikus azt mondja, hogy az autonómia nem aktuális, ahogy tette ezt például Bugár Béla, a Most-Híd elnöke.
Mint ismert, a Magyar Állandó Értekezlet a magyar és a határon túli magyar pártok egyeztető fórumaként működött 1998-tól egészen 2004 novemberéig, a kettős állampolgárság ügyében tartott népszavazás után azonban a szocialista-liberális kormány nem hívta össze. Szili Katalinnak, a magyar Országgyűlés elnökének kezdeményezésére alakult meg – mintegy pótolva a hiányt – a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amely Szili Katalin elnöklésével 2006-tól minden évben szeptemberben tartotta plenáris ülését, az év folyamán pedig szakmai munka folyt az egyes albizottságokban. Valamennyi határon túli magyar közösség képviselője és a magyarországi parlamenti pártok is bekapcsolódtak a munkába, feltűnő volt azonban a végrehajtó hatalom, a kormány képviselőinek távolmaradása.
A KMKF összehívása a magyar Országgyűlés elnökének jogkörébe tartozik, míg a MÁÉRT a magyar miniszterelnök vezetésével tanácskozik. Szakmai körökben felmerült az a javaslat, hogy a KMKF legyen a valamennyi országos, regionális és EP-képviselő találkozási helye, a MÁÉRT-ben pedig a magyar kormány és a határon túli magyar politikai képviselete tárgyaljon a KMKF stratégiai javaslatainak operatív végrehajtásáról.

Kitekintő/felvidek.ma, erdely.ma

Kampányt a kettős állampolgárság felvételéért

2010 augusztus 22., vasárnap

Ágoston András fogadta dr. Farkas Csabát, a Magyar Polgári Párt (MPP) alelnökét
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke tegnap Temerinben fogadta dr. Farkas Csabát, a Magyar Polgári Párt (MPP) alelnökét.
A találkozó részvevői – a VMDP részéről jelen voltak Guszton András, alelnök és Csorba Béla, a VMDP temerini szervezetének elnöke is – egyetértettek abban, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének kiépítésében minden magyar politikai szervezetnek van feladata.
Ágoston emlékeztetett rá, hogy július elején a Kárpát-medencében működő magyar pártok elnökeihez címzett levélben hangsúlyozta, hogy „a kettős állampolgárság megadása bizonyítja: a második Orbán-kormány és az Országgyűlés ráléptek arra az útra, amely elvezethet a Kárpát-medencében zajló politikai korszakváltás magyarokat érintő dilemmáinak feloldásához”.
A VMDP vezetői megerősítették, hogy a párt fontosnak tartja az autonómia ügyében zajló kétoldalú megbeszéléseket. A VMDP a tényleges magyar (perszonális) autonómia modelljét szorgalmazza, de szükségesnek tartja, hogy a Vajdaságban csakúgy, mint a Kárpát-medence egészében, megvizsgálják a létező más autonómia-elképzeléseket is.
Ágoston rámutatott az elmúlt húsz év tapasztalataira. Arra hogy az eredményes nemzetközi fellépés érdekében az ütköztetés helyett, ha kell Budapest segítségével, időbeli lehetséges megvalósítási sorrendet kellene megállapítani például a területi és a perszonális autonómia között. Az eszmecserék során a szórványban élő magyarok érdekeit nem tanácsos háttérbe szorítani.
VMDP üdvözli az MPP levélben is kifejezett készségét a párbeszédre. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) októberre jelezte egy kétoldalú eszmecsere lehetőségét.
Dr. Farkas Csaba szükségesnek tartja, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) őszi értekezletére a részvevők az autonómiával kapcsolatban minél több, egyeztetett javaslattal álljanak elő.
A részvevők egyetértettek abban, hogy a kettős állampolgárság felvételére a Kárpát-medencében mozgalmat kell indítani. A kettős állampolgárság fontos eszköze a nemzeti integrációnak, de egyben lehetőség arra, hogy a nemzet minden tagja sikeresebben bontakoztathassa ki belső, eddig ki nem fejtett energiáit, s új távlatokat nyisson magának és környezetének.

(A VMDP közleménye), polgaripart.ro

>