""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Kultúra

Bennük van a Ritmus – film

Szovjet körülmények között próbál Kárpátalja egyetlen magyar néptáncegyüttese.

Szerző: K. Debreceni Mihály
Forrás: TÉRkép

2011.01.20. csütörtök 20:24

Még mindig szovjet körülmények között próbál Kárpátalja egyetlen magyar néptáncegyüttese, az eszenyi Ritmus Néptáncegyüttes. Arra a legbüszkébbek, hogy a fiatalok rengeteg határon túli magyar területre jutottak el az évek alatt.

Az eszenyi kultúrházban kezdődött el minden 22 évvel ezelőtt. Itt alakult meg a Ritmus Néptáncegyüttes, mely mára Kárpátalja szinte egyetlen létező magyar tánccsoportja. Bár most már 2011-et és nem 1989-et írunk, a klub nagytermében a radiátorok pont olyan hidegek, mint két évtizede voltak. Bár stábunk különösebben nem élvezi a hideget, ám a gyermekeknek, a jövendőbeli Ritmusosoknak annál nagyobb a lelkesedése.

Szabó Tibor, a csapat alapítója a kezdetektől már több generációnyi táncost nevelt ki. Azok közül, akik beléptek az együttesbe, vagy éppen volt valami közük hozzá egykoron, sokan ma is táncosként vagy mutatványosként dolgoznak, szétszórva a világban a Fővárosi Nagycirkusztól egészen Kínáig. Tibor leginkább arra büszke, hogy az együttes már az összes Magyarországgal határos országban megfordult.

Share

Magyar kultúra napja Kányádi Sándorral

[ 2011. január 20., 08:07 ] [140]

Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő közönségtalálkozó-körúton vesz részt Székelyföldön a magyar kultúra napja alkalmából.
A magyar kultúra napja alkalmából a kortárs magyar irodalom egyik legismertebb szerzőjével, Kányádi Sándor költővel szervez közönségtalálkozó-körutat a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Kovászna Megyei Művelődési Központ.

A rendezvények helyszínei és időpontjai:

január 19., szerda, 18 óra, Székelyudvarhely, Művelődési Ház
január 20., csütörtök, 10 óra, Kovászna, Központi Református Templom
január 20., csütörtök, 18 óra, Kézdivásárhely, Vigadó Művelődési Ház
január 21., péntek, 17 óra, Barót, unitárius templom
január 22., szombat, 17 óra, Sepsiszentgyörgy, Bod Péter Megyei Könyvtár

erdely.ma

Share

Ma van a Reformáció Napja

[ 2010. október 31., 07:19 ] [402]

Share

Felújítják a csíki régió legrégebbi székely kapuit

 

RÉDAI BOTOND2010. június 2., szerda 17:15

A napokban kezdték el Csíkszépvíz 1799-ben készült székely kapujának a felújítását, a héten pedig Csíkszentgyörgyön is nekifognak a restaurálásnak. A műveletet a Kőlik Kulturális Egyesület és Hargita Megye Tanácsa támogatja – tudtuk meg az utóbbi intézménytől kapott sajtóközleményből.

szepvizi csengettyu es kapu 02_b

Mint kiderült, Szépvízen a Templom utcában található, 1799-ben készült, Székelyföld második legöregebb kapuján kívül a közelében található régi csengettyűt is felújítják. Csíkszentgyörgyön hasonló sorsa jut további három kapu, köztük az 1775-ös, Székelyföld, és talán a világ legrégibb, eredeti helyén álló székely kapuja. Ugyanilyen műveletre további csíki falvakban is lehet számítani, ugyanakkor idén gyergyói porták is sorra kerülnek.
Megtudtuk, a restaurálások a Székelykapu-program révén válhatnak lehetővé, amelyet a Kőlik Kulturális Egyesület és Hargita Megye Tanácsa bonyolít le. Tavaly például öt udvarhelyszéki kaput újítottak fel ennek keretében.
A sajtóközleményben leírják, a program során nem csak a műemlék kapuk restaurálását teszik lehetővé. Amelyik nem számít műemléknek, az is részesülhet támogatásban, hiszen a székely kapuk Székelyföld kulturális örökségének részét képezik, hozzátartoznak a települések építészeti arculatához, népi építészeti együttesnek, épített örökségének tekintendők, s bár magántulajdonban vannak, közösségi értéket képviselnek. Megőrzésük csak úgy lehetséges, ha a kapuvédelmet közösségi érdekké tesszük.

Share

Meghívó Katona György sarmasági származású, Magyarországon élő festőmúvész zilahi kiállítására

plakat1 Tisztelettel várok mindenkit a Ioan Sima Képtárba KATONA GYÖRGY sarmasági származású, Magyarországon élő festőművész kiállítására.

A rendkívüli esemény Zilahon méltán számít a tisztelt közönség jelenlétére, annál is inkább hogy a művész is megtisztel minket jelenlétével. Meggyőződésem, hogy Zilah és a Szilágyság művészetet mindig is pártoló és kedvelő közössége számára különleges élményt nyújt ez a kiállítás terjedelme, de főleg művészi értéke és üzenetbeli sokszínűsége révén.

Várunk, tehát, mindenkit a mákus 6-án csütörtökön 15.00 órai kezdettel megnyíló kiállításra, melyen a művész munkáiról Szabó Attila muzeológus tart bevezetőt.

Bizonyítsuk be jelenlétünkkel, hogy megbecsüljük hazánk, a Szilágyság szülöttjét, magyar kultúránkat, közösségünket!

tisztelettel,

Szabó Attila

Share

Moldován Erzsébet (1932-2010)

2010. ápr. 28., szerda, 09.26.22 EEST

1932. június 4-én Zilahon született, Gindele Erzsébet néven, a mindenki által ismert és szeretett Böske néni, Moldován Erzsébet, nyugalmazott tanárnő.

Share

Platón mondása – olvasd el sarmasági polgár !

Ha bölcs és becsületes polgárok lemondanak arról, hogy saját maguk irányítsák a közösség életét, akkor az lesz a büntetésük, hogy ostobák és gazemberek fognak uralkodni rajtuk.

(Platón)

Share

Csűry István lett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke

Csűry Istvánt választották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé pénteken Nagyváradon – erősítette meg Tőkés László európai parlamenti képviselő nagyváradi irodája.

Magyarországi Református Egyház zsinati irodájának budapesti közleménye szerint az egyházkerület választó közgyűlése a korábbi helyettes püspököt választotta egy évre az egyházkerület élére. A választáson három jelölt indult, Csűry István 68, Mikló Ferenc nagyszalontai lelkész, bihari esperes 14, Józsa Ferenc aradi lelkipásztor 3 szavazatot kapott – írták.

Tőkés László júniusban mondott le püspöki tisztségéről, miután európai parlamenti képviselővé választották; ezután lett Csűry István a helyettes püspök.

Pénteken az időközi választáson teljes jogkörű püspököt választottak egy évre, 2010 októberében pedig az egyházkerületben általános tisztújítást tartanak, ekkor választanak egy teljes, hatéves mandátumú püspököt.

Az új püspök még helyettessé választása idején jelezte, feladatának tartja az egyházkerületben Tőkés László vezetése idején elindult átvilágítás folytatását. Ennek az a célja, hogy a román kommunista titkosszolgálat, a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) dokumentumai alapján kiderüljön, kik voltak besúgók az egyházban a rendszerváltás előtti évtizedekben.

echotv.hu , erdely.ma

Share

„Sarmasági .ro” – a Szilágy megyei csodabogár

– Tisztára bolond vagy? – kérdezte egyik.

– Elszállt a maradék agyad! – mondta a másik.

– A feleséged megnyuvaszt. – tette hozzá halk, sokatmondó mimikával a „bölcs”, aki már korábban is sajtolt „szőlőt” ilyen, vagy ehhez hasonló „présházban”

– És akkor mi van? – kérdezte ő. Amúgy is bolondnak tartanak, meg aztán magam is tudom, hogy az igazi profitos „góré” nem foglalkozik eleve veszteséges biznisszel, pláne a világválság kellős közepén, de hát az én agyamnak ez kikapcsolódás, a feleségem meg… hát, majd csak megérti, ha meg nem, legfeljebb alszom a kutyával.

– Rámegy egy rakás lóvéd, sosem kapod ki belőle! Akkor meg minek? Pont te…

– Az én lóvém, ne izgasd magad; és nem profitért csinálom.

– Akkor meg mi a tuti ebben a bizniszben?

– Figyeljetek: van néhány érdeklődő ember a világon, akik a hírmondáson kívül valóban kíváncsiak az igaz(i) hírekre, infókra is, ami Sarmasággal kapcsolatos. Nincs mindenkinek nett-kapcsolata; az emberek, ha valami tutit akarnak megtudni, nincs honnan. A helyiek mostanság előbb körbenéznek, s csak aztán szólalnak meg (már aki mer), aki meg rossz időben, rossz helyen szól, annak jön a bünti, meg a rendőrségi kihallgatás, stb… Az az elvem, hogy el kell mondani az embereknek az igazságot, mert alapvető joguk van hozzá. Ezért csinálom!

Share

Arany János kéziratokra bukkantak Nagyszalontán

Arany János eredeti, csaknem 130 éves kéziratára bukkantak a költő hagyatéki könyvtárában, Nagyszalontán. A szenzációt a 110 éve megnyitott Arany-múzeum évfordulós ünnepségén jelentették be.

Arany János töredékesen fennmaradt könyvtárában, egy német nyelvű irodalmi folyóiratban 127 évig rejtőzött ez a kézirat.

Dr. Hász-Fehér Katalin a Szegedi Tudományegyetem docense elmondta: „A folyóiratban Reviczky Gyulának jelent meg Arany Jánostól az Ágnes asszony balladafordítása, és Arany ezt a balladafordítást kommentálta, olvasta, láthatóan nem tetszett neki. És elkezdte visszafordítani Reviczky Gyula szövegét, hogy megmutassa, hogy néz ki az Ágnes asszony, ha németből fordítnák magyarra”.

Arany halála után nem volt pénz emlékmúzeumra, csak emlékszobára. Zuh Imre, az Arany János Emlékmúzeum igazgatója hozzátette: „Ez az Arany emlékszoba 14 évig működött, ekkor úgy határoztak, hogy a város jelképének tekintett Csonkatornyot restaurálják és Arany János múzeummá alakítják át. Itt őrzik azt a karosszéket is, melyben Arany utolsó óráit töltötte.

Dánielisz Endre nagyszalontai helytörténész hozzátette: A legszomorúbb emlékek fűződnek hozzá. 1882-ben október 22-én elhunyt. Délelőtt még fölkelt. Fia karján kijött, leült a fotelbe. Olvasta a fia a napilapot és intett Arany, hogy hagyja. Fia kiment, visszajött és látta, hogy édesapjának oldalra hajlik a feje. Elhunyt.”

Share

Bekerülnek a törvénybe az Oktatási Paktumnak megfelelő módosítások

Az Oktatási Paktum elveinek megfelelő módosító javaslatok bekerülnek a tanügyi törvénybe – jelentette ki Traian Băsescu államfő a Tanítók Egyesületének Kongresszusán.

Minden olyan módosító javaslatot átvesznek és belefoglalnak a törvénybe, amely a politikai pártok, az oktatók szervezetei és a civil szféra által aláírt Oktatási Paktum elveinek megfelel – mondta az államelnök. Az államfő kifejtette, a hatóságok nyitottak az oktatási törvénycsomag-tervezetre vonatkozó módosító javaslatokra, ha azok betartják a törvényt. Traian Băsescu hozzátette, olyan reformot szeretne, amely gyökereiben megváltoztatná az oktatási rendszert, és a Miclea-bizottság három éves munkája, mint mondta, a legjobbat tükrözi, amit az adott helyzetben Romániában meg lehetett valósítani. A Romániai Tanítók Egyesületének Kongresszusán a résztvevők elemezni fogják az oktatási törvénykönyv-tervezetet módosításokat javasolnak.

Kolozsvári Rádió, erdely.ma

Share

Magyarul tanulni, románul vizsgázni- sarmasági ember olvasd el !

Ami a román nyelv elsajátítását illeti közép- és egyetemi fokon, ugyancsak személyes (családi) érintettséggel, de közös tanulságként, hadd mondjam el, hogy a csíkszeredai Sapientia EMTE idei mérnök államvizsgázói (a régi rendszerű ötödévesek és az új — bolognai — negyedévesek), jóllehet minden tantárgyukat magyarul tanulták, de Bukarestben — idegen bizottság előtt — románul államvizsgáztak.

Románul kellett elkészíteniük a dolgozatukat, és tízperces ismertetéssel megvédeniük, majd hasonló időtartamban felelniük a feltett kérdésekre. Nem ismerem a többi évfolyam eredményeit, csak az unokámét, aki elmondta, hogy a tizenöt jelentkező közül nemhogy egyik sem kapott elégtelen osztályzatot, hanem hetesen alul egyikük sem vizsgázott. Többeket dicséretben is részesítettek a professzorok tájékozottságuk és otthonosságuk miatt a választott témájukban.

Azok a szülők tehát, valamint drágalátos csemetéik, akik agitálnak a magyar oktatás „újraegyesítéséért” a románnal, az egyéniségükből kimosódott nemzeti önérzetet jelzik, vagy a hitvány szolgalelkűséget, alighanem többségi sugallatra. Hasonlóan azokhoz, akik azért adják román iskolába gyermekeiket, mert „szegénykéket” túlterheli még egy tantárgy, nevezetesen a magyar nyelv és irodalom. Eközben elfelejtik, hogy a román ember is megveti a pecsovicsokat, és csak a teljes — anyanyelvvesztő — beolvadást fogadja el. Ha ez a kívánatos valamelyik nemzettársunknak, ne búsuljuk elvesztét.

Share

A harangokat meghúzzák délidőben

A székelyderzsi erődtemplom harangjai (szekelyderzs.com)

Kiemelt műemlék templomukra méltán büszke, és toronylakó hírközlőjük szavát értő nénike mesélte a minap. Amikor imaközösségük a segesvári várba látogatott az idegenvezető, az első harangkondulásra megszakította mondandóját. Összekulcsolt kézzel várták meg mindannyian, hogy elüljön a déli, hálaadó imára serkentő kondítás. Majd folytatta a néni: nemrég saját templomukba érkező világi vezetők, közösségi elöljárók csoportja nemhogy elcsendesedett volna harangozáskor, inkább hangosabban beszélt, mi több harsányan nevetgéltek.

Fejcsóválás mellett eltöprengett, mintha csak magának mondaná: a mezei munkát megszakító harangzúgás máig leveteti a kalapot a magyar ember fejéről. Tekintetét égre emelteti, lelkét elcsendesíti. Emlékszem, falumban az utcán is megálltak délharangszó idején.

Így, júliusban időnként felidézzük III. Callixtus pápa „Imabulláját”, ami már az Interneten is megtekinthető. Talán némelyikünknek az is megadatik, hogy elcsendesedjünk az egykori Nándorfehérvár várában, amit ma is „véd” a Duna, a Száva, és ugyanúgy „bevehetetlen” a harmadik oldala, a meredek szilafal. Öreg fenyők állnak őrt a hófehér szikladarabba vésett cirill betűs és magyar üzenet fölött: „1456. július 22-én Belgrád védői élükön Hunyadi Jánossal ezen a helyen arattak döntő győzelmet a törökök felett”. A 15. századi krónikás, Túróci János pedig ekképpen foglalta össze: „Ki maga akart uralkodni a földkerekségen, paraszti kéz verte meg, járatosabb a kapa, mint a fegyver forgatásában.”

Share

A falu hűtőszekrénye – film

Share

Róza néni, a Kányádi- leányka

Fotó: Fülöp Lóránt

Kányádi Sándor Nagygalambfalván tartott születésnapi ünneplésén egymás mellett ült „az árvaságban osztozó” húgával. Elnéztem kettőjüket. Édesapjuk alakját, szavait számos Kányádi-verssor őrzi. Édesanyjukat „holtukig siratják”. Jártam a „három fűzfánál”, a „csak tarisznya, nem zsákutca” szádánál, az öreg kútnál. Kiballagtunk a kert végébe, ahol végső nyughelyet remél majd. Hallgattam párszor a költőt, elolvasgattam az elmúlt négy évtizedben, amit felleltem Sándor bácsitól. Mégis: már az ünnepség után úgy éreztem, meg kell szólítanom Róza nénit. Rámosolyogtam, megtorpantam, aztán továbbléptem. Emlékezett erre a gesztusra, amikor betoppantam tótszorosi rózsa- és szőlőlevél illatú udvarába.

Fel kell ülni a székely gőzösre, tapodni kell a galambfalvi „tiszta sarat”, összeszorult torokkal hallgatni az öreg templom „nagy időt” jelző félrevert harangját. Le kell telepedni Róza néni mindig vendégváró asztalához, megkóstolni süteményeit, és hozni egy oltóágnyi rozmaringot, hogy mélyebben értsük, ami a Kányádi tollhegyén poézissá ízesül. Hangszínük hasonlít, mosolyuk is, és egyformán csordogálnak az ízes szavak: a helyhez, családhoz fűződő szomorkásan is szép történetek.

Néhány Kányádi-kötet az asztalon: „nem azért, mert jött” – szabadkozott. Állandóan ott vannak. Nem adták haza a könyvet, mit meg akart mutatni nekem is. El-elkérik. Mindenikben Rózának és házanépének szól a dedikálás, de ma már Klaudia is megkérdezi: aláírta-e Sándor bácsi a Billegballagot?

Share

Hozzászólások

Kategóriák