Archive

Category Archives for "Korrupiós ügyek"

Alig van korruptabb a magyaroknál

 

2011. május 18., szerda 14:48

Egy nemzetközi felmérés szerint a magyarok háromnegyede úgy érzi, a korrupció széles körben elterjedt az országban; a munkavállalók csaknem fele szerint abban a szektorban is, ahol ő dolgozik. Ez a második legrosszabb európai adat, holott a helyzet a kontinensen sehol nem jó: az európaiak több mint egyharmada hajlandó lenne vesztegetni, és a megkérdezettek fele nem tud arról, hogy a cége bármilyen módon küzdene a korrupció ellen.

– És… téged… uram, nem lehet megvesztegetni?
A köpcös szeme villant egyet, és szembefordult Baluzzal.
– Azt próbáld meg!
– É… én nem tettem még ilyet…
– Mindegy. Azért csak próbáld meg. Menni fog.
És ment. Volt némi készpénz is itt, ennivaló, teve…

Az európai munkavállalók egyharmada olyan, mint Rejtő A három testőr Afrikában regényének nemasz-rumbai elöljárója, Baluz. Ha úgy alakul a helyzet, megpróbál megvesztegetni, és akit meg kell vesztegetni, gondoskodik is arról, hogy a vesztegetés sikeresen legyen – legalábbis egyebek mellett ez derül ki abból a felmérésből, amit huszonöt európai ország több mint 2300 munkavállalójával készített interjúk alapján állított össze az Ernst and Young (E&Y) nemzetközi tanácsadócég.

Az adatsorból kiderül: Oroszország után hazánkban volt a legmagasabb azok aránya, akik a vállalatuknál az elmúlt két évben jelentős visszaéléssel találkoztak. Nálunk a megkérdezettek 27 százaléka került helyzetbe, míg az európai felzárkózó országok átlaga csak 20 százalék (a környező országok közül a cseheknél 17, Romániában és Ukrajnában csak 16, Szlovákiában mindössze 5 százalék volt az erre a kérdésre igennel válaszolók aránya).

 

A hivatalosan Európai Visszaélési felmérésnek nevezett kutatásból kiderült: az európai munkavállalók több mint egyharmada hajlandó készpénzt vagy valamilyen ajándékot ajánlani egy üzlet elnyeréséért; ez utóbbiak között a szórakoztatás és vendéglátás felajánlása éppúgy szerepel, mint a tárgyi ajándékoké vagy a szolgáltatásoké. A megkérdezettek 5-6 százaléka attól sem riadna vissza, hogy a cég pénzügyi teljesítményéről szándékosan megtévesztő adatot tegyen közzé, ha úgy érzi, hogy ez személyes céljait vagy a vállalat érdekeit szolgálja. A dolgozók csaknem fele nem tud arról, hogy a cégénél lenne bármiféle korrupcióellenes intézkedés.

Ezeknél a mutatóknál is rosszabb a magyarországi helyzet – hívja fel a figyelmet az E&Y elemzése. A magyar válaszadók 75 százaléka úgy véli, hogy a vesztegetés széles körben elterjedt a magyar üzleti életben, míg az európai átlag csak 62 százalék (ami persze szintén igen magas). A megkérdezett 45 százaléka azt tapasztalta, hogy abban az ágazatban is bevált gyakorlat a kenőpénzes kifizetés, ahol az őt foglalkoztató cég működik (az európai átlag 28 százalék). A magyarok fele szerint a gazdasági visszaesés miatt nőtt a korrupció; itt a legkisebb az eltérés az európai átlagtól, ami 40 százalék.

A vesztegetés legkevésbé kifinomult módszere, a készpénzes megvesztegetés hagyományosan leginkább Görögországban (44 százalék) és Oroszországban (39 százalék) elterjedt. A szó szoros értelmében vett kenőpénzt ugyanakkor a norvégok használják legritkábban, az ottani válaszadóknak csak hat százaléka számolt be a készpénzes lefizetésről. Az, hogy a magyarok hogyan szerepeltek eszerint a mutató szerint, nem derült ki az E&Y által közzétett adatokból, ám Tóth István János korrupciókutató korábban egy Indexnek adott interjúban – saját kutatásaik interjúiból idézve – úgy fogalmazott, hogy „finomul a kín”, vagyis hogy a korrupciónak egyre cizelláltabb megjelenési formái vannak.

A korrupcióról kirajzolódott mostani kép nem meglepő. A magyar vállalatvezetők inkább beszállnak egy korrupciós ügybe, mintsem rendőrséghez fordulnának, ha ilyet ajánlanak nekik – ez abból a háromszáz magyar topmenedzser körében készített felmérésből derült ki, amit szintén az Ernst and Young készített az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézettel karöltve. Ebben a kutatásban a cégvezetők húsz-harminc százaléka mondta azt, hogy ha úgy alakulna a helyzet, nem utasítana egy korrupciós ajánlatot.

Érdekes annak magyarországi megítélése, hogy melyik szektor a legkorruptabb. A Transparency International egy 2009-es adatsoraszerint a magyarok az üzleti szektort, a pártokat és a parlamentet tartják a legkorruptabbnak, bár a legtöbben az egészségügyben fizetnek kenőpénzt. Az 1200 cégvezetőt megkérdező GKI idén februárban közzétett adatai szerint viszont az állam a legkorruptabb, és az állami intézményekkel kapcsolatos korrupciós érzet nőtt a legjobban az elmúlt egy évben.

Nem csoda, hogy a két szektor, az állami és az üzleti szféra találkozását, a közbeszerzéseket a korrupció melegágyának tartják sokan. Egyes becslések szerint akár 2000 milliárd forint is elmehetett kenőpénzekre az elmúlt tíz év tendereztetéseiben, miután a korrupció miatt átlagosan 20-25 százalékkal nőtt a közbeszereztetett termék vagy szolgáltatás ára.

A korrupciós kilátásokat rontja, hogy a 2008 végén kirobbant gazdasági válság hatására a vállalati szektor egy részében a mai napig megszorításokkal, költségcsökkentésekkel reagálnak, ami az Ernst and Young szerint tovább növeli a vesztegetési és korrupciós kockázatokat. A válaszadók többsége ráadásul úgy véli, a cégvezetés nem küzd kellően hatékonyan a korrupció ellen, negyedük nem bízik abban sem, hogy maguk a vezetőség tagjai etikusan viselkednének.

„A felmérés eredményei Európa-szerte aggodalomra adnak okot” – értékelte az adatokat Biró Ferenc, az Ernst and Young üzletágvezetője a cég által kiadott közleményben. A szakértő szerint aggasztó, hogy a cégek munkatársainak nagyjából nyolcvan százaléka semmilyen vesztegetés- vagy korrupcióellenes képzést nem kapott, kétharmaduk szerint nem egyértelmű a cégük korrupcióellenes politikája.

Kifejezetten elkeserítő az az adat, hogy a magyar megkérdezettek 34 százaléka nem hisz abban, hogy a hatóságok hajlandóak a vesztegetési és korrupciós ügyekben vádemelésre. De nem sokkal jobb az sem, hogy csak a felmérésben részt vett magyar cégek 24 százalékánál büntettek már munkavállalót vagy vezetőt korrupció miatt – csekély öröm, hogy ez alig rosszabb, mint a 27 százalékos európai átlag.

index.hu

Transparency International: Romániában nem hatékony a korrupció elleni harc

 

Fennáll a veszélye, hogy Románia továbbra is a korrupció foglya marad, a korrupcióellenes hatóságok ugyan bátor felderítő akciókkal büszkélkedhetnek, ugyanakkor szelektíven működnek, ami kétségbe vonja a szavahihetőségüket – jelentette ki szerdán Victor Alistar, a Transparency International (TI) romániai szervezetének elnöke a korrupcióellenes küzdelem 2009 szeptembere és 2011 májusa közötti helyzetéről készített jelentés bemutatóján.

Fotó: Ilusztráció

„A korrupcióellenes küzdelemmel megbízott hatóságok és egyéb jogi szervek folyamatos nyomásnak vannak kitéve, amelyek célja, hogy kevésbé hatékonyan fejtsék ki tevékenységüket, illetve hogy oly módon járjanak el, hogy nyomozásaiknak ne csupán jogi, hanem politikai következményei is legyenek. A törvények érvényesítésével megbízott intézményekkel kapcsolatosan gyakran merül fel kritikaként, hogy passzívan viszonyulnak a feltárt korrupciós ügyekhez, így a közvéleményben az a kép alakult ki, hogy a közélet bizonyos szegmensei és egyes intézmények védettek a bűnügyi vizsgálatokkal szemben” – fejtette ki Alistar.

A TI Románia vezetője szerint a gazdasági válság növelte a korrupcióra való hajlandóságot. „A legtöbb korrupcióellenes intézkedés elsietett volt, nem képezte részét koherens politikának. A korrupcióellenes intézkedések jórészt inkább kirakatintézkedésnek minősíthetők, és propagandacélt szolgálnak ahelyett, hogy megteremtenék a közélet normalizálódásának feltételeit” – hangoztatta Victor Alistar.

A jogvédő szervezet elemzése szerint nem lehet a vonatkozó törvényeket, stratégiákat és politikákat érintő átlátható döntési folyamatokról beszélni, mivel hiányoztak az előzetes egyeztetések és hatástanulmányok, amelyek ahhoz vezethetnek, hogy az eredetileg jó szándékú politika előre nem látható eredményeket hozzon.

Victor Alistar szerint egyfelől a kormány formális és inkoherens döntései, másfelől a polgárok beletörődése eredményezte azt, hogy Romániában még mindig nem hatékony a korrupcióellenes küzdelem. A polgárok passzivitása ugyanakkor a közintézmények átláthatatlanságának és párbeszédtől való elzárkózásának az eredménye.

Az is probléma, hogy egyre kisebb mértékben hajtják végre az átláthatóságot biztosító törvényeket, például a közérdekű információkhoz való hozzájutást biztosító 544/2001-es jogszabályt vagy az átlátható döntéshozatalt rögzítő 53/2003-as törvényt.

A jogvédő szervezet vezetője arra is rámutatott, hogy a sajtó és a civil szervezetek is gyakran szembesültek azzal, hogy az érintettek jogsértő módon korlátozni kívánták a helyzet javítására tett kísérleteiket.

„Lejárató kampányokat indítottak egyes civil szervezetek ellen, nyomást gyakoroltak a sajtótrösztökre. Ehhez hozzáadódott a gazdasági nyomás, amelyet leginkább a helyi sajtó szenvedett meg, de a központi média is megérezte. A civil szervezetekre a strukturális alapokat kezelő hatóságokon keresztül gyakoroltak gazdasági nyomást. Ezek mind hozzájárultak a civil szféra és a sajtó társadalmi befolyásának csökkenéséhez” – mutatott rá Victor Alistar.

A jelentés egyik lényeges megállapítása az, hogy a vizsgált időszak jellemzője az volt, hogy a kormány a gazdasági válság minden áron való leküzdésére koncentrált, anélkül, hogy figyelt volna a következményekre. Ennek nyomán aggasztóan nőtt a polgárok közintézményekbe vetett bizalma, és azonnal romlott az általános erkölcsi szint.

Szerző(k): Balogh Levente, kronikar.ro

Üzemanyagcsempészettel gyanúsít a DNA egy PDL-szenátort és egy államtitkárt

 

Adócsalás és csempészés gyanújával eljárást indított Mircea Banias konstancai demokrata-liberális párti (PDL) szenátor és Laurenţiu Mironescu, a belügyminisztérium főtitkára ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).

Mircea Banias

Mironescut hétfő délben Traian Igaş belügyminiszter fel is mentette tisztségéből. A DNA ügyészei részvételével a határrendészet helyi egységei mintegy ötven konstancai és bukaresti helyszínen tartottak házkutatást, köztük Banias – aki korábban a konstancai kikötőigazgatóság vezetője volt – és Mironescu lakásán is.

A gyanú szerint Banias és Mironescu, a vámhatóság számos alkalmazottjának közbenjárására több tucatnyi, Kínából érkezett üzemanyag-szállító hajót nem ellenőriztek a konstancai kikötőben. A mintegy negyven fős szervezett bűnözői csoport a hajók által szállított gázolajat Baniasék segítségével vagy el sem vámoltatta, vagy olyan kőolajszármazékként vámoltatta el, amely nem jövedékiadó-köteles. Az így behozott üzemanyagot aztán a feketepiacon értékesítették. Az ügyben a bukaresti törvényszéki ügyészség kezdett el vizsgálódni, ám később átvette a DNA, a nyomozati eredmények szerint ugyanis az államkasszának okozott kár két hónap alatt elérte az egymillió eurót.

Az ügyben már korábban őrizetbe vettek három személyt – köztük egy hajléktalant.

Baniast és Mironescut kedden hatósági őrizetben vitték a DNA bukaresti székházába kihallgatásra. Velük együtt Adrian Pătraşcut, a konstancai határátkelő hajókért felelős osztályának vezérigazgató-helyettesét is kihallgatták az ügyészek.

Banias a DNA-kihallgatást követően elmondta, befolyással üzérkedés gyanúja miatt indított ellene eljárást a korrupcióellenes hatóság. Az újságíróknak nyilatkozva kijelentette, nem érti, miért indult nyomozás ellene, mivel – saját bevallása szerint – nem beszélt a kikötői alkalmazottakkal, és semmit sem tud a kínai gázolajszállítmányokról. A Mironescuval fenntartott kapcsolatáról elmondta, barátok, 2005 óta pedig közös tengeri szállítmányozási céget üzemeltetnek. Az Euro Shipping Services Kft. nevű cégben harmadik társuk Ioan Bălan, a kikötői igazgatóság volt vezetője, akit idén januárban Anca Boagiu közlekedési miniszter a cég rossz menedzselésére hivatkozva leváltott. Bălan a PDL Konstanca megyei szervezetének tagja.

Emil Boc miniszterelnök a hatósági akciók hírére azonnal berendelte magához Traian Igaş belügyminisztert, aki a találkozót követően bejelentette: Laurenţiu Mironescut azonnali hatállyal felmentette tisztségéből.  A helyére ideiglenesen Alexandru Dumitrană eddigi belügyminisztériumi főtitkárhelyettest nevezte ki.

Mircea Geoană, a szenátus ellenzéki, szociáldemokrata párti (PSD) elnöke közölte, a DNA eddig nem tájékoztatta hivatalosan a felsőház vezetését a Banias ellen zajló eljárásról, ha azonban ez megtörténik – mint mondta – a szenátus a lehető legkomolyabban foglalkozik majd az üggyel. A hatályos jogszabályok értelmében ahhoz, hogy az ügyészség őrizetbe vehessen egy olyan honatyát, aki nem töltött be miniszteri tisztséget, vagy vádat emelhessen ellene, a parlament illetékes kamarájának beleegyezése is szükséges.

Azt is elmondta, hogy Banias tudomása szerint nincs azon kormánypárti szenátorok között, akik kapcsán felröppent a hír, hogy átállnának az ellenzékhez, tehát nem biztos, hogy politikai leszámolás áll az ügy hátterében.

Tény ugyanakkor, hogy Banias a PDL két héttel ezelőtti tisztújító kongresszusán a pártelnöki tisztségért vívott küzdelemben alulmaradt Vasile Blaga pártfőtitkárt, volt belügyminisztert támogatta, sőt a párt egyik alelnöki tisztségéért is indult, azonban nem kapott kellő számú szavazatot.

Victor Ponta, a PSD elnöke úgy véli, a PDL Banias példájával akart üzenni azon PDL-s honatyáknak, akik az átálláson gondolkodnak. Vagyonnyilatkozata alapján Banias tulajdonában három telek, két lakás, egy konstancai tengerparti lakóház, valamint egy 480 ezer lejes bankszámla van.

Zsarolással vádolja a kormányt az ellenzék

Politikai fegyverként használják fel az egyes vezető politikusok – így Verestóy Attila, Markó Béla és Şerban Mihăilescu elleni nyomozásokat – vélte hétfőn Crin Antonescu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke. Antonescu szerint egyes demokrata-liberális párti és UNPR-s honatyákat az ellenük zajló vizsgálatok kapcsán zsarol a kormány, hogy így tartsák őket a koalíció oldalán.

Victor Ponta, a PSD elnöke emlékeztetett: amíg Şerban Mihăilescu a PSD képviselője volt, szinte naponta beidézték a DNA-hoz. Mióta azonban átállt a kormányt támogató, a jelenlegi ellenzékből kilépett politikusok alapította UNPR-be, megszűnt a zaklatás.

kronika.ro

Ellentmondó vallomások Rácz Károly ügyében

 

Egymásnak ellentmondó vallomások hangzottak el tegnap Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester ügyének törvényszéki tárgyalásán.

Meghallgatták a csúszópénz elfogadásával gyanúsított Ráczot és az ügy koronatanúját, Áda József vállalkozót, aki átadta a korrupcióellenes ügyészség által megjelölt bankókat az elöljárónak. A tárgyalás Rácz kérésére zárt ajtók mögött zajlott. Értesüléseink szerint a két vallomás egymásnak ellentmondó volt. A következő tárgyalásra június 29-én kerül sor. Amint arról beszámoltunk, Rácz Károlyt március 11-én vette őrizetbe a DNA, miután tetten érték, hogy tízezer lejt vett el  Áda Józseftől. Rácz kitart amellett, hogy politikai támadás áldozata, nem csúszópénzt vett el, hanem kölcsönkért.

Szerző(k): Bíró Blanka, kronika.ro

Továbbra is feszült a hangulat Gyergyóalfaluban, egyre több a szóbeszéd

 

Nem sikerült napirendre térniük a gyergyóalfalviaknak több mint két hét múltával sem Csala Zsolt alpolgármester tragikus halála fölött. Hivatalosan nem tudni, hol tartanak a nyomozással, az ügyet teljes hírzárlat övezi, ugyanakkor egyre szaporodnak a pletykák, találgatások, amit súlyosbít, hogy a múlt héten kihallgatták a polgármesteri hivatal valamennyi alkalmazottját és a tanácsosok közül is néhányat.

Mint ismeretes, Csala Zsoltot, a Hargita megyei Gyergyóalfalu alpolgármesterét nagypénteken gyilkolták meg borzonti villájában.

Amit egyértelműen tudni lehet a Hargita megyei rendőr-felügyelőség által kiadott sajtóközleményből, az az, hogy a 43 éves Csala Zsolt halálát három lövés okozta. Egy lövés a lábát érte, két töltény pedig közvetlen közelről a hasába fúródott. A nyomozást időközben átvette a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék ügyészsége a Hargita megyei ügyészségnél tapasztalható létszámhiány, illetve a gyilkosságot övező fokozott médiafigyelem miatt. Ezt még április 28-án sajtóközleményben hozták nyilvánosságra, de azóta semmilyenhivatalos közlemény nem jelent meg az ügyben.

Eközben egyre szaporodnak a félinformációkból kikövetkeztetett vagy éppenséggel teljesen félreértett hírek. A Krónikához többek között olyan információk is eljutottak, hogy Gyergyóalfalu egyébként köztiszteletnek örvendő alpolgármesterét állítólag szerelemféltésből gyilkoltatta meg egyik vagy másik szeretője, akikről azt is tudni vélték informátoraink, hogy fenyegették Csala Zsoltot, vagy éppen a szerető szeretője zsarolta az elöljárót. Egyes információk szerint a fegyver régi, első világháborús lehetett, amelyből az országban mindössze nyolcról tudnak hivatalosan, de az is előfordulhat, hogy egy nyilván nem tartott fegyverről van szó. „Teljesen kizártnak tartom a szerelemféltés lehetőségét” – jelentette ki a Krónika kérdésére György István polgármester, kifejtve, értesülései szerint a nyomozó szervek kizárták már a bérgyilkosság lehetőségét. Mint már korábban is kihangsúlyozta, Csala Zsolthoz olyan közeli baráti szálak kötötték, mintha testvérek lettek volna, és a családjához ragaszkodó férjnek, a gyermekeiért rajongó édesapának ismerte. Ezzel kapcsolatosan egy magát megnevezni nem óhajtó korosabb atyafi úgy vélekedett: „sokat beszélnek az emberek, de ha ez lenne az igazság – ismerve ilyen ügyekben a román nyomozó szervek operativítását – eddig az a szerető, aki ilyet követett el, rég bilincsbe verve börtönben ülne.”

Gyergyószentmiklóson többen is a „román újságokból és híradókból” arról értesültek, hogy az elhunyt alpolgármesternek állítólag hétszáz hektár erdője volt, amit egyértelmű oknak tekintenek arra, hogy a famaffia végezzen vele. „Hétszáz hektár erdő tulajdonlása önmagában is felháborító” – állította egy gyergyószentmiklósi, magát megnevezni nem óhajtó illető. Erre reagálva György István polgármester elmondta, tőle az egyik nyomozó 2000 hektár erdőt kért számon, ám az illető tiszt is elnevette magát a kérdés abszurditásán. „Hétszáz köbméter fa is sok, nemhogy hétszáz hektár! Minden bizonnyal a román újságíró értette félre valaki válaszát, vagy a megkérdezett nem értette, mit akar az újságíró és nem fejezte ki magát jól románul” – vélekedett egy másik gyergyóalfalvi, kifejtve, tudomása szerint – ám ezt is „úgy hallotta, másoktól” – talán valakik kivágtak az alpolgármester erdejéből valamennyi fát, és emiatt perre mentek.

Szerző(k): Jánossy Alíz , kronika.ro

Mit tud a rendőrség a gyergyóalfalvi alpolgármester ügyéről? – film

[ 2011. április 29., 12:31 ] [638]

Nagy erővel folyik a nyomozás a gyilkos vagy gyilkosok kézrekerítéséért a meggyilkolt gyergyóalfalvi alpolgármester ügyében. Csala Zsoltot nagypénteken este lőtték le saját hétvégi házában. A falu lakói félnek: összefüggést látnak a gyilkosság és a korábbi botrányos közbirtokossági ügyek között, és attól tartanak, hogy a nagypénteki tragédia csak a jéghegy csúcsa.
Az egész vidéket megrengető gyilkosság vélhetően 19 óra körül történt. A 112-es segélyhívó számot egy órával később hívták, ekkor közölte egy férfi, hogy Csala Zsolt holtan fekszik a Borzont falutól néhány kilométerre lévő hétvégi házában. A haláleset körülményeit több órán át bűnűgyi szakértők vizsgálták, lőfegyvert nem, de töltényhüvelyeket találtak a helyszínen. A rendőrség közleménye szerint az alpolgármestert 3 találat érte, a gyilkos fegyvert illetően még nem tudtak pontos adatokkal szolgálni a nyomozók.
A hozzátartozók el sem tudják képzelni, hogy mi lehet a háttérben: „Abszolút fogalmunk sincs, hogy ki vajon miért csinálhatta az egész dolgot. Nem tudunk semmit.” – mondja Csala András, az áldozat öccse.

A községben már jó ideje ellenséges hangulat uralkodik, ugyanis a terület-visszaszolgáltatások és a közbirtokossági ügyek miatt két táborra szakadt a lakosság. Egy évvel ezelőtt tüntetést szerveztek azok az emberek, akik megkárosítva érezték magukat, ám vezetőjüket, Pál Imrét aznap reggel ismeretlen tettesek brutálisan összeverték. A konfliktust kiváltó ügyek azóta sem rendeződtek.
Pál Imre szerint a gyilkosság elkövetőjét nem a községben és nem a fellázadt közbirtokossági tagok között kell keresni: „Összeköttetés lehet az üzleteik és az üzletfeleik között, tehát semmi esetre sem a mi megmozdulásunkkal nincsen összeköttetésben ez a bizonyos gyilkosság.”
Pánikhangulat nincs Gyergyóalfaluban, de a község lakói elmondták: félnek, és további baljós fordulatoktól tartanak. A község lakói úgy vélik, ha a tavalyi verőlegényes-ügyet felderítette volna a rendőrség, és a felbújtók kilétére is rájön akkor talán elkerülhető lett volna Csala Zsolt meggyilkolása.
Csala Zsolt az alpolgármesteri tisztséget 11 évig töltötte be, temetésére április 28.-án került sor a gyergyóalfalvi temetőben.

Bajna György, Zsigmond Attila

Duna Tv, erdely.ma

Korrupcióval gyanúsítják Mora Ákos Maros megyei tanácstagot

[ 2011. április 28., 15:52 ] [46]

A Feddhetetlenségi Ügynökség szerint a liberális párt színeiben politizáló tanácsos cégigazgatóként több, a Maros megyei tanács hatáskörébe tartozó egység munkálataira kötött szerződést. A többi között a megyei kórházzal, a dicsőszentmártoni Dr. Gheorghe Marinescu kórházzal, a megyei tanfelügyelőséggel, illetve különböző polgármesteri hivatalokkal is volt együttműködési szerződése.
A szerződések értéke összességében meghaladta a 15 millió lejt. Mora Ákos szerint a megállapodásokat azelőtt kötötték, mielőtt az intézményeket a megyei tanács alárendeltségébe utalták volna.

Marosvásárhelyi Rádió,erdely.ma

Ma temetik a gyergyóalfalusi alpolgármestert

[ 2011. április 27., 09:29 ] [1175]

Az önkormányzati testület a ravatalozóba kiséri a halottat.

Tanácsosok és hivatali alkalmazottak kísérték a ravatalozóba az alfalvi alpolgármester, Csala Zsolt koporsóját tegnap. Temetése ma délután 2 órakor lesz. A negyvenhárom éves férfit nagypénteken meglőtték hétvégi házában, óvodás és hatodik osztályos gyereke maradt árván. A faluban mások is úgy érzik, veszélyben az életük.
Kizárt, hogy alfalvi ember legyen Csala gyilkosa – mondják szinte egybehangzóan az alfalviak, mint ahogy a többség összefüggést lát a birtokvisszaadások, erdőügyek és közbirtokossági rendellenességek, valamint a gyilkosság között. Alfaluban több mint két éve robbantak ki a konfliktusok, 2009. március 15-én tüntetést tartottak a földügyek rendezését kérve, egy évvel ezelőtt pedig Pál Imrét, aki a közbirtokosság vezetése ellen indított akciót, saját lakásában maszkosok verték meg.
Amit a gyilkosságról tudni lehet
A Hargita megyei rendőrség és ügyészség nagy erőkkel nyomoz a gyilkosság ügyében, amióta megtalálták Csala Zsolt élettelen testét hétvégi házában – olvashatjuk a rendőrségi közleményben. Nagypénteken 19.55 órakor a sürgősségi, 112-es hívószámon jelentette be egy személy, hogy holtan találta a község területén lévő hétvégi házában Csala Zsoltot, testén fegyverlövés nyomaival. A közelben lévő panzióból többen hallottak lövéseket ezen az estén – tudjuk meg a rendőrségtől, mint ahogy arra is vannak adatok, hogy közelről, mintegy másfél méterről adták le a lövéseket, melyek közül egy az áldozat lábát, kettő pedig mellkasát érte.

Csemeteültetés előkészületein vett részt nagypénteken Csala Zsolt, estefelé elvált társaitól, mondván, hétvégi házában kell tüzet tennie, vendégek érkezését várja húsvétra. A következő és utolsó jelzés részéről egy barátjához érkezett telefonon, segítséget kért: bajban van. Krizbai Levente megerősítette, hozzá érkezett a hívás, ő értesítette a rendőrséget, de ennél többet nem volt hajlandó nyilatkozni.
Mások is veszélyben vannak?
„Alfalvi ember ilyent nem tesz, az biztos. Ha megharagszik, akkor is bicskát vagy fészit vesz elő, de fegyvert semmiképp. S mindezt nagypénteken…” – mondja az egyik helybéli.
„Már az erdőn sem vagyunk biztonságban, s ellenségeink között a medve a második helyre szorult” – jegyzi meg egy másik. Többen összefüggésbe hozzák a történteket a birtokvisszaadásokkal és falopásokkal, a közbirtokossági vezetéssel szembeni elégedetlenségekkel.
Pál Imre úgy véli, ez az eset szorosan összefügg a vele megtörténtekkel: „2009-ben, amikor tüntetést szerveztem, hogy adják vissza becsületesen mindenkinek ősi birtokát, nem vették komolyan a problémát. Aztán egy éve saját házamban maszkosok vertek meg, máig nem tudja a rendőrség, kik voltak. Ha akkor fény derült volna mindenre, most nem került volna sor erre a gyilkosságra. Elfajultak a faügyek. Azért mondom ezt el, ha engem is kinyírnak, tudjanak róla. Úgy érzem, veszélyben van az életem.”
Megfenyegették a polgármestert is
Tegnap 10 órára ígérték, de csak délután ötre került vissza Alfaluba Csala Zsolt holtteste. Komplex elemzésre volt szükség a boncolás során. A gyászkocsit önkormányzati képviselők és hivatali alkalmazottak várták a polgármesteri hivatal előtt. Egy-egy szál virággal és mécsessel kísérték a ravatalozóig.
„Egyértelmű, hogy kivégzéssel állunk szemben, ez nyilvánvaló most már, ennél többet nem tudok mondani. Hallottam arról, hogy ütésnyomok is vannak rajta. Olyan szépen megkértem, engedjék meg, egy fél percre nézzem meg a testet, de nem engedték” – mondta György István. Arra a kérdésre, hogy összefüggésbe hozható- e az alfalvi, korábbi eseményekkel, kijelentette: „Nem tudom, nem is merem összefüggésbe hozni. Tény, irányomban is voltak fenyegetések. A legnagyobb fájdalmam az, hogy olyan vélemények is elhangzottak: kár, hogy nem volt ott a másik is. A másik pedig én vagyok.”
„Úgy érzem, a testvéremet veszítettem el, és legjobb barátomat” – jelentette ki Alfalu polgármestere. Tizenegy évig volt Csala Zsolt alpolgármester, s György azt mondja: az egykori közös álmaikat immár ő kell megvalósítsa, ennyivel tartozik Zsoltnak. Az alfalviakat arra kérte a községvezető, legyenek türelemmel, fogják vissza az indulatokat.
A nyomozás eredményét várják
Fekete húsvét volt Alfaluban, az emberek reménykednek, hogy mihamarabb fény derül a részletekre. Elmaradt a húsvétra tervezett bál, tegnap déli döntés alapján nem tartják meg az egyhetes Faludy-fesztet sem. Szintén tegnap délben Ladányi László prefektus Alfaluba érkezett, a községvezetőkkel tárgyalt, s mint mondta, Alfalu pulzusát akarta érezni a tragédia után.
„Mert ez tragédia, ami egyáltalán nem jellemző Hargita megyére. Várom, hogy a kivizsgáló szervek végezzék munkájukat és mihamarabb konkrétumok kerüljenek elénk az ügy kapcsán".

Balázs Katalin
Hargita Népe, erdely.ma

1

A famaffia végzett Csala Zsolttal?

2011. április 26.

  • A Gyergyóalfaluban keringő mendemondák szerint Csala Zsolt meggyilkolása összefüggésben lehet a térségben folyó törvénytelen fakitermeléssel. Egyesek szerint az alpolgármester a famaffia leszámolásának áldozata lett. Csala Zsoltot nagypénteken, az esti órákban gyilkolták meg borzonti nyaralójában. Halálát három lövés okozta, amelyek közül kettőt egészen közelről adtak le. A Gyergyó-medencei nagyközségben eluralkodott a félelem, többen azt mondják: „ezek után bárki lehet a következő”. Az elkövető után a Hargita megyei Törvényszék melletti Ügyészség nyomoz, amely az ügy részleteit illetően teljes hírzárlatot rendelt el.

    Csala Zsolt hétvégi háza Borzontban, ahol a gyilkosság történt
    Gyászol a község apraja-nagyja

    Gyergyóalfalu gyászban van, az utcákon csak sötét ruhába öltözött embereket látni, többségük kitér az újságírók elől. Az üzletekben is feketébe öltözött kiszolgálókat látni, a polgármesteri hivatal valamennyi irodájában mécses ég és nem ritka látvány a könnyező tisztviselő. Még a Faludy-feszt nevű kulturális rendezvényt is elhalasztották a történtekre való tekintettel. „A gyilkos még szabadlábon van, és bárki lehet a következő” – fogalmazott az egyik atyafi kifejtve, hogy óriási nyomás nehezedik a község valamennyi lakójára, ami csak azután fog feloldódni miután fény derül a tettes kilétére. „A legjobb barátomat veszítettem el, aki olyan volt, mintha testvérem lenne” – nyilatkozta az újságíróknak György István polgármester. Mint mondta: számára teljesen nyilvánvaló, hogy „kivégzés történt”.

    A jó gazda

    A 43 éves Csala Zsolt – két kiskorú gyermek édesapja – tizenegy éve töltötte be Gyergyóalfaluban az alpolgármesteri tisztséget. Az önkormányzatban többek szerint a jó gazda szerepét töltötte be, mindig, mindenhol ott volt, ahol segíteni kellett, mindenki panaszát meghallgatta és igyekezett mindenkinek segíteni a legjobb tudása szerint.

    „Bármilyen problémát meg lehetett vele beszélni, tiszteletmegadó, iskolázott, talpig úriember volt” – jelentette ki a Krónika kérdéséra Gál Adalbert mezőőr, akinek Csala Zsolt öt évig volt a főnöke.

    Csala egyébként halála napján is azért ment az erdőre, hogy facsemetéket ültessen a Föld napja tiszteletére. Hazatérőben lemaradt társától, Krizbai Levente földmérő mérnöktől és hétvégi villájába ment. Azt azonban nem tudni, hogy miért tért vissza az otthona felé vezető útról. A faluban keringő mendemondák szerint állítólag azért, mert be akart fűteni a villába, ugyanis húsvétra vendégeket várt. Mások viszont azt beszélik, hogy orvul lépre csalták azzal a telefonon közölt ürüggyel, hogy ég a háza.

    Lövések az erdő alatt

    Csala Zsolt

    A rendőrségi jelentés szerint a Borzont közelében lévő hétvégi házában találkozott gyilkosával, aki három golyóval végzett vele. A rendőrségi közlemény szerint nagypénteken a kora eseti órákban több lövést is hallottak az alpolgármester hétvégi házának közelében, az előzetes kórbonctani jelentés szerint haslövés okozta a halálát.

    Az ügyben a Hargita megyei Törvényszék ügyészsége vizsgálódik, a nyomozást személyesen a főügyész vezeti. „Egyelőre zajlik a nyomozás, semmilyen részlettel nem szolgálhatunk” – jelentette ki a Krónika kérdésére Gheorghe Filip rendőrségi sajtószóvivő, aki szerint jelenleg vizsgálják a holttesten talált lövésnyomokat, illetve egyéb sérüléseket. Ugyanakkor labor- és ballisztikai vizsgálatokat is végeznek hogy megállapítsák: milyen fegyverből adták le a lövéseket.

    Rettegés és fenyegetőzések

    Gyergyóalfaluban egyébként néhány éve rendszeresek a zavargások, utóbb – mint beszámoltunk róla – elégedetlenkedő közbirtokossági tagok tartottak éjjel-nappal ülősztrájkot a közbirtokosság székházában.
    Korábban – éppen egy évvel ezelőtt – ismeretlen tettesek a saját otthonában megverték Pál Imrét, a közbirtokosság elnöki tisztségére aspiráló férfit. Pál Imre azonban mereven elzárkózott a Krónika kérdésétől, miszerint lát-e összefüggést az alpolgármester erőszakos halála és az egy évvel ezelőtti megveretése között. Pál úgy fogalmazott: „a pi..ás világban nem válaszolok a Krónika semmilyen kérdésére”.

    A községben egyébként többen is úgy vélik, hogy lehet összefüggés a két erőszakos cselekmény között, György István polgármester viszont úgy fogalmazott: „nem tudom, nem merem összefüggésbe hozni a két cselekményt”. A faluban szárnyra kelt mendemondák szerint azonban a polgármestert is állítólag megfenyegették. „A legfájóbb az, hogy olyan vélemények is elhangzottak: kár, hogy nem volt ott a másik is. A másik pedig én vagyok…” – fejtette ki könnyeivel küszködve a polgármester, aki nem cáfolta a híresztelést.

    Garda Dezső nem nyilatkozik

    Az ügyben nem óhajtott állást foglalni Garda Dezső egykori RMDSZ-es képviselő, aki a román parlamentben többször is interpellált a vidéken zajló törvénytelen fakitermelések kapcsán. „Amíg küzdöttem az emberek jogaiért, senki nem állt mellém, beleértve a Krónikát is” – szögezte le kérdésünkre Garda kifejtve, hogy már nem aktív tagja a politikai életnek és nem óhajt véleményt nyilvánítani az ügyben.

    Szerző(k): Jánossy Alíz , kronika.ro

    Revízió a lápon

     

    Alfaluban a nyár egy csütörtöki napra szokott esni, tart úgy másfél órát. Amikor nincs nyár, az emberek békésen fáznak csöndes magányukban vagy édes kettesben, ki ahogy. Amikor viszont nyár van, feltör a bűz a mocsárból, és éktelen szagot áraszt maga körül.

    Nyár volt tavaly március 15-én, amikor több százan tüntettek hiába a községháza előtt, előrehozott választásokat követelve, és nyár van most, amikor a közbirtokossági elnökjelölt kékre-zöldre vert arccal kiáltja: itt valamit sürgősen tenni kell. Igaz, Pakisztánban még le is lövik a hangoskodókat, pár pofont ejsze Alfaluban is ki lehet osztani.

    A demokrácia és a jogállamiság finnyás értelmiségieknek való úri huncutság, a székely paraszt a bunkósbotból ért. Vagy mégsem? Pál Imréből többszöri nekifutásra végül közbirtokossági elnök lett, bár a háborúnak a jelek szerint koránt sincs vége. Nemcsak a várható bírósági perekre, a zökkenőmentesnek a legkevésbé sem ígérkező átadás-átvételre gondolok, hanem arra a folyamatos uszításra is, amelynek végső célja az ellenzék elszigetelése és ellehetetlenítése.

    A helyi televízió tényszerű riport sugárzása helyett meghatározatlan időre felfüggesztette a műsorszolgáltatást és az alfalvi falunapokat sem szervezik meg idén. Mindezt jól rá lehet kenni az ellenzékre, látjátok feleim szümtükkel, mi nagyon szeretünk benneteket, de a gonosz Pál Imre miatt nincs több helyi adás, és nem lesz Republic-koncerttel egybekötött hejehuja sem a főtéren. Nagyon beszédes, hogy a botrányos eset után György István polgármester nem azonnali kivizsgálást sürgetett, hanem szégyenkezett, hogy köze van Alfaluhoz. Kicsit olyan ez, mintha egy gyilkossági tárgyaláson a bíró nem a nyomozást szorgalmazná, hanem szégyellené, hogy köze van a törvényszékhez. Az igazi baj talán mégis inkább az, hogy mindez csupán a jéghegy csúcsa.

    Kapcsolódó cikkek

    szöveg Tovább tart a zűrzavar Gyergyóalfaluban

    .

    szöveg Közbirtokossági botrány Gyergyóalfaluban, megverték az elnökaspiránst

    Alfalu vezetői olyan erős korrupciós összefonódásnak váltak részévé, amely nemcsak a leszámolások stílusában, hanem a vagyonszerzés módjában is a maffiára emlékeztet. Hínár tekeri körbe a vagyonnyilatkozatokkal bűvészkedő polgármestert, a 700 fát törvénytelenül kitermelő alpolgármestert, az erdészet vezetőit, és rettenetesen bűzlik a mocsár a kétesen rendezett birtokügyek sokaságától is. Egy darabig  befogja az orrát az ember, és nem érzi az elviselhetetlen szagot, de a végtelenségig nem lehet szájon át lélegezni – eljön az idő, amikor a vérszívó szúnyogok tiltakozása ellenére a lápot lecsapolják. A vidék újra száraz lesz, tiszta és biztonságos. Bárcsak már ott tartanánk.

    Szerző: Lukács János , kronika.ro

    Győz a korrupció?

    [ 2011. március 28., 07:27 ] [481]

    Teljes mértékben érthető Adrian Severin viselkedése. Miért mondjon le jól tejelő, zsíros állásáról olyasmiért, amiért szülőhazájában, Romániában nem szokás bűnhődni? Miért adná fel az előnyök egész sorával járó EP-képviselői tisztségét, amikor mások itthon ennél nagyobb összegek zsebre vágásáról sem kényszerültek számot adni, természetesnek számít az, hogy a magas polcra kerülők élnek, mi több, visszaélnek hatalmukkal? Miért várja el mindenki Adrian Severintől, hogy másképp viselkedjék, hogy Európát importálja Romániába ahelyett, hogy a hazai szokásjogot próbálná meghonosítani a jó öreg kontinens szívében?
    Az egy héttel ezelőtt kirobbant botrány, amely várhatóan továbbgyűrűzik a következő napokra, hetekre is, újra megmutatta, mennyire távol áll az európai szellemiségtől a román politikum. No nem azért, mert Adrian Severin pénzt vágott zsebre szavazatáért, megtették ezt mások is, nagy hagyományokkal rendelkező országok képviselőivel is fordult elő, hogy engedtek a csábításnak. Csakhogy ők, ha lebuknak, szó nélkül és azonnal lemondanak, nem hivatkoznak az ártatlanság vélelmére, nem keresnek kiskapukat, hanem veszik a kalapjukat, és távoznak. Ahogy megtette ezt most is a másik két érintett képviselő.
    Az egykori külügyminiszter, az eddig jó nevű, rendkívül befolyásos szociáldemokrata képviselő minél inkább próbálja magyarázni igazát, annál sárosabbá válik, sorra látnak napvilágot a képviselői, miniszteri fizetésével nehezen megmagyarázható, tetemes vagyonáról szóló hírek, lebuktatói mondják, nem véletlenül keresték, figyelték tevékenységét, tudták, hogy megvásárolható. Egyre zsugorodik hitele, de még súlyosabb, hogy székéhez való görcsös ragaszkodása, a lemondás merev elutasítása ismét olyan képet mutat Romániáról, amelyet eddig leplezni próbáltak a fejlett Nyugat előtt, Európa előtt, amely sorozatosan számon kéri Romániától a magas szintű korrupciót, politikusai romlottságát. Severin nem távozik, akkor sem, ha lezárják irodáját, ha az EP plénumának hátsó soraiba száműzik, ha kollégái hangosan kifütyülik. A jelek szerint fontosabb a képviselőként zsebre vágható nem kevés pénz, mint bár a tisztesség igen csekély maradékának megőrzése, vagy az, hogy ne rombolja tovább hazája ugyancsak rossz renoméját.

    Adrian Severin története nem ért véget. Kérdés azonban, melyik elv győzedelmeskedik: Európának sikerül elvi, erkölcsi elvárásait ráerőltetnie a román képviselőre, vagy balkáni stiklizés kerekedik felül, és az igen kétes román értékrend, a korrupció teljes jogú tagjává válik a brüsszeli parlamentnek.

    Farkas Réka, Háromszék, erdely.ma

    1

    Élethelyzet a sarmasági Liliom (Csergeték- Crinului) utcából az Úr 2011. éve március havának 31. napján, csütörtökön

    A sarmasági Liliom utca szélesnek egyáltalán nem mondható járófelületén egyre gyakrabban járnak a nagyobbnál- nagyobb, nehezebbnél nehezebb kamionok alaposan próbára téve a kétes vastagságú és minőségű infrastruktúrára közelmúltban lefektetett aszfaltburkolatot az utcában lakó emberek legnagyobb felháborodására.

    Bosszúságukat betetézendő mai nap reggelén az egyik erre járó óriáskamion jártában- keltében letépte a villanypóznákra szerelt vezetékek jelentős hányadát, látva- lásd  a következményeket:

    Meghajlított villanyoszlop amelyik eddig sem függőlegességéről volt nevezetes  Megfeszített és meghajlított villanyoszlop (eddig sem függőlegességéről volt nevezetes)

     

    Letépett vezetékek

    Letépett vezetékek

    Az utcabeliek értesítése nyomán azonnal megjelentek a szolgálatos közösségi rendőrök, utána egy községi rendőr, picit később a kábeltelevíziós és az áramszolgáltató szakemberei és hozzáfogtak az okozott károk elhárításához, íme:

    Operativitás

    Megérkeznek a szerelők

    Szorgalom

    Szorgalommal…

    Szakértelem

    …és szakértelemmel végzett munka meghozza gyömölcsét

    Ügyességüket dicsérendő a kábelesek ugyanolyan operatívan ahogy megjelentek el is végezték a rájuk háruló feladatokat.

     

    Brávó nekik!

     

    Számomra csak az nem igazán érthető hogy az ilyen esetben törvény által előírt kötelező várakozást betartó kamionsöfőrt a kiérkező közegek egyszerűen szélnek eresztették, elengedték. Ahogy mondani szokás: csak úgy simán… Sőt, a szemlélők szerint még egy icipici hivatalos figyelmeztetésben sem részesítették a károkozót.

     

    Látottak és tapasztaltak alapján önkéntelenül felvetődik az emberben a kérdés: számítsunk holnaptól a következő kamionos csínytevésre? Mert ugye, amint láttuk káros tettének következményeivel egyáltalán nem kell számolnia.

     

    Vagy mert a ,,problémák” már akkor le lettek ,,rendezve” megfelelő ,,fórumokon” amikor azok még nem is bátorkodtak létezni? Vagy esetet megvilágítandó tegyük fel a mostanában oly divatos kérdést: áránzsemente domnilor lá drúmúl máre?

     

    Tisztelettel: Keresztes Zoltán István,

    Liliom utcai lakos, Sarmaság.

    Lejárt a nyolc szűk esztendő

    Szőcs Géza számára a teljes magyar kultúra fontos
    [ 2010. október 22., 10:31 ] [7]

    Szőcs Géza kolozsvári költő, az Orbán-kormány kultúráért felelős államtitkáraként vett részt Csíkszeredában a hatodik filmdok fesztivál díjkiosztó ünnepségén. A díszvendéggel székelyföldi látogatása alkalmából a napi politikáról, erdélyi kapcsolatairól, a magyar össznemzeti kultúra jövőjéről és kilátásairól beszélgettünk.
    — A filmdok fesztivált eddig csak távolról követtem, soha nem volt alkalmam személyesen is jelen lenni az eseményen. Ettől függetlenül felfigyeltem rá és sajnálattal vettem tudomásul, hogy egy adott pillanatban úgy tűnt, magyar állami támogatás híján a rendezvény kimúlik. Az új kormány hivatalba lépésével örömmel tapasztaltam, hogy van remény és lehetőség a filmdok feltámasztására. Megtettük a megfelelő lépéseket, és azért is jöttem örömmel az eredményhirdetésre: kicsit úgy érzem, a fesztivál a mi gyermekünk is, vagyis az új kulturális minisztérium államtitkárságáé.
    — Mennyire érte meglepetésként, amikor felkérték a miniszteri ranggal bíró, kultúráért felelős államtitkári poszt betöltésére?
    — Többször elmondtam már: meglepetés volt és mégsem. Eredetileg egy elméleti koncepció kidolgozása lett volna a feladatom. Pontosabban az, hogy miként lehetne helyrehozni azt a tudatrombolást, amelyet az elmúlt évek, évtizedek okoztak a magyar lelkületben. Miután ezt a felkérést elfogadtam és igyekeztem eleget tenni a kihívásnak, beleástam magam a kulturális intézményrendszer valóságába. Bevallom, elrettentő kép tárult elém. Amikor felkértek a szakterület irányítására, fenyegető hangokat hallottam magamban: ebbe csak belebukni lehet, ne vállald el. Közben annyi bizalmat éreztem és annyira megtisztelő volt a felkérés, hogy csak igent mondhattam. Pedig jó ideje eldöntöttem már, hogy nem fogok visszatérni a politikába: sem a parlamentbe, sem a végrehajtó hatalomba.

    — Valószínűleg sok támadás éri kolozsvári származása miatt, ugyanakkor az erdélyiek minden bizonnyal több odafigyelésre számíthatnak az anyaország részéről.
    — Örömmel hallok az erdélyiek bizalmáról, de el kell mondanom, hogy sok fanyalgást, sőt egyenesen rosszindulatú nyilatkozatokat is láttam ebből az irányból kinevezésem óta. Ennek dacára csak azt ígérhetem, amit az én helyzetemben bárki más ígérne: a határon túli magyarság a legjobbra és maximális támogatásunkra számíthat. Egységesen fogjuk kezelni a magyar kultúrát: a továbbiakban elképzelhetetlen a diszkrimináció és a hátrányos helyzet tudatos kialakítása vagy fenntartása. Nem egy tízmilliós, hanem egy tizenvalahány milliós közösség kultúrájáról, értékeiről, feladatairól, intézményi működéséről lesz szó. Ezt könnyű kijelenteni, de megvalósítani a legjobb szándék ellenére is nehéz.
    — Megnevezne néhány akadályt?
    — Most hívott fel valaki a frankfurti könyvvásárról: kiderült, a magyarországi könyvterjesztők cinizmusa folytán, a határon túli kiadók nem jutottak felülethez. Kérdem én: milyen más lehetősége van az erdélyi, a felvidéki vagy a délvidéki magyar kiadónak bemutatkozni a nemzetközi porondon? Nemrég néhány kiadó értesítést kapott: ha vannak Frankfurtban kiállítandó kötetei, néhány napon belül elküldhetik. Ezt tekintsük naiv és komolytalan ügykezelésnek. A Magyarország határain kívüli magyar kiadók átgondolt és előkészített bemutatása megoldatlan, bár én személyesen minden magyar műhely helyzetbe hozását támogatom, ez a saját felelősségem is. Azzal a kínálattal kellene megjelennünk, amit a közel tizenötmilliós lehetőségünk határoz meg. Más ügyek vonhatták el a figyelmünket, nem foglalkoztunk kellőképpen a vásárral, mert azt hittük, minden megy a maga jól bejáratott útján. Tévedtünk.
    — Beszéljünk a magyarországi sajtótámogatásról is: az elmúlt években a hazai ellenzéki, vagy ellenzékibb média teljesen kikerült az RMDSZ pénzosztásából. Lesz-e változás?
    — Helyzetem eleve nehéz, mert elfogultnak és ellenzékinek számítok, pontosabban RMDSZ- ellenesnek állítanak be. Időnként feltételezett vendettáimról röppennek fel teóriák, és sorolhatnám. Éppen ezért óvatosan közelítem meg a kérdést. Véleményem már sok évvel ezelőtt megfogalmaztam egy tanulmányban, amely a Magyar Kisebbség című folyóiratban jelent meg, Az RMDSZ faszarizmusa címmel. Már akkor jeleztem, hatalmas koncepcionális gondok vannak a kisebbségi területekre eljuttatott pénzek elszámolásával kapcsolatban. Konkrétan: ki és milyen elvek alapján osztja el a magyar adófizetők pénzét? Miután a világon semmi nem homogén, az erdélyi magyar közösség preferenciái sem írhatóak le homogén képletekben. Tömbmagyarságtól és szórványtól függetlenül nem lehet minden elvárásnak eleget tenni. Kétségtelen viszont, hogy valamiféle monopóliumot kiépíteni és megőrizni még eredményessége esetén is reménytelen dolog. Akinek jól megy, az a pénzcsapnál tolong, aki meg nem fér oda, az rosszul jár: így még az a hatásfok sem érhető el, amit a rendszer működtetői feltételeznek. Végtelenül differenciáltan, nagy odafigyeléssel és felelősségtudattal kell megtalálni a valóban támogatandó kulturális célokat. Ezeket a szándékokat nem írhatja felül a napi politika, nem válhatnak annak játékszerévé.
    — És a sajtó?
    —Nyilván a sajtó is a kultúra része, de egy napilap önmagában nem kulturális termék, csak hordozója annak. Ebben a dologban nem én vagyok a kompetens, hanem a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által irányított struktúra, amit jelenleg Répás Zsuzsa államtitkár vezet. Az általános vélemény az, hogy véget kell vetni mindenféle hegemóniának. Nyilvánvalóan van átjárás és konzultáció a tárcák között, ez nem is lehet másként. Megkockáztatom azt az állítást, hogy az erdélyi magyar sajtóra jobb napok várnak a nyolc szűk esztendő lejártával. Bár az ország anyagi-pénzügyi helyzete olyan amilyen, biztos, hogy a meglévő forrásokból az erdélyi magyar média teljes palettájának részesülnie kell.
    — Sokszínűbb lett az erdélyi magyar politika: kivel és milyen szinten tartja a kapcsolatot?
    — Örök életemben pártellenes voltam. Az átkosban is inkább elszenvedtem a párton kívüliség hátrányait, de nem léptem be. Annak idején az RMDSZ-nek is azért lettem tagja, mert vezetővé választottak, és ezzel automatikusan együtt járt a tagság. De – ideértve a Fideszt is – soha semmilyen más pártnak nem voltam tagja. Meggyőződésem, hogy a világ egyetlen országa, ahol a pártok a maguk valós és kívánatos fontossága szerint vannak jelen a társadalom életében, az Svájc. Rendkívül károsnak tartom, hogy barátságokat, sőt családi viszonyokat mérgez meg a pártpreferencia. Igyekszem emberi kapcsolataimat függetleníteni attól, hogy ki milyen színekben nyilvánul meg a közéletben. Az RMDSZ-szel például nincsenek intézményes kapcsolataim, de jó kapcsolatban állok néhány vezető képviselőjükkel, ugyanakkor vannak barátaim az MPP-ben és Tőkés Lászlóval az élen az EMNT-ben is. Ennek továbbra is így kell maradnia, mert a politikai zászlók cserélődnek, de a barátságok megmaradnak.
    — Kultúráért felelős államtitkárként globálisan tekint Erdélyre, vagy vannak kedvencei, például színház, vagy bármi más?
    — Alig van olyan terület, ami – ha szóba kerülne – ne lenne rendkívüli fontosságú. Kiemelt helyet érdemel a műemlékvédelem, a színház, az irodalom, a zene, a film, a sajtó. Szinte komolytalannak tűnik, hogy minden nagyon fontos, de valóban az: ez az értékvilág, amelyen belül az erdélyi magyar meg tudja élni, és kifejezésre tudja juttatni hovatartozását.
    Jakab Lőrinc
    Erdélyi Napló, erdely.ma

    Benyújtotta lemondását Cselényi László, a Duna Televízió elnöke

    Benyújtotta lemondását Cselényi László, a Duna Televízió elnöke – adta hírül pénteken az MTI a televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumához közeli forrásokra hivatkozva. A magyar hírügynökség szerint Cselényi László a kuratóriumi elnökség csütörtök esti ülésén beszélt döntéséről, amelyet azonban hivatalosan csak a jövő héten jelent be. Szabó László, a televíziót felügyelő kuratórium elnökségének Fidesz által delegált tagja hétfőn azt mondta: gyanús szerződésekre derült fény a Duna Tv-nél. A televízió szerint a vádak minden alapot nélkülöznek.

    Cselényi László (fotó: dunatv.hu)

    Duna Televízió az origo.huhírportál érdeklődésére küldött közleménye szerint a Duna Televízió Zrt. elnöke, Cselényi László lemondásáról szóló MTI-hírt sem Cselényi László, a közmédium elnöke, sem a Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumi Elnöksége nem erősíti meg. Szabó László, a Duna Tv-t felügyelő kuratórium elnökségének Fidesz által delegált tagja mindössze annyit mondott a hírportálnak, hogy csütörtökön este a kuratórium ülésezett, de a résztvevők abban állapodtak meg, hogy jövő csütörtökig, a következő ülésig nem nyilatkoznak az ott elhangzottakról.

    Szabó László korábban azt nyilatkozta, hogy két televíziós produkció esetében közvetítő cégeken keresztül több százmillió forint juthatott ki a Duna Televízióból. Hétfői sajtótájékoztatóján Szabó László bemutatta azokat az iratokat, amelyek szerinte azt igazolják, hogy az Egy különleges ember című produkció esetében a 162 és fél millió forintos szerződést 48 millióért, a Suli Buli című produkció esetében a 205 milliós szerződést 64 millióért szállította le a gyártó cég. A szerződéseket Cselényi László írta alá – mondta el Szabó.

    A Duna Televízió Zrt.-nek semmiféle közvetítő céggel nincs szerződése – reagált hétfőn rövid közleményben a csatorna szóvivője Szabó Lászlónak, a televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány Fidesz által delegált tagjának korábbi kijelentésére.

    A Herczeg Dóra által jegyzett közlemény úgy fogalmaz, hogy a Duna Televízió kizárólag produceri irodákkal szerződött konkrét produkciókra „a szinopszisok, a rendezők, szereplők és más alkotók személyének ismeretében.” A sorozatok és az egyes epizódok a szokásos hazai piaci átlagáron készülnek – írták.

    A televízió közleménye úgy fogalmaz: „a Szabó kurátor úr által emlegetett hűtlen kezelés minden alapot nélkülöz.”

    A Duna Televíziót ért rágalmak leginkább a jereváni rádiós viccekre emlékeztetnek – fogalmazott Cselényi László, a Duna Televízió Zrt. elnöke hétfői közleményében.

    „A példás gazdálkodásáról ismert Duna Televíziót, annak menedzsmentjét és személy szerint engem, a közmédium elnökét a sajtó egy része súlyosan megvádolt Szabó László fideszes kuratóriumi elnökségi tag magán-sajtótájékoztatója egyoldalú, elfogult részinformációi alapján” – fogalmazott Cselényi László közleményében. Szerinte „ebbe a kampányba példátlan és sajnálatos módon még a Magyar Televízió is beszállt”: riportjában azt demonstrálva, hogy a Duna TV bizonyos nem létező, fantom cégekkel kötött szerződést, amelyeknek tulajdonosa ismeretlen, székhelye pedig nincs.

    kronika.ro

    Fordított adózást vezetne be az élelmiszeriparban a mezőgazdasági minisztérium, hogy visszaszorítsa az adócsalást

    2010. május 21.

    Ez azt jelentené, hogy az értékesítés után a vevő fizetné az áfát. Így például a búza és a liszt vásárlásánál nem lehetne hamis iratokkal áfát visszaigényelni. Az adócsalás egyik legelterjedtebb formája ugyanis az, hogy az uniós tagállamokból vásárolt liszt vagy búza után Romániában visszaigénylik az ÁFA-t, noha az eu-s országokból hozott termékekre nem kell hozzáadott-értékadót fizetni. A fordított ÁFA-fizetést a mezőgazdasági minisztérium először a pék- és malomiparban vezetné be, és ezt az Európai Bizottság már jóváhagyta. Szakértők szerint az új módszerrel körülbelül 30 százalékkal csökkenne az adócsalás, főleg, ha ezt a kormány a hús- és haltermékek, a cukor, a zöldség és a gyümölcs esetében is bevezetné.

    erdelyfm.ro

    >