""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Korrupiós ügyek

Alig van korruptabb a magyaroknál

 

2011. május 18., szerda 14:48

Egy nemzetközi felmérés szerint a magyarok háromnegyede úgy érzi, a korrupció széles körben elterjedt az országban; a munkavállalók csaknem fele szerint abban a szektorban is, ahol ő dolgozik. Ez a második legrosszabb európai adat, holott a helyzet a kontinensen sehol nem jó: az európaiak több mint egyharmada hajlandó lenne vesztegetni, és a megkérdezettek fele nem tud arról, hogy a cége bármilyen módon küzdene a korrupció ellen.

– És… téged… uram, nem lehet megvesztegetni?
A köpcös szeme villant egyet, és szembefordult Baluzzal.
– Azt próbáld meg!
– É… én nem tettem még ilyet…
– Mindegy. Azért csak próbáld meg. Menni fog.
És ment. Volt némi készpénz is itt, ennivaló, teve…

Az európai munkavállalók egyharmada olyan, mint Rejtő A három testőr Afrikában regényének nemasz-rumbai elöljárója, Baluz. Ha úgy alakul a helyzet, megpróbál megvesztegetni, és akit meg kell vesztegetni, gondoskodik is arról, hogy a vesztegetés sikeresen legyen – legalábbis egyebek mellett ez derül ki abból a felmérésből, amit huszonöt európai ország több mint 2300 munkavállalójával készített interjúk alapján állított össze az Ernst and Young (E&Y) nemzetközi tanácsadócég.

Transparency International: Romániában nem hatékony a korrupció elleni harc

 

Fennáll a veszélye, hogy Románia továbbra is a korrupció foglya marad, a korrupcióellenes hatóságok ugyan bátor felderítő akciókkal büszkélkedhetnek, ugyanakkor szelektíven működnek, ami kétségbe vonja a szavahihetőségüket – jelentette ki szerdán Victor Alistar, a Transparency International (TI) romániai szervezetének elnöke a korrupcióellenes küzdelem 2009 szeptembere és 2011 májusa közötti helyzetéről készített jelentés bemutatóján.

Fotó: Ilusztráció

„A korrupcióellenes küzdelemmel megbízott hatóságok és egyéb jogi szervek folyamatos nyomásnak vannak kitéve, amelyek célja, hogy kevésbé hatékonyan fejtsék ki tevékenységüket, illetve hogy oly módon járjanak el, hogy nyomozásaiknak ne csupán jogi, hanem politikai következményei is legyenek. A törvények érvényesítésével megbízott intézményekkel kapcsolatosan gyakran merül fel kritikaként, hogy passzívan viszonyulnak a feltárt korrupciós ügyekhez, így a közvéleményben az a kép alakult ki, hogy a közélet bizonyos szegmensei és egyes intézmények védettek a bűnügyi vizsgálatokkal szemben” – fejtette ki Alistar.

A TI Románia vezetője szerint a gazdasági válság növelte a korrupcióra való hajlandóságot. „A legtöbb korrupcióellenes intézkedés elsietett volt, nem képezte részét koherens politikának. A korrupcióellenes intézkedések jórészt inkább kirakatintézkedésnek minősíthetők, és propagandacélt szolgálnak ahelyett, hogy megteremtenék a közélet normalizálódásának feltételeit” – hangoztatta Victor Alistar.

Üzemanyagcsempészettel gyanúsít a DNA egy PDL-szenátort és egy államtitkárt

 

Adócsalás és csempészés gyanújával eljárást indított Mircea Banias konstancai demokrata-liberális párti (PDL) szenátor és Laurenţiu Mironescu, a belügyminisztérium főtitkára ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).

Mircea Banias

Mironescut hétfő délben Traian Igaş belügyminiszter fel is mentette tisztségéből. A DNA ügyészei részvételével a határrendészet helyi egységei mintegy ötven konstancai és bukaresti helyszínen tartottak házkutatást, köztük Banias – aki korábban a konstancai kikötőigazgatóság vezetője volt – és Mironescu lakásán is.

A gyanú szerint Banias és Mironescu, a vámhatóság számos alkalmazottjának közbenjárására több tucatnyi, Kínából érkezett üzemanyag-szállító hajót nem ellenőriztek a konstancai kikötőben. A mintegy negyven fős szervezett bűnözői csoport a hajók által szállított gázolajat Baniasék segítségével vagy el sem vámoltatta, vagy olyan kőolajszármazékként vámoltatta el, amely nem jövedékiadó-köteles. Az így behozott üzemanyagot aztán a feketepiacon értékesítették. Az ügyben a bukaresti törvényszéki ügyészség kezdett el vizsgálódni, ám később átvette a DNA, a nyomozati eredmények szerint ugyanis az államkasszának okozott kár két hónap alatt elérte az egymillió eurót.

Az ügyben már korábban őrizetbe vettek három személyt – köztük egy hajléktalant.

Ellentmondó vallomások Rácz Károly ügyében

 

Egymásnak ellentmondó vallomások hangzottak el tegnap Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester ügyének törvényszéki tárgyalásán.

Meghallgatták a csúszópénz elfogadásával gyanúsított Ráczot és az ügy koronatanúját, Áda József vállalkozót, aki átadta a korrupcióellenes ügyészség által megjelölt bankókat az elöljárónak. A tárgyalás Rácz kérésére zárt ajtók mögött zajlott. Értesüléseink szerint a két vallomás egymásnak ellentmondó volt. A következő tárgyalásra június 29-én kerül sor. Amint arról beszámoltunk, Rácz Károlyt március 11-én vette őrizetbe a DNA, miután tetten érték, hogy tízezer lejt vett el  Áda Józseftől. Rácz kitart amellett, hogy politikai támadás áldozata, nem csúszópénzt vett el, hanem kölcsönkért.

Szerző(k): Bíró Blanka, kronika.ro

Továbbra is feszült a hangulat Gyergyóalfaluban, egyre több a szóbeszéd

 

Nem sikerült napirendre térniük a gyergyóalfalviaknak több mint két hét múltával sem Csala Zsolt alpolgármester tragikus halála fölött. Hivatalosan nem tudni, hol tartanak a nyomozással, az ügyet teljes hírzárlat övezi, ugyanakkor egyre szaporodnak a pletykák, találgatások, amit súlyosbít, hogy a múlt héten kihallgatták a polgármesteri hivatal valamennyi alkalmazottját és a tanácsosok közül is néhányat.

Mint ismeretes, Csala Zsoltot, a Hargita megyei Gyergyóalfalu alpolgármesterét nagypénteken gyilkolták meg borzonti villájában.

Amit egyértelműen tudni lehet a Hargita megyei rendőr-felügyelőség által kiadott sajtóközleményből, az az, hogy a 43 éves Csala Zsolt halálát három lövés okozta. Egy lövés a lábát érte, két töltény pedig közvetlen közelről a hasába fúródott. A nyomozást időközben átvette a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék ügyészsége a Hargita megyei ügyészségnél tapasztalható létszámhiány, illetve a gyilkosságot övező fokozott médiafigyelem miatt. Ezt még április 28-án sajtóközleményben hozták nyilvánosságra, de azóta semmilyenhivatalos közlemény nem jelent meg az ügyben.

Mit tud a rendőrség a gyergyóalfalvi alpolgármester ügyéről? – film

[ 2011. április 29., 12:31 ] [638]

Nagy erővel folyik a nyomozás a gyilkos vagy gyilkosok kézrekerítéséért a meggyilkolt gyergyóalfalvi alpolgármester ügyében. Csala Zsoltot nagypénteken este lőtték le saját hétvégi házában. A falu lakói félnek: összefüggést látnak a gyilkosság és a korábbi botrányos közbirtokossági ügyek között, és attól tartanak, hogy a nagypénteki tragédia csak a jéghegy csúcsa.
Az egész vidéket megrengető gyilkosság vélhetően 19 óra körül történt. A 112-es segélyhívó számot egy órával később hívták, ekkor közölte egy férfi, hogy Csala Zsolt holtan fekszik a Borzont falutól néhány kilométerre lévő hétvégi házában. A haláleset körülményeit több órán át bűnűgyi szakértők vizsgálták, lőfegyvert nem, de töltényhüvelyeket találtak a helyszínen. A rendőrség közleménye szerint az alpolgármestert 3 találat érte, a gyilkos fegyvert illetően még nem tudtak pontos adatokkal szolgálni a nyomozók.
A hozzátartozók el sem tudják képzelni, hogy mi lehet a háttérben: „Abszolút fogalmunk sincs, hogy ki vajon miért csinálhatta az egész dolgot. Nem tudunk semmit.” – mondja Csala András, az áldozat öccse.

Korrupcióval gyanúsítják Mora Ákos Maros megyei tanácstagot

[ 2011. április 28., 15:52 ] [46]

A Feddhetetlenségi Ügynökség szerint a liberális párt színeiben politizáló tanácsos cégigazgatóként több, a Maros megyei tanács hatáskörébe tartozó egység munkálataira kötött szerződést. A többi között a megyei kórházzal, a dicsőszentmártoni Dr. Gheorghe Marinescu kórházzal, a megyei tanfelügyelőséggel, illetve különböző polgármesteri hivatalokkal is volt együttműködési szerződése.
A szerződések értéke összességében meghaladta a 15 millió lejt. Mora Ákos szerint a megállapodásokat azelőtt kötötték, mielőtt az intézményeket a megyei tanács alárendeltségébe utalták volna.

Marosvásárhelyi Rádió,erdely.ma

Ma temetik a gyergyóalfalusi alpolgármestert

[ 2011. április 27., 09:29 ] [1175]

Az önkormányzati testület a ravatalozóba kiséri a halottat.

Tanácsosok és hivatali alkalmazottak kísérték a ravatalozóba az alfalvi alpolgármester, Csala Zsolt koporsóját tegnap. Temetése ma délután 2 órakor lesz. A negyvenhárom éves férfit nagypénteken meglőtték hétvégi házában, óvodás és hatodik osztályos gyereke maradt árván. A faluban mások is úgy érzik, veszélyben az életük.
Kizárt, hogy alfalvi ember legyen Csala gyilkosa – mondják szinte egybehangzóan az alfalviak, mint ahogy a többség összefüggést lát a birtokvisszaadások, erdőügyek és közbirtokossági rendellenességek, valamint a gyilkosság között. Alfaluban több mint két éve robbantak ki a konfliktusok, 2009. március 15-én tüntetést tartottak a földügyek rendezését kérve, egy évvel ezelőtt pedig Pál Imrét, aki a közbirtokosság vezetése ellen indított akciót, saját lakásában maszkosok verték meg.
Amit a gyilkosságról tudni lehet
A Hargita megyei rendőrség és ügyészség nagy erőkkel nyomoz a gyilkosság ügyében, amióta megtalálták Csala Zsolt élettelen testét hétvégi házában – olvashatjuk a rendőrségi közleményben. Nagypénteken 19.55 órakor a sürgősségi, 112-es hívószámon jelentette be egy személy, hogy holtan találta a község területén lévő hétvégi házában Csala Zsoltot, testén fegyverlövés nyomaival. A közelben lévő panzióból többen hallottak lövéseket ezen az estén – tudjuk meg a rendőrségtől, mint ahogy arra is vannak adatok, hogy közelről, mintegy másfél méterről adták le a lövéseket, melyek közül egy az áldozat lábát, kettő pedig mellkasát érte.

A famaffia végzett Csala Zsolttal?

2011. április 26.

  • A Gyergyóalfaluban keringő mendemondák szerint Csala Zsolt meggyilkolása összefüggésben lehet a térségben folyó törvénytelen fakitermeléssel. Egyesek szerint az alpolgármester a famaffia leszámolásának áldozata lett. Csala Zsoltot nagypénteken, az esti órákban gyilkolták meg borzonti nyaralójában. Halálát három lövés okozta, amelyek közül kettőt egészen közelről adtak le. A Gyergyó-medencei nagyközségben eluralkodott a félelem, többen azt mondják: „ezek után bárki lehet a következő”. Az elkövető után a Hargita megyei Törvényszék melletti Ügyészség nyomoz, amely az ügy részleteit illetően teljes hírzárlatot rendelt el.

    Csala Zsolt hétvégi háza Borzontban, ahol a gyilkosság történt
    Gyászol a község apraja-nagyja

    Gyergyóalfalu gyászban van, az utcákon csak sötét ruhába öltözött embereket látni, többségük kitér az újságírók elől. Az üzletekben is feketébe öltözött kiszolgálókat látni, a polgármesteri hivatal valamennyi irodájában mécses ég és nem ritka látvány a könnyező tisztviselő. Még a Faludy-feszt nevű kulturális rendezvényt is elhalasztották a történtekre való tekintettel. „A gyilkos még szabadlábon van, és bárki lehet a következő” – fogalmazott az egyik atyafi kifejtve, hogy óriási nyomás nehezedik a község valamennyi lakójára, ami csak azután fog feloldódni miután fény derül a tettes kilétére. „A legjobb barátomat veszítettem el, aki olyan volt, mintha testvérem lenne” – nyilatkozta az újságíróknak György István polgármester. Mint mondta: számára teljesen nyilvánvaló, hogy „kivégzés történt”.

    Revízió a lápon

     

    Alfaluban a nyár egy csütörtöki napra szokott esni, tart úgy másfél órát. Amikor nincs nyár, az emberek békésen fáznak csöndes magányukban vagy édes kettesben, ki ahogy. Amikor viszont nyár van, feltör a bűz a mocsárból, és éktelen szagot áraszt maga körül.

    Nyár volt tavaly március 15-én, amikor több százan tüntettek hiába a községháza előtt, előrehozott választásokat követelve, és nyár van most, amikor a közbirtokossági elnökjelölt kékre-zöldre vert arccal kiáltja: itt valamit sürgősen tenni kell. Igaz, Pakisztánban még le is lövik a hangoskodókat, pár pofont ejsze Alfaluban is ki lehet osztani.

    A demokrácia és a jogállamiság finnyás értelmiségieknek való úri huncutság, a székely paraszt a bunkósbotból ért. Vagy mégsem? Pál Imréből többszöri nekifutásra végül közbirtokossági elnök lett, bár a háborúnak a jelek szerint koránt sincs vége. Nemcsak a várható bírósági perekre, a zökkenőmentesnek a legkevésbé sem ígérkező átadás-átvételre gondolok, hanem arra a folyamatos uszításra is, amelynek végső célja az ellenzék elszigetelése és ellehetetlenítése.

    Győz a korrupció?

    [ 2011. március 28., 07:27 ] [481]

    Teljes mértékben érthető Adrian Severin viselkedése. Miért mondjon le jól tejelő, zsíros állásáról olyasmiért, amiért szülőhazájában, Romániában nem szokás bűnhődni? Miért adná fel az előnyök egész sorával járó EP-képviselői tisztségét, amikor mások itthon ennél nagyobb összegek zsebre vágásáról sem kényszerültek számot adni, természetesnek számít az, hogy a magas polcra kerülők élnek, mi több, visszaélnek hatalmukkal? Miért várja el mindenki Adrian Severintől, hogy másképp viselkedjék, hogy Európát importálja Romániába ahelyett, hogy a hazai szokásjogot próbálná meghonosítani a jó öreg kontinens szívében?
    Az egy héttel ezelőtt kirobbant botrány, amely várhatóan továbbgyűrűzik a következő napokra, hetekre is, újra megmutatta, mennyire távol áll az európai szellemiségtől a román politikum. No nem azért, mert Adrian Severin pénzt vágott zsebre szavazatáért, megtették ezt mások is, nagy hagyományokkal rendelkező országok képviselőivel is fordult elő, hogy engedtek a csábításnak. Csakhogy ők, ha lebuknak, szó nélkül és azonnal lemondanak, nem hivatkoznak az ártatlanság vélelmére, nem keresnek kiskapukat, hanem veszik a kalapjukat, és távoznak. Ahogy megtette ezt most is a másik két érintett képviselő.
    Az egykori külügyminiszter, az eddig jó nevű, rendkívül befolyásos szociáldemokrata képviselő minél inkább próbálja magyarázni igazát, annál sárosabbá válik, sorra látnak napvilágot a képviselői, miniszteri fizetésével nehezen megmagyarázható, tetemes vagyonáról szóló hírek, lebuktatói mondják, nem véletlenül keresték, figyelték tevékenységét, tudták, hogy megvásárolható. Egyre zsugorodik hitele, de még súlyosabb, hogy székéhez való görcsös ragaszkodása, a lemondás merev elutasítása ismét olyan képet mutat Romániáról, amelyet eddig leplezni próbáltak a fejlett Nyugat előtt, Európa előtt, amely sorozatosan számon kéri Romániától a magas szintű korrupciót, politikusai romlottságát. Severin nem távozik, akkor sem, ha lezárják irodáját, ha az EP plénumának hátsó soraiba száműzik, ha kollégái hangosan kifütyülik. A jelek szerint fontosabb a képviselőként zsebre vágható nem kevés pénz, mint bár a tisztesség igen csekély maradékának megőrzése, vagy az, hogy ne rombolja tovább hazája ugyancsak rossz renoméját.

    Élethelyzet a sarmasági Liliom (Csergeték- Crinului) utcából az Úr 2011. éve március havának 31. napján, csütörtökön

    A sarmasági Liliom utca szélesnek egyáltalán nem mondható járófelületén egyre gyakrabban járnak a nagyobbnál- nagyobb, nehezebbnél nehezebb kamionok alaposan próbára téve a kétes vastagságú és minőségű infrastruktúrára közelmúltban lefektetett aszfaltburkolatot az utcában lakó emberek legnagyobb felháborodására.

    Bosszúságukat betetézendő mai nap reggelén az egyik erre járó óriáskamion jártában- keltében letépte a villanypóznákra szerelt vezetékek jelentős hányadát, látva- lásd  a következményeket:

    Meghajlított villanyoszlop amelyik eddig sem függőlegességéről volt nevezetes  Megfeszített és meghajlított villanyoszlop (eddig sem függőlegességéről volt nevezetes)

     

    Letépett vezetékek

    Letépett vezetékek

    Az utcabeliek értesítése nyomán azonnal megjelentek a szolgálatos közösségi rendőrök, utána egy községi rendőr, picit később a kábeltelevíziós és az áramszolgáltató szakemberei és hozzáfogtak az okozott károk elhárításához, íme:

    Operativitás

    Megérkeznek a szerelők

    Szorgalom

    Szorgalommal…

    Szakértelem

    …és szakértelemmel végzett munka meghozza gyömölcsét

    Ügyességüket dicsérendő a kábelesek ugyanolyan operatívan ahogy megjelentek el is végezték a rájuk háruló feladatokat.

     

    Brávó nekik!

     

    Számomra csak az nem igazán érthető hogy az ilyen esetben törvény által előírt kötelező várakozást betartó kamionsöfőrt a kiérkező közegek egyszerűen szélnek eresztették, elengedték. Ahogy mondani szokás: csak úgy simán… Sőt, a szemlélők szerint még egy icipici hivatalos figyelmeztetésben sem részesítették a károkozót.

    Lejárt a nyolc szűk esztendő

    Szőcs Géza számára a teljes magyar kultúra fontos
    [ 2010. október 22., 10:31 ] [7]

    Szőcs Géza kolozsvári költő, az Orbán-kormány kultúráért felelős államtitkáraként vett részt Csíkszeredában a hatodik filmdok fesztivál díjkiosztó ünnepségén. A díszvendéggel székelyföldi látogatása alkalmából a napi politikáról, erdélyi kapcsolatairól, a magyar össznemzeti kultúra jövőjéről és kilátásairól beszélgettünk.
    — A filmdok fesztivált eddig csak távolról követtem, soha nem volt alkalmam személyesen is jelen lenni az eseményen. Ettől függetlenül felfigyeltem rá és sajnálattal vettem tudomásul, hogy egy adott pillanatban úgy tűnt, magyar állami támogatás híján a rendezvény kimúlik. Az új kormány hivatalba lépésével örömmel tapasztaltam, hogy van remény és lehetőség a filmdok feltámasztására. Megtettük a megfelelő lépéseket, és azért is jöttem örömmel az eredményhirdetésre: kicsit úgy érzem, a fesztivál a mi gyermekünk is, vagyis az új kulturális minisztérium államtitkárságáé.
    — Mennyire érte meglepetésként, amikor felkérték a miniszteri ranggal bíró, kultúráért felelős államtitkári poszt betöltésére?
    — Többször elmondtam már: meglepetés volt és mégsem. Eredetileg egy elméleti koncepció kidolgozása lett volna a feladatom. Pontosabban az, hogy miként lehetne helyrehozni azt a tudatrombolást, amelyet az elmúlt évek, évtizedek okoztak a magyar lelkületben. Miután ezt a felkérést elfogadtam és igyekeztem eleget tenni a kihívásnak, beleástam magam a kulturális intézményrendszer valóságába. Bevallom, elrettentő kép tárult elém. Amikor felkértek a szakterület irányítására, fenyegető hangokat hallottam magamban: ebbe csak belebukni lehet, ne vállald el. Közben annyi bizalmat éreztem és annyira megtisztelő volt a felkérés, hogy csak igent mondhattam. Pedig jó ideje eldöntöttem már, hogy nem fogok visszatérni a politikába: sem a parlamentbe, sem a végrehajtó hatalomba.

    Benyújtotta lemondását Cselényi László, a Duna Televízió elnöke

    Benyújtotta lemondását Cselényi László, a Duna Televízió elnöke – adta hírül pénteken az MTI a televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumához közeli forrásokra hivatkozva. A magyar hírügynökség szerint Cselényi László a kuratóriumi elnökség csütörtök esti ülésén beszélt döntéséről, amelyet azonban hivatalosan csak a jövő héten jelent be. Szabó László, a televíziót felügyelő kuratórium elnökségének Fidesz által delegált tagja hétfőn azt mondta: gyanús szerződésekre derült fény a Duna Tv-nél. A televízió szerint a vádak minden alapot nélkülöznek.

    Cselényi László (fotó: dunatv.hu)

    Duna Televízió az origo.huhírportál érdeklődésére küldött közleménye szerint a Duna Televízió Zrt. elnöke, Cselényi László lemondásáról szóló MTI-hírt sem Cselényi László, a közmédium elnöke, sem a Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumi Elnöksége nem erősíti meg. Szabó László, a Duna Tv-t felügyelő kuratórium elnökségének Fidesz által delegált tagja mindössze annyit mondott a hírportálnak, hogy csütörtökön este a kuratórium ülésezett, de a résztvevők abban állapodtak meg, hogy jövő csütörtökig, a következő ülésig nem nyilatkoznak az ott elhangzottakról.

    Fordított adózást vezetne be az élelmiszeriparban a mezőgazdasági minisztérium, hogy visszaszorítsa az adócsalást

    2010. május 21.

    Ez azt jelentené, hogy az értékesítés után a vevő fizetné az áfát. Így például a búza és a liszt vásárlásánál nem lehetne hamis iratokkal áfát visszaigényelni. Az adócsalás egyik legelterjedtebb formája ugyanis az, hogy az uniós tagállamokból vásárolt liszt vagy búza után Romániában visszaigénylik az ÁFA-t, noha az eu-s országokból hozott termékekre nem kell hozzáadott-értékadót fizetni. A fordított ÁFA-fizetést a mezőgazdasági minisztérium először a pék- és malomiparban vezetné be, és ezt az Európai Bizottság már jóváhagyta. Szakértők szerint az új módszerrel körülbelül 30 százalékkal csökkenne az adócsalás, főleg, ha ezt a kormány a hús- és haltermékek, a cukor, a zöldség és a gyümölcs esetében is bevezetné.

    erdelyfm.ro

    Hozzászólások

    Kategóriák