""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Kommunizmus

Egy hiteles ember – a Pesty Fekete Doboz filmje Gyurcsány elvtársról

Forrás: youtube.com

Share

Hol voltak a Szövetségiek?

Boc úr, még amikor a polgármesteri szék megszerzésére indult a Rus úr ellenében a második fordulóban azt ígérte, hogy megoldja kolozsvári Főtér miatt kialakult problemát, amit Funar kialakított  volt.

Megválasztása után Boc úr mint újdonsűlt kolozsvári polgármester, neki is fogott az ígéretének a betartásához: szakembereket hívott össze, megbeszélések sorozatát indította el, kérte a kolozsvári polgárokat is, hogy csatlakozanak ennek az ügynek a megoldásához.  Az első pozitív lépések után a park kezdett megszépülni, a funari-gödrök pedig kezdtek betömődni és  annyi idő után végre egy nyugodt és békés légkör alakult ki a  kincses városunkban. Akkor a városi tanácsban a magyarságot képviselő tanácsosok annyira el voltak telve magukkal, annak ellenére, hogy Ők nem sokat csináltak, hiszen csak a Boc úr a polgármester, akart építkezni. Tudta jól s ha nem is tudta, érezte – a mostani polgármesterrel ellentétben – , hogy csak akkor tudná az építkezést folytatni, ha a békét keresi!

Share

Könyv jelent meg Ceausescu magyarságpolitikájáról – AUDIÓ

[ 2011. január 26., 23:17 ] [45]

Ceausescu először mézesmadzagja volt a magyaroknak. Uralkodásának első szakaszában ugyanis gesztusokat tett. Később azonban már a magyarság eltüntetése volt a célja. A román kommunista-fasiszta zsargonban aranykornak nevezett rendszer első évtizedének magyarságpolitikájáról jelentetett meg könyvet Novák Csaba Zoltán fiatal marosvásárhelyi történész, a román akadémia fiókintézetének munkatársa, közölve a korszak forrásértékű dokumentumait is. A kötet a csíkszeredai Pro-Print Kiadó gondozásában jelent meg.

Hallgassa meg Oláh-Gál Elvira összeállítását, amely a Kossuth Rádió határok nélkül című műsorában hangzott el:

Share

Távoznia kell 35 bolgár nagykövetnek

[ 2011. január 16., 09:40 ] [36]

Harmincöt bolgár nagykövetet szólított fel távozásra a szófiai parlament pénteken, mi- után nyilvánosságra került, hogy az egykori kommunista titkosszolgálatnak dolgoztak. A 152 képviselő támogatásával 33 ellenében jóváhagyott törvényhozási nyilatkozat szerint „önként kell lemondaniuk azoknak a diplo- matáknak, akik együttműködtek a Darzavna Szigurnoszt-tal, hogy így lehessen enyhíteni a Bulgáriát érő negatív hatáson."
A kormány már felszólította Georgij Parvanov államfőt, hogy váltsa le az érintett diploma- tákat, köztük a pénteken megnevezett 35 nagykövetet, nyolc ügyvezető nagykövetet, és négy konzult. Az ügyet a titkosszolgálati archívumokat vizsgáló bolgár állami bizottság tárta fel. Eszerint több mint 450 diplomatát vizsgáltak meg.
A bizottság december közepén 192 olyan diplomata nevét tette fel az internetre, akik külképviseleteken dolgoztak vezető posztokban a rendszerváltás után, és előzőleg a kommunista rendszer titkosszolgálatának munkatársai, ügynökei voltak, főleg a hírszerzés és a kémelhárítás területén. A bizottság szerint az érintett vezető diplomaták közül sokan fontos városokban szolgáltak vagy szolgálnak, így például Stockholmban, Berlinben, Londonban, Lisszabonban, Madridban, Rómában, Moszkvában, Pekingben és Tokióban. A kompromittálódott diplomaták között van Bulgária jelenlegi EU-képviselője, valamint a Vatikánban és az ENSZ-ben szolgáló misszióvezetője is.

Share

Vizsgálóbizottság elé idézik Gyurcsányt

 

2010. június 3., csütörtök 18:16 | Frissítve: 1 órája

gyurcsany_554_20100127143005_293 Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök, az illetékes miniszter és államtitkár, mint felelős politikai vezetők meghallgatása elkerülhetetlennek tűnik a 2006.őszi események vizsgálatakor, mondta el Gulyás Gergely az akkori rendőri jogsértéseket vizsgáló albizottság fideszes elnöke.

A politikus közlése szerint első lépésként minden olyan okiratot bekérnek, amelynek jelentősége lehet a 2006-os szeptemberi és októberi rendőri fellépéseknél. Ilyen kéréssel fordulnak majd a rendőrséghez, Nemzetbiztonsági Hivatalhoz, a rendészeti és igazságügyi minisztériumokhoz, illetve e szervezetek jogutódaihoz. Arról a rendőri intézkedésekre vonatkozó iratok birtokában döntenek, hogy pontosan kiket hallgatnak meg.

Az azonban már most biztos, hogy az akkor utasítási joggal rendelkező rendőri és politikai vezetőket meg fogja hallgatni a testület, illetve ha az áldozatok közül vannak olyanok, akik érdemi információval szolgálhatnak, akkor őket is.

index.hu

Share

Pintér Sándor szerint ki kell vizsgáltatni a 2006-ban történteket

A kijelölt belügyminiszter egységes rendőrségpárti.

Szerző: Farkas Katalin
Forrás: Duna TV Híradó
2010.05.27. csütörtök 18:52

Szakszerűtlen volt a tömegoszlatás egy része, a gumilövedékek használata 2006 őszén. Ezt mondta Pintér Sándor.

A leendő belügyminiszter szerint ki kell vizsgálni az akkor történteket, meg kell állapítani, hogy volt-e törvénysértés. Hozzátette: ha valaki főkapitányként, tábornokként követett el ilyet, akkor annak kivizsgálására a katonai ügyészség jogosult, nem ő. Pintér Sándor egyébként nem csendőrségpárti, hanem egységes rendőrségpárti. A belügyminiszter-jelölt a jelenlegi társadalmi viszonyok között az önkormányzati rendőrséget sem támogatja.

A kijelölt belügyminiszter elmondta: "A pillanatnyi helyzet megoldására azt hiszem, hogy a vezénylés a legmegfelelőbb módszer, az adott területeken, ahol nincs rendőri jelenlét… ott megfelelő létszámmal, megfelelő szervezeti módosításokkal valamennyi faluba, valamennyi községbe, ha nem is a folymatos rendőri jelenlétet, de a fokozott jelenlétet a mai viszonyokhoz képest biztosítani kell".

dunatv.hu

Share

Húsz éves késéssel elfogadták a lusztrációs törvényt

 

Húsz évvel a rendszerváltást követően, négy évvel a jogszabály szenátusi elfogadása után szerdán nagy többséggel – 203 igen, 40 nem szavazat és 12 tartózkodás mellett – megszavazta a képviselőház is az átvilágítási törvényt, amelynek fő célja az, hogy megtisztítsa a politikai és a közéletet a kommunista rendszer működtetőitől és kiszolgálóitól.

A jogszabály értelmében öt évre kizárhatók a közhivatalok gyakorlásából mindazok, akik 1945 március 6. és 1989 december 22. között részesei voltak a kommunista rezsim hatalmi struktúráinak és elnyomó gépezetének.

A jogszabály felsorolja, mely tisztségek betöltői tartoznak ebbe a kategóriába. Így a törvény hatálya alá esnek mindazok, akik vezetői tisztséget töltöttek be a Román Munkáspártban, a Román Kommunista Pártban (RKP), a Munkásifjak Szövetségében és a Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ), illetve azok, akik ezen szervezetek fizetett aktivistái voltak akár országos, akár regionális szinten. Szintén vonatkozik az egykori államtanácsi, minisztertanácsi tagokra, valamint a volt államtitkárokra és néptanácsi vezetőkre is, de nem feledkezik meg a kommunista diákszervezeti elnökökről és alelnökökről sem. A pártakadémia egykori vezetői sem tölthetnek be köztisztséget a jogszabály értelmében, mint ahogy azon személyek sem, akik bizonyíthatóan tagjai voltak a Szekuritáténak, vagy együttműködtek a kommunista titkosrendőrséggel. A legfelsőbb bíróság, a milícia egykori vezetőire, valamint Románia külképviseleteinek korábbi irányítóira is vonatkozik a törvény.

Share

Egy román tudós vallomása A marxista szocializmustól a nemzeti szocializmusig Ceausescu alatt – olvasd el !

Büszkén vallom magamat románnak, de még büszkébb vagyok erdélyi román voltomra. Őseim oláhok voltak, ami annyit jelent, "pásztorok", akik több mint ezer évvel ezelőtt elindultak északra valahonnan a mai Albánia közeléből nyájaikat legeltetve és maguknak békés, biztonságos életet keresve.

Share

,,Ha pásztorok nélkül marad a nyáj, könnyebben végeznek a magyarokkal

Király Károly politikus, közgazdász 1950–1965 között az ifjúsági szervezetnek (UTC) volt az aktivistája, majd a Magyar Autonóm Tartomány KISZ Bizottságának az első titkára, innen a Gyergyói rajon első titkárává nevezték ki. 1966–1968 között az RKP Központi Bizottságának munkatársa.

1968–1972 között a Kovászna megyei pártbizottság első titkára és az RKP Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja volt. Alelnöke lett az 1968. november 15-én megalakuló Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának. 1972-ben a hivatalos román politika elleni tiltakozásul előbb lemondott tisztségéről, Krassó-Szörény megye párttitkárává nevezték ki. 1978-ban levélben is tiltakozott a magyarságot sújtó román állami intézkedések ellen. 1978. június 16-án ismeretlen személy rálőtt Király Károly gépkocsijára, októberben már a medgyesfalvi konzervgyár igazgatója. 1990-ben szenátornak választották, de nem töltötte ki a mandátumát, 1991. december 12-én lemondott. Jelenleg Mezőkovácsházán él, szeptemberben lesz 80 éves.

A Fekete március 20. évfordulója alkalmából exkluzív beszélgetés során elevenítette fel a Nyugati Jelennek a történteket, a hátteret, s terjedelmi korlátok miatt ebből olvashatnak most eseménytöredékeket.

Share

Iliescu: Többpártrendszer nem lesz, a szocializmus folytatása a cél

Egy igen fontos történelmi dokumentum került elő a napokban, írja a bukaresti Adevărul: annak a beszélgetésnek a szó szerinti jegyzőkönyve, melyet Ion Iliescu és Petre Roman, az 1989-es események két kulcsszereplője folytatott Jevgenyij Tjazselnyikov Bukarestbe akkreditált akkori szovjet nagykövettel 1989. december 27-én. A beszélgetés – melynek teljes szövege most először jelenik meg – egyértelmű bizonyíték arra, hogy a Szovjetunió tankok küldését tervezte a rend helyreállítására, Iliescuék pedig igyekeztek biztosítani Moszkvát, hogy megmaradnak a „szocializmus építésének” kipróbált útján, a többpártrendszert pedig vagy egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mértékben hajlandók engedélyezni.

A szovjet nagykövet mindenekelőtt Mihail Gorbacsov szovjet főtitkár üdvözletét tolmácsolta, majd kifejtette: ismerik jól Iliescu múltját, így teljes bizalommal vannak iránta a tekintetben, hogy megtartja az országot az eddigi irányvonalon. Ezt követően Tjazselnyikov utalt arra, hogy a Szovjetunió tisztában van a szükségletekkel, ezért felajánlja, katonai-fegyveres és humanitárius segítségét, sőt kész gazdaságilag is hasznossá tenni magát Románia számára.

Share

Támadják Tőkést amiért nyílvánosságra hozta a listákat – Közlemény

K Ö Z L E M É NY
A Securitate tisztjeinek (136), illetve a tartótisztek, valamint kollaboránsaik és – közös – megfigyeltjeik együttes névjegyzékének (40) a nyilvánosságra hozatala, továbbá a Temesvári Kiáltvány 8. pontja érvényesítésének Bihar megyére tekintő kísérlete nagy felzúdulást keltett egyházi és közéletünk egyes köreiben.

Egyebek mellett igen feltűnő az az összefonódás, mely – ebben a vonatkozásban – a bihari/nagyváradi RMDSZ és a református egyház szolgáinak egy része között mutatkozik. Különösképpen kirívó, hogy a CE-Szövetség megszólaló képviselői – közvetve vagy közvetlenül – rendre a titkosszolgálati múlt átvilágítása ellenében szólalnak meg. A volt besúgók iránti cinkos viszonyulásukat rendszerint a bűnbánat–bűnbocsánat keresztény elvével igazolják, fájdalmas módon megfeledkezvén a besúgás, illetve a Securitate kárvallottjairól és áldozatairól: a meghurcolt személyekről és családjaikról, az üldözöttek, a bebörtönzöttek – nem egyszer kivégzettek – ezreiről, a kommunizmus áldozatairól. Ugyanakkor a tönkretett társadalmi közbizalom és féltve szeretett Anyaszentegyházunk tönkretétele sem számít nekik. Azt is feledik egyben, hogy II. János Pál pápa merénylőjének ugyan megbocsátott, Ali Agcának azonban mindemellett törvényes börtönbüntetését le kellett töltenie. – Ez a fajta szemforgató ignorancia nem más, mint erkölcstelen bűnpártolás, mely hitünk tanításával semmiképpen sem egyeztethető össze.

Share

Tőkés László: Alkossuk meg a Kollektív Emlékezet Virtuális Gyűjteményét

F E L H Í V Á S
„Mert most tükör által homályosan látunk,
akkor pedig színről színre” (1Kor.13,12)

Mai napig nem sikerült kielégítő módon feltárnunk a Szekuritáté archívumában őrzött dokumentumokat, már amennyihez hozzájuthattunk. Pedig rólunk van szó az ott őrzött lapokon: álmainkról, vágyainkról, terveinkről, véleményünkről, kapcsolatainkról – és bűneinkről számoltak be a kommunista diktatúra titkosrendőreinek ellenségeink, barátaink, családtagjaink.

Jogunk van tudni, ki kit súgott be, mint ahogyan azt is jogunk van tudni, kik és hogyan szolgálták a Diktátort – látnunk kell tehát a rendszert is. És mindez nem csupán jogunk: felelősségünk is.

Felelősek vagyunk az ártatlanul meghurcoltakért. És felelősséget kell vállalnunk saját hallgatásunkért, felelősséget kell vállalnunk tetteinkért.

Ugyanakkor felelősséget kell vállalnunk utódaink előtt is: nem mentegethetjük elvesztegetett éveinket (fél évszázadot!), csak mert „lehetetlen választások” határozták meg életünket az „Aranykorszakban”. Annál is inkább itt az ideje a felelősségvállalásnak, hogy továbbélő reflexeinkkel, a kommunizmus örökségével ne terheljük jelenünket – és az ő jövőjüket.

Húsz évvel a rendszerváltozás elkezdése után nézzünk végre őszintén szembe a kommunizmus bűneivel.

Share

Feloldották a titkosságot – fény derülhet a 89-es fordulat részleteire

Megszüntetik azoknak az iratoknak a titkosságát, amelyek az 1989-es romániai forradalom idején történt cselekményekkel kapcsolatosak – jelentette be kedden a kormány.

„A döntés értelmében megszűnik azoknak az utolsó dokumentumoknak a titkossága, amelyeken az államtitok, a szigorúan titkos, vagy titkos jelzés szerepel az 1989-es forradalommal összefüggésben” – áll a kormány sajtóközleményében.

A forradalom 1989. december 15-i, temesvári kezdete, vagyis a Tőkés László és családja kilakoltatása elleni tiltakozás és Nicolae Ceausescu valamint felesége december 25-i kivégzése között hivatalos adatok szerint 1104 ember halt meg, és több mint háromezren pedig megsebesültek.

Két évtized múltán az ügyészek 48 halálesetet és 150 ember megsebesülésének körülményeit még vizsgálják. Az Emil Boc miniszterelnök által aláírt keddi kormányközlemény szerint „fontos lépés történik annak érdekében, hogy az 1989-es forradalom áttekinthetőbbé váljon az állam szándékai szerint”.

Az egykori áldozatok képviselő szervezetek, csoportok régóta követelik a teljes és korlátozás nélküli hozzáférést a dokumentumokhoz, és az akkori rezsim felelőseinek megbüntetését. A hivatalos adatok szerint csaknem 250 embert, köztük a Ceausescu-rezsim több volt tábornokát, és a Kommunista Párt Központi Bizottságának egykori tagját állították bíróság elé az 1989-es forradalom idején játszott szerepük miatt.

Share

Reális látomás – Népfelkelés Tőkés László ablakából

A hit

Csakis a hit őrizhette meg a bizalmunkat, a reményt, hogy elénekeljük vasárnap a templomban a „Tebenned bíztunk”-ot. A hit, mert amit láttunk, amit hallottunk, az nem adott okot derűlátásra. 1989. december 16–17-e. Az irodában, a Debreczeni István arcképe fölött a falióra mánusai átbillennek a kör tetején, és súlyuk folytán húzzák, hívják az időt. A parókia előtt sötét egyenruhás „sötét alakok” vetekednek az éjféli feketeséggel. A Timotei Cipariu utcán katona-teherkocsik állnak, járatják a motort. Ha futni kell (amit már több ízben is kellett), gyorsak lehessenek. Csak a kis „Aro” páncélosok mernek csőrükkel és golyószórójukkal a Mária felé fordulva maradni. Sisakok. Fehér, sötét, fehér, sötét, fehér, fehér… Kifelé bámulnak a Mária irányába. Látszólag a parókia nem érdekli őket. Messziről, meghatározatlan irányból, hallatszik a tömeg morajlása. Még élnek az indulatok, élnek a tüntetők. Semmiről sem győzte meg őket a vízsugár, a könnygáz, a gumibot, a feléjük dobált kövek…

Share

A közigazgatási bíróságon a marosvásárhelyi Gusa-szobor ügy

A közigazgatási bíróságon támadta meg Kincses Előd romániai magyar ügyvéd a marosvásárhelyi önkormányzatnak azt a korábbi határozatát, amely szerint az erdélyi városban szobrot állítanak Stefan Gusa volt tábornoknak, aki a román katonai ügyészség szerint az 1989-es temesvári felkelés egyik vérbefojtója.

A Kolozsváron megjelenő Krónika című napilap szerdai számában írta, hogy Kincses azt követően fordult a közigazgatási bírósághoz, miután mind a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal, mind a Maros megyei prefektúra (kormánybiztosi hivatal) elutasítóan válaszolt beadványára, amelyben a Gusa-szobor felállításának a megakadályozását kérte.

Kincses a marosvásárhelyi önkormányzat szeptemberben hozott döntésének a semmissé nyilvánítását kéri. A testület akkor egyöntetűen megszavazta a szoborállításra vonatkozó javaslatot, miután a helyi román és magyar önkormányzati képviselők megegyeztek, hogy Gusa tábornok mellett Sütő András írónak is szobrot állítanak az erdélyi városban.

Marius Pascan, Maros megyei kormánymegbízott szerint jogerős ítélet hiányában senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani. A lap szerint azonban a temesvári tömeggyilkossággal vádolt tábornok ellen csak azért nem született bírósági ítélet, mivel a vádlott már a per elkezdése előtt elhunyt.

Share

Hozzászólások

Kategóriák