Archive

Category Archives for "Kolozsvár"

Felavatták a Történelmi Vitézi Rend Kolozsvári székének zászlaját – a román sajtó érthetetlen dűhrohama

Vitézi zászlószentelés és tomboló magyarellenesség Kolozsváron

Augusztus 28-án, a vasárnapi szentmise keretében, a kolozsvári Szent Mihály templomban Kovács Sándor főesperes felszentelte a Történelmi Vitézi Rend Kolozsvári székének zászlaját. A rend jelenlévő mintegy ötven tagja – közöttük v. Hunyadi László főkapitány, v. Lázár Elemér erdélyi törzskapitány és v. Tokay Rozália, a kolozsvári szék főhadnagya – a szentmisét követően csoportképet készített Mátyás király szobra előtt, majd közös ebéden vett részt.

Ennyi lehetne annak az eseménynek a tényszerű beszámolója, amelyen a hírek szerint egyetlen kolozsvári magyar médium tudósítója sem jelent meg (két napilap, két rádióadás, helyi tévé, országos tévé, Duna tévé).  Annál nagyobb számban jelentek meg a román újságok, amelyek másnapi, hétfői számukban olyan tomboló  magyarellenes hangulatot keltve, egymással versengve uszítottak a Vitézi Rend, Horthy Miklós kormányzó, a kolozsvári és az erdélyi vitézek, amilyet 1990 tavasza óta alig tapasztalhattunk.

A CotidianulEgy magyar szervezet egy templomban szentelte fel zászlajátcímmel és esküt tevő Magyar Gárda alakulatot ábrázoló fényképpel „tudósít”.

A Stiri de Cluj – ilyen címmel szólítja meg olvasóit: A zsidógyilkos Horthy Miklós által alapított Vitézi Rend Kolozsváron, a Szent Mihály templomban szentelte fel zászlaját.  A fényképekkel és videóval is szemléltetett írás részletesen ismerteti a magyarországi zsidótörvényeket, valamint azt, hogy „Horthy Miklóst, Magyarország fasiszta vezetőjét több tízezer romániai, magyarországi, lengyelországi és szlovákiai zsidó haláláért teszik felelőssé”. A cikk végére uszítássá fokozódik a félretájékoztatás: „Történészek írják, hogy Horthy Miklós aláírására, az Auschwitz-Birkenau-i táborokban 40.000-50.000 zsidót gyilkoltak meg.”

A Realitatea – átveszi a Cotidianul Magyar Gárdás fényképét, és tudósításának címét, lényegét.

A Napoca News – már címében háborús bűnösnek nevezi Horthy Miklóst: A kolozsvári magyarok egy olyan szervezet zászlaját szentelték fel, amelyet a háborús bűnös Horthy Miklós alapított.

A Ziarul Faclia  – címlapon indít: A kolozsvári neo-Horthysták felszentelték harci zászlójukat, majd megjegyzi, hogy a zászlószentelést tudatosan időzítették volna a második bécsi döntés évfordulójára. (augusztus 30. – sic! – szerk. megj.)

A Gazeta de Cluj – amint azt pár héttel korábban, a Kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társulatával szemben tette, most is élen jár az uszításban. Címoldalon nemzetbiztonsági veszélyt sugalló üzenettel (Kolozsváron a Rend a gyutacsot gyújtja), és egy főtéri fényképpel manipulál, népviseletbe öltözött, hadrenben álló székely tömeggel keltve félelmet a félretájékoztatott román olvasókban.

A Magyarok Világszövetsége tiltakozik a Vitézi Rendnek és alapítójának, Horthy Miklós kormányzónak minősíthetetlen besározása ellen, és szolidaritásáról biztosítja mindazon magyar közösségeket, amelyekben ez a minden ok nélküli, gátlástalan uszítás okkal kelthet félelmet.

Egyben felhívja a nemzetközi közösség figyelmet a magyarellenességnek erre a megengedhetetlen megnyilvánulására.

MVSZ Sajtószolgálat

7278/110829

BEJEGYEZTE: MPP-KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 0:37

PNL-képviselő: a román fél vásárolja ki Magyarország részét a Mátyás-szobor restaurálásából

 

A kolozsvári városi önkormányzat fizesse vissza azt a 400 ezer eurót, amivel Magyarország hozzájárult a Mátyás-szobor restaurálásához, így a magyar hivatalosságoknak nem lenne okuk a kolozsvári helyi vezetés zaklatására – javasolja Horea Uioreanu liberális (PNL) parlamenti képviselő.

Uioreanu hétfőn, sajtótájékoztatón elmondta: javasolni fogja a kolozsvári városi önkormányzat liberális frakciójának, hogy nyújtsanak be határozattervezetet annak a közel 400 ezer eurónak a visszafizetésére, amellyel a magyar állam hozzájárult a Mátyás-szoborcsoport restaurálásához. A parlamenti képviselő szerint ezáltal megszüntethető lenne a szobor elé helyezett Iorga-tábla által kiváltott helyi konfliktus, Budapestnek pedig többé nem lenne oka „fülön fogni a város vezetését”.

A liberális politikus úgy véli, az összeget egy költségvetési korrekció révén, a városi büdzséből kellene visszafizetni.

A Mátyás-szoborcsoport mintegy 800 ezer eurós restaurálási költségeit a magyar és a román kormány fele-fele arányban állta. A szobor restaurálása a tavalyi év végén fejeződött be.

Horea Uioreanu a Krónikának korábban adott interjúban sérelmezte, hogy „magyarországi hivatalos személyek beleütik az orrukat Románia belügyeibe”.

Szerző(k): Hírösszefoglaló, kronika.ro

A külügy is bekérette a román nagykövetet

MTI,

2011. május 31., kedd 17:20 | 1 órája frissítve

Bekérette a Külügyminisztériumba Ireny Comaroschit, Románia magyarországi nagykövetét Németh Zsolt. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára aggodalmát fejezte ki a napokban Kolozsvárott történtek miatt, tájékoztatott a tárca.

Az államtitkár a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett román felirat és zászló ügyét említett a diplomatának, valamint kifogásolta, hogy hétfőn a szobornál feltartóztatták a bukaresti magyar nagykövetet. Füzes Oszkár egy internetes civil kezdeményezéshez csatlakozva virágot akart tenni a tábla elé, hogy ne látszódjon a felirat, de egy rendőr felszólította, hogy csak a tábla mellé tehet virágot.

Németh Zsolt szerint ezek az események ellentétben állnak a két ország egyezményeivel, és ártanak a jószomszédi együttműködésnek.

Előző hétfőn jelent meg a tavaly restaurált Mátyás-szoborcsoport előtt egy olyan bronztábla, amely a magyarok számára sértő, és ezért vitatott idézetet tartalmaz Nicolae Iorga román történésztől. "A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult" – állt rajta.

Először 1932-ben került fel a szoborra ez az idézet, amelyet 1940-ben, Észak-Erdély Magyarországhoz kerülése után eltávolítottak, majd Gheorghe Funar volt nacionalista kolozsvári polgármester törvénytelenül helyeztette el ismét a táblát a szobor talapzatára 1992-ben.

A kolozsvári polgármesteri hivatal szerint törvényesen helyezték ki a táblát, Kelemen Hunor román művelődési miniszter szerint azonban a most elhelyezett feliratot nem hagyta jóvá az országos műemlékvédelmi bizottság, ezért törvénytelenül járt el a kolozsvári polgármesteri hivatal.

Kedden a román külügyminisztériumba kérették a magyar nagykövetet, hogy tájékoztatást kérjenek tőle arról, miért ad otthont a brüsszeli Magyar Régiók Háza a székelyföldi irodának. A Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok kezdeményezéseként megalakuló képviseleti irodát a nap folyamán nyitják meg.

Román nemzeti karszalag a szobornál

Egy nyugdíjas férfi kedden román nemzeti szalagot ragasztott a kolozsvári Mátyás király szoborcsoport talapzatára, két órával később a kolozsvári köztisztasági vállalat alkalmazottai eltávolították azt, írta kedden a kolozsvári Szabadság című napilap.

index.hu

Hol voltak a Szövetségiek?

Boc úr, még amikor a polgármesteri szék megszerzésére indult a Rus úr ellenében a második fordulóban azt ígérte, hogy megoldja kolozsvári Főtér miatt kialakult problemát, amit Funar kialakított  volt.

Megválasztása után Boc úr mint újdonsűlt kolozsvári polgármester, neki is fogott az ígéretének a betartásához: szakembereket hívott össze, megbeszélések sorozatát indította el, kérte a kolozsvári polgárokat is, hogy csatlakozanak ennek az ügynek a megoldásához.  Az első pozitív lépések után a park kezdett megszépülni, a funari-gödrök pedig kezdtek betömődni és  annyi idő után végre egy nyugodt és békés légkör alakult ki a  kincses városunkban. Akkor a városi tanácsban a magyarságot képviselő tanácsosok annyira el voltak telve magukkal, annak ellenére, hogy Ők nem sokat csináltak, hiszen csak a Boc úr a polgármester, akart építkezni. Tudta jól s ha nem is tudta, érezte – a mostani polgármesterrel ellentétben – , hogy csak akkor tudná az építkezést folytatni, ha a békét keresi!

A kolozsvári magyar polgárok csak utólag tudták meg, hogy több terv is elkészült úgy a Főtér, mint a Mátyás Szoborcsoport kialakításáról. Ezek nagy része már akkor ismertek voltak a polgármesteri hivatalnál, de mindezek ellenére – a minket képviselők – erről nem informálták a választókat. Megelégedtek azzal, hogy ők mint a városi tanácsban leledzők esetleg ismerik, sőt csak nem lényeges megjegyzéseket tettek ezekre a tervekre, mint ahogy több személy előtt nemrég Csoma Botond is kijelentette, hogy csak a világító oszlopokkal volt-van némi ellenvetése, mondván: az oszlopok nem felelnek meg és nem egyeznek az eredeti tervvel.

Nahát valószínűleg azért sem lehetett minket tájékoztatni, mert lényegében a szövetségieknek tetszettek a tervek. Amikor aztán megvolt a tér hírtelen ráocsúdott szinte mindenki, hogy a kolozsvári magyar polgárok, magyar történelmi egyházak, civil szervezetek érdeke lett megcsúfolva. Mindenki láthatta saját szemével azt, hogy lényegében a szövetségiek is „rábólintottak” és azután csúsztattak. A kolozsvári polgárok érdekét nem a megígértek alapján képviselik, sőt megpróbálták kiszedni magukat s mint az ovisok szokták rákenték a másik félre… Sőt még egy tiltakozási kezdeményezést indítottak volna el, amellyel azután röhelyes helyzet határára kerültek, hiszen a kolozsvári magyar polgárok nemmel válaszoltak.

Ők is tudták és mi is, hogy ezt visszacsinálni már nem lehet és a főkolomposi szereppel gyanúsították éppen a szövetségieket, akik mindenki előtt eltusolni igyekeztek ezekről a dolgokról, hiszen a másik fél megmutatta, hogy a terveket a tanácsban mindenki megszavazta! Vajon amikor a tanácsban szavaztak akkor "hol voltak a szövetségi tanácsosok?”

Az ügy elcsendesült, de a kolozsvári magyar polgárok már kezdték szégyellni magukat a Mátyás szobor csoport kinézete miatt, a deszka minőségi romlása még jobban csúfította a szoborcsoportot. A deszkákkal körbe pócolt a szobor csoport láttán , a japán és más külföldi turisták is megjegyezték e furcsaságot.

A kolozsvári Magyar Polgári Párt megoldást keresve ezen ügynek a megoldása érdekében, az UNESCO-hoz írt nyílt levélben rámutatott, hogy fontos lenne a munkálatok befejezése., Emelett fotókat jutatott el Magyarországra, és az akkori elnököt is informáltuk a kolozsvári munkálatairól hiszen sajnos teljesen leálltak – több éven keresztül.

Vajon ekkor hol volt a szövetség?

A Magyar Polgári Párt rendszeresen „bombázta” a szövetségi tanácsosokat is, hogy lépjenek már fel ennek az ügynek a megoldásáért, és tegyenek konkrét lépéseket a felújítási  munkák folytatására. Kintről,  az UNESCO-tól is jöttek a nyomások, ami által végül a szövetségi alpolgármesternek, ha görcsösen, nehezen is – több év várakozás után – sikerült a munkálatokat befejeztetni.

Kisebb huza-vona után aztán egy nagy bulit szándékoztak rendezni, csak mivel köztudott volt, hogy a kolozsvári magyar polgárnak már szinte hányingerük van mindentől, az Erdély más részéről hozták az embereket, hogy legalább egyszer töltsék meg a Főteret, de ez is csak részben sikerült.

21 éven át szinte mindig rossz oldalról közelítették meg a többnyelvű táblák felállítását. A város bejáratainál felállításra kerülő táblák ügye, olyan téma, amely eddig szinte mindig csak a választások előtt került terítékre vagy mikor figyelem felkeltő esetleg elterelő hadjáratot kellett beindítani a szövetségieknek – más fontosabb dolgok álcázására. Sajnos mostanáig nem is prioritás ez az ügy. Megoldása pedig csak porhintés, mint a 21 év alatt sok minden, amit eddig tettek a népközösségért Vajon 21 év alatt "Hol volt az RMDSZ ?" Lásd a Iorga szövegű tábla-ügy is átcsapott a népközösségünk feje felett, annak ellenére, hogy a megyei tanácsból -tiltakozásként – kivonultak…

Akkor mikor köztudott dolog, hogy a kincses Kolozsvárra érkező  külföldi turistáknak közel 70%-ka az anyaországból érkezik, eddig nem igen hallatszott, hogy a szövetségi tanácsosok feléptek volna azért, hogy a Kultúráért ne 0,6 %-kot utaljanak ki és a népközösségbelieknek is arányosan jusson. Arról sem igen hallottunk a szövetségi tanácsosoktól, hogy szégyenletes 100 ezernyi eurót különítettek el a városi tanácsban a turisztikai „promoválásáért”. Ezen már nem is tudunk meglepődni hiszen szakembert,  műépitészt nem kérdezték meg a főtér átalakításával kapcsolatban, de még a városlakókkal sem ismertették a kikövezésről, mi a véleményük. A fákat kivágták, a zöldfelület helyére köpadka került. Aztán kiderült a térre nemcsak az alig használt jégpálya miatt, hanem a városi tanácsban már megtiltott sörsátrak miatt is volt szükség volt a tér elcsúfítására.

Senkit sem érdekel, hogy a nagykapacitású, zajos – jóval a megengedett 65 decibeles határ feletti – események, a központban lakókat egész nap zavarják  a magas zajszinttel.

Vajon ezalatt "hol voltak a szövetségi tanácsosok? Hát hol lehetek volna ? Hol is?

Hát a város pénztára előtt, hiszen a tanácsosaink annak rendje-módja szerint felvették a nekik kijáró juttatásokat – egy fityinget sem hagytak a városi pénztárban.

 Keizer Róbert.

Szatmáron és Váradon összefoghatnak, Kolozsváron kizárt a magyar együttműködés

Összefoghat a jövő nyáron rendezendő helyhatósági választásokon az RMDSZ, az MPP és az EMNP Nagyváradon és Szatmárnémetiben. Mint mondják, így lehet esélyük a polgármesteri tisztség megszerzésére. Kolozsváron eközben magyar–magyar verseny körvonalazódik.

„Minden megyének más-más sajátosságai vannak, így az, hogy Marosvásárhelyen nem jött létre az elképzelt háromoldalú együttműködés, nem föltétlenül jelenti, hogy máshol, például Biharban sincs rá esély” – fejtette ki Biró Rozália, az RMDSZ nagyváradi szervezetének elnöke, amikor arról faggattuk, lehet-e számítani az immár három pártból álló romániai magyar politikum összefogására a helyhatósági választásokon. „Én a nyitottság híve vagyok” – jelentette ki Nagyvárad alpolgármestere, aki maga is többször versenybe szállt az elöljárói székért. Hangsúlyozta: az RMDSZ nemcsak a saját tagjait képviseli, hanem az egész magyar közösséget, így a párbeszédre szükség lehet. „Az önkormányzati választások első fordulójában az RMDSZ szép eredményeket szokott elérni, ám ha a választási törvény módosul, a teljes kampánystratégiát át kell gondolni, ugyanis az eddigitől eltérő helyzet áll majd elő” – fejtegette, arra utalva, hogy jövőre várhatóan egyfordulós lesz a voksolás, s a legtöbb szavazatot begyűjtő jelölt lesz a polgármester.

Biró Rozália ugyanakkor emlékeztetett: 2000 óta a román pártok általában a második fordulóban szoktak összefogni, de ha egyfordulóssá válik a választás, fordulhat a kocka.

Korainak tartja a közös jelölt állításának kérdését eközben Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács partiumi régióelnöke, aki az alakulóban lévő Erdélyi Magyar Néppárt ügyeivel foglalkozik a térségben. „Már többször elmondtuk: nem rajtunk múlik, hogy barátok leszünk-e az RMDSZ-szel” – jelentette ki. Emlékeztetett: korábbi ajánlatuk – jelesül hogy közös előválasztás után állítsanak jelöltet a szövetséggel – még áll, egyébről korai beszélni. Zatykó szerint Marosvásárhelyen azért más a helyzet, mert ott akár polgármestert is adhat a városnak a magyar közösség. A magyarok által mindössze 27 százalékban lakott Váradon azonban szerinte ez nem valószínű. Lengyel György, a Magyar Polgári Párt Bihar megyei elnöke szerint is túlságosan korai a kérdés felvetése. Leszögezte: megvárják, amíg az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésre kerül, megalakítja helyi szervezeteit, mert elsősorban ettől függ, hogyan néz majd ki egy esetleges együttműködés az önkormányzati választásokon.

Együttműködés körvonalazódik Szatmáron

Nem árt leülni tárgyalni, hiszen veszélyeztetve lenne a polgármesteri szék, ha több magyar jelölt szállna ringbe – vallják egybehangzóan a három alakulat szatmárnémeti vezetői is. Konkrét lépések ez irányba azonban még nem történtek. Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök állítása szerint nem zárkózik el a konzultációtól, azonban úgy véli, a kérdést fordítva kell föltenni. Vagyis nem egyeztetések révén kell közösen jelölni valakit, hanem előbb azt kell megvizsgálni, hogy ki az, aki esélyes lehet a győzelemre. Csehi kifejtette: Ilyés Gyula az egyetlen, aki 100 ezer lakosnál több főt számláló romániai városban magyarként polgármester tudott lenni, ráadásul már a második mandátumát tölti, utalva rá, hogy ismét ő lehet a szövetség polgármesterjelöltje. Ilyés Gyula lapunk kérdésére, hogy vállalna-e még egy mandátumot, elmondta: az ő esetleges indulása még nyitott kérdés. Azt viszont megjegyezte, egyáltalán nem örül annak, hogy újabb magyar pártok jelennek meg a láthatáron, különösen a Tőkés Lászlóhoz köthető Erdélyi Magyar Néppártot nem nézi jó szemmel. „Ha az ördög ide is bedugja a farkát, akkor olyan sorsra juthatunk, mint Marosvásárhely, ahol az utóbbi két alkalommal kicsúszott a magyarok kezéből a polgármesterség. Vagy Székelyudvarhely, az ország egyetlen olyan megyei jogú városa, ahol minden képviselő magyar, azonban a viszálykodás miatt évek óta nem működik a tanács” – fogalmazott Ilyés.

Hegedűs Pál, az MPP Szatmár megyei szervezetének elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, túl korainak tartaná még a tárgyalások megkezdését, hisz a választásokig több mint egy év van még hátra. Kérdésünkre elmondta, nem tartja kizártnak, hogy az MPP más párt jelöltjét támogassa, hisz három évvel ezelőtt is az RMDSZ-es induló mögé sorakoztak föl a szatmárnémeti polgármester-választáskor és a megyei elnökre történő voksolásnál egyaránt. Veres-Kupán Enikő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szatmár megyei elnöke elmondta: még nem született döntés arról, hogy kit indít vagy kit támogat a bejegyzésre váró EMNP. A másik két magyar szervezettel való egyeztetéseket szükségesnek tartja, mivel nem kizárt, ez elengedhetetlenül fontos lesz ahhoz, hogy a polgármesteri vagy a megyei elnöki székbe ismét magyar nemzetiségű személy kerüljön.

Nincs összefogás Kolozsváron

Kolozsváron immár biztos, hogy nem lesz hárompárti összefogás a jövő nyáron esedékes helyhatósági választásokon. „Véleményem szerint a kolozsvári RMDSZ-nek mindenképp önálló polgármesterjelöltet kell indítania” – szögezte le a Krónika érdeklődésére Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Korai azonban még szerinte erről beszélni, hiszen még egy év áll a rendelkezésükre, hogy eldöntsék, versenybe szállnak-e a polgármesteri tisztségért folytatott küzdelemben, s ha igen, kit indítsanak. Máté ugyanakkor „a magyarság elleni bűnnek” tartaná, ha magyar–magyar verseny lesz a helyhatósági választásokon.

Márpedig biztosnak tűnik, hogy lesz verseny, hiszen az MPP kincses városi szervezete kedden este eldöntötte, önálló polgármesterjelöltet indít. Keizer Róbert, az MPP városi szervezetének elnöke a Krónika kérdésére nem fedte fel az elöljáróaspiráns nevét, mindössze annyit mondott, hogy gazdasági szakemberről van szó, akinek nevét hamarosan sajtótájékoztató keretében hozzák nyilvánosságra. A politikus ugyanakkor elmondta, azért döntöttek az önálló polgármesterjelölt állítása mellett, mivel a kolozsvári magyarság számaránya ezt lehetővé teszi, a kincses városban ugyanis nem kell ugyanazokkal a kockázatokkal számolni, mint Marosvásárhelyen vagy Szatmárnémetiben. „A nem egészen húszszázalékos kolozsvári magyarság nem tud saját polgármestert választani. Ahhoz azonban elegen vagyunk, hogy akár több pártot is bejuttassunk a helyi képviselő-testületbe” – fogalmazott Keizer Róbert, aki arra számít, hogy a verseny mozgósítani fogja a magyar szavazókat, és így több magyar tanácsost küldenek a városi közgyűlésbe.
„A helyhatósági választás igazi tétje a magyar szavazatok maximalizálása mellett az, hogy a következő négy évben hiteles és elkötelezett személyek képviseljenek bennünket a városi tanácsban. Jelen pillanatban bajban vagyunk, Erdély fővárosában nemcsak számbelileg, hanem minőségben is erősebb képviseletre van szükség” – fogalmazta meg lapunk érdeklődésére Gergely Balázs, a bejegyzésre váró Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnökségének a közép-erdélyi régiót képviselő tagja. Szerinte ezt a két szempontot szem előtt tartva kell majd meghozni a megfelelő döntéseket. „Meggyőződésem, hogy a tiszta lapokkal induló EMNP és az EMNT képviselői ezekhez a szempontokhoz felelősen fognak viszonyulni. Azon dolgozunk, hogy alázattal, konkrét tevékenységgel és eredményekkel bizonyítsuk: alkalmasak vagyunk a közösségszervezésre, netán annak képviseletére” – fejtette ki a politikus. Kérdésünkre, hogy a cél elérése érdekében együttműködnének-e az RMDSZ-szel, elmondta, ők megpróbáltak jó példát mutatni azáltal, hogy a Kolozsvári Magyar Napok életrehívásakor a rendezvény társszervezését felajánlották a Kolozs megyei RMDSZ-nek. „Bízunk benne, hogy igaz a mondás, miszerint amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten. Egy biztos, az együttműködés nem rajtunk fog múlni” – szögezte le Gergely Balázs.

Szerző(k): Babos Krisztina, Bálint Eszter, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya, kronika.ro

Iorga-idézet a kolozsvári Mátyás-szobor talapzatánál

 

Román nyelvű tábla jelent meg a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport talapzata előtt. A táblán a korábban eltávolított Iorga-idézet is olvasható. A talapzatot övező füves részen a földbe süllyesztve elhelyezett bronztáblán domborodó felirat szerint 1932-ben Nicolae Iorga román történésztől származó idézetet helyeztek el a szobron, a 2010-es restaurálás során pedig az eredeti Mathias Rex felirat került vissza a kőtalapzatra. A táblán ugyanakkor megjelenik a Iorga-idézet is: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.”

Fotó: Biró István

László Attila, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere a Krónikának azt nyilatkozta: a városi önkormányzat nem tudott a tábla elhelyezéséről, ez szerinte műemlékgyalázásnak számít. László szerint a táblát várhatóan kedden eltávolítják.

Virgil Pop, a Területi Műemlékvédelmi Bizottság vezetője elmondta a Krónikának, látta a táblát, kedden pedig hivatalosan is jelzi majd az önkormányzatnak a szabálysértést.

A Ziua de Cluj című kolozsvári napilap honlapján hétfőn azt állította forrásaira hivatkozva, hogy a tábla megjelenése egy politikai alku eredménye: az RMDSZ beelegyezik a Iorga-idézetet tartalmazó plakett elhelyezésébe, cserébe a város nevét magyarul is feltüntető helységnévtáblákat állítanak fel a város bejáratainál, ugyanakkor az RMDSZ garanciát kap arra, hogy a 2012-es önkormányzati választások után betöltheti az egyik alpolgármesteri tisztséget.

László Attila határozottan cáfolta, hogy ilyen egyezség született volna.

Máté András Levente, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke „kacsának” nevezte a paktum létezését. Ilyen egyezség nincs – reagált röviden a Krónika megkeresésére.

Szerző(k): Krónika

2011 az újabb kihívások éve lesz

 

Keizer Róbert, a Magyar Polgári Párt kolozsvári elnökét, kérdeztük mit vár 2011-től?

– Mielőtt az új évről szólnék, szeretném az összes tagunknak és szimpatizánsainknak megköszönni, hogy elmúlt 2010-es év folyamán támogatták munkákat. A sok mindennapi teendőik mellett, időt és energiát fordítottak arra, hogy segítségükkel az általunk beindított projektekben a maximálist tudják megtenni!

Önöknek milyen lehetőségei voltak a tavalyi munka folyamán?

– A Kolozs megyei MPP tagjainak sok esetben kellett a semmiből olyant teremteni, amely más szervezetnek szinte évekre volt szüksége, amiért köszönettel tartozunk nekik. A szakosztályi vezetőknek is hálásak vagyunk, hiszen a Szórvány programunkba oroszlánrészt vállaltak. Addig amíg a kormányon levő ernyőszervezet és a mostan nyitó autonómia mozgalom csak a szavak terén és/vagy a mások pénzének az elköltésével tettek bizonyságot a polgári pártnak a vidékfejlesztési projekteknek konkrét fázisait sikerült bemutatni. Elvünk szerint, mi csak a megvalósított a projektjeinkről szólunk!

Az Önök sajtóvisszhangja kicsi volt, de mégis sokan érdeklődnek, hogy van ez?

– Hát, mivel az erdélyi sajtósok nem igen kegyesek a polgáriakhoz, az MPP több internetes és nyomtatott formában megjelenő lapot jelentett meg. A Kolozs megyei MPP az Erdélyi Polgár nevű lapot valósítja meg, aminek több melléklete is van.

Erdélyi szinten az internetes lapokat nem igen olvassák,Önöknek, hogy sikerülne ez?

– Örömömmel vettük tudomásul, hogy nagyon rövid idő alatt ismertté vált az Erdélyi Polgár, amiért ez úton is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik az elmúlt év folyamán meglátogatták a lap honlapját, hiszen a világ 6 kontinenséről majdnem 500 helyről közel 30.000 -en, kattintottak lapunkra. Ez bizonyítja, hogy az olvasók érdeklődését sikerült felkeltenie a lap kicsiny szerkesztőségi csapatának és – szerintem – nagyon jó úton haladnak, érdekes és sokszor meglepő cikkekkel szolgáltak. Mindazoknak, akik eddig kíváncsiak voltak – folytatta az elnök – és 2011-ben kíváncsiak lesznek megígérhetjük, hogy továbbra is szenzációs cikkekre számíthatnak. A komoly dolgok ezután következnek!

Mit üzen a polgári olvasóknak ?

– A magam és a kolozsvári MPP alelnöke dr. Szász Csaba nevében eredményesebb, Boldog Új Esztendőt kívánok! Lejegyezte: GBI

BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 1:19 0 MEGJEGYZÉS

Funar helyi népszavazást kezdeményez a Mátyás-szoborcsoport sorsáról

 

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/50963
KISS OLIVÉR
2010. december 07.

Nagy-Románia Párt (PRM) Kolozs megyei szervezetének elnöke, Gheorghe Funar felhívást intézett Sorin Apostu kolozsvári polgármesterhez, a Kolozsvári Városi Tanácshoz, illetve „az Erdély szívében élő románokhoz”, hogy 2011 januárjában helyi népszavazást szervezzenek a Mátyás-szoborcsoport sorsáról.

A szélsőségesen nacionalista ex-polgármester azt szeretné megkérdezni a polgároktól: beleegyeznek-e abba, hogy a Mátyás-szoborcsoportot eladják Magyarországnak, és a Főtéren (Funar szerint Egyesülés, azaz Unirii téren) a műemlék helyébe Traianus oszlopának (eredeti nagyságban) és a Fehér megyei Alsótatárlaka (Tărtăria) településen talált táblácskáknak a másolatát helyezzék el.

A második kérdés az lenne: beleegyezik-e abba, hogy a Mátyás-szoborcsoportot Vajdahunyad városának adományozzák, és a Vajdahunyad várában helyezzék el.

Funar szerint azt is meg kellene kérdezni a kolozsvári polgároktól, hogy egyetértenek-e azzal, hogy a szoborcsoport talapzatára visszahelyezzék a Nicolae Iorga-féle feliratot, és műemlék mögé pedig a két zászlótartó-csoportot.

– Esély nyílik arra, hogy a népszavazásból mindenki nyerhet: Magyarország legnagyobb királyával, a román Mátyással gazdagodhat; Vajdahunyadra több turista látogat, főleg a világ minden tájára elvándorolt magyarok; Kolozsvár polgárai azt fogják tapasztalni, hogy megtörtént a restaurálás és nem távolították el a román nyelvet és a román trikolórt az ősi dákó-román térről, a Főtérről (Unirii tér), ahol 1940-1944 időszakban a magyar, 1995 után pedig a román régészek nem lópatkókat, hanem a románok őseitől származó leleteket találtak – nyilatkozta Kolozsvár volt polgármestere.

BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 14:24 0 MEGJEGYZÉS

>