""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Kisebbségi törvény

Szász Jenő szerint rossz a kisebbségi törvény

 

A kisebbségi törvény megszavazásának a megakadályozását tűzte ki célul Szász Jenő MPP-elnök. A politikus úgy véli, a hangzatos címén túl a rendelkezés nem tesz eleget a romániai magyarság elvárásainak. Szász tegnap Marosvásárhelyen kifejtette, azon túl, hogy egybegyűjti a már érvényben lévő törvényeket, a hat éve a parlament asztalán porosodó tervezet semmivel sem kínál többet.

„A jogszabály két negatívumot is tartalmaz – hívta fel a figyelmet. – Egyrészt az autonómiatanácsok fenntartására kiszabott többletadó kivetésével diszkriminálja a kisebbségeket, másrészt a jelenlegi parlamenti képviseletre bízza a testületek megalakítását. Lehetőséget kínál az RMDSZ-nek, hogy a parlamentből az autonómiatanácsokba is átmentse a befolyását.” Szász beismerte, nem túl népszerű intézkedés a kisebbségi törvény tervezetét piszkálni, de mint mondta, a romániai magyarság zöme nem is ismeri annak szövegét. „Hat éve is jeleztük, most is fontosnak érezzük lerántani a leplet erről a kisebbségi törvénybe bújtatott újabb RMDSZ-manőverről, amelynek célja további monopolhelyzetet teremteni a szövetség számára” – vélekedett Szász. Szerinte csak azért vált hirtelen ilyen sürgőssé a tervezet elfogadtatása az RMDSZ-nek, mert a párt csúcsvezetői érzik, hogy az erdélyi magyar politikában elveszítették a monopóliumukat.

Merjünk kicsik lenni?! Az RMDSZ érdekvédelmi politikája: apró lépésekben a teljes önfeladás felé

 

Az erdélyi magyar nemzetrész jogállását megnyugtató és világos módon tisztázó törvény megalkotásával tágabban kilenc, szűkebben véve két évtizede adós a bukaresti törvényhozás. Annak ellenére, hogy Románia az első és második világháborúkat lezáró diktátumok aláírásakor közösségi jogainkat illetően komoly vállalásokat írt alá, továbbá az euroatlanti integráció feltételeiként ezen vállalásait újból megerősítette több európai egyezmény részleges vagy teljes hazai kodifikációjával, bátran kijelenthetjük, hogy politikai elitje soha egyetlen pillanatra sem adta fel a homogén, egynyelvű és egynemzetiségű állam létrehozásának 19. századi tervét.

fotó: Vargyasi Levente (archív)

Bukarest a nemzetiségek tekintetében is szemrebbenés nélkül folytatta, folytatja a „jelezz balra, és fordulj jobbra” balkáni gyakorlatát, függetlenül a mindenkori kormányok politikai színezetétől, s sajnálattal kell megjegyeznünk, hogy paradigmaváltást a jövőben sem várhatunk. Annál is szomorúbb a romániai kisebbségek közrendű sorába kényszerített erdélyi magyar nemzetrész helyzete, hogy Bukarest fél évszázad alatt, a Magyar Népi Szövetség után, már a második olyan érdek-képviseleti szervezetünket alkotja, formálja saját igényei szerint, melynek vezetői a legalapvetőbb sorskérdéseink ügyében is készek nemzeti érdekeinkkel homlokegyenesen ellenkező irányban működni, közösségünk jogos követeléseit ál- és látszatmegoldásokkal tompítani itthon és külföldön egyaránt. Még ha fenti kijelentésünk első olvasatra súlyosnak is tűnhet, tény, hogy a kisebbségi törvénytervezet még utalás szintjén sem foglalkozik a területi autonómia igényével, holott az közösségünket két régióban, a Székelyföld mellett a Partium határ menti térségeiben is megilletné. Ez a hiányosság egymagában is elfogadhatatlanná teszi az egész kezdeményezést, illetve tökéletesen hiteltelenné az állítást, hogy kerettörvényről lenne szó.

Nacionalista hisztéria kísérte az anyanyelvű oktatásra vonatkozó törvénycikkely elfogadását

 

Az ellenzéki képviselők hisztérikus nacionalista kirohanásai közepette fogadta el szerdán a képviselőház a tanügyi törvény 37. cikkelyét, amely kimondja, hogy a közoktatásban a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön tanulják a történelmet és a földrajzot. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői a szavazás előtt tiltakozásul kivonultak az ülésteremből, előtte azonban nemzetféltő, kisebbségellenes felszólalásokban támadták a kormányerők álláspontját. Hasonló hangvételű bírálatokat fogalmaztak meg a vitán Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői is, akik szintén visszavonultak a plenáris ülésről.

Többszöri halasztás után a képviselőház plénuma szerdán 111 igen, 45 nem szavazattal, tíz tartózkodással elfogadta az oktatási törvény 37. cikkelyét, amely szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvükön tanulják Románia földrajzát és történelmét. A cikkely a kormány által támogatott formában ment át a szavazáson, noha az alsóház oktatási szakbizottsága heves viták után korábban elutasításra javasolta az előírást. A vitatott cikkely szerint a nemzeti kisebbségek csak a román nyelvet és irodalmat tanulják románul az iskolában.

A PD-L sürgeti a kisebbségi törvény megszavazását

A demokrata liberális alakulat honorálni szeretné az RMDSZ-el kötött protokoll egyik pontját annak érdekében, hogy megerősítse a kormányzási együttműködést.

A Kormány arra kéri fel a Parlamentet, hogy a következő ülésszak végéig fogadja el nemzeti kisebbségek törvényét, amely közel három éve leragadt a törvényhozás útvesztőiben, és azóta sem sikerült elfogadnia a két háznak. A demokrata liberálisok azt szeretnék, ha júniusig a Parlament döntésre jutna ebben a kérdésben is.

A nemzeti kisebbségek statútumát a Szenátus visszautasította. Jelen pillanatban a Képviselőháznak kellene megtárgyalnia a tervezetet, azonban több ízben is elutasították, mert a szakbizottságok szavazásakor eddig egyszer sem sikerült begyűjteni a kvórumot.

Az RMDSZ elnöke, Markó Béla a múlt héten kijelentette: a kisebbségi törvényt az RMDSZ prioritással vezette be a kormányzási programba. A Szövetség azt is szeretné, hogy a kisebbségi törvényben szerepeljen egy olyan kitétel is, amely biztosítja, hogy a kisebbségek képviselői is részt vegyenek a közhivatalok döntéshozatali procedúrájában.

Impulzus , erdely.ma

SZNT: Kisebbségi törvény helyett autonómiát

Románia kormányának 2009-2012-es időszakra vonatkozó programja ismét napirendre tűzte a kisebbségek jogállására vonatkozó törvénytervezetet. Jóllehet a kormányprogram tartalmaz pozitív célokat is, ezek nem képesek ellensúlyozni azt a hátrányt, amelyet a kisebbségi törvény elfogadása jelentene az autonómia szavatolása helyett.

2005. november 3-án a Székely Nemzeti Tanács a Magyar Polgári Szövetséggel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, a Magyar Ifjúsági Tanáccsal, az Erdélyi Magyar Ifjakkal, közös állásfoglalásban tett hitet az autonómia mellett. Közösen kérték a kisebbségi törvénytervezet visszavonását, a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által elfogadott autonómia törvénykezdeményezések támogatását, széles körű, magyar társadalmi párbeszéd elindítását, a közösségi jogokat is tartalmazó törvénytervezet tárgyában.

A közös nyilatkozat tartalmazza azt az elvi alapot, amelyre a felsorolt szervezetek közötti jövőbeni együttműködés is felépíthető, hiszen az nemcsak egy törvénytervezet pontosan fogalmazott kritikája, megállapítva, hogy épp azzal marad adós, amit ígér, – nemzeti közösségünk valódi autonómiájával, – hanem kimondja azt is, hogy „erdélyi magyar közösségünknek, fennmaradása érdekében tényleges személyi elvű autonómiára, Székelyföldnek pedig területi autonómiára van szüksége.

Megvitatnák a kisebbségi törvénytervezetet…

Fel akarja szólítani a kormány a parlamentet, hogy június végéig véglegesítse a törvényes eljárásokat a kisebbségi törvénytervezet elfogadására, tudtuk meg hivatalos forrásokból. A kisebbségi törvénytervezetet a szenátus elutasította, és körülbelül két éve van a képviselőháznál. Sok esetben kvórum hiányában elhalasztották megvitatását a bizottságokban. A kisebbségi törvénytervezet kérdése napirendre került a legutóbbi román-magyar együttes kormányülésen, amelyet 2008. októberében tartottak meg Szegeden. Az újságírók azt kérdezték az akkori kormányfőtől, Călin-Popescu Tăriceanutól, hogy a parlament mikor fogadja el a jogszabályt. Tăriceanu akkor azt válaszolta, hogy a következő kormánynak figyelemmel kell majd követnie a parlamenti vitákat a törvénytervezet kapcsán, amely nagyon sok ideje hever már a törvényhozó testület asztalán.
Paprika rádió, (hírszerk., K.H.)

Hozzászólások

Kategóriák